2/1995. (II. 22.) PM rendelet

a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet mellékleteiben foglaltak szerint határozom meg.

2. §[1] (1)[2] A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)[3] A biztosításközvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3)[4] A vámkezelő és vámügyintéző szakképesítések szakmai és vizsgázatási követelményeit a rendelet 3., illetve 4. számú melléklete tartalmazza.

(4)[5] Az okleveles adószakértő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(5)[6] A szakképesített bankreferens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az 1. számú melléklet, illetve a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6)[7] Az adótanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(7)[8] A biztosítási tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 4. számú melléklet, a biztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(8)[9] A mérlegképes könyvelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a jelen rendelet 11. számú melléklete tartalmazza, mely előírja a vállalkozási, az államháztartási, a pénzügyi és az egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő szakképesítések vizsgakövetelményeit is.

(9)[10]

(10)[11] A pénzügyi tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a jelen rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

(11)[12]

(12)[13] A vállalkozási ügyintéző (szint- és szakmegjelöléssel) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 21. számú melléklet tartalmazza.

(13[14] Az Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 23. számú melléklet tartalmazza.

(14)[15] A Pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 24. számú melléklet tartalmazza.

(15)[16] A jövedéki ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 25. számú melléklete tartalmazza.

(16)[17] A befektetési szakértő szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 26. számú melléklete tartalmazza.

(17)[18] A valutapénztáros és valuta ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 27. számú melléklete tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[19]

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3432 04

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint a könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

I Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében.

Feladatai:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan megfogalmazza a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemzi a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai terve, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezetei kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében.

Feladatai:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismerteti a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemzi a hitelintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meghatározza az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, használja a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

k) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

l) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

m) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

n) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

o) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

p) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

q) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybe vett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

r) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését és elszámolását,

s) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

t) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

u) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

v) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

w) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

x) a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására irányuló számításokat végez,

y) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

z) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

A pénzügyi-számviteli ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében.

Feladatai:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

h) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

i) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat, közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

j) a beszámolók formáit ismerve közreműködik azok elkészítésében,

k) szabatosan definiálja az eredménykimutatást, azok célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

l) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet.

Feladatai:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett szükséges általános követelmények a kreativitás, a döntési képesség, a problémafelismerő és -megoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával rendelkezik,[20]

b) az iskolai rendszerű szakképzésben a Központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette, illetve az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.[21]

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 90 perc.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 180 perc.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés 180 perc.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek 90 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnika és adatfeldolgozási ismeretek

A komplex szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a jelölt, aki Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 3. Könyvvezetés és beszámoló-készítés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

Az iskolarendszeren kívüli képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[22]

Biztosításközvetítő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 03

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosításközvetítő (a szak megjelölésével)

Szakok:

- Jogvédelmi biztosításközvetítő

- Függő biztosításközvetítő

- Független biztosításközvetítő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3626

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 800 óra A szakok maximális óraszáma:

- Jogvédelmi biztosításközvetítő 300 óra

- Függő biztosításközvetítő 500 óra

- Független biztosításközvetítő 800 óra

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség:

-Előzetes szakmai gyakorlat:

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

3. Szakmai alapképzési időtartama:

4. Szintvizsga:

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosításközvetítő tájékoztatja az ügyfeleket, felismeri és felkelti a biztosítás iránti igényt, tanácsot ad és az ügyfél rendelkezésére bocsát minden olyan információt, melyet a jogszabály előír és az ügyfél megalapozott döntéséhez szükséges a biztosítási szerződés megkötésével kapcsolatban. Közvetíti az érintett társasághoz az ügyfelek biztosítási ajánlatait, szakszerűen tájékoztatja és segíti az ügyfeleit a biztosításokkal kapcsolatos ügyintézésben.

Jogvédelmi biztosításközvetítő: A jogvédelmi biztosításközvetítő a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú melléklete A) részének 17. pontjában foglalt "Jogvédelem" biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi elsősorban jogi, vagyon- és felelősségbiztosítás, valamint a jogvédelmi biztosítás sajátosságainak ismeretében, továbbá egyéb biztosításszakmai készségek birtokában.

Felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit a jogvédelmi területen, tájékoztatja az ügyfeleket a jogvédelmi biztosításról és a képviselt biztosító(k) által kínált jogvédelmi termékekről, segíti az ügyfél ajánlattételét és a biztosítási szerződés létrejöttét, védi a biztosított és a saját társasága érdekeit, valamint rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel. A jogvédelmi biztosításközvetítő különösen ismeri és az ügyfelekkel ismerteti a jogvédelmi termékek lényegéből fakadó - adott esetben más biztosításokkal, a biztosítókkal is fellépő - jogviták lehetőségét és természetét.

Függő biztosításközvetítő:

A függő biztosításközvetítő a Bit.-ben foglaltak alapján egy biztosító biztosítási termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti.

Felismeri és felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit, a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal tájékoztat, tanácsot ad és kidolgozza a megfelelő biztosítási megoldást az ügyfél részére. Átlátja a biztosítási értékesítési folyamatot, a fő pénzügyi- és adminisztrációs folyamatokat, figyelembe veszi a biztosított, és védi a saját társasága érdekeit, rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel. Tevékenysége kiterjed a biztosítási szerződés előkészítésére, megkötésére és az ügyfélkapcsolat ápolására, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre.

Független biztosításközvetítő:

A független biztosításközvetítő (többes ügynök és/vagy alkusz) a Bit.-ben foglaltak alapján több biztosító termékeit közvetíti.

A többes ügynök a függő biztosításközvetítő tevékenységeit végzi egyidejűleg több biztosítóra, illetve azok versenyző termékeire kiterjedően.

Az alkusz tevékenységét az ügyfél megbízásából eljárva végzi: felméri az ügyfél igényeit, beszerzi az egyes biztosítókra és termékeikre vonatkozó információkat, melyek alapján azokat összehasonlítja, illetve értékeli és biztosítási megoldást javasol, a megbízót képviseli és érdekeit védi a szerződés megkötése és a biztosítóval való kapcsolattartás során.

A független biztosításközvetítő tevékenységének szakszerűsége és az ügyfélkapcsolat minősége egyaránt cégének és a biztosítási szakmának jó hírét bizonyítja és szolgálja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

Jogvédelmi biztosításközvetítő:

1. Biztosításelméleti, vagyon- és felelősségbiztosítási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- felhasználni munkája során a biztosítási ágak és ágazatok rendszeréről szerzett ismereteit,

- alkalmazni a vagyon- és felelősségbiztosítások szabályait,

- felismerni és bemutatni a jogvédelmi kockázatok forrásait és az azok kezelésére szolgáló fedezetelemeket,

- átlátni a jogvédelmi ágazat összefüggéseit és érdekütközéseit más biztosítási ágazatokkal.

2. A biztosításjogi ismeretek alkalmazása az ügyféltájékoztatás, a szerződéskötés és az ügyfélgondozás folyamatában jogkövető módon és a fogyasztóvédelmi szabályokat szem előtt tartva

A szakember legyen képes

- alkalmazni a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeit, különösen a szerződéskötésre vonatkozó szabályokat és ezek megismeréséhez információt nyújtani az ügyfeleknek,

- felismerni a biztosítási szerződések közös szabályait,

- betartani a biztosítási szerződés tartalmára vonatkozó előírásokat,

- segítséget nyújtani a biztosítási szerződés megkötéséhez,

- tájékozódni a gazdasági környezetnek a biztosítást érintő jogi szabályozásáról, annak változását naprakészen nyomon követni.

3. A biztosítási tevékenység általános- és a jogvédelem speciális elveinek és gyakorlatának megfelelően az ügyfél jogvédelmi biztosításra szóló ajánlatának közvetítése

A szakember legyen képes

- meghatározni a jogvédelem helyét a nem-életbiztosítások között, kapcsolatát más biztosításokkal,

- jellemezni a jogvédelmi ágazatot, a jogvédelmi módozatokat, a jogvédelmi biztosítás biztosítási eseményeit, fedezetét, egyéb sajátosságait,

- megfogalmazni a jogvédelmi biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,

- tájékoztatni az ügyfeleket az általános és különös szerződési feltételekről,

- átlátni a jogvédelmi biztosítások folyamatait, kockázat-elbírálását, díjszámítását, az ajánlattételt, a szerződéskötést, valamint a kárrendezést, a Bit.-ben a jogvédelemre vonatkozó sajátosságokkal együtt.

Függő biztosításközvetítő:

1. A biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás alapvető ismereteinek birtokában az ügyfél igényeinek megfelelő tájékoztatás nyújtása

A szakember legyen képes

- felhasználni tájékozottságát a gazdasági élet meghatározó szereplőiről, alapvető intézményrendszeréről, a vállalkozási formákról, az ezekre vonatkozó jogi és pénzügyi szabályozásokról,

- alkalmazni a költségvetési prioritások, a gazdasági növekedés és a lakossági jövedelmek alakulására vonatkozóan megszerzett tudását, a fontosabb pénz- és tőkepiaci szabályszerűségeket,

- alkalmazni az adó- és társadalombiztosítási törvények biztosításra vonatkozó részeit,

- információt nyújtani és betartani a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeit,

- alkalmazni a MABISZ Etikai Kódex előírásait,

- betartani a versenytörvény biztosító társaságokra vonatkozó szabályait.

2. A biztosítási tevékenység közgazdasági elveinek és a biztosítók működési gyakorlatának megfelelően, a kockázatkezelés és a biztosítások rendszerében az ügyfél számára megoldási javaslat bemutatása, a biztosítási szerződés megkötésében és fenntartásában, az ügyfélgondozásban és a biztosítási szolgáltatás folyamatában való közreműködés

A szakember legyen képes

- meghatározni a veszélyek és kockázatok összefüggéseit, jellemezni és csoportosítani azokat különböző szempontok szerint,

- felismerni és felmérni az ügyfél biztosítási kockázatait és igényeit,

- alkalmazni a kockázatkezelés folyamatát és eszközeit,

- meghatározni és ismertetni a biztosíthatóság alapvető feltételeit,

- megfogalmazni a biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,

- összehasonlítani és elemezni az üzleti biztosítást és a társadalombiztosítást, illetve azok szolgáltatásait,

- elemezni a biztosítási események tartalmát, a biztosítási védelem jellegét, és a szolgáltatások összefüggéseit,

- csoportosítani a biztosítási ágakat, ágazatokat, termékeket,

- betartani a biztosítási szerződés törvényi szabályozását, alkalmazni a szerződéskötés és megszüntetés jogi előírásait és okiratait, felismerni a biztosítási szerződés kellékeit,

- tájékoztatást adni arról, hogy a Bit. miként szabályozza a biztosító társaságok tevékenységi területeit,

- tájékoztatást adni az ügyfeleknek az általános és különös biztosítási feltételekről,

- különbséget tenni a jogszabályon és szerződésen alapuló biztosítási kötelezettség között,

- felvilágosítást adni a szerződéskötés, az állománykezelés és a kárrendezés főbb folyamatairól, azok fontosabb dokumentumairól,

- elvégezni az elsődleges kockázat-elbírálás feladatait,

- közreműködni a kárrendezési/szolgáltatási folyamatban,

- eligazodni a biztosító vezetési-szervezési struktúráiban és folyamataiban,

- felhasználni ismeretét a magyar és a nemzetközi biztosítás történetének fejlődési szakaszairól, jelenlegi helyzetéről, a főbb nemzetközi tendenciákról,

- felvilágosítást adni a biztosítási piac szereplőiről, intézményrendszeréről, a biztosításnak a nemzetgazdaságban, a gazdálkodó szervezetek és az egyének életében betöltött szerepéről és előnyeiről,

- tájékoztatást adni a közösségi (EU) jog biztosítás releváns elemeiről, különös tekintettel a fogyasztóvédelemre.

3. A biztosítási tevékenységet szabályozó gazdálkodási, pénzügyi előírások alkalmazása, adózási ismeretek birtokában a pénzügyi piacokra vonatkozó pénzügyi-tervezési javaslat készítése

A szakember legyen képes

- alkalmazni ismereteit a biztosító társaságok helyzetéről, szerepéről a pénzügyi intézményrendszerben,

- tájékoztatást adni a bankrendszer működésének főbb jellemzőiről,

- alkalmazni a pénzforgalommal kapcsolatos előírásokat, az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó bizonylatokat, nyomtatványokat, betartani a pénzkezelés szabályait,

- alkalmazni a pénzügyi piacon elérhető megtakarítási és befektetési lehetőségekről megszerzett ismereteket, összehasonlítani az egyes megtakarítási, befektetési és biztosítási formákat az ügyfél biztosítási-befektetési-elő-gondoskodási céljainak érdekében.

4. A biztosítási tevékenység elvi alapját képező legfőbb matematikai törvényszerűségek, kalkulációs elvek és tényezők, a statisztikai adatokat szolgáltató nyilvántartási rendszerek alkalmazása

A szakember legyen képes

- alkalmazni a kamat-, kamatoskamat-számítást, a jutalék, illetve egyéb költségek számítását, a jelenérték-jövőérték számítást,

- alkalmazni az alapvető árfolyam- és hozamszámítási technikákat,

- kiszámítani és ismertetni az egyes módozatok díjait, azok fő elemeit,

- értelmezni a jogszabály által megkövetelt számszaki ügyféltájékoztató kimutatásokat,

- felhasználni és elkészíteni munkája során a statisztikai táblázatokat, kimutatásokat.

5. Az emberi életpályák főbb szakaszainak, a pénzügyi és biztosítási kihatással járó események ismeretében, egymással összefüggésben az ügyfél főbb kockázatainak kezelése és a pénzügyi-biztosítási védelmet szolgáló termékek kombinálása

A szakember legyen képes

- alkalmazni a tervezéshez szükséges népességi adatokat illetően a várható élettartamot, halandósági valószínűségeket, betegségi statisztikákat stb.,

- tájékoztatást adni a társadalombiztosítási rendszerek, a vállalati- és magánbiztosítás, valamint az egyéni előgon-doskodás, öngondoskodás összefüggéseiről,

- felhasználni tudását az emberi életpálya egyes alapvető eseményeihez és szakaszaihoz tartozó pénzügyi célok optimális megvalósításához,

- alkalmazni a Bit. szerinti igényfelmérés és pénzügyi tervezés lépéseit és eszközeit az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítási védelem kidolgozása céljából.

6. Az alapvető marketing ismeretek birtokában az ügyfél igényeinek minél teljesebb körű megismerése és kiszolgálása

A szakember legyen képes

- felhasználni ismereteit a piaci alapkategóriákra, ezen belül a biztosítási piacra ható tényezőkre vonatkozóan,

- alkalmazni a piackutatási és konkurenciaelemzési eredményeket, a vállalati marketingstratégiának megfelelő marketing-mixet, az ügyfélszegmentáció szabályszerűségeit,

- alkalmazni a szolgáltatásmenedzsment és a biztosításmarketing, az ügyfélorientáció fő szabályait,

- figyelemmel kísérni az új biztosítási igények és új biztosítási alanyok megjelenését,

- tájékoztatást adni az új termékek megjelenéséről.

7. Az ügyfél minőségi kiszolgálása érdekében korszerű módszerek alkalmazása és a helyzetnek megfelelő viselkedési normák betartása

A szakember legyen képes

- alkalmazni a tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikákat,

- betartani az üzleti protokoll alapvető szabályait, megjelenésével, viselkedésével és beszédstílusában tükrözni a szakma és ügyfelei tiszteletét,

- alkalmazni a hagyományos és új típusú értékesítési módszereket és tapasztalatokat,

- alkalmazni az önszervezési, időtervezési technikákat,

- alkalmazni a kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás módszereit,

- alkalmazni a hatékony kommunikáció elveit,

- megtervezni az üzleti tárgyalás menetét és alkalmazni befolyásolásának eszközeit,

- alkalmazni a prezentációs technikákat,

- szakszerűen és hatásosan érvelni a biztosítás előnyei mellett és elhárítani a megalapozatlan kifogásokat.

8. Az információgyűjtési, -tárolási és -feldolgozási technikák, a számítógép felhasználói szintű alkalmazása

A szakember legyen képes

- alkalmazni egy PC-s operációs rendszer alapvető utasításait,

- használni a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a levelezőprogram fontosabb funkcióit,

- rendszerezni dokumentumait,

- tájékozódni az interneten fellelhető információk elérésében és használatában.

Független biztosításközvetítő:

A független biztosításközvetítő rendelkezik a b) pontban meghatározott ismeretekkel és készségekkel, melyek tevékenységének sajátosságai mentén alábbiakkal egészülnek ki az egyes területeken:

1. A biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás ismereteinek birtokában az ügyfél igényeinek megfelelő tájékoztatás nyújtása

A szakember legyen képes

- megérteni a piaci viszonyokat alakító tényezőket, a verseny (a piaci szereplők, a kereslet-kínálat, a versenyző termékek) sajátosságait,

- figyelemmel kísérni a biztosítási piac változásait, értelmezni és alkalmazni a biztosítók és a termékek minősítési rendszerét (rating, ranking),

- információt nyújtani a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeinek megismeréséhez, beleértve a független biztosításközvetítőkre vonatkozó jogi sajátosságokat, a szabályokat alkalmazni és betartani,

- a szakmai etikai normáknak megfelelően dolgozni.

2. A kockázatkezelés és a biztosítások rendszerében az ügyfél számára megoldási javaslat bemutatása, a biztosítási szerződés megkötésében és fenntartásában, az ügyfélgondozásban és a biztosítási szolgáltatás folyamatában való közreműködés

A szakember legyen képes

- felismerni, segíteni és képviselni az ügyfél érdekeit a biztosítási szerződés megkötésétől annak megszűnéséig fellépő minden döntési pont és jognyilatkozat vonatkozásában,

- a közvetítő és a biztosítók működésének, folyamatainak jogi, adminisztratív és üzleti kapcsolódási pontjaira vonatkozó szabályoknak megfelelően eljárni,

- az ügyfeleknek megfelelő szerződésportfoliót kialakítani, gondozni és a megfelelő adminisztrációt ellátni.

3. A biztosítási tevékenységet szabályozó és a pénzügyi piacokra vonatkozó alapvető gazdálkodási, pénzügyi előírások és adózási ismeretek birtokában tanácsadói feladatok ellátása

A szakember legyen képes

- versenyző biztosítási termékeket és biztosítókat összehasonlítani, javaslatot tenni,

- jellemezni a pénzügyi intézményrendszer felépítését, felismerni ebben a biztosító társaságok helyét és szerepét,

- felismerni és összehasonlítani a pénzügyi piacokon elérhető megtakarítási és befektetési lehetőségeket,

- értelmezni a biztosítók éves beszámolóját, a tartalékképzés és a szolvencia-szabályozás alapvető szabályait.

4. A pénzügyi- és biztosítási matematika eszközeinek alkalmazásával pénzügyi és biztosítási tervezés

A szakember legyen képes

- megérteni a díjkalkulációk elveit és a biztosítási díj elemeit, felismerni az egyes díjrészek funkcióit és összefüggéseit,

- használni az inflációkezelés főbb technikáit az élet-és a nem-életbiztosítások területén (például indexálás, re-valorizációs technika stb.), járadékot számítani, díj-biztosítási összeg/szolgáltatás elemzéseket végezni,

- értelmezni, munkája során alkalmazni a különböző statisztikai táblázatokat, kimutatásokat és ezekből levonni a megfelelő következtetéseket,

- az ügyfél kockázatának, körülményeinek és szükségleteinek objektív felmérése alapján összehasonlítani és kombinálni a biztosítási és pénzügyi termékeket.

5. A sikeres üzletkötés érdekében korszerű marketingmódszerek és kommunikáció alkalmazása és a megfelelő viselkedési normák betartása

A szakember legyen képes

- kiválasztani és alkalmazni a cége által meghatározott marketing- és kommunikációs stratégia céljainak megfelelő eszközöket,

- ismertetni az integrált biztosítási-pénzügyi tanácsadói szolgáltatás lényegét,

- értékelni a biztosítók és biztosítási termékeik pénzügyi- és szolgáltatási tulajdonságait egységes szempontok szerinti,

- megvalósítani az egyéni és intézményi ügyfelek, valamint a biztosítók közötti hatékony kommunikációt.

6. Az irodai és szakmai tevékenységben hatékony kommunikációs- és információtechnológiai eszközök és eljárások felhasználói szintű alkalmazása

A szakember legyen képes

- ismertetni a PC-s operációs rendszereket és a hálózatok működésének alapelveit,

- ismertetni és alkalmazni az informatikai biztonság és a licenszjog alapelveit és szabályait,

- bemutatni a független biztosításközvetítők hatékony működéséhez szükséges telekommunikációs, irodai ügyviteli, biztosítási állomány-nyilvántartó és értékesítéstámogató rendszerek célját, rendeltetését, alapvető működési elveit és fő funkcióit,

- felismerni és használni az elektronikus kereskedelem, fizetési rendszerek és az e-biztosítás elterjedt folyamatait.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) a "VI. Egyéb tudnivalók" c. rész 1. pontjában előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

- gyakorlati-írásbeli, és

- szóbeli vizsgarészből áll.

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Jogvédelmi biztosításközvetítő: A jogvédelmi biztosításközvetítő

1. Jogvédelmi ismeretek

2. Ágazati biztosítástan I. vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.

Függő biztosításközvetítő: A függő biztosításközvetítő az

2. Ágazati biztosítástan I.

3. Ágazati biztosítástan II.

4. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek

5. Komplex I. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek) vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.

Független biztosításközvetítő:

A független biztosításközvetítő

2. Ágazati biztosítástan I.

3. Ágazati biztosítástan II.

4. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek

5. Komplex I. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek)

6. Komplex II. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek különbözeti vizsga a Független biztosításközvetítők számára) vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A biztosításközvetítő (a szak megjelölésével) komplex szóbeli vizsgát tesz.

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az adott szaknak megfelelő, összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt átfogó ismereteit kell számon kérni a követelményrendszernek az elmélet, a hatályos (szakmai) jogi szabályozás és a gyakorlat súlypontjaira tekintettel, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A gyakorlati-írásbeli vizsgafeladatokban az alapismereteket számonkérő kérdések, a szakmai kérdések és a számítási feladatok szerepelnek az egyes vizsgatárgyak jellegének megfelelő arányban.

A gyakorlati-írásbeli vizsgák hagyományos módon és személyi számítógép felhasználásával egyaránt történhetnek.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

A komplex szóbeli vizsgán a jelölt átfogó, szintetizált ismereteit és készségeit kell számon kérni a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga alóli felmentés feltételei Az a jelölt, aki az 52 2440 02 OKJ azonosító számú Biztosítási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, és azt a 2000-2004. években szerezte meg, mentesül a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Jogvédelmi biztosításközvetítő:

Az a vizsgázó, aki rendelkezik Függő- és/vagy Független biztosításközvetítő szakképesítéssel, kizárólag Jogvédelmi ismeretek vizsgát tesz.

Függő biztosításközvetítő:

Az a vizsgázó, aki rendelkezik Jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítéssel, mentesül az Ágazati biztosítástan I. tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Független biztosításközvetítő:

Az a vizsgázó, aki rendelkezik Jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítéssel, mentesül az Ágazati biztosítástan I. tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a vizsgázó, aki rendelkezik Függő biztosításközvetítő szakképesítéssel, Komplex II. (különbözeti) gyakorlati-írásbeli vizsgát és komplex szóbeli vizsgát tesz.

b) A szóbeli vizsga alóli felmentés feltételei:

A szóbeli vizsga alól, annak komplexitása miatt felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben a Jogvédelmi biztosításközvetítő, illetve a Függő biztosításközvetítő szakképesítéseknél az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a Biztosításelmélet és üzemgazdaság-tani ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A képzés tantárgyai:

A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Jogvédelmi biztosításközvetítő: Függő biztosításközvetítő:

A kontaktóraszámba a Jogvédelmi biztosításközvetítő képzésben részt vett jelöltek esetében a megegyező tárgyak (alapismeretek is) kontaktórái beszámíthatóak.

Független biztosításközvetítő:

A Függő biztosításközvetítő képzés tantárgyai a következő óraszámokkal egészülnek ki:

A feltüntetett tantárgyak a Függő biztosításközvetítő képzés megfelelőjükkel összevont óraszámban is taníthatók a Független biztosításközvetítők képzésében.

3. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[23]

Vámkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3433 01

2. A szakképesítés megnevezése: Vámkezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vámkezelői képesítés biztosítja a külkereskedelmi ügyletek realizálásának folyamatában a felmerülő vámkezelések szakmai előkészítését és a vámkezelések során a vámhivatalnál történő közreműködés hatékonyságát.

Ennek során a vámügyintéző:

- előkészíti a vámkezelésekhez szükséges engedélyek beszerzését;

- beszerzi és kiállítja a vámkezeléshez szükséges okmányokat;

- intézkedik az okmányok vámhivatalnál történő benyújtásáról;

- közreműködik a vámkezelések elvégzésénél.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjog és vámeljárás

A vámkezelő ismerje és tudja a vámkezelésekkel és vámeljárásokkal kapcsolatos vámjogi rendelkezések ügyfélre vonatkozó tudnivalóit.

Ezen belül a vámkezelő ismerje és tudja alkalmazni:

a) a vámtörvény által nevesített vámkezeléseket és az azokhoz kapcsolódó alapeljárásokat,

b) a vámkezelésekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,

c) a részére előírt - a vámkezelések során teljítendő - kötelező jellegű közreműködési kötelezettségeket,

d) a Vám- és Pénzügyőrség által a vámkezelések során alkalmazható - a vámtörvény által nevesített - jogkövetkezményeket,

e) a vámkezelésekhez kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokat.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A vámkezelő tudja alkalmazni a Kereskedelmi Vámtarifát.

Ehhez ismerje:

a) a vámtarifára vonatkozó jogszabályi előírásokat,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásának szabályait,

c) a mintavételre vonatkozó előírásokat.

3. Származás és vámérték

A vámkezelő legyen tisztában a származással és a vámérték meghatározással kapcsolatos hazai előírásokkal. Ennek során a vámkezelő a gyakorlatban tudja:

a) a származáshoz kötődő kedvezmények alkalmazásának feltételeit,

b) a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán a származás igazolásának feltételeit,

c) a vámérték kimunkálására vonatkozó általános szabályokat,

d) a kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

4. Államigazgatási eljárás

A vámkezelő ismerje és tudja alkalmazni az államigazgatási eljárás vámjoghoz kapcsolódó szabályait, különös tekintettel a kérelemre és a határozatra vonatkozó szabályokat.

5. Informatika

A vámkezelő a vámhatósággal szembeni eredményes kommunikáció érdekében tudja használni a személyi számítógépet.

Ennek során a vámkezelő ismerje:

a) a szövegszerkesztést,

b) a táblázatkezelést.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) középiskolai végzettséggel rendelkezik, és

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

Gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vámjog és vámeljárás 180 perc.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret 180 perc.

Írásbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a köztes vizsgáknak eleget tett.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Vámjog és vámeljárás

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A szóbeli vizsgát megelőzi a gyakorlati-írásbeli vizsga. Nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt akinek a gyakorlatiírásbeli vizsgaeredménye elégtelen.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a jelöltek átfogó ismeretét kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számított 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[24]

Vámügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3433 04

2. A szakképesítés megnevezése: Vámügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vámügyintézői képesítés biztosítja, a külkereskedelmi ügyletek realizálásának folyamatában felmerülő vámügyek érdemi intézését.

Ennek során a vámügyintéző:

- közreműködik a külkereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó váminformációkat;

- intézkedik a vámkezelésekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt;

- gondoskodik a vámokmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a vámkezelések elvégzéséhez szükséges egyéb feltételek biztosításáról;

- figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében;

- felülvizsgálja az elvégzett vámkezeléseket, intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket;

- közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél;

- ismeri és alkalmazza az utólagos intézkedésekkel kapcsolatos vámigazgatási eljárásokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjog és vámeljárás

A vámügyintéző teljes egészében tájékozott legyen a vámjog és a vámeljárás területén.

Ezen belül a vámügyintéző ismerje és tudja alkalmazni:

a) a vámtörvény által nevesített vámigazgatási eljárásokat, vámeljárásokat,

b) a vámeljárások során felmerülő fizetési kötelezettségekre vonatkozó előírásokat,

c) a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket,

d) a részére előírt kötelező jellegű közreműködési kötelezettségeket,

e) a Vám- és Pénzügyőrség által alkalmazható - a vámtörvény által nevesített - jogkövetkezményeket,

f) a vámjogszabályhoz kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokat.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A vámügyintéző teljes egészében ismerje a Kereskedelmi Vámtarifát, valamint az ahhoz kapcsolódó jogszabályi előírásokat.

Ennek keretében tudja alkalmazni, illetve ismerje:

a) a vámtarifára vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályi előírásokat,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa szabályait,

c) az áruosztályozáshoz szükséges áruköröket,

d) a mintavételre vonatkozó előírásokat,

e) a kötelező áruosztályozási felvilágosításra vonatkozó előírásokat,

f) a vámtarifára vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket,

g) az áruosztályozáshoz kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

3. Származás és vámérték

A vámügyintéző legyen tájékozott a származás és a vámérték meghatározással kapcsolatos hazai és nemzetközi előírásokkal.

Ennek során a vámügyintéző ismerje:

a) a származáshoz kötődő kedvezmények alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

b) a szabadkereskedelmi megállapodások jogszabályi rendelkezéseit,

c) a kötelező származási felvilágosításra vonatkozó előírásokat,

d) a vámérték kimunkálásának szabályait,

e) a jogorvoslati lehetőségeket,

f) a kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

4. Büntető és szabálysértési ismeretek

A vámügyintéző ismerje a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények és pénzügyi szabálysértések körét, a büntetőeljárás megindításának módját.

Ennek keretében legyen tisztában:

a) a Btk. Különös részében nevesített egyes pénzügyi bűncselekmények és az ezekkel kapcsolatban megvalósító egyéb - a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó - bűncselekmények törvényi tényállásaival, elkövetési magatartásaival,

b) a szabálysértési törvényben nevesített pénzügyi szabálysértések törvényi tényállásaival,

c) ismerje a büntetőeljárási törvényben a terheltet és a tanút megillető jogokat és kötelezettségeket.

5. Államigazgatási eljárás

A vámügyintéző ismerje és helyesen alkalmazza az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a vámtörvényhez kapcsolódó szabályait. Legyen tisztában hogyan kell a vámigazgatási eljárást megindítani, a kérelmet milyen okmányon, hová kell benyújtani és milyen mellékleteket kell csatolni.

Tudja a képviselet ellátására, valamint a szakértő igénybevételére vonatkozó előírásokat.

Ismerje a vámigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati eszközöket.

6. Jövedéki és adó ismeretek

A vámügyintéző ismerje a fogyasztási adótörvénynek és a forgalmi adóról szóló törvénynek a termékimporthoz és exporthoz kapcsolódó rendelkezéseit, valamint kivonatosan az adózás rendjéről szóló törvényt.

Ismerje és tudja alkalmazni a jövedéki adótörvénynek a vámtörvénytől eltérő szabályait.

Legyen tisztában:

a) a jövedéki termékek exportálására és importálására vonatkozó jövedéki előírásokkal,

b) a zárjegyre és adójegyre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel,

c) a jövedéki termékek exportálásához, importálásához szükséges tevékenységi engedélyek megadásának feltételeivel,

d) a termékkísérő okmány használatának szabályaival.

7. Gazdasági ismeretek[25]

A vámügyintéző rendelkezzen a szakmához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és vállalkozási ismeretekkel.

Ezen belül ismerje és tudja alkalmazni:

a) a külkereskedelmi tevékenység alapvető szabályait, a külkereskedelmi szerződés tartalmát, az INCOTERMS-paritásokat, a külkereskedelmi ügyleteket és azok lebonyolításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

b) az ügyletekhez kapcsolódó fizetési módokat, fizetőeszközöket,

c) a gazdálkodó szervezetek működésének általános feltételeit.

8. Idegen nyelv

A vámügyintéző a vámeljárások során tudjon kommunikálni az ügyletben résztvevő külföldi partnerekkel.

Ehhez megfelelő szókinccsel rendelkezzen, a nyelvtani szabályokat helyesen alkalmazza, ismerje a speciális szakmai kifejezéseket vagy angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz, vagy olasz, vagy spanyol nyelven.[26]

9. Informatika

A vámügyintéző a vámhatósággal szembeni eredményes kommunikáció érdekében tudja használni a személyi számítógépet.

Ennek során a vámügyintéző ismerje:

a) a szövegszerkesztést,

b) a táblázatkezelést,

c) az elektronikus vám elé állítást.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával,

b) "A" típusú alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

c) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

Gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vámjog és vámeljárás 180 perc.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret 180 perc.

3. idegen nyelv (vám-szakmai nyelv) 120 perc.[27]

Gyakorlati írásbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a köztes vizsgáknak eleget tett.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Vámjog és vámeljárás

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

3. idegen nyelv (vám-szakmai nyelv)[28]

A szóbeli vizsgát megelőzi a gyakorlati-írásbeli vizsga. Nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt akinek a gyakorlati-írásbeli vizsgaeredménye elégtelen.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a jelöltek átfogó ismeretét kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.[29]

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát (eredményét) és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát (eredményét) és a gyakorlati-írásbeli vizsgatárgyak érdemjegyét kell átlagolni.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számított 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

5. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[31]

Okleveles adószakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 04

2. A szakképesítés megnevezése: Okleveles adószakértő

Szakok:

a) adóellenőrzés szak

b) jövedelemadó szak

c) forgalmi adó szak

d) nemzetközi adózás szak

Az oklevélben fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Okleveles adóellenőrzési szakértő

Okleveles jövedelemadó szakértő

Okleveles forgalmi adó szakértő

Okleveles nemzetközi adószakértő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az okleveles adószakértő jogosult adótanácsadó szervezetek irányítására, vezetésére, igazságügyi adószakértői tevékenység végzésére, adóhatósági szervezetek magasabb vezetői tevékenységének végzésére. Az okleveles adószakértő alkalmas

- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,

- nemzetközi adózással - ezen belül az Európai Unió adózásával - kapcsolatos tanácsadásra, nemzetközi adótervezésre.

- a kötelezettségek, és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,

- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,

- egy vállalkozás költségvetési kapcsolatainak optimalizálására, adóterv készítésére

- az adószakértői ellenőrzés megszervezésére, és szakszerű végzésére,

- az adótanácsadó szervezetek munkájának irányítására, vezetésére,

- szakértői, igazságügyi szakértői tevékenység végzésére.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Adóismeretek alkalmazása

Adóellenőrzés szak:

Az adóellenőrzés szakon végzett szakember feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) a hazai ellenőrzési rendszer, a pénzügyi és vámhatósági, tulajdonosi, pénzintézeti ellenőrzés jogintézményeit ismerve végzi munkáját;

b) alkalmazza a hazai és nemzetközi ellenőrzési módszereket;

c) értelmezi az Európai Unióban működtetett ellenőrzési rendszereket, s azokat összehasonlítja a hazai gyakorlattal;

d) megismerteti az adóalanyok és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit, értelmezi azok tartalmát;

e) az adóhatósági ellenőrzés területeinek, módszereinek, következményeinek ismeretében az egyes adónemek, a vám, az illeték ellenőrzés sajátosságait alkalmazza döntései során;

f) az adóigazgatási eljárás szabályainak ismeretében hozza meg döntéseit;

g) átlátja a végrehajtási eljárás intézményrendszerét és működését.

Jövedelemadó és forgalmi adó szak:

A jövedelemadó (SZJA, TAO, vagyonadók és helyi adók), illetve a forgalmi adó (ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó) szakon végzett szakember feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) a szakhoz tartozó adók társadalmi, gazdasági alapjait, fejlődésük történetét ismerteti;

b) követi az elévülési időszakon belül történt változásokat, értelmezi, és munkája során alkalmazza azok szakmai indokait;

c) értelmezi az adókhoz kapcsolódó állásfoglalásokat;

d) értelmezi és alkalmazza az adókhoz kapcsolódó bírósági döntéseket;

e) felismeri az egyes adónemeknél alkalmazott nemzetközi megoldásokat;

f) tájékozódik az egyes adónemeknél alkalmazott Európai Uniós normákról;

g) alkalmazza az adókkal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket;

h) alkalmazza az adókkal kapcsolatos adótervezési módszereket és eszközöket;

i) tájékozódik a leggyakrabban használt adóelkerülési, adócsalási technikákról, munkája használja az adónemmel kapcsolatos ellenőrzési módszereket és gyakorlatot;

j) elkészíti bonyolult, több adónemet érintő események szakértői véleményezését, igazságügyi szakértői tevékenységet végez;

k) figyelemmel kíséri az egyes adónemek továbbfejlesztésének célszerű és várható irányát;

l) véleményét írásban és szóban korrekten kifejti és megvédi.

Nemzetközi adózás szak:

A nemzetközi adózás szakon az okleveles adószakértő feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) bemutatja a nemzetközi adózás elméleti alapjait, fejlődésének történetét;

b) felvázolja a nemzetközi adózás jogi intézményrendszerét;

c) átlátja a nemzetközi adózásban alkalmazott módszereket;

d) nemzetközi egyezmény hiányában alkalmazza a külföldiek belföldi, illetve a belföldiek külföldi adózásának szabályait;

e) munkája során a gyakorlatban alkalmazza Magyarország kettős adóztatási egyezményeit;

f) tanulmányozza és felhasználja a kettős adóztatás elkerülésére ajánlott modell-egyezményeket;

g) megismeri a jogsegély egyezmény tartalmát és alkalmazásának gyakorlatát;

h) átlátja a fejlett országok egymás közötti, a fejlődő és fejlett országok egymás közti, a kettős adóztatást kizáró egyezményeinek jellemzőit, sajátosságait;

i) bemutatja a kettős adóztatási egyezmény érvényesíthetőségének fórumait, eszközeit, és gyakorlatát;

j) felvázolja a multilaterális egyezményeket, azok szerepét, jelentőségét;

k) részletesen megismeri egy kontinentális ország adórendszerét (pl. Németország, Ausztria);

l) részletesen megismeri egy angolszász ország adózási rendszerét (pl. Nagy-Britannia, USA);

m) szakszerűen tájékoztatja a külföldi megbízót a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

n) bemutatja az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

o) értelmezi az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

p) tájékozódik az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeiről;

q) átlátja az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

r) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

s) tájékozódik az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről;

t) tájékoztatja megbízóját egy Európai Unióba irányuló gazdasági esemény, vagy Európai Unióba történő vállalkozás alapítás adójogi következményeiről;

u) felismeri a nemzetközi adótervezési módszereket és technikákat, alkalmazza azokat más országok adószakértőivel együttműködve nemzetközi vállalatok adótervezésének elkészítésénél;

v) bemutatja a nemzetközi adózással kapcsolatos adóellenőrzési technikákat és módszereket.

2. Adótervezés (minden szakon)

Az adótanácsadó az adótervezési ismeretek birtokában képes egy vállalkozásnak, vállalkozási csoportnak a székhely szerinti országban és nemzetközi szinten a költségvetési kapcsolatainak optimalizálására az alakulás az aktív és a tevékenység megszűnésének időszakában.

Feladatai:

a) a megbízóval közösen kialakítja azt a célrendszert, amelyre a vállalati adótervezés irányul;

b) meghatározza azt az eszközrendszert, amely az operatív vagy stratégiai cél eléréséhez felhasználható;

c) meghatározza azokat az adótervezési technikákat és módszereket, amelyek a hazai és nemzetközi adótervezésben felhasználhatók;

d) ismereteit a gyakorlatban alkalmazza az egyes adótervezési elemek kockázatának és hatékonyságának megítélésénél és megértetésénél;

e) végrehajtja és ellenőrzi az adótervezés során kialakított technikákat és megoldásokat.

3. Nemzetközi adózási ismeretek alkalmazása (a nemzetközi adó szak kivételével minden szakon)

Az okleveles adószakértő feladatához tartozik a szakterületéhez kapcsolódó területeken a határt átlépő adózási ügyletek során a korrekt tanácsadás, képviselet, és más országok adótanácsadóival való együttműködés.

Feladatai:

a) felvázolja a nemzetközi adózás jogi intézményrendszerét;

b) munkája során a gyakorlatban alkalmazza Magyarország kettős adóztatási egyezményeit;

c) szakszerűen tájékoztatást ad a külföldi megbízónak a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján a Magyarországon befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

d) bemutatja az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

e) értelmezi az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményeket;

f) tájékozódik az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeikről;

g) átlátja az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

h) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

i) átlátja legalább egy-egy jellemző kontinentális, illetve angolszász jogrendet alkalmazó ország adórendszerének felépítését, sajátosságait;

j) tájékozódik az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről;

k) tájékoztatja megbízóját egy Európai Unióba irányuló gazdasági esemény, vagy Európai Unióba történő vállalkozás alapítás adójogi következményeiről;

l) felismeri a nemzetközi adótervezési módszereket és technikákat, alkalmazza azokat más országok adószakértőivel együttműködve nemzetközi vállalatok adóterveinek elkészítésénél.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel),

b) szakmai előképzettséggel

- adótanácsadó szakképesítéssel rendelkezik,

c) legalább öt év adótanácsadói, adóigazgatási területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette, valamint

e) megadott formátumban és a képző intézmény által elfogadott - a választott szakterülethez kapcsolódó - témakör önálló, szakszerű kifejtését tartalmazó szakdolgozatát max. 60 oldalban elkészítette, a szakmai vizsgára való jelentkezésig leadta és azt a bíráló legalább elégségesre értékelte.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Adótan (szaknak megfelelően) 300 perc.

2. Nemzetközi adózás (nemzetközi adózás szak kivételével) 180 perc.

3. Adótervezés 240 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Adótan gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Adótan (szaknak megfelelően).

2. Nemzetközi adózás (nemzetközi adózás szak kivételével).

3. Szakdolgozat védése.

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Nemzetközi adózás szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsáthaló, ha a gyakorlati-írásbeli vizsga követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette. A nemzetközi adózás szakos akkor védheti meg szakdolgozatát, ha minkét gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a tárgyak részletes ismeretét kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A gyakorlati-írásbeli vizsgákon jogszabály gyűjtemény (jogtár) használható.

Szóbeli vizsgán átfogó ismeretüket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken. A szakdolgozat védése során a jelölt - a szóbeli vizsga előtt - röviden ismerteti dolgozata tartalmi felépítését, gyakorlati megvalósíthatóságát és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés f eltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három (Nemzetközi adózás szak esetén kettő) tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három (nemzetközi adózás szak kivételével) tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

A Nemzetközi adózás szakon a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 3. Szakdolgozat védése érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három, illetve nemzetközi adózás szakon mind a kettő gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben a nemzetközi adózási szakon az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot az Adótan érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

6. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[32]

Banki tanácsadó/Szakképesített bankreferens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441 01

2. A szakképesítés megnevezése: Banki tanácsadó/Szakképesített bankreferens (a továbbiakban: szakképesített bankreferens)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szakképesített bankreferens a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások meghatározott területein - treasury, vállalati üzletág, lakossági üzletág, befektetési üzletág - foglalkoztatható érdemi ügyintézőként és vezetőként.

A szakképesített bankreferens alkalmas

- a pénzügyi piacok és intézmények működésének elemzésére,

- a meghatározó pénzügyi szolgáltatások és termékek elemzésére, árazására,

- a banküzem főbb összefüggéseinek elemzésére, a megfelelő technikai eszközök (számvitel, pénzügyi számítások stb.) alkalmazásával,

- a főbb kockázatmérési és kockázatkezelési technikák alkalmazására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gazdasági pénzügyi ismeretek alkalmazása

A szakképesített bankreferens a gazdasági környezet és a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a döntések megalapozásában.

Mikroökonómiai alapismereteinek felhasználásával képes elemezni

a) a kereslet alakulását, a keresleti görbe jellemzőit; a fogyasztói választás és az egyéni kereslet fő vonásait (preferenciák, hasznosság, költségvetési korlát); a keresletre ható tényezők és a keresletrugalmasság elemeit,

b) a kínálatot; a termelés és költségek, a piaci kínálat és tényezői összefüggéseit,

c) a piac, a piaci egyensúly, a piaci verseny, a piaci formák jellemzőit; a piaci kudarcokat.

A gazdasági élet szereplőinek elemzése során

a) statisztikai adatokból elemzi a háztartásokat, a háztartások jövedelmeit, a fogyasztási és megtakarítási jellemzőket,

b) ismeri az üzleti szervezeteket, a társasági jog alapjait, az üzleti szervezetek típusait, az üzleti szervezetek gazdálkodását, a vállalati adók formáit,

c) felismeri az állam speciális szerepét a gazdaságban. Ismeri az állam gazdálkodásának, az államháztartástannak az alapjait, az adórendszereket.

A pénz és a bankok témakörének elemzése során

a) meg tudja határozni a pénz lényegét, legfontosabb funkcióit, a modern pénz kritériumait, eligazodik az árfolyam, a kamatláb, a monetáris aggregátumok kérdéseiben,

b) ismeri a bankok és más pénzügyi közvetítők jellemzőit, a bankok tevékenységi körét és a pénzteremtés folyamatát, a modern kétszintű bankrendszer kialakulását és mai jellemzőit, a pénzkereslet és pénzkínálat összetevőit és összefüggéseit.

Megfelelő mutatók mérésével, a monetáris és a fiskális politika elemzésével, képes jellemezni a magyar gazdaság egészének teljesítményét. Ennek során a következő ismereteit használja fel:

a) Mérés a gazdaságban: A gazdaságstatisztika alapjai. A gazdasági teljesítmény mérése. Nominál- és reálmennyiségek.

b) A gazdasági célok és megvalósításuk: Növekedés, egyensúly, ciklus. Gazdasági növekedés és ciklus. Rövid távú egyensúly. Munkanélküliség, infláció, fizetési mérleg. A gazdaságpolitika elemei: a költségvetési (fiskális) politika és a monetáris politika. A gazdaságpolitika hatásossága.

2. A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása

A szakképesített bankreferens feladata a vállalkozások alapításához, működéséhez kapcsolódó társasági és polgári jogi ismeretek, valamint azok szakszerű elemzéséhez szükséges számviteli módszerek és eljárások alkalmazása, az ehhez szükséges ismeretek megszerzése.

Tevékenységéhez különösen az alábbi ismeretek megszerzésére kell törekednie:

1. Jogi alapok

a) A polgári jog néhány tipikus szerződése, azok létrejötte, érvényessége és hatályossága.

b) A társasági jog alapjai, az egyes gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., rt.) részletes jellemzői, a cégbejegyzési eljárás.

2. A számviteli beszámoló legfontosabb dokumentumai

a) Számviteli alapfogalmak: A beszámolási rendszer. Mérlegtani, költségszámítási, eredményszámítási, könyvviteli alapfogalmak.

b) Számlakeret, számlarend, számviteli politika.

3. A számvitel gyakorlata

a) A számviteli beszámolók általános kérdései: Eszköz és forrásmozgások általában.

b) Eszközök értékelése: Tárgyi eszközök. Immate-riális javak. Befektetett pénzügyi eszközök. Készletek. Követelések. Pénzeszközök.

c) Források értékelése: Saját tőke. Céltartalékok. Kötelezettségek.

4. A számviteli információk hasznosítása

a) Az eredménykimutatás elemzése.

b) A számviteli elemzés: Vagyoni helyzet elemzése. Pénzügyi helyzet elemzése. Cash flow elemzés. Jövedelmi helyzet elemzése mutatószámokkal.

3. Pénzügyi piaci ismeretek-piaci számítások alkalmazása

A szakképesített bankreferens feladata a hitelintézet működésével összefüggő pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása. Ezen belül az alábbi követelményekre kell felkészülnie:

A pénzügyi piacok működése és az értékpapírok témacsoporton belül:

a) A pénzügyi piacok ismerete, a pénzügyi közvetítés szükségessége, a megtakarítások és finanszírozási igények.

b) Az értékpapírok, mint a piacok alapvető termékeinek (részvények, kötvények, befektetési jegyek stb.) közgazdasági jellemzői.

c) Kibocsátók és kibocsátások (az elsődleges piac, az elsődleges forgalmazók, jegyzésgarantálás stb.).

d) Intézményi befektetők (alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagyon- és portfóliókezelők). Piacok és piaci szereplők: tőzsde és tőzsdeszervek, befektetési társaságok és tipizálásuk (működésük, forgalmuk, ügyletek: megbízás stb.).

e) Elszámolóházak.

A befektetési szempontok (hozam, kockázat) vizsgálata során képes elemezni a rövid és hosszú távú befektetők eltérő szempontjait, és képes a különböző ügyfelek, valamint a bank befektetési szempontjainak elemzésére. Ehhez az alábbi ismereteket sajátítja el:

a) A befektetési lehetőségek és összehasonlíthatóságuk. A befektetés célja.

b) A cash flow és a nettó jelenérték.

c) A hozam mint a befektetés leggyakrabban figyelt szempontja.

d) Kockázatok: hitelkockázat, árfolyamkockázat (újra-befektetési kockázat), likviditási kockázat (likvid piac és likvid eszköz). Kockázattal kapcsolatos viselkedés.

e) A piaci árak "értékelése": a modellárfolyamok (elméleti árfolyamok).

f) Kötvényértékelés hozamgörbe mentén (nettó és bruttó ár).

g) A részvényértékelés módszerei: fundamentális, Gor-don-modell, CAPM. Statisztikai elemzés.

h) A piacon megfigyelt árak - az árak kialakulása, árjegyzés, tőzsdei árak, árak értelmezése.

i) Összetett piaci árak: a piaci indexek (indextípusok, indexek értelmezése, hazai indexek: BUX, MAX, RMAX, RAX,DWIX).

j) Határidős termékek. A határidős termékek kialakulása. Kockázatmegosztás és kockázatfedezés. Keresztfedezés. A határidős ügylet leírása. Futures és forward ügyletek. Határidős ügyletek elszámolása. Az áralakulás. Kötési ár - határidős ár. A báziskockázat. Arbitrázsmentes árazás.

k) Opciós termékek és pozíciók. Opciós ügyletet leírása és elszámolása.

A pénzügyi matematika alapjainak elsajátításával önállóan képes a kamat és diszkontszámítás körébe tartozó feladatok megoldására, a kamatozási rendszerek szakszerű alkalmazására.

Képes a cash flow értékelésére, el tudja magyarázni annak jelentőségét, meg tudja határozni és ki tudja számítani a belső megtérülést és a nettó jelenértéket.

4. Bankszakmai ismeretek (banki termékek, banküzem, bankpiacok) alkalmazása

A szakképesített bankreferens a bankszakmai ismeretek birtokában alkotóan képes közreműködni a szakmai döntések megalapozásában. Ezen belül a következő feladatcsoportokból származó Követelményekre kell felkészülnie:

A bank ügyfelei és termékei vonatkozásában:

a) Ismeri az egyes ügyfélcsoportokat és ügyféligényeket: Lakossági ügyfelek és életciklus modellek. Vállalati ügyfelek és a vállalat gazdálkodási ciklusa. Önkormányzati ügyfelek és önkormányzati pénzügyek. A megtakarítási szempontok. A finanszírozási szempontok.

b) Ismeri és ismertetni tudja az egyes termékeket és szolgáltatásokat: Pénzforgalmi szolgáltatások. Betéti termékek. Hiteltermékek. A termékek osztályozása, árazása, értékesítése. A termékek és szolgáltatások megjelenése a mérlegben.

c) Ismeri és alkalmazza a marketing és értékesítés korszerű módszereit: A bankmarketing sajátosságai. A bankmarketing fejlődése. Értékesítési csatornák, az e-business megjelenése.

A bankműködés sajátosságai vonatkozásában ismeri és ismertetni tudja a bank fő pénzügyi kimutatásait, képes azok elemzésére, következtetések levonására, az üzemvitelből eredő kockázatok felismerésére és meghatározására. Ehhez az alábbi ismereteket sajátítja el:

a) A bank tevékenysége a mérlegben és mérlegen kívül: A bankmérleg felépítése. A mérlegen kívüli tételekjellemzői.

b) A likviditás, profitabilitás és szolvencia hármas követelménye.

c) Likviditásmenedzsment: A likviditás fogalma. A likviditásbiztosítás. A bázispozíció és a likviditási mérleg. A treasury szerepe és működése. A bankközi piac szerepe és működése.

d) A bankműködés kockázatai: Hitelkockázat. Likviditási kockázat. Piaci kockázat. Működési kockázat. Más, nehezen számszerűsíthető kockázatok. A kockázatkezelés feladatai és eszközei.

e) Tőke és tőkemenedzsment: A szabályozási tőke és a kockázattal kiigazított tőke. Tőkemérések, tőkeelemek. A nemzetközi és a hazai szabályozás.

f) Jövedelmezőség: Jövedelmezőségi mutatók. A bankkontrolling alapjai: termékjövedelmezőség. Termékárazás.

g) A bankok felépítése: szervezet és működés. A bank szervezeti működési szabályzata és szabályozottsága.

h) Egy bank értékelése: a CAMEL módszer.

A bankrendszerek működése megismerésével a szakképesített bankreferens megérti a jegybank szerepét a monetáris politika alakításában, a monetáris politikai eszköztár alakulását és annak hatását a bankok működésére.

Tisztában van a pénzügyi rendszer szabályozásával, a hitelintézeti törvény a pénzmosással összefüggő jogszabályok és a PSzÁF előírásaival. A pénzmosáshoz kapcsolódó törvények és rendeletek megismerése után a szakképesített bankreferens képes felismerni a pénzmosás technikáit és beazonosítani a pénzmosás egyes szakaszait.

5. A hitelezési ismeretek alkalmazása

A szakképesített bankreferens elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, képes a csoportmunka megszervezésére és irányítására. Elemző és irányító munkája során képes a banki hitelszerkezet önálló elemzésére, tel-jeskörűen ismeri az egyes hiteltípusokat, dönteni tud alkalmazásukról. Ismeri a banki hitelezési folyamat egyes lépéseit, képes azok szakszerű leírására és ismereteit a döntéselőkészítés során alkalmazni tudja.

A hitelezési munka színvonalas ellátása érdekében az alábbi ismeretek elsajátításával kell felkészülnie:

A hitelezés folyamata:

a) A hitelezés folyamata: Hitelkérelem. Hitelbírálat. Kockázatelemzés, kockázatmegosztás. Hitelkondíciók kialakítása. Hitel-előterjesztés. Hiteldöntés, szerződéskötés, hiteladminisztráció. Hitelmonitoring. Követelésminősítés. Hitelbehajtás, biztosítékok érvényesítése.

b) A hitelkockázat mérése: Az adósminősítés és a követelésminősítés. Portfólió szintű hitelkockázat-elemzés.

A vállalati hitelezés kockázatainak elemzése és a banki adósminősítés:

a) Az üzleti kockázat elemei: Makro szintű kockázatok. Ágazati szintű kockázatok. Vállalati szintű kockázatok. A vállalat pénzügyi ciklusa és a pénzügyi kockázatok.

b) A vállalat üzleti ciklusa és a hiteligény keletkezése: Az üzleti ciklus szakaszainak időbeli viszonya. Az üzleti ciklus finanszírozása. Alapvető pénzügyi kockázatok: likviditási és tőkeszerkezeti kockázat. Likviditási kockázat. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) kockázat.

c) A vállalati pénzügyi elemzés egyéb módszerei: Elemzés mutatószámokkal. A pénzforgalmi kimutatás (cashf-low) információi. Az üzleti tervek készítése és elemzése. Pénzügyi tervek készítése. A likviditási terv.

d) A vállalati csődök előrejelzése: A vállalati csődök okai. A vállalati válság típusai. A csőd-és felszámolási eljárások törvényi szabályozása és a banki teendők.

e) A bankok adósminősítési rendszerei: Az adósminősítés szabályozása. A magyar kereskedelmi bankok adósminősítési szabályzatainak fő jellemzői.

A hitelek feltételei és a hiteltermékek:

a) A hitelek paraméterei: A hitel összege, célja. A hitel kihelyezési ideje. Lejárati kategóriák. A hitel díja. A biztosítékok és értékelésük.

b) Hiteltípusok: Overdraftok. Átmeneti forgóeszközlekötésre nyújtott hitel. Tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitel. Beruházási hitel. Projektfinanszírozás. Hitelszerű termékek. Lízing és faktoring. Hitelezés a mérlegen kívül. Bankgaranciák.

Egyedi ügyfélszegmensek, speciális termékek:

a) A külkereskedelem finanszírozása: Az export és importügyletekhez kapcsolódó hiteligények. Akkreditívek. Faktoring és forfeting ügyletek.

b) Projektfinanszírozás: a projektfinanszírozás sajátosságai, szereplői, speciális kockázati tényezői és azok kezelési módjai.

c) Kis- és középvállalkozások finanszírozása: a kis- és középvállalkozások főbb jellemzői, finanszírozási igények kialakulása és kezelési módszerei, speciális kockázatkezelési technikák.

d) Lakossági hitelezés: scoring rendszer, kockázatkezelési technikák, termékek.

e) Lízingügyletek: alapfogalmak, a lízingügyletek szereplői, finanszírozási típusok, ajánlható termékek.

6. Egyéb ismeretek

Az alapvető bankügyletek szervezése, irányítása mellett a szakképesített bankreferens feladatkörébe tartozhat olyan - nem a tipikus körbe tartozó - területeken való eligazodás, melyhez speciális szakmai területen kell megismernie az adott terület terminus technikusait, az ezekhez kapcsolódó törvényi szabályozást, illetve az egyes területeken bonyolított ügyletek hatását a bank mérlegére, jövedelmezőségére, likviditására és fizetőképességére. E mellett e területen is képesnek kell lennie az egyes ügyletek kockázati szintjének felmérésére.

Ilyenek lehetnek az alábbi speciális ismeretkörök:

Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszerrel kapcsolatos ismeretek:

- árfolyamok és devizapiacok; az Eurorendszer,

- a külkereskedelem finanszírozása,

- az Európai Gazdasági és Monetáris Unió,

- az Európai Fizetési Rendszer (a TARGET).

Személyes pénzügyi tervezéssel kapcsolatos ismeretek:

- a pénzügyi tervezés menete,

- cash menedzsment: tanácsadás,

- befektetési tanácsadás,

- biztosítási tanácsadás,

- nyugdíjrendszerek és nyugdíjpénztárak; nyugdíjtervezés,

- adózási ismeretek.

Lízingügyletekkel kapcsolatos ismeretek:

- operatív és pénzügyi lízing; lízing és eszköz alapú finanszírozás,

- autófinanszírozás; vendorfinanszírozás; termelőberendezések lízingje,

- lízingszámtan; lízingjogi ismeretek,

- lízingügyletek leírása és elszámolása; lízing-számvitel,

- a magyarországi lízingpiacok.

Befektetéskezeléssel kapcsolatos ismeretek:

- vagyon-, alap-, portfóliókezelés,

- tipikus intézményi formák; nemzetközi tendenciák,

- kötvényportfóliók és kötvényportfólió-menedzsment,

- részvényportfólió és portfóliómenedzsment,

- származtatott ügyletek a befektetéskezelésben,

- teljesítménymérés és benchmarking,

- etikai és szabályozási kérdések,

- a magyarországi befektetéskezelés.

Vállalatfinanszírozással - vállalatértékeléssel kapcsolatos ismeretek:

- a vállalat pénzügyi döntései; a finanszírozási lehetőségek; beruházási döntések; finanszírozási döntések és piaci hatékonyság,

- pénzügyi tervezés; a pénzügyi teljesítmények értékelése,

- osztalékpolitika és tőkeszerkezet; a vállalati hitelfelvételi politika; tőkeköltségvetés,

- piaci alapú finanszírozás; részvénykibocsátás szervezése; kötvénykibocsátás szervezése,

- a pénzügyi kockázatok és fedezésük,

- összeolvadások és felvásárlások.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) legalább "A" típusú alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

c) az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka) t írhatnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki mind a hét gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette. A kötelezően választható tantárgyak gyakorlati-írásbeli vizsgájára csak a kötelező tantárgyak követelményeinek teljesítése után kerülhet sor.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Pénzügyi piacok - piaci számítások

2. Bankszakmai ismeretek

3. Hitelügyletek

Kötelezően választható tantárgyak (legalább 2 tantárgy választandó):

- Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszer

- Személyes pénzügyi tervezés

- Lízingismeretek

- Befektetéskezelés

- Vállalatfinanszírozás

A szóbeli vizsgán a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott vizsgasorból húz a hallgató tantárgyanként egy tételt. A szóbeli vizsgán a kötelezően választott tantárgyak megegyeznek a gyakorlati-írásbeli vizsga választott tárgyaival.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a tantárgyakból. Az írásbeli feleletválasztó tesztvizsga tantárgyanként összesen 50 kérdésből, ezen belül 10 alapkérdésből áll.

Szóbeli vizsgán az átfogó ismereteket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével rendelkezőknek a szakképesítés megszerzéséhez csak a szóbeli vizsgát kell letenniük.

A II. rész 3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések közül az 54-55 szintkódúval rendelkező jelölt felmenthető a Számvitel és mérlegelemzés alapjai vizsga alól, ha számvitel tantárgyból vizsgát tett, valamint felmenthető a Gazdasági-pénzügyi ismeretek vizsgája alól, ha gazdasági-pénzügyi ismeretekből vizsgát tett.

A kötelezően választható tantárgyak gyakorlati-írásbeli vizsgája alól mentesülhetnek a II. rész 3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések közül az 54-55 szintkódúval rendelkező jelölt, ha az adott tantárgyból vizsgát tett.

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek azon tantárgyak gyakorlati-írásbeli vizsgája alól, amelyekből szigorlatoztak vagy záróvizsgát tettek.

A szakmai szóbeli vizsga alól felmentés nem adható.

A 2002. december 31. előtt megszerzett Banki tanácsadó képesítést, az akkreditált egyetemi és főiskolai pénzügy szakon szerzett diplomát, posztgraduális oklevelet, valamint a posztgraduális Bankdiplomát szakképesített bankreferensi képesítésnek kell elfogadni.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész 3 kötelező és 2 kötelezően választható tantárgya átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a Bankszakmai ismeretek érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az 5 kötelező és a 2 kötelezően választható gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Alapozó modulok/tantárgyak:

Gazdasági-pénzügyi ismeretek (A bank gazdasági környezete)

1. modul: Mikroökonómiai alapozás.

2. modul: A gazdasági élet szereplői.

3. modul: A pénz és a bankok.

4. modul: Gazdasági célok, mérés, megvalósítás - a monetáris és a fiskális politika.

A számvitel és mérlegelemzés alapjai

1. modul: Jogi alapok

2. modul: A számviteli beszámolók legfontosabb dokumentumai

3. modul: A számvitel gyakorlata

4. modul: A számviteli információk hasznosítása

Kötelező szakmai modulok/tantárgyak:

Pénzügyi piacok - piaci számítások

1. modul: A pénzügyi piacok működése és az értékpapírok

2. modul: Befektetési szempontok (hozam, kockázat)

3. modul: Származtatott és más összetett termékek

4. modul: A pénzügyi matematika alapjai

Bankszakmai ismeretek (banki termékek, banküzem, bankpiacok)

1. modul: A bank ügyfelei és termékei

2. modul: A bankműködés sajátosságai

3. modul: Bankrendszerek működése

Hitelügyletek

1. modul: A hitelezés folyamata

2. modul A vállalati hitelezés kockázatainak elemzése és a banki adósminősítés

3. modul: A hitelek feltételei és a hiteltermékek

4. modul: Egyedi ügyfélszegmensek, speciális termékek

Alternatív tantárgyak (2 kötelezően választandó):

Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszer

Személyes pénzügyi tervezés

Lízingismereteik

Befektetéskezelés

Vállalatfinanszírozás

A tantárgyak elméleti alapozást követően gyakorlat-orientáltak, minden tantárgy tartalmaz a vizsgán, illetve a záróvizsgán számon kérhető esettanulmányokat. A tananyag mind tanfolyami foglalkozások, mind távoktatás keretében elsajátíthatók. Az alapozó modulokat csak abban az esetben kell kötelezően elvégezni, ha a jelölt nem rendelkezik a képesítés megszerzéséhez szükséges szakmai végzettséggel.

7. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[33]

Banki ügyintéző/banki, befektetési termékértékesítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 01

2. A szakképesítés megnevezése: Banki ügyintéző/Banki, befektetési termékértékesítő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3633

4. Szakképzési évfolyamok száma: 5.Képzési idő, maximális óraszám: 800 óra

6. Elmélet aránya: 70%

7. Gyakorlat aránya: 30%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: érettségi

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

3. Szakmai alapképzés időtartama:

4. Szintvizsga:

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A Banki, befektetési termékértékesítő a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint befektetési vállalkozásoknak az ügyféllel kapcsolatba kerülő (front office-ban, call centerben stb. dolgozó) munkatársa.

A Banki, befektetési termékértékesítő alkalmas

- az ügyfelek számára értékesített banki és befektetési termékek összehasonlítására,

- ezen termékek jogi szabályozásából adódó követelmények teljesítésére,

- az alapvető pénzügyi számítási technikák alkalmazására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelménye:

Tekintettel arra, hogy a Banki, befektetési termékértékesítő a mindennapi tevékenységében közvetlenül kapcsolatba kerül az ügyfelekkel, munkáját elvi irányítás mellett, nagyrészt önállóan végzi.

Szakmai feladatai, kötelezettségei:

a) ügyfelek tájékoztatása;

b) ügyfelek kiszolgálása;

c) pénztári és értéktári feladatok elvégzése;

d) elemzési feladatokba való bekapcsolódás.

Annak érdekében, hogy a felsorolt feladatcsoportok végzésére alkalmas legyen, a következő ismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

- Tisztában van az alapvető polgári jogi és társasági jogi ismeretekkel,

- ismeri a szerződés fogalmát, meg tudja határozni a szerződések érvényessége, létrejötte, megszűnése, követelések elévülése feltételeit,

- ismeri az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményeit,

- tisztában van egyes speciális szerződésekkel (pl. adásvétel, bizomány...) és képes ismertetni a szerződést biztosító mellékkötelmeket (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék, engedményezés, tartozásátvállalás),

- tudja ismertetni az általános társasági jogi szabályokat, különös tekintettel a részvénytársaságokra,

- ismeri az értékpapír fogalmát, tisztában van előállításával és megsemmisítésével, tudja mit jelent a demateriali-zálás,

- képes ismertetni és összehasonlítani a Magyarországon törvényesen elismert értékpapírok fajtáit,

- ismeri a tőkepiaci törvényt, különös tekintettel annak hatályára, a tőkepiac szereplőire, a befektetési és árutőzsdei szolgáltatások végzésének szabályaira, a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzésre, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, az értékpapírok zártkörű és nyilvános forgalomba hozatalára, a tőzsdére, a Befektetővédelmi Alapra, a befektetők védelmére, az elszámolóházra,

- ismeri a bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam befolyásolás tilalmára vonatkozó szabályokat,

- képes ismertetni az értékpapírszámla, az ügyfélszámla és a tőkeszámla főbb jellemzőit és jogi környezetét.

2. Banki és befektetési piac- és termékismeret alkalmazása

- Felismeri az alapvető pénzügyi, gazdasági összefüggéseket,

- tisztában van a pénzügyi piacok szerkezetével, képes a pénz- és tőkepiaci termékek és műveletek szakszerű ismertetésére,

- ismeri és magyarázni képes a befektetési döntések szempontjait (kockázat, likviditás, diverzifikálás, adózás),

- ismeri a magyar bankrendszer felépítését, tudja, hogy a hitelintézeti törvény alapján melyik hitelintézet milyen jogosítványokkal rendelkezik,

- képes ismertetni a hitelintézeti törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás típusokat, a definiált intézményi struktúrát,

- tisztában van a pénzügyi intézményi környezettel, képes a pénzügyi rendszer részletes bemutatására: kibocsátók, befektetők, felügyelők és közvetítők: pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, befektetési alapok, biztosítók és nyugdíjpénztárak; a közvetítők jogi státusa, jellemzőik, e szereplők helye és céljai az ügyfelek pénzügyi megtakarításainak kezelésében,

- ismeri a bank alapvető tevékenységeit, szabatosan képes ismertetni a főbb banktevékenységeket, részletesen be tudja mutatni az alapvető banki termékeket,

- tételesen ismeri a banki belső szabályzatokat, képes ezek általános felépítésének és tartalmának szakszerű ismertetésére, képes a banki belső szabályzatok alkalmazására az adott munkafolyamat során,

- ismeri a bankok működési környezetét befolyásoló főbb törvényi előírásokat,

- ismeri a bankok üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek felépítését és tartalmát, képes ennek alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során,

- ismeri a fogyasztóvédelem célját, tudja milyen intézmények szolgálják,

- tisztában van a banktitok és az üzleti titok fogalmával,

- tisztában van a pénzmosás fogalmával és képes alkalmazni a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályokat,

- szabatosan meg tudja fogalmazni a betétvédelem magyarországi feltételeit, tisztában van az OBA szerepével,

- képes a banki tranzakciós termékek (folyószámla, kártya, kiegészítő szolgáltatások) részletes ismertetésére,

- szabatosan meghatározza a banki megtakarítási termékek (betétek, betéti okiratok) fő jellemzőit,

- képes a lakossági ügyfelek szakszerű tájékoztatására a bankban elérhető különféle lakossági hiteltípusokról (fogyasztási hitel, folyószámlahitel, lakásvásárlási hitel stb.), ismeri a bank hitelezési kockázatainak természetét, képes ezek felismerésére,

- képes az egyes terméktípusok összehasonlítására, az ügyfél számára ajánlás megfogalmazására,

- tisztában van a kamatok, díjak, jutalékok mibenlétével, nagyságrendejével, felszámítási módjukkal,

- képes elmagyarázni az EBKM és a THM fogalmát,

- tisztában van az Áru- és Értéktőzsde, valamint a KELER működési elveivel, működési szabályaival, intézményi felépítésével,

- ismeri a befektető-védelem (törvényi biztosítékok és a megfelelő szervezetek tevékenysége) lehetőségeit és kötelezettségeit,

- ismeri az értékpapírokat, azok közgazdasági csoportosítási lehetőségeit, az egyes értékpapírokat röviden jellemezni tudja,

- össze tudja hasonlítani az ügyfélforgalomban legjellemzőbb értékpapírok: állampapír, vállalati kötvény, részvény, befektetési jegy hozamszámításnak elveit, képes a termékek hozam és kockázat szerinti összehasonlítására,

- ismeri a portfóliókezelés (egyéni befektetéskezelés) feladatait, és ennek alapján képes szakszerű tájékoztatást adni,

- eligazodik a határidős termékek jellegzetességeiben,

- ismeri a devizaárfolyam fogalmát, tudja mit jelent az árfolyamkockázat,

- tisztában van a deviza alapú hitel- és betéti termékek jellegzetességeivel,

- készségszinten képes pénzügyi alapszámításokat elvégezni: kamatszámítási feladatok, nettó jelenérték számítás, kötvényárfolyamok (nettó, bruttó), részvényárfolyamokból számolt hozamok és szórások.

3. Értékesítési és ügyfélkapcsolati ismeretek alkalmazása

A banki, befektetési termékértékesítő munkájának eredményessége megköveteli az ügyfelekkel való hatékony kommunikációs képességet:

- ismeri a kapcsolatfelvétel és -ápolás szabályait,

- ismeri a hatékony kommunikáció alapelveit, és képes ezek mindennapi alkalmazására, tisztában van a kommunikációs zavarok természetével, és képes ezek megoldására,

- képes magát az ügyfél-tájékoztatás során szakszerűen és az ügyfél számára meggyőzően kifejezni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei[34]

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka) t írhatnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Jogi ismeretek 75 perc

2. A banki és a befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei 75 perc

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei

2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok

A szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az 1-2. gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Jogi ismeretek

(feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)

2. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei

(feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei.

2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok.

A szóbeli vizsgáztatás a gyakorlatban felmerülő helyzeteket tükröző feladatsor alapján történik.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az 1997. január 1-je után szerzett tőzsdei szakvizsga jogi részvizsgája, valamint az 1997. január 1-je után szerzett és a PSzÁF (ÁPTF) által elismert jogi vizsga megfelel a Jogi ismeretekből letett vizsgának.

Aki rendelkezik a PSzÁF (ÁPTF) által kiadott ideiglenes üzletkötői működési engedéllyel, csak szóbeli vizsgát köteles tenni.

5.A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése: A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges eredményt ért el.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

A tantárgyak elméleti alapozást követően gyakorlatorientáltak, minden tantárgy tartalmaz esettanulmányokat. A tananyag mind tanfolyami foglalkozások, mind távoktatás keretében elsajátítható.

8. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[35]

Adótanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 01

2. A szakképesítés megnevezése: Adótanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az adótanácsadó a pénzügyi-igazgatási területen valamennyi ellenőrzési, vezetési feladatkört ellátja, a költségvetéssel kapcsolatos valamennyi bevallást elkészíti és ellenjegyzi.

Az adótanácsadó alkalmas

- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,

- a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,

- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,

- egy vállalkozás adótervének elkészítésére, költségvetési kapcsolatainak optimalizálására,

- a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzésére, elemzésére, hasznosítására,

- a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezésére és szakszerű végzésére.

Az adótanácsadó jogosult adótanácsadói és pénzügyi tanácsadói szolgáltatások végzésére.

Az adótanácsadói szolgáltatások közé tartozik különösen:

- a költségvetési kapcsolatokhoz tartozó bevallások készítése és ellenőrzése,

- a bevallásokhoz kapcsolódó számviteli feltételrendszer kialakítása, működtetése,

- a vállalkozások, egyéb jogi és nem jogi személyek alakulásával, átalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,

- a vállalkozás egészére vagy egyes részterületére irányuló ellenőrzési, adótervezési feladatok végzése,

- a pénzügyi szervezeti egységek munkájának megtervezése, megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

- adóigazgatási, bírósági eljárásban való képviselet ellátása.

Az adótanácsadói szolgáltatás ellátásához adótanácsadói szakképesítés megléte kötelező.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

Jogi ismereteit több célra, több funkcióval és különböző módon használja fel:

a) meghatározza és minősíti magánjogi és közjogi (főként közigazgatási jogi) ismeretei alapján az adójogi minősítés alapjául szolgáló feltételrendszer, a tényállás releváns elemeit;

b) szakszerű, érthető javaslatokat fogalmaz a megbízó szempontjából kedvező ügyletek javasolt konstrukcióira;

c) részletes, beható ismeretekkel rendelkezik a jogrendszer azon elemeiről, amelyek különösen gyakran szolgálnak az adójogi viták alapjául;

d) az adózás szempontjából közvetlenül felhasznált normákat, esetenként azok bírói gyakorlatának legfontosabb eseteit - a legfőbb összefüggéseken túl is - megismeri, értelmezi e normákat, a tényállással összekapcsolja, továbbá felhasználja az adójogviszonyok megítéléséhez;

e) a jog és általában a jogrendszer alapintézményeiről szerzett háttérismeretei alapján átlátja és értékeli az általa ellátott ügyek - főként anyagi jogi - jogszabályi környezetét s a normák alkalmazását, követését, a keletkező jogviszonyokat.

Feladatai:

a) áttekintéssel rendelkezik a pénzügyek alkotmányos alapintézményeiről, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogkövetés folyamatairói;

b) a közigazgatás, különösen a pénzügyigazgatás szervezetrendszeréről, a törvénykezési szervezet alapjairól;

c) felismeri a jogsértő magatartásokat, különösen a büntetőtörvénybe ütköző magatartásokat (az adótanácsadói tevékenységgel összefüggésben, például a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, illetve a fontosabb gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket), másrészt az államigazgatási jogsértéseket (például szerencsejáték szabályok megsértése, egyes pénzügyi, vám, jövedéki szabálysértések, versenyjogi szabályok megsértése);

d) áttekintéssel rendelkezik a magánjogi jogalanyiságról, a személyek különböző típusairól, különösen a társaságokról;

e) áttekintéssel rendelkezik a gazdasági társaságok közös szabályairól (alapítás, megszűnés, átalakulás, vezető tisztségviselők, a társaság belső és külső jogviszonyai) és az egyes társaságok különös szabályairól;

f) a tulajdonjog (tárgya, tartalma, védelme, megszűnése, közös tulajdon, használati jogok, birtok) és a kötelmi jog általános szabályainak (szerződés, felelősség) legfontosabb rendelkezéseiről átfogó ismeretekkel rendelkezik, ezeket az ismereteit rendszerezi, és a gyakorlatban hasznosítja;

g) megkülönbözteti az alapvető szerződéstípusokat, kiválasztja az adott gazdasági (vállalkozói) tevékenység gyakorlásához az alkalmazható, illetve a kedvező szerződéstípusokat;

h) pontos ismeretekkel rendelkezik a legfontosabb szerződéstípusokról (adásvétel, csere, bérlet, vállalkozás, megbízás, bizomány, biztosítási szerződések, a bank- és hitelviszonyok szerződéses szabályozása, ajándékozás), az adójogi normák értelmezéséhez, követéséhez, átlátja az ingatlanügyletek főbb sajátosságait;

i) tájékozott a munkaviszony - különösen az adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges - legfontosabb összefüggéseiről;

j) az adókötelezettségek teljesítéséhez és a megbízó érdekeinek védelméhez szükséges mértékben megismeri az ingatlan-nyilvántartás rendszerét, továbbá az egyes eljárásokat (különösen a cégbírósági eljárást, a felszámolást, a csődeljárást és végelszámolást), ismereteit felhasználva eljár megbízója érdekében.

2. Adózási ismeretek alkalmazása (Adótan I-IV.)

Az adótanácsadónak a megbízó adóügyeiben az eredményes tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében és a jogok érvényesítésében való közreműködés, továbbá az adóhatóságok előtti eredményes képviselet érdekében felmerülő feladatai:

a) átfogó ismeretekkel rendelkezik a közpénzügyek valamennyi területéről, ami lehetővé teszi a pénzügy-politikai, államháztartási, adózási döntések, javaslatok hátterének megértését, a döntések várható következményeinek felmérését, elemzését, értékelését, s ennek alapján megvalósítható javaslatokat fogalmaz meg megbízójának a választható optimális magatartásra. Az államháztartás alrendszereinek, és ezek - különösen az adókat és a költségvetési támogatásokat érintő - elemeinek, összefüggéseinek megismerése, a pénzügypolitika cél- és eszközrendszeréről szerzett ismeretanyaga alapján önállóan értelmezi, elemzi és értékeli a különféle pénzügy-politikai, különösen az adópolitikai döntéseket, ezek jogi transzformációját;

b) önállóan értékeli a különféle pénzügy-politikai döntéseknek, jogi normáknak a megbízó gazdasági-pénzügyi helyzetére, esetleg jogállására gyakorolt hatását;

c) az adórendszerről, az adójog rendszeréről, az adótan alapfogalmairól, tényállás-elemeiről, az adózás alkotmányos, anyagi jogi és eljárási elveiről, az adójogi normák sajátosságairól, az anyagi és eljárási adójogviszonyokról, az elévülésről szerzett strukturált ismereteit felhasználva az új adójogi normákat önállóan is helyesen értelmezi, azokat az adórendszer egészében elhelyezi és követi, továbbá a megbízói különböző szerződései, más jogügyletei, vagyoni-jövedelmi helyzetét érintő kapcsolatai alapján az adózás szempontjából jelentős elemeket kiemelve a tényállást meghatározza;

d) az adóhatóságokat, az adóalanyokat, az adózókat, az adómegfizetésre kötelezetteket és az adójogi norma más címzettjeit érintő jogok és kötelezettségek pontos és részletes ismereteinek birtokában, az adótitok szabályai alapján tájékoztatja megbízóját a kötelezettségek jogszerű teljesítéséről, a jogok érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá az adókötelezettségek megsértésének bírság és pótlék szankcióiról, valamint az alkalmazható intézkedésekről;

e) az adózás folyamatáról, az önadózásról, levonásról, kivetésről, kiszabásról, adóbeszedésről szerzett ismeretei alapján tájékozott arról, hogy mely adókötelezettségre milyen adózási mód alkalmazandó;

f) az adó-, illeték- és jövedéki ellenőrzés rendjéről, az ellenőrzések fajtáiról, lefolytatásának főbb szabályairól, az adóhatóságok és az adózók speciális jogosítványairól szerzett ismereteinek felhasználásával tanácsot ad megbízójának az ellenőrzések során követendő jogszerű magatartásra, felhívja a figyelmet az ellenőrzés során tanúsított magatartás, mulasztás speciális következményeire, az adózót az ellenőrzés során megillető speciális jogokra;

g) a kötelezettségek teljesítése, a jogok érvényesítése érdekében felhasználja pontos ismereteit a megbízó adóügyeiben eljáró adóhatóságok fórum- és jogorvoslati rendszeréről, az adóigazgatási eljárás szabályairól, típusairól (bejelentés, bevallás, azonnali ellenőrzés alapján, utólagos és soron kívüli adómegállapítás, adómérséklés, törlés, jogorvoslatok, végrehajtási eljárás), szabályairól, az adózókat az eljárás során megillető speciális jogokról és terhelő kötelességekről, az államigazgatási eljárás általános szabályainak, továbbá a bírósági végrehajtás szabályainak az adóügyekben is alkalmazott rendelkezéseiről;

h) az egyes adókötelezettségekről, különösen a bejelentési, bevallási, adófizetési, adóelőleg-levonási és előlegfizetési, adatszolgáltatási kötelezettségekről - ideértve a fő adók egyes adókötelezettségeit érintő speciális eljárási szabályokat is - szerzett alapos ismereteit felhasználva jogszerűen, hibátlanul teljesíti e kötelezettségeket;

i) a fő adókat (általános forgalmi adó, jövedéki adó, fogyasztási adó, társasági adó, magánszemélyek jövedelemadója, helyi adók) rendező hatályos törvények legfontosabb szabályainak teljes körű, és a csak szűk körben alkalmazott különös szabályok átfogó ismerete alapján a gyakorlatban előforduló típuseseteket külső segítség nélkül azonnal helyesen megoldja;

j) a fő adókat érintő bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat, a szakirodalom áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

k) a többi adót, az adójellegű kötelezettséget (pl. az elkülönített alapok javára teljesítendő befizetéseket) és az illetékeket - különösen a vállalkozásokat érintő kötelezettségeket - rendező hatályos törvények, valamint más normák fő szabályainak rendszerezett ismerete alapján a gyakran előforduló egyszerű típuseseteket külső segítség nélkül azonnal helyesen megoldja, a ritkábban alkalmazott, bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok és esetleg a gyakorlat áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

l) az adókat, illetékeket érintő atipikus, vitathatóan vagy nem megfelelően rendezett esetekben a törvények, más normák, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat alapján feltárja a lehetséges megoldási módozatokat, és álláspontját a jogszabályokból levezethetően megindokolja;

m) felismeri a jogi, különösen az adójogi normákat érintő jogszabályváltozások gyakorlati jelentőségét, következményeit, azoknak a reálszférára és különösen a megbízójára gyakorolt hatását, eligazodik a megbízó korábbi időszakot érintő adóügyeit szabályozó rendelkezésekben;

n) az elkülönített állami pénzalapok rendszeréről, az alapok javára teljesített befizetések anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismeretei alkalmazásával e kötelezettségeket hiánytalanul teljesíti;

o) vámjog rendszeréről, főbb anyagi és eljárási jogi normáiról, a vámegyezményeknek a megbízóit érintő alapvető rendelkezéseiről áttekintéssel rendelkezik, különös tekintettel a vámrendelkezéseknek az adószabályokkal való összefüggéseire;

p) a költségvetési támogatások, adóvisszaigénylések, adóvisszatérítések, különösen a vállalkozókat érintő főbb támogatási formák anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismereteit alkalmazva jogszerűen meghatározza a támogatások igénybevételének feltételeit, felhívja a megbízó figyelmét a támogatások igénybevételének lehetőségeire, feltételeire és korlátaira;

q) a társadalombiztosítási jogviszonyok, a jogosultságok és az ellátások fajtáiról szerzett ismeretei alapján azokat pontosan minősíti, különös tekintettel adózási összefüggéseikre; a tevékenységéhez szükséges keretek között a társadalombiztosítás anyagi és eljárási szabályainak rendszeréről, meghatározó összefüggéseiről alkotott átfogó, továbbá a társadalombiztosítási járulékok anyagi és eljárási szabályairól elsajátított pontos ismeretei alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók főbb kötelezettségeit teljesíti, továbbá áttekintéssel rendelkezik a társadalombiztosítási kifizetőhelyek főbb feladatairól;

r) a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján szakszerűen tájékoztatja a külföldi megbízót, a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat, az őket érintő speciális adójogi következményekről;

s) megismeri az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

t) átlátja az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket;

u) tájékozott az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeiről;

v) megismerve az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

w) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

x) ismeretekkel rendelkezik legalább egy-egy jellemző kontinentális, illetve angolszász jogrendet alkalmazó ország adórendszerének felépítéséről, sajátosságairól;

y) tájékozott az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről.

3. Számvitel

Tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíti a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

Feladatai:

a) a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmak ismeretében végzi tevékenységét;

b) a szükséges mértékben ismeretekkel rendelkezik a vállalkozások éves beszámolóiról, egyszerűsített mérlegéről, a nonprofit szervezetek beszámolóiról, azok felépítéséről és elemeiről, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítéséről, elemeiről és tartalmáról, ezeket elemzi, értékeli, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

c) megismeri az egyszeres és kettős könyvvitel szabályait; az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírások ismeretében ezek adózási összefüggéseit feltárja, kiemeli, értékeli, a pénzforgalmi szemléletű és az üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán alkalmazza, különbséget tesz a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között; ellenőrzi és értékeli a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolások, a bizonylatolás szabályszerűségét.

4. Ellenőrzés

Az adótanácsadó feladata a vállalkozások költségvetési kapcsolatainak ellenőrzése, felügyelete, a vállalkozások képviselete az ellenőrzési szervezetek tevékenysége során.

Az általános ellenőrzési tevékenység végzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) a hazai ellenőrzési rendszert, a pénzügyi és más hatósági, tulajdonosi, pénzintézeti, könyvvizsgálói ellenőrzés jogintézményét;

b) a belső ellenőrzés rendszerét;

c) az ellenőrzés tervezését;

d) az ellenőrzés eszközeit;

e) az ellenőrzés módszereit;

f) az ellenőrzés eredményének értékelését.

A költségvetési kapcsolatok szakellenőrzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) az adó, illeték, vám, tb fizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési intézményrendszert;

b) az egyes adónemek ellenőrzésének a hatóság által alkalmazott módszereit;

c) az ellenőrzések legfontosabb gyakorlati tapasztalatait;

d) az ellenőrzés lehetséges jogkövetkezményeit;

e) a jellemző hatósági és bírósági gyakorlatot;

f) a jogorvoslati lehetőséget.

Az adótanácsadói ellenőrzés végzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) az adótanácsadói ellenőrzés célját (egyszeri, folyamatos, utólagos);

b) az adótanácsadói ellenőrzés területeit és az egyes területek sajátosságait;

c) az adótanácsadói ellenőrzés megtervezését, adóellenőrzési program készítési módját;

d) az adótanácsadói ellenőrzés módszereit;

e) az adótanácsadói ellenőrzés folyamatát;

f) a lehetséges megoldási alternatívák meghatározásának módját, az egyes megoldások kockázatát;

g) a hiányosságok megszüntetésének eszközeit;

h) értékelés, visszacsatolás, adótanácsadói jelentés, záradékolás készítésének módját.

5. Adótervezés

Az adótanácsadó az adótervezési ismeretek birtokában egy vállalkozásnak - a székhely szerinti országban - a költségvetési kapcsolatait optimalizálja a megalakulás az aktív és a tevékenység megszűnésének időszakában.

Feladatai:

a) a megbízóval közösen kialakítja azt a célrendszert, amelyre a vállalati adótervezés irányul,

b) meghatározza azt az eszközrendszert, amely az operatív vagy stratégiai cél eléréséhez felhasználható,

c) felismeri az adótervezési technikákat és módszereket, amelyek a hazai és nemzetközi adótervezésben felhasználhatók;

d) megítéli és megérteti az egyes adótervezési elemek kockázatát és hatékonyságát,

e) végrehajtja és ellenőrzi az adótervezés során kialakított technikákat és megoldásokat.

Adótanácsadói adótervezés során:

a) kialakítja az adótervezési célt,

b) meghatározza az adótervezés módszerét;

c) elemzi a környezeti (mikro-, makro-, nemzetközi) gazdasági folyamatokat;

d) elemzi a kapcsolódó jogszabályi környezetet;

e) meghatározza a lehetséges eszközrendszert hazai és nemzetközi környezetben;

f) alternatívákat dolgoz ki;

g) meghatározza az alternatívák közötti választási kritériumot;

h) elemzi a kockázatot;

i) adótervezési javaslatokat készít, dokumentál.

6. Adótanácsadás, kommunikáció, informatikai ismeretek alkalmazása

Az adótanácsadó megalapozott szakmai ismeretei birtokában a saját adótanácsadói munkájának megszervezése mellett a hazai és nemzetközi adótanácsadó szervezetek munkájába integrálódik, érvényesíti az alkalmazott szakmai és etikai normákat. Tevékenysége során szóban és írásban magas szinten kommunikál a környezetével, különösen megbízóival, hatósági szakemberekkel, és más tanácsadókkal. Megismeri a legfontosabb információhordozókat és azokat napi munkájában hasznosítja. Feladatai végrehajtásához ismeretekkel kell rendelkezni az alábbi területekről:

a) kommunikáció,

b) problémamegoldás, konfliktuskezelés,

c) távolsági kommunikáció és közönségkapcsolat,

d) az adótanácsadói tevékenység kialakulása és fejlődése,

e) az adótanácsadók szervezetei,

f) az adótanácsadás folyamata,

g) adótanácsadás szervezeti kérdései,

h) adótanácsadás etikai kérdései,

i) az adótanácsadói munka és a konkurencia,

j) az adótanácsadót segítő információhordozók és hasznosításuk,

k) az adótanácsadásnál használt informatikai eszközök és alkalmazásuk.

Az adótanácsadó szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához általános szakmai követelményeknek is eleget kell tenni:

a) Az adótanácsadónak a szakképesítés alapjául szolgáló ismereteit a felsőoktatási alap- és esetleg továbbképzés keretében megszerzett strukturált tudásanyagra, továbbá a gyakorlatban megszerzett ismeretekre, készségekre kell építenie. Rendelkeznie kell a szakmai követelmények színvonalas teljesítéséhez szükséges általános és szakmai műveltséggel, új szakismereteit legyen képes korábban szerzett tudásával, ismereteivel összekapcsolni.

b) Az adótanácsadónak képesnek kell lennie arra, hogy az adózással, az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő, folyamatosan változó ismeretanyagot önállóan megújítsa. Ismeretanyaga a tanácsadás jellege miatt szükségszerűen szélesebb, mint a rutinszerűen, gyakorta végzett tevékenység.

c) Folyamatosan megújított, részben készségszinten is elsajátított ismeretanyaggal mérhető fontosságú a tevékenység gyakorlásához szükséges jogi normák és más szabályok, előírások gyors megtalálásának elsajátítása, továbbá az adott helyzetben követendő jogszerű, de egyben a megbízó számára is legelőnyösebb magatartás kiválasztásának képessége. Ennek érdekében ismerje a legfontosabb szakmai információhordozókat, az ismeretszerzés formáit, a megszerzett ismereteket önállóan legyen képes rendszerezni, értelmezni és felhasználni, alkalmazni, továbbá a megbízói érdekében a szükséges következtetéseket levonni.

d) A tevékenység jellege feltételezi a jó kontaktusteremtő képességet, továbbá szóban és írásban a pontos, tömör kifejezőkészséget.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel),

b) szakmai előképzettséggel:

ba) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik, vagy

bb) szakirányú egyetemi vagy főiskolai (közgazda, közgazdász, jogász) alapképzésben szerzett végzettséggel vagy főiskolai és/vagy egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.[36]

c) legalább egy év pénzügyi, számviteli, adóigazgatási területen munkaviszonyban szerzett (igazolt) gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Adótan I. 180 perc.

2. Adótan II. 180 perc.

3. Adótan III. 180 perc.

4. Adótan IV. 120 perc.

5. Számvitel 180 perc.

6. Adótervezés 180 perc.

Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az l-4. Adótan gyakorlati-írásbeli tantárgyak egyikének követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsgák tantárgyai:

1. Jogi ismeretek

2. Adótan I.

3. Adótan II.

4. Adótan III.

5. Adótan IV.

6. Ellenőrzési ismeretek

7. Kommunikáció, adótanácsadás, informatika

Az 1. Adótan I., 2. Adótan II., 3. Adótan III., 4. Adótan IV. szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Adótan I. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

(adójog, az adózó és az adóhatóság jogai és kötelezettségei, az adózás folyamata, az adóhatósági ellenőrzés, az adóigazgatási eljárás, végrehajtás)

2. Adótan II. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (államháztartás, személyi jövedelemadó, társasági adó, társadalombiztosítás, vagyonadók, helyi adók, egyéb adók és adójellegű kötelezettségek)

3. Adótan III. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (általános forgalmi adó, fogyasztási adók, jövedék, vám, illetékek, támogatások)

4. Adótan IV. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (nemzetközi adózás)

5. Számvitel

6. Adótervezés

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Jogi ismeretek

2. Adótan I.

3. Adótan II.

4. Adótan III.

5. Adótan IV.

6. Ellenőrzési ismeretek

7. Kommunikáció, adótanácsadás, informatika

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek tantárgy szóbeli vizsgája alól, amennyiben jelentkezéskor jogi végzettséghez kötött munkakört töltenek be vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a Számvitel tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a hét tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész hét tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a hat gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot l-4. Adótan tantárgyak érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

9. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[37]

Biztosítási tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441 02

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosítási tanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása[38]

A Bit. 45. §-ában foglaltak alapján független biztosításközvetítői (a továbbiakban: alkuszi és többes ügynöki) és a Bit. 51. § (1) bekezdésében foglalt biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző személy az elemzéshez, tervezéshez, döntés-előkészítéshez, vezetéshez kapcsolódó területek, valamint a biztosítás és egyéb pénzügyi területek összefüggéseit megérti. A biztosítási, pénzügyi tervezési tevékenységet az adott gazdasági környezetben el tudja helyezni. Saját területén tudását fokozatosan és önállóan fejleszti, valamint a szakmai továbbfejlődéséhez szükséges információk hazai és nemzetközi forrásait megismerve azokat feldolgozza és a továbbiakban hasznosítja.

Az alkusz tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésére. A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Értelmezi a makro- és mikro-gazdaságtani összefüggéseket.

Feladatai:

- értelmezi az alapvető közgazdasági fogalmakat és összefüggéseket,

- jellemzi a gazdasági élet szereplőit,

- kiszámítja a legfontosabb gazdasági mutatókat,

- figyelemmel kíséri a pénzügyi intézmények működésének gazdasági és jogi környezetét,

- megérti a piac működésének mechanizmusát, jellemzi a hazai pénzpiacot,

- betartja a vállalatok működésére vonatkozó gazdasági és jogi szabályzókat,

- megérti a vállalat működésének belső mechanizmusát,

- betartja a pénzforgalommal kapcsolatos vállalati előírásokat,

- tájékozódik az Európai Unióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

2. Összefüggéseiben is értelmezi az általános biztosítástani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosítási rendszer alapintézményeit,

- figyelemmel kíséri a biztosítók gazdasági és jogi környezetét,

- tájékozódik a biztosításpolitika megnyilvánulási formáiról a hazai piacon,

- megismeri a biztosítás fejlődéstörténetének nemzetközi és hazai vonatkozásait,

- alkalmazza munkájában a biztosítástechnikai fogalmakat,

- meghatározza a biztosíthatóság kritériumait,

- definiálja a biztosítás fogalmát,

- definiálja a kockázat fogalmát a biztosításban és jellemzi fajtáit.

3. Összefüggéseiben is értelmezi az ágazati biztosítástani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosítási ágakat és ágazatok rendszerét a Bit. alapján,

- különbséget tesz az élet- és a nem-életbiztosítások között és felismeri azok jelentőségét,

- jellemzi az életbiztosítások, az egyéb személybiztosítások, a vagyonbiztosítások, a felelősségbiztosítások fajtáit, az egyéb nem-életbiztosításokat, a lakossági biztosításokat, a gazdálkodó szervezetek biztosításait, a pénzügyi biztosításokat és a bankbiztosítást, tanácsot ad a választáshoz.

4. Összefüggéseiben is értelmezi és a gyakorlatban alkalmazza a biztosítás-üzemtani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosító társaságok felépítését, bemutatja lehetséges szervezeti formáit,

- megérti a biztosítók gazdálkodását,

- bemutatja a biztosítási díj szerkezetét, jellemzi rendszereit,

- megérti a díjpolitikát és értelmezi annak elemeit,

- értelmezi a kockázatba fogadás lényegét és folyamatát (underwriting),

- jellemzi a biztosító szolgáltatásait, kárrendezését és a kárrendezési folyamatot, ezekkel kapcsolatban tanácsot ad,

- bemutatja a biztosító értékesítési csatornáit és az azokhoz kapcsolódó szervezeteket,

- a biztosítástechnikai fogalmakat szabatosan használja.

5. Összefüggéseiben is értelmezi és a gyakorlatban alkalmazza a biztosításra vonatkozó jogi fogalmakat. Feladatai:

- a gyakorlatban alkalmazza a Polgári Törvénykönyv biztosítási tevékenységet szabályozó részeit,

- betartja a versenytörvényt és a fogyasztók védelmével kapcsolatos törvényeket,

- alkalmazza a társadalombiztosítási és az adózási törvények biztosításra vonatkozó szabályait,

- részleteiben is betartja a biztosítási törvényben foglaltakat,

- megismeri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységét, betartja a biztosítási tevékenység szabályait,

- értelmezi a biztosításban használt jogi fogalmakat,

- betartja a biztosítási szerződésre vonatkozó jogi szabályozásokat,

- betartja a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége etikai előírásait,

- figyelemmel kíséri a biztosítók szolgáltatásával kapcsolatos jogi környezetet,

- jogszerűen kezeli a panaszügyeket.

6. A biztosításmatematikai törvényszerűségek összefüggéseit értelmezi és bonyolultabb biztosítástechnikai számításokat végez.

Feladatai:

- jelenérték és jövőérték, reálérték számítást végez,

- kiszámítja a pénzügyi járadékokat,

- maradékjogokat számít,

- figyelembe veszi a biztosítási matematikai kalkulációs elveket,

- élet- és nem-életbiztosítási díjkalkulációt készít,

- alkalmazza az inflációkezelési technikákat,

- kiszámítja a kapcsolódó pénzügyi területek (bank, befektetés) mutatóit (hitel törlesztés, hozamgörbe, kötvény, részvény árfolyam- és hozamszámítás, főbb indexek).

7. Alkalmazza a biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés eszközeit, értelmezi összefüggéseiket.

Feladatai:

- betartja a biztosítással kapcsolatos számviteli és pénzügyi előírásokat,

- elemzi a biztosító mérlegét és eredménykimutatását,

- megkülönbözteti a különböző fizetési módokat, és betartja, betartatja az azokhoz kapcsolódó bizonylatok alaki, tartalmi, nyilvántartási követelményeit,

- jellemzi az értékpapírokat,

- megismeri a biztosítók befektetési lehetőségeit és szokásait,

- jellemzi a biztosítókra vonatkozó adófajtákat,

- értékeli a biztosítók gazdálkodását, különös tekintettel a legfontosabb költségelemekre,

- jellemzi a kontrolling tevékenységet, szokásos és lehetséges fajtáit,

- a kontrolling eszközeinek segítségével megtervezi a biztosító tevékenységét,

- elő- és utókalkulációt végez a biztosítási tevékenységre.

8. Alkalmazza a marketing, a kommunikáció, a vezetés és szervezés eszközeit, értelmezi összefüggéseiket. Feladatai:

- használja a marketing és a kommunikáció részeit és eszközeit,

- marketing stratégiát dolgoz ki,

- jellemzi a marketing menedzsment feladatát és értékeli eszközeit,

- figyelemmel kíséri a piac fajtáit és szabályozását,

- értelmezi a kommunikáció elméleti hátterét,

- felsorolja az üzletkötés kommunikációs elemeit,

- megismeri az önszervezés és időtervezés technikáit,

- alkalmazza a kapcsolatfelvétel és -ápolás szabályait,

- megtervezi az üzleti tárgyalás menetét,

- betartja az üzleti megjelenés szabályait, kulturáltan viselkedik, betartja az üzleti illemszabályokat,

- elemzi a kommunikációs zavarokat és alkalmazza megszüntetésének technikáit,

- korszerű vezetési módszereket alkalmaz (ügynök- és állománymegtartási technikák),

- figyelemmel kíséri a vezetéstudomány elméletét,

- alkalmazza szervezési ismereteit és a szervezési technikákat.

9. Alkalmazza a pénztárakkal kapcsolatos jogszabályokat, értelmezi összefüggéseit.

Feladatai:

- definiálja a pénztárak fogalmát, felsorolja fajtáit, értelmezi jelentőségüket,

- tájékozódik a kötelező és az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak kapcsolatrendszeréről, valamint kapcsolódásukról a társadalombiztosításhoz és az üzleti biztosítási piachoz,

- figyelemmel kíséri a pénztárak felügyeletét,

- felhívja a figyelmet a pénztárak jelentőségére az emberi életpálya tervezésében.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b)[39]

c) szakmai előképzettséggel:

ca) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik,

cb) szakirányú középiskolai (képesített könyvelő) vagy Biztosítási ügyintéző, Banki ügyintéző végzettséggel rendelkezik,

d) legalább két év biztosítási területen szerzett igazolt gyakorlattal rendelkezik,

e) az V. Egyéb tudnivalók részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Biztosításmatematika 60 perc.

2. Általános biztosítástan 60 perc.

3. Ágazati biztosítástan 60 perc.

4. Biztosítási üzemtan 60 perc.

5. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés 60 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Biztosításmatematika gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Biztosítási jog

2. Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés

3. Általános biztosítástan

4. Ágazati biztosítástan

5. Biztosítási üzemtan

6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 3-6. szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Biztosításmatematika

2. Általános biztosítástan

3. Ágazati biztosítástan

4. Biztosítási üzemtan

5. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból:

1. Biztosítási jog

2. Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés

3. Általános biztosítástan

4. Ágazati biztosítástan

5. Biztosítási üzemtan

6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség esetén a jelöltek mentesülnek a Biztosításmatematika gyakorlati-írásbeli vizsga alól, valamint a Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés szóbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a hat tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész hat tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Általános biztosítástan, Ágazati biztosítástan, Biztosítási üzemtan és Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen időpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Megjegyzés: az óraterv az alapmodulok kontaktóraszámát nem tartalmazza.

A modulok mind az elméleti alapozást, mind pedig a gyakorlati hasznosítás megvalósítását feltételezik, utóbbit elsősorban az esettanulmányok beépítése, illetve számonkérése módszerével. A tananyag mind tanfolyami oktatás, mind távoktatás keretében elsajátítható. A képzés kontaktóraszámai a tanfolyami rendbe illeszkednek, az alapmodulok kontaktóráinak tartalma az egyéb pénzügyi területek hasonló óráinak tartalmával egyenértékű.

10. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[40]

Biztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 02

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosítási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosítási ügyintéző alkalmas biztosító társaság vagy biztosítási alkusz cég szakmai egységeinél ügyintézői munkakör betöltésére. A biztosítási ügyintéző feladatait a belső szabályzatok és eljárások szerint, irányítás mellett, nagyrészt önállóan végzi, ellátja a társaság pénzügyi feladatait, irodai ügykezelési tennivalóit. A vonatkozó rendeletek és belső szabályozások szerint megszervezi és elvégzi az ügyfélforgalommal kapcsolatos feladatokat.

A biztosítási ügyintéző feladatai elvégzéséhez nagyrészt informatikai és irodatechnikai eszközöket használ.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A biztosítási ügyintéző a biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás alapvető ismereteinek birtokában tájékoztatást nyújt az ügyfél igényeinek megfelelően.

Ehhez:

a) megérti a piaci viszonyokat alakító tényezőket, a verseny sajátosságait,

b) tájékozódik a gazdasági élet meghatározó szereplőiről, alapvető intézményrendszeréről, a vállalkozási formákról, az ezekre vonatkozó jogi és pénzügyi szabályozásokról,

c) figyelemmel kíséri a költségvetési prioritásokat, a gazdasági növekedés és a lakossági jövedelmek alakulását, a fontosabb pénz- és tőkepiaci folyamatokat,

d) információt nyújt a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeinek megismeréséhez,

e) betartja a MABISZ Etikai Kódex előírásait,

f) betartja a versenytörvény biztosító társaságokra vonatkozó szabályait.

2 A biztosítási ügyintéző a biztosítási tevékenység közgazdasági elveinek és gyakorlatának megfelelően végzi az ügyfélforgalommal kapcsolatos feladatait.

Ehhez:

a) meghatározza a veszélyek és kockázatok összefüggéseit, jellemzi és csoportosítja azokat különböző szempontok szerint,

b) megérti a kockázatelemzés és kockázatkezelés formáit és eszközeit,

c) meghatározza a biztosíthatóság alapvető feltételeit,

d) megfogalmazza a biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,

e) összehasonlítja és elemzi az üzleti biztosítást és a társadalombiztosítást, illetve azok szolgáltatásait,

f) felismeri a biztosítási események tartalmát, csoportosítását, a biztosítási védelem jellegét és megérti a szolgáltatások összefüggéseit,

g) jellemzi a biztosítási ágazatokat, ágakat, módozatokat, csoportosítja azokat,

h) megérti a biztosítási szerződés törvényi szabályozását, a szerződéskötés és megszüntetés jogi előírásait és okiratait, felismeri a biztosítási szerződés kellékeit,

i) értelmezi, hogy a biztosítási törvény miként szabályozza a biztosító társaságok tevékenységi területeit,

j) megismeri a magyar biztosítás történetének fejlődési szakaszait, jelenlegi helyzetét, a főbb nemzetközi tendenciákat,

k) ismeri a biztosítási piac szereplőit, intézményrendszerét.

3. A biztosítási ügyintéző alkalmazza a biztosítási tevékenységet szabályozó gazdálkodási, pénzügyi előírásokat az állam felé és a saját szervezetén belül. A pénzpiaci és pénzügyi adózási ismeretek birtokában irodai ügykezelési feladatokat lát el.

Ehhez:

a) ismeri a pénzügyi intézményrendszer felépítését, felismeri ebben a biztosító társaságok helyét és szerepét,

b) értelmezi a bankrendszer működésének főbb jellemzőit,

c) felismeri a pénzügyi piacon létező megtakarítási és befektetési lehetőségeket, összehasonlítja az egyes megtakarítási, befektetési formákat és a biztosítási termékeket,

d) betartja a pénzforgalommal kapcsolatos előírásokat, felismeri az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó bizonylatokat, nyomtatványokat, betartja a pénzkezelés szabályait, vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, kitölti a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

e) kapcsolatot tart a szervezet pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése), előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

f) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását, az előírásoknak megfelelően beszedi a díjat,

g) alkalmazza a Tb-törvény, az Szja-törvény, az általános forgalmi adóról, a társasági adóról szóló törvények biztosításra vonatkozó részeit,

h) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést (járulékok, levonások stb.), a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek sajátosságait ismerve végzi feladatait,

i) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

j) gazdasági kimutatásokat készít a létszámmal és bérrel kapcsolatosan,

k) a vállalkozás számviteli rendszere és a törvényi előírások szerint előkészíti a beszámoló és mellékleteinek pénzügyi jellegű részeit,

l) eligazodik a számviteli törvény felépítésében,

m) a mérlegtani alapfogalmakat, az értékelési elveket és eljárásokat, a beszámolók rendszerét ismerve közreműködik a zárlati munkálatokban, a beszámoló mérlegének elkészítésében,

n) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

o) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a várható bevételeket és kiadásokat,

p) értelmezi a biztosítási szakma számviteli nyilvántartási rendszerének lényegét, számlarendjét,

q) szabályszerűen vezeti a számviteli nyilvántartásokat,

r) ellátja a biztosítási számviteli teendőket, folyamatosan lekönyveli a beérkező díjakat, elkészíti az ezzel összefüggő kimutatásokat,

s) a számlarend ismeretében vezeti az analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

t) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

u) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat.

4. A biztosítási ügyintéző az ügyfélforgalmi feladatok elvégzése érdekében korszerű módszereket alkalmaz és betartja a helyzetnek megfelelő viselkedési normákat.

Ehhez:

a) tevékenységét a céltudatosság, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő képesség, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kommunikációs készség, felelősségtudat, megbízhatóság, önismeret, emberismeret, szorgalom, kitartás jellemzi,

b) alkalmazza a tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikákat,

c) betartja az üzleti protokoll alapvető szabályait, megjelenése, viselkedése és beszédstílusa tükrözi a szakma és ügyfelei tiszteletét,

d) figyelemmel kíséri a biztosítási piacot, a piacra ható tényezőket, azok változásait,

e) megérti és alkalmazza kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás módszereit,

f) alkalmazza a hatékony kommunikáció elveit,

g) betartja az üzleti megjelenés és viselkedés szabályait,

h) használja a kifogáskezelés hatékony módszereit.

5. A biztosítási ügyintéző alkalmazza a biztosítás, mint pénzügyi tevékenység elvi alapját képező matematikai törvényszerűségeket, kalkulációs elveket és tényezőket, a statisztikai adatokat szolgáltató nyilvántartási rendszereket és statisztikákat.

Ehhez:

a) megérti a díj kalkuláció elveit és a biztosítási díj elemeit, felismeri az egyes díjrészek funkcióit és összefüggéseit,

b) felismeri a biztosításban használt számítási eljárásokat, azok alkalmazási területeit, mint például a kamat-, kamatoskamat-számítás, jutalék-, illetve egyéb költségek számítása, jelenérték-jövőérték számítás,

c) használja az inflációkezelés főbb technikáit az élet-és a nem-életbiztosítások területén (például indexálás, revalorizációs technika stb.),

d) értelmezi, munkája során alkalmazza a különböző statisztikai táblázatokat, kimutatásokat és ezekből levonja a megfelelő következtetéseket,

e) az ügyfél kockázatának, körülményeinek és szükségleteinek objektív felmérése alapján összehasonlítja és kombinálja a pénzügyi védelmet szolgáló termékeket.

6. A biztosítási ügyintéző felhasználói szinten alkalmazza a számítógépet és alkalmazza az információgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás technikáit

Ehhez:

a) alkalmazza a szövegszerkesztési, adatbázis- és táblázatkezelési programokat, rendszerezi az általa gyűjtött információkat, körleveleket, memokat készít, táblázatokkal, diagrammokkal végzi el a munkájából adódó elemzési feladatokat,

b) használja a korszerű irodatechnikai berendezéseket, mint például fax, fénymásológép, laptop stb.,

c) használja az Internet levelezési és információs adatbázisait,

d) betartja a hivatalos levelezési formákat és szabályokat,

e) megérti az adatvédelem elveit és az adatok helyes tárolásával, használatával és hozzáférésével kapcsolatos előírásokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek 90 perc.

2. Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek 90 perc.

3. Komplex (Ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli,

számítástechnikai ismeretek) 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt átfogó ismereteit kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek és a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek vizsgatárgynál az

Alapozó általános kérdések 15%,

Szakmai alapozó, specifikus szakmai

kérdések 55%,

Számítási feladatok 30%

részarányt képviselnek.

A komplex vizsga az ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli, számítástechnikai ismeretek alkalmazását ellenőrzi személyi számítógép felhasználásával. A jelölt az ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli, számítástechnikai ismereteiről a III. részben meghatározott követelmények alapján ad számot tudásáról.

A komplex szóbeli vizsgán a jelölt átfogó, szintetizált ismereteit kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítéssel rendelkezik mentesül a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek, a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

Az iskolarendszeren kívüli képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

11. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[41]

Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

1. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 03

2. A szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével)

Szakok:

a) vállalkozási szak

b) államháztartási szak

c) pénzügyi szak

d) egyéb szervezeti szak

A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon)

Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon)

Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.

A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

A mérlegképes könyvelő alkalmas

- a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.

Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.

Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie - a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése figyelembevételével - annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III.A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

VÁLLALKOZÁSI SZAKON

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Részletesen foglalkozik a társasági joggal, a cégtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, megismeri a szerződésekre vonatkozó polgári jogi előírásokat, a működéshez kapcsolódó jogszabályokat. Tájékozódik az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogi követelményekről. Feladatai végzéséhez megismeri a bírósági végrehajtás szabályait.

Ehhez:

a) átlátja a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,

b) tájékozódik az állami szervek rendszeréről, jogállásáról, hatásköréről, valamint illetékességéről,

c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, megismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

d) értelmezi az egyes vállalkozási fajtákra, azok alapítására, átalakulására, megszűnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, a vállalkozás szereplőinek a vállalkozáshoz, és egymáshoz való kapcsolatát, a vállalkozás szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,

e) tájékozódik a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről,

f) értelmezi a számviteli törvény alapján az egyéb szervezetre vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,

g) felismeri az államháztartás szervezeteire vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,

h) közreműködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülő felelősségi alakzatokat,

i) értelmezi a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait,

j) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó alapvető jogszabályi követelményeket,

k) tájékozódik az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről, a fontosabb külkereskedelmi szerződéstípusokról,

l) felismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,

m) tájékozódik az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről,

n) értelmezi a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

o) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

p) tájékozódik a csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás jogszabályi előírásairól,

q) megismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.

2. Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a vállalkozási döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában.

Ehhez:

a) rendelkezik az alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel, felismeri a piac szerepét, a piaci rendszereket, az árak szerepét, az árszabályozás lehetőségeit, a fogyasztói döntésbefolyásolás eszközeit,

b) megismeri a vállalkozás elemeit, a vállalkozás struktúráját, a vállalkozás környezetét, minősíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával,

c) tájékozódik a vállalkozás stratégiája kidolgozásának szempontjairól, továbbá a vállalkozás stratégiájáról és megismeri a vezetői döntéseket megalapozó információkat,

d) használja az alapvető matematikai, statisztikai módszereket (statisztikai alapelvek, becslések, valószínűségszámítás, ezekhez a számítógép használata),

e) felismeri az üzletpolitika alakulására, alakítására ható tényezőket,

f) részletesen áttekinti a vállalati struktúra kialakításának lehetőségeit, a kis- és középvállalkozások, a nonprofit szervezetek jellemzőit,

g) részt vesz a vállalati marketingstratégia kidolgozásában,

h) megismeri a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatait,

i) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,

j) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetésből adódó feladatokat,

k) tájékozódik a készletgazdálkodással, a forgóeszközökkel, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatokról, a költséggazdálkodásról,

l) felismeri a számviteli szakember szerepét a vezetésben.

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a gazdálkodó szervezet alapításával, működőképességének fenntartásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) átlátja a makro- és mikroszintű pénzügyi rendszert, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerét, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek feladatait, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásait,

b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel; ennek érdekében ismerve a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás és a forfaitírozás műveletét önállóan látja el feladatát,

c) értelmezi a valuta- és a devizarendszert, definiálja a valuta- és devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos műveleteket,

d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tőkepiac) működésének, az értékpapírpiac tárgyát képező áruknak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében,

e) értelmezi az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit, ellátja az adókötelezettségek - különösen a bejelentés, nyilatkozattétel, bevallás, adó- és adóelőleg-fizetés, bizonylatkiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás és adóbevallás - teljesítésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

f) az adóhatósági ellenőrzés, valamint az önellenőrzés folyamatának, jogkövetkezményeinek ismeretében önállóan végzi munkáját,

g) tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,

h) alkalmazza a személyi jövedelemadó, társasági adó és osztalékadó, egyéb fizetési kötelezettségek és társadalombiztosítási kötelezettségek megállapításának szabályait, ellátja a gazdálkodók ezirányú kötelezettségének teljesítésére, a teljesítés irányítására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,

i) ismeri a forgalomhoz kapcsolódó adókkal, különösen az általános forgalmi adóval, a jövedéki adó és fogyasztási adóval kapcsolatos normákat, ellátja a kapcsolódó kötelezettségek önálló teljesítésére, illetve a teljesítés irányítására, ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,

j) elvégzi a helyi adók teljesítésével összefüggő feladatokat,

k) a vám, az illeték és a támogatások rendszerének átfogó ismeretében megállapítja az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket,

l) a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számításokat elvégzi, ezek ismeretében javaslatot tesz az optimális kiválasztására,

m) meghatározza a belső és a külső finanszírozási forrásokat, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges elemzéseket, számításokat, a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat elkészíti,

n) az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, a tervek elkészítéséhez, a tervek alapján likviditási elemzésekhez szükséges adatokat összegyűjti és az elemzés során ezeket felhasználja,

o) átlátja az üzleti tervvel, a pénzügyi tervezéssel, a hosszú távú pénzügyi tervezéssel, beruházáspolitikával, a pénzügyi forrásokkal, azok terheivel összefüggő feladatok teljesítését, követelményeit,

p) az adótervezés, az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát,

q) értelmezi a cash flow adatainak hasznosítási módszereit

4. Számvitel és elemzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a gazdálkodó szervezet alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, az általa eszközölt különféle befektetéseikkel, a gazdálkodó szervezet lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Ehhez:

a) értelmezi a számviteli szabályozás célját és szintjeit:

- törvény, kormányrendelet, standardok, számviteli alapelvek, számviteli politika,

- nemzetközi követelmények, EU-irányelvek,

- az IAS-ek szerepe, jelentősége, használata,

b) alkalmazza az adatok rögzítésének rendszerét az egyszeres, a kettős könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit,

c) átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, az ebből adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben,

d) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,

e) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; a vonatkozó belső szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében elkészíti azokat,

f) átlátja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását,

g) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait,

h) szakszerűen megállapítja a vállalkozás pénzügyi eredményét az egyszeres könyvvitelt vezetőknél,

i) definiálja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát és csoportosítja azokat, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az eredményelszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket,

j) jellemzi a beszámolók egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit,

k) megismeri az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait,

l) pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait, ismeri a vezetői számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetői számvitel kialakításának lehetőségeit,

m) elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,

n) a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítésének követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót,

o) elemzi a belső és külső információs rendszer adatait,

p) elemzi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket,

q) alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket,

r) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,

s) meghatározza a beszámolóból számítható mutatókat, önállóan elemzi, a gazdaságossági számításokat értékeli,

t) elemzi a casch flow-t.

5. Számvitelszervezés

A mérlegképes könyvelő ismeri a korszerű számítástechnikai megoldásokat, azokat képes alkalmazni a gyakorlatban is.

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a vállalkozások szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerből a legalkalmasabbakat. Részletesen ismeri a számviteli adatokat felhasználó külső és belső információs rendszereket, azok megszervezését, működtetését, a számviteli szakember feladatait, aki az információs rendszerek tervezője, menedzsere, értékelője.

Ehhez:

a) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,

b) felismeri a számviteli információs rendszer jellemzőit és modelljeit,

c) átlátja a főkönyvi rendszer jellemzőit és működését,

d) értelmezi az eszközrendszer, a készletrendszer, a pénzügyi rendszer, a munkaügyi rendszer jellemzőit, átlátja az értékesítési, a termelési, a készletgazdálkodási, a tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetői információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetőségeket,

e) megismeri a termelési rendszer jellemzőit és működtetését,

f) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit.

6. Ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében ismeri az Európai Unió

- ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerének felépítését, s az egyes szervezeti egységek feladatait,

- a korszerű ellenőrzési irányelvek tartalmát,

- a modern ellenőrzési (főként a támogatásoknál alkalmazott) módszerek alapvető jellemzőit,

- területén várható harmonizációs jellegű intézkedések lényegét.

Ellenőrzi a tulajdonosi, a szakértői jellegű, a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált szervezet tevékenységét, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,

b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), képes megszervezni az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

c) ismeri a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,

d) ismeri a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,

e) ismeri a készletgazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait,

f) ismeri a felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényegét,

g) ismeri a készpénzforgalom, a piaci tevékenység, a műszaki fejlesztési tevékenység, a termelő és az áruforgalmi tevékenység, a költséggazdálkodás, a létszám- és bérgazdálkodás, az értékesítési tevékenység, a vagyonvédelem, az éves beszámoló ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

h) ismeri a könyvvizsgálattal összefüggő alapvető kérdéseket, beleértve a könyvvizsgáló adatokkal való ellátását is,

i) értékeli, felhasználja, hasznosítja a könyvvizsgálat megállapításait,

j) ismeri a külső ellenőrzés egyéb formáit: ÁSZ, KEHI, APEH, Vámhatóság stb.,

k) ismeri az ellenőrzés, a belső audit kapcsolatát.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az államháztartás szervezetei működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) átlátja az államháztartás sajátosságait, az állami feladatok és az államháztartás kapcsolatát, alrendszereit, jellemzi azokat,

b) felismeri az államháztartás alrendszerei és a központi költségvetés kapcsolatát,

c) definiálja a központi költségvetés fogalmát,

d) ismeri a központi költségvetés tartalmát, szerkezetét, átlátja a központi költségvetéshez kapcsolódó hatásköröket és feladatokat,

e) jellemzi a központi költségvetés elkészítésének szakaszait,

f) átlátja a központi költségvetés tervezési feladatait,

g) felismeri a helyi önkormányzatok feladatai és költségvetése kapcsolatát, jellemzi a sajátos önkormányzati bevételek és kiadások tervezési feladatait,

h) értelmezi és alkalmazza a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat,

i) tájékozódik a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről,

j) közreműködik a költségvetési szerv alapításában, megszüntetésében,

k) csoportosítja a költségvetési szerveket,

l) megismeri a költségvetési szerv tevékenységét,

m) felismeri a Magyar Államkincstár, az Államháztartási Hivatal, az Államadósságkezelő Központ feladatait a központi költségvetés végrehajtásában, átlátja az Államkincstár bankszámla-vezetési és szolgáltatási feladatait,

n) megismeri az elemi költségvetés tartalmát, átlátja szerkezetét,

o) tervezi a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat,

p) végrehajtja a költségvetéshez kapcsolódó feladatokat [figyelembe véve az előirányzatok módosításának szabályait, a bankszámlák (keretszámlák) rendszerét, a pénzellátás (finanszírozás) rendszerét, a Magyar Államkincstár szerepét a pénzellátásban],

q) beszedi a különféle bevételeket, teljesíti a kiadásokat,

r) gazdálkodik a vagyonnal (kincstári vagyon, önkormányzatok vagyongazdálkodása, tárgyieszköz-gazdálkodás, gazdálkodás a befektetett pénzügyi eszközökkel, készletgazdálkodás),

s) gazdálkodik a munkaerővel és a személyi juttatásokkal.

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza az államháztartás szervezetei alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas az államháztartás szervezetei működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) megismeri a beszámolási kötelezettség, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait,

b) érvényesíti a számviteli alapelveket,

c) ellátja a számviteli politikához kapcsolódó sajátos feladatokat,

d) megismeri a költségvetési beszámoló tartalmát,

e) ellátja a költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó feladatokat,

f) megismeri a könyvviteli mérleg tartalmát, felépítését, az eszközök és források csoportosításának sajátosságait,

g) érvényesíti az eszközök és források sajátos értékelési szabályait,

h) megismeri az eszközök sajátosságait, és figyelembe veszi az állományváltozások csoportosításakor,

i) alkalmazza az állományi és a forgalmi számlákat,

j) felismeri a befektetett eszközök egyes csoportjaihoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket,

k) könyveli az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,

l) megjeleníti az egyes eszközféleségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámoló mellékleteiben és a mérlegjelentésben,

m) megismeri a források sajátosságait, a saját tőke növekedésének és csökkenésének jogcímeit,

n) felismeri a tartalékok szerepét, fajtáit, elvégzi a kapcsolódó sajátos nyilvántartási feladatokat,

o) felismeri a forrásokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket,

p) könyveli a forrásokhoz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,

q) megjeleníti a tartalékokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámolóban és a mérlegjelentésben,

r) megismeri a pénzforgalmi jelentés tartalmát,

s) átlátja a pénzforgalmi jelentés adatainak és a költségvetési beszámoló más mellékletei adatainak kapcsolatát,

t) felismeri a pénzforgalmi jelentés jellemző pénzforgalom nélküli adatait,

u) pénzmaradvány kimutatást, előirányzat-maradvány kimutatást készít,

v) összeállítja az eredménykimutatást,

w) meghatározza a kiegészítő melléklet sajátos számszaki információit,

x) szövegesen értékeli a kiegészítő mellékletet,

y) ellátja az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó általános elemzési feladatokat,

z) elemzi az intézményi gazdálkodás egyes területeinek sajátosságait,

aa) a tartalékokhoz kapcsolódóan elemzési feladatokat végez,

bb) elemzi a munkaerő-gazdálkodást,

cc) elemzi a tárgyieszköz-gazdálkodást,

ad) értelmezi az államháztartás egyes alrendszereinek ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokat,

ee) osztályozza az ellenőrzéseket,

ff) ellenőrzési feladatokat lát el (a tevékenység szabályozottságának ellenőrzése, a tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, a tervezés, az elszámolás, a beszámolás ellenőrzése),

gg) ellenőrzi a kiemelt (jellemző) gazdálkodási feladatokat.

PÉNZÜGYI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat a pénz- és tőkepiaci vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosító intézetek, önkéntes és magánnyugdíjpénztárak), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) megismeri a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) alapításának és működésének szabályait [a pénzügyi intézmények alapításának feltételei, a pénzügyi szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a pénzügyi intézmények fajtái, prudenciális szabályok a hitelintézeti törvény és végrehajtási rendeletei alapján, a betétesek védelme (betétbiztosítás), a pénzügyi intézmények felügyelete),

b) megismeri a befektetési vállalkozások alapításának és működésének szabályait (a befektetési vállalkozások alapításának feltételei, a befektetési szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a befektetési vállalkozások fajtái, prudenciális szabályok a tőkepiaci törvények és végrehajtási rendeleteik alapján, a befektetők védelme, a befektetési vállalkozások felügyelete),

c) megismeri a befektetési alapok alapításának és működésének feltételeit (létrehozásának feltételei, fajtái, rendeltetése és a befektetési alapkezelők feladatai, a nettóeszközérték meghatározása, a hozamfizetés formái, a befektetési alapok felügyelete),

d) megismeri a biztosító intézetek alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, a biztosítási tevékenységek fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, prudenciális szabályok (biztonsági és organizációs tőkekövetelmény, szolvenciaszámítás, befektetési szabályok stb.), a biztosítás-technikai tartalékok szerepe és a befektetések célja, a biztosító intézetek felügyelete],

e) megismeri az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak rendeltetését, alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, gazdálkodására vonatkozó szabályok, működésük lényege, a pénztárak fajtái (az önkéntes és a magánnyugdíj pénztárak közötti eltérések), a pénztárak tartalékképzésének és befektetéseinek szabályai, a tagok egyéni számlán lévő követeléseinek védelme, a pénztárak felügyelete].

2 Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) alkalmazza a pénzügyi intézményekre, a befektetési vállalkozásokra, a befektetési alapokra, biztosító intézetekre, önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó sajátos számviteli előírásokat, megismeri a mérleg és az eredménykimutatás sajátos felépítését, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait, meghatározza a kiegészítő melléklet tartalmát, alkalmazza a mérleg egyes tételeire vonatkozó sajátos számviteli és értékelési előírásokat, az értékelés gyakoriságát,

b) elszámolja a pénzügyi és a befektetési szolgáltatásokat, a biztosítási tevékenységet (biztosítási díj előírás, tartalékképzés, kártérítés kifizetése, kárrendezési és szerzési költségek elszámolása, viszontbiztosítás elszámolása stb.), a pénztárak tevékenységét [tagdíj előírás, tartalékképzés (különösen az egyéni számlákon és a szolgáltatási számlákon), szolgáltatások kifizetése stb.],

c) ellátja a befektetési alapoknál a befektetési jegy kibocsátásának, visszaváltásának és az értékpapír ügyletek elszámolásának feladatait, felismeri a nettóeszközérték megállapításának, közzétételének feladatait,

d) megismeri a biztosítástechnikai tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását,

e) tájékozódik a pénzügyi intézményekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, vagy tevékenységüket alapvetően befolyásoló nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a biztosító intézetekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok),

f) elemzi a pénzügyi intézmények gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire (szavatolótőke, tőkemegfelelés) vonatkozó legfontosabb mutatókat, az eszköz-forrás lejárati összhangot, a befektetéseket,

g) elemzi a biztosító intézetek, a pénztárak gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire vonatkozó legfontosabb mutatókat, szolvenciaszámítást,

h) megismeri a pénztári tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását.

EGYÉB SZERVEZETI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat az egyes egyéb szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, országos kisebbségi önkormányzat, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közhasznú társaság, Műsorszolgáltató Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű társulat, egyházi jogi személy), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az egyéb szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) megismeri a közhasznú tervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a közhasznú szervezetet megillető kedvezményeket, a közhasznú szervezet működése és gazdálkodása szabályait, a közcélú adománygyűjtés szabályait, a közhasznú szervezetek nyilvántartását, felügyeletét, a közhasznúsági jelentés tartalmát, a közhasznú tevékenységeket,

b) megismeri a közhasznú társaság alapításának, működésének és gazdálkodásának, megszűnésének szabályait (a közhasznú társaság alapítása, előtársasági időszak, közhasznú társasággá történő átalakulás, a közhasznú társaság megszűnése, a közhasznú társaságok típusai, létrehozásának feltételei, a közhasznú társaság működése, gazdálkodása, a közhasznú társaság nyilvántartása, felügyelete),

c) megismeri a lakásszövetkezetek alapításának feltételeit, egyesülését, szétválását, átalakulását és megszűnését, típusait, a lakásszövetkezet önkormányzati szerveit, a lakásszövetkezetek nyilvántartását, a lakásszövetkezeti tagsági viszonyt, a tagok és a lakásszövetkezetek közötti vagyoni viszonyokat (részjegy, üzletrész, vagyoni hozzájárulás, juttatások, támogatások), a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét, a lakásszövetkezet érdekképviseletét,

d) megismeri a társasház alapítását, az alapító okiratot, a tulajdoni viszonyokat a társasházban, a társasház szervezetét, működését, a társasház gazdálkodását,

e) megismeri a társadalmi szervezet, egyesület, köztestület alapításának feltételeit, megszűnését, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrző szerveit, a társadalmi szervezet működését, gazdálkodását, a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat, a pártokra vonatkozó szabályokat, a kamarákra vonatkozó szabályokat, az országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat,

f) megismeri az alapítványok típusait, létrehozásuk feltételeit, alapításukat, megszűnésük szabályait, nyilvántartásukat, felügyeletüket, az alapítványok, közalapítványok működését, gazdálkodását, a közhasznú alapítványokra vonatkozó szabályokat,

g) megismeri az ügyvédi irodára, szabadalmi ügyvivő irodára, valamint a Műsorszolgáltató Alapra vonatkozó szabályokat,

h) megismeri az MRP szervezet alapításának feltételeit, megszűnését, működésének speciális szabályait,

i) megismeri a víziközmű társulat, létrehozásának feltételeit, alapítását, megszűnését, fajtáit, feladatait, működését és gazdálkodását, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrzését, vagyonát, az érdekeltségi hozzájárulást, a társulat érdekképviseletét,

j) megismeri az egyházi jogi személy fogalmát, az egyházak nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásból való törlését, gazdálkodását, hitéleti, közcélú és vállalkozási tevékenységét, a támogatással történő elszámolás szabályait, az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat,

k) megismeri a jogi és természetes személy által alapított intézményekre vonatkozó szabályokat, valamint a

l) számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek sajátos adóigazgatási és adózási szabályait.

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas az egyéb szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) megismeri a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közhasznú társaság, a Műsorszolgáltató Alap, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, az egyházi jogi személy, a jogi és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény beszámolási kötelezettségét, a választható beszámoló fajtáit és sajátosságait, könyvvezetésének sajátosságait, mérlegének és eredménylevezetésének, eredménykimutatásának sajátos felépítését, beszámolójuk nyilvánosságra hozatalára, közzétételére, könyvvizsgálatára vonatkozó sajátos szabályokat,

b) megismeri a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaságok közhasznú beszámolóját és a közhasznúsági jelentését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei[42]

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki

a) érettségi vizsgával és pénzügyi, számviteli, pénzügyiszámviteli banki, biztosítási, vállalkozási ügyintézői, vagy képesített könyvelői, vagy banki, biztosítási, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-számviteli szakellenőr szakmai képesítéssel, valamint 2 év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal,

b) érettségi vizsgával és pénzügyi, számviteli, banki szakügyintézői szakmai képesítéssel, valamint 1 év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal,

c) nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel

rendelkezik.

Szakmai vizsgára bocsátható:

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható - az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben való részvétel nélkül is - az a jelölt, aki

1. a 2002/2003. tanévtől kezdődően szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzésben az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában előírt vizsgatantárgyak mindegyikének szakmai követelményeit elsajátította, és ezen tantárgyak szakmai követelményeiből sikeresen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy[43]

2. szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzésben - függetlenül az alapképzés időszakától - az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában előírt vizsgatantárgyak közül legalább 3 tantárgy szakmai követelményeit elsajátította, ezen tantárgyak szakmai követelményeiből sikeresen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy

3. főiskolai és/vagy egyetemi szakirányú továbbképzésben vett részt, és annak sikeres elvégzését okirattal igazolja, függetlenül a továbbképzés időszakától.

E rendelet 11. számú melléklete alkalmazása során szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzésnek, illetve egyetemi vagy főiskolai továbbképzésnek tekinthető az, amikor a jelöltet a képzés során különböző tantárgyak keretében az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában előírt vizsgatantárgyak közül legalább 3 tantárgy szakmai követelményeinek megfelelően oktatták, és a jelölt ezen tantárgyak szakmai követelménye teljesítéséből - eredményes - gyakorlati jegyet szerzett, vagy kollokviumot, szigorlatot tett.

B) Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítéssel rendelkezik.

Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt további szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

C) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakma képzésben részt vehet az A) pontban foglaltakon túl az is, aki

a) mérlegképes könyvelő [a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint államháztartási, pénzügyi területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett] szakképesítéssel rendelkezik, illetve

b) 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között árszakértői képesítést igazoló oklevelet, bizonyítványt kapott.

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a pénzügyi ismeretek, a számvitel és elemzés tantárgyaknál a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

D) Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon) szakmai képzésben részt vehet a B) pontban foglaltakon túl az is, aki mérlegképes könyvelő (Korm. rendelet szerint pénzügyi területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik.

Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című rész 2. pontjában előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

E) Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon) szakmai képzésben részt vehet a B) pontban foglaltakon túl az is, aki mérlegképes könyvelő (Korm. rendelet szerint államháztartási területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik.

Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című rész 2. pontjában előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

F) Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon) szakmai képzésben részt vehet a B) pontban foglaltakon túl az is, aki

a) mérlegképes könyvelő (Korm. rendelet szerint vállalkozási területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik, vagy

b) mérlegképes könyvelő (Korm. rendelet szerint államháztartási területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik, vagy

c) mérlegképes könyvelő (Korm. rendelet szerint pénzügyi területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik.

Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az "V. Egyéb tudnivalók" című rész 2. pontjában előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:[44]

A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Ez alól kivétel a 7. Számvitelszervezés gyakorlati írásbeli vizsga és a 8. Ellenőrzés gyakorlati-írásbeli vizsga, amelyek sorrendje felcserélhető. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.[45]

B) A további (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakokon

A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:

A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.

C) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) az 1. C) pontban előírt szakmai képzésben való részvétel esetén

A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:

1. Pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 180 perc

2. Pénzügyi ismeretek szóbeli

3. Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli 300 perc

4. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli

A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.

D) Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti szakon) az 1. D), az 1. E), az 1. F) pontokban előírt szakmai képzésben való részvétel esetén

A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 300 perc

2. Gazdasági és pénzügyi ismeretek szóbeli

3. Számvitel, elemzés, ellenőrzés gyakorlati-írásbeli 300 perc

4. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli

A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán átfogó ismereteiket kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A gyakorlati-írásbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által kiadott tételek alapján ad számot tudásáról.

Szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által meghatározott tételek alapján ad számot tudásáról.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező jelöltek mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga alól, ha jogi végzettségüknek megfelelő munkakört látnak el.

Az adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga letétele alól, ha okirattal igazolják, hogy tanácsadó szakképesítésüknek megfelelő munkakörben (pl. vállalkozóként) dolgoznak.

A szakirányú egyetemi vagy főiskolai (okleveles közgazdász, közgazdász) alapképzésben résztvevők - a Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli vizsga kivételével - mentesülnek az egyes tantárgyak vizsgái alól, ha okirattal igazolják, hogy a számvitel és elemzés tantárgyon kívül a többi tantárgy szakmai követelményeiből sikeresen vizsgáztak. Az igazoló okirat elfogadásának feltételeit, formáját a pénzügyminiszter közleményben határozza meg:[46]

5. A szakmai vizsga értékelése

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 3. Számvitel és elemzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a szakmai elmélet osztályzatát a szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzés keretében tanult, és a mérlegképes könyvelői szakképesítés szakvizsgáinál a felmentés alapjául szolgáló tantárgyak - leckekönyvvel igazolt - érdemjegyeinek átlagaként kell számítani.[47]

A szóbeli vizsgarész alól felmentett jelölt elméleti osztályzataként a szakirányú felsőfokú iskola záróvizsgájának osztályzatát kell szerepeltetni a bizonyítványban.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Amennyiben csak Számvitel és elemzés tantárgyból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát a jelölt, akkor annak érdemjegyét kell szakmai gyakorlati osztályzatként szerepeltetni a bizonyítványban.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Pénzügyi ismeretek, valamint Számvitel és elemzés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen időpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.

A többi tantárgy gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

B) A többi (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakon, ideértve az 1. pont C)- F) alpontjai szerinti szakokat is[48]

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgák az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhetők, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

1. A Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. A Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakképesítés megszerzésének feltétele a további szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait - szakonként külön-külön - az alábbi táblázat tartalmazza.

12. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[49]

Pénzügyi tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 05

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi tanácsadó önállóan végzi és irányítja a vállalkozásoknál, intézményeknél a pénzügyi folyamatokat. A pénzügyi tanácsadó alkalmas

- a szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységek ellátására,

- pénzügyi tervek készítésére,

- a szervezetek tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítésére,

- a gazdálkodási tevékenység komplex értékelésére,

- az adókötelezettséggel, az illetékkötelezettséggel, a társadalombiztosítással, vámmal, jövedékkel, támogatásigényléssel kapcsolatos feladatokat ellátására,

- a pénzügyi nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérésére, a pénzügyi folyamatok ellenőrzésére, pénzügyi elemzések, értékelések készítésére.

A pénzügyi tanácsadó jogosult pénzügyi tanácsadói szolgáltatások végzésére.

A pénzügyi tanácsadói szolgáltatások közé tartozik különösen jogi és nem jogi személyiségű szervezetek részére:

- pénzügyi elemzések készítése,

- pénzügyi ellenőrzések végzése,

- pénzügyi tervek készítése,

- költségvetési kapcsolatok vizsgálata, adóbevallások előkészítése,

- alakuláshoz, átalakuláshoz, megszűnéshez kapcsolódó pénzügyi tanácsadás,

- hitelkérelmek, pályázatok készítése vagy bírálata,

- vezetői pénzügyi információs rendszer működtetése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó mint a gazdasági élet szereplője, tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Feladatai:

a) átlátja a jog alapintézményeit,

b) az államháztartásra a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket szakszerűen felhasználja feladatai végzésekor,

c) polgári jogi ismeretei alapján megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, ismerve a tulajdonjog tárgyát, továbbá a szerződések kötésére, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket, megkülönbözteti a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésen kívül okozott kár eseteit és azok jogkövetkezményeit, ismeri az egyes szerződésfajtákat,

d) alkalmazza a társasági jog rendelkezéseit,

e) alkalmazza az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

f) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján megítéli, hogy mely cselekmények (mulasztások) minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek, felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint szabálysértéseket, általánosan megítéli, hogy adott cselekmények (mulasztások) esetében miképpen alakulhat az elkövetői kör.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működését befolyásoló környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása során. Közreműködik a vállalkozás hosszú távú (tőkebefektetési) és rövid távú (üzletfinanszírozási) pénzügyi terveinek kidolgozásában, irányítja és végzi a vállalkozás költségvetési kapcsolatait:

a) felismeri a pénzügyi politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei és azok hatásmechanizmusa között,

c) munkája során felhasználja a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a pénzintézetek feladataival, a pénzintézeti tevékenységeket szavatoló követelményekkel kapcsolatos ismereteit,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) szabatosan meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, jellemzi az értékpapír fajtáit, az értékpapírpiacokat, elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos hozam-és árfolyamszámításokat, értelmezi a portfolió kialakítására vonatkozó követelményeket,

f) átlátja a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézmények tevékenységét és Magyarország kapcsolatait ezekkel az intézményekkel,

g) a vállalkozás tőkéjének és vagyonának struktúráját, a tőke és a vagyonstruktúra lejárat szerinti egyezőségének pénzügyi követelményeit ismerve ellenőrzi és elemzi a követelményeknek való megfelelést,

h) önállóan elvégzi a beruházások finanszírozására vonatkozó számításokat, számszerűsíti a belső finanszírozási (nyereségági, amortizációs ági, vagyonátrendezésből származó) forrásokat, elvégzi a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatos számításokat,

i) önállóan összeállítja az éves pénzforgalmi tervet, azzal kapcsolatos elemzéseket végez, meghatározza a szükséges finanszírozási forrásokat,

j) kijelöli a pénzügyi egyensúly megteremtésével kapcsolatos feladatokat (intézkedések vállalaton belül, bankhitel, kereskedelmi hitel igénybevétele, egyéb külső források),

k) összeállítja az operatív finanszírozási tervet, és részt vesz végrehajtásában,

l) alkalmazza a forgóeszköz lekötésének elemzésére szolgáló pénzügyi számításokat, elemzési módszereket,

m) alkalmazza a befektetett eszközök pénzügyi elemzésére szolgáló módszereket,

n) megfogalmazza és felsorolja az államháztartás rendszerét, alrendszereit,

o) értelmezi az adóalanyok és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit, tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,

p) átlátja az általános forgalmi adó alapvető jellemzőit, az áfa-rendszer szabályait (adókötelezettség, gazdasági tevékenység, adóalap, adómérték, adólevonás feltételei, adómegfizetési rend, különleges adózás esetei, visszaigénylés esetei), az áfa megállapítását, megfizetését, bevallását, visszaigénylését, elszámolását az adóhatósággal, az áfa-rendszer többéves hazai működési tapasztalatait, megfogalmazza a nonprofit szervezetek áfa-rendszerének sajátos vonásait,

q) definiálja a fogyasztási adó általános jellemzőit, a fogyasztási adó működési rendjét, a fogyasztási adóztatás főbb tapasztalatait, átlátja a jövedéki szabályozás rendszerét,

r) meghatározza a vám fogalmát és funkcióját, értelmezi annak általános jellemzőit, felsorolja a vámok csoportjait, a vámtarifák jellemzőit, átlátja a speciális nemzetközi vámintézményeket, meghatározza a vámeljárással kapcsolatos fogalmakat, a vámkezelési eljárást, a vám kiszabását, megfizetését, a kiszabásával egyidejűleg kivetett adó megfizetését, a fizetés elmulasztásának következményeit munkája során érvényesíti,

s) figyelemmel kíséri a gépjárműadó-kötelezettséget, a belföldi gépjárművek adóját, a külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettségét, a gépjárműadó megfizetési rendjét,

t) definiálja a társasági és osztalékadó általános jellemzőit, meghatározza az adókötelezettséget és az adóalanyok körét, átlátja a belföldi illetékességű vállalkozások adóalap-meghatározásának módját, a társasági adó mértékét, az adómentesség, adókedvezmény szabályait, a fizetendő adó meghatározási rendjét a nonprofit szervezetek adókötelezettségét, elemzi az adóztatás főbb tapasztalatait,

u) értelmezi a személyi jövedelemadó rendszer általános jellemzőit, az SZJA-val kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat ismerve önállóan ellátja az SZJA elszámolásával, bevallásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

v) definiálja a helyi adóztatás alapvető jellemzőit, ismeri a helyi adók hatályos rendszerét, a helyi adókkal kapcsolatos garanciális szabályokat, az adóelőleg megállapításának, megfizetésének gyakorlatát, a helyi adó megállapításának módszerét, és alkalmazza mindezeket munkavégzése során,

w) átlátja az egyéb fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás fizetés gyakorlatát,

x) érvényesíti a vállalkozásnak járó állami támogatásokat, teljesíti az ezekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a számviteli beszámoló elkészítésében. A számviteli információs rendszerből nyerhető adatokat felhasználja a pénzügyi döntések előkészítéséhez, a pénzfolyamatok ellenőrzéséhez. Átfogó pénzügyi ellenőrzést, az adók elszámolásával kapcsolatos ellenőrzést, továbbá a befektetési döntésekkel, azokhoz kapcsolódó finanszírozásokkal, az üzletfinanszírozással összefüggő ún. belső ellenőrzéseket folytat.

Feladatai:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és az üzleti jelentésből,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli a vállalkozás gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján cselekvési javaslatokat dolgoz ki,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) együttműködik a külső ellenőrzési rendszerek képviselőivel,

f) az ellenőrzési módszerek ismeretében segíti a hatékony belső ellenőrzés kialakítását,

g) részt vesz a gazdasági-pénzügyi folyamatok ellenőrzésében,

h) az ellenőrzések eredményei alapján elvégzi a szükséges döntés-előkészítési feladatokat,

i) ellenőrzi az adóelszámolásokat, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

j) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a gazdasági tevékenységeket végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és más szervezetek szabályszerű nyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat.

Feladatai:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) meghatározza a hatékony tevékenységhez szükséges hardver és szoftver feltételeket,

f) felhasználja az internet lehetőségeit a vállalati integrált belső információs rendszer, valamint a költségvetési kapcsolatok területén,

g) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit és eszközeit,

h) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) szakmai előképzettséggel:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik,

bb) szakirányú középiskolai végzettséggel rendelkezik,

c) legalább két év pénzügyi területen szerzett igazolt gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Számvitel, elemzés 120 perc.

2. Pénzügy 300 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Számvitel, elemzés gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Jog

2. Szervezés, informatika

3. Számvitel, elemzés

4. Pénzügy

5. Ellenőrzés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 4. Pénzügy szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Számvitel, elemzés

2. Pénzügy

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból:

1. Jog

2. Szervezés, informatika

3. Számvitel, elemzés

4. Pénzügy

5. Ellenőrzés

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek tantárgy szóbeli vizsgája alól, amennyiben jelentkezéskor jogi végzettséghez kötött munkakört töltenek be, vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a 3. Számvitel, elemzés tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája és szóbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind az öt tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész öt tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 2. Pénzügy tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

13. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 04

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett pénzügyi tanácsadó önállóan végzi a vállalkozásoknál

a) a gazdálkodó szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységeket,

b) a pénzügyi tervezést,

c) a gazdálkodó szervezet foglalkoztatási és jövedelempolitikájával, fejlesztési politikájával kapcsolatos pénzügyi számításokat,

d) a gazdálkodó szervezet készletgazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi számításokat, a készletek optimumszintjének kialakítását,

e) a gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítését,

f) a gazdálkodással kapcsolatos jövedelmezőségi, likviditási, hatékonysági számításokat,

g) a kockázat elkerülésére, mérséklésére vonatkozó javaslatok kimunkálását,

h) a pénzforgalmi elszámolások rendjének kialakítását, karbantartását, ellenőrzését,

i) a váltócselekményekkel és egyes különleges finanszírozási módokkal kapcsolatos teendőket,

j) az adókötelezettséggel és a társadalombiztosítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

k) a gazdálkodási tevékenység értékelését,

l) a pénzügyi nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérését, ellenőrzését, elemzését, értékelését.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 44 4 3613 09 30 05 Pénzügyi ügyintéző vállalkozási szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó - mint a gazdasági élet szereplője - számos jogszabály által érintett. Tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

b) az alapítványokról szóló rendelkezéseket ismerve végzi feladatait,

c) jellemzi az államhatalmi szerv, továbbá az államigazgatási szervek jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

d) az államháztartás jogrendszerét, továbbá a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket szakszerűen felhasználja feladatai végzésekor,

e) polgári jogi ismeretei alapján megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, ismerve a tulajdonjog tárgyát, továbbá a szerződések kötésére, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket, megkülönbözteti a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésen kívül okozott kár eseteit és azok jogkövetkezményeit, ismeri az egyes szerződésfajtákat,

f) munkája során alkalmazza a tilalmazott piaci magatartások elkerülésére vonatkozó jogszabályokat,

g) alkalmazza az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

h) munkája során felhasználja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkafolyamat végzésére, a munka díjazására, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségekre, a társadalombiztosítási ellátásokra, a felelősségre vonatkozó szabályokat,

i) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján megítéli, hogy mely cselekmények (mulasztások) minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek, felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint szabálysértéseket, általánosan megítéli, hogy adott cselekmények (mulasztások) esetében miképpen alakulhat az elkövetői kör,

j) alkalmazza az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működését befolyásoló környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása során. Közreműködik a vállalkozás hosszú távú (tőkebefektetési) és rövid távú (üzletfinanszírozási) pénzügyi terveinek kidolgozásában, elvégzi a tervek megvalósításával kapcsolatos pénzügyi feladatokat. Ennek során:

a) felismeri a költségvetési politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei, és azok hatásmechanizmusa között,

c) munkája során felhasználja a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a pénzintézetek feladataival, a pénzintézeti tevékenységeket szavatoló követelményekkel kapcsolatos ismereteit,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) ellátja a váltócselekményekkel, a faktoring és forfait ügyletekkel kapcsolatos feladatokat,

f) alkalmazza a valuta- és a devizagazdálkodásra vonatkozó előírásokat, ismerve a konvertibilitás fogalmát, fajtáit, feltételrendszerét, továbbá az árfolyamokat alakító tényezőket, valamint az árfolyamjegyzést,

g) meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, az értékpapír fajtáit, ismeri az értékpapírpiacokat, az értékpapírokkal kapcsolatos hozam- és árfolyamszámításokat, a portfolió kialakítására vonatkozó követelményeket,

h) figyelemmel kíséri a tőzsdei ügyleteket, elemzi a tőzsdei árfolyam alakulását, és a portfolióban lévő egyes értékpapírok kockázatának módosulásait,

i) elemzi a főbb pénzügyi mérlegek (költségvetési mérleg, fizetési mérleg, monetáris mérleg) alakulását, felismeri a befolyásoló tényezőket, számításba veszi azok pénzügyi döntésekre gyakorolt hatásait,

j) ismeri a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézmények tevékenységét és Magyarország kapcsolatait ezekkel az intézményekkel,

k) pénzügyi szempontból véleményezi a belföldi és a külkereskedelmi szerződéseket, végzi az e szerződésekből származó bevételekkel és tartozásokkal kapcsolatos elszámolásokat,

l) ellenőrzi az adókkal, a vámokkal, az illetékekkel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

m) érvényesíti a vállalkozásnak járó állami támogatásokat, teljesíti az ezekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

n) elősegíti a célszerű vállalkozási szervezet kiválasztását,

o) a vállalkozás tőkéjének és vagyonának struktúráját, a tőke és a vagyonstruktúra lejárat szerinti egyezőségének pénzügyi követelményeit ismerve ellenőrzi és elemzi a követelményeknek való megfelelést,

p) hasznosítja a reálfolyamatokba történő tőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságossági számításokat (NPV, BCR, IRR, PI, megtérülési idő),

q) alkalmazza a beruházásokkal kapcsolatos tőkebefektetési számítások során a kockázatot számszerűsítő módszereket,

r) önállóan elvégzi a beruházások finanszírozására vonatkozó számításokat, számszerűsíti a belső finanszírozási (nyereségági, amortizációs ági, vagyonátrendezésből származó) forrásokat, elvégzi a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatos számításokat,

s) likviditási számításokat végez,

t) közreműködik a vállalkozás pénzügyi átvilágításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,

u) önállóan összeállítja az éves pénzforgalmi tervet azzal kapcsolatos elemzéseket végez, meghatározza a szükséges finanszírozási forrásokat,

v) kijelöli a pénzügyi egyensúly megteremtésével kapcsolatos feladatokat (intézkedések vállalaton belül, bankhitel, kereskedelmi hitel igénybevétele, egyéb külső források),

w) összeállítja az operatív finanszírozási tervet és részt vesz végrehajtásában,

x) alkalmazza a forgóeszköz lekötésének elemzésére szolgáló pénzügyi számításokat, elemzési módszereket,

y) alkalmazza a befektetett eszközök pénzügyi elemzésére szolgáló módszereket,

z) megítéli a fúziók gazdasági és pénzügyi céljait, pénzügyi számításokat végez a fúzió hasznára, költségére vonatkozóan, ellátja a fúzióhoz kapcsolódó pénzügyi, adózási feladatokat,

aa) a lízingügyletek és azok módozatainak ismeretében alkalmazza a lízingajánlatok vizsgálati módszereit, elemzi a lízing és a hitel, mint finanszírozási konstrukciók összefüggéseit,

bb) felismeri a pénzügyi feszültségeket jelző, azokat megelőző folyamatokat, közreműködik a csődhelyzet kialakulásának megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozásában, csődhelyzetben a pénzügyi egyensúly helyreállítását szolgáló tervek kimunkálásában, menedzseli a csődegyezséggel kapcsolatos pénzügyi feladatok teljesítését,

cc) ellátja a vállalat felszámolásával, a végelszámolással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

dd) elvégzi a privatizációs technikákkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a számviteli beszámoló elkészítésében. A számviteli információs rendszerből nyerhető adatokat felhasználja a pénzügyi döntések előkészítéséhez, a pénzfolyamatok ellenőrzéséhez. Átfogó pénzügyi ellenőrzést, az adók elszámolásával kapcsolatos ellenőrzést, továbbá a befektetési döntésekkel, azokkal kapcsolatos finanszírozásokkal, az üzletfinanszírozással összefüggő ún. belső ellenőrzéseket folytat. Ennek során:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és az üzleti jelentésből,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli a vállalkozás gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján cselekvési javaslatokat dolgoz ki,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek az adóelszámolások, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások ellenőrzéséhez,

f) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a gazdasági tevékenységeket végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és más szervezetek szabályszerű nyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat. Ennek során:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit és eszközeit,

f) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a vizsgaszervező a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

14. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ (adó-, illetékszakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 03

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (adó-, illetékszakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az adó-, illetékszakon végzett pénzügyi ügyintéző közreműködik a vállalkozások és intézmények működésével összefüggő pénzügyi feladatok ellátásában, egyes részfeladatokat önállóan elvégez. A pénzügyi feladatok keretében elsősorban az adózással és az illetékekkel kapcsolatos feladatokat látja el.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján öntevékenyen segíti a költségvetési szerv és a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában, a gazdasági tevékenységek elemzésének végzésében. Ennek során:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, mikro- és makrokörnyezetét meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) jellemzi a vállalkozási formákat,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztartás rendszerének és szerkezetének, a költségvetés tervezési menetének ismeretében végzi feladatait,

d) megfogalmazza a vállalkozásgazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

e) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait,

f) közreműködik a vállalkozás üzleti tervének, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezete kimutatásában,

g) részt vesz az intézmény éves költségvetésének összeállításában.

2. Pénzügyi és adóismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, vezeti a nyilvántartásokat, és adatokat szolgáltat a gazdasági tevékenység elemzéséhez. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ellátja az adókkal és az illetékekkel (általános forgalmi adóval, fogyasztási adóval, társasági adóval, személyi jövedelemadóval, helyi adókkal, egyéb adókkal, illetékkel, vámmal) kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszer működését, a pénzforgalom kialakítását, legfontosabb követelményeit, melyeket alkalmaz egyes fizetési formáknál,

b) kezeli a házipénztár pénzforgalmát, szabályszerűen vezeti a pénztári bizonylatokat, kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel,

c) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

d) az adóztatás funkcióját ismerve figyelemmel kíséri a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzat javára kötelező befizetések teljesítését,

e) ellátja az adók bevallásával, az adóvisszaigényléssel, a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, végzi az azzal kapcsolatos elszámolásokat és adatszolgáltatásokat,

f) értelmezi az egyes adókról szóló törvényekben az anyagi jogviszonyok egyes elemeit, így különösen az adó alanyát, tárgyát, az adó alapját és mértékét,

g) alkalmazza az adómentességeket és kedvezményeket, a különleges adózási módok közötti választás lehetőségeit,

h) elvégzi az adókötelezettséggel kapcsolatos bejelentési, nyilvántartásvezetési, bizonylatkiállítási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, adómegállapítási, bevallási, adóelőleg- és adófizetési teendőket,

i) alkalmazza az adóigazgatás eljárási szabályait,

j) az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit ismerve alkalmazza azt az illeték alanyára, tárgyára, alapjára és mértékére vonatkozóan, figyelembe véve az illetékmentességeket és kedvezményeket,

k) közreműködik a vámhatáron keresztül behozott vámárukkal kapcsolatos vámkezelési eljárásoknál, fizetési kötelezettségként nyilvántartja a vámárura kivetett vámot, adókat, vámkezelési díjat, ellátja a fizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos pénzforgalmi feladatokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) értelmezi a beszámolók rendszerét, az egyes beszámolási formák feltételeit, részeit,

b) jellemzi a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség kapcsolatát,

c) meghatározza az egyes vagyonrészek mérlegtételét és mérlegértékét az értékelési elvek és eljárások alapján,

d) definiálja az eredménykategóriákat, bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

e) értelmezi a gazdasági eseményeket, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit figyelembe véve munkája során alkalmazza a bizonylati elvet,

g) értelmezi a számlakeretet, az egyes számlaosztályok tartalmát és belső összefüggésüket,

h) jellemzi az egyes könyvviteli nyilvántartások rendszerét, a főkönyvi kivonatot, valamint azok kapcsolatát.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

e) adatokat szolgáltat a gazdasági tevékenység elemzéséhez,

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett szükséges általános követelmények a kreativitás, a felismerő és döntési képesség, a problémamegoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és adóismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladat megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

15. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ (költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 2512 08 90 01

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési szakon végzett pénzügyi ügyintéző a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok ismeretében részt vesz a tervezés, a gazdálkodás, a beszámolás, a pénzgazdálkodás alapfolyamataiban, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik a költségvetési szerv adat- és információszolgáltatási kötelezettségének teljesítésében.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján öntevékenyen segíti a költségvetési szerv menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában, információt szolgáltat a gazdasági elemzés végzéséhez. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztartás rendszerét és szerkezetét, a költségvetés tervezési menetét,

c) közreműködik az intézmény éves költségvetésének összeállításában,

d) értelmezi a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit,

e) nyomon követi a finanszírozás folyamatát a pénzellátási terv ismeretében,

f) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait (személyi juttatások, eszköz, készletgazdálkodás, beruházás, felújítás stb.),

g) meghatározza a tartalékok szerepét,

h) alkalmazni tudja a költségvetési ágazati sajátosságokat az egészségügy és a szociális intézmények, az oktatás, a kultúra, az államigazgatás stb. területén.

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében önállóan gondoskodik a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Tevőleges szerepet vállal az intézmény finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) értelmezi a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit, a pénzellátási terv elkészítése alapján a pénzellátás rendjét,

c) készpénzforgalmi elszámolásokat végez,

d) kapcsolatot tart az intézmény pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti és vezeti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a fizetéseket,

f) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

g) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény várható bevételeit és kiadásait,

h) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések és a devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

i) adatot szolgáltat az intézmény pénzügyi tevékenységének elemzéséhez, és gondoskodik a pénzügyi támogatások igényléséről, kiszámításáról,

j) felismeri az egyes adók jellemzőit, azok alanyait, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit az adóalap, az adóelőleg megállapításakor és az esetleges adóbevallás elkészítésekor, elvégzi az adóbevallással és adófizetéssel kapcsolatos feladatokat,

k) vezeti az adózással kapcsolatos elszámolásokat és nyilvántartásokat, adatot szolgáltat,

l) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a személyi juttatással kapcsolatos feladatokat,

m) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, pontosan és határidőre eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

n) részt vesz a költségvetési előirányzatok (bevételek, kiadások) tervezésében,

o) részt vesz a költségvetési szervek általános gazdálkodási folyamatának lebonyolításában (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás stb.),

p) figyelemmel kíséri a költségvetési szerv beruházásával, felújításával kapcsolatos bizonylati, nyilvántartási feladatokat, és lebonyolítja az ezzel kapcsolatos pénzügyi teendőket, részt vesz ezen döntések előkészítésében,

q) részt vesz az előirányzatmódosítás feladataiban,

r) elvégzi az önellenőrzést, átlátja az ellenőrzés rendszerét, és meg tudja határozni saját helyét a rendszerben.

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) segíti a leltárral és a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) a számlarend ismeretében vezeti az analitikus nyilvántartásokat és alkalmazza nyomtatványait,

c) a mérlegtani alapfogalmak, az értékelési elvek és eljárások, a pénzmaradvány- és az eredménymegállapítás módszerének és tartalmának ismeretében közreműködik a pénzforgalmi jelentés és kimutatás elkészítésében, valamint az azt alátámasztó könyvviteli munkálatokban,

d) részt vesz a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokban.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat az intézmény tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett, általános követelmény: a kreativitás, a felismerő és döntési képesség, a problémamegoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

16. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 04

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon végzett pénzügyi ügyintéző feladata meghatározott közhasznú (nonprofit) szervezetek - ezen belül önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, társadalombiztosítás, közhasznú társaságok, közalapítványok, kamarák, alapítványi egészségügyi, kulturális és oktató intézmények -, továbbá társadalombiztosítási kifizetőhelyek keretében végzett irodai (pénzügyi, társadalombiztosítási, szervezési, adatkezelési) tevékenység végzése önállóan vagy irányítás mellett.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Jogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a szervezet vezetését a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzésekben. Ennek során:

a) értelmezi az alapvető jogi fogalmakat,

b) értelmezi a gazdaságban tevékenykedő üzleti szervezeteket és azok jellemzőit,

c) megkülönbözteti a szociális biztonságot szolgáló intézményeket (társadalombiztosítás, kölcsönös segélyegyletek, pénztárak, vállalati nyugdíjalapok, öngondoskodás egyéb formái),

d) irányítás mellett alkalmazni tudja az egészségügyi, a szociális, a társadalombiztosítási, a foglalkoztatási, a nyugdíj és önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, valamint az életminőséget javító és egészségmegőrző szolgáltatásokra vonatkozó, munkakörét érintő jogszabályokat,

e) átlátja a szociális és egészségügyi szolgáltatások kínálatát,

f) közreműködik a közhasznú szervezetek alapításában, pénzügyi és gazdálkodási tervük elkészítésében, valamint és a szolgálatói szerződések megkötésében,

g) tisztában van a közhasznú szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi előírásokkal,

h) segíti a szervezet működését, önállóan végzi a részfeladatokat.

2. Számviteli és pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében előkészíti a mérlegképes könyvelő munkáját, és részt vesz a pénzforgalommal kapcsolatos feladatok intézésében. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) felismeri az egyes adók jellemzőit, azok alanyait, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) kapcsolatot tart a szervezet pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos okmányokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

f) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezet várható bevételeit és kiadásait,

g) irányítás mellett adónyilvántartást vezet, és részt vesz az adózással kapcsolatos feladatok végzésében,

h) értelmezi a beszámolók rendszerét, az egyes beszámolási formák feltételeit, részeit,

i) jellemzi a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség kapcsolatát,

j) értelmezi a gazdasági eseményeket,

k) a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit figyelembe véve alkalmazza munkája során a bizonylati elvet,

l) részt vesz a könyvvezetéssel, a mérleg- és beszámolókészítéssel kapcsolatos munkálatokban,

m) közreműködik a különféle adatok feldolgozásában és rendszerezésében,

n) adatokat szolgáltat a gazdálkodás elemzéséhez, kötelező statisztikai adatszolgáltatást végez.

3. Társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján ellátja az önálló kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók társadalombiztosítással kapcsolatos feladatait. Ennek során:

a) értelmezi a társadalombiztosításról szóló törvény alapfogalmait,

b) önállóan végzi az önálló kifizetőhellyel rendelkező szervezetek társadalombiztosítási munkálatait,

c) közreműködik a különböző ellátások, segélyek, pótlékok, költségtérítések megállapításában, elbírálásában, folyósításában és jogorvoslatában,

d) részt vesz az egyes ellátások megállapításában, nyilvántartásokat vezet, elszámolást, statisztikai adatszolgáltatást végez.

4. Szolgáltatásszervezés

Az ügyintéző feladata a személyes kapcsolattartás, toborzás, nyilvántartás, levelezés, informálás, közösségi élet szervezése. Ennek érdekében azonosulnia kell a közhasznú szervezetek elveivel és képviselnie kell a szervezet célkitűzéseit. Ennek során:

a) elemzi és értelmezi az ember-környezet kapcsolatrendszert,

b) felismer rizikótényezőket, devianciákat,

c) saját élménye van képességfejlesztési technikák alkalmazásáról,

d) munkája során felhasználja a megelőzési és rehabilitációs módszereket,

e) felismeri a személyiségfejlődés egyes fázisainak jellegzetességeit, viselkedési formáit, szükségleteit,

f) felismeri és értelmezi a társadalmi jelenségeket,

g) törekszik a közösségi polarizáció csökkentésére,

h) támogatja a társadalmi gondolkodást és integrációs törekvéseket,

i) kiaknázza a közhasznú szervezetekben rejlő lehetőségeket szociális eredmények elérésére.

5. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

b) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

c) adatokat szolgáltat a szervezet tevékenységének elemzéséhez,

d) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés és elemzés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

e) használja a könyvviteli számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

f) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését,

g) ügyiratkezelést, levelezést végez.

A közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon végzett pénzügyi ügyintéző képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő képességek szükségesek: jó kommunikációs képesség, konfliktuskezelés, frusztrációtűrő-képesség, önérvényesítés (asszertivitás), relaxációs képesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Számviteli és pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a közhasznú szervezet (pl. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár) alapításával (alapszabály), pénzügyi, illetve gazdálkodási tervének készítésével és a statisztikai módszerek alkalmazásával kapcsolatos ismereteket ellenőrzi.

A jelölt egy képzeletbeli alapítás vagy egy már működő közhasznú szervezet adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a közhasznú szervezet alapításához szükséges dokumentumokat, ezen belül pénzügyi, illetve gazdálkodási tervet elkészítenie.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

17. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 01

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett pénzügyi ügyintéző a vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet,

f) részt vesz a vállalkozás stratégiai terve, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezetei kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

j) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

k) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

l) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

m) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

n) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

o) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

p) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybe vett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

q) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését, az elszámolást,

r) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

s) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

t) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

u) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

v) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

w) számításokat végez a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására,

x) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

y) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) segíti a leltárral és a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) a számlarend ismeretében vezeti a munkájához kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat és alkalmazni tudja nyomtatványait,

c) a mérlegtani alapfogalmak, az értékelési elvek és eljárások, az eredménymegállapítási módszerek ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében, valamint az azt alátámasztó könyvviteli munkálatokban,

d) részt vesz a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokban,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre adatot szolgáltat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintéző képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához, a szakmai követelmények mellett, általános követelmények: a kreativitás, a döntési képesség, a problémafelismerő és -megoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

18. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ (költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 01

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (költségvetési szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas a költségvetési szervek működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére; az éves költségvetés tervezési és végrehajtási munkában való közreműködésre, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, a könyvviteli feladások elkészítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adók stb. kiszámítására).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a költségvetési szervek éves költségvetésének összeállítását, részt vesz a tervezési munkákban. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztartás rendszerének és szerkezetének, a költségvetés tervezési menetének ismeretében végzi feladatait,

c) közreműködik az intézmény éves költségvetésének összeállításában,

d) értelmezi és alkalmazza a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit,

e) nyomon követi a finanszírozás folyamatát a pénzellátási terv ismeretében,

f) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait (személyi juttatások, eszköz, készletgazdálkodás, beruházás, felújítás stb.),

g) meghatározza a tartalékok szerepét.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket, a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) kapcsolatot tart az intézmény pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a fizetéseket,

f) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

g) pénzügyi nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény várható pénzbevételeit és kiadásait,

h) közreműködik az intézmény pénzügyi tevékenységének elemzésében,

i) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettségeket, illetve a támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

j) gondoskodik az adók és a pénzügyi támogatások befizetéséről, igényléséről, kiszámításáról,

k) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatok elvégzésében, az adókkal és a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

l) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi az intézmény könyvvezetését és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) a könyvvezetéssel kapcsolatos előírások és a számlarend ismeretében önállóan végzi a könyvvezetést,

b) a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél alkalmazott kettős könyvvitel sajátosságainak ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően - de a sajátosságok figyelembevételével - könyveli az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással (az általános forgalmi adóval) kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) könyveli a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat,

e) elkészíti a speciális pénzügyi elszámolásokat,

f) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

g) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

i) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat,

j) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben,

k) megállapítja és elszámolja a pénzmaradványt,

l) közreműködik a beszámoló készítését megelőző zárlati munkálatokban,

m) a költségvetési beszámoló felépítésének, részeinek és kiegészítő mellékleteinek, a pénzforgalmi jelentés és a pénzmaradvány-kimutatás ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és az adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásakor szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat az intézmény tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, személyi juttatások elszámolása, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, az immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tenni: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

19. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ (pénzintézeti szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 02

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (pénzintézeti szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzintézeti szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas pénzintézetek működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére; a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, a könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adók, a kamatok, az árfolyamok stb. kiszámítása).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Pénzintézeti gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a pénzintézet menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) átlátja a pénzintézetek feladatait, szerepét, a pénzintézeti rendszer egyes elemeit,

e) szakszerűen megfogalmazza a pénzintézetek gazdálkodásának alapvető jellemzőit a gazdálkodás irányításával, tervezésével kapcsolatos követelményeket,

f) részletesen bemutatja az aktív és passzív bankügyleteket, jellemzi a bankszámlákat, a legfontosabb értékpapírokat,

g) a pénzintézet üzletpolitikáját ismerve végzi feladatait,

h) segíti a pénzintézet létesítésével, működésével vagy megszüntetésével kapcsolatos döntések előkészítését.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

e) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

f) a pénzügyi nyilvántartási rendszer segítségével figyeli a pénzintézet várható pénzbevételeit és -kiadásait,

g) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

h) vezeti a hitelnyilvántartásokat és közreműködik a hitelkérelmek előkészítésében,

i) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések ismeretében ellátja a munkakörébe tartozó valuta- és devizaműveleteket, ismeri a devizaárfolyamokat,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, ellátja a váltó leszámítolás előkészítését, adminisztrációját,

k) közreműködik a pénzintézet pénzügyi tevékenységének elemzésében,

l) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettséget, támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

m) gondoskodik az adók és a támogatások befizetéséről, illetve igényléséről, kiszámításáról,

n) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatok elvégzésében, az adókkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

o) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Pénzintézeti könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi a pénzintézet könyvvezetését és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) a könyvvezetéssel kapcsolatos előírások és a számlarend ismeretében önállóan végzi a könyvvezetést, szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket,

b) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással kapcsolatos eseményeket,

c) könyveli az aktív és passzív bankügyleteket,

d) elszámolja a pénzintézeti költségeket,

e) ismeri a kockázati céltartalékkal kapcsolatos elszámolásokat,

f) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

g) ismerve az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, valamint az egyszerűsített mérlegre vonatkozó előírásokat, azok mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét, az üzleti jelentést, közreműködik azok elkészítésében,

h) ellátja a beszámolók dokumentálásával, bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat,

i) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

j) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

k) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

l) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és az adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a pénzintézet tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bankügyletek könyvelése, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tenni: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Pénzintézeti gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Pénzintézeti könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

20. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 4 3614 09 20 04

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint az egyszeres és a kettős könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezetek kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket, a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) pénzügyi nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható pénzbevételeit és -kiadásait,

i) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) vezeti a hitelnyilvántartásokat és közreműködik a hitelkérelmek előkészítésében,

k) közreműködik a váltókibocsátásban, és ellátja a váltóleszámítolás előkészítését, adminisztrációját,

l) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések és a devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

m) közreműködik a vállalkozás pénzügyi tevékenységének elemzésében,

n) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettséget, illetve a támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

o) gondoskodik az adók, a támogatások befizetéséről, illetve igényléséről, kiszámításáról,

p) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatokban, az adókkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

q) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi a könyvvezetést és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

h) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat,

i) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat, közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

j) ismerve az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, valamint az egyszerűsített mérlegre vonatkozó előírásokat, azok mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét, az üzleti jelentést, közreműködik azok elkészítésében,

k) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

l) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat,

m) végzi az egyszeres könyvvitellel kapcsolatos feladatokat, elkészíti az egyszerűsített mérleget.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, az immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tennie: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei:

írásbeli vizsga,

gyakorlati vizsga,

szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

21. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[50]

Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3432 03

2. A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási ügyintéző irányítás mellett - 1-2 éves gyakorlat után pedig önállóan - alkalmas a kis- és középvállalkozásoknál - ideértve az egyéni vállalkozásokat is - a következő feladatok ellátására:

- pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése,

- a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja,

- a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése,

- részvétel a vállalkozás adózási, társadalombiztosítási, nyilvántartási feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében.

Feladatai:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan megfogalmazza a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemzi a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezeteknek a kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Pénztárosi teendőket lát el. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében.

Feladatai:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismerteti a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemzi a hitelintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meghatározza az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, használja a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

k) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

l) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

m) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

n) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

o) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybevett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

p) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését, és elszámolását,

q) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

r) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

s) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

t) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

u) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

v) a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására irányuló számításokat végez,

w) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

x) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat.

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző feladata a munkaügyi, valamint a - kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások - járulékelszámolással és az ellátásokkal kapcsolatos tevékenységek elvégzése a hatályos jogszabályok ismeretében.

Feladatai:

a) alkalmazza a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok gyakorlásának, és kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait (munkaviszony létesítése, munkaviszony megszűnése és megszüntetése, munkaidő és pihenőidő, a munka díjazása) az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatai ellátása során,

b) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

c) vezeti a kötelező munkaügyi nyilvántartásokat és összeállítja az előírt munkaügyi statisztikákat,

d) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést (járulékok, levonások stb.), a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket ismerve végzi feladatait,

e) számfejti az alkalmazottak bérét, nyilvántartja a megbízásos szerződéseket, és kifizeti a járandóságokat,

f) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

g) vezeti a dolgozók felvételével, alkalmazásával kapcsolatos nyomtatványokat a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően,

h) vezeti az élőmunkához kötődő egyéb analitikus nyilvántartásokat és eleget tesz a befizetési kötelezettségeknek,

i) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a vállalkozások járulékelszámolásának szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, pontosan és határidőre eleget tesz a vállalkozás társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségének.

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

A vállalkozási ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a könyvvezetéssel, a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatokat, közreműködik a beszámoló elkészítésében.

Feladatai:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

h) szabatosan definiálja az eredménykimutatást, azok célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

i) a beszámolók formáit ismerve közreműködik azok elkészítésében,

j) megállapítja a vállalkozás eredményét,

k) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

l) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

m) önállóan végzi, illetve szervezi a leltározást, a selejtezés előkészítését,

n) vezeti a bizonylatokat, irányítás mellett kidolgozza a bizonylati rendet, ügyel a vállalkozás számviteli politikájának végrehajtására, a megfelelő számlarend kialakítására,

o) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat.

5. Iroda-ügyviteli, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző alkalmas a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitel-szervezési és adatfeldolgozási feladatok ellátására, melynek során szakszerűen használja a legfontosabb irodatechnikai berendezéseket (telefon, üzenetrögzítő, telefax, xerox, számítógép stb.).

Feladatai:

a) alkalmazza az ügyiratkezeléssel kapcsolatos előírásokat és technikákat (hivatalos levél leggyakoribb típusai), használja az irodatechnikai eszközöket, alkalmazza a levelezés és az iratkezelés módszereit,

b) önállóan megszervezi a működő vállalkozás nyilvántartását,

c) számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

d) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

e) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

f) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

g) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.).

6. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző közreműködik a piaci elvárásoknak megfelelően készülő üzleti terv elkészítésében, egyes fejezeteit önállóan kidolgozza, ismerve a marketinggondolkodás alapjait, alkalmazva a statisztikai módszereket.

Feladatai:

a) az üzleti terv tartalmának ismeretében részt vesz a vállalkozás üzleti tervének összeállításában,

b) önállóan kidolgozza az egyes tervfejezeteket,

c) közreműködik a vállalkozások termelési tervének, marketing tervének, humánerő-gazdálkodási tervének, szervezeti tervének elkészítésében,

d) irányítás mellett elkészíti a vállalkozás pénzügyi tervét (eredmény- és mérlegterv, cash flow előrejelzések, pénzeszközök és források elelmzése, fedezetipontszámítás),

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) felhasználja a statisztikai ismereteit az üzleti terv készítése és az üzleti terv megvalósulásának ellenőrzése során, valamint a vállalkozás működése alatt megfigyelt és számított mutatók, paraméterek gyűjtésére, számítására.

A vállalkozási ügyintéző szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett, általános követelményeknek kell megfelelni: a pontosság és a felelősségérzet, az önfegyelem, a figyelem, a koncentrálóképesség, a megfigyelőkészség, a tanulási készség, a jó fogalmazási készség, a logikus gondolkodás, a lényegfelismerő képesség, a komplex látásmód, a szorgalom, a szervező és irányító képesség, az erkölcsi, etikai értékek tudatosulása, a kritikai érzék, a konfliktuskezelési képesség. A vállalkozási ügyintézőnek önismerettel, jó kommunikációs készséggel és jó tárgyalási készséggel kell rendelkeznie.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette, vagy egyéni felkészüléssel jelentkezik vizsgára. Amennyiben iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben vett részt, úgy a képzőintézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 45 perc.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási

ismeretek 45 perc.

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek 45 perc.

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés 45 perc.

5. Üzletiterv-készítés és statisztikai

módszerek 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Agyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

5. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek Az l-4. gyakorlati-írásbeli tantárgyakból a jelölteknek teszt jellegű feladatot kell megoldaniuk a vizsgán. Az 5. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt egy képzeletbeli vállalkozás adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a vállalkozás következő időszaki üzleti tervét elkészítenie, amelyhez olyan jogszabálygyűjteményt használhat, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza.

A komplex szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés f eltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a jelölt, aki Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

22. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[51]

b) Szakmai vizsgát szervezhetnek továbbá a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt, az adott szakképzést folytató intézmények és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7. § (9) bekezdésében foglaltak esetén a felsőoktatási intézmények.[52]

23. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[53]

Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 03

2. A szakképesítés megnevezése: Okleveles pénzügyi revizor

3. Hozzárendelt FEOR szám: 2518

4. Szakképzési évfolyamok száma:5. Képzési idő, maximális óraszám: 1500 óra

6. Elmélet aránya: 60%

7. Gyakorlat aránya: 40%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat

Iskolai előképzettség: egyetemi vagy főiskolai oklevél Szakmai előképzettség:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettség (oklevéllel);

b) szakmai gyakorlat:

ba) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, gazdasági területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) két év pénzügyi, gazdasági területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat;

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

3. Szakmai alapképzési időtartama:

4. Szintvizsga:

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozások, az államháztartás rendszere és szervezetei, valamint az egyéb szervezetek belső ellenőrzésének legmagasabb hazai belső ellenőrzési szakmai képzettsége, amely biztosítja, hogy az okleveles pénzügyi revizor bármely belső ellenőrzési szakterületen önállóan vagy vezetőként végezze munkáját.

Az okleveles pénzügyi revizor alkalmas:

- a belső ellenőrzési szakterületen az önálló munkavégzésre,

- belső ellenőrzési csoport szakmai vezetésére,

- belső ellenőrzési szervezeti egység szakmai irányítására,

- belső ellenőrzési feladatok végrehajtásának megtervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására,

- korszerű belső ellenőrzési standardok és módszerek alkalmazásával belső ellenőrzési feladat végrehajtására.

Az okleveles pénzügyi revizor felelős:

- az általa tett szakmai megállapítások, következteté-sek megalapozottságáért, helytállóságáért és a javaslatok szakszerűségéért.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben

Az okleveles pénzügyi revizornak gyakorlati tevékenységéhez ismernie és az ellenőrzések során hasznosítania kell a gazdálkodó szervezetek működésének külső és belső környezetét szabályozó nemzetközi és hazai gazdasági jogrendszert.

1.1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása A szakember legyen képes:

- helyesen értelmezni a gazdasági fogalmakat, felismerni a makro- és mikrogazdasági összefüggéseket és alkalmazni az államháztartási és számviteli szabályozás alapelveit;

- megkülönböztetni a gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, költségvetési szervek szervezeti és működési kereteit;

- jellemezni a magyar államháztartás szerkezetét, működésének törvényekben meghatározott rendszerét;

- jellemezni az üzleti vállalkozások (vállalatok, gazdasági társaságok, szövetkezetek) szervezeti rendjét, működését, ideértve a vállalkozások ágazati (ipari, mezőgazdasági stb.) sajátosságait is;

- megérteni a szervezetek vagyonának változásait kiváltó okokat, mint pl. a szervezeti változások (összevonások, decentralizálások), tulajdonváltozások (privatizáció, reprivatizáció), megszüntetések, csődeljárások;

- értékelni a gazdálkodó szervezetek nemzetközi kapcsolatait, magyar és külföldi szervezetek együttműködésének módját, anyagi kereteit, a piacgazdasági kapcsolatokat

- alkalmazni az EU költségvetés, a nemzeti hozzájárulások és támogatások pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési szabályait;

- alkalmazni az ellenőrzés előkészítéséhez, végrehajtásához szükséges matematikai-statisztikai alapokat (mintavétel, kockázatelemzés stb)

1.2. Jogi ismeretek alkalmazása A szakember legyen képes:

- munkája során alkalmazni a legfontosabb nemzetközi gazdasági-jogi előírásokat (jogszabályok, egyezmények, egyéb előírások);

- munkája során alkalmazni az ellenőrzéshez szükséges magyar gazdasági jogszabályokat;

- munkája során alkalmazni az államháztartási törvény alapvető rendelkezéseit, az államháztartás gazdálkodásának alapelveit, a külső és belső ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket;

- munkája során alkalmazni a büntető- és a polgári törvénykönyv általános és különös részében foglalt rendelkezéseket, különösen a vagyon elleni, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények tényállási elemeit, a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján a feljelentés megtételére vonatkozó szabályokat;

- jellemezni a szabálysértési törvény általános elveit, ismerni a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat, más szerveket, illetékességüket; felismerni a tulajdon elleni és pénzügyi szabálysértéseket;

- tájékozódni az EU pénzügyi és ellenőrzési jogszabályokban és ajánlásokban;

- munkája során alkalmazni a jogszabályokhoz való hozzáférés módszereit és technikai eszközeit;

- jellemezni a szervezetek belső rendjének, szabályzatainak jogi kereteit.

2. Irányítási és informatikai rendszerek működésének vizsgálata

Az okleveles pénzügyi revizor feladata a szervezetirányítás megfelelő voltának ellenőrzése és értékelése (elemzése) .

2.1. Belső irányítás (vezetés) vizsgálata: A szakember legyen képes:

- jellemezni a felelős szervezetirányítás összetevőit, szerepüket az irányításban;

- javaslatot tenni a gazdálkodó szervezetek céljainak legjobban megfelelő szervezet kialakítására;

- értékelni a szervezetek fő tevékenységének (termelés, szolgáltatás stb.) legjobban megfelelő folyamatokat, felismerni azok összefüggéseit;

- felismerni a gazdálkodó szervek belső irányítási rendszere, a vezetési funkciók-mint: információ (tájékoztatás), a cél kitűzése, szabályozás, elemzés, tervezés, szervezés, döntés, végrehajtás - benne koordináció, intézkedés és kontroll - optimális működését segítő és gátló körülményeket;

- elemezni az irányítás kitűzött céljait és elérését (belső kontroll rendszer), mint például a kontrollkörnyezet, kockázatkezelés, kontrolltevékenységek, információ-kommunikáció és a monitoring;

- hasznosítani a humánpolitikai (a szakképzettségi követelményekre, létszám- és bérgazdálkodásra stb. vonatkozó) ismereteit;

- értelmezni az etikus magatartás szabályait;

- figyelembe venni a szervezeti minőségirányítási (mi-nőségkontroll, minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás) rendszert, a projektmenedzsment technikákat, az üzleti folyamatok elemzésének sajátosságait.

2.2. Informatikai rendszerek kialakításának és működésének vizsgálata

A szakember legyen képes:

- értékelni az informatikai rendszerek kialakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó rendszertervek elkészítésének módszereit;

- vizsgálni az informatikai rendszerek működését (feltárja gyenge pontjait); a működés hatékonyságát, megállapítja az információk hasznosításával járó gazdasági eredményeket, vagy a nem megfelelő működés által okozott veszteségeket;

- felhasználni az informatikai rendszert, valamint kihasználni a számítógép lehetőségeit az ellenőrzések végzése során, különös tekintettel az ellenőrzési pontoknak a szoftverekbe történő beépítésére, valamint ismerni az információrendszerek ellenőrzésének kérdéseit;

- elemezni az ISACA ellenőrzési standardok és irányelvek tartalmát és módszerének alapvető jellemzőit, a fenyegetettség (jogosulatlan hozzáférés, szoftverhibák, alkalmazási hibák, tűz, lopás stb.) területeit;

- megkülönböztetni az információs rendszer kontrolljának eszközeit, elemeit, módszereit;

-értékelni az információs rendszerek üzemeltetési, karbantartási, biztonságkezelési stb. szabályainak alapvető jellegzetességeit.

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység összefüggéseinek alkalmazása

Az okleveles pénzügyi revizor munkája során felismeri és alkalmazza a magyar ellenőrzési rendszer felépítésének és a belső ellenőrzés magyar ellenőrzési rendszerben történő elhelyezésének, valamint a belső ellenőrzés folyamatának, a belső ellenőrzést végző szervezet (szervezeti egység) felépítésének, működtetésének összefüggéseit.

Ennek keretében a szakember legyen képes:

- munkájához szükséges mélységben jellemezni a hazai ellenőrzési rendszert, történeti fejlődését, a jelenlegi rendszer részeit; értelmezni sajátosságait és összefüggéseit; ismertetni az államhatalmi és felügyeleti szervek ellenőrző tevékenységét, a végrehajtó hatalom körébe tartozó szervek ellenőrző tevékenységét, a hatósági és a belső ellenőrzéseket; az államháztartási belső és külső pénzügyi ellenőrzést, célját; értelmezni összefüggéseit; jellemezni az abban részt vevő szervezeteket; értékelni a tulajdonosi ellenőrzés működését a gazdasági társaságokban, szövetkezetekben és más szervezetekben, megismerni a jegybanki ellenőrzést, valamint az üzleti bankok hitelezői minőségben végzett ellenőrzését;

- megérteni a belső ellenőrzés fogalmát, funkcióját, a szervezetek működésében betöltött szerepét, a belső ellenőrzések típusait, a belső ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott követelményeket;

- megfelelően értelmezni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszer fogalmát, ismerni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerrel szemben támasztott követelményeket;

- jellemezni a gazdálkodó szervezetek pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét, a tervezési, gazdálkodási, számviteli, valamint a termelési, forgalmi, szolgáltatási, ügyviteli, igazgatási és vezetési folyamatokba épített kont-rollokat, a vezetői ellenőrzés jelentőségét és eszközeit, a kontrollingot mint a tervezés, a kontroll és az információellátás koordinálóját;

- ismertetni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerre vonatkozóan a belső ellenőrzés szerepét jellemezni a főbb nemzetközi belső kontroll modelleket;

- szintetizálni a belső ellenőrzés módszereivel és a belső ellenőrzés tárgyával összefüggő szakismereteit; a belső ellenőrzési eszközök alkalmazását; a tevékenység megismerésének eszközeit és ezek alkalmazását, valamint a belső ellenőrzés logisztikai eszközeit, továbbá mindezek kombinatív alkalmazását;

- kidolgozni a belső ellenőrzés végrehajtásának alapdokumentumául szolgáló, - a belső ellenőrzési alapszabályt és az etikai kódexet is tartalmazó - belső ellenőrzési kézikönyvet,

- alkalmazni a különböző kockázatelemzési rendszereket és módszereket, elkészíteni a kockázatok felmérésén alapuló ellenőrzési terveket, előkészíteni az ellenőrzést és kidolgozni az ellenőrzési programot;

- megszervezni az ellenőrzésre való felkészülést, a helyszíni vizsgálatot és annak végrehajtását, megtervezni az írásba foglalás formáját és tartalmát, a pontos, világos, tömör jelentésszerkesztést, kialakítani a megállapítások és javaslatok realizálásának, hasznosításának nyomon követési rendszereit;

- munkájához kapcsolódóan ismerni az Európai Unió ellenőrzési tevékenységet végző szervezeteit, azok ellenőrzési feladatait;

- munkájához kapcsolódóan ismerni az Európai Unió irányelveinek, jogszabályainak ellenőrzési vonatkozásait, EU tagállamokra vonatkozó főbb tartalmi elemeit, az EU ellenőrzési rendszere fejlődésének irányait;

- munkájához kapcsolódóan nyomon követni a belső ellenőrzés nemzetközi fejlődésének múltbéli történetét, jövőbeli irányait, a pénzügyi ellenőrzés területén irányadó IIA, INTOSAI, IFAC, ISACA nemzetközi szervezeteket és az általuk kibocsátott standardokat, különös tekintettel a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazandó belső ellenőrzési standardokra.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak feladatai ellátásához ismernie kell a különböző szervezetek és személyek finanszírozási elhatározásainak előkészítésével és megvalósításával, a finanszírozási tervek összeállításával, az adózási kötelezettségek teljesítésével összefüggő teendőket. Ezek ellenőrzését és értékelését a jövedelemtermelő képesség és likviditás elemzésével együtt magas színvonalon el kell tudnia végezni.

Feladatai elvégzése során a szakember legyen képes:

- felvázolni a modern pénzügyi intézményrendszer alapvető jellemzőit, így az államháztartás rendszerét, a gazdaságpolitikát, a pénzügypolitika követelményét, a költségvetési gazdálkodás jellemzőit, a monetáris irányítás rendszerét és intézményeit, a valuta- és devizagazdálkodás szabályait;

- átlátni az értékpapírokkal, tőzsdével kapcsolatos (befektetések, értékpapírok kereskedelme), a deviza- és pénzforgalom lebonyolításával, a valuta- és devizarendszerekkel, az árfolyamokkal, árfolyamszámítással, hitelekkel kapcsolatos teendőket;

- jellemezni a pénzforgalom módozatait, átlátni a lebonyolítási technikákat, a váltóügyletek és a váltócselekmények jellegzetességeit;

- a pénzügyi tervezés sajátosságainak ismeretében követni a pénzforgalmi mérleg készítésének rendjét, az éves cash flow és az éves finanszírozási terv összeállítását;

- a hatályos rendelkezések szerint figyelemmel kísérni a kölcsön (hitel) folyósítás feltételeinek rendjét, a szerződés felbontásának lehetőségeit, következményeit, felvázolni a vállalkozás hitelképességének vizsgálati módszereit;

- átlátni a korszerű befektetési döntések lehetőségeit, a pénz időértékének elvét követve megvizsgálni azok alkalmazásának indokoltságát, felismerni az ésszerű kockázat határait;,

- elvégezni a gazdálkodó szervezetek pénzügyi átvilágítását, vizsgálni a vállalkozás jövedelemtermelő képességét, értékelni likviditási pozícióját;

- követni a gazdálkodó szervek tulajdonában történő változásokat (privatizáció, reprivatizáció), átlátni a csődeljárások pénzügyi lebonyolításának szabályait;

- ellenőrizni a költségvetési politika és gazdálkodási szabályok érvényesülését;

- figyelemmel kísérni a kincstári folyamatokat és azok továbbfejlesztését;

- megismerni az MNB és a PSZÁF tevékenységét.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak az államháztartási, a pénzügyi, a vállalkozási mérlegképes könyvelők számviteli és elemzési ismeretein túlmenően tájékozottnak kell

lennie a hazai, külföldi és nemzetközi számvitel szabályozásában, képesnek kell lennie annak adaptálására. A szakember legyen képes:

- összehasonlítani az államháztartási, pénzügyi és vállalkozási számviteli rendszereket, megállapítani és indokolni eltéréseiket;

- ismertetni a biztosítás, az értékpapír-forgalmazás, a nonprofít szervezetek sajátosságaiból következő számviteli szabályozást és annak indokait;

- megalapozott állásfoglalást kialakítani a nem szabályozott számviteli kérdésekben;

- összehasonlítani a hazai és nemzetközi számviteli szabályozásokat;

- ismerni a hazai, a nemzetközi (egyes külföldi) számviteli standardokat, azok szükségességét, készítésük elveit;

- a gyakorlatban ellenőrizni a konszolidált (összevont) beszámoló összeállítását a szabályozás és az összeállítás során alkalmazható módszerek, az előforduló speciális esetek ismeretében;

- a gyakorlatban alkalmazni a vállalatértékelés módszereit;

- alkalmazni a vagyoni, a pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálatának módszerét, az üzleti megítélést;

- felismerni a tervezés és a számvitel kapcsolódási pontjait;

- felismerni a számviteli hibákat, és javaslatot tenni azok kijavítására.

6. Korszerű belső ellenőrzési módszerek alkalmazása

Az okleveles pénzügyi revizornak meg kell ismernie a belső ellenőrzési tevékenység szervezetre gyakorolt hatását. Meg kell ismernie, hogy a belső ellenőrzés hogyan vizsgálja, elemzi, értékeli a szervezet pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét, az irányítási és kontroll rendszer csoportosítási elveit, és tartalmilag definiálnia kell, valamint be kell mutatnia a pénzügyi irányítási és kontroll rendszer sajátos kockázatait. Fel kell tárnia a gyenge pontokat, és elemeznie kell a kockázatokat. Ki kell használnia a belső ellenőr együttműködési lehetőségeit a más belső és külső ellenőrzést végzőkkel (például Állami Számvevőszék, könyvvizsgáló) .

Ennek keretében a szakember legyen képes:

- alkalmazni a nemzetközi belső ellenőrzési standardokon (például az ellenőrzési megbízásra, függetlenségre, szervezeti kapcsolatokra, szakmai etikára, megfelelő szakmai gondosságra, szakmai hozzáértésre, tervezésre, ellenőrzési tevékenység végzésére, bizonyítékok gyűjtésére jelentéskészítésre és az ellenőrzés utáni munkálataira vonatkozó standardok) alapuló hazai belső ellenőrzési standardokat;

- meghatározni, elemezni és értékelni az ellenőrzési megbízás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges információkat (beleértve az ellenőrzési program végrehajtásának értékelését is), értékelni és elemezni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszert;

- elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység dokumentálását a munkalapok segítségével, és ismerni a munkalapok szerepét, tartalmát, elkészítési technikáit, a munkalapok felülvizsgálati eljárásait, az ellenőrzési dokumentáció kezelését, megőrzését, valamint a hozzáférés szabályait;

- alkalmazni az ellenőrzés eredményei (ellenőrzési jelentés) kommunikálásának, valamint az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatok végrehajtása nyomon követésének szabályait;

- végrehajtani a speciális ellenőrzési megbízásokat (pénzügyi megbízások, tanácsadói megbízások, szervezeti önértékelés, speciális IT megbízások, minőségügyi megbízások, információbiztonság ... stb.) alapvető jellemzőit;

- alkalmazni az ellenőrzés végrehajtásához használandó statisztikai és mintavételi módszereket;

- alkalmazni az ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtésének eszközeit [megfigyelés, szemle, kérdésfeltevés (interjú), megerősítés kérése, számítás, összehasonlítás], a különböző adatgyűjtési technikákat;

- betartani a belső ellenőr etikai kötelezettségeit és felelősségét;

- bemutatni a belső ellenőrzés felelősségét és szerepét a csalások feltárásában, felismerni a csalásra utaló jelek alapeseteit és a csalás feltárása esetén követendő eljárásokat;

- felhasználni a számítógépet az ellenőrzési munkában [Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák: tesztadatok alkalmazása, ellenőrzési programcsomagok (Win Idea, ACL), párhuzamos programozás, szimuláció, integrált tesztelési lehetőség, kiszolgáló programok alkalmazása stb.];

- a költségvetési szervek tevékenysége gazdaságosságára, hatékonyságára és eredményességére irányuló korszerű vizsgálatokat végrehajtani, értelmezni a szabályszerűség és hatékonyság összefüggéseit; a teljesítmények irányzatait, rendszerszemléletűen feltárni az ok-okozati összefüggéseket a célok, feladatok teljesítése (a teljesítmények irányzatainak alakulása) között, definiálni és értelmezni a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmát, feltárni mérésének lehetőségeit a különböző szakterületeken; kihasználni a teljesítmények mérésének, vizsgálatának, értékelésének lehetőségeit, szintetikus és egyes részterületekre vonatkozó eljárásait; alkalmazni a teljesítményekkel összefüggő költségek számbavételi és vizsgálati eljárásait, a költséghaszon elemzési, valamint értékelemzési eljárásokat;

- alkalmazni a költségvetési szervek irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési rendszerei működésének átfogó vizsgálata (rendszerellenőrzések) során követendő eljárásokat, amelynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre;

- alkalmazni a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőIségének, szabályosságának és védelmének ellenőrzési módszereit, az ellenőrzések végrehajtásának főbb lépéseit, szakaszait;

- alkalmazni az európai uniós támogatások igénybevételének mintavételezésen alapuló és rendszerellenőrzésének módszertani alapjait, az ellenőrzések végrehajtásának főbb lépéseit, szakaszait;

- alkalmazni a költségvetési szerv által működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszer, valamint a belső ellenőrzés megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodásának szabályszerűsége minősítésének módszereit (megbízhatósági ellenőrzés);

- munkája során figyelembe venni az államháztartás különböző alrendszerei költségvetési szerveinek (központi költségvetés, önkormányzatok, TB alapok, elkülönített állami pénzalapok) belső ellenőrzési sajátosságait;

- ismerni, hogy az információs technológia (IT) hogyan befolyásolja a belső kontroll rendszert, ismerni az IT kontrollok csoportosítási elveit, és tartalmilag definiálni, valamint bemutatni az IT sajátos kockázatait és a "számítógépes bűnözés" reális veszélyeit. Feltárni az IT rendszerben meglévő gyenge pontokat, és elemezni azok kockázatát.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a VI. Egyéb tudnivalók című részben előírt szakmai képzésben részt vett, és a minimális óraszámot teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

- gyakorlati-írásbeli és

- szóbeli vizsgarészből áll.

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben

2. Irányítás és informatika

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelményeket a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

a) elemzés és

b) ellenőrzés modulok feladatainak írásbeli megoldása

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott számszaki és szöveges adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, valamint elemző értékelést és javaslatokat tartalmazó vizsgálati jelentést készít.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben: a) gazdálkodási és b) jogi modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

2. Irányítás és informatika: a) irányítás és b) informatika modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység.

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga alóli felmentés feltételei Az a vizsgázó, aki okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezik, mentesül az 1., 2. és 3. számú gyakorlati-írásbeli tantárgy vizsgája alól (Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység, Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése) .

A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek "Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység" gyakorlati-írásbeli vizsga alól.

b) A szóbeli vizsga alóli felmentés feltételei

Az a vizsgázó, aki okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezik, mentesül az 1. és 3. számú szóbeli tantárgy vizsgája alól (Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben, Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység) .

A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek a "Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben" szóbeli vizsga alól.

A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek "Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység" gyakorlati-írásbeli vizsga alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. pont Korszerű belső ellenőrzési módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

c) A szakmai vizsga értékelése: A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osz-tályzattal értékelte a vizsgabizottság. Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

24. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[54]

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 04

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli szakellenőr (a szak megjelölésével)

Szakok:

- államháztartási szak

- pénzügyi szervezeti szak

- adózási szak

- vám szak

- vállalkozási szak

- információrendszerek szak

A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (államháztartási szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (pénzügyi szervezeti szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (adózási szakon) Pénzügyi-számviteli szakellenőr (vám szakon) Pénzügyi-számviteli szakellenőr (vállalkozási szakon) Pénzügyi-számviteli szakellenőr (információrendszerek szakon)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3606

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1100 óra A szakok maximális óraszáma:

6. Elmélet aránya: 65%

7. Gyakorlat aránya: 35%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat

Iskolai előképzettség:

a) érettségi vizsga,

b) szakmai gyakorlat:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, számviteli területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bb) szakirányú (közgazdasági) középiskolai végzettségűeknél két év pénzügyi, számviteli területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bc) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) egy év pénzügyi, számviteli területen vagy fél év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

3. Szakmai alapképzési időtartama:

4. Szintvizsga:

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr az államháztartás, a pénzügyi szervezet, az adózás, a vám, a vállalkozás, közhasznú szervezetek, az információrendszer ellenőrzési szakterületen - szakosodásának megfelelően - képes az önálló munkavégzésre, ellenőrzési munkafolyamatok tervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására, korszerű ellenőrzési módszerek segítségével ellenőrzésre.

A pénzügyi-számviteli szakellenőr felel az általa aláírt szakmai megállapítások és következtetések pontosságáért és a javaslatok szakszerűségéért. A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítés, az alábbi területeken hasznosítható:

- államháztartási területen (főleg költségvetési szerveknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- közhasznú szervezeteknél; adóellenőrzésnél, illeték-ellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- vámellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- pénzügyi szervezeteknél (többek között bankoknál, biztosítóknál, értékpapír-forgalmazóknál, házipénztáraknál) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- vállalkozásoknál (gazdasági szervezeteknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- az informatikai rendszer kockázatainak feltárására, informatikai szakellenőri munkakörök ellátására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az ellenőrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr értelmezi azokat a hazai gazdasági és társadalmi folyamatokat, főbb adatokat, szervezeteket, valamint a magyar gazdasági jogrendszert, melyek a vizsgált gazdasági szervezetek működési kereteit meghatározzák, és amelyekre az ellenőrzések végzésekor figyelemmel kell lenni.

Munkája során a szakember legyen képes:

- értelmezni a magyarországi gazdálkodó szervezetek összetételét (nagyságrendi megoszlását) a foglalkoztatott létszám, a forgalom, a vagyonérték alapján, a gazdálkodás ágazati adatait, az országos statisztikai adatokból a mikro-gazdaság számára hasznosítható adatokat, és kiválasztani hogy a gazdasági adatok halmazából az ellenőrzések során melyeket célszerű használni;

- felismerni az államháztartási és vállalkozási szervezetek szervezeti és működési rendjének általános és specifikus vonásait, az ellenőrzéshez szükséges lényeges sajátosságokat;

- bemutatni a célok és azok megvalósítását szolgáló folyamatok és szervezeti formák közötti összhang követelményrendszerét (a döntési pontok, hatásköri és felelősségi szintek szinkronitásának jelentőségét az ellenőrzés szemszögéből);

- felismerni a hazai és külföldi piacgazdaságnak egy-egy gazdasági szervezetére gyakorolt hatásait, az alkalmazkodás stratégiai lehetőségeit, feladatait, módszereit;

- felismerni a gazdálkodás eredményeit befolyásoló egyéb külső hatásokat (országos hitelintézeti hitelpolitika, főhatósági előírások, korlátozások);

- értelmezni egy-egy költségvetési szervezet vagy vállalkozás felügyeleti vagy belső ellenőrzés végzéséhez szükséges információkat, a vállalati gazdaságtant.

A gazdasági jogi ismeretek keretében a szakember legyen képes:

- betartani azokat az alapvető fontosságú jogszabályokat (elsősorban a polgári jog, munkajog, szabálysértési jog, a társadalombiztosítási jog, a pénzügyi jog előírásait), melyek a gazdálkodás főbb kereteit meghatározzák és az ellenőrzési szempontú felhasználáshoz alapul szolgálnak;

- értelmezni azokat az egyéb jogszabályokat (rendeleteket, főhatósági utasításokat, hitelintézeti körleveleket), melyek a részletes ellenőrzésnek a tárgyát (kiindulópontját) képezik.

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamatának megismerése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr legyen képes jellemezi a hazai ellenőrzési rendszert, ennek keretében korszerű és beható ismeretekkel kell rendelkeznie a gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési szervek) pénzügyi irányítási és kontrollrendszeréről.

A szakember legyen képes értelmezni és jellemezni a gazdálkodó szervezetek irányítási rendszereit, a vezetési funkciókat (mint például célkitűzés, tervezés, szervezés, információ, tájékoztatás, döntés, koordináció, intézkedés és ellenőrzés optimális működését segítő és gátló körülmények) az ellenőri tevékenység valamennyi munkafázisában. Ennek megfelelően a szakember legyen képes értelmezni és jellemezni:

- a belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés fogalmát, a vezetésben, az irányításban betöltött szerepét, az ellenőrzések osztályozását, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket, a hazai ellenőrzési rendszer fejlődését, a rendszer részeit és összefüggéseit;

- a törvényhozó szervek, valamint a végrehajtó (államigazgatási) szervek ellenőrző tevékenységét; az adóellenőrzés, valamint más pénzügyi és hatósági ellenőrzések, a költségvetési ellenőrzések, valamint a tulajdonosi ellenőrzések sajátosságait, a hitelintézeti ellenőrzést, továbbá a könyvvizsgálói jogintézményt;

- a gazdálkodó szervek belső irányítási rendszerét; a vezetési folyamat alkotóelemeit, a tervezés, a szervezés, a személyes vezetés, az ellenőrzés legfontosabb eszközeit és módszereit, a belső irányítási rendszer alkotórészeit (alrendszereit); a számítógépes informatikai rendszereket, a pénzügyi-számviteli információfeldolgozás korszerű eszközeit és módszereit, a vezetői információs rendszerek tervezését, szervezését és működését;

- a függetlenített belső ellenőrzés szerepét és tevékenységét;

- az EU pénzügyi jogszabályokat és ajánlásokat.

3. Az ellenőrzés általános módszertanának alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr képes szakismereteinek ellenőrzési célú felhasználására, alkalmazására, belső és külső pénzügyi számviteli tartalmú időszakos ellenőrzések végrehajtására, ilyen vizsgálatok megszervezésére, vezetésére.

Ennek keretében a szakember legyen képes

- alkalmazni az ellenőrzés eszközeit, kijelölni, meghatározni a követelményeket, mint az ellenőrzés viszonyítási alapjait (jogszabályok, belső szabályzatok, előirányzatok, szerződések, a célszerű gazdálkodás követelményei stb. alapján), értelmezni a számviteli és statisztikai fogalmakát és adatszolgáltatást az ellenőrzésben, a számítástechnika szerepét, a nyilvántartások és okmányok alapján végzett ellenőrzést, az okmányok formai és tartalmi ellenőrzését, a véletlenszerű és célzott kiválasztáson alapuló próbaszerű ellenőrzést, a közvetlen megfigyelés vizsgálati módszereit, a számviteli és statisztikai elemzés módszereit, a folyamat- és rendszerelemzés, valamint az értékelemzés el-járásait, a következtetést, a szembeállítást és megítélést;

- megtervezni és megszervezni az ellenőrzés végrehajtását, az ellenőrzési munkatervet, a végrehajtásra kerülő vizsgálat munkaszakaszait, az ellenőrzési program elkészítésének módjait, alkalmazni a helyszíni vizsgálat szervezésének és végrehajtásának módszereit, az írásba foglalás formai és tartalmi követelményeit, a felelősség megállapításakor követendő eljárást;

- jellemezni a tevékenység szabályszerűségére és a tevékenység hatékonyságára irányuló ellenőrzések sajátosságait, a szabályszerűség és a hatékonyság összefüggéseit, a hibagyakoriság, a nagyságrend, valamint a teljesítmények vizsgálatának sajátosságait, továbbá érvényesíteni a rendszerszemléletet az okok feltárásában; hasznosítani a megállapításokat és javaslatokat a különböző típusú ellenőrzések esetében, megismerni az utóvizsgálat szerepét és tartalmát;

- számítógépes ellenőrzést elvégezni;

- áttekinteni és alkalmazni az Európai Unió támogatásainál a felhasználás ellenőrzési módszereit.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során betartja és ellenőrzési célra felhasználja a pénzügyi előírásokat, a jogszabályokat és a külső-belső szabályokat.

Ennek keretében a szakember legyen képes:

- bemutatni a pénzügy intézményrendszerét, jellemezni a pénzügypolitika és a költségvetési politika összefüggéseit;

- munkavégzése során célszerűen alkalmazni a pénzforgalom módozatait és a lebonyolítási technikákat;

- átlátni a valuta- és devizarendszert, jellemezni a valuta- és devizaárfolyam típusait, funkcióit, alkalmazni az árfolyam-számítási módszereket;

- betartatni a központi és a helyi adózás előírásait, feltárni a leggyakrabban előforduló hibákat, szabálysértéseket;

- értékelni a finanszírozási lehetőségeket, vizsgálni az ezzel kapcsolatos számításokat a döntési problémák megoldására;

- ellenőrizni a beruházások szabályszerű bonyolítását és értékelni a beruházási döntések hatásait; i

- minősíteni a költségvetési szerveknél a költségvetési előirányzatok tervezését, vizsgálni a vállalkozási tevékenység pénzügyi számításait, munkája során a normatív állami támogatásokkal, címzett támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi számítások eredményét felhasználni.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során betartatja és felismeri a számviteli előírásokat, a jogszabályokat és a külső-belső szabályokat, feltárja a számviteli hibákat.

5.1. Államháztartási szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során a hatályos jogszabályok ismeretében elemzi és ellenőrzi az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos könyvvezetést, beszámolókészítést, értékelést. A szakember vizsgálja a gazdasági eseményeket a könyvvitel rendszerében és az ezekhez szükséges számlarendet, ellenőrzi a beszámolót, valamint ezek elemzését, a mérlegtételek értékelését. A döntések előkészítéséhez összeállított értékeléseket elemzi a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban.

A szakember legyen képes:

- alkalmazni a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, és érvényesíteni a számviteli alapelveket;

- ellenőrizni az egyes eszközök és az egyes források csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; értékelni a vonatkozó belső szabályzatokat, definiálni a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását;

- minősíteni az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány és eredménymegállapítás módszerét;

- vizsgálni a pénzforgalmi jelentést, a pénzforgalmi kimutatást és az azokat alátámasztó könyvvitelt;

- ellenőrizni az adózással kapcsolatos könyvviteli feladatok ellátását;

- minősíteni a beszámolók részeinek, az egyes részek felépítésének, szerkezetének egymással való kapcsolatát, összefüggéseit;

- ellenőrizni a beszámoló megalapozottságát (zárlat, leltározás stb.);

- az elemző tevékenység területeit és az elemzés információs bázisát ismerve elvégezni azok vizsgálatát;

- felülvizsgálni a mérlegtételek és a pénzforgalom elemzését és értékelését az alkalmazott mutatók alapján;

- értékelni a személyi juttatások, a készletgazdálkodás és a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdálkodási tevékenység (ellátottság, kapacitáskihasználás stb.) elemzését.

5.2. Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a pénzügyi intézmények alapításával, átalakulásával, összeolvadásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos sajátos könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési feladatok ellenőrzésére és elemzésére. Vizsgálja a gazdasági eseményeket a könyvvitel rendszerében, illetőleg az ezekhez szükséges számlarendet, ellenőrzi és elemzi a beszámolót, a mérlegtételeket, minősíti az értékelésre vonatkozó előírásokat, a számviteli politikát, a döntések eredményre gyakorolt hatását, elemzi a számviteli adatokat.

A szakember legyen képes:

- alkalmazni a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket;

- szabatosan meghatározni az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; vizsgálni a vonatkozó belső szabályzatokat;

- minősíteni az eredménymegállapítás módszereit, az eredménykategóriák tartalmát, értékelni az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait;

- ellenőrizni a pénzügyi eredményt az egyszeres könyvvitelt vezetőknél;

- definiálni és csoportosítani a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás tételeit, ismertetni ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat;

- jellemezni a pénzügyi intézmények beszámolójának egyes részeit, felismerni az egyes részek felépítésének, szerkezetének, egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

- értelmezni a cash flow-t és összeállításának szakszerűségét értékelni;

- ellenőrizni a beszámoló könyvvitelét, a hitelintézeti számlarend tartalmát, az aktív és passzív bankügyleteket ismerve vizsgálni a különféle ügyleteket és minősíteni bizonylataikat, felismerni a 0. számlaosztály tartalmát és összefüggését a kiegészítő melléklettel, valamint a vezetői döntéseket megalapozó számviteli információkat;

- értelmezni a beszámolóból számítható mutatószámokat, és az azok alapján készített elemzést;

- ellenőrizni a kontrolling módszerek alkalmazását;

- vizsgálni az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos feladatait;

- felülvizsgálni az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

- értékelni a követelések elemzését, értékelését és minősítését;

- felismerni és értelmezni a pénzügyi intézmények sajátos számvitelét, beszámolási kötelezettségét.

5.3. Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

A szakember legyen képes:

- a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végezni feladatait;

- a szakellenőri munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismereteinek felhasználásával elemezni, értékelni a vállalkozások beszámolóit, mérlegét, a nonprofit szervezetek beszámolóit, azok felépítését és elemeit, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítését, elemeit és azok tartalmát, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

- a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve feltárni, kiemelni adózási összefüggéseiket, a pénzforgalmi szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán ellenőrizni, különbséget tenni a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között (különös tekintettel a személyi jövedelemadóra);

- nyomon követni a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

- ellenőrizni, értékelni a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.4. Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

A szakember legyen képes:

- a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végezni feladatait;

- a szakellenőri munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismereteinek felhasználásával elemezni, értékelni a vállalkozások beszámolóit, mérlegét, a nonprofit szervezetek beszámolóit, azok felépítését és elemeit, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítését, elemeit és azok tartalmát, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

- a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve ellenőrizni a pénzforgalmi szemléletű és üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán;

- nyomon követni a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

- ellenőrizni, értékelni a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteherfi-zetéssel kapcsolatos, a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások), számviteli elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.5. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenőrzése A szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos könyvvezetés, beszámolókészítés, értékelés ellenőrzésére és elemzésére. Feladata a gazdasági eseményeknek az egyszeres és a kettős könyvvitelben az alapbizonylatok valódiságtartalma alapján a könyvvezetés zárt rendszerében szabályozott analitikus és szintetikus könyvelések vizsgálata. Feladata továbbá a könyvvezetés, a beszámolókészítés jogszabályokon és a vállalkozás belső szabályozásain alapuló vizsgálata. Az ehhez szükséges számlarend, a beszámoló, a mérlegtételek értékelése, minősítése, az értékelésre vonatkozó előírások alapján a számviteli politika minősítése, a döntések eredményre gyakorolt hatásának felmérése, a számviteli adatok elemzése. A szakember legyen képes:

- értékelni a számviteli törvény előírásainak, számviteli alapelveknek alkalmazását;

- szabatosan meghatározni az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, ellenőrizni a gazdasági események könyvelését, a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket, felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását, értékelni a vonatkozó belső szabályzatokat;

- jellemezni a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását;

- jellemezni az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat;

- definiálni és csoportosítani a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismertetni ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, a gazdasági események szabályszerű könyvelését és bizonylatolását;

- jellemezni a beszámolók, a mérleg részeit, egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

- ellenőrizni az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatainak végrehajtását;

- meghatározni a vezetői jinformációt alátámasztó

számvitel feladatait;

- felülvizsgálni az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

- elemezni a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíteni a követeléseket, elemzéseit felhasználni az ellenőrzésben;

- ismertetni az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, és ezen ismereteit felhasználni az ellenőrzésben;

- ellenőrizni a kontrolling módszerek alkalmazását, és ezen ismereteit felhasználni az ellenőrzésben;

- jellemezni a beszámolóból számítható mutatókat; önállóan elemezni azokat, értékelni a gazdaságossági számításokat, és felhasználni ezen eredményeket az ellenőrzésben;

- definiálni a cash flow-t és értékelni összeállításának szakszerűségét;

- ellenőrizni a könyvvezetés belső összefüggéseit a könyvvezetés rendszerében;

- ellenőrizni az alkalmazott könyvelési programok alapján a könyvvezetés belső összefüggéseit, különös tekintettel az alkalmazott szoftver által biztosítható áttekint-hetőségi követelményekre,

5.6. Számviteli információs rendszerek ellenőrzése Az előző öt számviteli követelményrendszerből - a jelöltek összetételétől függően - választja ki a tanfolyamszervező, illetve vizsgaszervező, hogy melyiket oktatja, illetve a jelöltek melyikből vizsgáznak.

6. Szakellenőrzés

A választott szaknak megfelelően szakellenőri tevékenység végzése. Feladatai az egyes szakellenőrzési területen:

6.1 Államháztartási szakellenőrzés

Az államháztartási szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie és el kell sajátítania azokat az ellenőrzési feladatokat, módszereket, amelyek a központi költségvetés, az intézményi (elemi) költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzat, a társadalombiztosítás két ága, a költségvetési támogatások és segélyek felhasználása területén érvényesülnek. A jellemző jogszabályi előírások, a működési mechanizmus és a pénzügyi-számviteli specialitások ismerete ötvözendő az alkalmazandó ellenőrzési formával és módszerrel.

A szakember legyen képes:

- értelmezni az államháztartás fogalmát, működésének és gazdálkodásának alapelveit, ezen belül a központi kor-niányzat költségvetésével, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással, valamint a költségvetési szervekkel kapcsolatos legfontosabb definíciókat, szabályokat, az államháztartás körébe tartozó vagyon elemeit, az azokkal kapcsolatos tulajdonosi és kezelői jogok gyakorlásának szabályait;

- jellemezni az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés célját, szervezeti kereteit és feladatait, ezen belül

= a pénzügyi ellenőrzés és kontroll elemeket, a kockázatkezelés, a szabálytalanság kezelés és az ellenőrzési nyomvonal módszertanát, = a vezetői elszámoltathatóság eszközeit, = a COSO, INTOSAI keretében kidolgozott, új belső kontroll standardokat, = a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatait, = a Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenységét,

= a költségvetési szervek belső ellenőrzésének szerepét, struktúráját és feladatait;

- jellemezni a számvevőszéki ellenőrzés feladatait és módszereit;

- jellemezni az önkormányzatoknál jelentkező sajátos ellenőrzési feladatokat és azok szervezeti kereteit;

6.2. Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés

A pénzügyi szervezeti szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek a hitelintézeti, a befektetési szolgáltatói, a biztosítói és nyugdíjpénztári intézményrendszert, valamint a működési folyamatok ismérveit felhasználó ellenőrzési formákat és módszereket kell elsajátítani. A vonatkozó jogszabályi előírások, a hitelintézeti és a pénzügyi-számviteli specialitások megismerése, ellenőrzési hasznosíthatósága egyaránt fontos.

A szakember legyen képes:

- jellemezni a pénzügyi szervezetek típusait, tevékenységük sajátosságait;

- jellemezni a pénzügyi szervezetek belső üzemi működésének folyamatait, illetve az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat

= a számviteli és informatikai területen, = a felügyeleti szerveknek küldött jelentéseknél, = a belső szabályozás kialakításánál és aktualizálásánál,

= az intézmény döntési rendszerénél, = az üzleti, szolgáltatási tevékenységeknél;

- alkalmazni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az intézmények ellenőrzési rendszerével, ezen belül a függetlenített belső ellenőrzési szervezettel kapcsolatos ajánlásait;

- alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.3. Adózási szakellenőrzés

Az adózási szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie a helyi és központi adókhoz, hozzájárulásokhoz, a vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, az adóigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, az adóellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

A szakember legyen képes:

- jellemezni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési blokkjának, valamint a helyi önkormányzatok adóztatással foglalkozó szervezeti egységeinek struktúráját, ezen belül a szervezet egyes egységeinek funkcióját, felépítését, a funkciókhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, azok rendszerét (operatív ellenőrzések, a személyi jövedelemadó, az egyes adónemek, a kiutalás előtti ellenőrzések és az átfogó adóellenőrzés rendszerét);

- értelmezni és részletekbe menően a gyakorlatban alkalmazni az adózás rendjéről, valamint az államigazgatási eljárásról szóló törvényeket; különösen ismerni a törvények ellenőrzésre vonatkozó előírásait;

- a gyakorlatban, az ellenőrzések során alkalmazni a számviteli törvény előírásait, a könyvviteli rendszereket;

- megismerni a jelölt az adóhatóság ellenőrzési kompetenciájába tartozó "nagy adónemek" szakmai tartalmát, az ismereteit a gyakorlatban az ellenőrzések során alkalmazni, így különösen:

= a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény,

= az általános forgalmi adóról szóló törvény, = a személyi jövedelemadóról szóló törvény, = a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvény,

= a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény

ismeretében a gyakorlatban alkalmazni azokat a módszereket, amelyek segítségével a vizsgálatokat le tudja folytatni;

- rendszerszerűén értelmezni az egyéb adók és támogatások fajtáit, azok célját és az ellenőrzésükhöz szükséges módszereket;

- a helyi adókról szóló törvénnyel összefüggésben értelmezni a helyi önkormányzatok szerepét, funkcióját az adózás rendszerében;

- az ellenőrzésre történő felkészülés részeként a főbb vizsgálati típusokhoz vizsgálati programot készíteni;

- a vizsgálati programok felhasználásával megtervezni az egyes adónem-ellenőrzések, illetve a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzésének vizsgálati menetét;

- írásba foglalni a megállapításokat;

- ellenőrizni az illetékek kiutalására, beszedésére vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó rendszer összhangját;

- alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.4. Vám szakellenőrzés

A vám szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie a vámteher és az azzal együtt fizetendő közterhekhez, illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, a vámigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, a vámellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

A szakember legyen képes:

- jellemezni a vállalkozás külkereskedelmi tevékenységére vonatkozó jogszabályi és gazdasági környezete;, ezek megjelenítését a belső szabályozásban;

- jellemezni a konkrét vállalkozás esetében a külkereskedelmi tevékenység sajátosságait (úgy mint export-import, termékkör, külkereskedelmi technikák) és azok rendszerbeli összefüggéseit;

- ellenőrizni és értékelni az adott vállalkozásnál a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteher-fizetéssel kapcsolatos és a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások) bizonylatolásod szabályszerűségét;

- ellenőrizni az adott vállalkozást terhelő vámteher és a hozzá kapcsolódó közterhek kiszabását befolyásoló gazdasági műveleteket a könyvviteli nyilvántartásokban;

- felismerni a vámeljárások ás a gazdasági, könyvviteli szabályok összefüggéseit;

- alkalmazni a külkereskedelmi forgalom speciális igényeinek megfelelő, az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés hatékony és szakszerű lefolytatásához szükséges ismereteket (úgymint jogi, külkereskedelmi számviteli, elemzési, közgazdasági stb.);

- áttekinteni a vállalkozás számviteli rendszerét, és az azt támogató számítástechnikai hátteret;

- végigkövetni az adott vállalkozásnál a gazdálkodási tevékenység megjelenését a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, az informatikai rendszerekben, és ezen ismereteit alkalmazni az ellenőrzési tevékenysége során;

- alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.5. Vállalkozási szakellenőrzés

A szakellenőrnek meg kell ismernie a gazdasági társaságok (és részben a magánvállalkozások) belső ellenőri, kontrolleri és felügyelő bizottsági feladatait. A gazdasági társaságok működéséről szóló jogszabályokat és más gazdasági jogszabályokat, a szakágazati specialitásokat alkotó módon kell ötvöznie a vállalkozási szakellenőrzési feladatokkal, módszerekkel.

A szakember legyen képes:

- jellemezni a vállalkozásra vonatkozó jogszabályi és piaci környezetet, annak megjelenését a belső szabályozásban, a szervezeti és működési rendben;

- jellemezni a vállalkozás teljes körű érdekeltségi rendszerét (tulajdonos, vezetési, piackapcsolati, intézményi kapcsolati, pénzügyi-finanszírozási stb.);

- jellemezni és konkrét vállalkozás esetében megismerni a gazdálkodási tevékenység sajátosságait, továbbá a technológiai és funkcionális folyamatokat, s azok rendszerbeli összefüggéseit;

- értelmezni a vállalkozás által alkalmazott számítástechnikai rendszert;

- alkalmazni az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés szakszerű és hatékony végzéséhez szükséges ismereteket (úgy mint jogi, közgazdasági, szervezési, vállalkozási-gazdasági, számviteli, technológiai, elemzési stb.);

- értelmezni a vállalkozásokat ellenőrző hatóságok és minden más "külső" ellenőrzést végzők ellenőri munkájából a vállalkozással és azon belül a vállalkozás belső ellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatos témaköröket;

- konkrét vállalkozásnál felismerni a gazdálkodási tevékenység megjelenését a belső szabályozásban, a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, a számítástechnikai, az információs, az elemzési folyamatokban és mindezen ismereteit alkalmazni az ellenőrzési mun-kja egészében és részleteiben;

- alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.6. Információ-technológiai rendszerek szakellenőrzése

A jelöltnek meg kell ismernie az informatika fejlődését, az ellenőrzésre gyakorolt hatását. Be kell mutatnia, hogy az információs technológia (IT) hogyan befolyásolta a kontrollrendszert, a kontrollrendszer csoportosítási elveit és tartalmilag definiálnia kell, valamint be kell mutatnia az IT sajátos kockázatait és a "számítógépes bűnözés" reális veszélyeit. Fel kell tárnia a gyenge pontokat, és elemeznie kell a kockázatot. Az informatikai rendszer az ellenőrzés tárgya, ugyanakkor a számítógép lehetőségeit fel kell használni a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során. Be kell mutatni a belső- és az informatikai rendszer-ellenőr együttműködési lehetőségeit a külső ellenőrzést végzőknek (például könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék és más hivatal ellenőrei) .

A szakember legyen képes:

- bemutatni az IT ellenőrzési módszereinek változását, fejlődését és sajátos kockázatait

[Az információ-technológiai rendszerek ellenőrzési módszereinek fejlődése, a számítógépes adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési standardok, állásfoglalások (az információs rendszerekkel szemben támasztott követelmé-liyek), a számítógépes adatfeldolgozás sajátos kockázatai, hibalehetőségei, a számítógépes bűnözés típusai, jellemzői (az ellenőrzés megelőző szerepe), az ellenőrzési kockázat elemei. A rendszerben rejlő lehetőségek. A kontroll és a hibafeltárás kockázata. Az informatika hatása a kockázatokra.];

- bemutatni és használni ellenőrzései során a kontroll-rendszert IT környezetben

[Az ellenőrzési kockázat sajátosságai IT környezetben. A kontrollrendszer ajánlott csoportosításai, COSO, SAS78, COBIT csoportosítási elvei. Az ISA6-ban alkalmazott csoportosítás (általános ellenőrzési megoldások, alkalmazási rendszerekbe épített ellenőrzési megoldások) . Az "általános" ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. Az "alkalmazási" ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. A kompenzáló, helyettesítő kontrollmegoldások jelentősége az ellenőrzési munkában.];

- alkalmazni az információ-technológiai rendszer ellenőrzési szabványokat és kontroll irányelveket

(Az ellenőrzési megbízásra, függetlenségre, szervezeti kapcsolatokra, szakmai etikára, megfelelő szakmai gondosságra, szakmai hozzáértésre, tervezésre, ellenőrzési tevékenység végzésére, bizonyítékok gyűjtésére, jelentéskészítésre és az információ-technológiai rendszer ellenőrzés utáni munkálataira vonatkozó standardok. Az információ-technológiai rendszer ellenőrzésére vonatkozó irányelvek és kontrollcélok ismertetése.);

- ellenőrizni az információ-technológiai rendszert

(Az ellenőrzés tervezése. A számítógépes környezet, kontrollrendszer dokumentálása (kérdőívek alkalmazása és adattartalma, általános és alkalmazási ellenőrzések dokumentálása, kontrollmátrixok alkalmazása) . A rendszerellenőrzés általános kérdései. Tranzakciós alapú számítógépes ellenőrzés néhány kérdése. Kockázatelemzés és a kiválasztott kontrollmegoldások tesztelése. Számítógépes kontrollmegoldások azonosítása ellenőrzési célonként (például rögzített, jóváhagyott, érvényes, megfelelően értékelt, időbeni, osztályozott, összesített) . A kontrollmegoldások "hatékony" és "nem hatékony" minősítésének hatása a további munkára. Az ellenőrzés végrehajtása és a vélemény kialakítása. A megállapítások írásba foglalása és hasznosítása.);

- felhasználni a számítógépet az ellenőrzési munkában, figyelembe venni annak sajátos ellenőrzési feladatait IT környezetben

[Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák: tesztadatok alkalmazása, ellenőrzési programcsomagok (Win Idea, ACL), párhuzamos programozás, szimuláció, integrált tesztelési lehetőség, kiszolgáló programok alkalmazása. Ellenőrzés kis- és nagyszámítógépes környezetben. Szolgáltató irodák kontrollrendszerének értékelése. A rendszerfejlesztés ellenőrzése. Az informatikai rendszerellenőr, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló együttműködése. CISA-okleveles Információrendszer Ellenőr nemzetközi szakvizsga képzés- és követelményrendszere.]

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a "VI. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett és a minimális óraszámot teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesitésének mérésére köztes vizsgá(ka) t írhatnak elő. mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés általános módszertana gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamata

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése (szakosodás szerint)

4. Szakellenőrzés (szakosodás szerint)

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése, valamint a 4. Szakellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés általános módszertana

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: a) elemzés és b) ellenőrzés modul feladatainak megoldása (számításokat is tartalmazó megoldott feladatokban hibakeresés is);

Szakterületek:

Államháztartási számvitel ellenőrzése és elemzése

Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek

Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek

Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek

Vállalkozási számvitel ellenőrzése és elemzése

4. Szakellenőrzés gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, vizsgálati jelentést, illetve jegyzőkönyvet készít; Szakterületek:

Államháztartási szakellenőrzés

Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés

Adózási szakellenőrzés

Vám szakellenőrzés

Vállalkozási szakellenőrzés

Információrendszerek szakellenőrzése

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A mérlegképes könyvelő és a pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek Az ellenőrzés gazdasá-gi és jogi alapjai, a Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, vala-mint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tan-tárgy vizsgája alól.

Az adótanácsadó és a "III. A szakképesítés munkaterü-lete" című rész 3. pontjában felsorolt szakügyintéző szaki-képesítéssel rendelkezők mentesülnek Az ellenőrzés gaz-dasági és jogi alapjai, valamint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tantárgy vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot. |

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorla-ti-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell ke-rekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A képzés tantárgyai:

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

25. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[55]

Jövedéki ügyintézői szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3433 04

2. A szakképesítés megnevezése: Jövedéki ügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3522

4. A képzés maximális időtartama:

Szakképzési évfolyamok száma: -

Óraszám: 800 óra

5. Elmélet aránya: 65%

6. Gyakorlat aránya: 35%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat:

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzési időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A jövedéki eljárásokban a jövedéki terméket előállító és annak előállítására alkalmas a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jövedéki adótörvény) meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és a természetes személy nevében - a jövedéki adótörvényben meghatározott esetekben -jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező járhat el.

A jövedéki ügyintéző érdemileg elvégzi a kereskedelmi ügyeletek realizálásának folyamatában felmerülő ügyeket és biztosítja az ügyfelek által végzett tevékenységek jogszerűségét és szakszerűségét.

Ennek során a jövedéki ügyintéző:

- közreműködik a kereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó jövedéki információkat;

- intézkedik a szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt, illetőleg közreműködik a jogszabályok által meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítésében;

- ellátja az elektronikus adatszolgáltatással, illetve nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat;

- gondoskodik az okmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a szükséges egyéb feltételek biztosításáról;

- figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében;

- felülvizsgálja, intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket;

- közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjogi és vámeljárási ismeretek alkalmazása A szakember legyen képes

- felhasználni munkája során a vámjogi és vámeljárásban szerzett ismereteit,

- alkalmazni azokat a jövedéki adótörvények szabályaival összhangban.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- felhasználni munkája során a Tanács 2658/87/EGK számú rendeletének (Integrált Közösségi Vámtarifa) előírásait,

- alkalmazni a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendeletben foglaltakat,

- következetesen érvényesíteni a mintavételre vonatkozó szakmai szabályokat.

3. Adóismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- felhasználni munkája során az adórendszerről, az adózásról és az adóigazgatási eljárásról szerzett ismereteit,

- következetesen alkalmazni az általános forgalmi adóra, az energiaadóra, a környezetvédelmi termékdíjra, az illetékre és az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokat,

- végrehajtani az egyes adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

- ellátni az illeték- és díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó feladatokat,

- kezdeményezni adóigazgatási eljárást, illetve részt venni az adóigazgatási eljárásban,

- az adórendszer működési folyamatát (pl. önadózás, kivetés, kiszabás stb.) ismerve betartatni és betartani az adózás anyagi és eljárási szabályait,

- munkája során az adóigazgatási eljárásban érvényesíteni az adózó és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit,

- munkája során figyelembe venni az egyes adókötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit,

- szükség szerint érvényesíteni a fizetési könnyítésre és az adómérséklésre vonatkozó előírásokat, valamint az adóigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert.

4. Büntető és szabálysértési ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- felhasználni munkája során a büntető- és a szabálysértési eljárás alapvető szabályait, illetőleg a jövedéki termékekhez és a jövedéki tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb bűncselekményekre és szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket (kiemelten: adó-, társadalombiztosítási csalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság és a jövedékkel visszaélés elősegítése, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, bélyeghamisítás, csempészet és vámorgazdaság, vámszabálysértés elkövetőjének segítése),

- felismerni a jövedéki törvénysértéseket, különösen a Büntető Törvénykönyvbe, illetve a szabálysértésekről szóló törvénybe ütköző magatartásokat,

- feljelentést kezdeményezni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén.

5. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak ismeretében következetesen alkalmazni azokat,

- kezdeményezni - illetőleg, amennyiben jogszabály az elektronikus ügyintézést az adott ügyfajta tekintetében lehetővé teszi, elektronikus úton kezdeményezni - a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását, illetőleg egyes eljárási cselekmények, intézkedések foganatosítását,

- szerkeszteni és előterjeszteni az ügyféli beadványokat,

- szükség szerint érvényesíteni a közigazgatási hatósági eljárásban igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközöket,

- felhasználni a közigazgatás - különösen pedig a jövedéki igazgatás - szervezetrendszeréről szerzett ismereteit,

- munkája során a közigazgatási hatósági eljárásban érvényesíteni az ügyfelet és a hatóságot megillető jogokat és kötelezettségeket.

6. Jövedéki ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- következetesen és szakszerűen alkalmazni a jövedéki adótörvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit,

- a jogszabályi feltételek betartásával meghatározni a jövedéki adótörvény fogalomrendszerét, az egyes jövedéki termékek adóalapját és adómértékét,

- betartani az engedélyhez és nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyezési eljárás garanciális szabályait és az okmányolásra vonatkozó előírásokat,

- alkalmazni az engedélyhez és nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytatók bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási, bevallási rendjére vonatkozó szabályokat (termékmérlegek, pincekönyv és más nyilvántartások), illetőleg az azokhoz kapcsolódó egyéb gazdálkodási előírásokat,

- betartani a kísérő okmányok (termék-, egyszerűsített és borkísérő okmányok) és származási igazolványok kiállítására vonatkozó előírásokat,

- betartani a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó előírásokat,

- alkalmazni az adó-visszaigénylésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó ok-mányolási kötelezettséget,

- ellenőrizni az adóügyi jelzéseket (zár-, adójegyek és hivatalos zárak),

- felismerni a jövedéki adótörvényben meghatározott személyeket és a hatóságot megillető jogokat és kötelezettségeket,

- betartatni a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta alaki és tartalmi követelményeire, valamint a bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírásokat,

- alkalmazni a műszaki leírásokra, mérő- és üzemi berendezések műszaki paramétereire, működésére vonatkozó szakmai követelményeket, továbbá az előbbiekkel kapcsolatos üzemakadályok kezelésére és a készülékek bejelentésére vonatkozó szabályokat,

- közreműködni a teljes és részleges denaturálás folyamatára és a denaturáló szerekre vonatkozó ismeretei birtokában a jövedéki- és adóellenőrzések, valamint a mintavételezési eljárás lefolytatásában,

- betartani az elektronikus adatszolgáltatásra és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat,

- használni a jövedéki számítógépes rendszereket, különösen a KEA rendszerhez történő csatlakozás szabályai tekintetében.

7. Gazdasági ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- szakszerűen használni a szakmához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és vállalkozási ismereteket, melyek ügyintézői feladatának ellátásához nélkülözhetetlenek,

- betartatni az ügyleteket és azok lebonyolításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

- részt venni az ügyletekhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolításában, fizetőeszközök megválasztásában,

- figyelembe venni a gazdálkodó szervezetek működésének általános feltételeit,

- felismerni az adott tevékenység gyakorlásához alkalmazható szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bizomány, bérlet, bankgarancia) .

8. Uniós ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- szakszerűen felhasználni a szakmához kapcsolódó uniós ismereteket, melyek ügyintézői feladatának ellátásához nélkülözhetetlenek,

- felhasználni az Európai Unió intézmény- és jogrendszeréről (közösségi és nemzeti jogforrások kapcsolata) szerzett ismereteit,

- felhasználni az Európai Unióban a jövedéki adózással, termékforgalommal, árubesorolással kapcsolatos legfontosabb rendeletek, irányelvek és bírósági döntések rendelkezéseit,

- alkalmazni a közösségi vámjogszabályok legfontosabb rendelkezéseit (pl. hatály, vámmentességek, szabadforgalomba helyezés) .

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a "VI. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei és tantárgyai

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Jövedéki ismeretek 180 perc

2. Adóismeretek 120 perc

3. Kereskedelmi vámtarifa és áruismeret 120 perc

4. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek 120 perc Gyakorlati-írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a köztes vizsgák követelményeit a képző intézmények által meghatározott szinten teljesítette. A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Jövedéki ismeretek

2. Adóismeretek

3. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek

A szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli vizsga minden egyes tantárgyát legalább elégséges szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelöltek átfogó ismereteit kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgán a jelöltek átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető közigazgatási hatósági eljárási ismeretek gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli vizsgája alól az a jelölt, aki egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzés keretében közigazgatás jog tantárgyból szigorlati vagy attól magasabb szintű vizsgát tett és azt dokumentummal igazolja.

Az adóismeretek gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli vizsga alól fel kell menteni azt a vizsgázót, aki adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel rendelkezik.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öttizedre végződik, akkor az 1. Jövedéki ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 2 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

26. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[56]

Befektetési szakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441..

2. A szakképesítés megnevezése: Befektetési szakértő

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása.

A befektetési tanácsadás befektetési eszközre [átruházható értékpapír; pénzügyi határidős ügylet; határidős kamatláb szerződés; kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap); opció az előbb felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére], illetve a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

A befektetési szakértő feladata:

- A befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.

- A befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezésére bocsátott, meghatározott feltétetek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközök befektetése és kezelése a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli.

- A befektetési alapkezelő és a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet back office területének vezetése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

Pénzügyi és gazdasági ismeretek alkalmazása

A befektetési szakértő a gazdasági környezet és a hatályos jogszabályok ismeretében képes a környezeti tényezőket felismerni és azokat figyelembe venni a döntések megalapozásában.

A befektetési szakértő feladata a működéssel összefüggő pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása, ezen belül:

1. A pénzügyi piacok működésének megfigyelése és az értékpapírok kezelése során

- ismeri a pénzügyi piacokat, a pénzügyi közvetítés szükségességét,

- az értékpapírok, mint a piacok alapvető termékeinek (részvények, kötvények, befektetési jegyek stb.) közgazdasági jellemzőinek ismeretében látja el feladatát,

- ismeri a kibocsátók és a kibocsátások (az elsődleges piac, az elsődleges forgalmazók, jegyzési garanciavállalás stb.) feladatait és jellemzőit,

- tisztában van az intézményi befektetők jellemzőivel (alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagyon- és portfoliókezelők), a piacokkal és piaci szereplőkkel: tőzsde, befektetési társaságok és tipizálásuk (működésük, forgalmuk, ügyletek: megbízás stb.),

- átlátja az elszámolóházakkal kapcsolatos teendőket,

- ismeri az Áru- és Értéktőzsde, valamint a KELER működési elveit, működési szabályait, intézményi felépítését.

2. Az alapvető pénzügyi, gazdasági összefüggések felismerése

- a pénzügyi és gazdasági ismeretei alapján képes a pénzügypolitika és a tágabban értelmezett gazdaságpolitika stratégiai irányainak felismerésére és értelmezésére,

- megfelelő mutatók mérésével, a monetáris és a fiskális politika elemzésével képes jellemezni a magyar gazdaság egészének teljesítményét,

- tisztában van a pénzügyi piacok szerkezetével, képes a pénz- és tőkepiaci termékek és műveletek szakszerű ismertetésére,

- ismeri és magyarázni képes a befektetési döntések szempontjait (kockázat, likviditás, diverzifikálás, adózás),

- a napi banki és pénzügypiaci rutinfolyamatok mögött képes felismerni a pénzügyi rendszer általános összefüggéseit, képes ezek szakszerű, részletes ismertetésére (pénzügyi közvetítés és eszköztranszformáció),

- össze tudja hasonlítani az ügyfélforgalomban legjellemzőbb értékpapírok: állampapír, vállalati kötvény, részvény, befektetési jegy hozamszámításnak elveit, képes a termékek hozama és kockázata szerinti összehasonlításra,

- tisztában van a legfontosabb, a pénzügyi intézményeket nem közvetlenül szabályozó törvények (társasági törvény, számviteli törvény stb.) pénzügyi piaci folyamatokat érintő fejezeteivel, a vonatkozó jogszabályok szakszerű alkalmazásával.

3. A befektetési piaci intézmények szervezetismeretének alkalmazása

- felismeri az intézmény alapvető tevékenységeit, részletesen be tudja mutatni az alapvető termékeket,

- tételesen ismeri és betartja az intézmény belső szabályzatait, képes ezek általános felépítésének és tartalmának szakszerű ismertetésére, képes a belső szabályzatok alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során,

- ismeri az intézmény üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek felépítését és tartalmát, képes ezek alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során.

Portfóliókezelési ismeretek alkalmazása

1. Pénzügyi piaci ismeretek-piaci számítások alkalmazása

A befektetési szempontok (hozam, kockázat) vizsgálata során a befektetési szakértő képes elemezni a rövid és hosszú távú befektetők eltérő szempontjait.

Feladata:

- a befektetési lehetőségek összehasonlítása,

- a cash-flow és a nettó jelenérték kiszámítása,

- a hozam mint a befektetés leggyakrabban figyelt szempontjának kalkulálása,

- kockázatok kezelése: hitelkockázat, árfolyamkockázat (újrabefektetési kockázat) és likviditási kockázat (likvid piac és likvid eszköz),

- a piaci árak "értékelése": a modellárfolyamok (elméleti árfolyamok),

- kötvények értékelése hozamgörbe mentén (nettó és bruttó ár),

- a részvényértékelés módszereinek alkalmazása: fundamentális, Gordon-modell, CAPM, statisztikai elemzés,

- a piaci árak figyelemmel kísérése: az árak kialakulása, árjegyzés, tőzsdei árak, árak értelmezése,

- összetett piaci árak értelmezése: a piaci indexek (indextípusok, indexek értelmezése, hazai indexek: BUX, MAX, RMAX, RAX, DWIX),

- ismeri a határidős termékek jellemzőit: a határidős termékek kialakulása, kockázatmegosztás és kockázatfedezés, keresztfedezés, a határidős ügylet leírása, futures és forward ügyletek, határidős ügyletek elszámolása, az áralakulás, kötési ár, határidős ár, a báziskockázat, arbitrázsmentes árazás,

- ismeri az opciós termékek jellemzőit és az opciós pozíciókat (opciós ügyletek leírása és elszámolása),

- a pénzügyi matematika alapjainak elsajátításával a kamat- és diszkontszámítás körébe tartozó feladatokat képes önállóan megoldani, a kamatozási rendszereket szakszerűen alkalmazni,

- képes a cash flow értékelésére, el tudja magyarázni annak jelentőségét.

2. A számviteli információk hasznosítása

- az eredménykimutatás elemzése,

- a számviteli elemzés: vagyoni helyzet elemzése, pénzügyi helyzet elemzése, cash-flow elemzése, jövedelmi helyzet elemzése mutatószámokkal.

3. Egyéb ismeretek alkalmazása

Az alapvető ügyletek szervezése, irányítása mellett a befektetési szakértő feladatkörébe tartozhat olyan - nem a tipikus körbe tartozó - területeken való eligazodás, amelyhez speciális szakmai területen kell megismernie az adott terület terminus technikusait, az ezekhez kapcsolódó törvényi szabályozást, illetve az egyes területeken bonyolított ügyletek hatását. E mellett e területen is képesnek kell lennie az egyes ügyletek kockázati szintjének felmérésére.

Ilyenek lehetnek az alábbi speciális ismeretkörök

- személyes pénzügyi tervezéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= pénzügyi tervezés,

= cash menedzsment tanácsadás,

= befektetési tanácsadás,

= biztosítási tanácsadás,

= adózási ismeretek használata során;

- befektetéskezeléssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= Vagyon-, alap-, portfóliókezelés,

= tipikus intézményi formák; nemzetközi tendenciák figyelése,

= kötvényportfóliók és kötvényportfólió-me-nedzsment,

= részvényportfólió és portfóliómenedzsment,

= származtatott ügyletek alkalmazása a befektetéskezelésben,

= teljesítménymérés és benchmarking,

= részvényárfolyamok fundamentális elemzése,

= részvények értékének meghatározása modellek, elemzés alapján,

= portfólióelméletek gyakorlati alkalmazása, a befektetési alap kialakítása,

= tanácsadás,

= magyarországi befektetéskezelés során;

- vállalatfinanszírozással - vállalatértékeléssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása:

= vállalati pénzügyi döntések; finanszírozási lehetőségek; beruházási döntések; finanszírozási döntések és piaci hatékonyság elemzése,

= pénzügyi tervezés; a pénzügyi teljesítmények értékelése,

= osztalékpolitika és tőkeszerkezet; a vállalati hitelfelvételi politika; tőkeköltségvetés kialakítása,

= piaci alapú finanszírozás; részvénykibocsátás szervezése; kötvénykibocsátás szervezése,

= a pénzügyi kockázatok felismerése és fedezése,

= tanácsadás összeolvadások és felvásárlások során.

Jogi ismeretek alkalmazása

- ismeri a befektetési piachoz kapcsolódó jogszabályokat, törvényeket,

- ismeri a befektetővédelem (törvényi biztosítékok és a megfelelő szervezetek tevékenysége) lehetőségeit és kötelezettségeit,

- ismeri az értékpapírokat, azok csoportosítási lehetőségeit, az egyes értékpapírokat röviden jellemezni tudja, jogi szempontból,

- ismeri az értékpapírral kapcsolatos megbízásokat és azok szerződéses és számlahátterét jogi szempontból (adásvétel, bizomány, letétkezelés, zárolás, transzferálás stb.),

- tisztában van a pénz- és tőkepiaci rendszer szabályozásával.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki érettségi vizsgával rendelkezik és az "V. Egyéb tudnivalók" című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot a tantermi gyakorlat vonatkozásában és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka) t írhatnak elő, mely(ek) nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell a pénzügyi és gazdasági ismeretek, valamint jogi ismeretek tantárgyakból (modulokból) - feleletválasztós tesztkérdések alapján - teljesíteni.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján - a pénzügyi és gazdasági ismeretek tantárgyból (modulból) 75 kérdésből álló feleletválasztós teszt, a jogi ismeretek tantárgyból (modulból) 50 kérdésből álló feleletválasztós teszt keretében - ad számot tudásáról.

Pénzügyi és gazdasági ismeretek témakörei

- A pénzügyi közvetítő rendszer szerepe a gazdaságban

= A makrogazdaság alapmodellje

= Makrogazdasági összefüggések

= Piacvezérelt tőkeáramlási csatornák

= A pénzügyi közvetítő rendszer elemei

= A külföldi tőkepiacok tendenciái

- Gazdaságpolitikai alapvetés

= A pénz szerepe a gazdaságban, A pénzteremtés

= A fiskális és a monetáris politika

- Értékpapírok

= Az értékpapírok rövid története

= Az értékpapírok csoportosítása

= Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

= Részesedést biztosító értékpapírok

= Speciális értékpapírok

= Az értékpapírok kockázata

= Értékpapírok innovációja

= Az értékpapírpiacok szereplői

- Az állampapírpiac

= Az államadósság keletkezése

= Az adósság egységes kezelésének kialakítása

= Az állampapírpiacok nemzetközi tendenciái

= A belföldön kibocsátott állampapírok fajtái

= Állampapír értékesítési módszerek

= Az állampapírok másodlagos piaca

= Piaci tendenciák a kilencvenes évek közepén

= Állampapír-piaci hozam- és árfolyamszámítás

- A részvények piaca

= A tőkebevonás szempontjai

= Részvényértékesítések szervezése

= Az értékpapírok másodlagos piaca

= A tőzsde

= Tőzsdei megbízások

= Tőzsdeindexek

= A Budapesti Értéktőzsde rövid kronológiája

= A részvénytársaságok pénzügyi beszámolóiból számítható pénzügyi mutatók tartalma és elemzése

= Részvényárfolyamok fundamentális elemzése

- Kamatszámítás

= Jövőérték, jelenérték

= Időarányos és kamatos kamatszámítás

= Névleges kamatláb, effektív kamatláb, folytonos kamatláb

= A hozamgörbe = Forward kamatlábak

- A kockázat és az elvárt hozam

= A részvények hozama

= A részvények kockázata (varianciája)

= A befektetők hozam-kockázat preferenciái

= A részvényportfólió hozama és kockázata

= A nem diverzifikálható kockázat mértéke

= A részvények elvárt hozama és a CAPM = Az időbeni diverzifikáció

- Pénzáramlások

= Szabályos pénzáramlások

= Kötvények pénzáramlása, szintetikus kötvények

= Egyéb papírok pénzáramlása

= Projektek pénzáramlása

= Folytonos pénzáramlás

Jogi ismeretek témakörei

- Általános polgári jogi ismeretek

= A tulajdonjog

= Az érvényes szerződés létrejötte, alakja, tartalma, tárgya, módosítása, megszűnése. A szerződést biztosító mellékkötelmek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék). Az engedményezés és a tartozásátvállalás

= Egyes polgári jogi szerződések (adásvétel, csere, megbízás, bizomány)

= Speciális polgári jogi fogalmak (értékpapírok, gazdálkodó szervezet fogalma)

= Az okirat fogalma

- Társasági jog

= Általános szabályok

= Részvénytársaságok

- Az értékpapírok és az értékpapírpiac jogi szabályozása

= A részvény

= A kötvény

= A vagyonjegy

= A kincstárjegy

= A letéti jegy

= A váltó

= A csekk

= A közraktári jegy

= Szövetkezeti üzletrész

= A kárpótlási jegy

= Befektetési alapok, befektetési jegy

= A másodlagos értékpapír

= A jelzáloglevél

= A kockázati tőkealap-jegy

= Az értékpapírok előállítása, kezelése, fizikai megsemmisítése, dematerializált értékpapírok

- A piac szabályozása

= A tőkepiacról szóló törvény hatálya

= A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

= Az értékpapírok forgalomba hozatala

= Befektetési szolgáltatások és szolgáltatók

= Értékpapírszámla, ügyfélszámla, tőkeszámla

= Az értékpapír-tőzsde

= Az árutőzsde

= A befektetési alap

= Az elszámolóház

= A bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás

= A befektető-védelmi alap

= A biztosítók, nyugdíj- és egészségbiztosító pénztárak befektetési szabályai

= A pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályok

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell a portfólió kezelési ismeretek tantárgyból (modulból) - feleletválasztós teszt, kifejtés kérdések, számítási feladatok keretében - teljesíteni.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján - a portfólió kezelési ismeretek tantárgyból (modulból) 100 feleletválasztós teszt, 10 esszé típusú kérdés és 5 számítási feladat keretében - ad számot tudásáról.

Portfolió ismeretek témakörei

Intézményi környezet

- Pénzügyi eszközök és a megtakarítások

- A befektetés-kezelés

- A megtakarítások intézményesülése

- Az intézményi befektetők

= Befektetési alapok

= Nyugdíjalapok

= Biztosítók

- Magyarországi tendenciák

- Nyugdíjrendszerek

Portfólió elmélet

- Alapfogalmak

- A hatékony portfóliók

= A portfólió hozama

= A portfólió kockázata

= Diverzifikáció

= A hatékony portfóliók elmélete

- Tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM)

= A tőkepiaci egyenes

= Az értékpapír-piaci egyenes

- Az elméletek gyakorlati alkalmazásai

= Új vagyonkezelési technikák

= A hatékony piacok elmélete

= Az elméletek korlátai

Indexek

- Kötvényindexek

= Kötvényindexek felépítése és számítása

= Magyar kötvényindexek

- Részvényindexek

= Az indexek súlyozása

= Az indexek összetétele

Kötvények: passzív és aktív stratégiák

- Fogalmak és szokványok

= Az eszközök

= Kamatfizetés

= Felhalmozott kamat

= Kamatok, kamatmértékek

- Kötvényszámtan

= Duration és konvexitás

= Kötvényportfólió durationje és konvexitása

= Tartási hozam

- A hozamgörbe

= A rövid kamatok szintje - a Taylor-szabály

= A hozamgörbe alakja

= Kamatszint és hozamgörbe Magyarországon

= Az inverz hozamgörbe sajátosságai

= A hozamgörbe mérése .

= A zérókupon-görbe használata

- Aktív kötvényportfólió menedzsment

= Hozamgörbe stratégiák

= Aktív stratégiák kötvényindexek ellen

- Passzív kötvény portfólió menedzsment

= Indexáció

= Immunizáció

Részvények: passzív és aktív stratégiák

- A részvény értékét befolyásoló tényezők

= Tulajdonosi szerkezet

= Osztalékpolitika

= Piac

= Likviditás

= Értékteremtés, jövőbeli kilátások

- A részvény értékének meghatározása

= Befektetés-döntési modellek

= Elemzési eszközök használata

= Az elemzési módszerek használhatósága

- Részvényelemzési módszerek

= Technikai elemzés

= A fundamentális elemzés feltevései és az elemzések forrásai

= Az elemzési módszerek

= Vállalati profit előrejelzések

- Részvényportfólió menedzsment és részvénykereskedés

= Passzív részvényportfólió menedzsment

= Aktív részvényportfólió menedzsment

= Aktív és passzív befektetési stratégiák kombinációja

Származtatott termékek alkalmazása a vagyonkezelésben

- Bevezetés a határidős ügyletekbe

= A határidős ügyletek fogalma, szereplői

= A határidős ár meghatározása és a határidős pozíció értéke

= A tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek összehasonlítása

= A határidős ügyletek kockázatai

- Fedezet, spekuláció és arbitrázs a határidős piacokon

= A fedezeti ügyletek célja

= A határidős fedezeti ügyletekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak

= A nem tökéletes fedezésből adódó kockázatok

= A vagyonkezelő rendelkezésére álló határidős ügylettípusok

= Az optimális fedezeti arány meghatározása

= Fedezeti ügyletekhez kapcsolódó gyakorlati kérdések

- Az opciós ügyletek alapjai

= Az opció fogalma, fajtái, az opciós ügylet szereplői

= Az opció lejáratkoriértéke, nyereségküszöbe

= Az opció értékének alsó és felső korlátja, az opciós díj meghatározása

= Az opció értéke lejárat előtt

= Összetett opciós pozíciók

= Az opciós ügyletek kockázatai

- Fedezeti ügyletek az opciós piacokon

= Az opciós ügyletekkel történő fedezés alapvető jellemzői

= Az opció értéke és a görög betűk

= A határidős ügylettel és opcióval történő fedezés összehasonlítása

= Összetett opciós pozíciókkal történő fedezés

= Az opciók felhasználása a napi gyakorlatban és a termék innovációkban

Teljesítménymérés

- A teljesítménymérés célja és tartalma

- A teljesítménymérés első fejlődési lépései

= A belső megtérülési ráta

= Az idővel súlyozott hozammutató

- Hozamszámítási módszertan

= Hozamok évesítése

= A teljesítménymérés időhorizontja

= Kitekintés - benchmark és peer group összehasonlítás

= A tőkével súlyozott hozammutató

- Teljesítmény attribúció

= A teljesítménymérés lépései

= Elméleti és gyakorlati problémák

- Kockázati és teljesítménymérésre alkalmas mérőszámok

= Kockázati mutatók

= Teljesítménymérésre használatos mutatók

- A hazai gyakorlat bemutatása

= A befektetési alapok teljesítményének összehasonlítása

= A nyugdíjpénztárak teljesítményének megítélése

= A biztosítási piac

= A teljesítménymérés alapjául szolgáló előírások egységesülése

- Nemzetközi kitekintés

= A GIPS, a befektetések teljesítménymérésének globális szokványai

= A GIPS kapcsolata az egyes országok törvényeivel, szabályaival és iparági szokványaival

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha az írásbeli vizsgarész mindkét tantárgyából (moduljából) tantárgyanként (modulonként) legalább 75%-os szinten teljesített.

A szakmai elmélet osztályzatát az eredményes írásbeli vizsgákon elért érdemjegyek átlaga alapján, felfelé kerekítéssel kell meghatározni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati vizsga követelményeit legalább 75%-os szinten teljesítette, azaz elégséges érdemjeggyel értékelte a vizsgabizottság.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak Írásbeli vizsgája az első írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 2 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

A képzés tantárgyai

A szakképesítés megszerzésének feltétele a gyakorlati szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

27. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez[57]

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3440 01

2. A szakképesítés megnevezése: Valutapénztáros és valuta-ügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR: 4219

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 200 óra

6. Elmélet aránya: 60%

7. Gyakorlat aránya: 40%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

3. Szakmai alapképzés időtartama:

4. Szintvizsga:

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A valutapénztáros és valuta-ügyintéző a fennálló eljárásoknak, jogszabályoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően elvégzi a valutaváltással kapcsolatos feladatokat, ezen belül:

- elkészíti a valutaváltással kapcsolatos bizonylatokat, rögzíti a tranzakciókat,

- gondoskodik a rábízott pénzkészletek biztonságos kezeléséről,

- vezeti a pénztárnaplót,

- a tranzakciók során ellenőrzi az átvett vagy kifizetett valuták forgalomképességét és valódiságát,

- gondoskodik az árfolyam közzétételéről,

- a hitelintézet megbízott ügynökeként elszámolást készít a hitelintézet részére, továbbá statisztikai adatokat szolgáltat a jegybank számára,

- azonosítja az ügyfelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,

- használja az alkalmazott formanyomtatványokat,

- naprakész információkkal rendelkezik a forgalomban lévő és a forgalomból már kivont valutákról,

- magas színvonalon kiszolgálja és tájékoztatja ügyfeleit.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Ügyintézői feladatok ellátása

A szakember legyen képes

- a szükséges bizonylatokat megfelelő adattartalommal kitölteni,

- a csekkek forgalomképességét, beválthatóságát ellenőrizni,

- az összeghatárokkal összhangban lévő ügyfélazonosítási feladatokat elvégezni,

- a vételi, eladási és konverziós műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni,

- előírásszerűen kezelni az ügyfelek valutaváltással kapcsolatos panaszait,

- a személyazonosítást elvégezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,

- árfolyamot közzétenni,

- fizetőeszközt eladni, fizetőeszköz konverziót végrehajtani.

2. Bankjegy-felismerés, bankjegy-vizsgálat

A szakember legyen képes

- a különböző valutákat felismerni,

- a különböző valuták és a forint érvényességét ellenőrizni,

- a különböző valuták és a forint forgalomképességét és valódiságát ellenőrizni,

- a forgalomképesség és valódiság ellenőrzésére szolgáló segédeszközöket kezelni,

- bankjegypapírt és biztonsági elemeit ellenőrizni,

- bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemeit ellenőrizni,

- a bankjegyeken lévő biztonsági elemeket ellenőrizni,

- a bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközöket használni,

- a valódi és hamis bankjegyeket felismerni a gyakorlatban.

A gyakorlati vizsgarészre történő felkészítéshez a képző intézmény a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetett szakértőt kér fel.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a "VI. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgát írhatnak elő, amelynek érdemjegye a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

2. A szakmai vizsga részei[58]

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama:

Ügyintézői ismeretek 75 perc

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama:

Bankjegyfelismerés és bankjegyvizsgálat 20 perc

A sikeres bankjegyfelismerést szóbeli felelet követi a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott tételsor szerint, mely ügyintézői ismeretekre és bankjegy-vizsgálatra vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Ha a bankjegy-felismerés vizsgarész sikertelen, akkor a vizsgázó a gyakorlati vizsga szóbeli részét nem teljesítheti. A gyakorlati vizsga a következő vizsgaidőszakban ismételhető meg.

Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli tantárgy követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott feladatok alapján kell az ügyintézői ismeretek tantárgyból - feleletválasztós tesztvizsga keretében -teljesíteni.

A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg.

Ügyintézői ismeretek:

- Alapfogalmak (A devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény meghatározásai: fizetőeszköz, valuta, deviza, konvertibilis pénznem, devizabelföldi, devizakülföldi)

- Pénzváltás fogalma, a pénzváltási tevékenység ügynöki rendszerben

- Árfolyam, árfolyamjegyzés

- Valuták, csekkek megvásárlása

b) A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott feladatok alapján kell teljesíteni.

Bankjegy-felismerés, bankjegy-vizsgálat:

- Általános bankjegy-ismeretek (bankjegypapír és biztonsági elemei, bankjegyek nyomtatása során alkalmazott eljárások, bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemei)

- A bankjegyeken lévő biztonsági elemek ellenőrzésének lehetséges módszerei

- A bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközök és használatuk

- A valódi és hamis bankjegyek felismerése a gyakorlatban

A gyakorlati vizsgán a vizsgaszervező intézmény biztosítja a bankjegyek felismeréshez szükséges vizsgáló eszközöket.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt az írásbeli vizsgarész követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a bankjegy-felismerést 100%-ban, az azt követő szóbeli felelet követelményeit legalább 60%-ban, elégséges szinten teljesítette. A gyakorlati vizsga érdemjegye három osztályzat átlaga:

- gyakorlati bankjegy-felismerés,

- ügyintézői ismeretek, és

- bankjegy-vizsgálat szóbeli felelet eredménye.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégségesre értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak vizsgái az első vizsga megkezdésétől számítva 1 éven belül ismételhetőek, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: