130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról[1]
1. §
(1)[2] A Kormány a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján e rendelet mellékleteként kiadja a Nemzeti alaptantervet.
(2)[3] Az iskolák a helyi tantervüket - a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve - az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítik el.
(3)[4] A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek évfolyamonként határozzák meg a követelményeket, együttesen a tizenkettedik évfolyam végéig. A kerettantervek a követelményeknek évfolyamok szerinti tagolásakor eltérhetnek a Nemzeti alaptantervnek azoktól a rendelkezéseitől, amelyek a követelmények teljesítését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik, illetve a tizedik évfolyam végére határozzák meg.
2. §[5]
Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelethez
A NEMZETI ALAPTANTERV
I. FEJEZET[6]
A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE A KÖTELEZŐ OKTATÁS TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁBAN
A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - többször módosított - az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapdokumentuma. A törvény 8. § (8) és (9) bekezdése kimondja, hogy az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.
A NAT - építve az óvodai nevelés országos irányelveire - a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tizenkét évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a kerettantervek, a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középfokú oktatás szakaszára készülő kerettantervek a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelményeken kívül magukban foglalják a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás feladataihoz kapcsolódó követelményeket is.
A NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.
A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1-12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.
A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.
A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.
A dokumentum - a fentiekkel összhangban - figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.
Egységes alapokra épülő differenciálás
A NAT az alapvető műveltségi tartalmak és a fejlesztendő kompetenciák korszerű összefoglalásával egységes alapul szolgál a kerettantervek elkészítéséhez és a pedagógiai programok, helyi tantervek kidolgozásához és fejlesztéséhez. Ezzel elősegíti, hogy a kötelező oktatásban részt vevő valamennyi tanuló - a település jellegétől és az iskolatípustól függetlenül - sikeresen felkészüljön a munkába állásra és a továbbtanulásra.
A tartalmi szabályozást a NAT és a kerettantervek úgy valósítják meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények feltételek, lehetőségek figyelembe vételére.
A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat
A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
A NAT a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI
1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)
2. Élő idegen nyelv
3. Matematika
4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem
5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan
6. Földünk és környezetünk
7. Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret
8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat
9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció
10. Testnevelés és sport
A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK OKTATÁSÁNAK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI
A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők:
Hon- és népismeret
Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.
A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz
Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében.
A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) - főleg Magyarországot közelebbről érintő - problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
Környezeti nevelés
A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Kommunikációs kultúra
A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is.
A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.
Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett "üzenetekből" merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.
Testi és lelki egészség
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.
A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Tanulás
A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár.
A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.
Pályaorientáció
A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket.
A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.
A NAT ÉS AZ ÉLETKORI JELLEMZŐK
A NAT az egyes műveltségi területek tartalmai és a fejlesztendő kompetenciák meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. E jellemzőket a kerettantervek, a különböző pedagógiai programok és helyi tantervek készítésekor is irányadónak kell tekinteni.
Az iskolakezdéstől a prepubertásig
A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentőségű eleme.
Az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét.
A 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol.
A kisiskolás világképe reális. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le (az objektív érdeklődés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves időszakot a második "miért korszak"-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni.
A 6-8 éves gyermek figyelmét 10-15 percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be. Az iskolába lépést követően folyamatosan növekvő mértékben előtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6-7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével.
Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai műveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belső képet alkot. Ez a konkrét műveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg.
Az életkori szakasz végén kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival.
A prepubertásban (9-12 év) szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka.
Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor előhírnöke. Fokozódik a szexuális kíváncsiság. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra "vagánykodás", agresszivitás lehet jellemző. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás.
A serdülőkor és ifjúkor
Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Ez a kondicionáló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza.
A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait.
Kialakul az autonóm, a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás.
A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz.
A serdülő gondolkodása az ún. formális gondolkodás szintjére jut el. Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Ebben a korban már lehetőség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre. A fogalmak nagyrészt absztrakt-logikai szintűek, a fogalmi jegyek is elvontak. A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodási műveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerűségek már elvont és szükségszerű kapcsolatokat kifejező ítéletek.
A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani.
A problémák megoldásában a lehetőségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Eljut az elvont műveletek végzéséig. Mindez azonban nem jelenti, hogy a serdülők gondolkodása tisztán elvont szinten mozog. Egyaránt képesek konkrét és absztrakt jellegű feladatmegoldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni.
A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében.
A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt-logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások és a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnőttkori alkotótehetség a művészetek (például zene) és egyes tudományok (például matematika) terén szintén ekkor bontakozhat ki.
A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt.
A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok.
A periódus végére kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. A serdülőkorban megkezdődött önismereti érzékenység reális és tudatos önmegismerésre és önismeretre válthat át. Kialakul a saját képességeire, képességlehetőségeire, cselekvéseinek motívumaira való reflektív magatartás lehetősége.
Állandósul a politikai, társadalmi, erkölcsi életszférák megítélésére vonatkozó kételkedés, bizonyosságkeresés, a bizonyítás iránti igény. Megnő az erkölcsi normák megismerésének igénye: tudni, mi a helyes, mi a helytelen, mi az, amiben a társadalom egésze konszenzust mutat.
Módszeres gondolkodásra válik alkalmassá azokon a területeken, amelyeken megbízható és tartós tudásra, informáltságra tett szert korábbi életútja során. Képes a természeti, a társadalmi, a társas és a transzcendens jelenségeket több viszonyítási rendszerben is elképzelni és ennek alapján következtetéseket végezni, új problémákat felismerni, megoldási hipotéziseket értékelni és felállítani.
Kibontakozik a művészeti, a tudományos, a filozófiai és a társadalmi létszférák keretei között testet öltő alkotáslehetőségek iránti érdeklődés, az alkotási technikák elsajátításának képessége. Megjelenik az önkifejezés iránti igény versenyekben és alkotásokban. Kialakul a gondolkodásról való gondolkodás, valamint a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás képessége. Megoldódhat az identitáskrízis vagy újabb identitáskrízis jelenik meg, amelynek feldolgozása nagy mértékben függ mások értékítéleteitől, továbbá attól a társadalmi és kulturális kontextustól, amely alapján a fiatalok másokat megítélnek, ahogyan mások ítéleteiről vélekednek és ítélnek. A bio-pszicho-szociális fejlődés rendkívül nagy egyéni különbségeket mutat.
A NAT KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK ÉRTELMEZÉSE, STRUKTÚRÁJA
A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. Ennek megfelelően a NAT a követelményeit a következő rendszerben adja meg:
A követelmények műveltségi (rész)területek szerint három részre bontva jelennek meg:
- A tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak (pl. képzetek, adatok, tények, fogalmak, általánosítások, gondolatmenetek, információk, műveletek, összefüggések, törvények, elvek, szabályok, elméletek, axiómák, tételek) alapjai.
- Fejlesztési követelmények, kompetenciák (magukban foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit).
- Minimális teljesítmény (a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei).
A NAT által előírt követelményeket a kerettantervek, a pedagógiai programok és a helyi tantervek készítésekor úgy kell figyelembe venni, hogy a NAT hatályát a módosított közoktatási törvény az általános műveltséget megalapozó szakasz végéig kiterjeszti.
A tananyag és a fejlesztési követelmények csupán a NAT jobb felhasználhatósága, könnyebben kezelhetősége érdekében szerepelnek külön. A követelmények ezen összefüggései a valóságban elválaszthatatlan egységet alkotva, egymást erősítve eredményezhetnek tartós, hatékony tudást.
A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a kerettantervek, a különböző tantervi változatok és a helyi tantárgyi programok számára. [A NAT] Kötelező jellege azt jelenti, hogy a kerettantervekben, a tantárgyi programokban, tankönyvekben és más taneszközökben
- érvényesítendők a kiemelt elvek;
- helyet kell adni a műveltségi területeknek, részterületeknek, témaköröknek;
- olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozhatják az általános és részletes fejlesztési követelmények megvalósítását;
- minden tanuló számára megteremtik legalább a minimális teljesítmények eléréséhez szükséges szakmai feltételeket.
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK OKTATÁSÁNAK ELVEI
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás az oktatási rendszer része, azzal azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget biztosít.
A kisebbségi oktatás tartalmát a Nemzeti Alaptanterv, a Nemzeti és Etnikai Kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve, valamint az e dokumentumok alapján készült kerettantervek határozzák meg.
A kisebbségi oktatás célja az anyanyelv fejlesztése, teljes körű biztosítása mellett a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében feladata:
- az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli készségének kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátítása és használata;
- a történelmi hagyományok, anyanyelvi kultúra, a zene a képzőművészet, a népköltészet, a szokások és hagyományok megismertetése és ápolása, az anyaország életének, kultúrájának, történelmének elsajátítása;
- a különböző kultúrák értékeinek megismerésén keresztül a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére való nevelés;
- a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése.
A kisebbségi oktatásban tanítási nyelvként alkalmazható és tantárgyként oktatható mind a 13 magyarországi kisebbség anyanyelve.
A kisebbségi oktatása több formában valósul meg:
Az anyanyelvű oktatás célja a teljes értékű kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvű kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv és irodalom tanítását.
A kétnyelvű kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvű készségeket alakítson ki. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott tantárgyakat az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási formában a heti kötelező tanórai foglalkozásoknak legalább a fele a kisebbségek nyelvén folyik.
A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy biztosítsa a tanulók számára anyanyelvük elsajátítását. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv és irodalom tanítása önálló tantárgyként történik.
A cigány kisebbségi oktatás célja, hogy elősegítse a cigány tanulók iskolai előmenetelét, a tanulók képességeinek megfelelő felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokkal, amelyek a heti kötelező tanórai foglalkozásokon kívül tanórán kívüli csoportos vagy egyéni foglalkozásokkal is kiegészülnek.
A cigány kisebbségi oktatás keretében valamely cigány nyelv is oktatható.
Minden kisebbségi oktatási formában a kisebbségi anyanyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret oktatása első osztálytól a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve szerint történik. E szerint az anyanyelv és irodalom önálló tantárgy, a népismeret oktatható önálló tantárgyként vagy integráltan. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelven kívül más élő idegen nyelv oktatását is tartalmazhatja.
Az interkulturális oktatás célja, hogy a többséghez tartozó tanulók is elsajátítsák az adott kisebbség kultúráját és - a szülők igényének megfelelően - a kisebbség nyelvét. Az interkulturális oktatás megszervezése a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelvében megfogalmazottak szerint történik.
Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiaik szakaszokra eltérő kisebbségi oktatási formákat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamely oktatási formát minden évfolyamon alkalmazni kell.
A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD- ÉS MÁS FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK SAJÁTOS ELVEI
Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni.
Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók:
- a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;
- az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;
- az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.
A fogyatékosság egyes típusainál az alapműveltségi vizsga követelményétől (vagy annak bizonyos részeitől) való eltérés lehetőségeiről a vizsgaszabályzat és az egyes tantervek adnak eligazítást.
A NAT-nak az egyes fogyatékosságok terén történő konkrét alkalmazásáról, a tananyagokról, a fejlesztési követelményekről és a minimális teljesítményekről külön tantervi irányelvek készülnek. Ezek kiadásáról a Oktatási Minisztérium gondoskodik.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet módosítására készített kormány-előterjesztéshez
Az előterjesztés rövid ismertetése
A közoktatásról szóló törvény 1999. évben elfogadott módosítása megváltoztatta az iskolákban folyó nevelő és oktató munka tartalmi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. A változás lényege, hogy az iskolák helyi tantervüket az oktatási miniszter által kiadott, a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján készítik el, illetve vizsgálják felül 2001. szeptember 1-jéig. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kerettantervek az iskolai oktatás végéig, tehát a tizenkettedik évfolyam befejezéséig szabályozzanak.
Más hasonló megoldások
A Nemzeti alaptanterv kiadásához kapcsolódó más kormányzati előterjesztés nem készült.
A döntés pozitívumai
A Kormány döntése alapján lehetőség nyílik arra, hogy befejeződjön a kerettantervek elkészítésével és kiadásával kapcsolatosan megkezdett szakmai, szakértői tevékenység. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az oktatási miniszter rendelettel olyan kerettantervet adjon ki, amely a tizenkettedik évfolyam végéig határozza meg azokat a követelményeket, amelyek figyelembevételével az iskolák elkészítik helyi tantervüket. Ezáltal nő az iskolák közötti átjárhatóság, illetőleg az eddiginél biztonságosabban ítélhető meg, melyek azok a szolgáltatások, amelyeket az iskoláknak minden településen, minden iskolában, minden tanuló részére biztosítani kell.
Ki és milyen fórumon kívánja a döntést kommunikálni?
Indokolt, hogy a Kormány döntése megjelenjen az írott sajtóban, rádióban, illetve televízióban
II. FEJEZET
KÖVETELMÉNYEK
ANYANYELV ÉS IRODALOM
Az anyanyelvnek életünkben, a felnövekvő diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. A nyelvi hatóerő és a nyelvi minták követése kultúrát, értékeket közvetít; lehetővé teszi és gazdagítja a társas kapcsolatokat; az anyanyelvi készségek csiszolódása, az anyanyelvi ismeretek bővülése egyre szélesedő lehetőségeket ad információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez.
Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett.
Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző stúdiumok tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek - sajátos jelleggel - minden tantárgyban jelen kell lennie.
Az anyanyelv és a nemzeti irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában.
-[7]
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Az anyanyelv és irodalom tanítása egyrészt az anyanyelvi kultúra, másrészt az irodalmi műveltség alapozását szolgálja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulás és önművelés képességét.
A gyermekek már iskolázásuk kezdetén birtokolják és használják anyanyelvüket. A fejlesztésben az elméleti rendszerezést megelőzően a változatos, a növekvő igényű nyelvhasználat, különösen a szókincs gazdagságának, lehetőségeinek felfedeztetése, a játékos, önkifejező gyakorlatok állnak a középpontban, hogy a későbbiekben e tapasztalatokra támaszkodva elkezdődhessék a nyelvi rendszer fogalmi megközelítése. Az anyanyelvi képzésnek tehát vannak ismétlődő követelményei, amelyek úgy értendők, mint a tanult ismeret és képesség - adott életkori lehetőségének megfelelő - fejlesztése: fokozatosan bővülő tartalommal, magasabb igénnyel. Az alsóbb életkori szakaszokban ezért nem szerepelnek a követelményrendszerben grammatikai ismeretek, csak annak nyelvhasználati tevékenységei. 14 éves kortól viszont elvont fogalmi szinten is megjelennek követelményként a grammatikai ismeretek. A szövegtani és stilisztikai tanulmányokra építve az árnyalt önkifejezés és a tág értelemben vett kommunikációs képességek fejlesztése kerül az anyanyelvi képzés középpontjába.
Az irodalmi nevelés elsődleges feladata az irodalom(olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. A tanulók irodalmi műveltségének alapozásához a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és - értelmező feladatok megoldása, az alapvető irodalmi ismeretek megszerzése nyit utat. A sokrétű elemzés fejleszti a nyelvi kifejezés árnyalatai, szépségei iránti fogékonyságot, a művek tartalma pedig bőséges lehetőséget kínál a világkép alakításához, a nemzeti kultúrához való kötődéshez, az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítéséhez, az érzelmi élet gazdagításához.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. | Felkészítés a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra; tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a beszéd kultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas-társadalmi megértés legfontosabb színtere | ||
| a) | Gondolatok, információk, vélemények egy- szerű, érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően. | A) | A beszédhelyzet kommunikatív összetevői- nek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszéd- partnerhez, a témához. |
| b) | A szóhasználat, a kiejtés és a gesztusok (testbeszéd) összehangolása a beszédhely- zettel. | B) | A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása, ill. értel- mezése a személyközi kommunikáció helyzeteiben és például a tömegkommuni- káció, a film, a színház műfajaiban. |
| c) | Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgető- társra. | C) | A másik ember közléseinek egyre ponto- sabb felfogása mindennapi élethelyzetek- ben, ill. látott, hallott, olvasott, megjelení- tett dialógusokban. |
| d) | Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban. | D) | Beszédpartnerrel való együttműködés, érvelés, cáfolás, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása. |
| c) | Mindennapi élmények, olvasmány tartalmak összefüggő elmondása például időrendben, logikai rendben, a hallgatósághoz alkalmazkodva. | E) | Különféle beszédműfajok kommunikációs, technikáinak alkalmazása és értékelése pél- dául a szándék, a hatáskellés szempontjá- ból; ideértve a tömegkommunikáció ismert műfajait is. |
| 0 | Részvétel a tanulócsoportban folyó beszél- getésben, vitában; a saját álláspont témá- nak, helyzetnek megfelelő előadása, meg- védésének képessége, mások véleményének meghallgatása. | F) | Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, részvétel vitában; a kom- munikáció etikájának alapelemei, képesség a másként vélekedő álláspontjának követé- sére, az eltérő vélemény tiszteletére, a saját vélemény megvédésére, ill. korrigálására. |
| g) | figyelem a másik ember beszédének mind értelmi, mind érzelmi tartalmaira. | G) | Képesség kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére és feloldására, manipulációs szándékok, téves ítéletek felismerése, elutasítása. |
| 2. | Az iskolai képzés szintjeinek megfelelő szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás), amely magában foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását; növekvő képesség szövegek összehasonlító értelmezésére | ||
| a) | Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. | A) | a szöveg minél teljesebb megértését biz- tosító hangos és néma olvasás. |
| b) | Ismert tartalmú szövegek biztonságos, ér- telmes felolvasása; megjelenítése dramatikus játékkal; memoriterek szöveghű előadása. | B) | irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek hiteles felolvasása, memoriter szöveghű tolmácsolása kifejező szöveg- mondással, megjelenítéssel. |
| c) | A szó szerinti jelentésen túl a művek lehet- séges jelentéseinek, üzenetének felfogása. | C) | A szó szerinti és a metaforikus jelentés fel- fogása, megkülönböztetése. |
| d) | A nyelvi eszközök és a jelentés összefüg- gésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban; az aktív szókincs gazdagítása különböző szöveg- összefüggésben. | D) | Képesség a különféle műfajú és rendelteté- sű szövegek szerkezetének és jelentésréte- geinek feltárására és értelmezésére. |
| e) | Az olvasott művekben megjelenített elet- helyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése. | E) | A művekben megjelenített erkölcsi kérdé- sek, motivációk, magatartásformák felismerése, megértése. |
| f) | A szövegelemzés néhány alapvető eljárásá- nak alkalmazása, például a téma megálla- pítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolat felismerése. | F) | A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok ismerete és használata, például a szövegkörnyezet, a téma, a műfaj megál- lapítása; új és ismert közlés elkülönítése, logikai elemzés, jelentésrétegek feltárása. |
| g) | Képesség szövegek műfaji különbségének érzékelésére, például mese és dokumentum; lírai költemény és elbeszélés; hír és kommentár megkülönböztetése. | G) | Képesség szövegek kapcsolatának és kü- lönbségének felismerésére és értelmezésére például műfaji, tematikus, motivikus kap- csolatok; utalások biblikus, szépirodalmi hagyományra; nem irodalmi és irodalmi szövegek; tény és vélemény összevetése. |
| 3. | Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása és ezáltal az önbizalom erősítése | ||
| a) | Helyes hangképzés, beszédlégzés és hangsúlyozás; a hang és betű meg- különböztetése. | A) | A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonsá- gos alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő, helyes alkalmazása). |
| b) | a tanulási igényeknek megfelelő tempójú és rendezettségű írásmód. | B) | olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmód. |
| c) | Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek alkalmazása szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. | C) | Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság a szóbeli és írásbeli szövegalko- tásban; a helyesírás értelemtükröztető sze- repének megértése és tudatos alkalmazása. |
| d) | Szövegalkotási képesség különböző szö- vegtípusokban és műfajokban, például szó- beli beszámoló, elbeszélés szóban és írás- ban, leírás, jellemzés, vélemény. | D) | Világos szövegalkotás, kifejezőképesség az egyén magánéletének, társas és társadalmi életének minden területén, szóban és írásban a tájékoztató, ábrázoló, érvelő, ki lejtő, összefoglaló, kapcsolatot teremtő és tartó szövegtípus műfajaiban, például kö- szönet, tanács, levél, érvelés, bizonyítás, magyarázat, leírás, (önjellemzés, kérvény. |
| e) | A szókincs különféle rétegeinek felismeré- se, a köznyelvitől eltérő szójelentés meg- értése tanult kontextusokban. | E) | A köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv szókincsének használata a tanult kontextusokban. |
| f) | Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önál- lósággal. | F) | A szövegformálás képessége a kommuni- kációs helyzetek követelményeinek megfelelően; önkontroll és szövegjavítás. |
| g) | Személyes és olvasmányélmények megfo- galmazása például az elbeszélés, a jellem- zés, az ismertetés műfajában. | G) | Gondolatok, vélemények, érzelmek, képze- tek szóbeli és írásbeli kifejezése különböző műfajokban és nézőpontokból. |
| h) | Az önkifejezés képessége a szövegalkotásban, például rímes játékok, dramatizálás, szövegek átírása. | H) | A személyiség és a személyesség kifejezé- sének képessége a szöveg formál ás kreatív eszközeinek birtokában, például szövegek kiegészítése, átírása különböző nézőpont- ból; stílus- és hangnemváltással; élmény- szerű személyes történetmondás. |
| 4. | Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése | ||
| a) | A logikus gondolkodás lépéseinek alkalma- zása, például szövegek részekre bontásá- ban, felépítésében. | A) | Képesség a logikus gondolkodásra: az összefüggések és a tagolódás; a párhuzam, az ellentét, az ok-okozati viszonyok felis- merése, helyes alkalmazása. |
| b) | Fogékonyság az együttérzésre, erkölcsi választásokban például a jó és a rossz el- különítésére. | B) | Fogékonyság a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogá- sára, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. |
| c) | Képesség hallott, látott, olvasott, elképzelt élmények felidézésére. | C) | Képesség élmények, belső képek meg- őrzésére és felidézésére, szövegek, gon- dolatok emlékezetben tartására. |
| d) | A képzeletvilág folyamatos gazdagodása. | D) | Alkotott (fiktív) világok elképzelésének gyakorlása, újrateremtése. |
| e) | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi for- mái használatának képessége. | E) | Az önálló véleményalkotás és vélemény- nyilvánítás: érvelés, cáfolat, bizonyító pél- dák megfogalmazási képessége; az önisme- ret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése |
| 5. | A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeret- feldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata | ||
| a) | Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, in- formációk gyűjtésében, például könyv- és könyvtárhasználatban, vizuális és verbális információk kezelésében. | A) | Verbális és vizuális információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása, például bizonyításban, magyarázatban, érvelésben. |
| b) | Jegyzetkészítés tanári irányítással a szöveg- értés elemző műveleteire építve, ill. foko- zatosan önállósulva adott témához és fel- adathelyzetben. | B) | Önálló jegyzetkészítés a szövegelemzés eljárásaira építve, például kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás, ritmikai sajátosságok jelzése. |
| c) | Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználása különböző szövegműfajok megértéséhez és alkotásához; a vázlat bővítése, szűkítése. | C) | Vázlatkészítési eljárás ismerete és alkalmazása adott témához, feladathoz szóbeli és írásbeli műfajokban, például beszámolóhoz, ismertetéshez, érveléshez. |
| d) | Tömörítés, összefoglalás megértése és ké- szítése adott szempont alapján. | D) | Az összefoglalás eljárásainak alkalmazása, például lényegkiemelés, adatok rendszere- zése, álláspontok elkülönítése, időrend kö- vetése. |
| e) | Eligazodás gyermekeknek szóló ismeret- terjesztő művekben, például lexikonban, enciklopédiában, antológiában. | E) | Biztonságos eligazodás, válogatás a tanul- mányaihoz használt forrásokban, például lexikonban, enciklopédiában, a magyar nyelv egynyelvű szótáraiban, antológiában |
| f) | Szövegek vizuális környezetének átlátása, például illusztráció, tipográfia, szövegtago- lás, szövegszerkezeti ábra, múzeumi jel- rendszer. | F) | Vizuális és verbális információk együttes kezelése, megértése, például illusztrációi ti pográfia, szövegek vizuális elrendezése, irodalmi mű szerkezeti modellje, múzeumi információk. |
| g) | Gyűjtött adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezése és megfelelő használata, pél- dául olvasónaplóban, saját gyűjtemény- ben. | G) | Írott és audiovizuális források széles vá- lasztékának igényességre törekvő rendsze- rezése, például olvasónaplóban, személyes dokumentumban; felkészültség dokumentá- lásában. |
| h) elemi gyakorlottság az információ felhasz- nálásában; a forrás megjelölése. | H) | Az információ értékének, jelentőségének felismerése; az információfelhasználás né- hány normája és etikai vonatkozása, példá- ul a forrás megjelölése; az információ- éiradal mint globális jelenség; az infor- mációtorzítás jelenségei; a válogatás szükségessége. | |
| 6. | A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátíttatása, ennek révén a grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtoká- ban tudatos nyelvszemlélet kialakítása; az önmegfigyelő, az önértékelő képesség és a nyelvi igényesség fejlesztése | ||
| a) | A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek a felismerés és meg- nevezés szintjén. | A) | A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggésére vonatkozó ismeretek önálló alkalmazása. |
| b) | A szöveg, a mondat, a szó megkülönbözte- tése, a szófajok felismerése. | B) | Gyakorlottság a szöveg, a mondat, a szó- alak elemzésében és helyes használatában. |
| c) | A magyar nyelvtani ismeretek hasznosítása az idegen nyelv tanulásában. | C) | A kontrasztív szemléletre való képesség a magyar nyelv sajátosságainak ismeretében a tanult idegen nyelv vonatkozásában. |
| d) | A tanult nyelvtani, helyesírási, stilisztikai és nyelvhelyességi alapismeretek alkalma- zása a nyelvhasználatban. | D) | Helyesírási és nyelvtani elemzési biztonság, helyesírási rendszerünk alapelveinek ismerete és önálló alkalmazása. |
| e) | Az olvasott irodalmi művek jelentése, hatá- sa és nyelvi formája közti összefüggés fel- ismerésének képessége. | E) | A nyelv poétikai funkcióinak, a minden- napi beszéd és az irodalom stílusjelenségei- nek felfedezése és felfogása. |
| f) | Az alapvető nyelvi rétegek, elsősorban szókincsük különbségének felismerése a biztonságos nyelvhasználat érdekében. | F) | Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben, például a nyelv mint jelrendszer; a világ nyelvei; a magyar nyelv helye a világban. |
| g) | a nyelv állandóságának és változásainak megfigyelése például a szólásokban, köz- mondásokban, ill. a szókincsben. | g) | a nyelvi állandóság és változás jelenségei- nek felismerése és az ismeretek alkalmazá- sa a pozitív nyelvművelésben. |
| h) | korábbi évszázadokban keletkezett szövegek megfigyelése. | h) | tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb szakaszairól. |
| 7. | Az irodalom és az olvasó (befogadó) kapcsolatában annak megértése, milyen jelentéseket közvetít az irodalom egyének és közösségek számára; a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságának tudata és érzelmi átélése | ||
| a) | Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása, például a belefeled- kezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret iránti igénnyel. | A) | Annak tudatosítása, hogy az irodalomolva- sás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása; tapasztalatszerzés meta- forák és modellalkotás révén. |
| b) | Epikai művek: népköltészeti alkotások, elbeszélő művek olvasása, feldolgozása segítséggel a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból, valamint a történetmondás mindennapi műfajaiból. | B) | Epikai művek: elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból; esztétikai- irodalmi jellemzők tudatosítása a minden- napi történetmondás műfajaiban is. |
| c) | Változatos ritmikai, zenei formálású, te- matikájú művek feldolgozása segítséggel a népköltészet, valamint a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből. | G) | A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. |
| d) | Népi játékok, dramatizált formák, dialógu- sok, drámarészletek olvasása, megjelení- tése. | D) | Dramatizált formák, dialógusok, különböző műfajú drámai művek önálló olvasása, megjelenítése. |
| e) | Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése, például gyerekek és felnőttek; ember és természet; család; próbatételek; érzelmek; vágyak; emberi kapcsolatok; egymásra- utaltság; féltés, szeretet. | E) | A magyar irodalom néhány jelentős témája, például élet és halál; szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezet; barát- ság; szerelem; nemzeti hagyományok; haza és haladás; érzelmi-szellemi kötődések; magyarság és európaiság. Az olvasott művekben megjelenített téma, élethelyzet, motívum révén kapcsolódási pontok fel- ismerése különböző világlátású, szemléletű művek között. |
| 0 | A művel, a műfajjal, a gyermeki olvasatok természetével összhangban az élményt elmélyítő, a megértést támogató szöveg- elemző műveletek használata, a következ- tetések megfogalmazása. | F) | A művel, a műfajjal, a lehetséges olvasatok összetevőivel összhangban az élményt el- mélyítő, a megértést elősegítő, érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai következteté- seket lehetővé tévő szövegelemző eljárások használata; következtetések önálló meg- fogalmazása. |
| g) | Tájékozódás egy-egy mű kontextusairól, például az olvasott téma változatairól, más művészeti ágakban való megjelenítéséről, hatásáról a társak és a felnőttek körében. | G) | Tájékozottság az olvasott művek kontextu- saiban, például a téma hagyománya, változatai, adaptációja, más művészeti ágakban való megjelenítése, hatása és olvasatai a kortársak csoportjában; különböző felfogások a mű jelentéseiről. |
| 8. | Felkészítés az irodalmi kifejezésformák és változataik szerkezeti és stílusbeli sajátosságainak befogadására; annak felfogására, milyen módon, miért és hogyan változik az irodalmi nyelv a magyar irodalom évszázadaiban és a jelenben | ||
| a) | Kifejezésmódok megtapasztalása személyes élmények révén: versmondás, történet- mesélés, éneklés, drámajáték, színházi előadás, kreatív szövegalkotás. | A) | Irodalmi kifejezésmódok személyes megta- pasztalása, például színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történet- mondás, kreatív szövegalkotás. |
| b) | A mű szövegére és a mű hatására irányuló figyelem fejlesztése, például képzet- társítások, belső képek, érzelmi tapasz- talatok előhívása, a képzelet mozgósítása. | B) | Annak belátása, hogy az irodalmi mű jelen- tése a szövegből, ill. a mű és az olvasó ér- zelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. |
| c) | Válaszok keresése a "Hogyan hat a mű?" kérdésre. | C) | Válaszok, következtetések megfogalmazása a mű hatásának forrásairól. |
| d) A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepe adott művekben, például szerke- zet, képiség, ritmika; ismétlés, ellentét, túl- zás. | D) | Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása adott művet leíró, értelmező tevékenységekben, például műfaji jellemzők, a közlésmód sajá- tosságai. | |
| e) | Képesség olvasmányélmények, érzelmek, gondolatok kifejezésére szóbeli és írásbeli műfajokban. | E) | Képesség jelentések, például erkölcsi tar- talmak, esztétikai elemek feltárására, meg- fogalmazására szóbeli és írásbeli műfajok- ban. |
| f) | Esztétikai jellemzők felfedezése a minden- napokban is. | F) | Esztétikai jellemzők, irodalmi megnyilvá- nulások felismerése köznapi tapasztalatok- ban is. |
| 9. | Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására, az olvasott művek történeti-kulturális horizontjának felfogására; ennek révén is az összefüggések- ben való gondolkodás fejlesztése | ||
| a) | Szóbeli költészet és írásbeliség, népkölté- szet és műköltészet különbségeinek ismerete. | A) | A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. |
| b) | A mű írójának, egy-egy olvasott mű keletkezésének, néhány jellegzetes körülményének megnevezése. | B) | Néhány klasszikus magyar író, költő portréja, az életút, az alkotói pálya legfontosabb állomásainak ismerete. |
| e) | Tájékozódás a magyar irodalom történeté- ben néhány jelentős támpont, kronológiai adat birtokában; nevezetes emlékhelyek ismerete, ideértve például a régió, a lakó- hely irodalmi vonatkozásait is. | C) | Tájékozódás a magyar irodalom történe- tében, az alapvető műfajok és korstílusok körében. |
| d) | Válaszok keresése a "Mit, miért olvasok én, mit és miért olvasnak mások?" kérdésre. | D) | Az olvasók, az olvasásra indító tényezők sokfélesége, a "Kik, mit, miért olvasnak?" kérdésre válaszok keresése, ezzel összefüg- gésben a népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszköze. |
| c) | Elemi ismeretek a művészet, az irodalom születéséről. | E) | Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése. |
| 10. | Minden képzési programban feldolgozandó szerzők és művek (a 10. évfolyam végére) | ||
| 1. | Művek a magyar népköltészetből: Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány. Kőműves Kelemen; 3-4 mű az európai népköltészetből, különös tekintettel a Kárpát-medence népeire, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájára. | ||
| 2. | Szerzők a magyar irodalom évszázadaiból: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Fajos, József Attila, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János. | ||
| 3. | Művek a magyar irodalom évszázadaiból: Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének; Fazekas Mihály: Ludas Matyi; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat, Csongor és Tünde, A vén cigány; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz. Az alföld. Nemzeti dal. Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok, Szondi két apródja, A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én..., Szeretném, ha szeretnének. Párisban járt az ősz, Az eltévedt lovas; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Babits Mihály: Messze, messze ...., Esti kérdés. Balázsolás; József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Ringató, A Dunánál, Karóval jöttél ...; Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János legalább egy-egy műve. | ||
| 4. | Szerzők és művek az utóbbi 50 év irodalmából, a kortárs magyar irodalomból, ideértve a határon túli magyar irodalmat is. | ||
| 5. | Egy-egy jellemző részlet ismerete az antik mitológiából, a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Szophoklész és Shakespeare egy-egy drámája, a világirodalom klasszikusai Moliére-től a XX. század végéig, beleértve a környező népek irodalmát. | ||
| A | szerzők és művek tematikus, történeti vagy más rendben egyaránt taníthatók. | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Köznyelvi kiejtés Beszédlégzés, artikuláció, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondat- és szövegfonetikai esz- közök, értelmi szünettartás. | Tiszta artikuláció, helyes hanglej- tés (az egyéni lehetőségek figye- lembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazása beszéd közben. 1b | A mindennapi beszédben, vers- es prózamondás közben helyes köznyelvi kiejtés. |
| Beszéd A szókincs bővítése és pontosítá- sa. Páros és csoportos kommuniká- ció. Szóbeli közlésekből információk kiemelése, beszélgetés a hallot- takról. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása. | Szavak értelmezése szövegössze- függésben. 2d A tartalmat pontosan közvetítő szókincs használata, folyamatos, összefüggő beszéd. Az argó ki- fejezéseinek kerülése a minden- napi kommunikációban. 1e Információk felidézése tanítói kérdések segítségével. 1d A beszélgetésben való részvétel. 1 f,g A tanult nyelvi fordulatok alkal- mazása konkrét helyzetekben. 1b | Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasí- tások megértése. Kérdésfeltevés, válaszadás. A bemutatkozás, köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén. |
| Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Szabadon választott vagy adott témáról szövegalkotás szóban és írásban (olvasmányokról, vizuális élményekről, személyesen átélt eseményekről, tapasztalatokról, élőlényekről, tárgyakról, tájakról). A szövegalkotás szabályai (anyaggyűjtés, tagolás, a kifejtés sorrendje). Nyelvi megformáltság (szemlé- letes, választékos kifejezések, a szóismétlés indokoltsága). | Gondolatok értelmes és érthető szóbeli közlést összefüggő mondatokkal, 1a-e; 3g-h; 8a Közös előkészítés után egy-más- fél oldal terjedelmű írásbeli fo- galmazás írása önállóan, elbeszé- lő, leíró vagy levél formában. 3d A cím rendező szerepének érvé- nyesített a mondanivaló kifej- tésében. 3d A szöveg bekezdésekre tagolása. Hibák javítása tanítói segítséggel. 3f | Olvasmányok tartalmának össze- foglalása néhány értelmes, össze- függő mondattal. Tudjon az adott témáról 6-8 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában, a minimális teljesítményben jelölt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával. |
| MAGYAR NYELV | ||
| Anyanyelvi ismeretek Szöveg, mondat, szó, hang, betű. A hangok időtartama, jelölésük. A magyar ábécé. A hangok fajtái: magán- és mássalhangzók. Szótő, toldalék; szótag. A szavak elválasztása. | A tanultak felismerése alkalma- zási helyzetben, megnevezésük konkrét példákon. 6a Az elválasztás szabályainak készségszintű alkalmazása. 6d | A magyar ábécé. Szavak tövének felismerése. A szavak helyes ehalasztása (ki- véve az összetett szavak és a tu- lajdonnevek elválasztási esetei). |
| Az. egyszerű mondat fajtái (a be- szélő szándéka szerint). | Mondatok fajtájának felismerése, megnevezése tartalmi elemzés alapján. 6a,d | Mondatfajta megnevezése konk- rét esetekben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névelő és a személyes névmás fogalma, fajtái; igeidők, igei személyragok. A leggyakoribb igekötők. A melléknév és a számnév foko- zása. Az egyes és többes szám megkü- lönböztetése, jelölése. | Szófajfelismerés, -megnevezés jelentés alapján a tanult szófajok körében. 6b | Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében). A többes szám felismerése. |
| Helyesírás A mondat helyesírása. A tulajdonnevek írása: gyakori személy-, állat- és földrajzi nevek, címek. Az igeidők jelölése, az igekötős igék helyesírása. A melléknév és a számnév foko- zott alakjának írása. A keltezés írása; számok írása betűvel. | Készségszintű alkalmazás a mon- datkezdő nagybetű, a mondatvégi írásjel, valamint a tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írásában (begyakorolt esetekben). Készségszinten: igeidők; a mel- léknév és a számnév fokozott alakjának; az igekötő az ige előtt áll esetének helyes írásmódja. Jártasság szintjén: az igekötős igék további esetei, a szófajok - fent jelzetteken kívüli - tolda- lékos alakjai. 6d | Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése. Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje. A keltezés egyszerű alakjának helyesírása. |
| A magyar helyesírás elvei szerinti írás: - a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, - a kiejtéstől eltérő hang- kapcsolatok jelölése, - a j és ly jelölése. | A tanulók környezetében használt szavak és a tankönyvek szókincse körében az időtartam helyes jelölése (a helyes kiejtés, a beszédhallás és a helyesírás együtt tartásával) a jártasság szintjén. A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével a jártasság szintjén. Kb. 60-70 szóban a j hang helyes jelölésének biztos tudása. 6d | Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében begyakorolt esetekben (szóvégi ó-ő, ú-ü). 30-40 szóban a j hang helyes jelölése. |
| OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS | ||
| Az olvasási képesség Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei és készségei. Az olvasástechnika fejlesztése hangos és néma olvasással. A felolvasás technikája (tempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, értelmi szünettartás, kapcsolat- tartás a hallgatósággal). | Szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasás az élő beszéd üteméhez közelítő tempóban és hanglejtéssel. 2a-b | Legyen képes tartalmilag tisztá- zott és megértett szöveg felkészü- lés utáni folyamatos felolvasá- sára. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az értő néma olvasás fejlesztése szépirodalmi és ismeretközlő szövegek olvasásával, elemzésé- vel, értelmezésével. Olvasmányok vázlata. | Készségszintű néma olvasás a szöveg tartalmának megértésé- hez. 2a Szövegelemző műveletek önálló- an (információk, tények, adatok kiemelése, lényegkiemelés, tömörítés, bővítés) és tanítói segítség- adással (téma felismerése, össze- függések kiemelése, értelmezések, kulcsszvavak kiemelése). 2f; 4a; 5c,d | Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg né- ma olvasása. A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. |
| Műismeret Népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek, elbeszélések, regényrészletek a magyar és B világirodalomból. Gyermekek számára érthető is- meretterjesztő szövegek, publi- cisztikai írások. Dramatikus népi játékok, jelene- tek. Egyszerű szerkezetű ifjúsági re- gény. | Az olvasott művek tartalmának globális felfogása. 7a,c Műelemzés a tartalmi rétegek feltárására tanítói irányítással. 2c-e Részvétel ismert vagy kitalált történet dramatizálásában. 2b Néhány mű, műrészlet memorizá- lása. 2b; 4c; 8a Ifjúsági regény önálló olvasása. 7a | Bkom tájékozottság legnagyobb költőink, íróink és - a tanulok életkora szempontjából kitüntetett - műveik körében (szerző, a mű, címe, témája). Öt vers szöveghű felidézése. |
| Irodalmi ismeretek Szépirodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek jellemzői (terjedelem, forma, felépítés, témaválasztás, nyelvi eszközök). Népköltészet a művek keletke- zese, műfajai, mesetípusok, a népmesék jellemzői. A versek hangulata, költői esz- közök, szerkezeti sajátosságok. Ritmus, rím, hasonlat, ismétlés, fokozás. | Az olvasmányok megkülönböz- tetése műfaji jellemzőik alapján. Megnevezés (vers, próza, ismeretterjesztő szöveg). 2g A szereplők, a színhely, az idő megnevezése; a tettek motívumainak keresése; a tettek értékelése; a szereplők kapcsola- tainak felismerése. 2c; 4b A műfaji jellemzők szerepének felismerése a tartalom kifejezé- sében. 6c | A művek által keltett élmények megfogalmazása a tanító segítsé- gével. Tudja az olvasottakkal kapcso- latos véleményéi, álláspontját önállóan megfogalmazni. |
| Könyv- és könyvtárhasználat A könyv, a folyóirat és az újság néhány jellegzetes tartalmi és formai jellemzője Helyük a könyvtárban. | Gyermeklexikon használata. 5e A helyesírási szótár használata a szokás szintjén. 5a Könyvek besorolása ábécérendbe szerző és cím szerint. Könyv-folyóirat-újság megkülön- böztetése. Könyvkeresés szabadpolcon. 5a | A tartalomjegyzék használata. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT | ||
| Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával. Szövegírás másolás, tollbamon- dás és emlékezetből írás után. | Automatizált írásmozgások, kész- ségszintű írástechnika, gazdasá- gos szövegelrendezés. 3b Egyéni, olvasható, rendezett írás- kép. Az írásmunkák önellenőrzése, hibajavítás a szokás szintjén. 31" | Szövegírás betűtévesztés, betű- csere, betűkihagyás nélkül, a helyesírásnál jelzett normák megtartásával. Önellenőrzés, hibajavítás tanítói utasításra. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| A kommunikációs helyzet, a beszélő és hallgató szerepe. A nyelvi jelrendszer elemi szintű bemutatása. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) és viszonyuk a ver- bális közléshez. A hangképzési és a mondatfone- tikai ismeretek alapjai. Beszédművelési gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorla- tok. | A köznapi kommunikációs hely- zetekben való biztonságos eliga- zodás: értés és közlés; türelem és együttműködés a beszédpartner- rel. 1a; 3g Az élőbeszéd rétegeinek (monda- tok, intonáció, gesztusok) együt- tes felfogása és helyes együttes alkalmazása. 1b Tiszta hangképzés, helyes intonáció. Igény a kifejező, az. egyéni beszédmódra. 3a Vitában való részvétel: kapcsolat- felvétel, -tartás, saját álláspont megvédése, figyelem az ellen- véleményre. 1c, f, g | Eligazodás a mindennapi kom- munikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás. A kapcsolattartás elemi udva- riassági tormáinak ismerete és alkalmazása. A kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| NYELVISMERET | ||
| Különféle tartalmú szövegek olvastatása, felolvastatása, közös megbeszélése. Állandó kézírásgyakorlat iskolai és házi feladatokban. Az előző években tanult helyes- írási ismeretek gyakorlása és tudatosítása. A hangváltozások helyesírása: hasonulás, összeolvadás. A szófajok helyesírása: ragozott igealakok, köznevek, gyakrabban használt magyar tulajdonnevek. | A tanult nyelvtani, nyelvhelyes- ségi, stilisztika ismeretek alkal- mazása. 6d Az életkornak megfelelő szöve- gek értelmes, kifejező, jó tempó- jú olvasása és felolvasása. 2a-b A teljes megértést biztosító néma olvasás. 2a Rendezett íráskép. 3b Az életkornak megfelelő, közke- letű szavak készségszintű helyes- írása, a tanult szabályok alkalmazása. 3c Önellenőrzés és hibajavítás. 3f | Helyes hangképzés. Gyakorlati, iskolai. Szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. A szöveg megértését biztosító. készségszintű néma olvasás. Rendezett, olvasható íráskép, megfelelő tempójú írásmód kü- lönböző feltételek mellett: tollbamondás, másolás, önálló írás. Az iskolai tanulmányokban, a magánéletben gyakran használt szavak megfelelő helyesírása. Az egyszerűbb helyesírási szabá- lyok önálló alkalmazása. A Helyesírási kéziszótár használata. |
| Szókincsfejlesztő gyakorlatok. A szófajokra vonatkozó alapis- meretek. A szóképzés és a jelentés össze- függésének, a szavak kapcsolódá- si lehetőségeinek felismertetése. A szavak jelentésére vonatkozó ismeretek: nyelvhasználati sza- bály, fogalmi jelentés, szóhangu- lat. Jelentéselemzési gyakorlatok: rokon- és ellentétes értelműség, többértelműség, a szólások jelen- tése. | A szavak alapjelentésének, han- gulatának, stílusértékének felis- merése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban. 6f A nyelvi változások megfigyelé- se, elsősorban a szókincsben, például szólásokban, közmondá- sokban. 6g Az idegen nyelv tanulását segítő ismeret a nyelvi jelrendszerről - a felismerés szintjén. 6c | A tanuláshoz kapcsolódó közna- pi, szaknyelvi és irodalmi szó- kincs ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS | ||
| Az élőszóbeli és írásbeli fogal- mazás legfőbb ismérvei. Fogalmazási gyakorlatok a tájé- koztató, az ábrázoló, az. érvelő, a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből: elbeszélés, leírás, jellemzés, bi- zonyítás, meghívó, levél. Gyakorlatok a köznyelv, a szak- nyelv, a szépirodalmi nyelv meg- különböztetésére. Szótári ismeretek, szótárhaszná- lati gyakorlatok. | Gyakorlottság a szövegelemzés néhány alapvető módszerében: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. 2f Kifejezőképesség szóban és írás- ban többféle műfajban és nyelvi rétegben: elbeszélés leírással, jellemzéssel; jellemzés több néző- pontból; leírás - saját élményhez, olvasmányokhoz kapcsolódva. 3d,h Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében. 5c,d írott szövegekről vázlatkészítés fokozatos önállósággal. 5c Az önkontroll és szövegjavítás képessége. 3f A tanult tantárgyak szókincsének megértésen alapuló alkalmazása a köznyelvitől eltérő szójelentések tudatosítása révén. 3e A szavak többletjelentése, árnya- latai iránti fogékonyság: az iro- dalmi és köznapi szövegek össze- hasonlításában. 2d; 3h | Elemi fokú, szabatos kifejezés többféle műfajban: élőszóban a köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél megszerkesztése. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása: a téma megneve- zése, tények, adatok kiemelése. Ismereteinek rövid szóbeli és írásbeli összefoglalása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| IRODALOMOLVASÁS | ||
| Tapasztalatszerzés az elbeszélő irodalom köréből meghallgatás és egyéni olvasás alapján: népmonda, különböző mesetí- pusok, ballada a magyar és az európai népköltészetből; mitoló- giai történet, bibliai történet: tör- téneti monda, elbeszélés, elbeszélő költemény, ifjúsági regény a magyar irodalomból. Változatos tematikájú és ritmikájú versek meghallgatása, olvasá- sa, tolmácsolása a magyar és az európai népköltészetből, a klasszikus magyar költészetből, a mai gyermekköltészetből. Színház és dráma - egyszerűbb dialogikus fonnák, dramatikus népszokások. | Különböző műfajú, megjeleníté- sű szövegek olvasása, például napló, levél, útirajz, aforizma. szállóige; egy-egy részlet a világ- irodalom klasszikus ifjúsági mű- veiből; népköltészeti alkotások- ból, a mai gyermekköltészetből. 9d Elemi tájékozódás a művészet születéséről, az irodalom és pél- dául a zene, a képzőművészet kapcsolatáról. 9e Nyitottság az élmény befogadá- sára, a ritmusélményre, a játé- kosságra, irodalmi hősök helyze- tének, sorsának, érzelmeinek, gondolatainak átélésére, meg- értésére, megjelenítésére. 7a A mű szövegére irányuló figye- lem; a szerkezet, a művészi nyelvhasználat, az elsődleges és a mögöttes jelentés felfogása. 2c,f; 4a | A népköltészet és műköltészet megkülönböztetése néhány jellemző jegy alapján. Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megneve- zése. Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése. A megismert magyar írók, költők életrajzának legfontosabb elemei. Részvétel kommunikációs helyzeteket megjelenítő dráma- játékban. |
| Tájékozódás a gyermekeknek szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában, például alko- tók életrajza, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás, lexi- kon, enciklopédia olvasmányaival összefüggő szócikkei. Tájékozódás a lakókörnyezet irodalomtörténetében, ideértve a lakókörnyezet, a régió irodalmi emlékeit, emlékhelyeit. | Az erkölcsi és az esztétikai fogékonyság növelése: vélemény- alkotás szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi megjelenítés módjáról; árnyaltság az ízlésítéletekben. le,f; 2d,e; 4e; 8c Alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak össze- gyűjtése könyvtári dokumen- tumok felhasználásával. 3b; 5c,e; 7g; 9b,c | |
| SZERZŐK ÉS MŰVEK Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány. Kőműves Kelemen (népballada); Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Vörösmarty Mihály egy műve, például Szép Ilonka; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz; Az alföld; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok és például Mátyás anyja; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Molnár Ferenc: A Pál utcai Fiúk; József Attila: Altató; Weöres Sándor néhány műve, valamint egy-egy részlet az antik mitológiából, a Bibliából, a világirodalom klasszikusaitól, például Verne; Defoe: Robinson | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MEMORITER | ||
| Irodalmi szövegek kifejező felol- vasása. Tájékozódás az idézetek megfelelő alkalmazásáról és módjairól. | Memoriter szöveghű felidézése, kifejező előadása a hallgatóság figyelmének felkeltésével, ébren- tartásával, 1c; 2b; 4c; 8a Idézetek, utalások, szállóigék megfigyelése köznapi szövegek- ben is. 6g | Rövid művek és részletek emlé- kezetben tartása, szöveghű előadása, például János vitéz, Toldi részlete, valamint még öt vers, egy prózai szöveg, például mese részlete(i). |
| IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁK | ||
| A művek szerkezetét, jelentését leltáré egyszerűbb szövegelem- zési műveletek. A szerkezetet alkotó elemek elkü- lönítése, például az epizód, a kiindulási pont, a bonyodalom, a tetőpont, a megoldás. A szóképek jellemzőinek, ill. a ritmikának, a verselésnek szöveg- elemzésen alapuló bemutatása: rímfajták, időmértékes és ütem- hangsúlyos verselés elkülönítése. | Tájékozódás az olvasott művek műfaji jegyeiről, a jellemzők elkülönítése, fogalmak értelme- zése. 2g Fogékonyság az irodalmi nyelv iránt például metafora, allegória alkotóelemeinek, jelentésköreinek feltárásával. 6e A betű szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. 3e | A szerkezetet alkotó elemek fel- ismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők, a főhős életútja; a cselekmény me- nete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése. A dramatizált fonnák néhány elemének megnevezése: helyszín, helyzet, a szereplők, a monológ, a dialógus. |
| A szövegformálás nyelvi jellem- zőinek szerepe az olvasott művekben. fogalmak: népdal, szöveg és dallam, cím; mese; ballada (a balladai történetmondás jellem- zői); elbeszélő költemény; táj leíró vers; életkép; a regény fogalomköréből: szerkezet, cse- lekmény, szcrcplő(k); ismétlés, fokozás, párhuzam, gondolatrit- mus, ellentét, hasonlat, megsze- mélyesítés, versszak, refrén; monológ, dialógus, helyzet. | Önbizalom, ötletesség a belső képek, képzetek előhívásában; a képzelet, a kíváncsiság mozgósí- tása például stílusalakzatok hatá- sának megfigyelésével, kreatív szövegformálással. 3h; 4d: 8b,c Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, például a szülőföld motívuma, vándormotívum felis- merése például népköltészetben, meseváltozatokban; a Lúdas Matyi és a Toldi kulcsmotívumai, alaphelyzetei. 7c | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MAGYAR NYELV | ||
| KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| A magán- és a közösségi kom- munikáció tényezői és funkciói. Az írásbeli és a szóbeli közlés- mód különbségei. Alapismeretek a tömegkommuni- káció köréből: hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetések. Beszédművelési gyakorlatok, a helyzetnek megfelelő intonáció, szóválasztás, szerkesztés fejlesz- tésére, többféle stílusrétegben. | Aktív részvétel az ún. kisközös- ségi kommunikációs helyzetek- ben: az. alkalomnak megfelelő felszólalás, érvelés a vitában. 1A Együttműködési képesség a beszédpartnerrel, saját álláspont kialakítása és korrigálása, az el- lenvélemény mérlegelése. 1A; 3C.D.F A hallgató szempontját is figye- lembe vevő stíluseszközök meg- találása: a szavak, a gesztusnyelv, az intonáció jó hatásfokú felhasz- nálása és felfogása. 1B; 3A Biztos tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajok- ban; a hír és a kommentár kü- lönbsége, a tömegkommunikáci- ós eszközök szerepe és hatása. 1E | Az eligazodás és részvétel képes- sége a kisközösségi kommuni- kációs helyzetekben. Alapfokú ismeretek a tömeg- kommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befo- gadás oldaláról. |
| NYELVTANI ISMERETEK | ||
| Mondattani ismeretek: a mondat a szövegben és a szövegen kívül. A mondatrészek. A mondatrészi szerepek elemi, szószerkezeti, tagmondati formái. Az alá- és mellérendelő viszo- nyok a szószerkezetekben és az összetett mondatokban. Jelentéstani ismeretek bővítése: rokonértelműség, azonos alakú- ság a mondat és a szó jelenté- sében. A jelentés szerepe a szóképzés- ben és a mellérendelt összetett szavakban. Szóalkotási módok: az alárendelt szóösszetétel. Különféle tartalmú és műfajú szövegek olvastatása, felolvasta- tása. | Mondattani ismeretek és elemzési készség: az egyszerű és az össze- tett mondat szerkezetének, jelen- tésének, szintagmáinak felismeré- se és értelmezése, az ezekre vo- natkozó ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása. 6A-B A nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalma- zása. 3C Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani rend- szerének összehasonlítására. 6C,F A szókincs különböző rétegeinek (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv) tudatos használata. 3E Jó tempójú néma olvasás, külön- féle műfajú szövegek felkészülés nélküli, értelmes felolvasása. 2B Felkészülés után szépirodalmi művek igényes, kifejező felolva- sása. 2B | Mondattani elemzési jártasság: a mondategész, a tagmondatok és a mondatrészek (szintagmák) szerkezetének, jelentésének felis- merése az egyszerűbb esetekben. Különféle műfajú szövegek ér- telmes, folyamatos felolvasása, a megértést biztosító néma olvasás. Törekvés a szépirodalmi művek kifejező felolvasására. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| írásgyakorlatok iskolai és házi feladatokban. Beszédművelési gyakorlatok. A tanult mondattani és szótani ismereteknek megfelelően a he- lyesírási szabályok körének bőví- tése: központozás, a tulajdonne- vek és a belőlük képzett mellék- nevek helyesírása, az egybe- és különírás szabályai. A magyar helyesírás szabályai használatával az önkontroll fej- lesztését szolgáló hibajavítási gyakorlatok. | Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. 3B A helyesírás értelemtükröztető lehetőségének felhasználási ké- pessége. 3C A korábbiakon túl biztos helyes- írás a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában is. 3C | A megnőtt követelményeknek megfelelő íráskészség, olvasható, rendezett íráskép. A központozás, az egybe- és különírás szabályainak ismerete és alkalmazása. A tanulmányaikban előforduló tulajdonnevek helyesírása. Gyakorlottság a Helyesírási kéziszótár használatában, az önellenőrzésben, hibajavításban. |
| SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS | ||
| Mondatelemzés, szókincsfejlesztés és fogalmazás különféle műfajokban és stílusrétegekben. A magán- és közéleti kommuni- káció, az írásos és az élőszóbeli szövegek felfogásának és alkotá- sának különbsége. | Az életkornak megfelelően fejlett szóbeli és írásbeli kifejezőképes- ség: mondatszerkesztés, szóvá- lasztás, stíluseszközök használata különféle műfajú és igényességi szintű szövegekben. 3D,E Képesség az önálló ismeretszer- zésre: jegyzet és vázlat készítése | A kommunikációs helyzetet, az élőszó és az írásbeliség különb- ségét figyelembe vevő fogalma- zási készség. Tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat készítése tanári segít- séggel. A tanult, olvasott szöveg tartal- |
| Kreatív szövegalkotás: jellemzés hangnem- és nézőpontváltással, párbeszéd- és monológírás, szövegátalakítás, stílusgyakorlatok különféle hangnemekben. | előadásról és írott szövegről, kü- lönféle forrásokból, forrásjelölés, idézés. 5B,D,E,H A véleménynyilvánítás képes- sége. 1D,F Fogalmazási készség az elbeszé- lésen, leíráson, jellemzésen, levélen túl a különféle érvelő műfajokban: ismertetés, tudósí- tás, magyarázat. 3D A nyelvi forma és a jelentés, a szó szerinti és metaforikus érte- lem összefüggéseinek felismerése különféle műfajú (szépirodalmi, ismeretterjesztő) művekben. 2C | mának értelmes ismertetése: szö- vegtömörítés, kifejtés. Törekvés az önálló vélemény kialakítására mind a közösségi helyzetekben, mind a szépiro- dalmi olvasmányok feldolgozá- sakor. A tanuló olvasmányaihoz kap- csolódó, a művek ismeretét bizonyító fogalmazás. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS | ||
| Ismeretek a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szóbeli és írásbeli műfajairól: a tárgyszerű- ség, a műre való hivatkozás kívá- nalmai; a "tetszik-nem tetszik" ízlésítélet árnyalt kifejezése, indoklásának módjai, lehető- ségei, tájékozódás az önkifejezés kisközösségi és nagyobb nyilvánosság előtti módjairól. Érvek, bizonyító erejű példák felkutatása, rendszerezése; tájé- kozódás a könyvtárban. Az írásbeli és szóbeli megnyilvá- nulásokhoz gyűjtött anyag rend- szerezése: vázlat, jegyzet, olvasó- napló, leírás, jellemzés, elbeszé- lés, ismertetés műfajában. | A kifejezőképesség, a kritikai érzék, a gondolkodás, az önbi- zalom fejlesztése az olvasói ta- pasztalatok szóbeli és írásbeli megfogalmazásával, megvitatá- sával: személyes vélemény, állás- pont alkotása szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi meg- jelenítés módjáról; mások néző- pontjainak mérlegelése. 3E,G,H; 8E; 9D Könyvajánlás, olvasmánybeszá- moló készítése kortársaknak és ismeretlen közönségnek. 2D; 8E Árnyaltságra törekvés az ízlésíté- letekben, a véleményformálás szókincsének megismerése, ennek érdekében például élmé- nyek összevetése, a hasonlósá- gok, különbségek feltárása, következtetések megfogalmazása. 3D; 8E | Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbe- szélés, az összefoglalás műfajá- ban. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Ismeretek a közéleti írásbeli és szóbeli kommunikációról. A leggyakoribb kommunikációs helyzetek felidézése, a kommuni- kációs gátak, konfliktusok felol- dási módjainak elemzése és gya- korlása. A kommunikációs tényezők elemzése, különös tekintettel a hallgató szerepére. A különféle kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodó stí- lusérzék kialakítása. Elemzések a stílusrétegek, a stílus és a jelentés kapcsolatának köréből. | Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetekben is. 3F Képesség kommunikációs konf- liktus feloldására; a manipulációs szándék felismerésére. 1G Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kom- mentár, kiegészítés, érvelés, cáfo- lat a mindennapi, saját kérdése- ken túlmutató témákban is. 1F A meggyőzés képessége, kulturált vitakészség különböző kommunikációs szinteken, az önkontroll képessége. 1F,G A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés. 1B; 3D | Megfelelő hangnem és stílus is- mert kommunikációs szituáció- ban. A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömeg- kommunikációs helyzetekben. Véleménynyilvánítás, kulturált vitakészség magán- és közéleti kommunikációs körben, törekvés mások álláspontjának megértésé- re, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására. |
| NYELVTANI ÉS ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK | ||
| A szöveg szerkezetére és jelentésére vonatkozó ismeretek. Szövegfonetikai ismeretek és gyakorlatok. A szövegtani elemzések során a már tanult grammatikai ismeretek összefoglaló felidézése és szövegtani szerepük tudatosítása. A legfontosabb szövegtípusok. Stilisztikai ismeretek. A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek: - a nyelv mint jelrendszer, - a nyelv rétegződése: nyelv- járások, rétegnyelvek, - a nyelv élete, állandó mozgása; a főbb nyelvtörté- neti korszakok, - a nyelvtípusok - nyelvünk helye a világ nyelvei között, a magyar nyelv rokonsága. | A szövegtani, mondattani, stilisz- tikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási képes- sége, elemzési jártasság. 6A,B Az anyanyelv sajátosságainak is- meretében a kontrasztív szemlé- letre való képesség a tanult ide- gen nyelvek vonatkozásában. 6C Eligazodás a jelentősebb egy- nyelvű szótárak használatában.5E A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való képesség. 6G Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban. 2A | A szövegösszetartó erő eszközei- nek felismerése és alkalmazása saját fogalmazásaiban. A grammatikai ismeretek össze- foglaló felidézése a nyelvi ele- mek és a szabályrendszer fel- ismerésével és megnevezésével. Az anyanyelvi grammatikai tudás felhasználása az idegen nyelv tanulásában. Gyakorlottság a szótárak haszná- latában. Jó tempójú, néma értő olvasás. Törekvés a művészi szövegek hiteles felolvasására. Olvasható, kellő tempójú írásmód. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A nyelvművelés lehetőségei és jelentősége. A különféle egynyelvű szótárak használatának gyakorlása. Gyakorlatok ismeretlen szövegek értelmező olvastatására; művészi szövegek kifejező felolvasására, előadására. A magyar helyesírás rendszerének összefoglalása. Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata: tartalomjegyzék, képek jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek. | Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása minden szövegtípusban és témában. 6D Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi jelrend- szer, a nyelvtörténeti ismeretek. 6F | A magyar helyesírás szabályainak önálló használata, alapvető helyesírási készség. Nyelvünk helyének ismerete a világ nyelvei között. |
| SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS | ||
| Ismeretlen szövegek megértése és elemzése - szerkezetük, kohézió- juk és logikai kapcsolataik feltá- rásával. Szövegek feldolgozása, újraalko- tása. Szövegalkotási gyakorlatok: magán- és hivatalos iratok, ta- nulmányaikhoz, szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség: kérdőív, nyomtat- vány, kérvény, ismertetés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, krono- logikus beszámoló, beszámoló színházi élményről, filmről, tele- víziós műsorról, interjú. Irodalmi élmények alapján krea- tív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek írása, dramatizálás, stílusgyakorlatok, szövegátalakí- tás hangnem- és nézőpontváltás- sal. | Véleménykifejezés, a kommuni- kációs helyzethez alkalmazkodó szövegalkotási képesség a ma- gán- és a társadalmi élet területén különféle műfajokban; a korábbi- akon tűi: kiselőadás, beszéd, hivatalos iratok. 3D Publicisztikai, ismeretterjesztő szövegek megértésének képes- sége. 1E; 2D Gyakorlottság a szövegelemzési eljárásokban: önálló jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkieme- lés, szöveg-összefoglalás. 2F; 5B-D Verbális és vizuális információk felhasználási képessége. 5F Művészi szövegek nyelvi formá- jának, stíluseszközeinek, mögöt- tes jelentésének önálló értelmezé- se. 2D; 7F A művelt köznyelv (regionális köznyelv), szaknyelv biztos használata írásban és szóban. 3E Kreatív szövegalkotási képesség: személyes történetmondás, szö- vegalakítás, nézőpont- és stílus- váltással. 3H | A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szö- vegek alkotása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban. Újságolvasási képesség: újság, ismeretterjesztő folyóirat, tele- vízió híranyagának, hírközlési módjának összehasonIítása. A nyelvi kifejezés szabatosságá- ra, világos szerkesztésre törekvő, önálló írásbeli és szóbeli szö- vegalkotás: dolgozat, felelet. Az önálló ismeretszerzést szolgá- ló anyaggyűjtés, jegyzet, szöveg- összefoglalás. A művelt köznyelv (regionális köznyelv) jellemzőinek ismerete és használata különféle kommu- nikációs helyzetekben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS | ||
| Szövegalkotási gyakorlatok: szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsokkló írásbeliség nyelvi, kifejezésbeli kívánalmai, a mon- danivaló megformálása és nyelvi megalkotása: ismertetés, fejtege- tés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, élménybeszámoló, ajánlás. Tájékozódás az irodalmi ismeret- terjesztés olvasmányokhoz, szerzőkhöz kapcsolódó műfajai- ban; problémákhoz, feladatokhoz érvek felkutatása, rendszerezése. | A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szö- vegek alkotása a személyes érin- tettség kifejezésével: művek értel- mezése megfelelő fogalomhaszná- lattal, szépirodalmi vagy értekező művet saját szavaival ismertető fejtegetés, önállóan választott szövegek értelmezése, problémák kifejtése. 8B,D,E Esszék, irodalmi ismeretterjesztő szövegek önálló feldolgozása, különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése. 3E-G; 7F | Annak tudatosulása, hogy a szépirodalmi mű jelentésének forrása a nyelvi forma. A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szö- vegek alkotása a személyes érin- tettség kifejezésével, például fejtegetés. Tárgyszerű, világosan felépített beszédmű, folyamatosságra törekvő előadás: ismertetés, véleménykifejezés. A témának, a címzettnek meg- felelően felépített, önálló írásbeli és szóbeli felelet. |
| Ismeretterjesztő műfajok felhasz- nálása, az olvasottak gondolatme- netének, állításainak, nézőpont- jainak feltárása. | Önálló véleményalkotás, ismerte- tés, összefoglalás olvasott szöve- gekről, művekről, a mondanivaló elrendezése és kifejezése ismert (adott) és ismeretlen közönséghez egyaránt. 3F-H Önálló jegyzet- és vázlatkészílés egy szöveg előkészítéséhez, illet- ve reprodukciójához hallás után és olvasás útján például háttéra- nyag áttekintésével és felhaszná- lásával. 5C.E-H A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó, igényes és egyéni stílusú szövegek alkotása például az értekezés, kiselőadás műfajá- ban is. 3F,G | Az önálló ismeretszerzést szolgá- ló anyag gyűjtése, jegyzet, szöveg-összefoglalás készítése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| IRODALOM | ||
| IRODALOMOLVASÁS | ||
| Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása; különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek egyéni olvasáson, újraolvasáson, beszélgetésen, elemző, értelmező tevékenységeken alapuló feldol- gozása. Olvasmányok az elbeszélő iroda- lom köréből, a klasszikus magyar és világirodalom különböző korszakaiból, például mitológiai történet, bibliai történetek, elbeszélő költemény, elbeszélés, ifjúsági regény, regény, napló, levél, önéletírás, útirajz. Változatos tematikájú, ritmikájú, műfajú versek a magyar és az. európai klasszikus költészetből, a kortárs magyar költészetből. Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, vándormotívum jelen- tése. Egyszerűbb dialogikus formák megismerése olvasás, dramati- zálás, dramatikus játék, élő szín- házi élmény útján; egy dráma feldolgozása. | Nyitottság az irodalmi élmény, a "rólunk szól a mese" befogadásá- ra, például érzelmi tartalmakra, élethelyzetek, sorsok átélésére; gondolatok, eszmék felfogására és kifejezésére. 2A,E; 4D; 7A-D A befogadás tapasztalatainak tudatosítása: a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 2C; 7E,F; 8B,C Hasonlóságok és különbségek megnevezése: művek témája, szerzők látásmódja között, például tájleíró versek, hasonló témájú szövegek összevetésével. 2D.G; 7G; 9A,C,E Emberi kapcsolatok, cselekede- tek, érzelmi viszonyulások összetettségének felfogása, meg- beszélése, megvitatása: érzelmi megnyilvánulások, ellentmon- dásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, meg- beszélése, megvitatása. 1A,D,F; 2E; 3D; 7F | Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése az epikai és drámai művekben. Stílusalakzatok, szóképek felis- merése. Érzelmek, magatartások, jelle- mek, kapcsolatok, indítékok saját szavaival való bemutatása például a jellemzés, az. ismertetés műfajában, szóban és írásban. Együttműködés társaival, például szerepjátékban, dramatikus já- tékban való részvétellel. |
| SZERZŐK ÉS MŰVEK Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy mű; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (egy részlet); Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat; Petőfi Sándor: Nemzet dal. Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Szondi két apródja; Jókai Mór A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én ... Párisban járt az ősz; Babits Mihály: Messze, messze ...; Kosztolányi Dezső egy-két műve; József Attila: Ringató. Betlehemi királyok; Radnóti Miklós, Illyés Gyula egy-két verse; tovább; Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond egy novellája vagy regénye; a világirodalom néhány alkotása. | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK | ||
| A megszólaltatott, megjelenített mű sajátosságainak bemutatása például kifejező tolmácsolással, dramatizálással; a könyvtári do- kumentáció hangzó és vizuális anyagainak felhasználásával. Szállóigék, jellemző részletek, teljes művek idézésének szerepe és módjai szóban és írásban. Kreatív gyakorlatok: például szö- vegek kiegészítése, átírása hang- nem váltással, nézőpontváltással; ritmikus szövegek alkotása, dra- matizálás. | Idézetek, szállóigék, utalások gyűjtése a köznapi nyelvből és irodalmi művekből. 8F Teljes művek és részletek szö- veghű felidézése: további 10 vers, egy-két 15-20 soros próza- részlet, illetve egy-két dráma- részlet. 2B; 3A A koncentrálóképesség, az emlé- kezet, az önbizalom fejlesztése például memoriter kifejező tol- mácsolásával, a hallgatóság fi- gyelmének felkeltésével, ébren- tartásával. 2B Annak felismerése, hogy a kifejező vers- és prózamondás feltételezi az értelmezést. 2B Az önismeret, az önbizalom és az együttműködési képesség fejlesz- tése például kreatív gyakorlatok- kal, dramatikus játékkal. 8A.B Kreatív tevékenységek eredmé- nyének megnevezése, például ha- tásának megfogalmazása. 4C; 6E | Teljes művek és részletek szö- veghű felidézése (további 5 vers, egy 15-20 soros prózarészlet). Idézetek célnak és a szövegkör- nyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban, az. idézőjel megfelelő használata, a forrás megjelölése. |
| TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN | ||
| A kifejezésmód jellemzői, szerepe, a mű jelentéseivel való összefüggésének feltárása egyszerűbb szövegelemzési műveletekkel: idő- és eseményszerkezet elbeszélő művekben és a drámában; a lírai művek szerkezete, képisége. A szerkezet, a kifejezésmód je- lentése az adott mű világában; a kifejezésformák és a mű hatása, jelentése(i) közötti összefüggések bizonyítása. Ritmusteremtő elvek és elemek irodalmi művekben: a ritmika, a verselés, a zeneiség hatása a befogadóra; az énekelt vers. | A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció közötti különb- ségek megfigyelése, a megállapí- tások indoklása. 2C; 4D; 6E; 7A A szerkezetet alkotó elemek elkü- lönítése elbeszélő művekben, lírai alkotásokban, drámában. 20; 7B-D A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése, a képzet- társítási képességek fejlesztése, például a betű szerinti és a meta- forikus jelentés megkülönbözte- tése, kifejezésmódok, stíluseszkö- zök funkcióinak megfigyelése, ér- telmezése révén. 2F,G; 6E | Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős, a mellékszereplő, a mű kezdete és befejezése bemutatásá- val. A megismert műfajok, stílusalak- zatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. Adott műhöz kötődő kifejezés- mód néhány jellemzőjének megnevezése a szükséges fogal- mak használatával. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A szöveghez tartozó vizuális tények megfigyelése, elemzése: a szöveg hangzása és írott képe; a képvers; az illusztráció. Fogalmak: epigramma, dal, him- nusz, ballada, értekező próza, szerkezet, Balassi-strófa, szim- bólum, motívum, kulcsszó, elbeszélő, elbeszélés, regény, nézőpont, humor, fantasztikum. | Bátorítás önbizalomra, önállóságra, például a képzetek előhívására, a képzeletre, a kíváncsiságra. 4C,D Különböző szempontú szöveg- elemző műveletek egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat készítése, összehasonlítás. 4E; 7F.G | |
| ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG | ||
| Kérdések feltevése mindennapi tapasztalatok alapján arról, "Kik, mit, miért olvastak, olvasnak?" Az olvasott művek tágabb kon- textusának elemei: a korszak, az alkotói pálya tényei. Bevezetés az önálló ismeretszer- zés módszereibe - tájékozódás a korosztálynak szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfa- jában: az olvasott művekhez kapcsolódó alkotói portré, életrajz; előszó, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás; lexi- kon, enciklopédia az olvasmá- nyokkal, ÜL a feladatmegoldá- sokkal összefüggő szócikkei. | Fokozatosan önállósuló isme- retszerzés: például alkotói élet- utak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak összegyűjtése könyvtári segédanyagok, doku- mentumok felhasználásával. 5B-G A tájékozódás lehetőségeinek megismerése az olvasott irodalmi mű tágabb kontextusában: pél- dául alkotói pálya jellemző témá- inak megnevezésével; irodalmi és más művek közötti összefüggések keresésével, kortársi kapcsolatok tudatosításával. 5B-D; 9B-C Tájékozódás az irodalom krono- lógiájában és "földrajzában", pél- dául a régió, a lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei. 9E | Saját olvasmányválasztásának indoklása. Az olvasott művekről néhány alapvető tény, adat ismerete: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| IRODALOMOLVASÁS | ||
| Az irodalmi műveltség iránti igény új motívumokkal való gazdagítása: a szépirodalmi ol- vasmányok körének fokozatos tágítása a múlt és jelen, a magyar és más népek irodalmából egy- aránt, a témák, kifejezésmódok, műfajok változatosságában. Az elbeszélő művekről, a költé- szetről és a színházi megjelenítés hatásrendszerében is megismert drámáról szerzett tapasztalatok bővítése, hosszabb, ill. bonyolul- tabb szerkezetű irodalmi művek, például regény, versciklus, tra- gédia, színmű olvasása, feldolgo- zása, a teljes mű és a részlet különbségének tudatosításával. Tájékozódás az európai kultúrá- ban: az antikvitás, a biblikus hagyomány, Shakespeare. Legalább 5-6 alkotói portré a magyar irodalomból az életút, az alkotói pálya lényeges tényeivel (Balassi, Petőfi, Arany, Ady, József Attila). Az olvasott művekben visszatérő jellemző témák, élethelyzetek, tematikus egységek, motívumok néhány jellemzője: jelentésválto- zatok különböző művekben; szín- házban, filmen, más művészetek- ben. | A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása: legalább 50 vers, 10-15 novella, 3-4 re- gény, 2-3 dráma. 7A-D Képesség a saját problémafeldol- gozásra a művészi élményen keresztül. 2E A válogató olvasás képessége: előre- és visszatekintés a szöveg- ben, a jelentést hordozó elemek, kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. 2F Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értel- mezés összefüggésének felisme- rése, az értelmezés megértő jellege, olvasatok különbségének felfogása. 4B; 7A,F Valóság és fikció viszonyának vizsgálata például dokumentumok és irodalmi szövegek összehason- lításával. 4D Ismeretlen irodalmi, művészeti jelenségek, kifejezésmódok, témák iránti érdeklődés az él- ménykeresés és a megértés szán- dékával. 4E; 7A,F Erkölcsi, társas-társadalmi érzé- kenység, ítélőképesség fejleszté- se: a feltárt emberi kapcsolatok, nézőpontok, magatartások, indí- tékok, álláspontok megértése, élethelyzetek, konfliktusok átte- kintése, tettek, következmények, döntések erkölcsi elemzése. 7E,F Önkifejezés és együttműködés a társakkal, például részvétel drá- majátékban. 1D: 7D | Olvasott művek szabatos, tárgy- szerű, a személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban, például bonyolultabb, összetettebb művek lényeges je- gyeinek bemutatása; a művekben megjelenített érzelmek, élethely- zetek, emberi problémák, kap- csolatok, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavaival. Tájékozottság bizonyítása a tanult mű tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása. Gondolatok, eszmék, állásfogla- lások néhány szempont szerinti magyarázata. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| SZERZŐK ÉS MŰVEK | ||
| Egy történet az antik mitológiából; néhány bibliai történet; Halotti beszéd; Ómagyar Mária- siralom; egy jellemző részlet az Iliászból és az Odüsszeiából; Szophoklész, Shakespeare, Moliérc egy drámája; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, A vén cigány; Arany János: A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek); Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Az eltévedt lovas; Babits Mihály Esti kérdés, Balázsolás; Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső egy-egy novellája, Karinthy Irigyei egy műve, például részlet a Tanár úr kéremből; József Attila: A Dunánál, Karóval jöttél ... Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Pilinszky János, Weöres Sándor egy -egy verse, Németh László egy műve, továbbá néhány mű a kortárs irodalomból. | ||
| MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK | ||
| Ismert, olvasott művek azonosí- tása néhány jellemző jegy, részlet alapján. Hangzó, illetve megjelenített szövegek megfigyelése, például az előadásmód, a mozgásos, vizuális jelentésközvetítés össze- függései. Idézetek, szállóigék, hivatkozá- sok felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben, például a mindennapi nyelvben, a tömeg- kommunikációban. Irodalmi és nem irodalmi élmé- nyek alapján kreatív írásgyakorla- tok: elbeszélő szövegek írása az olvasói érdeklődés fenntartásá- val; versformák és műfajok alkal- mazása, dramatizálás, stílus- gyakorlatok; szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással. | A szövegemlékezet, a felidéző és önkifejező képesség, az önbiza- lom fejlesztése versek, dráma- és prózarészletek kifejező tolmá- csolásával; kapcsolatteremtés a hallgatósággal. 1B; 2B; 4C Idézetek és teljes művek emléke- zetben tartása és szöveghű elő- adása: további 10—15 vers, egy 20-25 soros prózarészlet, ill. egy-két drámarészlet, például 3-4 szállóige Az ember tragédiájából. 2A,B; 4C Kreatív gyakorlatok: a nyelv poétikai lehetőségeinek önálló felfedezése, gondolatok, érzelmek találékony, bátor megfogalma- zása, a megismert kifejezésmódok önálló alkalmazása. 3A Drámajátékban való részvétel, együttműködés a csoporttal. 7D Az idézés szerepének, céljának megértése: meggyőzés, tájékozta- tás, élményszerzés, kapcsolat- teremtés. 3D, E | A műfajnak, a témának és a kommunikációs helyzetnek megfelelő idézés szóban és írás- ban, a forrás megjelölésével. Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (további S vers, egy 10-15 soros próza- részlet, egy drámarészlet). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN | ||
| Az olvasott művek összefüggésé- ben az epikai, a lírai, a drámai közlésmód néhány lényegi sajá- tossága, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezése: a történet- mondás tényezői, az író, az el- beszélő, az olvasó; a cselekmény, a tér és idő a történet mondásban; az elbeszélői nézőpont, az elbeszélés módja, a szereplők értékrendje; a lírai kompozíció, néhány klasszikus és modern mű- faj, verstípus; a költői én, a lírai hős, a hangnem, a költői maga- tartás; a színház, és dráma, a drámai kompozíció, a drámai beszéd formái, dialógus, mono- lóg, tragédia, komédia, színmű. | A művek leírásához és értelme- zéséhez szükséges poétikai alap- fogalmak és összefüggések meg- felelő és indokolt használata írás- ban és szóban. 6E; 8D Néhány lényeges tény alapján tájékozódás a megismert művek korabeli és mai hatásáról, például különböző felfogások a műről, adaptációk filmen, televízióban. 7E-G A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése. Ennek érdekében a nyelvi megoldások megfigyelése, értelmezése, a je- lentést hordozó műrétegek, a többletjelentés feltárásához iro- dalmi élmények, köznapi tapasz- talatok együttes értelmezése. 2D;6E | Szerkezeti és stílusjellemzők fel- ismerése, nyelvi kifejeződése, néhány szempont szerinti értel- mezése adott mű(vek) világában. Művek összehasonlítása néhány szempont, például hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján. |
| Az olvasott művek sajátos témá- jának, kifejezésmódjának össze- függései: téma és szerkezet, téma és szóhasználat, téma és ritmus- jelenségek. Fogalmak: mítosz, bibliai törté- net, példázat, szituáció, konflik- tus, tragikum, komikum, fantasz- tikum, groteszk, ars poetica, él- mény, hatás, ízlés, érték. | A különböző kifejezésmódok hatásának felismerése, például hatáskeltő eszközök a mindennapi nyelvben, a tömegkommuniká- cióban. 6G; 8F A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az irodalmi kifejezés- mód általánosabb sajátosságainak egymásra vonatkoztatásával, például műfaji elvek, kompozíció és az egyedi műalkotás sajátos- ságai. 4A; 5A; 8D | • |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG | ||
| Az olvasásra indító motívumok sok félesége, ezzel összefüggés- ben a népszerű irodalom, például a lektűr, a krimi hatáskeltő esz- közei. Alapvető ismeretek a művészet születéséről, szerepéről, például mágia, varázslás, ill. arról, milyen okok állnak az irodalom folytonos változása mögött. Esszék, ill. részletek, ismeret- terjesztő művek feldolgozása egy-egy téma elmélyítéséhez, eszmék, állásfoglalások mélyebb megértéséhez, mintaként a szóbeli és írásbeli kifejezéshez. Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban, például a magyar irodalom tör- ténetében, az alkotó életpályájá- ban. Az. anyanyelvű irodalom mint közös kultúra; magyar irodalom, világirodalom, egymásra hatá- sok, kapcsolatok. Az irodalom kronológiája és "földrajza" - a magyar irodalom néhány jelentős korszaka és iro- dalmi emlékhelye. | Annak felfogása, belátása, hogy a különböző olvasók más-más mó- don reagálnak az irodalomra. 9D,E Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontja: az alkotó személyi- sége, életútjának állomásai, szellemi kötődései. 9A-C A történeti érzék, a térben és időben való tájékozódás képes- ségének fejlesztése érdekében bizonyítékok gyűjtése, rendszere- zése az irodalom változó, alakuló szerepéről a régi magyar iroda- lomtól napjaink irodalmáig. 9B-E Az esztétikai érzékenység növelése például a művészi hagyomány felismerése révén. 7E,F; 9A.E A népszerű irodalom néhány példájának elemzése például a hatáskeltés eszközei szempont- jából. 8C.F | Az irodalomra való önálló reagá- lás képességének bizonyítása, például beszámoló önállóan választott olvasmányokról, kommentár, ajánlás készítése kortársaknak, ismeretlen közön- ségnek. Olvasmányaival összefüggő né- hány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextu- sában, például korszakban, a legjelentősebb változások sorá- ban. |
ÉLŐ IDEGEN NYELV
Az idegen nyelv tanítása elsősorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálja. Egyben megismerteti egy másik kultúra sajátos értékeit. A tankötelezettség ideje alatt legalább egy élő idegen nyelvet kell megtanítani olyan fokon, hogy a tanuló hétköznapi (turisztikai, egyszerűbb munkákra nézve munkavállalói, fogyasztói) helyzetekben a nyelvet használni tudja. Az első idegen nyelv tanítását legkésőbb az ötödik évfolyamon, azaz 11 éves korban meg kell kezdeni, és a tankötelezettség egész időtartama alatt folytatni kell. Magyarországon tehát minden iskolába járó gyereknek legalább hat éven keresztül egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia.
Ha a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, különösen pedig ha az iskola hagyományai arra köteleznek, lehet, sőt kívánatos az idegen nyelv tanítását egy vagy több évvel korábban megkezdeni. Megfelelő feltételek esetén a helyi tantervekben egy második idegen nyelv tanítása is szerepelhet. Az élő idegen nyelv mellett a második idegen nyelv lehet a latin is. Ahol az iskola jellegéből és hagyományaiból következik, ott ez egyenesen kívánatos.
Az idegen nyelv általános követelményrendszerének a kidolgozásánál az Európa Tanács ajánlásait követtük. Az Európai Unió országaiban ezeket az alapelveket alkalmazzák minden idegen nyelvi tanterv kidolgozásánál.
A követelményrendszer az élő idegen nyelvekre általában vonatkozik. A tantervek feladata lesz, hogy az adott nyelvek sajátosságai szerint az egyes nyelvek követelményrendszerét külön-külön tervezze. (Ebből következik, hogy a követelményrendszer a nyelvtani ismereteket csak általános formában, szemantikai megközelítésből, fogalomkörök segítségével írja le.) Ennek következménye az is, hogy az élő idegen nyelvek tantervfelépítése eltér a többi műveltségterület követelményrendszerétől. A tananyagot, a fejlesztési követelményeket és a minimális teljesítményt nem lehetett táblázatban egymás mellé rendelni.
Fontos, hogy a követelményrendszert az iskolák rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazzák. A tananyag elrendezése általában a használt tankönyvek függvényében változhat. Módosíthatunk tehát a témák elrendezésén, ha például a használatban lévő tankönyv más beosztást követ. A tanítási folyamat tervezésénél a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit is vegyük figyelembe. Segítsünk nekik abban, hogy készségeik a számukra optimális ütemben fejlődjenek. Iskolaváltoztatásnál főleg a készségek fejlettsége alapján lehet a tanuló nyelvtudásának a szintjét megállapítani.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
1. Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.
2. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az idegennyelv-tanulás sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk felé vezető úton.
3. Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt.
4. Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren.
5. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról.
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN TANANYAG
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, mutató, birtokos) használata |
| TÉMAKÖRÖK |
| Az én világom - személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem |
| A család és barátok - családtagok nevei, foglalkozások |
| Ház, lakás - mi hol van a lakásban, a lakás/ház bemutatása, állatok és növények a ház körül |
| Mindennapi életünk - a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, időpontok, napirend ismertetése |
| Az iskola - tantárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások, egy nap az iskolában |
| Vásárlás - mindennapi bevásárlás, üzletek, alapvető árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek Étkezés - mindennapi étkezéseink, néhány étel- és italfajta, asztalterítés, ételkínálás |
| Időjárás - időjárási viszonyok, érdeklődés az időjárásról; évszakok |
| Öltözködés - ruhadarabok, kellékek nevei; az ember külső leírása; ruhavásárlás |
| Mondókák, dalok, játékok |
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)
| BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló ismerje lel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat. |
| 2. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. |
| 3. Értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni. |
| 4. Ismerje lel a számára fontos részleteket néhány mondatos egyszerű közlésekben. |
| 5. Tudjon reagálni három-négy mondatból álló közlésre. |
| 6. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat {hamis/igaz. állítások, értésellenőrző kérdések, táblázatok kitöltése). |
| BESZÉDKÉSZSÉG |
| 1. Tudjon a tanuló megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani. |
| 2. Beszédében minél jobban közelítse meg az adott idegen nyelv hangjainak képzését. |
| 3. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre. |
| 4. Tudjon egyszerű információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben. |
| 5. Tudjon a tanuló tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni. |
| 6. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. |
| 7. Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani. |
| 8. Tudjon egyszerű képekről egy vagy több mondatban beszélni. |
| 9. Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. |
| OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat. Szükség esetén tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni. |
| 2. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. |
| 3. A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét |
| 4. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Tudjon kiszűrni a szövegből egyszerű információt. |
| 5. Értsen meg egyszerű, ismerős nyelvi elemekből álló rövid szöveget, és tudjon reagálni rá (képeslapra válaszolni). |
| ÍKÁSBELI KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló tudjon egyszerű szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni. |
| 2. Legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni. |
| 3. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni. Egyszerű mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká fűzni (és, de, vagy). |
| 4. Tudjon (először minta alapján) több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást). |
| 5. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. |
| 6. Tudjon különböző könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani. |
| 7. Tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni. |
| SZÓKINCS |
| A minimális szókincs 600 aktív és 200 passzív szóból áll. |
| EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK |
| Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tanuló tanári segítséggel ismerkedjen meg hasonlóság alapján a tananyagban előforduló nyelvtani szerkezetekkel. Fokozatosan tudatosuljon benne képzésük és használatuk. |
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
| 1. A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. |
| 2. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. |
| 3. Kapjon ízelítőt a célnyelvi ország(ok) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. |
| 4. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása tovább- fejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását. |
| 5. Szerezzen ismereteket a nyelvek természetéről, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb rend- szerben tudja szemlélni. |
| 6. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. |
| 7. Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen. |
| 8. Kommunikációs követelmények |
| A tanuló: |
| - tudjon érthetően - jó mondatdallammal, ritmussal és hangsúlyozással - beszélni, és a hangzók helyes kiejtésével is törekedjék az érthetőségre; |
| - legyen képes az információs szakadék áthidalására; |
| - tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni; |
| - tudjon összehasonlításokat tenni; |
| - tudja érzéseit, véleményét kifejezni; |
| - tudjon kérdezni, válaszolni; |
| - tudjon információt kikeresni, gyűjteni és továbbadni; |
| - tudjon magyarázatot kérni; |
| - értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat adni; |
| - tudjon szerepjátékokban részt venni; |
| - tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani; |
| - tudjon saját élményekről, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani. |
| 9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei |
| A tanulók vegyenek részt: |
| - páros és csoportmunkában; |
| - életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-készítés; színjátszás stb.); |
| - nyelvi játékokban, vetélkedőkben. |
| 10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében: |
| - tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni; |
| - legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári munka, gyűjtőmunka). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
TANANYAG
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)
| BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát és bizonyos szavak idegen nyelven történő szemantizációját. |
| 2. Értse meg az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. |
| 3. Tudja kiszűrni a szövegből a lényeget. Találja meg a számára fontos információt (vonatindulás ideje). Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésből kitalálni. |
| 4. A tanuló megfelelő ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplők) értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot. BESZÉDKÉSZSÉG |
| 1. A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témáról. |
| 2. Tudjon információt kérni, és tudjon akár több mondatban megfogalmazva információt adni. |
| 3. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, illetve ezek iránt másoknál érdeklődni. 4. Tudjon az okok iránt érdeklődni, a miért kérdésre egyszerű választ adni. |
| 5. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából megtanult szavak és kifejezések mellett tanuljon meg rövidebb/hosszabb nyelvi egységeket is kívülről. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan. |
| 6. Tudják a tanulók a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni. |
| 7. Tudjon a tanuló az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról néhány összefüggő mondatot mondani. |
| 8. Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről. Tudjon érdeklődni ezek iránt. Az egyes feladatok megoldása közben igyekezzen használni képzelőerejét, és törekedjen a kreativitásra. |
| 9. Tudja a tanultakat saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni. |
| OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG |
| 1. Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelő szöveget önállóan/tanári segítséggel megérteni. Tudjon a szövegről általános képet alkotni. Tudja a számára szükséges információt kikeresni. |
| 2. Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. |
| 3. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű/igényesebb feladatokat végrehajtani. |
| 4. Igyekezzen rövid ismeretlen szöveget önállóan, esetleg házi olvasmányként feldolgozni. Fejleszteni kell az extenzív olvasás készségét is. |
| 5. Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, árukatalógusok, menetrend). |
| 6. Tudjon érthetően - jó intonációval, jó ritmusban, az idegen nyelv fonémáit alkalmazva - felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt. |
| ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni változatosabb közlésformákban (elbeszélő, leíró). Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. |
| 2. Tudja egyszerű mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefűzni. |
| 3. Tudjon embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni. |
| 4. Tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését, nemtetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklődni. |
| 5. Tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás legegyszerűbb szerkezetét (bevezetés, kifejtés, befejezés). |
| 6. Tudjon egyszerű levelet fogalmazni. Ismerje az ilyen levelezés formai szabályait (nemzetközi diáklevelezés). |
| 7. A tanuló tudja tankönyvének egyszerűbb/igényesebb írásbeli feladatait megoldani. |
| 8. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvű szótárt. |
| 9. A nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket írásban magyarról a célnyelvre fordítani. |
| SZÓKINCS |
| A minimális szókincs 1200 aktív és 400 passzív kifejezésből áll. |
| EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK |
| 1. Fejleszteni kell a tanulók tudatosságát a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illő nyelvhasználat terén. |
| 2. Tudatosítani kell a forma, tartalom és stílus egységét. |
| 3. Törekedni kell az. egyensúly kialakítására a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság fejlesztése között. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
TANANYAG
| TÉMAKÖRÖK |
| 1. Ember és társadalom |
| Az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok |
| 2. Tágabb környezetünk |
| Hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok) |
| 3. Környezetvédelem |
| Mit tehetünk a környezetért? |
| 4. Az iskola világa |
| A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban |
| 5. A munka világa |
| Pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés |
| 6. Kp testben ép lélek |
| Egészséges életmód és étkezés |
| 7. Szabadidő, szórakozás |
| Művészeti események (mozi, tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények |
| 8. Kultúra |
| Irodalom*: adaptált történet, könnyű vers feldolgozása Történelem**: híres emberek Zene: daltanulás |
| 9. Tudomány és technika |
| Technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek) |
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)
| Ezen a szinten általában a cél az eddigi eredmények megszilárdítása és elmélyítése, de bizonyos tanulók, tanulócsoportok esetében magasabb követelményeket is lehet és kívánatos támasztani. |
| BESZÉDÉRTÉS] KÉSZSÉG |
| 1. A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. |
| 2. Értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet. |
| 3. Tudja kiszűrni a lényeget gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból (jól érthető részeket rádió- és ív-adásokból) is. Tanulja meg tanárától, hogy ezek segítségével hogyan fejlesztheti önállóan nyelvtudását. |
| BESZÉDKÉSZSÉG |
| 1. Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdemé- nyezni, folytatni, befejezni. |
| 2. A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését. |
| 3. Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni. |
| 4. Tudjon külföldi vendégének rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és lakóhelyéről. |
| 5. Legyen képes idegen nyelven (külföldi utazás vagy vendéglátás során leggyakrabban előforduló) kommunikációs feladatokat számára releváns szerepekben végrehajtani. Minimális követelmény, hogy a leggyakoribb beszédhelyzetekben tudja, ha hibásan is, megértetni magát. |
| OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG |
| 1. Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel vagy házi olvasmányként otthon az előző szintnél változatosabb tematikájú, nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Tudjon ezekről megadott szempontok alapján beszámolni. |
| 2. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben. |
| 3. Kívánatos, hogy minél több tanulóban ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye. |
| ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
| 1. Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését. |
| 2. Tudjon a tanuló egyszerű önéletrajzot írni, tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében. |
| 3. Legyen képes a tudásszintjének és esetleg sajátos szakmai területének megfelelő fordítási feladatokat (egyszerűbb rövid szöveg magyarra fordítása) megoldani. |
| SZÓKINCS |
| A minimális szókincs 1600 aktív és 400 passzív kifejezésből áll. |
| EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK |
| 1. A tanuló a tanár segítségével szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Ismerkedjen meg új szerkezetekkel is. Egyes nyelvtani szerkezetek - különösen a gyengébb tanulók számára - csak a megértés szintjén követelmények. |
| 2. Fokozatosan tudatosodjanak a tanulóban az anyanyelv és a célnyelv rendszere közötti egyezések és különbségek (kontrasztivitás). |
| 3. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetőbb stílusrétegei (baráti, hivatalos stb.) között. |
| 4. Ismerje meg a célnyelvi kultúra legalapvetőbb viselkedési szabályait. |
MATEMATIKA
A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes megoldások keresésére nevel. Így a követelményrendszernek a szükséges ismeretek, a gyakran használt eljárások felsorolásán túl tartalmaznia kell a gondolkodásra nevelés követelményeit is. Ezt szolgálja a "Gondolkodási módszerek alapozása", majd a későbbiekben a "Gondolkodási módszerek" fejezet. A gondolkodási folyamatokban szerepe van a heurisztikának, a konstruktív gondolkodásnak, az analógiák használatának. A matematikának a gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát is látniuk kell a tanulóknak. Erre is történik utalás a követelményrendszerben. A matematika története igen sok érdekességgel és tanulsággal szolgál. Ezek szerepeltetése is jól motiválhatja a tanulókat.
A szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai szövegek tanulmányozása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A kellően megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása fejleszti az emlékezetet, az akaraterőt, erősíti a munkában, a tanulásban való kitartást.
A matematikai megismerési módszerek elsajátítása lehetőségei ad a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felfedezéséhez.
A matematikatanítás nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy
- egyes tantárgyak bizonyos szinten viszonylag korán kívánnak alkalmazni alapvető matematikai ismereteket;
- az azonos életkorú tanulók absztrakciós képessége igen eltérő;
- a matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása önmagában is a spirális felépítést indokolja.
Így a követelményrendszerben a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyam végén bizonyos ismeretek s az általuk kialakítandó készségek újra megjelennek, természetesen mindenütt az életkornak megfelelő szinten. Ezért a matematika főfejezetei mind a négy szinten szerepelnek.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. Fejlődő matematikai szemlélet | |||
| a) | Gyakorlati tevékenységre épülő, az élet- kornak megfelelő számfogalom használata. | A) | A bővülő számfogalom alkalmazása. |
| b) | Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. | B) | A bevezetett új műveletek alkalmazása. A zsebszámológép felhasználása a műveleteknél. |
| c) | Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. | C) | Fejlődő függvényszemlélet függvények és függvénygrafikonok alkalmazása. |
| d) | Tevékenységre épülő, egyszerű geometriai transzformációk használata. | D) | Geometriai transzformációk segítségével dinamikus geometriai szemlélet. |
| e) | Geometriai modellek segítségével fejlődő sík- és térgeometriai szemlélet. | E) | A sík- és térgeometriai fogalmak használata. |
| f) | A matematikai logika elemeinek (a "vagy", az "és", a "nem", késeibb a "minden", a "van olyan") alkalmazása. | F) | A "ha.....akkor", az "akkor és csak akkor" Használata egyszerű, tanult esetben. |
| g) | A matematika elemi fogalmainak a min- dennapi életben való használata (pl. Arány, százalék, grafikon). | G) | A matematika fogalmainak, összefüggései- nek alkalmazása a gyakorlatban és más tantárgyakban (pl. Kamatszámítás, vektorok). |
| 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban | |||
| a) | Fejlődő matematikai szövegértő képesség. | A) | Matematikai szövegek, szöveges feladatok értelmezése, elemzése. |
| b) | Szöveg alapján nyitott mondatok felírása. Ezeknek (módszeres) próbálkozással, majd algebrai úton történő megoldása. | B) | Többféle megoldás lehetősége. Fejlődő diszkussziós képesség. |
| c) | Egyszerű gyakorlati mérések és szerkesztések,. | C) | A szemléletesen kialakult geometriai mér- tékek (kerület, terület, felszín, térfogat) használata a gyakorlatban. |
| d) | A biztosan bekövetkező, a lehetséges, a lehetetlen események megkülönböztetése. | D) | Egyszerű esetekben a valószínűség szemle- letes fogalmának alkalmazása. |
| 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása | |||
| a) | Az ismeretszerzés induktív módjának alkalmazása. | A) | Az induktív módszer további alkalmazása. Deduktív következtetések, néhány lépéses bizonyítások. |
| b) | A mindennapi életből s a matematikából vett egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése. | B) | Sejtések, szabályszerűségek megfogal- mazása. |
| c) | Megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás. Néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása. | C) | Halmazszecmlélet, elemi halmazműveletek a matematika különböző területein. Részhalmazképzés. |
| d) | Adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. | D) | Adatsokaság elemzése, jellemzése, ábrázolása. |
| e) | A modellalkotás elemeinek alkalmazása (pl. szöveges feladatokhoz ábrakészítés, fagráf használata). | E) | Szemléltető ábrák és modellek alkalmazása az algebrában, kombinatorikában. |
| f) | Néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazása. | F) | Néhány lépéses algoritmusok készítése. |
| 4. Helyes tanulási szokások | |||
| a) | Kellő pontosságú becslések számítások és mérések előtt. | A) | Becslés, kerekítés, az eredmény reális voltának eldöntése. |
| b) | Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése. | B) | Az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása. |
| c) | Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata | C) | A szaknyelv s a fokozatosan bővülő jelölésrendszer helyes alkalmazása. |
| d) | A megértett és megtanult fogalmak és eljárások eszközként való használata. | D) | A definíciók és tételek megkülönböztetése, feladatokban való alkalmazása. |
| e) | Terv- és vázlatkészítés feladatokhoz, a megoldás leírása. | E) | A megértett összefüggések szabatos leírása, a lényeg kiemelése. |
| 0 | Tankönyvek és feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használata. | F) | Matematikai szöveg olvasása kislexiko- nokból és enciklopédiákból is. |
| g) | Fejlődd vitakészség (érvelés, cáfolás). | G) | A kommunikációs készség továbbfejlődése |
| az érvelésekben. | |||
| h) | Tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről. | H) A matematika történeti fejlődése; magyar matematikusok. | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A GONDOLKODÁS! MÓDSZEREK ALAPOZÁSA | ||
| A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak kiépítése válto- zatos matematikai tevékenységek során: összehasonlítás, szétvá- logatás, rendezés, mérés, konst- ruálás, modellezés. Rendezés egy és két szempont szerint, mennyiségi tulajdonságok tudatosítására. | A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem. Megfigyelések, gondolatok kifejezése (tevékenységgel, megmutatással, szóban, írásban, jelekkel). 4c Kapcsolatok felismerése, lejegy- zése, a mérés lényegének meg- értése. 2c Változatos matematikai tevé- kenységek során a különféle megoldások megbeszélése. 4g | |
| Matematikai problémák ábrázolása. Elemek besorolása egymással különféle kapcsolatban álló hal- mazokba, közös tulajdonságok megkeresése. Tulajdonságok megfogalmazása (tagadással is). Halmazok jellemzése állításokkal. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alap- halmazon. | Egyszerű szöveg értelmezése, lejegyzése, megoldási terv készí- tése. 2a; 4c Kapcsolatok felismerése, adatok lejegyzése, megoldási terv készí- tése. 1 f; 2b | |
| Egyszerű kombinatorikai felada- tok; néhány elem sorba állítása, kiválasztás (táblázatba, diagram- ba rendezéssel). | Megadott vagy választott szem- pontok szerinti csoportosítás, sorbarendezés. 3c; 3e | |
| SZÁMTAN, ALGEBRA, SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK | ||
| A természetes szám mint a hal- mazok számossága és mint mérő- szám. A tízes számrendszer tudatos használata, alaki érték, helyi érték. A számok nagyság viszonyai. A negatív szám és törtszám fo- galmának szemléleti alapozása. | Számlálás (egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, ötvenesével, százasával), mérés alkalmi és szabványos egységekkel és több- szöröseikkel, megbízható becslő- képesség. 1a; 2c; 4a Biztonságos tájékozódás a tízes számrendszerben és helyiértékrend- szerben a tízezres számkörön belül, 1a Törtszámok leolvasása mérési eredményként, megjelenítése adott vagy választott egységek esetén: becslés, negatív számok megjelenítése különféle model- lekkel, 1a; 4a | Biztos számfogalom a tízes számrendszerben, a tízezres számkörben. A számok írása, olvasása készségszinten. A négy alapművelet készség- szintű használata. Számolás szóban a százas szám- körben, analóg eljárások az ezres és tízezres számkörben. Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Műveletek a természetes számok körében (szóban és írásban), alapműveletek értelmezése (manipulatív tevékenységgel; két- két művelet kapcsolata alapján, szöveges feladatokkal). | Kijelölt művelet megjelenítése kirakással rajzzal; a várható ered- mény becslése, a számítások he- lyességének ellenőrzése. 1b; 4a,b A művelet végzés mechanizmusa készségszinten. 1b; 4d A becslés, kerekítés, önellenőrzés különböző módjai. 4a | Számolás írásban a tízezres számkörben. (írásbeli szorzás egy- és két- jegyűvel, osztás egyjegyűvel.) Számítások ellenőrzése. |
| Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés. Szöveges feladathoz, rajzhoz megfelelő művelet felírása, ér- telmezése. | Az adatok értelmezéséhez szük- séges alapfogalmak (több, ke- vesebb, ugyanannyi) biztos hasz- nálata, megfelelő művelettel tör- ténő kifejezése önállóan. 2a; 4b | Egyszerű, legfeljebb két művelet- tel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következte- téssel vagy Valamilyen modell segítségével. |
| Sorozatok képzése és folytatása, függvénytáblázatok kitöltése, szabályjátékok. | Feladatmegoldás egyszerűbb ese- tekben önállóan (a szabály alkal- mazásával), nehezebb esetekben tanítói segítséggel. 1c; 3a | |
| GEOMETRIA, MÉRÉS | ||
| Alakzatok előállítása másolással és adott feltételek szerint. Egyszerű geometriai alakzatok (négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör) tulajdonságainak megfigyelése. A négyzet, téglalap, kocka és a téglatest legfontosabb tulajdon- ságai. Tapasztalatok gyűjtése egybevágó és hasonló alakzatokról, térbeli és síkbeli tükrözésről, nagyításról és kicsinyítésről a négyzethálón. | Próbálgatás, tapasztalatok gyűjté- se és értelmezése alakzatok elő- állításával, le Ráismerés, megnevezés. 4c A téglalap, téglatest tulajdonsá- gainak önálló felsorolása, meg- mutatása konkrét esetekben, 1e Tengelyesen tükrös alakzatok felismerése, 1d | Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése. |
| Becslések, mérések választott és szabványos egységekkel: hosszú- ság, terület, tömeg, űrtartalom, idő. A téglalap kerületének és területének mérése. | Mérőeszközök és mértékegysé- gek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. 2c Mérések előtt becslés. Egyszerű esetekben önálló kiszámítás. 4a | Szabvány mértékegységek és átváltásuk gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Konkrét esetekben a téglalap és négyzet kerületének mérése és számítása. |
| VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA | ||
| Valószínűségi játékok alapján a véletlen esetek gyakoriságának megállapítása, a lehetőségek áb- rázolása. Statisztikai adatok gyűjtése, ren- dezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására. | Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján. 2d | |
| Konkrét (statisztikai) feladatok- hoz kapcsolt tapasztalatszerzés, lg; 3d | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK | ||
| Változatos matematikai tevé- kenységek: összehasonlítás, ren- dezés, mérés, konstruálás, model- lezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése. | Kapcsolatok felismerése, lejegy- zése és a matematika tanulási módjának kialakítása. 4e | |
| Az összehasonlításhoz, viszonyí- táshoz szükséges kifejezések - egyenlő, kisebb, nagyobb, több, kevesebb, legalább, legfeljebb, nem, és, vagy, minden, van olyan, egyik sem, nem minden - értelmezése, használata. | Egyszerű állítások igazságának eldöntése; tagadása. A nyelv lo- gikai elemeinek helyes használata matematikai és nem matematikai tartalmú állítások értelmezésében, megfogalmazásában, 1f; 3b | |
| Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés a tanuló életkorá- nak és ismereteinek megfelelő. Változatos szövegű feladatokban. | Szöveg elemzése, értelmezése, lefordítása a matematika nyelvé- re. 4d,f Adatok szétválasztása, lejegy- zése, a megoldáshoz vezető utak áttekintése, az eredmény meg- határozása, ellenőrzése, össze- vetése a valósággal. 2a; 4b | |
| Halmazok eszköz jellegű alkal- mazása. | Konkrét dolgok (számok, geomet- riai alakzatok, könyvek, más tan- tárgyakban szereplőfogalmak) adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése. Egyszerű halmazdiagramok készítése. 3c | |
| Részhalmazok kiválasztása, ele- mek sorbarendezése különböző témakörökhöz kapcsolódva (néhány adott szó vagy könyv ábécérendbe rendezése - kiválasztás A-val kezdődővel és sorrendezés). | Szemléletfejlesztés ismert, átte- kinthető, konkrét halmazokkal, különféle módszerek - fa- diagram, útdiagram, táblázatok - alkalmazásával, a lehetőségek rendszerezett felsorolásával. 3f | |
| SZÁMTAN, ALGEBRA | ||
| Természetes szám, egész szám, ellentett, abszolút érték, tört, arány, reciprok. Egyszerűsítés, bővítés, tizedes tört. Alaki érték, helyi érték. A számrendszer. | A tanult számokkal kapcsolatos fogalmak értelmezése a szemlé- letre támaszkodva, 1a | A tízes számrendszer biztos isme- rete: a tanult számok írása, olva- sása, ábrázolása, nagyság szerinti rendezése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A négy alapművelet fogalmának, a szóbeli, írásbeli műveleti eljá- rásoknak megerősítése a termé- szetes számok körében és kiter- jesztése racionális számkörre. Szorzás, osztás 10 hatványaival. Kerekítés, becslés. Műveleti tulajdonságok vizsgálata. A zárójelek használata, a műveleti sorrend. | A gyakorlati élet és a többi mű- veltségterület igényeihez is alkal- mazkodó számolási készség kialakítása, a helyes műveleti eljárások alkalmazása. 1b A műveleti tulajdonságok felismerése, alkalmazása konkrét számításokban. 4d Kerekítési, becslési készség fejlesztése. 4a (A zsebszámológép célszerű használata.) | írásbeli osztás kétjegyű osztó esetén. A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a nem negatív számok halmazán (a tizedes törtek és a közönséges törtek körében is). |
| Arányossági következtetések. (Egyenes és fordított arányosság.) A százalék fogalma. | Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban, 1g Törtrész, illetve törtrészből az egész kiszámítása. 1g, f | Egyenes arányosság esetén az ismeretlen mennyiség kiszámítá- sa (az. áru mennyisége és az ára közötti összefüggés). |
| Elemi számelméleti ismeretek (prím szám, összetett szám) elő- készítése változatos feladatokkal (2-vel, 5-tel, 10-zel osztható számok halmazainak szemlélteté- se, osztó, többszörös, két szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közösének kiszámítása). | Önálló problémameglátó képes- ség fejlesztése oszthatósági fel- adatok segítségével, a fogalmak tapasztalati megalapozása. 4h | 2-vel, 5-tel, 10-zel való osztható- ság. |
| Elsőfokú egyenletek, egyenlőt- lenségek. Egyszerű szöveges feladatok. | Elsőfokú egyenletek, egyenlőt- lenségek megoldása tervszerű próbálgatással, következtetéssel, "lebontogatással", a két oldal egyenlő változtatásával. A mérlegelv előkészítése. A megoldás ellenőrzése. 2b; 4b | Egész együtthatós, két-három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek. |
| ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK | ||
| Számegyenes, derékszögű koor- dináta-rendszer. | Helymeghatározás. 3d | A derékszögű koordináta-rend- szer ismerete, ebben konkrét pon- tok ábrázolása, illetve leolvasása. |
| Változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése, lejegy- zése, ábrázolása. Egyszerű függ- vények értelmezése, vizsgálata grafikon segítségével | Adatpárok, mérési eredmények táblázatba rendezése, grafikon készítése, olvasása, értelmezése. (Koordináció a természettudo- mányos tárgyakkal és a gyakor- lattal, esetleg könyvtári foglalko- | |
| (x-> x+2; x -> -2x; x-> 1/2x | zás bekapcsolásával.) 1c | |
| Sorozatok képzése és folytatása (konkrét számtani, illetve mértani sorozatok). | Sorozat folytatása adott szabály szerint; néhány elemével adott sorozathoz lehetséges szabályok keresése. 3a | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GEOMETRIA, MÉRÉS | ||
| A hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, szög mértékegységei. | A mindennapi élethez kapcsolódó becslések, számítások elvégzése. 4a | Szabvány mértékegységek és átváltásuk. |
| Alakzatok síkban, térben: pont, egyenes, szakasz; párhuzamos- ság, merőlegesség; szög, szögfaj- ták; háromszög, négyszög és speciális fajtái; kör és a körrel kapcsolatos fogalmak. Távolság. Sokszögek kerülete. Testek építése. | Egyszerűbb geometriai alakzatok és tulajdonságaik felismerése, használata. 4d Adott alakzatok, modellek építése kapcsán a legalapvetőbb fogal- mak felismerése. 1e | Egyszerű geometriai alakzatok felismerése konkrét feladatokban. Háromszögek, négyszögek kerü- letének kiszámítása. |
| Terület, felszín, térfogat szemlé- letes fogalma, mérése és mérték- egységei. | E fogalom szemléletes kialakulá- sa. 2c | A terület és térfogat szabványos mértékegységei és átváltásuk. A négyzet és téglalap területe. A kocka és téglatest felszíne és térfogata. |
| A körző és a vonalzó használata. | A geometriai problémameglátó és -megoldó képesség elemeinek kialakítása. 2c | Párhuzamos és merőleges egye- nesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés. |
| Egyszerű geometriai transzfor- mációk (tengelyes tükrözés), szimmetrikus alakzatok.. | Szimmetriák megfigyelése kör- nyezetünkben. Transzformációk, parkettázás, modellezés. 1d | |
| VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA | ||
| Valószínűségi kísérletek (kockadobás, pénzfeldobás, urnából húzás). | Események megfigyelése: biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. 2d | |
| Tapasztalatszerzés adatok gyűjté- sével grafikonok olvasásában. | Adatok rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása; a statisztikai zsebkönyv használata. 2a; 3d; 4f | Az. átlag kiszámítása néhány elem esetén. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK | ||
| A matematikai bizonyítás előké- szítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Néhány nevezetes megoldatlan probléma. Matematikatörténeti érdekessé- gek. (A tananyagban előforduló nagy matematikusok, a magyar- országi matematika legnagyobb művelői.) | Szabályszerűségek észrevétele- zési, konkrét esetekben, ellen- példák a cáfolásban. 3B; 4G Egy-egy matematikus (Bolyai J.) életművének megismerése lexikonok és egyéb dokumen- tumok segítségével. 4F, H | |
| Az "és", "vagy", "ha..., akkor", "nem", "van olyan", "minden" kifejezések jelentési Fogalmak, állítások logikai kap- csolata. | A nyelv logikai elemeinek hasz- nálata. Képesség egyszerű állítások igaz- ságának eldöntésére. 1F | |
| A szaknyelv - életkornak megfe- lelő - használata, matematikai szövegek elemzése megfelelő matematikai forrásmunkák segít- ségével. | Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv ké- szítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzé- se. 2A; 4B | |
| Konkrét példák halmazokra. Részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet, különbség. | Tulajdonságaikkal megadott konkrét halmazok elemeinek megadása, szemléltetése, a mate- matika különböző területein a felsorolt halmazműveletek alkal- mazása. 3C | |
| Változatos kombinatorikai fel- adatok megoldása különféle módszerekkel. Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén. | Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában, konkrét feladatokban (fadiagram-, útdiagram-, táblázatkészítés). 3E | |
| SZÁMTAN, ALGEBRA | ||
| A racionális szám fogalma. Kerekítések, közelítő értékek. Műveletfogalom. | Az eredmény becslése, a számí- tások megtervezése. Biztos készség az alapműveletekben. A zsebszámológépek használata gyakorlati számításokban. 1B;4A | Alapműveletek végzése a racio- nális számkörben (közönséges és tizedes törtekkel). |
| A pozitív egész kitevőjű hatvá- | A pozitív egész kitevőjű hatvány | 10 pozitív egész kitevőjű hatvá- |
| nyozás. A négyzetgyök fogalma. | alkalmazása konkrét számok prímtényezős felbontásában. Számok négyzetgyökének meg- határozása zsebszámológéppel. 1A.B | nyai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Aránypár, arányos osztás. | A mindennapi életben felmerülő arányossági, százalék- és kamat- számítási feladatok. A következtetési képesség fejlesztése. 1G; 2B | Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egy- szerű, konkrét feladatokban. Egyszerű százalék- és kamat- számítási feladatok. |
| Prímtényezős felbontás (hatvány alakban). Relatív prímek. Egyszerű osztha- tósági szabályok (4-gyel, 25-tel, 100-zal, 3-mal; 9-cel). | A matematika iránti érdeklődés felkeltése az elemi számelmélet - legalapvetőbb fogalmaival és eljárásaival, matematikatörténeti vonatkozásokkal. 3E;4H | Osztó, többszörös. Két szám leg- nagyobb közös osztójának, legki- sebb közös többszörösének ki- számítása. |
| Egyenlet, egyenlőtlenség, alap- halmaz, megoldáshalmaz. Egyenletek, egyenlőtlenségek átalakításai. Egyszerű szöveges feladatok (keverési, mozgási feladatok). | Az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában a mérlegelv tuda- tos alkalmazása. Szöveges feladatok egyenlettel, illetve következtetéssel való megoldása. A megoldás létezése. Ellenőrzés. 2B; 4A,B | Elsőfokú egyismeretlenes egyen- letek megoldása. Igen egyszerű szöveges feladatok. |
| Algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke, átalakítása. | Gyakorlottság algebrai kifejezé- sek összevonásában, többtagú kifejezés számmal való szorzásá- ban". 4D | |
| ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK | ||
| GEOMETRIA | ||
| A használatos mértékegységek. | A gyakorlati élethez, a természet- tudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. 1G;2C | Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése és szabványos mér- tékegységei. Szögmérés fokban. |
| Szabályos sokszögek. Egyenes hasáb, henger, gúla, kúp, gömb. Adott feltételnek eleget tevő ponthalmazok keresése síkban. | Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. A tanult testek hálójának felvázolása. 1E | Speciális négyszögek. Szakaszfelező merőleges, szögfe- lező mint adott tulajdonságú ponthalmaz. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítással kapcsolatos ismeretrendszer bővítése. A kör kerületének és területének képlete. A henger felszíne és térfogata. | Képesség a tanult kerület-, terü- let-, felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazására. A megfelelő mértékegységek átváltása. 2C | Háromszögek és négyszögek területe. Az egyenes hasáb felszíne és tér- fogata. A terület és a térfogat szabványos mértékegységei. |
| Szerkesztési feladatok (60°-os, 90°-os, 45°-os szög szerkesztése). | Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában, egyszerű szerkesz- tési feladatokban. Vázlatkészítés, a szerkesztés leírása. 4E | Háromszög szerkesztése az alap- esetekben. |
| Pont körüli elforgatás, eltolás a síkban. Tengelyes és középpontos szim- metria. Középpontos hasonlóság. | Egybevágósági transzformációk tulajdonságainak felismerése. Konkrét transzformációkhoz kapcsolódóan a transzformációk végrehajtása. A szimmetriák felismerése és tulajdonságainak alkalmazása háromszögek és négyszögek vizsgálatában. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése. 1D | Tengelyes és középpontos tükrö- zés (pont, illetve egyszerű alakzat tükörképének megszerkesztése). |
| Szögpárok. | A szögpárok és a szögösszeg alkalmazása egyszerű feladatok- ban. 3A | A háromszög és a négyszög belső szögeinek összege. |
| Vektorok. Vektorok összeadása, kivonása. | Vektorok összegének és különb- ségének megszerkesztése konkrét, gyakorlati jellegű feladatokban. 1G | |
| Pitagorasz tétele. Változatos számításos feladatok a geometria különböző témakörei- ben. | Az alakzatok egyes hiányzó adatainak meghatározása a tanult összefüggések alapján. 4D | A Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). |
| VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA | ||
| Valószínűségi kísérletek. Gyakoriság, relatív gyakoriság (kockadobás, pénzfeldobás). | Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gya- koriság meghatározásában, az esemény valószínűségének becslésében. 2D | |
| Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése (a könyvtárban is). | Adatok elemzése, értelmezése. Grafikonok készítése. 1G; 4F | Grafikonok olvasása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK | ||
| Mi a definíció? Mi a bizonyítás? Áttekintés arról, hogy mivel foglalkozik a matematika. | Értelmező szótár, szaklexikon használata. 4F | |
| "Akkor és csak akkor"; tétel és megfordítása; jellegzetes gondo- latmenetek a matematikában. | Összefüggések, sejtések tudatos meg fogalmazása. Példák jellegzetes gondolatmene- tekre: a lehetetlen eset kizárása; a skatulyaelv alkalmazása; egysze- rű esetszétválasztások. 2B; 3A-B | |
| Az életkornak megfelelő mate- matikai szöveg értő elemzése. | Törekvés a megértett fogalmak, összefüggések szabatos meg- fogalmazására. 4C,D,F | Egyszerű konkrét szöveges fel- adatok megértése, a feltételek és a kérdés szétválasztása. |
| Változatos kombinatorikai feladatok. Fadiagram, útdiagram, táblázat készítése; az ún. "szorzási szabály". | Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában, áttekintésében. 3E | Konkrét tárgyak, dolgok, fogal- mak szétválasztása adott tulaj- donság alapján. Ennek szemlélte- tése halmazábrán. Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása. |
| SZÁMTAN, ALGEBRA | ||
| Példák irracionális számokra; a valós számok szemléletes fogal- ma, kapcsolatuk a számegyenes pontjaival. | A számok és az egyenes pontjai közötti megfelelés. 1A | A zsebszámológép biztos használata a matematikai feladatok megoldásában és a gyakorlati életben szükséges számolásokban. |
| A hatványozás azonosságai; a hatványozás kiterjesztése 0 és negatív egész kitevőre; számolás normálalakkal. | Az egész kitevőjű hatványozás fogalmának és a hatványozás azonosságainak alkalmazása. 1B | A számok normálalakjának biztos ismerete. |
| Konkrét példák kamat- és kama- toskamat kiszámítására (betétek, kölcsönök). | A gyakorlati életben fellépő ka- matszámítás. 1G | Egyszerű kamatszámítási felada- tok megoldása. |
| Elsőfokú kétismeretlenes egyen- letrendszerek. Másodfokú egyenletek. | Az elsőfokú egyenletek, egyen- lőtlenségek, másodfokú egyenle- tek, kétismeretlenes egyenlet- rendszerek átalakítási szabályai- nak ismerete, alkalmazása. Gyakorlottság szöveges feladatok egyenlettel, egyenletrendszerrel történő megoldásában. 2A; 3F | Elsőfokú egyismeretlenes egyen- letek, egyenlőtlenségek biztos megoldása; egyszerűbb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. |
| Azonosságok; egyszerű algebrai törtkifejezések átalakítása. | Zárójelek felbontása összeadást, kivonást és szorzást tartalmazó algebrai kifejezésekben. Egyszerű esetekben szorzattá alakítás kiemeléssel. Fizikai, kémiai képletekben elő- forduló egyes változók kifejezése. 2B; 3E; 4D | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK | ||
| GEOMETRIA | ||
| A forgásszögek fogalma, a hozzá- rendelt mérték. | ||
| Thalész-tétel; a kör érintőjének megszerkesztése. A háromszögbe és a háromszög köré írt kör. | Több feltételnek eleget tevő pontok keresése. 3A | |
| A gúla, a kúp, a gömb felszíné- nek és térfogatának a képlett | Gyakorlati jellegű feladatok tér- fogat- és felszínszámításra. 1G; 4C | A terület és térfogat mértékegy- ségeinek biztos ismerete. |
| Az euklideszi szerkesztések. | Háromszögekkel és négyszögek- kel kapcsolatos szerkesztési fel- adatok. 3F; 4E | |
| A geometriai transzformáció fogalma; az egybevágóság fo- galmának mélyítése; forgás- szimmetria. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Hasonló síkidomok területének aránya. | Egybevágóság és hasonlóság alkalmazása. 1D | A hasonlóság fogalmának gyakorlati alkalmazásai (egyszerű tervrajzok olvasása). |
| Vektorok számmal való szorzása. Vektorfelbontás síkban. | Vektorok számszorosának meg- szerkesztése; alkalmazása. 1B;1 G | |
| A szögfüggvények alkalmazása a derékszögű háromszögben. | Geometriai és fizikai alkalmazá- sok. 1E; 1G | |
| VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA | ||
| A valószínűség szemléletes fo- galma. | A valószínűség becslése és ki- számítása konkrét, egyszerű esetekben. Sejtések megfogalmazása. 2D;3B | |
EMBER ÉS TÁRSADALOM
A tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget az Ember és társadalom műveltségi terület. E műveltségi terület az emberrel nemcsak mint társadalmi lénnyel, hanem mint egyénnel, mint önálló személyiséggel is foglalkozik. Ennek megfelelően nemcsak társadalmi ismereteket, hanem emberismeretet is tartalmaz.
A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.
A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása.
Az Emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához kíván hozzájárulni.
A Történelem - mint múltismeret - a társadalom "kollektív memóriája"-ként egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s a kölcsönös függőség átfogó világtörténelmi látásmódot és egyben a különbségek, a kultúrák sajátos értékeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.
A társadalomismeret egyik oldala a múltismeret, a másik a jelenismeret. A Társadalmi és állampolgári ismeretek - felhasználva a szociológia, a közgazdaság, valamint a politológia és a jogtudomány néhány, nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét - egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét; másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, és felkészíti a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| I. Az emberismeret és az önismeret képességei. | |||
| a) | Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak; a testi és lelki egészség, valamint az életvitel és a maga- tartás hatnak egymásra. | A) | Legyen képes a tanuló az. embert mint összetett - biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi - lényt szemlélni. |
| b) | Tudja, hogy az embereknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, s hogy a tulajdonságok fejleszthetők. Vegye számba önmaga hibáit és erényeit. | B) | Lássa árnyaltan az embereket, tudja meg- különböztetni a bűnt a bűnöstől, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit. |
| c) | Felelősen teljesítse családi és iskolai meg- bízatásait. | C) | Ismerje fel, hogy ő és mások kiért, miért, miben és mennyiben felelősek. |
| d) | Legyen tisztában a rokoni és baráti kapcsolatok értékével. | D) | Ismerje a jó kapcsolatot és kapcsolódást elősegítő személyiségvonásokat és erénye- ket, tudja értékességüket indokolni. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. |
| e) | Tudja, mi mindent tehet közvetlen környe- zetéért. | E) | Ismerje fel, mit tehet a közjó és az emberi jogok érdekében. |
| 0 | Tudja, hogy céljai megvalósításához kitar- tásra van szükség. | F) | Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és az akarat edzését szolgáló, rövid távú célok megvalósítása mellett. |
| g) | Ismerje fel az élet és a természet értékeit. | C) | Becsülje az emberi élet és a természet érté- keit, tudjon érvelni mellettük. |
| h) | Értse, miért van szükség az alapvető maga- tartási szabályok megtartására. | H) | Értse a rend és a szabadság összefüggését. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint érvelni ellenük vagy mellettük. |
| i) | Törekedjen a konfliktusok feloldására. | I) | Legyen tudatos a társaihoz, a társadalom- hoz, az anyagi, természeti és szellemi világhoz való viszonya. |
| 2. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek | |||
| I. Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból és azokból következtetéseket levonni | |||
| A) | Tudjon ismereteket meríteni saját emberi- társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszkö- zökből és más ismerethordozókból. | A) | Tudjon ismereteket meríteni egyszerű sta- tisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból. |
| B) | Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással. | B) | Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi in- formációkból származó ismereteit önállóan értelmezni és belőlük következtetéseket le- vonni. |
| C) | Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban. | C) | Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat. |
| Ii. A tények és a vélemények közötti különbség felfogása, annak megértése, hogy az elfogultság, a részrehajlás torzíthatja az információkat | |||
| A) | Különböztesse meg a mesét a valóságtól. Tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet. | A) | Értse meg, hogy több szempontból nézhet- jük a jelent és a múltat. Fogja fel, hogy a történelem interpretációja esetenként politikai célokat szolgál. |
| B) TUDJA, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ VÉLEMÉNYEK NEM MINDIG REÁLISAN TÜKRÖZIK A TÉNYEKET. | B; | Legyen képes a különböző ismeretforrá- sokból (tömegkommunikáció, könyv, sajtó stb.) Származó információkat kritikusan szemlélni. | |
| III. Az emberi megnyilvánulások és társadalmi, történelmi jelenségek okainak keresése | |||
| A) | Nevelői irányítással tudja magyarázni a különböző társadalmi-történelmi esemé- nyek, jelenségek okait és következményeit. Értse, hogy a különböző okok és követ- kezmények fontossága eltérő. | A) | Tudjon önálló véleményt mondani társadal- mi-történelmi jelenségek okairól és követ- kezményeiről. Tudja, hogy az események- nek általában több oka és következménye van. |
| B) • | Legyen képes a tanultakat és gyűjtőmunká- jának eredményeit okok és következmé- nyek szerint rendezni. Tudja indokolni az egyének viselkedését adott szituációban. | B) | Legyen képes társadalmi-történelmi jelen- ségeket, valamint azok okait és következ- ményeit elemezni összehasonlítani. Tudja indokolni, mi a szerepe egy-egy ese- mény, helyzet alakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak. |
| IV. Értse a tanuló a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban, a társadalomban, a történelemben. | |||
| A) | Értse, hogy van, amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges. | A) | Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a fejlődésnek egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. |
| B) | Tudja, hogy a változások okai összetettek lehetnek. | B) | Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik. |
| C) | Tudja, hogy a változás és a fejlődés nem ugyanaz. | C) | Ítélje meg konkrét esetekben, hogy a válto- zás fejlődést jelent-e. Értse, hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet tölte- nek be különböző helyeken és korokban. Legyen képes egy jelenség változásait egy hosszabb időszakban végigkísérni. |
| V. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok értékelésére is. Értékítéleteit tudja indokolni | |||
| A) | Fogalmazza meg saját véleményét társadal- mi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. | A) | Értse, hogy a személyek és csoportok cse- lekedeteit helyzetük, érdekük és az adott szituáció hogyan befolyásolja. |
| B) | Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni a "jó" és a "rossz" között. | B) | Tudja, hogy az embereknek lehetnek "jó" és "rossz" döntései (cselekedetei), és ezek a • döntések, cselekedetek a szándéktól függet- lenül is hathatnak. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelen- ségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai. |
| C) | Legyen tudatában annak, hogy az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek. | C) | Legyen képes a többségi és kisebbségi vé- lemény összehasonlítására és értékelésére, a kisebbségi vélemény figyelembevételére. |
| 3. Kifejezőképességek | |||
| I. Szóbeli | |||
| A) | Tudjon eseményeket elbeszélni. Legyen képes saját szavaival összefüggően ismer- tetni a tankönyv vagy más, életkorának megfelelő szöveg egy-egy részletét, fő vonalaiban reprodukálni a tanár vagy társai okfejtését, részt venni események dramatizálásában. | A) | Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az ifjúsági irodalomból vett részletek, a nép- szerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvények, a sajtó, a rádió- és tv-műsorok alapján. |
| B) | Legyen képes a tankönyvön kívüli forrá- sokból (pl. A helytörténeti gyűjtőmunkából) merített ismeretekről beszámolni. | B) | Legyen képes magyarázni társadalmi- történelmi összefüggéseket. |
| G) | Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, képekből, történetekből, tömegkommuni- kációs eszközökből szerzett ismereteiről. | C | Legyen képes megfogalmazni a grafikonokból és statisztikákból levont következtetéseit, azokról beszámolni. |
| d) Tudjon önállóan kérdéseket fogalmazni, egy-egy társadalmi-történelmi témáról vitatkozni. | D) | Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, társai beszámolóit objektíven értékelni, bírálni. | |
| II. Írásbeli | |||
| a) | Tudjon írásban válaszolni szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. | A) | Legyen képes önálló véleményét, bizonyí- tékait, cáfolatait leírni, egy-egy adott témáról rövid dolgozatot készíteni. |
| b) | Nevelői segítségével készítsen vázlatot a tankönyv szövegéből és más szövegekből. | B) | Legyen képes önálló vázlatot, felelettervet írni; olvasmányairól kivonatot; tanári magyarázatról jegyzetet készíteni. |
| III. Képi | |||
| a) | Legyen képes történelmi vagy társadalmi témáról rajzot készíteni. | A) | Tudjon önállóan gyűjtött képekből összeállítást, tablót készíteni. |
| b) Tudjon tanári irányítással rajzos vázlatot készíteni. | B) | Tudjon önálló sematikus vagy rajzos vázla- tot készíteni. | |
| 4. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN | |||
| I. Az idő tagolása | |||
| a) | Legyenek képzetei a percről, az óráról, a napról, a hétről, a hónapról, az évről, az évtizedről és az évszázadról. Ismerje a Kr. e. (i. e.) és a Kr. u. (i. sz.) fogalmakat és kifejezéseket. | A) | Ismerje a nagy történelmi korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét is (Árpád-kor, a Hunyadiak kora). Ismerje egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit. |
| II. Tájékozódás az események sorrendjében | |||
| a) | Tudjon eseményeket időrendbe állítani. Nevezze meg az események színhelyét is. | A) | Tudja a különbségeket és egybeeséseket a nagy világtörténelmi korok és a hazai tör- ténelem korszakai között. |
| b) | Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat és a régmúltat. | B) | Tudja, hogy a társadalmi élet különböző te- rületein, a különböző országokban végbe- ment kiemelkedő események és meghatáro- zó folyamatok közül melyik történt előbb, melyik később, melyek történtek körülbelül egyidejűleg. |
| III. Tájékozódóképesség fejlesztése évszámok segítségével | |||
| a) | Ismerjen néhány - a részletes követelmé- nyekben megjelölt - évszámot. | A) | Tudja a részletes követelményekben sze- replő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Környezetének, lakóhelyének fontos ese- ményeit helyezze el a köztörténet jelentős eseményeinek sorában. |
| b) Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. | B) | Tudjon használni és összeállítani különböző kronológiai táblázatokat. | |
| 5. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN | |||
| I. Különböző jellegű és méretarányú térképek olvasása | |||
| a) | Tudjon eseményeket leolvasni a térképről. | A) | Tudja összehasonlítani különböző idősza- kok térképeit. Legyen képes a történelmi tér változásainak önálló felismerésére (pl. egy-egy ország területváltozásainak leolvasása a térképről). |
| b) Tudjon távolságot becsülni és számítani a történelmi térképen. | B) | Legyen képes egyszerű történelmi térkép- vázlatokat rajzolni. | |
| II. A földrajzi környezet hatása egy-egy ország fejlődésére | |||
| a) | Ismerje fel, milyen hatást gyakorol a föld- rajzi környezet egy-egy ország, országrész fejlődésére, gazdasági életére. | A) | Tudja, hogy az egyes országok földrajzi fekvése, regionális helyzete miként befolyásolja az adott ország társadalmi- politikai berendezkedését. |
| III. Tájékozódóképesség fejlesztése topográfiai adatok segítségével | |||
| a) | Tudjon a tanult helyekhez eseményeket kapcsolni. | A) | Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken az alaptanterv követelményeiben felsorolt topográfiai helyeket. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TÁRSADALMI ISMERETEK | ||
| AZ EMBER TÁRSAS LÉNY | ||
| A társadalmat alkotó különféle emberi közösségek (család, baráti kör, iskolai, vallási közösségek). A közösséghez tartozás feltételei (célok, szabályok elfogadása, részvétel közös tevékenységben, hagyományokhoz való igazodás). A közösségi együttlétek hagyo- mányos alkalmai (szüret, vásár). | Információk szerzése a tanuló közvetlen környezetében meg- figyelhető közösségekről (kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak), ld; 2.Ia | Az alapvető közösségi szabályok (házirend) ismerete. Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése. • |
| A CSALÁD | ||
| A családi közösség jellemzői (a családtagok száma, életkor, foglalkozásuk, életmódjuk). A családtagok kapcsolatai (szülő- gyerek, nagyszülő-unoka, testvér). Közeli rokonok (nagynéni, nagybácsi, unokatestvér). Saját élettörténet. | A családi szerepek bemutatása, 1c; 3.Ib A közeli rokoni kapcsolatok fel- ismerése, megnevezése, 1d; 2.Ia Beszámoló a házimunkákban való részvételről, 1c; 3.Ic Példák sorolása az. egymás iránti szeretet és megbecsülés lehetséges megnyilvánulási formáiról. 2.Vb A családdal kapcsolatos doku- mentumok (levelek, fotók, emlékkönyvek) gyűjtése. 2.Ib Családi emlékhelyek látogatása, gondozása, ld; 2.IVa | A saját és a családtagok személyi adatainak ismerete (név, foglal- kozás, születésnap). Események és időpontok egy- máshoz kapcsolása (amikor születtem..., amikor óvodás voltam..., amikor elsős lettem..., az elmúlt évben). |
| A LAKÓHELY ISMERETE | ||
| Nevezetességek, érdekességek a lakóhely történetéből. Ismerkedés a lakóhely hagyományaival, a hagyományok ápolása. A táj természeti szépségei, kultú- rális értékei, népművészete, szolgáltatásai, közlekedése, gaz- dasági élete. | Feljegyzések készítése helyszíni megfigyelésekről, néprajzi gyűj- tőmunkáról, a gyűjtött anyag fel- dolgozása, rendszerezése, elem- zése, lg; 2.IIIb | Tudjon tanítói segítséggel beszámolni a táj és a lakóhely jellemzőiről, nevezetességeiről. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| országismeret | ||
| Hazánk: Magyarország. Elhelyezkedése Európában; a szomszédos országok. Magyarország lakói, nemzetisé- gek, etnikai csoportok, határokon túli magyarok. Hivatalos nyelv - anyanyelv. Az ország fővárosa, nagyobb városai. Az ország közigazgatási egységei. Hazánk természeti szépségei, kincsei, kulturális értékeink (nevezetes épületek, szobrok, nemzeti parkok, világörökség részévé nyilvánított értékek, magyar alkotóművészek és alkotásaik, tudósok és tudo- mányos eredményeik). | A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen (főváros, lakóhely). 5.Ia Néhány kulturális érték bemuta- tása szóban, segítségadás mellett. 2.Ia | Országunk neve. Fővárosunk és a hivatalos nyelv megnevezése. Etnikai csoportok, néhány nem- zetiség felsorolása. |
| mondák, legendák, történetek nevezetes eseményekről, híres személyekről | ||
| Történetek néhány - életkornak megfelelő - példa értékű szemé- lyiségről a magyarság történeté- ből, nemzeti ünnepeinkhez kap- csolódó eseményről. Mondák, legendák, történetek a vérszerző- désről. Árpádról, a hét vezérről, Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Gellértről, Szent Lászlóról, IV. Béláról, Szent Margitról, Nagy Lajosról, Hunyadi Jánosról és Mátyásról, a végvári harcok hőseiről, a nagy erdélyi fejedel- mekről, II. Rákóczi Ferencről, Széchenyi Istvánról és Kossuth Lajosról, 1848/49 eseményeiről, csatáiról, hőseiről. Deák Ferenc- ről és a modem világ úttörőiről (tudósokról, feltalálókról, mű- vészekről), háborúk hőseiről és áldozatairól, az. 1956-os forrada- lom és szabadságharc hőseiről. | Tanulságok levonása példa értékű tettekből. 1A; 2.Va A monda, a legenda megkülön- böztetése a valóságtól. 2.IIa Események elhelyezése a történelmi ideiben. 4.IIb A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen. 5.IIIa | A tanult mondák és történelmi események elbeszélése saját sza- vaival. |
| a magyar NEMZET jelképei | ||
| A Himnusz, a Szózat. Nemzeti ünnepek. Nemzeti ereklyék, emlékhelyek. | Március 15-ével kapcsolatos vers, dal. történet előadása. Nemzeti jelképeink felismerése. Tiszteletadás a Himnusz. és a Szózat éneklése közben. | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A LAKÓHELYTŐL A NAGYVILÁGIG | ||
| Lakóhelyünk gazdasága Gazdasági ágak és kapcsolatai. A lakóhely környezeti állapota. A megye székhelye. | Gyűjtse össze, melyek a lakóhely értékes természeti forrásai (föld, víz, ásványi kincsek stb.). 2.Ia,c Tudjon felsorolni lakóhelyét jellemző foglalkozásokat. 3.Ic Érdeklődjék meg: mivel foglalko- zik az. önkormányzat. 2.Ia Kirándulás a megye székhelyére. 2.Ia,b | A lakóhely gazdasági jellemzői. A megye székhelye, a főváros. |
| Lakóhelyünk társadalma Jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen és ezek történeti változásai. Tapasztalatok gyűjtése a lakóhe- lyi közösségek működéséről. | A lakóhely éleiével kapcsolatos hírek, dokumentumok, gyűjtemé- nyek elemzése, értelmezése neve- lői irányítással. 2.IIIa Példák bemutatása arra, hogy mit tesznek a lakóhelyi közössé- gek a település lakóiért. 1c; 2.Va | |
| Életképek hazánk néhány jellemző tájáról A természet, a társadalom, a gaz- daság és a környezeti állapot összefüggései. | Képek, olvasmányok gyűjtése a jellemző tájakról, megkeresésük térképeken. 5.Ia | Az. alapvető gazdasági ágak. |
| Magyarok a nagyvilágban A határon túli magyarság és kap- csolatuk az anyaországgal. | Gyűjtsön híreket újságokból, a rádió és a televízió műsoraiból magyarok külföldi tevékenységé- ről, kapcsolatairól, sikereiről. 2.Ia | A szomszéd országokban nagyobb számban élő magyarság. |
| Helyünk Európában és a vi- lágban Hasonlóságok és különbségek hazai és külföldi családok, tele- pülések életében. Az életmódbeli különbségeket befolyásoló tényezők (földrajzi adottságok, termelési javak elosz- tása). | Hasonlítsa össze olvasmányok, képek alapján egy-két hazai és külföldi család, település életét, a különböző kultúrkörökhöz, tartozó emberek mai életmódját (afrikai törzsek, eszkimók, indiai földmű- vesek, arab kereskedők, amerikai üzletemberek), 1g; 2.IIIb | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG VÁLTOZÁSAI ÉVEZREDEK SORÁN | ||
| Termelés Példák a mezőgazdaság. az ipar, az építészet, az energiatermelés, a közlekedés és a hírközlés fejlődéstörténetéből. | Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján. Figyeljék meg: mi az, ami meg- maradt a múltból, és mi fejlődött tovább. PL gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földművelés és eszközeinek változása az év- ezredek folyamán, kézművesség (edények készítése régebben, fazekaskoronggal és napjaink- ban); az. emberiség első nagy építményei és építésük okai (a piramisok, Bábel tornya, a Nagy bal); az építkezés változása (mai háztípusok). 2.IVa,b,c | Egy terület fejlődésének néhány kiemelkedő állomása. |
| Fogyasztás Példák a lakás, a ruházkodás, a fűtés, a világítás, a vízellátás területéről. | Saját tapasztalataik, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlít- sák össze az emberek hajdani és mai életmódját. Figyeljék meg: mi az, ami meg- maradt a múltból, és mi fejlődött tovább. Pl. népi táplálkozás, konyhakultúra, étkezési szokások, ételkészítés változásai és mai ét- rendünk; a háztartási használati eszközök változásai; védekezés a hideg ellen, fűtési lehetőségek régen és ma; a világítás különbö- ző formái és eszközei a fáklyától a fénycsőig; az ivóvíz beszerzése és nehézségei, tisztálkodás; jellegzetes ruhaviseletek és öltöz- ködési szokások, ruhaviseletek a különböző földrészeken és hazánkban. 2.IVa,b,c | Egy terület történelmi változásai- nak néhány fontos állomása. |
| Elosztás Példák az áru, a piac, a pénz, a kereskedelem köréből. Különféle társadalmi csoportok életmódja különböző korokban, kontinenseken és hazánkban. | Saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlít- sák össze az emberek életmódját. Figyeljék meg, mi az, ami meg- maradt a múltból, és mi fejlődött tovább. PL piac, vásár, fizetési eszközök a különböző korokban. | A pénz, a piac, a kereskedelem szerepe az emberek életében. Tudja, hogy a különbőző törté- nelmi korokban különböző mó- don és mértékben oszlottak el a megtermelt javak a különbőzéi embercsoportok között, és külön- böző volt az életmódjuk is. |
| A vándorló magyarok élete és életmódjuk változása; az emberek élete egy középkori faluban, egy lovagi várban vagy királyi udvar- ban; élet egy újkori főúri palotában. 2.IVa,b,c | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TÖRTÉNETEK A EMBERISÉG ÉS HAZÁNK MÚLTJÁBÓL | ||
| Történetek a görögökről és a rómaiakról (pl. az olümposzi istenekről, a trójai háborúról, a thermopülai hősökről, Periklész- ről és Pheidiaszról, Nagy Sándor neveléséről és háborúiról, Hannibálról, Julius Caesarról, Spartacusról, a keresztény- üldözésekről). Történetek a középkorból (pl. a keresztes háborúkról, lovagi tornákról; a magyar kalando- zásokról. Szent István ország- és egyházszervező munkájáról, a régi és új rend küzdelméről, Bánk bánról, a tatárjárásról, a török elleni harcokról, a Dózsa- parasztháborúról, Mohácsról). Történetek az újkorból (pl. a nagy felfedezésekről, különböző kultúrák találkozásairól, a három részre szakadt Magyarország életéről). | Készítsen időszalagot, és helyezze el rajta a tanult eseményeket. 4.IIIa Tudjon röviden összefoglalni egy-egy tanult történetet. 3.Ia Ismertesse véleményét a tanult események okairól. 2.Va Gyűjtsön adatokat a tanult történetekkel kapcsolatban. 2.Ic Ismerjen az életkorának meg- felelő könyveket, amelyek mondákat, regéket, történelmi elbeszéléseket tartalmaznak. 3.Ib | A tanult történetek elbeszélése saját szavaival. A tanult események elhelyezése az időszalagon. A tanult helyek megkeresése a történelmi térképen. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek | ||
| társadalmi ismeretek | ||
| A család mint életünk alapvető közössége. A család mai problémái. | Gyűjtsön adatokat népesedési helyzetünkről. 2.IA Vonjon le következtetéseket a gyűjtött adatokból. 1G; 2.IB | Tudja, hogy a család legfonto- sabb feladata a gyermekek nevelése; az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. |
| A helyi társadalom Társadalmi csoportok a lakóhe- lyen. A társadalom nyugalmát veszé- lyeztető csoportosulások. Az iskolai diákönkormányzat tevékenysége. | Készítsen beszámolót egy helyi közösség múltjáról és jelenéről. 3.Ib | Egy helyi közösség megnevezése. Ismerje a vezetőjét, a közösség legfontosabb céljait. |
| Társadalmi tagoltság Nemzeti-nemzetiségi, etnikai csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Egyesületek. Nemek és életkor szerinti csopor- tok. Foglalkozási és vagyoni csopor- tok. | Készítsen beszámolót egy nemze- tiségi vagy etnikai csoport helyzetéről. 3.IIA Készítse el egy átlagos körülmé- nyek között élő. két-három gyer- mekes család havi költségvetését. 2.IVB Rendezzenek vitát a falusi, illetve a városi életmód előnyeiről, hát- rányairól. 2.IIIB; 2.VB | Tudja, hogy a különböző társa- dalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak. A legnagyobb magyarországi egyházak felsorolása. Tudja, melyek a legnagyobb lét- számú nemzetiségek és kisebb- ségi etnikumok hazánkban. Legyen fogalma az elszegénye- désről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről. |
| Politikai tagoltság Magyar- országon Pártok, képviseleti szervek, szak- szervezetek, kamarák, parlamenti demokrácia. | Figyeljék a napi sajtót, számolja- nak be egy adott héten a pártok, a kamarák, a szakszervezetek tevékenységéről. 2.IB | Tudják, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására; a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képvi- selete. |
| Társadalmi beilleszkedési zavarok Bűnözés, vandalizmus, alkoho- lizmus, kábítószer, öngyilkosság, az idegengyűlölet. | Tájékozódjanak a legfrissebb statisztikai kiadványokban a bű- nözésre, alkoholizmusra vonatko- zó adatokról. 2.IA | A legfontosabb társadalmi be- illeszkedési zavarok és negatív hatásainak ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK | ||
| Az alkotmány. Alaptörvény. Az állam szuverenitása. Államterület. Felségjelvények. Az alkotmány fő fejezetei. | Olvasmányai alapján számoljon be egy felségjelvény eredetéről. 3.IA Gyűjsön a tömegkommunikációs eszközökből az alkotmány egyes fejezeteihez kapcsolható híreket. 3.IA | Tudja, mit jelent az, hogy az al- kotmány alaptörvény. Az állampolgári ismeretek tanul- mányozása során fokozatosan ismerkedjen meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeivel. |
| A választási rendszer A választójog. A parlamenti választások. A modern parlamenti demokrácia Az. önkormányzati választások. | Rendezzenek az osztályban vá- lasztási gyűlést. 2.IIA | Tudja, kinek van választójoga Magyarország. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje technikáját. |
| A magyar állampolgárok alap- vető jogai és kötelezettségei A gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja. Az állampolgárok egyenjogúsága. Az állampolgári kötelességek. | Tanulmányozza az Alkotmány "Alapvető jogok és kötelességek" című fejezetét. Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek ezek a mai Magyarországon. 2.IB | A legfontosabb állampolgári jogok felsorolása. Ismerje alapvető állampolgári kötelességeit. |
| A demokratikus kormányzati rendszerek A hatalommegosztás. A köztársasági elnök. Az alkotmánybíróság. A nyilvánosság. | Sorakoztasson fel érveket a hata- lommegosztás szükségessége mellett. 2.Va,C Gyűjtsön adatokat a sajtóból a köztársasági elnök szerepéről, csoportosítsa ezeket. 2.IIB Kísérje figyelemmel az. utolsó hét sajtóját. Hogyan érvényesül a nyilvánosság szerepe? 2.IB | Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bí- ráskodás. Tudja a köztársasági elnök nevét. |
| Az országgyűlés A törvényalkotás. A parlamenti ellenőrzés. A parlament szervezete és műkö- dése. | Vitassák meg az éppen napiren- den levő törvényjavaslatok vala- melyikét. 2.VC Időnként kövesse nyomon a par- lamenti közvetítéseket. 2.IIA | Tudja, hogy az országgyűlés legfon- tosabb feladata a törvényalkotás. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalá- nak szerepéről. |
| A miniszterelnök A végrehajtás. A törvény-előkészítés. A miniszterek, a minisztériumok. | Kísérje figyelemmel a kormány heti tevékenységét. Csoportosítsa a kormányintézkedéseket különböző szempontok szerint (pl. külgazdaság, oktatás). 3.IIB Állítsanak össze a miniszterel- nöknek szóló kérdéseket aktuális politikai problémákról. 2.IIIa;3.Id | Néhány minisztérium felsorolása. Tudja, ki a kormányfő. |
| Az igazságszolgáltatás A bíróságok. A polgári peres és büntetőeljárás. Az ügyészségek. | Rendezzenek az. osztályban egy bírósági tárgyalást. 3.Ia; 3ID Készítsenek interjút egy ügyvéd- del. 3.Id | A polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbség. Legyenek tisztában azzal, hogy valamennyi magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jog- orvosláshoz való jog. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A helyi önkormányzat Az önkormányzatok feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselő-testület, a polgár- mester. A polgármesteri hivatal. A helyi közigazgatás működésé. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. | Tegyenek látogatási a községhá- zán (városházán). Számoljanak be a hivatal felépítéséről. 2.Ia Vitassák meg, milyen kérdések- ben kezdeményeznének helyi népszavazási. 3.ID | Tudják, hogy a helyi önkor- mányzás jogát a polgárok az álta- luk választott képviselő-testület. esetenként helyi népszavazás út- ján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfonto- sabb ügyek, amelyekkel az ál- lampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. |
| A belső rend védelme A rendőrség. A bűnüldözés; a közrend és a közbiztonság védelme; közlekedésrendészet. A rendészeti szervek. A polgárőrség. | Értékeljék a helyi rendőrség munkáját. 2.V Készítsenek interjút a helyi rendőrőrsön. 3.Id Jegyezzék le egy tűzoltó élmény- beszámolóját. 3.IIB | A fegyveres testületek. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. |
| A honvédelem A haza védelmének szükséges- sége. A honvédelmi és hadkötelezett- ség. | Elemezzék az Alkotmány vonat- kozó paragrafusait és a katonai eskü szövegét. 2. IVA Látogassanak el egy katonai alakulathoz, hívjanak meg katonai előadókat, számoljanak be tapasztalataikról. 2. IB Számoljanak be egy szabályos határátlépés eseményéről. 3.Ia | Tudják, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozat- vállalással is jár |
| A művelődés hazánkban A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás. A művelődés iskolán kívüli for- mái és színterei. | Indokolják meg iskolaválasztásu- kat, továbbtanulási irányukat. 2.VB Látogassanak meg művelődési intézményeket, ismerjék meg tevékenységüket. 2.IA | A tankötelezettség fogalmának, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeknek ismerete. |
| Az. egészségügy és a szociál- politika A társadalombiztosítás (egészség- biztosítás és nyugdíjbiztosítás). A társadalombiztosítási járulék. Az egészségügyi ellátás. A mentéik munkája. A szociálpolitika. | Magyarázza cl kisebb társainak a betegbiztosítási igazolvány hasz- nálati módját. 3.Ib Rendezzenek osztályukban "par- lamenti vitanapot" a szociálpoli- tika aktuális feladatairól. 2.VB Vitassák meg, hogyan adnának szociális támogatást: mindenki- nek egy tonnán vagy rászorultság szerint. 2.VC | Tudja, hogyan kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentéiket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. |
| A Magyar Köztársaság kül- politikája és külkapcsolatai Nagykövetség, követség, konzu- látus. Nemzetközi szervezetek. Kétoldalú kapcsolatok. Kapcsola- tok a szomszédos országokkal. A határainkon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum. | Beszéljék meg, mi mindenre van szükség egy-egy nagyobb külföldi út alkalmával. 3.ID Gyűjtsenek tényeket a határain- kon túl élő magyarság életéről. 2.Ia Töltsenek ki közösen egy útlevél- kérő lapot. 3.IIa | Az útlevél és a vízum legfonto- sabb használati tudnivalói. A külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályai. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK | ||
| Az állam szuverenitása A szuverenitás: terület - népesség (állampolgárság) - főhatalom. | Vitassák meg, mi a különbség az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás között. 3.ID | Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait. |
| Az emberi jogok és nemzetközi védelmük Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól. | Vonjon le a maga életére vonat- kozó következtetéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és A gyermekek jogairól című dokumentumok részleteiből. 2.IB | Tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes sza- badsághoz való jog az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához, tartozó joga, amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. |
| Hazánk és Európa Az Európa Tanács, az Európai Unió szervezete. Az Észak- atlanti Szerződés Szervezete. Az európai biztonsági rendszer. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. | Gyűjtsenek adatokat a sajtóból Magyarország és az európai szervezetek kapcsolatáról. 2.IA | Tudja, miért létérdeke hazánknak az Európához való szerves kap- csolódás. |
| Az ENSZ és szervezete Az ENSZ alapokmánya. Az ENSZ felépítése. | Elemezzék közösen az ENSZ alapokmányának néhány fontos részletét. 2.IIB Számoljon be az ENSZ egy szakosított szervezetének munkájáról. 3.IA | Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. |
| Az emberiség globális prob- lémáinak helyi kezelési lehető- ségei | Készítsen felszólalást, kiselőadást arról, hogyan jelentkeznek az. em- beriség globális problémái saját környezetében. 3.IIA | Ismerje kötelességeit a környezet védelmében. |
| GAZDASÁGI ISMERETEK A háztartás | ||
| A háztartásban folyó termelési- szolgáltatási folyamatok. | A családi munkamegosztás megtervezése. 3.IIB | |
| Jövedelemszerzési módok (munkával és nem munkával szerzett jövedelmek - örökség- ből, nyereményből, vagyonból származó). | Vitassák meg, milyen pénz- szerzési lehetőségeket ismernek. 3.ID | Ismerje a főbb költségeket a ház- tartásban. |
| A jövedelmek elköltési módjai. Létszükségleti kiadások - szabad rendelkezésű jövedelmek. Fogyasztás, "beruházás", megta- karítás a háztartásban. A megtakarítás formái. | Napi, havi, éves tervezés a család kiadásaira, főbb vásárlásaira. 3.IIB Vita a szabad rendelkezésű jöve- delmek elköltési lehetőségeiről, a befektetési, megtakarítási for- mákról: betét, kötvény, részvény, befektetési jegyek, ingatlan-, devizavásárlás. 3.ID | Legyen tisztában a napi szükség- leti cikkek áraival és a fontosabb megtakarítási formákkal. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása. | Elemezzék, mit miért vásárolnak az emberek. 2.IIIB Vita az előrehozott vásárlások előnyeiről és hátrányairól: hitel- felvételi lehetőségek a családban. 2.IIIB | Tudjon határozni a családi szük- ségletek kielégítési sorrendjéről. |
| A fizetőképes kereslet mint a gazdasági növekedés piaci hajtó- ereje. | Beszélgetés az ifjúsági betétek, hitelkártyák használatáról. 2.IIIB | |
| Munkavégzés, szabadidő, életszínvonal, életminőség. | Vitassák meg, mi a biztosítás jelentősége, milyen biztosításokat ismernek. 2.IIIB Beszélgetés az életszínvonal és életminőség összefüggéséről. 1.f.g; 2.VB | |
| Vállalkozás | ||
| A vállalkozások: méret, tevé- kenységi kör, vállalkozási fonna, tulajdonfonna. | Azt vállalkozások csoportosítása különböző szempontok szerint. 2.IVC | Ismerje a vállalkozó és a vállalkozás fogalmát. |
| Egy kisvállalkozás alapításának feltételei (ötlet, terv, piac, források). | Vitassák meg, milyen üzleti ötletre alapítanának vállalkozást. 3.ID | Ismerje a vállalkozói magatartás szerepét a gazdaságban. |
| A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. | Beszéljék meg, kit és miért tarta- nak sikeres vállalkozónak. 2.VA | |
| A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. | Vitassák meg, szükséges-e a piaci viszonyok megjelenése az. egész- ségügyben, a kultúrában, az oktatásban. 2. IIA; 3.ID | |
| A munka világa | ||
| A munkaviszony fogalma. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. A munkaszerződés, a kollektív szerződés. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. | Vitassák meg, milyen jogai és kötelességei vannak a munka- vállalónak és a munkáltatónak. Hogyan lehet egyeztetni a külön- böző érdekeket? Milyen jogszerű formái vannak az érdekképvise- letnek, az. érdekvédelemnek? 2.VA; 3.ID | A munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályok. Az érdekvédelem lehetőségei. |
| A nemzetgazdaság | ||
| A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). | Ismerje a gazdasági teljesítmény szerepét az életszínvonal alakulá- sában. | |
| Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. | Vitassák meg, miért fontos az infrastruktúra a gazdaság egészének működéséhez. 2.IB | Az infrastruktúra főbb területeinek felsorolása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A gazdaság főbb sarokpontjai - gazdasági növekedés, foglal- koztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adós- ságállomány. | Vitassák meg: miért baj, ha nagy a költségvetési hiány és az adósságállomány. 2.IB | Az infláció fogalmának és következményeinek ismerete. |
| A költségvetés. A költségvetési hiány okai, ve- szélyei. | Beszéljék meg, milyen módszerei vannak a költségvetési hiány csökkentésének.. 3ID | A költségvetés legfontosabb bevételeinek és kiadásainak felsorolása. |
| Az adófajták. | Töltsenek ki közösen egy személyi jövedelemadó bevallást. 3.IIa Vitassák meg, igaz-e, hogy az államnak annál több az adóbevé- tele, minél nagyobbak az. adókul- csok. 3.ID | Ismerje a legfontosabb adófajtá- kat. |
| A külgazdaság | ||
| A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, á külkereskedelem. | Vitassák meg: mit. mikor érdemes exportálni, importálni. 2.IIIA | Ismerje az export és import fo- galmát. |
| 1 lazánk és a nemzetközi gaz- dasági szervezetek (IMF, Világ- bank, GATI). | Vitassák meg, előnyös-e külföldi kölcsönt felvenni. 2.IIIB | Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi gazdasági szervezetet, melynek tagjai vagyunk. |
| Hazánk és az Európai Unió. | Vitassák meg az EU-tagság elő- nyeit és hátrányait. 2.IVA | Tudjon felsorolni néhány orszá- got, mely az EU tagja. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| 'Faanyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| EMBERISMERET | ||
| Ember és állat Az ember előtörténete (az ember mint az élővilág fejlődésének folytatása és csúcsa). Az emberek és az állatok külön- bözősége (emberi és állati test, agy, környezel, eszközök, munka, kommunikáció, társadalom). | Legyen képes elhelyezni az embert az élővilágban. 1A | Az ember szárrnazásáról szóló legfontosabb elképzelések Az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségek ismerete. |
| Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékos- ság. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk). Az ember lelki, társadalmi és szellemi oldala. "Egészség" és egészség. | Testünk iránti felelősségünk az. egymásra épülő "egész-ség" és az egészség szellemében. IG | A testi-lelki egészség legfon- tosabb összefüggései. |
| Pszichikus működésünk Ösztönök, érzékelés, észlelés, cselekvés. Emlékezés, képzelet. Gondolkodás, intuíció. Érzések, érzelmek, értékelés. Agresszivitás és indulatok. | Legyen képes elhelyezni a pszi- chikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. (Lássa, hogy a pontos érzékelés és az. intuíció, az érzelem és a gondolkodás részben ellentétei, részben kiegészítői is egymásnak). 1A | Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbség. |
| Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai és egyediségünk. Énjeink (ösztönös, tudatos). Vérmérséklet és jellem. Adottság, készség, jártasság, képesség, tehetség, siker, önma- gunk kiteljesítése. Érdeklődés. Szokás és szenvedély. Önismeret, öntudat, önbizalom, önuralom, önérzet (önszeretet, önzés és önzetlenség). Az. ember értéke (büszkeség, gőg, tartás, emberi méltóság). Lelki konfliktusok. | Képesség a másik ember szemé- lyiségének tiszteletére és megér- tésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való fogadására. A reális önismeret és önértékelés, az önbizalom és a helyes önszere- tetet. 1B,D Az. életből és műalkotásokból vett példák segítségével mutassa meg az önzés, az. önismeret, az önbizalom, az. önérzet és ön- szeretet sajátosságait. | Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes össze- tevői örököltek, mások megszer- zettek. Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Megismerés és tudás. Verbális és nem verbális kom- munikáció. Emlékezet. Problémamegoldás, tanulás. Intelligencia, okosság, bölcsesség. | Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a lelkierőt és az egyéb szellemi képességeket is. 1A,G | A beszéd és a gondolkodás összefüggése. |
| Az emberi szellem Nyitottság és kíváncsiság. Kérdezés és magyarázatkeresés. Hit és tudás. Kreativitás, ihlet, intuíció. Értékrend, világnézet. Lelkiismeret. Önmegvalósítás. | Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. 1G | Az emberi szellem néhány sajátossága. |
| Az ember mint értékelő lény Az értékelés szempontjai (tetszés, kellemesség, szépség, fontosság, hasznosság, igazság, helyesség, illendőség, elfogadottság, érté- kesség, erkölcsösség, jó-rossz). Az értékelés nehézségei (a jó és a javak, állandó és változó érté- kek). A nagyon sokak által legfonto- sabbnak tartott értékek (egység, szabadság, tudás, lelkiismeretes- ség, élet, munka, szeretet, szép- ség). | Legyen nyitott az értékek felis- merésére és elfogadására. 1G Legyen képes a meggondolt vé- leményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. 1B | Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket. |
| Az ember mint erkölcsi lény Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn (a valamiben bűnös és a rossz ember, a hibázó és a bűnöző, bűnös rendszerek). Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Az erények. | Legyen képes fontos helyzetek- ben a választási lehetőségek mérlegelésére; felismerni, indo- kolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit. Különböző élethelyzeteket ele- mezve vázoljon fel különböző választási lehetőségeket, indo- kolja meg a döntések helyességét vagy hibásságát. 1.B; 2.VB | A választás és a döntés, a szándék és a tett különbségei. Tudja, hogy az emberek mást és mást tartanak jónak és rossznak, valamint azt is, hogy sokféle ér- tékben és normában megegyez- nek. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Mozgatóink Meghatározottságaink, gyökere- ink. Vágy, szükséglet, lehetőség, akarás, siker, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és visel- kedés. Nyitottság, empátia és tolerancia. Előítélet és előítéletes viselkedés. Szándék, tudatosság, célok. | Legyen képes felfedezi a külön- böző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat. 1.I; 2.VA | Pontos mozgatók (szükséglet, érdek, lelkiismeret). |
| Az egyes ember fejlődése Életkorok jellemzői. Erkölcsi fejlődés. | Az ember fejlődésében való szemlélete. Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelelő életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakasz jellemzői. 1.a;1.F | A különböző életkori szakaszok legfőbb jellemzői. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[8]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kapcsolatok Alapvető kapcsolatok (viszony a tárgyakhoz, az. élőlényekhez, szerepkapcsolatok, intim kapcsolatok). Családi kapcsolatok (szülő és gyermek kapcsolat, a testvérek, házastársak, rokonok). Barátság. Egyéb kapcsolatok (a munka- társaktól a nemzetig). A kapcsolódás formái és módjai (rokonszenv-ellenszenv, őszin- teség-hazugság, alkalmazkodás- önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság, erőszak- békesség, kooperáció-versengés, szeretet-gyűlölet). Felelősség (önmagukkal, mások- kal, utódainkkal, az. élővilággal és egész, környezetünkkel szemben). A kapcsolatkultúra legfontosabb créhyei (alkalmazkodóképesség, becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolgálat, szolidari- tás, tisztelet, türelem, udvarias- ság, vezetőképesség). Konfliktuskezelés. | Legyen világos képe szerepeiről és hovatartozásairól, 1.c.d Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért miben és mennyiben felelős, 1.c; 1.D Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy- egy megnyilvánulás hamis vagy igaz, önző vagy önzetlen voltára. 1.B Az. életből és műalkotásokból vett példák segítségével ítélje meg egy-egy emberi megnyilvánulás őszinte vagy hazug, önző vagy önzetlen voltát. 1.B | Az emberi kapcsolatok és kap- csolódások alapvető formái és erényei. Érvelés a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[9]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Nemiség, szerelem, házasság Nemiség (az állat és az ember nemisége, homoszexualitás). Nemi érettség, a szerelemre érettség. Szerelem (nemiség és szerelem; tisztaság, szüzesség, önmegtar- tóztatás és önkielégítés). A kiegészülésre vágyé) ember (vágy, vonzalom, fellángolás), a másik személy szeretete felelős- séggel, a feltétel nélküli, áldo- zatos szeretet. Ismerkedés, udvarlás, együttjárás, jegyesség. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban. A házasság (mint otthonteremtés, mint érzelmi, biológiai, gazdasá- gi, jogi és erkölcsi szövetség; családtervezés). | Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcso- latra való törekvést. I.D | A szexualitás, a szerelem, a szeretet és a házasság kapcsolata. |
| Közösség és társadalom Az emberi és állati társadalom különbözősége. Az ember és természeti-társa- dalmi környezete. Egyén és közösség (csoport, kis- | Legyen képes meglátni a lehető- ségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesí- tésére. 1.E | Az. emberi és az. állati társas vi- szony hasonló és eltérő vonásai. Lássa a hogyan élünk és a miért élünk különbözőségét és kapcso- latát. |
| közösség). Az élet értelme és az. értelmes élet. Az. életszínvonal, az életmód, az élet minősége. Egyenlőség és egyenrangúság. Munka és alkotás. Kultúra, művelődés, műveltség. Térben és időben különböző kultúrák. Deviancia. | Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és rövid távú célok megvalósítása mellett. 1.F | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[10]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Értékrendek és erkölcsök Érdekek és értékek. Értékrendek és értékrendszerek. Szokások, hagyományok, normák, világnézetek. Erkölcs és erkölcsiség. Erkölcsi normák alakulása kü- lönböző korokban, kultúrákban, vallásokban, társadalmi rétegek- ben, szakmákban, különböző életkörülmények között. Jog és erkölcs. Vallás és erkölcs. Erkölcsök és etikák. | Ecgyen képes elfogadni az egy- más mellett élő erkölcsi felfogá- sok értékeit, s érvelni ellenük vagy mellettük. I.H Az életből és műalkotásokból vett példákon mutassa be érdek és érték, erkölcs és erkölcsiség különbözőségét és kapcsolatát. I.H | Az erkölcs és az erkölcsiség megkülönböztetése. |
| Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség Biztonság és bizalom, borúlátás és derűlátás, remény a remény- telenségben. Öröm és bánat, vágy és megvaló- sulás. Boldogulás és boldogság. Ünnep és hagyomány. Játék. Humor. Szépség, harmónia, művészet (alkotás és befogadás). | Példákkal, érzékeltesse a pesszimizmus és a cinizmus, a boldogulás és a boldogság, az öröm és az élvezet közötti különb- ségeket; különböző vicceket, anekdotákat, paródiákat, tréfákat elemezve különböztesse meg a vidámságot, a játékosságot, az iróniát és a maró gúnyt, 1.b; 1.I | Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét. A hasznos mellett ismerje fel a szépség és a művészet szerepét az ember életében. |
| Kend és szabadság Rend (biztonság, béke) és rendet- lenség (szorongás, félelem; be- tegség; háború). Meghatározottság és szabadság (korlátok felismerése, szükségsze- rűség, lehetőség; választás és döntés; fizikai és szellemi sza- badság; szabád akarat). A külső és belső szabadság. | Képes legyen megkülönböztetni a "rendet szülő szabadságot", a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. l.H | A meghatározottság és a szabad- ság összefüggése, a külső és belső szabadság különbözősége. |
| Elet és halál Állandóság és változás, fejlődés. Múlt. jelen, jövő (emlékezés; jövőképek, tervek, utópiák). Végesség és végtelenség. Időbeliség és örökkévalóság. A halál mint megsemmisülés és átlépes: felkészülés, szembenézés. | Legyen képes a megismert vá- laszkísérletek figyelembevételé- vel valamiféle választ adni az ember (és saját) végességére. Hasonlítson össze különböző "túlélési" elképzeléseket, köztük a különböző vallások válaszait a halál kérdéseire. 1.I | Az ember történetisége. Legyenek elemi fogalmai az. élet végességéről és a folytatására vo- natkozó legfontosabb elképzelé- sekről. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[11]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Hit és vallás Hit és meggyőződés. Világképek és világnézetek (kapcsolatai a természetképpel, a tudománnyal, az értékrenddel). Istenhitek és vallások. Népi vallásosság. A vallás (mint hit, ismeret, érzés, rítus, közösség; mint menekülés és menedék; mint világmagya- rázat). Vallás és a tudomány autonómiája. Elvilágiasodás és ateizmus. Vallástalanság és új vallási mozgalmak. | Tudjon érvelni saját meggyőző- dése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 1.I; 3.ID | Lássa a meggyőződés, a hit, a világnézel és a vallás szerepéi. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[12]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TÖRTÉNELEM | ||
| Ősi társadalmak Az ember helye a Föld ökológiai rendszerében. A zsákmányoló életmód. Eszközhasználat, eszközkészítés. Az élelemtermelés kialakulása, mesterségek, csere. Az ősi hiedelemvilág, szertartások. További nevek, fogalmak és évszámok: régészet, ősember, munkamegosztás, kőkor, bronzkor, vaskor, varázslat. | Rendszerezze az emberi társada- lom fejlődésére ható természeti tényezőket. 2.IB Magyarázza el, mi a különbség a zsákmányoló és az élelemtermelő életmód között. Mutassa be, hogyan bizonyítható régészeti leletekkel az. élelemter- melés megindulása. 3.IB; 2.IIIb Gyűjtsön információkat a nép- szerű tudományos irodalomból az ősi hiedelmekről és szertartásokról. 2.IB | Az ember első eszközei A zsákmányolás és élelemterme- lés közötti különbség. |
| Ókori keleti civilizációk Demográfiai változások. Falvak, városok. Az öntözéses gazdálkodás. Az állam és az írás megjelenése. Városállamok és birodalmak (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. További nevek, fogalmak és évszámok: dinasztia, fáraó, múmia, piramis, hieroglifa, törvény, ékírás, Babilon, kaszt, buddhizmus, hinduizmus, többistenhit, egyistenhit. | Ítélje meg az. első államok létre- jöttének jelentőségét az emberi- ség történetében. 2.V Gyűjtsön adatokat és képeket az ókori Kelet művészeti alkotá- sairól. 2.IC Keressen közös sajátosságokat az. ókori keleti vallások tanításaiban. 2.IIIB | Egyiptom: fáraó, piramis Mezopotámia: Hammurapi törvényei India: kaszt Kína: Nagy Fal, selyem, porcelán |
| A zsidó vallás és a Biblia Bibliai történetek. A zsidó történelem kezdetei. További nevek, fogalmak és évszámok: Kánaán, Palesztina, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid és Salamon, próféták. | Hasonlítsa össze a korábbi vallá- sokat a zsidó egyistenhittel. 2.IIIB Ismertessen bibliai történeteket. 3.IA | 3-4 történet a Bibliából |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[13]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az ókori görögök A hellének. A görög polisz. Athén és Spárta. Az athéni demokrácia és a görög- perzsa háborúk. A görög vallás és a mindennapi élet. Tudomány és művészet a görög világban. Nagy Sándor hódításai és a hellenizmus. További nevek, fogalmak és évszámok: Hellász, Olümposz. Zeusz, Trója, olimpiai játékok, Marathón, arisztokrácia, demok- rácia, rabszolga, népgyűlés, Periklész, Kr.e. V. sz., Akropolisz, filozófia. | Magyarázza el, milyen össze- függés van a földrajzi környezet és a görög poliszrendszer kiala- kulása között. 5.IIA Fejtse ki, miben és miért külön- böztek Athén és Spárta. 3.IB Hasonlítsa össze az athéni de- mokráciát a mai demokráciákkal. 2.IVC Mutassa be, milyen hatást gyako- rolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére. Értékelje Nagy Sándor szerepét. 2.IIIB | Az athéni népgyűlés A spártai nevelés |
| Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Társadalom, államszervezet, hadsereg, mindennapi élet. A császárkor. Róma és a provinciák. Pannónia. A népvándorlás. Az antik világ felbomlása. További nevek, fogalmak és évszámok: Romulus és Remus, Itália, patrícius, plebejus, consu- lok, senatus, dictator, légió, Karthagó, gladiátor, amfiteátrum. Julius Caesar, Augustus, időszámí- tásunk kezdete, Aquincum, barbár, hunok, germánok, Attila, 476. | Írja le, véleménye szerint miért terjeszkedett Róma. 3.IIA Hasonlítson össze két ellentétes beállítottságú történelmi forrásból egy-egy jellemző részletet. 2.IIA Fejtse ki Róma és a provinciák kapcsolatának előnyös és hátrá- nyos oldalait. 2.VB Készítsen tablót a római civili- záció ránk maradt emlékeiből. 3.IIIA Készítsen vázlatot az antik világ felbomlásának legfontosabb okairól. 3.IIB | Mutassa meg a térképen Róma terjeszkedésének lő állomásait. A római civilizáció emlékei hazánkban (utak, vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok) |
| A kereszténység és az Újszövetség Újszövetségi történetek. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Jézus élettörténete. További nevek, fogalmak és évszámok: Mária, József, Heródes, Betlehem, Názáret, apostolok, utolsó vacsora, Pilátus, Golgota, Messiás, Megváltó, vértanú (mártír), Nagy Konstantin, Konstantinápoly. | Legyen képes a kereszténység történetének eseményeit a Római Birodaloméval szinkronban látni. 4.IIB Vitassák meg, melyek voltak a kereszténység elterjedésének legfontosabb okai. 2.IIIA; 3.ID | Jézus élete Az időszámítás kezdete |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[14]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kora középkor (V-X. század) Gazdaság és társadalom a kora középkorban. Az uradalmi rendszer kialakulása. A frankok. A Karoling-birodalom és utódállamai. Európa 1000 körül. Az egyházszervezet kiépülése. Világi papság és szerzetesség. A Bizánci Birodalom és a keleti kereszténység. Az iszlám és az arab világ. További nevek, fogalmak és évszámok: földesúr, szolgáltatás, robot, Nagy Károly, 800, Német- római Császárság, pápa, püspök, remete, kolostor, apáea, szent, ikon, egyházszakadás, Mohamed, Mekka, Korán, kalifa. | Gyűjtsön információkat a könyvtárban a kolostorokról és a szerzetesek életéről. 2.IB Fejtse ki, hogyan függ össze az iszlám vallás és az arab hódítás. 2.IIIA Rajzoljon térképvázlatot Európa 1000 évvel ezelőtti államairól. 5.IB Magyarázza meg, hogy a terme- lők érdekeltté válása hogyan hatott a termelésre. 2.IVC | Egyházszervezet, pápa, püspök, szerzetesek Mohamed |
| A magyarság szülelése Az. ősmagyarság kialakulása és vándorlása. A vándorló magyarság élete. Honfoglalás és letelepedés. További nevek, fogalmak és évszámok: nyelvrokonság, finn- ugor, őshaza, nomád, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem. táltos, Etelköz, Álmos, Árpád, 895, Vereckei-hágó, kalandozások. | Mutassa be a vándorlás hatását a magyar nép összetételére, társadalmára, műveltségére és életformájára. 2.IIIA Gyűjtsön szavakat a könyvtárban a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 2.IC Számoljon be néhány, a honfog- la/ókra vonatkozó forrásról. 2.IA | Mutassa be a térképen a vándorlás fő állomásait és a honfoglalást. 895 |
| Az érett középkor (X-XIII. sz.) Hűbériség, lovagi élet, lovagi kultúra. A középkori egyház. Falusi élet és mezőgazdaság. A városok felvirágzása. Kézműipar és kereskedelem. Középkori gondolkodás és kultúra. A román és a gótikus stílus. További nevek, fogalmak és év- számok: feudalizmus, királyi udvar, herceg, gróf, báró, zarán- dok, keresztes hadjáratok, Szent- föld, szerzetesrendek, ereklye, kódex, kiközösítés, eretnek, ink- vizíció, jobbágy, jobbágytelek, zsellér, nyomásos gazdálkodás, céh. | Hasonlítsa össze a tankönyvi szöveg alapján a középkori városok és falvak életét. 2.IB Gyűjtsön szépirodalmi példákat a lovagi életről, kultúráról. 2.IA 3.IA Bizonyítsa az egyház szellemi és gazdasági tevékenységének jelentőségét. 2.V Készítsen rajzos vázlatot a román és gótikus építészeti stílus jellemzőiről. 3.IIIB | Ismerje a hűbérúr, hűbéres, jobbágytelek fogalmát és a jobbágy szolgáltatásait. Ismerje fel a román és a gótikus építészeti stílus legfontosabb jegyeit. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[15]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az Árpád-házi királyok kora Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István. Az új rend megszilárdítása (Szent László és Könyves Kálmán). Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az. Árpád-kori kultúra. További nevek, fogalmak és év- számok: 997-1038, vármegye, gyepű, ispán, tized (dézsma), pogány lázadások, nádor, bán, vajda, Erdély, székelyek, szászok, kunok, Muhi, 1222, 1241-1242, Szent Korona, oklevél, krónika, legenda, Anonymus, 1301. | Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások Szent István törvényeiben. 2.IA Rajzolják térképbe, milyen védekező háborúkat viselt hazánk ebben a korban. 5.IB Vessék össze László és Kálmán törvényeinek néhány részletét. 2.VA Korabeli forrást használva vázolja a tatárok sikereinek okait. 2.IIB Mutasson be rajzokat, képeket Árpád-kori kultúránk emlékeiből. 3.IIIA | Szent István államalapító tevékenysége; 1000 Szent László szigorú törvényei. A tatárjárás fő eseményei, IV. Béla, a második honalapító. Az Árpád-ház kihalása, 1301 |
| A késő középkor (X1V-XV. sz.) Rendi országgyűlések. Európa régiói (Nyugat-, Közép-, Kelet-Európa). Háborúk, járványok, paraszt- felkelések a középkor alkonyán. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Ázsiai kultúrák. Európai népek küzdelmei a mongol és a török hódítások ellen. További nevek, fogalmak és év- számok: rendek, pestis, zsoldos, zsinat, husziták, Gutenberg, Oszmán Birodalom, szpáhi, janicsár, szultán, pasa. | Értelmezze a rendi országgyűlés fogalmát. 3.IB Mutassa be a térképen Európa n agy régióit. 5.IIIA Készítsen rajzos vázlatot a reneszánsz építészeti stílus jellemzőiről 3.IIIB Bizonyítsa, hogy a török szultán kivételes halalommal rendel- kezett. 3.IB | A reneszánsz építészeti stílus jellemző jegyeinek felismerése. |
| Az Anjouk kora Károly Róbert és Nagy Lajos bel- és külpolitikája. Az Anjou-kor gazdasága. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. További nevek, fogalmak és év- számok: Temesvár, aranyforint, bandérium, visegrádi királytalálkozó, 1351. évi törvények, nemes, úri szék, pallosjog, Képes Krónika. | Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások az 1351, évi törvényekben. 2.IIIB Fejtse ki, kinek vált hasznára a királyi jövedelmek növelése. 2. VC Statisztikai adatok, diagramok segítségével elemezze a lakosság számának alakulását az. állam- alapítástól a XIV. század végéig. 2.IA; 3.IC | Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos mint lovagkirály. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[16]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Luxemburgi Zsigmond, a Hunyadiak és a Jagellók kora Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török ter- jeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. ÉIetformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. A Jagellók kora. A központosítás szétesése. Dózsa parasztháborúja. A török veszély kiújulása. A mohácsi vész; II. Lajos. További nevek, fogalmak és évszámok: szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, végvár, kormányzó, Nádorfehérvár, 1456, Corvina, fekete sereg, 1526. | Készítsen vázlatot Zsigmond uralkodásának legfontosabb eseményeiről. 3.IIB Tartson beszámolót a Hunyadi család felemelkedésének útjáról. 3.IA Értékelje Mátyás társadalmi, gazdasági, külpolitikai és kulturális törekvéseit. 2.IIIB; V Elemezze a kül- és belpolitikai tényezők szerepét a magyar állam hanyatlásában és bukásában. 2.IIIA | A nádorfehérvári csata, 1456, Hunyadi János A királyi hatalom megszilárdítása Hunyadi Mátyás korában A parasztháború fő eseményei, 1514 A mohácsi csata, 1526 |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[17]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kora újkor (XVI-XVIII. sz.) A nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Európai és Európán kívüli kultúrák talál- kozása. Reformáció és katolikus meg- újulás. A barokk. A gyarmatosítás. Az atlanti hatal- mak felemelkedése. A világkereskedelem kezdetei. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrende- ződése Európában. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. Nagy- Britannia és a parlamentáris monarchia kialakulása. A Napkirály Franciaországa. Oroszország felemelkedése. A tudományos világkép átalaku- lása. A felvilágosodás és a klasszicizmus. További nevek, fogalmak és év- számok: inka, azték, Kolumbusz. 1492, Magellán, Vasco da Gama, protestáns, 1517, Luther, Kálvin, anglikán egyház, vallásháború, ellenreformáció, jezsuiták, Németalföld, manufaktúra, ültetvény, puritán. Enciklopédia, jogállam, Bourbon, Versailles, Nagy Péter, cár, Kopernikusz. Kepler, Galilei, Newton. | Gyűjtse össze a felfedezések technikai és tudományos feltételeit. 2. IC Vázolja a reformáció és ellen- reformáció hatását a kultúra, az. iskolázás, a nemzeti nyelv fejlődésére. 2.IIIB Olvassa le térképről, melyek vol- tak a legnagyobb gyarmattartó hatalmak. 5.IIIA Értelmezze az. abszolutizmus fogalmát. 3.IB Mutassa be a hadsereg fejlődé- sének főbb szakaszait a kora középkortól a XVIII. századig. 2.IVC Magyarázza el, miért volt ellentét az angol parlament és a király közjött. 3.IB Értékelje a Nagy Péter reformjait támogatók és a hagyományőrzők álláspontját. 2.VA Mulasson be képeket Versailles- ról. 3.IIIA | Amerika felfedezése. 1492 Tudja, mit jelent a reformáció. Ismerje lel a barokk építészet legfontosabb stílusjegyeit. A felvilágosodás fő jellemzőinek ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN[18]
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananya | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadá- sa. Szapolyai János és I. Ferdi- nánd. A lörök világ. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Bocskai István és Bethlen Gábor. A reformáció Magyarországon. A lörök kiűzése. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. II. Rákóczi Ferenc szabadság- harca. További nevek, fogalmak és évszámok: 1541, török hódoltság, Fráter György, Gyulafehérvár, hajdúk, örökös jobbágyság, majorság, Szigetvár, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, 1686, Thököly Imre, 1703-1711, kuruc, labanc, trónfosztás, szatmári béke. | Értékelje, milyen szerepet töltött be Erdély a három részre szakadt Magyarországon. 2.V Gyűjtsön adatokat arról, milyen hatással volt a reformáció az irodalomra, a könyvnyomtatásra, a nép- és középfokú oktatásra. 2.IB Tartson beszámolót Zrínyi elképzeléseiről. 3.IA Elemezze az ország felszabadí- tásának következményeit. Rákóczi írásai alapján sorolja fel a szabadságharc kitörésének okait. 2.IB | Térképen mutassa meg a három részre szakadt ország területét, határait és a legfontosabb vég- várakat. 1541 Egy végvár ostromának elbeszélése. Bocskai és a hajdúk letelepítése. Erdély aranykora, Bethlen Gábor fejedelemsége Buda felszabadítása A Rákóczi-szabadságharc fontosabb céljai és eredményei, 1703-1711 |
| Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között Magyarország a Habsburg Birodalomban. Népesség és gazdaság. Társadalom. A felvilágosult abszolutizmus és a rendiség. Mária Terézia és II. József. Szellemi élet. További nevek, fogalmak és év- számok: helytartótanács, határőrvidék. betelepítés, bevándorlás, vámrendelet, úrbérrendezés, tü- relmi rendelet, állandó hadsereg. | Foglalja össze a parasztság helyzetének alakulását az. Árpád- kortól a XVIII. sz.-ig. 2.IVC Készítsen vázlatot a Habsburg Birodalmon, belüli magyar államszervezetről. 3.IIB Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus hatását Magyar- ország gazdasági és kulturális életére. 3.IB Adatsorok alapján vonjon le következtetést a nemzetiségi összetétel megváltozásáról. 3.IC | Az ország nemzetiségi össze- tételének változásai Mária 'Terézia úrbéri rendelete II. József türelmi rendelete |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A polgári átalakulás kora Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása. A nagy francia forradalom. Európa Napóleon korában. A bécsi kongresszus. A Szent Szövetség kora. Az 1848/49-es forradalmak. A mezőgazdasági és az ipari forradalom. A modem társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus). A romantika. További nevek, fogalmak és évszámok: Függetlenségi Nyilat- kozat, Washington, harmadik rend, Bastille, 1789, emigráció, reakció, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, Marseillaise, alkotmány, nemzet, jakobinusok, terror, Waterloo, Watt, gőzgép, Metternich, kapitalizmus. | A Függetlenségi Nyilatkozat alapján ismertesse az amerikai függetlenségi háború legfontosabb okait. 2.IIIA Mondjon véleményt XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon egyénisé- géről és tetteiről. 2.V Térképvázlaton ábrázolja, hogyan hatottak egymásra az 1848-as forradalmak. 5.IB Szedje sorba a különböző találmányokat. 4.IIA Elemezze a kor szellemi mozgalmainak hatását az. 1848- as forradalmakra. 2.IIIA | Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. A nagy francia forradalom (1789) kiemelkedő eseményei. Az ipari forradalom néhány fontos találmánya. Mutassa meg a térképen a jelentősebb európai forradalmi központokat 1848-ban. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A polgárosodás kezdetei Magyarországon A francia forradalom és a napóle- oni háborúk hatása Magyar- országon. A reformkor. Országgyűlések. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József. Falu és város a reformkorban. A nemzeti megújulás és a nemzetiségek. A márciusi forradalom. A szabadságharc. További nevek, fogalmak és év- számok: magyar jakobinusok, nyelvújítás, cenzúra, alsó tábla, felső tábla, Akadémia, állam- nyelv, örökváltság, közteher- viselés, ellenzék, márciusi ifjak, 1848. március 15., tizenkét pont, sajtószabadság, nemzetőrség, felelős kormány, Batthyány Lajos, áprilisi törvények, jobbágyfelszabadítás, választó- jog, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, Görgei Artúr, Bem József, Világos. | Tisztázza, hogy mit jelentenek a háborúk gazdasági szempontból, ha a határokon belül, illetve kívül zajlanak. 3.IB Források alapján ismertesse a reformkor kiemelkedő politiku- sainak eszméit. 2.IVA Vesse egybe a magyar nemzeti megújulást a nemzetiségek törekvéseivel. 2.IVB Gyűjtsön rajzokat, képeket a reformkor életéről. 3.IIIA Mutassa be az áprilisi törvények alapján a polgári átalakulást hazánkban. 3.IA Készítsen térképvázlatot a szabadságharc valamelyik hadjáratáról. 5.IB | Széchenyi és Kossuth élete, munkássága 1848. március 15. Ismerje az 1848-as forradalom főbb eredményeit és az 1848-49. évi szabadságharc legfontosabb eseményeit. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A nemzetállamok és az imperializmus kora Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az állam új feladatai (oktatás, egészségügy, szociálpolitika). Nagyhatalmi politika, nagyhatal- mi szövetségek. A "keleti kérdés" és a Balkán. Az európai terjeszkedés és a gyarmatbirodalmak kialakulása. Az amerikai polgárháború. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és politikai nagyhatalommá válása. A japán modernizáció. "Boldog békeidők": a gazdasági, társadalmi és kulturális moderni- záció felgyorsulása. A munkás- mozgalom. További nevek, fogalmak és évszámok; Bismarck, Poroszor- szág, Garibaldi, szabad verseny, középosztály, monopólium, antant, központi hatalmak, Lincoln, rabszolga-felszabadítás, szakszervezet, Internacionálé, anarchizmus, szociáldemokrácia, keresztényszocializmus, proletariátus, Marx, Engels. | Kövesse nyomon a térképen az egységes Olaszország és Németország kialakulását. 5.IA Elemezze a XIX. századi államok működésének új vonásait. 2.IVC Elemezze a gyarmatosítás hatását. 3.IB Fejtse ki a véleményét arról, miért válhatott az Amerikai Egyesült Államok nagy- hatalommá. 3.ID | Az egységes Németország és Olaszország létrejötte A központi hatalmak és az. antant Mutassa meg térképen a leg- fontosabb gyarmatbirodalmakat. Ismerje a munkásmozgalom jellegzetes formáit. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Megtorlás, önkényuralom, kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó társadalom. Az életmód változásai. Népességi és nemzetiségi viszonyok. A városiasodás és a főváros. A dualizmus korának műveltsége. A politikai viszonyok és a kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. | Gyűjtsön adatokat a könyvtárból a szabadságharc bukása utáni ellenállás különböző formáira. 2.Ic Vessen össze egy, a kiegyezés előnyeit és egy, a kiegyezés hátrányait hangsúlyozó forrást. Próbáljon következtetni: mi lehet az. oka az ellentétes értékelésnek. 2.IIA Fejtse ki, miért válhatott Buda- pest rövid idő alatt világvárossá. 2.IIIA Gyűjtsön a korabeli politikai rendszert bíráló szépirodalmi műveket. 3.IA Kísérje nyomon egy magyar- országi nemzetiség történetét a XVIII. sz..-tól 1914-ig. 2.IVC | Az aradi tizenhárom, 1849. október 6. A kiegyezés és az Osztrák- Magyar Monarchia létrejötte, 1867 A tőkés fejlődés legfontosabb eredményei. Budapest szerepe az ország életében. A kulturális és tudományos élet néhány kiemelkedő egyénisége. |
| További nevek, fogalmak és év- számok: aradi vértanúk, Bach- rendszer, passzív ellenállás, 1867, közös ügyek, Osztrák-Magyar Monarchia, I. Ferenc József, gr. Andrássy Gyula, cseléd, nap- számos, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, nemzetiségi tör- vény, asszimiláció, millennium, kivándorlás, csendőrség. | ||
| Az első világháborútól a nagy válságig Az első világháború. A nagy háború következményei: a versailles-i békerendszer. Forradalmak és polgárháború Oroszországban. A nyugati demokráciák a húszas években. A kelet-közép-európai régió problémái. "Modem idők": a gazdaság, a társadalom, az életforma és a kultúra változásai. További nevek, fogalmak és év- számok: 1914-1918, villámhábo- rú, állóháború, militarizmus, pacifizmus, 1917, bolsevik, Lenin, szovjetek (tanácsok), kommunizmus. Szovjetunió, egypártrendszer, parlamenti demokrácia, jobboldal, baloldal, kisantant, utódállam, infláció. | Elemezze a szemben álló országok háborús célkitűzéseit, és térképen mutassa meg a háború legfontosabb frontjait. 2.IIIB; 5.IIIA Ismerkedjen meg a háború tárgyi emlékeivel és a társadalom életét ábrázoló emlékekkel is. 2.Ia Vesse össze a versailles-i béke- rendszerben kialakult új európai határokat a háború előtti határokkal. 5.IA Készítsen összehasonlító kronológiai táblázatot az. 1917- 1929 közötti időszak fontosabb európai eseményeiről. 4.IIIB Gyűjtsön információkat a két világháború közötti életmód- változásról (pl. a nők új szerepe, a sportok, a film elterjedése). 2.Ia | Az első világháború fő frontjai; haditechnikai újítások, 1914-18. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel, 1917. A hazánkkal szomszédos új államalakulatok. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az első világháború és Magyarország. A Trianon utáni ország élete A háború: a hadüzenettől a vereségig. Forradalom és ellenforradalom. A Horthy-rendszer konszolidá- ciója. Trianon gazdasági követ- kezményei. Népesedési és társadalmi válto- zások. A határon túli magyarság. Kulturális élet. További nevek, fogalmak és évszámok: őszirózsás forradalom, 1918, gr. Károlyi Mihály, Tanácsköztársaság, 1919, Kun Béla, vörös terror, fehér terror, antiszemitizmus, trianoni béke- szerződés, 1920, irredentizmus, gr. Bethlen István, pengő. | Gyűjtsenek a családban vagy a lakóhelyen első világháborús emlékeket. 2.Ia Elemezze a különböző politikai csoportosulások célkitűzéseit az őszirózsás forradalom győzelme után. 2.IIIB Dokumentumok elemzésével alkosson véleményt a Tanács- köztársaság legfontosabb intézkedéseiről. 2.V Vesse össze a vörös terror és a fehér terror megnyilvánulásait. 2.IVB.VA Csoportosítsa a Bethlen-kormány legfontosabb intézkedéseit. 3.IB Ismertesse, milyen hatással volt Magyarország életére a trianoni béke. 2.IIIA Számoljon be a korszak kiemelkedő szellemi teljesítmé- nyeiről. 3.IA | Őszirózsás forradalom, 1918. Tanácsköztársaság; 1919. Horthy kormányzósága. A trianoni békeszerződés (1920) és következményei; a határon túli magyarság. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A nagy válságtól a második világháború végéig A nagy gazdasági világválság és következményei. Az állami beavatkozás erősödése. Fasiszta mozgalmak és diktatúrák Európában. A nemzetiszocialista Németország. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban. Az Amerikai Egyesült Államok. Az európai demokráciák. A nemzetközi kapcsolatok az 1930-as években. A második világháború előzményei és kirobbanása. A második világháború. A háború pusztításai és áldozatai. Antifasiszta ellenállás. Békekötések. További nevek, fogalmak és évszámok: 1929-33, tervgazda- ság, fasizmus, Mussolini, nem- zetiszocializmus, fajelmélet, Führer, Hitler, 1933, SS, Gestapo, koncentrációs tábor, Holocaust, Auschwitz, népfront, kulák, kolhoz, koncepciós per, Sztálin, sztálinizmus, GULAG, 1939-1945, Churchill, Roosevelt, 1941, partizán, Sztálingrád, háborús bűnös, normandiai partraszállás, Jalta, Potsdam, atombomba, Hirosima, 1947. | Statisztikai adatok elemzésével mutassa be, mit jelentett a gazdasági válság. 3.IC Források segítségével elemezzék a német nemzetiszocializmus alaptéziseit: a fajelméletet, az antiszemitizmust, az antibolsevizmust és a szociális demagógiát. 2.IIIB Vitassák meg, melyek voltak a sztálini diktatúra kialakulásának okai és legfontosabb jellemzői. 2.IIIB Hasonlítsa össze a demokratikus államok és a diktatúrák uralmi rendszerét. 2.IIIB Készítsen kronológiai szinkron- táblázatot az 1929-1939 közötti időszak legfontosabb világ- történelmi eseményeirő. 4.IIIB Készítsen térképvázlatot a háború főbb frontjairól 1940-ben, 1943- ban és 1945 elején. 5.IB | A nagy gazdasági világválság, 1929-33. Hitler hatalomra jutása és a náci politika legfontosabb jellemzői, 1933. A sztálini diktatúra kialakulása. A sztálini politika legfontosabb jellemzői. A második világháború lő frontjai, haditechnikai újdonságai, 1939-45. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Magyarország a gazdasági válságtól a II. világháborús összeomlásig A gazdasági válság évei, a konszolidáció vége. Revíziós külpolitika a hitleri Németország támogatásával. A rendszer jobbratolódása. Magyarország a második világháborúban. Magyarország német megszállá- sa. Holocaust, népirtás. Nyilas uralom. További nevek, fogalmak és évszámok: Gömbös Gyula, gr. Teleki Pál, bécsi döntések, 1941, munkaszolgálat, zsidótörvények, Voronyezs, hintapolitika, 1944. március 19., gettó, deportálás, nemzeti ellenállás, 1944.október 15., Szálasi Ferenc. | A világgazdasági válság hatásá- nak bemutatása irodalmi alkotá- sokkal és a korabeli szociográfiai irodalom felhasználásával. 2.IB Vitassák meg, miért érezte a magyar társadalom többsége a revizionizmust igazságos és jogos törekvésnek, s hogyan vezette ez az. országot a német politika csapdájába. 3.ID Ismertesse Magyarország német megszállásának okait és következményeit. 2.IIIA | Térképen mutassa meg a területi revízió eredményeit. Magyarország háborús veszteségei. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A jelenkor A megosztott világ. Hatalmi tömbök, hideg és forró háborúk. Leszerelés és enyhülés. A gyarmati rendszer felbomlása. A "fejlődő" országok helyzete és az Észak-Dél kérdés. A világgazdaság. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat- Európa fejlődése. Az európai integráció. A kommunista diktatúrák. A diktatúrák bukása. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió (Japán és Kína útja). Tudomány, technika, műveltség és életmód a XX. század végén. | Hasonlítsa össze Közép-Európa 1945 utáni helyzetét a háború előttivel. 5.IA Statisztikák alapján összegezze az USA nemzetközi hatalmának legfontosabb tényezőit. 3. IC Hasonlítsa össze a Szovjetunió háború utáni helyzetét a háború előttivel. 2.IIIA Értelmezze a hidegháború fogalmát. 3.IB Gyűjtsenek információkat a volt gyarmatok helyzetének alaku- lásáról, a különböző rétegek életmódjáról. 2.IA Készítsen vázlatot néhány európai integrációs szervezet fő feladatairól. 3.IIIB Elemezze, miben jelentettek változást az. SZKP XX. kong- resszusának főtételei. 2.IIB Készítsen összehasonlító krono- lógiai táblázatot az 1953-1990-es időszak legkiemelkedőbb világ- politikai eseményeiről. 4.IIIB Véleménye szerint milyen okok vezettek a kommunista diktatúrák bukásához. 2.IIIA Források segítségével bizonyítsa Kína jelentőségét a világpolitiká- ban. 2.IIIB Tekintse át statisztikai elemzéssel a japán gazdaság és társadalom átalakulását, elemezze a sikerek okait. 3.IC | ENSZ A hidegháború jellemzői. A gyarmatok felszabadulása. Az Európai Unió. A kommunista diktatúrák bukása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Magyarország a II. világháború után A háborús károk felszámolása és a demokratikus közélet megteremtésének lehetőségei. Népesedési és nemzetiségi viszonyok a háború után (ember- veszteségek, ki- és áttelepítések). A párizsi békeszerződés. A sztálinista diktatúra (1948- 1953). A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc elfojtása. A megtorlás. További nevek, fogalmak és évszámok: földosztás, koalíció, 1945-1948, államosítás, beszolgáltatás, ÁVH, kitelepítés, Rákosi Mátyás, 1956. október 23., munkástanács, Nagy Imre. | Készítsen gazdasági elemzést az ország anyagi pusztulásáról és emberveszteségeiről. 3.IIA Elemezze a vezető politikai pártok célkitűzéseit. 2.VA Vitassák meg, milyen szerepet játszott a Vörös Hadsereg jelen- léte a politikai helyzet alakulá- sában. 3.ID Elemezzék kortársak visszaemlé- kezései alapján a parasztság, a munkásság és az értelmiség helyzetét. 2.IIIB Bizonyítsa az. 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségét. 3.IB Gyűjtsenek adatokat arról, hogyan értékelték különböző kortársak az 1956-os forradalmat és az azt követő megtorlást. 2.IVB | Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés. Az ország a sztálini diktatúra idején. A forradalom és szabadságharc főbb eseményei, 1956. október 23. |
| A Kádár-korszak A világgazdasági kihívások és a gazdasági reformkísérletek. A társadalmi szerkezet átrendeződése. Életmód és életszínvonal. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltás. | Készítsenek beszámolót a 60-80- as évek gazdasági és társadalmi változásairól. 3.IA Csoportosítsák az okokat, melyek a kommunista hatalom össze- omlásához vezettek. 2.IIIB | A Kádár-korszak jellemzői. A rendszerváltás, 1989-90. |
EMBER ÉS TERMÉSZET
Az Ember és természet műveltségi terület keretében folyó nevelés-oktatás bevezeti a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, az élőlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerűségeinek a megismerésébe, így alapozva meg a korszerű természettudományos műveltséget. Sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelősség alakításához.
A Természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élővilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságát.
A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitűdformálás, amely képessé tesz a másokkal való együttműködésre, a környezettudatos életvitelre.
A kisiskolások elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelő megismerési módszerek megtanulása és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek az objektív megismerés képességét fejlesztik, megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban és írásban.
A 6-12 éves korosztály nevelése csak megindítja, de nem zárhatja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért az alaptanterv nem teszi követelménnyé a tudományos fogalmak meghatározását és megtanulását.
A Fizika keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, hőtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását, és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerűbb kérdések megválaszolásában. Ezen túlmenően a tanulónak elemi szinten tájékozottságot kell szereznie a modern fizika azon eredményeiről is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve felhasználnak napjaink technikai eszközeiben (atomenergia, elektromágneses sugarak, mesterséges égitestek stb.).
A Kémia a mindennapi életből vett gyakorlati példákkal, tanári és tanulói kísérletekkel ismerteti meg a bennünket körülvevő természetben előforduló és mesterségesen előállított, rendszeresen használt és nélkülözhetetlen anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját. Az elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek révén segíti elő az adatszerű ismeretek rendszerezését, könnyebb megértését és ezen keresztül tartós befogadását. Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását, és hozzájárul a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához.
A Biológia és egészségtan tanulmányozásával a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élőlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az élővilág egységét és fejlődését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. A biológiai művelődési anyag feldolgozása során alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Bemutatja azt is, hogy milyen szoros a kapcsolat az ember és környezete között, melyek az ember egészségére kedvező és ártalmas tényezők. Az emberi szervezet felépítésének, működésének megismerésével tudatosan alkalmazhatják a tanulók az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| I. ISMERETSZERZÉSI, -FELDOLGOZÁSI ÉS -ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGEK | |||
| 1. | Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon ismertekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. | ||
| a) | Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni. | A) | Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legyen képes a fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére. |
| b) | Tanári irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. | B) | A természet vizsgálatakor vegye figyelem- be, hogy a természet egységes egész, és csak megismerése során tagoljuk részekre. Tudjon természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. |
| c) | Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. | C) | Legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgá- lati és kísérleti eszközök, anyagok bal- esetmentes használatában. |
| d) | Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben és a hosszúság, a tömeg, a térfogat és az idő mértékegységeinek használatában. | D) | Szerezzenn jártasságot a művelődési anyag- ban szereplő SI és a gyakorlatban használt Sl-n kívüli mértékegységek, azok tört ré- szeinek és többszöröseinek használatában. |
| e) | Tanári segítséggel tájékozódjon egy- szerűbb enciklopédiákban, lexikonokban. | E) | Legyen képes önállóan használni különbö- ző szaklexikonokat, szakszótárakat, határo- zókat, atlaszokat, képlet- és táblázat- gyűjteményeket. Értse a szellemi fejlett- ségének megfelelő szintű természettudo- mányi ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióadások információit. |
| f)0 | Vegye észre a természet szépségeit. | F) | Értékelje a természet szépségeit. |
| 2. Legyen képes a tanuló a természeti és technikai környezetről különféle módon szerzett ismereteit összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, vizsgálatainak eredményeit ele- mezni. Tudja a természetről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni. | |||
| a) | Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. | A) | Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lé- nyegtelen jellemzők, tényezők elkülöníté- sében. |
| b) | Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szűkebb és tágabb környezetében megnyil- vánuló kölcsönhatásokat és változásokat. | B) | legyen képes megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező, mennyi- ség változása következtében miként válto- zik meg a vele összefüggésben lévő másik tényező, mennyiség. |
| c) | S/erezzen jártasságot a jelenségek, folya- matok egy-egy körének megadott szempon- tú csoportosításában. | C) | tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően ren- dezni. legyen gyakorlott a tárgyak, élőlé- nyek, jelenségek, adatok osztályozásában, rendszerezésében, ismerje fel a rendszer tagjai közötti összefüggéseket. |
| d) | Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavai- val, egyszerűen tudja megfogalmazni és írásban rögzíteni. | D) | legyen képes a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következ- tetéseket levonni és általánosítani. ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket. megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit pontosan tudja megfo- galmazni és írásban rögzíteni. használja az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit. |
| e) | Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudja az egyszerű képi és szöveges információkat értelmezni. Tudjon a térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. | E) | tudja a vizsgálatok, kísérletek során nyert adatokat különféle diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve a kész diagramok, grafi- konok adatait leolvasni, értelmezni. szerezzen gyakorlatot a művelődési anyag- gal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készíté- sében és a kész ábrák, rajzok értelmezé- sében. |
| 3. | Tudja a tanuló magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat. Legyen képes fel- használni, alkalmazni a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a természettudományi művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit is. | ||
| a) | Tudjon ésszerű magyarázatot keresni az iskolai tananyagban nem szereplő, egyszerű természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerű technikai eszközök működésének magyarázására. | A) | legyen képes a művelődési anyagban nem feldolgozott természeti jelenségeket értel- mezni, gyakoribb eszközök, gépek, felsze- relési tárgyak működését magyarázni, ezek- hez szükség szerint használjon modelleket. |
| b) | Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. | B) | lássa be elméleti és gyakorlati ismeretei- nek birtokában, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségé- nek, az egészséges környezetnek meg- őrzésére. |
| c) | ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a ter- mészet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. | C) | törekedjék a környezet- és természetvédel- mi problémák enyhítésére, megoldására, használja fel ehhez az összes természettu- dományi tantárgyban megszerzett ismereteit, képességeit. |
| II. TÁJÉKOZOTTSÁG AZ ANYAGRÓL | |||
| Ismerje a tanuló a környezetében előforduló legfontosabb - különböző szerveződési szintű - anyagok alapvető tulajdonságait. | |||
| a) | Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. | A) | Ismerje fel a természetben és a technikai környezetben előforduló legfontosabb anyagok érzékelhető és mérhető tulajdon- ságait. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecskeszerkezetéről, a részecs- kék kölcsönhatásáról. Ismerje az élő szerve- zetet felépítő szerves és szervetlen anyago- kat, azok legfontosabb tulajdonságait, valamint az élő anyag jellemzőit. Legyen áttekintése az élő anyag magasabb szerveződési szintjeinek jellemzőiről. |
| b) | Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmi- szerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. | B) | Lássa az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést. |
| c) | Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, cigaretta, drog) kipróbálásától. | C) | Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) szervezetre gyakorolt hatását. |
| d) | Tudja, mely anyagok szennyezik leggyak- rabban a környezetet. | D) | Törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhal- mozódásának megelőzésére, illetve csök- kentésére. |
| III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN. AZ IDŐ ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK | |||
| Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól, fejlődéséről; tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak. | |||
| a) | szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, az az időtartamok becslésében. | A) | Tudja, hogy a természeti jelenségek, folya- matok egyik alapvető jellemzője az idő. Tudja, hogy az idő alapmennyiség, és fel- használása révén meghatározható néhány más mennyiség is. |
| b) | Ismerje a napszakok és az évszakok válto- zását és ennek okát. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak. • | B) | Legyen áttekintése a Föld és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről. Legyen áttekintése az élőlények egyed- fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről. Ismerje fel, hogy egyes esetekben a jelensé- gek "megfordíthatok" (fordított sorrendben is lejátszódhatnak), más esetekben nem. Ismerje fel az életfolyamatokban a vissza- fordíthatatlanságot. | ||
| IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN. A TÉR ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK | |||||
| Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az egyes tájak jellegzetességeinek és az ottani élőlények tulajdonságainak körében. | |||||
| a) | Ismerje a világtájakat, tudja azokat felismerni a valóságban és a térképen. | A-C) Lásd a Földünk és környezetünk műveltségi terület általános fejlesztési követelményeiben. | |||
| b) | Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. | ||||
| c) | Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyez- kedését. | ||||
| d) | Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásokat különböző nézőpontból is jellemezni. | D) | Ismerje a nyugalom és a mozgás viszonylagosságát. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét, mozgását, de más vonatkoztatási rendszert is lehet választani. | ||
| e) | Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez viszonyítani. | E) | Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről, tudja ezeket összehasonlítani. | ||
| 0 | Ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedési területét. | F) | Legyen áttekintése az egyes kontinensek, országok jellegzetes növényeiről és állatairól. | ||
| V. TÁJÉKOZOTTSÁG A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉSRŐL, A TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉRŐL | |||
| Legyen tájékozott a tanuló arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, s e munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. | |||
| a) | Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak a hallgatása, nézése révén is fejlesztheti. | A) | Értse meg, hogy a megismerés folyamat, közelítés a valóság felé. Tudja, hogy a természettudomány egyes ágainak kutatói ugyanazt az anyagi világot vizsgálják és írják le különböző szempont- ból és különböző módszerekkel. Így közöt- tük szoros kapcsolat van, egymás munkáját segítik. |
| b) | Legyen tájékozott arról, hogy a természettu- domány - más tudományok mellett - meg- határozó szerepet töltött be az emberiség problémáinak megoldásában és az életfeltételek javításában. | B) | Tudja, hogy mely történelmi korban szület- tek a nagyobb jelentőségű természeti fel- fedezések, és kik voltak azok a természet- tudósok, akiknek a nevéhez a fontosabb felfedezések, törvények fűződnek. |
| c) | Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmukat. | C) | Ismerje a kiemelkedő tudományos eredmé- nyeket elért magyar orvosok, természet- tudósok munkásságát. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TERMÉSZETISMERET | ||
| A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA | ||
| Egyszerű természeti jelenségek, összefüggések, anyagok és élőlé- nyek cselekvéses, tapasztalati úton történő megismerése. A közvetlen környezetben is előforduló növények és állatok megfigyelése. | Megismerési módszerek elsajátí- tása: megfigyelés, leírás, összeha- sonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége. I.1a,b,d; I.2a-c; III.a Az élet tisztelete, a természet ép- sége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás. I.lf; I.3b,c | A tanult módszerek felhasználása a természeti környezet megisme- réséhez. A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban. |
| AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI | ||
| A különféle anyagok (föld, víz, levegő, ásványok, fémek, fák) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, mérése. Változások (oldódás, olvadás, égés, időjárás, napszakok, évszakok) megfigyelése. A talaj, a vizek és a levegő leggyakoribb szennyezőanyagai a lakóhelyi környezetben. | Egyéni folyamatos megfigyelé- sek, mérések, tapasztalatgyűjtés során egyszerű anyagok haszná- lata. Megfigyelések elmondása, rögzítése rajzban és írásban. I.la,b,c,d,f;I.2d,e; IIa; V.a Fedezzen tel ok-okozati kapcso- latokat a változások megfigyelése során. I.2b; IIa; Ill.b Folyamatos irányított megfigyelés, a tapasztalatok gyűjtése. I.3b,c; Il.d | A különféle halmazállapotú anya- gok főbb jellemzői (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). A leggyakrabban előforduló mértékek helyes használata. Az oldódás és olvadás szavak helyes használata. Az időjárás elemeinek, a napszakoknak és az évszakoknak a neve. A talaj-, a víz-, a levegőszennye- zés megelőzésének, a szennyezés egészségkárosító hatásának ismerete. |
| TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK | ||
| A legfőbb felszíni formák (hegyek, dombok, síkságok) és felszíni vizek (álló- és folyó- vizek). A fő világtájak és egymáshoz való viszonyuk. Egyszerű alaprajzok, útvonal- rajzok, térképvázlatok. A lakóhely és környékének természetföldrajzi jellemzői (fekvés, felszín, időjárás, növények, állatok). | A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint. I.1a; I.2e; IV.b Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni. IV.a Térbeli tájékozódás az útvonal- rajzok, térképvázlatok alapján (iránytű segítségével is). Irányított megfigyelések a lakóhely környékén I.lb; IV.b | Ismerje környezetének legjellem- zőbb felszíni formáit és felszíni vizeit. A világtájak megnevezése (árnyék, iránytű, növényzet segítségével). A lakóhelyhez közeli kiránduló- hely megnevezése és leírása. Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI | ||
| A tanulók környezetében meg- figyelhető növények (akácfa, vadgesztenye, petúnia, muskátli) és állatok (kutya, macska, veréb, csiga) főbb jellemzői, kapcsola- tuk a környezetükkel. | Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. I.la,b,c,f; I.2d,e; Il.a; V.a | Egy fásszárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeinek felismerése és megnevezése. A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek felsorolása. |
| TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK | ||
| A 6-10 éves gyermek életműkö- déseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) főbb jellemzői, élettani igényei (pihenés, hőháztartás. tápanyagok), leggyakoribb betegségei. | Figyelje saját testének élettani jellemzőit, ismerje fel életműködéseinek változását, az egészségestől eltérő állapotát. I.3b; Il.b | A tanuló főbb testméretei (magasság, tömeg, mellbőség, arasz.) és életműködéseinek jellemző értékei (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖLCSÖNHATÁSOK ÉS ENERGIAVÁLTOZÁSOK | ||
| Mechanikai, termikus, elekt- romos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások felismerése és kísérleti vizsgálata. Az erő jele, mértékegysége. A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásai (visszaverődés, törés, prizma, színek). Az. oldódás kísérleti vizsgálata. Az égés, a gyors és lassú égés feltételei. A tűzoltás. Az energia elemi szintű értelme- zése. Energiaváltozások felisme- rése egyszerű kísérleteknél. Az energiamegmaradás kvalitatív megfogalmazása. A munka és az energia kapcsolata. A halmazállapot-változások kísérleti vizsgálata. Hőtágulás szilárd, folyékony és légnemű testeknél. A hőterjedés megfigyelése, értel- mezése. Az anyag részecsketermészete. | Legyen képes önállóan is egy- szerű kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére. I.1b; I.2a,b; V.a Legyen gyakorlata az alap- mennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében és használatában. I.1d; III.a Ismerje fel a testek tulajdonsá- gainak és azok jellemző mennyi- ségének összefüggését I.2a Keresse a különféle változások- ban a közös jellemzőket. I.2a,b Tudja a halmazállapot-változá- sokat, a hőtágulást és az anyag részecsketermészetét kapcsolatba hozni. Il.a | Az alapvető fizikai változások felismerése. Az oldódás feltételei. Az égés feltételei és a tűzoltás elemi tudnivalói. Energiafajták megnevezése. Energiaforrások, energiahordozók felismerése. Tájékozottság a lakóhely energia- ellátásáról. Az energiagazdál- kodás, energiatakarékosság lehetőségei. A munka és az energia mérték- egységének használata. Halmazállapot-változások a mindennapi életben. A hőtágulás jelentősége. A hőterjedés felismerése a gya- korlatban. |
| TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK | ||
| Az időjárás és az éghajlat. A levegő hőmérsékletének napi és évi változása. A legfontosabb légköri jelensé- gek (csapadék, szél) és keletke- zésük. Főbb éghajlat-alakító tényezők. A felszíni formák kialakulása (kiemelkedés, lepusztulás, feltöltődés). A levegő, a víz, a talaj és a fel- szín környezeti állapota. | Értse meg az egyszerűbb időjárás-jelentéseket. I.2e Tudja leolvasni az időjárás elemeit mérő műszereket. I.1c A felszín és felépítő kőzeteinek megfigyelése, az élővilág és a talaj irányított vizsgálata. I.1b | Az időjárást alakító tényezők. A víz és a szél felszínalakító hatása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| (kompetenciák, képességek) | ||
| Magyarország nagytájainak (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-, Északi-középhegység) és Buda- pest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot). Hazánk helye a Kárpát- medencében és Európában. Kontinensünk: Európa. Szárazföldek és óceánok a Földön. A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése. | A térkép és a földgömb használa- ta, a domborzati és vízrajzi térké- pek leolvasása. I.2e A szárazföldek és óceánok meg- keresése a földgömbön. Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen. I.2c; IV.a.c | A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat. Egyszerű térképvázlat készítése. I lazánk jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése a térképen. A földrajzi fekvés meghatározása térképen és földgömbön. |
| KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA | ||
| A legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növények (szilvafa, almafa, szőlő, paradi- csom, sárgarépa, fejeskáposzta, burgonya, vöröshagyma) test- felépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségek károsítóinak (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra) testfelépítése, élete. Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk) testfelépítése, élete, tenyésztése. Néhány ház körül élő állat (háziegér, fecske, földigiliszta) testfelépítése, élete. | Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök (bontótű, szike, lupe) helyes használatában. I.1c Tudja az élőlényeket csoportosí- tani hasonlóságaik és különböző- ségeik alapján. I.2a,c Ismerje fel az élőlény és élő-, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását. I.2b | A megismert növények és állatok felismerése és megnevezése részeik alapján is. A táplálkozásunkban felhasznált növényi részek és a növény élettartamának kapcsolata. A megismert állatok jelentősége az ember életében. Az ember szerepe élő környezetének alakításában. A környezetbarát növényter- mesztés és állattenyésztés főbb ismérvei. Az állattartás egészségügyi, etikai követelményei. |
| TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK | ||
| A 10-14 éves gyermek életműkö- déseinek főbb jellemzői és élet- tani igényei, leggyakoribb betegségei. A serdülés folyamata és meg- nyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, má- sodlagos nemi jellegek, havi vérzés, magömlés). Személyi higiénia a kamaszkor- ban. Elsősegélynyújtás és betegápolás a családban. | Saját életből vett példákon tudja magyarázni a növekedés és fejlődés különbségét. III.b Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására. I.3b; II.c; III.b Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat. I.3b; II.c | Az ember életműködéseinek és az azokhoz szükséges környezeti feltételeknek a felsorolása. A serdülés szembetűnő test-, alakbeli és élettani változásai. A serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló kör- nyezeti hatások, a mozgás fontossága. |
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
1. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
2. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
3. számú térkép
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| FIZIKA | ||
| A TESTEK HALADÓ MOZGÁSA | ||
| Az egyenesvonalú egyenletes mozgás A hely és mozgás viszonylagos- sága. (Vonatkoztatási rendszerek.) A haladó mozgás. Az egyenesvonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. A sebesség kiszámítása. A tehetetlenség törvénye. | A hely és mozgás viszonylagos- ságának felismerése (pl. mozgó vonat, a Nap "mozgása"). IV.D A kísérlet adatainak lejegyzése, az út és az idő közötti össze- függés felismerése. I.1D; III.A Út-idő grafikon készítése és elemzése. I.2C; I.2E A sebesség, az út és az idő kiszámítása. I.1D; I.3A | Ismerje föl az egyenletes mozgást konkrét példákon. A sebesség kiszámítása mérték- egységváltás nélkül. A tehetetlenség törvényének is- merete. |
| Az egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás leírása A mozgásállapot jellemzése. A változó mozgás kísérleti vizs- gálata és jellemzése. Az átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás. A szabadon eső test mozgása. A tömeg. A sűrűség. A sűrűség kiszámítása. | A mozgásállapot felismerése konkrét példákon. 1.3A A sebesség változásának felisme- rése, értelmezése. I.2D Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelmezése konkrét példákon. I.2D Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. I.2E Gyakorlottság a tömeg mérésé- ben. I.1C; I.2C A sűrűség, a tömeg és a térfogat kiszámítása. I.1D; I.3A | A mozgásállapot felismerése gyakorlati példákon. A változó mozgás felismerése konkrét példákon. Tudja megkülönböztetni az átlag- és pillanatnyi sebességet. A szabadesés jellemzése. A tömeg és a térfogat mérése. A sűrűség kiszámítása mérték- egységváltás nélkül. |
| A mozgásállapot megváltozása. Az erő A kölcsönhatás mozgásállapot- változtató hatása. A lendület. A lendület megma- radása. Az erő mértékegységének dinamikai értelmezése. Az erő ábrázolása vektorral. Két erő együttes hatása. Egyensúly. Erő és ellenerő a kölcsönható testeknél. | A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások vizsgálata. I.1A Az erő hatására bekövetkező sebességváltozás kísérleti vizsgálata. I.2A; I.2C A newton (N) értelmezése. I.1D Gyakorlottság az erő mérésében. I.1C.D Az erők együttes hatásának kísérleti vizsgálata. I.1B Galilei és Newton munkássága. I.1E; V.B | Tudja megkülönböztetni a mozgásállapot-változásokat. Az erő mérése. Az erő ábrázolása. Az erő-ellenerő felismerése pél- dákban. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Különféle erőhatások és kö- vetkezményeik Egyetemes tömegvonzás. Bolygómozgás. A mesterséges égitestek mozgása. A Kepler-törvények kvalitatív megfogalmazása. A földi gravitáció és a súly. A súrlódás. A közegellenállás. | A rugalmas erő érzékeltetései. 1A A súly mérése erőmérővel. I. 1C; I.1D Következtetés a test tömegéből a súlyára és viszont. I.2D A súrlódási erő kísérleti vizsgála- ta. I.2B A közeg-ellenállási erő érzékelte- tése. I.1A Eötvös Loránd munkássága. I.1E; V.C | A rugalmas erő hatásainak felis- merése. A gravitációs erő és a súly felis- merése a gyakorlatban. Ismerje fel a súrlódás és a közeg- ellenállás jelenségét gyakorlati példákban. |
| ENERGIA, MUNKA, HŐ | ||
| Az energia és a munka Az energia elemi értelmezése. A munka értelmezése és kiszámítása. Az energia fajtái. | A kölcsönhatásban részt vevő testek állapotváltozásának meg- figyelése, elemzése. I.1A A munka, az erő és az út kiszá- mítása. I.1D; 1.3 A Az energiafajták felismerése. I.3A Joule munkássága. I.1E; V.B | A munka kiszámítása mértékegy- ségváltás nélkül. A különféle energiafajták ismere- te. |
| Termikus kölcsönhatás A termikus kölcsönhatás elemi értelmezése. Hőmennyiség. A fajhő, a hőmennyiség kiszámítása. Az égéshő. Energiaváltozás égés közben (gőzgép, turbina, belsőégésű motor). | Legyen gyakorlott a hőmérséklet mérésében. I.1C; I.2C A hőmennyiség kiszámítása hő- mérséklet-változás és égés esetén. I.1D; I.3A | A termikus kölcsönhatás leírása. A hőmérséklet-változást ábrázoló grafikon értelmezése. A fajhő. |
| Halmazállapot-változások Az olvadás. Az olvadáspont. Az olvadáshő. A fogyás. A fagyáspont. A fagyáshő. A párolgás. A párolgás sebes- ségét befolyásoló tényezők. A forrás. A forráspont. A forráshő. A lecsapódás. Energiaváltozás halmazállapot- változás közben. | A halmazállapot-változásokat bemutató kísérletek értelmezése. I.2D A halmazállapot-változásokat ábrázoló grafikonok értelmezése. I.2E A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozás kiszámítása. I.1D; I.3A | A halmazállapot-változások ismerete, leírása, felismerése. Az olvadáspont, fagyáspont, for- ráspont. Az olvadáshő, fagyáshő, forráshő. |
| Az energiamegmaradás törvé- nye. A teljesítmény Az energiamegmaradás törvénye. A hatásfok kiszámítása. A teljesítmény kiszámítása. | A hatásfok kiszámítása. I.3A A teljesítmény, az energiaválto- zás és az idő kiszámítása. I.1D; I.3A Watt munkássága. I.1E; V.B | Az energiamegmaradás törvényé- nek ismerete. A hatásfok kiszámítása. A teljesítmény kiszámítása mértékegységváltás nélkül. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ EGYENÁRAM | ||
| Az elektromos áram és feszültség Az elektromos kölcsönhatás. Elektrosztatikai alapismeretek (vonzás, taszítás, töltés). Az elektromos áram. Áramforrások. Elektromos vezetők és szigetelők. Elektromos áramkör. Az áramerősség és mérése. Az elektromos feszültség és mérése. | Az elektrosztatikai kísérletek elemzése. I.2D Áramkörök összeállítása. I.1C A technikában leggyakrabban alkalmazott vezetők és szigetelők (réz. alumínium, szén, ill. porcelán, üveg, műanyag) ismerete II.A Áramköri rajzok készítése és elemzése. I.2E Gyakorlottság az áramerősség és a feszültség mérésében. I.1B-C Galvani, Volta és Amper munkássága. I.1E; V.B | Az elektromos áramkör részei. Az elektromos vezetők és szigetelők felismerése. Tudjon elektromos áramkört összeállítani (zsebtelepből, zseb- izzóból, kapcsolóból, vezetékek- ből). Ismerje fel és alkalmazza a legfontosabb áramköri jeleket. Az áramerősség és a feszültség mérése. |
| Az elektromos ellenállás Összefüggés a feszültség és az áramerősség között azonos fogyasztó esetén. Ohm törvénye. Az elektromos ellenállás kiszámítása. Az ellenállás mértékegysége. A vezetékek ellenállása. Az ellenállást befolyásoló tényezők. | Feszültség- és áramerősségmérés azonos fogyasztó esetében. I.1B-C A feszültség és az áramerősség közötti összefüggés felismerése. I.2C Az ellenállás, a feszültség, az áramerősség kiszámítása. I.1D; I.3A Ohm munkássága. I.1E; V.B | Ohm törvényének ismerete, alkal- mazása. Az elektromos ellenállás kiszámí- tása mértékegységváltás nélkül. |
| A fogyasztók kapcsolása A fogyasztók soros kapcsolása. Az eredő ellenállás értelmezése és kiszámítása soros kapcsolás esetén. A fogyasztók párhuzamos kap- csolása. A párhuzamosan kapcsolt ellenál- lások és az eredő ellenállás összehasonlítása. | Az áramerősség- és feszültségmé- rés szorosan kapcsolt fogyasztó- kat tartalmazó áramkörben. I.1B-C feszültség- és áramerősség-mérés párhuzamosan kapcsolt fogyasz- tókat tartalmazó áramkörben. I.1B-C Sorosan, illetve párhuzamosan kapcsolt fogyasztókat tartalmazó áramkörök és ezek kapcsolási rajzainak elemzése (csillár, hajszárító áramköre). I.2D-E | Fogyasztók (zsebizzók) soros kapcsolása. Fogyasztók (zsebizzók) pár- huzamos kapcsolása. Ismerje fel a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását tény- legesen összeállított áramkörben és kapcsolási rajzon. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Az elektromos áram hatásai, az elektromos munka és teljesít- mény Az elektromos áram hőhatása. Az elektromos munka és kiszámí- tása. Az elektromos teljesítmény és kiszámítása. Az elektromos "fogyasztás". A kWh mértékegység értelmezé- se. Az elektromos áram vegyi hatása. Az elektromos áram élettani hatása. Az elektromos áram mágneses hatása. Az elektromágnes. Az elektro- mágnes erősségét befolyásoló tényezők. | Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. I.1A Az elektromos munka kiszá- mítása. I.1D; I.3A Az elektromos teljesítmény, a feszültség és az áramerősség kiszámítása. I.1D; 1.3A A háztartási eszközök teljesít- ményének és "fogyasztásának" kiszámítása és összehasonlítása. I.1D; I.3A Energiatakarékosság. I.3C; II.C Az elektromos áram vegyi hatá- sának kísérleti vizsgálata. I.1A Balesetmegelőzési szabályok. I.3B Az elektromos áram mágneses hatásának kísérleti vizsgálata. I.1A Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása (telefon, elektromos csengő, elektromos motor, elektromos mérőműszerek). I.3A Jedlik Ányos és Kandó Kálmán munkássága. I.1E; V.C | Az elektromos áram hőhatásának felismerése. Az elektromos munka és teljesít- mény kiszámítása mértékegység- váltás nélkül. A háztartási eszközök teljesítmé- nyének, "fogyasztásának" nagy- ságrendi összehasonlítása. Az elektromos áram mágneses, vegyi és élettani hatásának isme- rete, alkalmazásának felismerése elektromos eszközökben. Ismerje és tartsa be a baleset- megelőzési szabályokat. |
| AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM | ||
| Az elektromágneses indukció Az indukciós alapjelenségek. Az indukált feszültség. Az indu- kált áram nagyságát befolyásoló tényezők. | Az indukciós alapjelenségek kí- sérleti vizsgálata. I.1A Faraday munkássága. I.1E; V.C | Az indukciós alapjelenségek fel- ismerése. |
| Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai. A váltakozó áram A váltakozó áram előállítása és jellemzése. A váltakozó áramú generátor működésének elve. A váltakozó áram tulajdonságai. A váltakozó áram és feszültség jellemzése. A váltakozó áram hatásai. A transzformátor felépítése, mű- ködése. Távvezetékrendszer, a váltakozó áram előnyei. | Az indukciórój tanultak alkalma- zása a generátorra. 1.3A Összefüggés felismerése a transz- formátor tekercseinek a menet- száma és a feszültségek között. I.2C Feladatok megoldása a menet- szám és a feszültség kiszámítá- sára. I.1D; I.3A Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly munkás- sága. I.1E; V.C | A váltakozó áramú generátor mű- ködési elve. A váltakozó áram jellemzése. Ismerje a váltakozó áram hatásait. A hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. A transzformátor leírása és gya- korlati alkalmazásainak ismerete. A váltakozó áram előnyei. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| PERIODIKUS MOZGÁSOK | ||
| Körmozgás Az anyagi pont körmozgása. Az egyenletes körmozgás mint változó mozgás. Centripetális erő. A körpálya sugara és a keringési idő összefüggése. | A körmozgás kísérleti vizsgálata, értelmezése, mennyiségi jellemzése. I.1A; I.2B | Ismerje fel az egyenletes körmozgást. A kerületi sebesség. Értelmezze a centripetális erőt. |
| A merev testek forgása A forgásállapot és jellemzése. A testek forgásállapot-változással szembeni tehetetlensége. Az erőhatás forgásállapot-változ- tató képessége. A forgatónyomaték sztatikai be- vezetése és kiszámítása. A forgatónyomaték dinamikai (kvalitatív) vizsgálata. | A Föld forgása. IV.D A forgatónyomaték kísérleti vizs- gálata. I.1A; I.2B A forgatónyomaték, az erő és az erőkar kiszámítása. I.1D; I.3A | A testek forgásának kvalitatív leírása. A forgatónyomaték kiszámítása. Ismerje fel az egyensúly feltételét. |
| A merev test egyensúlya, egy- szerű gépek A merev testet érő erők eredője. Az erőpár forgató hatása. A merev test egyensúlya. Egyszerű gépek. Egyensúly az emelőn és a lejtőn. | Az eredő erő értelmezése kísérlet alapján. I.2D Az egyensúly feltételének vizsgá- lata. I.2B Az egyensúly létesítéséhez szük- séges erő kiszámítása. I.1D; I.3A | Az egyszerű gépek alkalmazásá- nak felismerése a gyakorlatban. |
| Rezgések A rezgés. A harmonikus rezgőmozgás. A rezgést jellemző mennyiségek. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei. A rezonancia jelensége. Az ingamozgás. | A rezgőmozgás kísérleti vizsgá- lata, grafikus ábrázolása. I.1A; I.2E A fonalinga kísérleti vizsgálata. I.1B Az időmérés. I.1C; III.A | A rezgés leírása Tudja jellemezni a harmonikus rezgőmozgást. A rezonancia leírása. Legyen képes az ingamozgás leírására, jellemzésére. |
| Hullámok A hullám. A longitudinális és a transzverzális hullám. A hullámokat jellemző mennyi- ségek. A hullámok találkozása, az interferencia jelensége. A hullámok visszaverődése és törése. A hang és jellemzői. Hangforrások, a hangszerek. A fül és a hallás. | A longitudinális és transzverzális hullám összehasonlítása. I.1A A hullámmozgásra megismert jellemzők alkalmazása a hanghul- lámokra. I.3A | A hullám jellemzői. Tudja felismerni a longitudinális és a transzverzális hullámot. Az interferencia jelenségének felismerése. Ismerje a hullám terjedési jellegzetességeit. A hang jellemzői. A hang terjedése. A hallás védelme, védekezés a zajártalmak ellen. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| FÉNYJELENSÉGEK | ||
| A fény tulajdonságai Fényforrások. A fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások. A fény energiája. A fény egyenesvonalú terjedése. Az árnyék. A fény terjedési sebessége légüres térben (levegőben). | A fényforrások csoportosítása (elsődleges és másodlagos fényforrások). I.2C | A fény egyenesvonalú terjedésé- nek ismerete. Ismerje a fény terjedési sebességét. |
| A fény visszaverődése A fényvisszaverődés jelensége. A fényvisszaverődés törvénye. A fény visszaverődése domború és homorú tükörről. A sík- és gömbtükrök képalkotá- sa. | Az anyagok csoportosítása a fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások (átlátszóság, fényvisszaverődés, fényelnyelés) alapján. I.2C A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata. I.1A Ismerje fel a gömbtükrök alkal- mazásait (orvosi tükör, vissza- pillantó tükör). I.3A | A fényvisszaverődés törvényének ismerete. Legyen ismerete a tükrök gyakorlati alkalmazásairól. |
| A fénytörés A fénytörés jelensége. A beesési és törési szög. A törésmutató. A fény terjedési sebessége különböző közegekben A teljes fényvisszaverődés jelensége. Fénytörés prizmán. A színek. Fényinterferencia. A fényhullám. A fény áthaladása gyűjtő- és szórólencsén. Optikai eszközök. Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkalmazása. A dioptria. | A fénytörés kísérleti vizsgálata. I.1A Tudja értelmezni a teljes fény- visszaverődést a természetben és a technikában (délibáb, optikai kábel). I.3A | A fénytörés jelensége. Tudja felismerni a fény- interferenciát. A lencsék gyakorlati alkalma- zásainak ismerete (egyszerű nagyító, fényképezőgép, szem- üveg, vetítőgép, mikroszkóp, távcső). A szem védelmével kapcsolatos tudnivalók, a munkahely jó megvilágítása. |
| AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK | ||
| Az elektromágneses hullám Az elektromágneses hullám és jellemzői. Az elektromágneses hullámok (rádió-, mikro-, infravörös, fény-, ultraibolya, röntgen- és gamma- sugárzás). | A Hertz-kísérlet értelmezése. I.2D Ismerje fel az elektromágneses hullá- mok gyakorlati alkalmazása-it (rádió, televízió, mikrohullámú sütő). I.3A Infravörös sugárzás és üvegház* hatás. Ultraibolya sugárzás és ózonpajzs. I.3C | Az elektromágneses hullámok néhány alkalmazásának ismerete. |
| FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK, RÉSZECSKESOKASÁG | ||
| A nyomás A felületi erőhatás és a nyomott felület. A nyomás és kiszámítása. | A kísérletek elemzése és a felis- mert összefüggések matematikai megfogalmazása. I.1A; I.2B A nyomás, a nyomóerő és a nyo- mott felület kiszámítása. I1D, I.3A | A nyomás növelése és csökken- tése a nyomóerő, illetve a nyo- mott felület változtatásával. Tudja kiszámítani a nyomást. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A folyadékok és gázok egyensúlya A hidrosztatikai nyomás. A nyomás függése a folyadék- oszlop magasságától és a folya- dék sűrűségétől. Pascal törvénye. A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye. A felületi feszültséggel kapcso- latos jelenségek. A levegő súlya és nyomása. A gáznyomás értelmezése a gá- zok részecskeszerkezete alapján. | A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata. I.1A A felhajtóerő vizsgálata kísérlet- tel. I.1B Az úszás, lebegés, elmerülés fel- tételeinek vizsgálata. I.1B Feladatok Arkhimédész törvényé- re. I.1D; I.3A A hajszálcsövesség és a felületi feszültség vizsgálata. I.1B Torricelli kísérletének elemzése. I.1A Arkhimédész munkássága. I.1E; V.B | A hidrosztatikai nyomás hatá- sainak felismerése. Pascal törvényének ismerete és gyakorlati alkalmazásainak (hidraulikus sajtó, a járművek fékberendezése) felismerése. A felhajtóerő hatásainak felisme- rése. Ismerje Arkhimédész törvé- nyét, tudja értelmezni konkrét esetekre. Az úszás, lebegés és elmerülés feltételének ismerete és alkalmazása gyakorlati példákra. A felületi feszültség és a hajszál- csövesség. A légnyomás. |
| Részecskesokaság. (rázok Az ideális gáz. A Boylc-Mariottc-törvény és értelmezése a gázok részecske- szerkezete alapján. Gay-Lussac törvényei és értel- mezésük a gázok részecske- szerkezete alapján. A hőtan I. és II. főtétele. A megfordíthatatlan folyamatok. A keveredés. | A gáz térfogata, nyomása és hőmérséklete közötti össze- függések vizsgálata. I.1A. I.2B A megismert jelenségek, össze- függések magyarázata az. anyag részecskeszerkezete alapján. II.A; III.B | Tudja leírni a halmazállapotokat a részecskemodell alapján. Legyen képes a gáztörvények egyszerű alkalmazására. Megfordíthatatlan folyamatok. |
| AZ ATOMFIZIKA ÉS MAGFIZIKA ELEMEI | ||
| Az atomok és alkotórészeik Az anyag szerkezete: atomok és molekulák. Az atom összetett szerkezete: atommag és elektronok az atomban. Atomok fénykisugárzása és -elnyelése. A fényelektromos jelenség. A fény és az elektron részecske- és hullámtermészete. Az anyag néhány tulajdonságá- nak atomfizikai magyarázata. | A fizikában és a kémiában tanul- tak rendszerezése. V.A Értelmezze a fény és az elektron részecske- és hullámtermészetét. II.A | Az anyag atomos szerkezetének ismerete. Ismerje az atom alkotórészeit. Az elektromos kölcsönhatás atomfizikai szerepének ismerete. |
| Az atommag és szerkezete Az atommag és szerkezete: pro- ton, neutron. Rendszám és tömegszám. Magerők és kötési energia. Radioaktivitás: felezési idő, gamma-, béta- és alfabomlás. Maghasadás, neutron-láncreak- ció. Atombomba. Atomreaktor, atomerőmű. Magfúzió, a Nap energiatermelése. | Radioaktív nyomjelzés felisme- rése konkrét példákban. I.3A Reális véleményalkotás az atom- energia felhasználásának lehető- ségeiről, szükségességéről és kockázatáról. I.3C Hevesy György (radioaktív nyom- jelzés). Szilárd Leó, Wigner Jenő (atomreaktor) munkássága. I.1E; V.C. | Proton, neutron. A magenergia sokszorosa a ké- miai energiának. Rendelkezzen a sugárvédelemmel kapcsolatos alapismeretekkel. A maghasadás és a magfúzió. Az atomerőmű működési elvének ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÉMIA | ||
| ALAPVETŐ KÉMIAI FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÖRVÉNYEK | ||
| Az anyagok csoportjai az anyag összetétele szerint Egyszerű és összetett anyag: elem (fém, nemfém); vegyület (sav, bázis, só, fém-oxid, nemfém-oxid); keverék; oldat. | Anyagok csoportosítása a megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. I.2A.C | Az Anyagok és változások c. té- makörben felsorolt anyagok besorolása a megfelelő anyag- csoportokba. |
| Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák Az atom; az atom összetétele; atommodellek. Az atomot felépítő elemi részecs- kék (p+, n°, e-) tömege, töltése. A vegyjel. A periódusos rendszer. Egyszerű ionok keletkezése ato- mokból, az ionok összetétele, töltése, jelölése és neve. A molekula. Azonos és külön- böző atomokból felépülő elem- és vegyületmolekulák; molekula- modellek. A képlet. | A modell értelmezése; a modell és valóság kapcsolata. V.A A periódusos rendszer használata: - az atomok összetételének megállapítása, - az egyszerű ionok összetéte- lének megállapítása. I.1E;II.A Ionvegyületek képletének meg- szerkesztése az ionok töltése és az ionarány közötti összefüggés felhasználásával. II.A Egyszerű molekulák elemi össze- tételének megállapítása. II.A Elem- és vegyületmolekulák mo- dellezése megadott összegképle- tük alapján. II.A; V.A Az anyag szerkezetével kapcsola- tos ismeretek fejlődésének, vala- mint egy-két kiemelkedő kutató (Dalton, Mengyelejev, Bohr, Curie-házaspár, Rutherford) munkásságának áttekintése. I.1E; V.B | Az atomok semlegessége és összetétele. A tanult elemek és atomjaik vegyjele. A periódusos rendszerbeli hely (rendszám) alapján az atomok proton- és elektronszámának megállapítása. Egyszerű ionok neve, jelölése. Az Anyagok és változások c. té- makörben szereplő anyagok mo- lekuláinak neve, összegképlete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kémiai változás Az anyagi változások fajtái. A kémiai reakció. Reakciótípusok: - egyesülés, bomlás; - redoxireakció; oxidálószer, redukálószer; - sav-bázis-reakció; közömbösí- tés; kémhatás (indikátorok);. - exoterm és endoterm folyamat. A kémiai reakcióegyenlet. | A kémiai változások megkülön- böztetése a többi anyagi változás- tól. I.2A A reakciótípusok ismertetőjegye- inek megállapítása, a tanult re- akciók besorolása. I.2A,C A kémiai jelek használata a re- akciók anyagainak jelölésére. A reakcióegyenlet-írás elemi lé- péseinek megértése és alkalma- zása. I.2D | t A kémiai változás. Az Anyagok és változások c. té- makörben vizsgált reakciók beso- rolása a megfelelő reakció- típusba. A reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagok megneve- zése. |
| Mennyiségi ismeretek Az anyagmennyiség és mérték- egysége, a mól. A kémiai jelek mennyiségi értelmezése. Az anyagmennyiség, a tömeg és a részecskeszám összefüggése. A tömegmegmaradás törvénye. Az oldatok összetétele; telített, telítetlen oldat; oldhatóság, tömeg %-os összetétel. A kémhatás számszerű jellem- zője: a pH. A pH-skála köznapi használata és értelmezése. | Az atomi méretek és a részecs- keszám sokaságának megértése (és elképzelése). II.A; IV.E Adott anyagmennyiségű anyag tömegének, illetve adott tömegű anyagban lévő részecskék szá- mának kiszámítása. I.1D; I.2C A tömegmegmaradás érvényesü- lésének vizsgálata (méréssel, illetve kémiai egyenleteken alapuló számítással). I.2D Oldatok hígításával, töményí- tésével, keverésével kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Adott összetételű oldat készítése. Mérőeszközök (mérleg, aero- meter, hőmérő, mérőhenger) használata. I. IC Oldatok kémhatásának és pH- értékének megállapítása (univerzál-indikátorral). I.2D | A vegyjel, képlet és megadott reakcióegyenlet mennyiségi értel- mezése. A mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezése. Tudja a háztartási anyagokon (kozmetikumokon) szereplő pH- adatokból a kémhatást megállapítani. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK | ||
| Az anyagok előfordulása, elő- állítása, felhasználása, jellemző reakcióik bemutatása (tanári demonstrációs, illetve tanulói kísérletekkel); élettani és kör- nyezeti hatásuk vizsgálata (A tárgyalás mélységét az anya- goknak a mindennapi életben való fontossága határozza meg. A feldolgozandó fontosabb anya- gokat vastag betűvel szedtük. A többieket csupán gyakorlati felhasználásuk szempontjából említsük meg.) 1. Nemfémes elemek és vegyüle- teik: Hidrogén, víz. Halogének; klór, bróm, jód. Oxigén, ózon, hidrogén-peroxid. Kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav. Nitrogén, ammónia, nitrogén- dioxid, salétromsav, ammó nium-nitrát, ammónium-klorid. Foszfor, foszforsav. Szén (Cgr, Cgy), metán, szén- monoxid, szén-dioxid, szénsav. Szilícium, szilícium-dioxid, szi- likátok, (üveg). Nemesgázok. 2. Fémes elemek és vegyületeik: nátrium, kálium, kalcium, magnézium, kalcium-oxid, magnézium-oxid, nátrium-hidroxid, kalcium- hidroxid, nátrium-klorid, kalcium-szulfát, nátrium-karbonát, kalcium-kar- bonát, alumínium, alumínium-oxid, vas, vas-oxid(ok), cink, ólom, higany, arany, ezüst, réz, réz-szulfát. | A fejlesztési követelmények az Anyagok és változások témakör egészére vonatkoznak. A balesetmentes kísérletezés sza- bályainak betartása. I.1C Az anyagok tulajdonságainak megállapítása: - az anyagok érzékelhető tulaj- donságai alapján; fizikai táblázatok használatával (op., fp., sűrűség stb.); - az anyagok kémiai tulajdonságainak megállapítása tanári demonstráció, illetve tanulói kísérlet alapján. I.1 A; II.A Az anyagok tulajdonságai és élet- tani, illetve környezeti hatása kö- zötti összefüggés felismerése. I.3B Az anyagok tulajdonságai és köznapi felhasználásuk közötti összefüggés felismerése. II.A A mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasítások értelmezése kémiai szempontból. A méregjel ismerete, a mérgező anyagok körültekintő használata. I.3A Az anyagokkal való gondatlan bánásmód, az előírások megsze- gése következményeinek felisme- rése; a környezettudatos maga- tartásmód elsajátítása. I.3C; II.D Információk gyűjtése (otthoni tapasztalat, könyvtár, tömegkom- munikáció) az anyagok felhasz- nálásáról. I.1E Az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozások (Irinyi, Görgey, Than Károly, Szent-Györgyi, Ilevesy munkás- sága). UK; V.C | A minimum követelmények az Anyagok és változások témakör egészére vonatkoznak. Egyszerű kísérleti leírások (ház- tartási vegyszerek használati utasítása) megértése. Egyszerű kémcsőreakciók (hidrogén, oxigén előállítása, ki- mutatása, kémhatás vizsgálata), valamint egyszerű laboratóriumi műveletek (szűrés, ülepítés, bepárlás, forralás) leírás alapján történő végrehajtása. A vizsgált anyagok jellemző tulajdonságainak és felhasználá- sának ismerete. Az anyagok élettani és környezeti hatása. Ismerje az. anyagok kémiai és köznapi nevét és a fontosabb anyagok kémiai jelét. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK | ||
| Gyakorlati/köznapi szempont- ból fontos anyagok, alkalmazá- sok, eljárások - A levegő és a természetes vi- zek összetétele, leggyakoribb szennyeződéseik. A víz és a levegő minőségét (összetéte- lét, tisztaságát, szennyezett- ségét) jellemző adatok (pH, vízkeménység, nitrátion-, szén- monoxid-, nitrogén-dioxid-, kén-dioxid-koncentráció). A levegő és a víz tisztasá- gának védelme. Ivóvíz- és szennyvíztisztítás. - Nyersanyagok, energiaforrá- sok: ércek (vasérc, bauxit), ásványi szenek, kőolaj, föld- gáz. Energiatermelés, tüzelő- anyagok felhasználása. - A tápanyagok mint nyers- anyag- és energiaforrások: zsírok, szénhidrátok, fehérjék. - Háztartási vegyszerek: kony- hasó, ecet, citromsav, szalmi- ákszesz, sósav, hypo kezelé- se, tárolása, szakszerű fel- használása. - A fémek mint szerkezeti anyagok; ötvözetek; korrózió és a korrózió elleni védelem. - Néhány szervetlen vegyipari eljárás: kohászat, kénsavgyár- tás, üveggyártás. | A kémia jelentőségének felisme- rése a környezet védelmében, il- letve a környezeti károk helyre- állításában. I.3C Adatok, információk gyűjtése az ipari, illetve kommunális Ievegő- és vízszennyezésről. A lakóhe- lyen lévő természetes víz (ivóvíz) minőségének megállapítása (gyorstesztekkel). A levegő szennyezettségére vonatkozó napi adatok (TV, tömegkommunikáció) figyelemmel kísérése és ér- telmezése. A személyes felelős- ség kialakítása és cselekvési lehe- tőségek keresése a közvetlen kör- nyezet (lakóhely) megóvásában. I.3C; II.D A nyersanyagok és az energia gazdaságos és takarékos felhasz- nálásának szükségessége (az egyén, a nemzetgazdaság és az emberiség egésze szempontjá- ból). I.3C A háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználása. Az anyagokhoz mellékelt használati utasítások értelmezése. I.3C Különböző ismerethordozók (videó- és tv-filmek, folyamatáb- rák) felhasználása az ismeretszer- zésben. I.1E Tájékozódjon a hazai vegyipar termékeiről. | |
| A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyezéseik. | ||
| A vegyipari termékek gazdasá- gos és környezetkímélő felhasz- nálása. | ||
| Tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket. | ||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ALAPVETŐ KÉMIAI FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÖRVÉNYEK | ||
| Az anyagok szerkezete Az atomok elektronszerkezete, az elektronhéjak kiépülése. A periódusos rendszer adatainak atomszerkezeti értelmezése. Ionok képződése atomokból, io- nizációs energia. Elektronaffinitás. Egyszerű és összetett ionok. Elektronegativitás. A kémiai kötések: - elsőrendű kötések, - másodrendű kémiai kötések. Anyagi halmazok: gázok, folya- dékok, szilárd, kristályos anya- gok. Kristályrácstípusok: fémrács, atomrács, ionrács, molekularács. Az. elemek és a szervetlen ve- gyületek szerkezete (kémiai kötések és halmazszerkezet); tulajdonságaik anyagszerkezeti értelmezése. | Az atomok szerkezete és a perió- dusos rendszer közötti összefüg- gés alkalmazása. I.2E Az atomok vegyérték-elektronja- inak száma és a belőlük keletkező ionok töltésszáma közötti össze- függés alkalmazása. I.2D Az atomok között kialakuló ké- miai kötés fajtájának megállapí- tása elektronszerkezetük alapján. A képletszerkesztés szabályainak alkalmazása. I.2D | Az atomok elektronszerkezetének megállapítása a periódusos rend- szer adatai alapján. |
| Egyszerű és összetett ionok. | ||
| Ismerje a fontosabb elemek és a szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. | ||
| Az anyagszerkezeti ismeretek al- kalmazása a leíró kémiában meg- ismert szervetlen vegyületekre. II.A | ||
| A kémiai reakció A kémiai reakció jelölése egyen- lettel. A reakciók sebessége, iránya, a kémiai egyensúly. A redoxi- és a sav-bázis reakciók. Galvánelemek. Elektrolízis. | A kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás szabályai szerint. A reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásának megálla- pítása. II.A A tanult elektromosságtani fo- galmak alkalmazása. I.1B | A kémiai reakció értelmezése. A redoxi- és sav-bázis-reakció értelmezése részecskeátmenettel. Az elektrolízis gyakorlati alkal- mazása. A galvánelemek felhasználása. |
| Mennyiségi ismeretek Moláris tömeg, moláris térfogat (számítások). Anyagmennyiség-koncentráció. Egyszerű sztochiometriai felada- tok. | A kémiai jelek (vegyjel, képlet, egyenlet) mennyiségi értelmezé- sérc vonatkozó ismeretek alkal- mazása. I.2D Kémiai számítási feladatok meg- oldása a moláris tömeg, illetve a moláris térfogat ismeretében. Reakcióegyenleten alapuló ké- miai számítások. I.2B | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK | ||
| Szerves vegyületek A vastagon szedett rendszer- alkotó fogalmakkal, ill. tipikus anyagokkal foglalkozzunk rész- letesebben; a többieknek csupán főbb tulajdonságait mutassuk be. A szerves vegyületek összetétele, szerkezete, tulajdonságai, jellem- ző reakciói, előállítása, felhaszná- lása. A szerves vegyületek funkciós csoportok szerinti csoportosítása: Szénhidrogének: telített, telítetlen vegyületek, homológ | ||
| Az anyagok tulajdonságainak megállapítása tanári és tanulói kísérletek alapján. I.1A A vegyületek összetétele, szerke- zete és tulajdonságai közötti kap- csolat felismerése és alkalmazása. II.A | A szerves vegyületek elemi összetétele. A szerves vegyületek alaptípusai- nak ismerete. | |
| sorozatok (metán, etán, propán, bután, etilén, acetilén, izoprén, gumi). A benzol és származékai; a fenol. Alkoholok (metil-alkohol, etilalkohol, glicerin). Oxovegyületek, aldehidek, keto- nok (formaldehid, acctaldehid, aceton). Karbonsavak: hangyasav, ecetsav, tejsav, citromsav, nagy szénatomszámú szerves savak. Éterek; észterek, zsírok, olajok. Szénhidrátok (szőlőcukor, répa- cukor, keményítő, cellulóz). Aminosavak, fehérjék. Nuklein- savak. Természetes és mesterséges mű- anyagok. | A funkciós csoportok szerepének felismerése a vegyületcsoportok közös tulajdonságainak kialaku- lásában. I.2A.C A szerves vegyületek biológiai funkciójának felismerése, megér- tése. II.A.B Az. anyagokhoz kapcsolódó tu- dománytörténeti események feltá- rása (könyvtár, ismeretterjesztő irodalom) felhasználásával. A ki- emelkedő tudósok munkásságára vonatkozó információk össze- gyűjtése. I.1E | A tanult szerves vegyületek köznapi elnevezése. A vizsgált szerves vegyületek tulajdonságainak, környezeti és élettani hatásainak ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK | ||
| Egészségvédő és -károsító anya- gok: pl. gyógyszerek, vitaminok, alkaloidák, alkohol, narkoti- kumok. Háztartási vegyszerek: - tisztítószerek, mosó- és mosdószerek, - kozmetikumok. Műtrágyák, növény védőszerek. Eljárások: pl. kőolaj-feldolgozás, műanyagok előállítása, cukor- szeszgyártás, papíripar, biotech- nológiai eljárások. | Az egészségvédő, illetve -károsí- tó anyagok funkciójának, hatásá- nak megértése; a személyes fele- lősség kialakítása használatukkal kapcsolatban. A háztartási szerves vegyszerek, a műtrágyák és növényvédő- szerek élettani, környezeti hatásának felismerése. Helyes és szakszerű, körültekintő felhasználásuk. A hazai vegyipar néhány termékének ismerete. | Az egészségvédő, illetve -károsí- tó anyagok hatásának ismerete. Használja szakszerűen a ház- tartási vegyszereket. A szerves vegyipari termékek környezet- és egészségvédő felhasználása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN | ||
| TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK | ||
| A folyók, a tavak, a tengerek (Duna, Balaton, Atlanti-óceán) legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (plankton- keszeg-harcsa, plankton-medúza- kékbálna) testfelépítése, élete. A vizek öntisztulása. A szennyezés hatása a vízi élőlényekre. A vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A vízi és a vízparti élőlények kapcsolata. A különféle erdők (hazai lombos erdő, dél-amerikai esőerdő, afrikai lombhullató erdő, ázsiai tajga) kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes erdők leg- jellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (tölgy-erdei egér- róka, ananász-bőgőmajom- jaguár, lucfenyő-siketfajd-hiúz) testfelépítése, élete. Az erdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai. A különféle füves területek (hazai rét, afrikai szavanna, észak-amerikai préri) kialaku- lásának környezeti feltételei. Az egyes területek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényei- nek (perje-sáska-gyík, fű-zebra- oroszlán) testfelépítése, élete. A füves területek jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai. A szélsőséges éghajlatú területek (sivatagok, sarkvidékek, magas hegyek) jellegzetes, tápláléklán- cot alkotó élőlényeinek (zuzmó- rénszarvas-jegesmedve) test - felépítése, élete. | Legyen képes kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit, az élő- lényeket több-kevesebb hasonló tulajdonságaik alapján a tudomá- nyos rendszertan főbb kategó- riáiba sorolni. I.2A.C; IV.F A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is vegye észre az élőlény testfelépítése, élete és környezete közötti összefüggése- ket, kölcsönhatásokat. I.1A; I.3A; II.A Ismerje fel, hogy a hazai és a más tájak természetes életközössé- geinek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észlelje, ha környezetének álla- pota romlik, és legyen igénye annak megakadályozására. I.3C; II.D Egyaránt értékelje a hazai és a határainkon túli tájaknak, a különféle tájak élővilágának és az egyes élőlényeknek az esztéti- kumát. I.1F | A hazai vizek, a sekély tengerek és a nyílt tengerek legjellemzőbb növényeinek, állatainak neve, külleme, élete. Egy-egy táplálék- lánc a hazai vizek, a sekély és a nyílt tengerek életközösségeiből. Példák a vízi élőlények testfelépí- tése és környezete közötti össze- függésre. Néhány hazai vízparti és néhány tengerparti élőlény neve, külleme, élete. Egy-két példa a vizek és vízpar- tok szennyezésének módjára és a szennyezés megakadályozására. Hazai erdeink legjellemzőbb nö- vényeinek, állatainak, gombáinak (gyilkos galóca!) neve, külleme, élete. Egy trópusi és egy tajga- erdő legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Egy-egy tápláléklánc az erdei életközössé- gekből. Egy-két példa az erdei élőlények testfelépítése és kör- nyezete közötti összefüggésre. Néhány példa az erdők károsítá- sának módjára és azok megakadá- lyozására. Hazai rétjeink legjellemzőbb nö- vényeinek, állatainak, gombáinak neve, külleme, élete. Egy trópusi füves terület legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Egy-egy tápláléklánc a füves területek életközösségeiben. Egy-két példa a füves területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Példa a füves területek károsítá- sának módjára és annak megaka- dályozására. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kultúrnövények (búza, kukorica, citromfa, banán, datolyapálma, kávé) testfelépítése, termesztésük környezeti feltételei. | A Föld élővilágának leírásában jelentős szerepet játszó kutatók (Linné, Kitaibel) munkássága. | Egy tundra és egy sarkvidéki táj legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Néhány példa a szélsőséges éghajlatú területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. A tananyagban szereplő élőlé- nyek elhelyezése a főbb rendszer- tani kategóriákban. |
| AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE | ||
| Az ember testrészei, szervrend- szerei, szervei, szövetei. Az em- beri testben lévő sejtek közös jellemzői. A bőr részei és azok működése. A bőr ápolása és elváltozásainak, betegségeinek (pattanás, gom- básodás, bőrkeményedés) megelőzése. A mozgás szervrendszerének ak- tív és passzív részei (izmok, ízületek, csontok), azok felépítése (szövetek) és működése (ener giaátalakítás, hajlítás, feszítés). A szervrendszer sérüléseinek, betegségeinek (hanyagtartás, lúdtalp, gerincferdülés, izom- és ínszakadás) megelőzése. A táplálkozás szervrendszerének részei és azok működése. A szervrendszer betegségeinek (fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertőzés, bélférgesség) megelőzése. A légzés szervrendszerének részei és azok működése. A szervrend- szer edzése és betegségeinek (meghűlés, nátha, tüdőgyulladás, tüdőrák) megelőzése. A keringési szervrendszer részei és azok működése. A vér össze- tétele és a részek funkciója (gáz.-, tápanyag-, bomlástermék-, hormonszállítás, belső védekezés, véralvadás). A szervrendszer edzése és betegségeinek (infark- tus, érelmeszesedés, visszértágu- lás) megelőzése. | Legyen képes egyszerűbb élettani vizsgálatokat (kvalitatív és kvan- titatív), kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíte- ni és értelmezni. I.1C; I.2B-E Ne csak megszokásból, hanem tudatosan alkalmazza az egész- ségét megőrző szabályokat, legyen igénye a tisztaságra és az egészséges életmódra. I.3B Tudatosuljon benne, hogy szapo- rító szervrendszere nem azonos ütemben fejlődik a többi szerv- rendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtar- tóztatás viszont egyáltalán nem káros. III.B Értse meg, hogy az egyes embe- rek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkornak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, ame- lyek mégsem kórosak. Legyen toleráns a retardált fejlődésű és fogyatékos társaival. III.B Alakuljon ki benne az élvezeti- és kábítószereket elutasító maga- tartás. I.3B; II.C | A legfontosabb belső szervek elhelyezkedése az emberi testben. A bőr mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak elleni védőműködése. A bőr tisztításának, ápolásának módjai. A csontváz és az izomzat együtt- működése. A leggyakoribb moz- gásszervi elváltozások, sérülések megelőzésének módjai. A szájüreg, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél részvétele az emésztés- ben és az. anyagfelvételben. A fogápolás és az egészséges táplál- kozás legfontosabb szabályai. A levegő útja a légzőszervrend- szerben. A hangadás. A légzőfe- lületet csökkentő hatások (lég- szennyezettség, dohányzás, gyulladás) következményei és azok megelőzése. A vér anyagszállítása és védőmű- ködése. A vér útja a nagy- és a kisvérkörben. A leggyakoribb szív- és érrendszerbeli betegségek megelőzésének lehetőségei. A kisebb, vérzéssel járó sérülések ellátása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| | Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kiválasztó szervrendszer részei és azok működése (kiválasztás, tárolás). A szervrendszer betegségeinek (hólyaghurut, vesegyulladás) megelőzése. | 1 Legyen jártas abban, hogy testével, életműködéseivel, egészségé- vel kapcsolatos ismereteket miképp tudja megszerezni népszerűsítő művekből is. I.1E | A vizelet kialakulása és elveze- tése. A vese és a húgyutak leg- gyakoribb betegségeinek megelőzése. A sejtanyagcsere felépítő és le- bontó folyamatainak összefüggé- sei. Az anyagcserében részt vevő egy-két anyag kimutatása. |
| A férfi és a női szaporítószerv- rendszer részei (külső- és belső nemiszervek) és azok működése. A reproduktív szervek higiénéje és betegségeinek (fluor, herpesz) megelőzése. A nemi élet és a születésszabályozás. | Az ivarsejtek termelődésének helye és ideje. A megtermé- kenyítés helye és ideje. A menstruációs ciklus. A fogam- zásgátlás leggyakoribb módjai. A leggyakoribb nemi- (kankó) és nemi úton terjedő (AIDS, szifi- | |
| Az ember növekedésének és egyedfejlődésének szakaszai, a szakaszok jellemzői és leggyako- ribb egészségügyi problémái. A szabályozó szervrendszer részei. A tanulás különböző for- mái. A szervrendszer betegségei- nek (érzékszervi károsodások, ideggyulladás, kimerülés, neurózis) megelőzése, illetve a működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek (kávé, alkohol, heroin, LSD) hatása. | Az ember testfelépítésének, élet- működésének, betegségeinek megismerésében meghatározó szerepet játszó kutatók (Vesalius, Harvey, Pavlov, Szent-Györgyi) munkássága. | lisz) betegségek elkerülésének módjai. A magzat fejlődésének időtarta- ma és főbb állomásai. A szülés. A születés utáni fejlődés szakaszainak legjellemzőbb testi, lelki és viselkedésbeli megnyilvá- nulásai. Az idegrendszer főbb részei és a hormontermelő mirigyek neve, elhelyezkedése. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályo- zásra. Egy-egy példa az akaratla- gos és az akarattól független sza- bályozásra. Az érzékszervi fogya- tékosság korrigálásának lehetősé- gei. A leggyakoribb hormonhiány okozta betegségek és gyógyításuk lehetőségei. Az alkohol és a leg- gyakrabban használt drogok, kábítószerek élettani hatása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE | ||
| Az állatok testében lévő különfé- le szövetek és sejtek. A különféle kültakarók (sejthár- tya, hám, kitines, elszarusodó) és a kültakaró kettős működése. A különféle mozgások (izmok nélkül, izmokkal). A heterotróf felépítő anyagcsere. A különféle táplálékfelvételi mó- dok (bekebelezés, testfelületen át, szájszervekkel). A különféle légzőszervek (kopoltyú, tüdő, légcső) és működésük. Az állati anyagszállítás különféle módjai (keringési rendszer nél- kül, nyílt, ill. zárt keringési rendszerben). A különböző szaporodási formák (ivaros-, ivartalan szaporodás, külső-, belső megtermékenyítés). A zigóta barázdálódása, a diffe- renciálódás, az embrió fejlődése. A posztembrionális fejlődés különféle formái (átalakulásos; átalakulás nélküli). Az ivadék- gondozás különféle formái (fészeklakó, fészekhagyó ma- darak). A különféle érzékszervek (összetett szem, csáp, oldalvonal) és idegrendszeri típusok (hálózatos, központosult). | Legyen képes a különféle állatok életműködéseinek a lényegét kiemelni és röviden megfogal- mazni. I.1A; I.2A.D Ismerje fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfel- építés is produkálhatja. I.2D Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássa be, hogy - biológiai nézőpontból - az ember csak egy az élőlények közül. I.1B; I.2A; II.A Az állatok testfelépítésének, élet- működésének megismerésében jelentős eredményeket elért kutatók (Malpighi, Leeuwenhoek, Hermann Ottó) munkássága. | Egy-egy példa a különféle állati szövetekre. Az állati sejt részei. Egy-egy példa a különféle kültakarójú állatokra. Egy-egy példa a különféle mozgású állatokra. Egy-egy példa a különféle táplál- kozása állatokra. A heterotróf felépítő anyagcsere lényege. Egy-egy példa a különféle légzésű állatokra. Egy-egy példa a különféle anyagszállítású állatokra. Egy-egy példa a különféle szaporodású állatokra. Az embrió kialakulásának főbb állomásai. Egy-egy példa az átalakulás nél- küli és a különféle átalakulásos fejlődésre. Egy-egy példa az ivadékgondozás különféle formáira. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE | ||
| A növények testének részei, szer- vei, szövetei sejtjei. A különféle helyzetváltoztató mozgások (fény felé fordulás, ka- paszkodás). A növények tápanyagai, a külön- féle tápanyagok felvétele (egész testfelületen, gyökérrel, levélen át). Az autotróf felépítő anyagcsere. A fotoszintézis folyamata és je- lentősége. A különféle anyagok szállítása (sejtről sejtre, fa- és háncs- elemekkel). A különféle anyagok raktározása és kiválasztása (zárványképzés lombhullás). A különféle ivaros és ivartalan szaporodási fonnák (osztódással, spórával, maggal). A zárvater- mők ivarszerve, az utód kiala- kulása. A csírázás feltételei és folyamata. A növekedés és a fejlődés feltéte- lei. | Szerezzen gyakorlatot a mikrosz- kóp kezelésében és a látómező- ben észlelt kép értelmezésében. I.1C; I.2E Legyen képes egyszerű oknyo- mozó vizsgálatokat, kísérleteket önállóan megtervezni, elvégezni, a változásokat észlelni és értel- mezni. I.1B; I.2B.D A növények testfelépítésének, életműködésének megismerésé- ben jelentős eredményeket elért kutatók Hooke, Liebig, Paál) munkássága. | Egy-egy példa a különféle növé- nyi szövetek elhelyezkedésére. A növényi és az állati sejt hasonló és különböző részei. Egy-egy példa a különféle növé- nyi mozgásokra. Egy-egy példa a növényi táp- anyagok különféle felvételére. Az autotróf felépítő anyagcsere lényege. A fotoszintézis lényege. A növények nedvkeringésének lényege. Egy-egy példa a különféle növé- nyi raktározásra és kiválasztásra. A megporzás és a megtermékenyítés, a mag és a termés kialaku- lása. A csírázás feltételeinek megál- lapítása kísérletekkel. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI | ||
| Az élőlények viszonyulása az élettelen környezeti tényezők változásaihoz (tűrőképesség, vándorlás, téli álom). A táplálkozási és a társas kap- csolatok (együttélés, élősködés). A táplálékhálózatok szerkezete. A külön tele anyagok (oxigén, szén-dioxid, víz) körforgása a bioszférában. Energiaáramlás a táplálékhálózatokban. A természetes életközösségek jelentősége a földi élet fenntar- tásában. A mesterséges életkö- zösségek és a közegészségügy főbb problémái (a sokféleség csökkenése, városiasodás). | Értse meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért olyan alapvető a földi élővilág számára. II.A Lássa meg az összefüggést a kör- nyezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változásai között. I.1A; I.2C Legyen képes a táplálékhálóza- tok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. I.2E Igényelje, hogy biológiai kör- nyezetét minél több oldalról és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, hatá- rozókat és egyéb információ- hordozókat is. I.1E; V.A Tudjon érvelni a természetvédel- mi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezet- pusztító magatartás ellen. I.1E; I.3C; II.D | Az élőlényekre ható környezeti tényezők. Az élőlények élő környezetének összetevői: a táplálékok és a táplálkozók. Egy anyag körforgása a bioszfé- rában. Egyszerű növény- és állatazono- sító eljárások használata. Egy védett terület néhány jellemzője. Aktív részvétel a környezetkáro- sító hulladékok gyűjtésében. |
| AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI | ||
| Az örökítőanyag elhelyezkedése és tulajdonságai (kémiai infor- mációhordozó, önmagát meg- kettőzi). Az információtartalom és az élő- lények tulajdonságai (a környezet hatása a genetikai adottságok érvényre juttatásában). A sokféle információ variálódása osztódáskor és a zigóta képződé- sekor (a kromoszómák véletlen szétválása, átkereszteződés, az ivarsejtek véletlen találkozása). A génváltozatok egymásra hatá- sának következményei (uralkodó, köztes jelleg). Az örökítőanyag megváltozása és következményei. | Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonsá- gok nem fejleszthetők ki. II.A Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökke- nése csak az ember által haszno- sított élőlényeknél kívánatos, a földi élet számára viszont veszélyes. II.A; IV.F Az. öröklődés törvényeinek fel- tárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Mendel, Morgan) munkássága. | A genotípus és a fenotípus össze- függése egymással. Egy-egy példa az uralkodó-lap- pangó és a köztes öröklésmenet- re. Az ember nemének öröklő- dése. Egy-két példa az örökölhető be- tegségekre, fogyatékosságokra. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| AZ ÉLŐVILÁG TÖRZSFEJLŐDÉSE | ||
| Az új fajok kialakulását eredmé- nyező folyamatok (mutáció, föld rajzi elkülönülés). A főbb rendszertani kategóriák képviselőinek megjelenése idő- rendben, a különféle élethelyek (tenger, édesvizek, szárazföld, levegő) betelepülése. Az ember kialakulása és evolú- ciója. Az evolúció és az. élővilág termé- szetes rendszerének kapcsolata (származás, rokonság). Az ember hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. | Jusson el arra a következtetésre, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. III.A.B Legyen képes az élőlényeket lé- nyeges tulajdonságaik kieme- lésével különböző csoportokba (sejtmag nélküliek, itt. sejt magva- sok; egysejtűek, itt. soksejtűek; teleptestűek, ill., hajtásosak; ősszájúak, itt, újszájúak) sorolni. I.2A,C Tudjon az élővilág természetes (fejlődéstörténeti) rendszerében tájékozódni. I.2C; III.B Az evolúció folyamatának fel- tárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Lamarek, Darwin) munkássága. | Egy-egy példa a törzsfejlődés okaira. Az élővilág szerveződési szintjei- nek kialakulási sorrendje. Az emberi törzsfejlődés leglénye- gesebb képviselőinek neve, kül- leme, élete és megjelenésének hozzávetőleges ideje. Egy-két bizonyíték az élőlények származására, rokonságára. |
| ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGTAN | ||
| A mindennapok egészségügyi ismeretei (komfortérzés, közérzet, lelki egészség, személyi- és környezethigiéné, egészségügyi ellátás és igénybevétele). Általános egészségügyi ismeretek (betegség és egészség, fertőzés, járvány, védőoltások, gyógy- növények, természetgyógyászat, orvoslás, szűrővizsgálatok). Az utódvállalás egészségügyi ismeretei (fogamzásgátlás, csaladtervezés, alkalmassági vizsgálat, terhességi vizsgálat, szülési módok, csecsemő- gondozás). | Legyen képes az egészséget erő- sítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. I.3B; II.C; V.C Legyen képes felelősségteljes nemi magatartásra. A betegségek leküzdésében jelen- tős eredményeket elért kutatók (Pasteur, Jenner, Semmelweis, Koch, Virchow) munkássága. | A betegségmegelőzés lehetősé- gei, az egészségkárosító hatások következményei. Az orvosi ellátás (védőoltások, szűrővizsgálatok, szakvizsgála- tok, terhesgondozás, gyermek- gyógyászat) igénybevétele. |
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
A Földünk és környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, szolgálja a természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Elősegíti, hogy tisztábban lássák a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen környezeti adottságainkat. E műveltségi terület keretei között fejlődik a tanulók globális környezeti gondolkodása, ami megköveteli, hogy a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is.
Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította környezetét. Meg kell érteniük, hogy a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él, s ez megkívánja az erőforrások ésszerű felhasználását.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
7-10. évfolyam*
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
1. Általános képességek
A) A tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket.
B) Alakuljon ki a speciális információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, szemléltető anyagok) kiválasztására és használatára való képességük.
C) Ismerjék és használják helyesen a szakkifejezéseket. Ismereteikről szóban, írásban és egyszerű térképen is tudjanak számot adni.
D) Alakuljon ki bennük az a képesség, hogy ismereteiket későbbi életükben - lehetőségeikhez mérten - cselekedeteikben és döntéseikben érvényesítsék.
E) Tanúsítsanak felelős környezeti magatartást.
2. Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek
A) Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. Tudjanak önállóan vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt.
B) Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (lexikonok, ismeretterjesztő és szakkönyvek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, albumok, térképek, ábrák, videoanyag stb.) és ezek gyűjteményeiben (könyvtár, múzeum).
C) Tudják megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával elmondani, rajzban, írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni, illetve elemezni, értékelni.
D) Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.
E) Értsék meg, hogy a tények bemutatásakor néha szubjektív elemek is érvényesülnek az érdekek ütközése következtében. A legfontosabb ismeretforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni.
II. TÁJÉKOZOTTSÁG AZ ISMERETANYAGBAN
1) Tájékozottság a környezet anyagairól
A) A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és energiahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait jellemző tulajdonságaik alapján.
B) Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezőiről.
C) Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják, hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk.
2. Tájékozottság a térben
A) A tanulók legyenek képesek készségszinten a szemléleti, jártasságszinten a következtető térképolvasásra földtani, domborzati és tematikus földrajzi térképeken egyaránt.
B) Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.
C) Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, gazdasági termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről.
D) Tegyenek szert általános tájékozottságra hazánk és a hazánkkal szomszédos államok, továbbá Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa országainak jellemzőiben. A következő országokról kell általános földrajzi tájékozottságot szerezniük: India, Japán, Kína, USA, egy közel-keleti, egy távol-keleti, egy afrikai és egy latin-amerikai ország.
E) Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. (A topográfiai követelményeket az 1-9. térképvázlatok tartalmazzák.)
3. Tájékozottság az időben
A) A tanulók ismerjék az időszámítás csillagászati alapjait, és tudják azokat alkalmazni (helyi idő, zónaidő).
B) Legyenek képesek időben elhelyezni a Földnek és szféráinak kialakulását, jelentősebb szakaszait (földtörténeti időbeosztás) és az alapvető társadalmi-gazdasági változásokat.
C) Érzékeljék a földtörténeti, evolúciós és társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságrendi eltéréseit.
4. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
A) A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.
B) Ismerjék a megújuló és nem megújuló energiahordozókat, ezzel összefüggésben lássák az energiatermelő és -fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeit a természeti és a társadalmi környezetben.
C) Tudják értelmezni az egyes tájak, országok, kontinensek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit.
D) Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan hatott a történelmi események kimenetelére, hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét.
E) Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.
F) Ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit.
G) Értsék meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
5. Tájékozottság regionális és globális kérdésekben
A) Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés.
B) Ismerjék meg a természeti tényezőknek a Kárpát-medence népei elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit.
C) Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségeit, rendszerét.
D) Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve.
E) Legyenek tájékozottak abban, hogyan kerülhetjük el a legfontosabb környezeti veszélyeket.
F) Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozására nemzetközi összefogásra van szükség.
G) Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket. Ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait.
* Az 1-6. évfolyam követelményeit lásd az Ember és természet műveltségi terület általános fejlesztési követelményeiben.
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A FÖLD ÉS BOLYGÓTESTVÉREI | ||
| A Föld mint égitest A Föld keletkezése. A Föld alakja, fő mozgásai és azok földi következményei. | Tanulmányozza a természet- földrajzi övezetességet tematikus térképek összehasonlító elemzésé- vel. 1.1B; I.2B,C; II.2A Gyűjtsön történelmi példákat a szélrendszerek közlekedésben való felhasználásáról. II.4D | A fő természetföldrajzi övezetek elhelyezkedése, jellemzői. |
| Időszámítás A napi és évi időszámítás elvei, gyakorlata. | Időszámítási gyakorlatok az idő- különbségek (helyi idő, zónaidő) számításával kapcsolatban. II.3A | A helyi idő, zónaidő és haszná- lata a mindennapi életben. |
| Kozmikus környezetünk A Naprendszer tagjai, felépítésük hasonlóságai és különbségei, kapcsolataik a Földdel (nap- és holdfogyatkozás, tengerjárás). A galaxisok és csillagok keletke- zése, fejlődése. Mesterséges égitestek. Az űrkutatás fontosabb állomásai, jelentősége. | Modellek segítségével értse meg a nap- és holdfogyatkozásokat. I.1B Tájékozódás a csillagos égen. II.2 | A Nap földi életet meghatározó tulajdonságai. Legyen képes felismerni a főbb égitesteket (Nap, Hold, nagy bolygók). Az űrkutatás és a mesterséges égitestek szerepe. |
| A FÖLD | ||
| 1. Földtani alapismeretek | ||
| A Földet felépítő anyagok Az ásvány- és kőzetképződés folyamatai. Az ásványok és kőzetek tulajdon- ságai, jellemzésük és osztályozá- suk. Az élővilág fejlődésének bizonyí- tékai, az ősmaradványok. | Végezzen egyszerű ásvány- és kőzetvizsgálatokat. Ismerje fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket. I.1A; I.2A; II.1A | Ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket, érceket: kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszén, kőolaj, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, palák, márvány. |
| A Föld kialakulása és szerkezete Földünk egyedi tulajdonságai, szerkezete és geofizikai jellemzői. A lemeztektonika alapjai: az óceáni medencék és a kontinensek kialakulása. Hegységképződés, földrengés és vulkánosság, A belső és külső erők. A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolat. | Gyűjtsön példákat a Föld egyedi tulajdonságaira. I.2A; I.2C Értelmezze a kőzetlemezek moz- gásai alapján a kéregszerkezeti jelenségeket. II.4A Okolja meg a vulkánok helyét, működését, különbözőségét. leírások gyűjtése jelentős föld- rengésekről, vulkánkitörésekről és következményeikről. I.1A; I.2B A földtani szerkezet ásvány- kincsekkel való kapcsolatának értelmezése. I.1A | Mutassa meg a nagy kőzet- lemezeket a térképen. A kőzetlemezek fő mozgásfo- lyamataira tudjon példákat mondani. A Föld nagy szerkezeti egységei- nek és azok kialakulásának ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A Föld története A földtörténeti időszámítás alap- jai és a korbeosztás egységei. A Föld arculatának változásai a földtörténet során. | Földtörténeti időszalag készítése. I.1B; II.3B.C | Ismerje a földtörténeti korok sorrendjét. |
| A földtan gyakorlati alkalmazása és a környezet. | Egyszerű példák gyűjtése a földtan gyakorlati szerepéről. I.2B | Tudja, milyen célokat szolgál a földtan gyakorlati alkalmazása. Ismerje a földtani értékeket és védelmük szükségességét. |
| 2. A vízburok | ||
| A vízburok elhelyezkedése, tagolódása, víztípusai. Vízgazdálkodás és vízvédelem. | Ismerje a vízburok tagolódását, az édesvíz és a sós víz különbsé- geit. | |
| A szárazföld vizei A felszíni és felszín alatti vizek típusai, kapcsolataik, felhasználá- suk. A felszíni vizek tulajdon- ságainak összefüggése a környe- zeti tényezőkkel. Az édesvízkészletek veszélyezte- tettsége, védelme. A szárazföldi jég. | Rajzokon vagy képeken ismerje fel a víztípusokat. I.1B; I.2C Gyűjtsön tényeket a tömeg- kommunikációból, ill. a lakóhely- ről a vízkészletek károsodottsá- gáról. II.1C; II.4F | A felszíni és felszín alatti vizek főbb típusainak ismerete. Ismerje a vízszennyezés legfőbb okait és következményeit. |
| Óceánok, tengerek Az óceánok, tengerek földrajzi jellemzői (fekvésük, szerkezet- domborzatuk, vízmozgásaik, legfontosabb természeti erőforrásaik, jelentőségük). Veszélyeztetett régióik, védelmük elvei és gyakorlata. | Tanulmányozza dombortérképe- ken az óceáni medencék domborzatát. II.2A Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképeiről. I.1B | A főbb tengeráramlások és éghajlati hatásaik. |
| 3. A légkör | ||
| A légkör anyagi összetétele, szerkezete. | A légkör főbb alkotórészeinek, szerkezetének ismerete. | |
| A légkör alapfolyamatai Megnyilvánulásuk az időjárásban, éghajlatban: felmelegedés - üvegházhatás - éghajlatváltozás. Az általános légkörzés. Ciklonok, anticiklonok - időjárási frontok - időjárás-változás. | Szerezzen jártasságot az időjárás- jelentések értelmezésében. I.2B.C Tartsanak vitát a lehetséges ég- hajlatváltozásokról. I.1E | Értse az. időjárás-változások okait. |
| A Föld éghajlata A hideg, a mérsékelt és a forró övezet éghajlatai. Az éghajlatváltozások okai, mér- séklésének lehetőségei. | Elemezzen éghajlati diagramokat és éghajlati térképeket. I.2B.C Adatok gyűjtése a levegőszennye- zés éghajlatra gyakorolt hatásai- ról. II.4E | Ismerje a Föld főbb éghajlatait. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| 4. A felszínfejlődés | ||
| A természeti folyamatok és az ember felszín formáld tevékeny- sége. A Föld jellegzetes felszín formáinak kialakulása, területi jellemzői. | A jellegzetes felszínfonnák felismerése képeken vagy a valóságban. I.1A.B | Ismerje fel képeken vagy modelleken a felszínformákat. |
| KONTINENSEK-TÁJAK-ORSZÁGOK | ||
| Térképi ábrázolás, tematikus térképek, távérzékelés. | Gyakorolja a tematikus térképek és az űrfelvételek olvasását. II.2A.B | Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal a különböző méretarányú és jelrendszerű tér- képek olvasásában, éghajlati diagramok elemzésében. |
| A kontinensek és óceánok helyzete, természeti adottságaik és erőforrásaik: - Európa, - az Európán kívüli földrészek. Földrajzi helyzetük, szerkezetük, felszínük, éghajlatuk, vízrajzuk, talajaik, élőviláguk, ieglőbb nyersanyagaik. A természetföldrajzi övezetesség bemutatása a kontinenseken. - Óceánok és tengerek Természeti környezetük eltérő veszélyeztetettsége, a veszélyek csökkentésének, megelőzésének eltérő lehetőségei, szükséges- ségük. | Elemezzen (esetleg rajzoljon) keresztmetszeteket a kontinensek felszíne és éghajlata, növényzete, talaja közti összefüggések bemu- tatására. I.1B; I.2C A természetföldrajzi övezetesség bemutatása éghajlati, talaj- és természetes növénytakaró temati- kus térképének összehasonlító elemzésével. I.1B; II.2A Olvasmányaiból gyűjtsön példá- kat a természeti környezet történelmi eseményekre való hatásairól. II.4I) Nagyság szerinti összehasonlítá- sok a kontinensek, óceánok méreteiről. II.2C Gyűjtsön szemelvényeket a trópusi esőerdők kiirtásáról, a talajerózióról és a savas esők hatásairól. I.1B; II.1C; II.4E | A földrészek és a világtenger legfőbb természetföldrajzi jellemzői. Értse az éghajlati övezetesség kialakulását. A természetföldrajzi övezetesség elemeinek felsorolása, alapvető jellegzetességeinek bemutatása az. egyes kontinenseken. |
| A kontinensek társadalmi és gazdasági jellemzői, változásaik: - Európa - az Európán kívüli földrészek. Népességük száma, összetétele. A természeti adottságok és a tele- pülések, életmód, gazdálkodás összefüggései. A gazdasági élet környezeti hatá- sai - regionális környezeti prob- lémák - környezetgazdálkodás. | Tájékozódás a nagy földrajzi felfedezésekről könyvek vagy a földrajzi múzeum kiállítása alapján. I.1B Keressen példákat a kontinensek természeti és társadalmi jellem- zőinek kölcsönhatásaira. II.1B; II.4A.C Elemezzen a természeti adott- ságok és a mezőgazdaság össze- függését bemutató keresztmetszeteket. I.2B Keressen példákat a környezet- szennyezésre, környezetkárosítás- ra és a környezeti problémák megoldására. l.1B.E; II.1C; II.41- | A kontinensek alapvető népességi jeIlemzőinek ismerete. Ismerje fel az alapvető településtípusokat a valóságban vagy képen. A mezőgazdaság és az éghajlat összefüggései példák alapján. Tudatosuljon benne, hogy a környezetkárosodások nem ismernek országhatárokat, az országok egymásra utaltak környezeti kérdésekben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A kontinensek jelentősebb országcsoportjai, országai Természet- és társadalom- gazdaság földrajzi jellemzőik, jelentőségük a Földön. A Föld népeinek kulturális arculata. - Európa Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa országcsoportjai és országai. Európai Unió, kelet-közép- európai régió. A hazánkkal szomszédos országok. - Afrika, Ausztrália és Óceánia, Észak-, Közép- és Dél-Amerika (Amerikai Egyesült Államok, Kanada); Ázsia (Japán, Kína, India, Közel-Kelet, Délkelet- Ázsia), Független Államok Közössége (Oroszország), Sarkvidékek. | Használjon lexikonokat, évköny- veket, statisztikákat, összefoglaló kézikönyveket a kontinensek országcsoport jainak meg isme - réséhez, I.1B; I.2B Tájékozódás az országok termé- szeti és társadalmi sajátossá- gairól. I.2B; I.2D Beszéljék meg a népek életét, szokásait bemutató irodalmi alkotások, filmrészletek földrajzi tartalmát. I.2B; II.2D Képek gyűjtése a kontinensek jellegzetes építkezései stílusairól, településeikről, ismerje meg zenéiket. I.2A.C "Terméklisták" készítése a hazánkban kapható külföldi termékekről. I.1B | Tudja, hogy az országok földrajzi fekvése, helyzete hogyan hat társadalmi-gazdasági életükre, fejlettségükre. Ismerje a legfontosabb országok (a hazánkkal szomszédos orszá- gok, Franciaország, Lengyelor- szág, Nagy-Britannia, Németor- szág, Olaszország, Oroszország, USA, India, Japán, Kína, Brazí- lia, Dél-afrikai Köztársaság) alapvető természeti, társadalom- gazdaságföldrajzi jellemzőit. A Topográfiai követelményekben minimális követelményként szereplő fogalmak ismerete, megmutatása a térképen. |
| Tipikus tájak A tipikus tájak bemutatása és hatásuk az emberi kultúrákra: - földrajzi övezetességhez kap- csolódó (sivatag, monszun vi- dékek, mediterrán táj, tajga);. - felszínhez kapcsolódó (ma- gashegység, középhegység, karsztvidék, feltöltött alföld); - gazdálkodáshoz kapcsolódó (bányavidék, ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözé- ses gazdálkodás, oázis, tech- nológiai parkok); - speciális térségek (üdülőöve- zet, kikötőövezet, agglomerá- ciós zóna, "éhségövezet"); - az ember által tönkretett és helyreállított tájak. | A tipikus tájak vizsgálata külön- böző szempontok alapján. 1.1A Készítsen tájleírásokat a tájak földrajzi jellegzetességeinek be- mutatására. I.2C Próbálja elképzelni és lerajzolni a tipikus tájak jövőbeli változá- sait. I.1C.E | Képek, leírások alapján ismerje fel a tipikus tájakat. Nevezze meg kialakulásuk okait, legfontosabb jellemzőit. Tudja annak fontosságát, hogy az ember által túlterhelt tájak helyreállítása további létünk egyik feltétele. |
| A jelentősebb magyar utazók, fel- fedezők (Kőrösi Csoma Sándor, id. Lóczy Lajos, Slein Aurél, Teleki Sámuel, Vámbéry Ármin) szerepe a Föld és népeinek megismerésében. | Ismerkedjen meg a Magyar Földrajzi Múzeum és más múze- umok földrajzi kiállításaival. I.2B Kiselőadás a magyar utazókról, felfedezőkről. I.1C | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képessegek) | Minimális teljesítmény |
| MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA | ||
| Magyarország földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, szerkezete, fontosabb kőzetei. Magyarország felszíne, dombor- zata. Hazánk földtani és tájképi érté- kei, védelmük. | A földtörténeti folyamatokat bemutató folyamatábrák elemzése. II.3C Tematikus térképek használata a felszíni adottságok megismeré- séhez. II. 2A | A Kárpát-medence főbb dombor- zati típusainak felismerése, ki- alakító tényezőinek ismerete. |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai Természeti adottságaink és ter- mészeti erőforrásaink (éghajlat, vízrajz, élővilág, talaj, energia- hordozók, ásványi nyersanya- gok). Hazánk biológiai, vízrajzi és ta- lajtani értékei és védelmük. | A Kárpát-medence időjárásának tanulmányozása a tv időjárás- jelentései segítségével. Az időjárás-jelentés különböző adatainak értelmezése. I.1B Ábrázolja diagramokon az ég- hajlat jellemzőit, vonjon le azokból következtetéseket. I.1C | Értse az időjárás-jelentéseket, és értelmezze az éghajlati adatokat. Ismerje Magyarország természeti adottságait. Nevezze meg legfontosabb ásványi nyersanyagainkat és ha- zánk legfőbb erőforrásait, ismer- je, miből szorulunk behozatalra. |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés társadalmi alapjai A magyar nép tájtörténeti tago- lódása, etnikai csoportok, nemze- tiségek. I lazánk népességföldrajzi jellem- zői, népesedési folyamatai. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az építkezésre és az életmódra. Településtípusaink, településhá- lózatunk. A gazdasági élet telepítő ténye- zői, általános vonásai és területi különbségei. Magyarország gazdasági szerke- zete, gazdasági fejlettsége. | Gyűjtsön adatokat, tájékozódjon a szakirodalomban a népismeret témakörben. I.1B; I.2B; II.5B Gyűjtsön információkat a népe- sedési válság kialakulásának okairól a statisztikák, almana- chok, tömegkommunikációs for- rások felhasználásával. I.1B Figyelje meg a Kárpát-medence népeinek főbb elhelyezkedési területeit. I.2B,D; II.5B A településtípusok és a település- hálózat jellegzetességének bemutatása II.5B Tematikus térképek összehasonlí- tó elemzésével egyes országrészek gazdasági különbségeinek feltárása. I.1B; II.2A | A magyar nép tájtörténeti tagoló- dása, etnikai csoportjai, nemzetiségei. Az elöregedő népesség társadal- mi-gazdasági következményei, veszélyei. A topográfiai követelményekben minimális teljesítményként szereplő fogalmak ismerete, megmutatása térképen, munkatérképen. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A magyar gazdaság A gazdasági élet főbb ágazatainak jellemzői, területi sajátosságai (ipar, mezőgazdálkodás, szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem). Az infrastruktúra jellemzése, hatása a gazdasági fejlődésre. A világgazdasági változások és Magyarország. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. | Adatok gyűjtése a gazdasági ágak átalakulásáról könyvtári információgyűjtéssel, sajtó- figyeléssel és statisztikai adatok feldolgozásával. I.1B; I.2B Készítsen riportot hazánk idegenforgalmi vonzerejéről. I.2E Soroljon fel fontos export- és importterméket. I.1C Adatok, tények gyűjtése a sajtóból hazánk és az európai szervezetek kapcsolatáról. I.1B | Ismerje gazdasági életünk leg- főbb ágazati jellemzőit. Tudja, mely tényezők hatnak gazdasá- gunk működésére. A gazdasági növekedés termé- szeti és társadalmi feltételeinek, korlátainak ismerete. A magyar ipar és mezőgazdaság jellegzetes termékeinek ismerete. |
| A hazai tájak földrajzi jellemzése A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi- gazdasági jellemzőik. A területi fejlettség különbségei. I lazánk tájainak környezeti álla- pota és védelmük. Megyénk / Budapest földrajza. | A tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokások gyűjtése. II.5A | A nagy földrajzi tájak ismerete, alapvető földrajzi jellemzésük. Megyénk / Budapest földrajzi jellemzői. |
| ÖVEZETESSÉG A FÖLDÖN | ||
| A természetföldrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség. A szoláris és valódi éghajlati öve- zetek kialakulása és jellemzésük. Vízrajzi övezetesség. Az éghajlati övezetek vízháztar- tási és vízgazdálkodási viszonyai, ökológiai problémáik. Az élővilág, a talaj és a fel- színformálódás övezetessége, zonális rendszerük. | Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának elemzése. I.1B Példák gyűjtése a talajerózióról. I.1A Készítsen és elemezzen kereszt- metszeteket a függőleges természetföldrajzi övezetesség bemutatására. I.2A.C | Jellemzőik alapján ismerje fel a földrajzi övezeteket, ismerje kialakulásuk okait. |
| A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalom életére. A megújuló energiaforrások és a mezőgazdaság övezetes rendje. | ||
| A VILÁG HELYZETE 1. A világ társadalmi-gazdasági képe | ||
| Természeti és társadalmi környezet A társadalom és a természeti környezet kapcsolata. A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai. | Gazdaságtörténeti térképlapok felhasználásával gyűjtsön infor- mációkat a gazdasági fejlődésről egy-egy kontinensen. I.2B | Tudjon példákat mondani az ember és környezete kölcsön- hatásáról. Értse a fejlődést meghatározó tényezők kapcsolatát. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A földrajzi környezet és a népesség kapcsolata A népességi csoportok földrajzi eloszlása. A népességnövekedés okai, jel- lemzői, környezeti hatásai. A népesség területi megoszlásá- nak különbségei. Az urbanizáció és a vándorlások. | Kiselőadás a világ nagy kultúráinak kialakulásáról olvasmányaik alapján. I.2C Korfák és statisztikai adatok alapján ismerje meg a világ fő népességi jellemzőit. I.2B Térképelemzéssel mutassa be a népsűrűség területi különbségeit. I.1B; II.1B.C; II.2A | Ismerje a Föld népességének területi elhelyezkedését befolyá- soló legfőbb tényezőket, a népes- ség szerkezeti jellemzőit. Az urbanizáció jellegzetességei- nek, okainak, következményeinek felismerése hazai példákon. |
| Települések A településtípusok szerepe és fejlődésük. A természeti adottságok és az ember letelepedésének, gazdálko- dásának, térbeli kapcsolatainak rendszere, időbeli változásai. Településtípusok összehasonlító vizsgálata. A települések működtetésének feltételei (infrastruktúra, szervezetek) és azok gazdasági- társadalmi fejlődést meghatározó szerepe. | Mulassa be a természeti adott- ságok szerepét a településháló- zatban a Föld különböző tájairól vett példák alapján. II.4C A települések összehasonlítása alaprajzok, légifotók, képek se- gítségével. I.1B; II.2B Esetelemzések a közlekedés és a távközlés fejlődést segítő hatásáról. I.2B,D | Példákon keresztül ismerje fel a természeti adottságok és a települések kapcsolatát, legyen elképzelése azok időbeli válto- zásairól. A városi és falusi egészséges életmód lehetőségei. Az infrastruktúra szerepének ismerete az ember életminősé- gében. |
| A gazdasági élet ágazatai és szerkezete (Energiagazdálkodás és ipar, élelmiszer-gazdaság, közlekedés, kereskedelem, szolgáltatások, idegenforgalom.) Az ágazatok közti kapcsolatok. A gazdaság környezetkárosító hatása, korlátozási és megelőzési lehetőségei. | Adatok gyűjtése egyes termékek világpiaci árainak időbeli változásairól, és következtetés okaira. I.1B; I.2B Statisztikai adatok, tematikus térképek információi alapján végezzen változásokat bemutató elemzéseket. I.1B; I.2C Készítsen riportot az ipar, a meőgazdaság és a közlekedés környezetkárosító hatásairól. I.2D; II.1C; II.5D Cikkek és képek segítségével be- számoló a bányászat és az ener- giatermelés környezetre gyako- rolt hatásairól. I.2D; II.1C; II.51) | Ismerje a gazdasági ágak tevé- kenységét, legfőbb termékeiket. Értse a gazdasági ágazatok egymásrautaltságát. Ismerje fel a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait, tudja a megelőzés legfontosabb módjait. |
| Tipikus gazdasági tájak bemutatása, átalakulási folyamataik A társadalmi és gazdaságföld- rajzi adottságok változásai. Környezeti állapotuk, védelmi lehetőségeik. | Szituációs játékok a gazdasági tájak változási folyamatainak bemutatására. I.1E.: I.2D | Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelem- ben. Tudja, hogy a környezet károsí- tása jogszabályokba ütközik. A jogszabályok betartása személyes érdeke is. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A gazdasági élet területi szerve- ződése Társadalmi, gazdasági, területi és nemzetközi együttműködések, integrálódás. A gazdasági fejlettség területi különbségei. Világkereskedelem és nemzetközi munkamegosztás. Gazdasági, társadalmi, környe- zeti függőség. A világgazdasági pólusok szerepe a gazdasági életben (Európai Unió, Észak-Amerika, Kelet- Ázsia). A fejlődő országok helyzete a világgazdaságban. | Vitassák meg, milyen okai lehet- nek az. eltérő gazdasági fejlettségnek. I.2C.D Összehasonlítások a gazdasági fejlettség legfőbb statisztikai mutatói segítségével. I.1B; II.5C | Értse, hogy milyen különbség van az eltérő fejlettségű orszá- gokban élők életminősége között. Értse az országok egymásra- utaltságát. Példák a gazdasági élet eltérő fejlettségére. Soroljon fel olyan nemzetközi gazdasági szervezeteket, melyek- nek hazánk is tagja. |
| 2. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai | ||
| A népesség, a termelés és a fo- gyasztás növekedésének követ- kezményei A demográfiai robbanás és kö- vetkezményei. A világélelmezési válság kialaku- lása. Urbanizációs problémák. Energia- és nyersanyagválság és azok környezeti következményei. Környezetkárosodások és környe- zeti ártalmak. Veszélyeztetett élőhelyek és régiók. A természetes állapot visszaállítá- sának lehetőségei, korlátai. | Számítások a népességszám növekedésének területi különbségeiről. I.2C; II.5C.D Beszámoló a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatai - ról. II.4E Tájékozódás a tájak helyre- állításának lehetőségeiről. II.1C; II.4E | Tudja felsorolni az emberiség néhány globális válságproblé- máját, ismerje azok okait, a meg- oldási törekvéseket. A legfontosabb környezeti ártal- mak hatásának ismerete és pél- dákon való bemutatása. |
| A társadalom általános hatásai a környezetre, az ember életminőségére A regionális és a globális környe- zeti ártalmak összefüggései, megoldási lehetőségei. | Példák a sajtóból, tv-ből a regionális és a globális környezeti ártalmakra. I.2B Prognózisalkotás (esetelemzések alapján, konkrét példákon) a földrajzi környezet jövőjéről. I.1E; II.5E | |
| A környezeti válság elleni nem- zetközi összefogás Az emberi társadalom és a földi rendszer egysége és egyensúlyi zavarai. A harmonikus és a fenntartható fejlesztés elvei és lehetőségei. Nemzetközi szervezetek a globá- lis problémák kezelésére. | Könyvtári és tömegkommuniká- ciós információs források fel- használásával készítsen felszóla- lást, kiselőadást a környezet megvédése érdekében. I.1B.E; I.2B.D | A főbb nemzetközi környezet- védelmi szervezetek. |
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
1. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
2. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
3. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
4. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
5. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
6. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
7. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
8. számú térkép
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
9. számú térkép
MŰVÉSZETEK
A Művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint a mindennapi életünk, a természet és a tervezett-alakított környezetünk esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően több területet tartalmaz, hogy lehetőséget teremtsen a gyermekek, serdülők sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közösek azonban értékközvetítő és értékőrző mivoltukban, továbbá abban, hogy az érintetteket aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetik. A művészeti kultúra fogalmába tehát a teremtésnek, létrehozásnak képességeit éppúgy beleértjük, mint a befogadás, a vele való élés képességét.
Következésképpen a gyermekek, serdülők élményszerűen megtapasztalják, átélik, megérthetik az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a művészetekben, a tárgy- és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá.
Közös tehát e terület anyagaiban, hogy a művészetben létező szabályszerűségek, sajátos közlésformák, kifejezésmódok közvetítésére építi fel a javasolt tevékenységeket, tartalmakat, s egyúttal a művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására bátorít.
Értéknek tartja az ember iránti kíváncsiságból fakadó bátor, találékony gondolkodást, új kérdések, értelmezések megfogalmazását, a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülését.
Az Irodalom célja elsősorban az anyanyelvi nevelés és a műértő olvasás fejlesztése. (Követelményeit lásd az Anyanyelv és irodalom műveltségi területnél.) Ez azonban nem zárja ki az irodalomhoz fűződő alkotó viszonyt.
Az Ének-zene a szavak fölötti "hangzó nyelv" élményével és az aktív énekléssel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés elsősorban a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőinek megismerését jelenti. A zenehallgatás a zenemű érzelmi hatásai miatt nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő eszköz.
A Tánc és dráma kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az ember aktivitásának serkentését; ön- és emberismeretének gazdagodását; alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját és beszédének tisztaságát.
A Vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.
A gyermekek információik és élményeik tekintélyes részét képi úton, sokrétű vizuális benyomások révén szerzik. A sokféle rendeltetésű látásélmény befogadására, célszerű hasznosítására és elrendezésére készít fel a Mozgóképkultúra és médiaismeret is.
E területek közös feladata, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse.
ÉNEK-ZENE
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||||
| I. az éneklési készség fejlesztése | |||||
| a zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése. | |||||
| a) | A csoport egységes, szép, közös énekének kialakítása. Gyermek- és játékdalok, nép- szokásdalok, táncos dallamok éneklése ze- neileg hibátlan előadással, helyes légzéssel, értelmes szövegkezeléssel, helyes artikulációval, a tiszta éneklésre való törekvéssel. | a) | Az egyéni és közös éneklési készség további céltudatos fejlesztése. Természetes, szép hangzás kialakítása. A zenei hangzásviszonyok, arzis-tézis mozgások átélése. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele az. Egyéni éneklés során. | ||
| b) | Szép, kifejező éneklés az ismert zenei fogalmak alapján: tempó, dinamikai jelzés, hangerő. Pontos dalkezdés, -zárás. Dalosjátékok mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelő, élő előadással. A zenei hangsúlyok helyének megtartása a dalolás folyamatában. | b) | A népdalok jellemző előadásmódja szerint: oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és a feszes, giustos lüktetéssel tör- ténő éneklés. Műdalok megfelelő karakterű előadása. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szom- széd és más népek dalai. | ||
| c) | Dalok éneklése egyenletes lüktetés mellett dallamritmus és könnyű osztinátó kísérettel kottából és emlékezetből. Az alkalmazkodó ritmusú éneklés. | c) | Ismert népdalok, táncos dallamok mellé nehezebb osztinátók alkalmazása. | ||
| d) | Könnyű kétszólamú dalok, kánonok ének- lése a gyermekek hangmagasságának megfelelően. A többszólamúság készségének megalapozása kánonok éneklésével. Bicímumok éneklésének előkészítése. Tartott hang mellett elemi elmozdulás. | d) | Egyszerű kétszólamúság megvalósítása kifejezően, tisztán, emlékezetből, csoporto- san és osztályközösségben. Kánonéneklés továbbfejlesztése. A többszólamú éneklés új lehetőségei a vegyeskari hangzás kialakításával. | ||
| II. A zenei hallás fejlesztése | |||
| A zenei hallás fejlesztésének célja a zenei emlékezet és a zenei képzelet fejlesztése. | |||
| a) | A hang tulajdonságainak megfigyelése: tapasztalatok gyűjtése a hangmagasságról, a hangszínről, az időtartamról, a hangerőről. Dalokban történő tudatosítás. Hangszínhallás fejlesztése: hangszerek hangszíne, hangmagassága, zenekar felismerése. | A) | Hangkarakterek felismerése: férfikari szólamok megfigyelése, hangszerek, zenekar hangzásának megfigyelése. |
| b) | A belső hallás folyamatos fejlesztése a dalok felismerésével, dallamkártyán történő megjelenítésével, a hangközök megfigyelésével. | B) | Dúr és moll színezet megfigyelése a dalla- mokban. A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával, annak meg- figyelésével. |
| c) | Zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazása. A zenei memória folyamatos fejlesztése a dalok és témák gyakorlásával, majd emlékezetből való éneklésével. | C) | Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzőművészet és irodalom között. Zenei műfajok, egyszerű formák jellegzetességeinek felismerése. |
| III. A zenei írás-olvasás készségei, a reprodukciós képesség fejlesztése | |||
| A zenei élményekből induló elvonatkoztatás a ritmikai és dallami elemek megismerését, felismerését és megszólaltatását szolgálja. | |||
| a) | A tanult dallamhangok, dallami elemek felismerése. A begyakorolt dalokban rit- mus és szolmizációs jelek alkalmazása. A pentatónia dallamfordulatainak fel- ismerése ismert dalokban. Ritmusmotívumok olvasása ritmusnév- vel. Dalrészletek ritmizálása. | A) | Az öt- és hétfokú dalok dó helyeinek meg- keresése (2 # és 2 b előjegyzés esetén). A tanult és gyakorolt hangközök felis- merése kottából. - írott kottakép ritmusának felismerése, megszólaltatása. Ritmushangoztatás egy és több szó- lamban. Egyszerű ritmuskánon páros ütemben. |
| b) | Ismert dallammotívumok, dallamsorok utószolmizálása kézjelről. Pentaton hangközök és fordulatok éneklése kézjelről, kottáról. | B) | Könnyű, rövid dallamok kottaolvasása előkészítés után közösen. Az öt- és hétfokú dalok utószolmizálása kottából. |
| c) | A megismert hangok éneklése dalokban, motívumokban, írása a tanult dó helyekkel. | C) | Ismert könnyű öt- és hétfokú dallamok, népdalrészlet írása megadott kezdőhanggal. |
| d) | Tájékozódás a vonalrendszerben, az ABC-s hangok helyének megfigyelése G-kulcsban. | D) | Kottaolvasás gyakorlása 2 # és 2 b elő- jegyzésű, egyszerű ritmusú, kis hangkészletű dallamokkal. |
| IV. A zeneértő és -érző képesség fejlesztése | |||
| A zeneművekben különböző hangulatok, egyszerű zenei formák, előadói apparátus meg- figyelése. A vokális zene, hangszeres zene megfigyelése különböző feldolgozásokban. | |||
| a) | A többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése. Egyszerű zenei formák megfigyelése. | A) | A zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok megkülönböztetése. A zenei stílusokban a stíluskorszakokhoz tartozó zenei formák felismerése. |
| b) | Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megkülönböztetése. A zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése. | B) | A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának megfigyelése. Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzőművészet és irodalom fejlődése között. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| DALÉNEKLÉS | ||
| Gyermekdalok, gyermekjátékda- lok, népdalok, népszokások, köztük a hazai nemzeti és etnikai kisebb- ségek dalai, szomszéd népek dalai, egyszerű kánonok, ünnepek dalai. | A dalok hangulatának megfelelő éneklés. A tanult gyermekjátékok eljátszása. Ia-d Ismerjék fel a dallamokat a jellemző motívumok alapján. | 20-25 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése és játéka. A Himnusz éneklése. |
| ZENEI ISMERETEK - DALLAMI ELEMEK | ||
| A pentatónia dallamhangjai, a fá, az alsó ti és a ti hangok neve, kézjele. A megismert relációk éneklése dalokban (motívumokban), kéz- jelről, betűről, kottáról. A hangok neve, elhelyezése a vonalrendszeren a relatív szolmizáció alapján. | Ismert dallammotívumok utószolmizálása (közös éneklés során). Zenei kérdés-felelet, egyszerű kánonokkal, kétszólamú éneklés gyakorlása. Zenei írás-olvasás, a tanult dalok motívumaival és a 333 olvasógyakorlat anyagával. A megismert relációk felismerése a gyakorolt dalokban. Id; Ila-c; Illa-d | Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói irányítással. |
| ZENEI ISMERETEK - RITMIKAI ELEMEK | ||
| Egyenletes lüktetés és dalritmus érzékelése. hangoztatása. A hangok hosszúsága: negyed, fél, egész páros nyolcad, pontozott negyed és fél értekek jelölése, az értékeknek megtelelő szünetek. | Ismerje fel a hangok hosszúságát hangzás után és kottaképről. Ha Ritmusmotívumok olvasása rit- musnévvel, dalrészletek ritmizálása, ritmusának hangoztatása, leírása tanítói irányítással. A kü- lönbőző ütemeknek megfelelő hangsúlyok jelölése, a 2/4, 3/4, 4/4- cs ütemfajták felismerése. IIla | A tanult hangok hosszúságának felismerése hangzás után és kot- taképről. Tudjon leírni dalritmust tanítói irányítással. |
| ZENEHALLGATÁS | ||
| Néhány perces zeneműrészletek meghallgatása, irányított megfi- gyelése. Hangszerek hangszínének hallás utáni felismerése (zongora, hegedű). Eredeti népzenei felvételek meg- hallgatása, különös tekintettel a szülőtöld népdalkincsének meg- ismerésére. | A zenei élmény szóbeli megfo- galmazása, a hangzásbeli különb- ségek felismerése: gyermekhang, női és férfihang, a tanult hang- szerek hangszíne. IIa,c Legyen képes felismerni és meg- nevezni a többször meghallgatott zeneműveket, zeneműrészleteket. IVa,b | Ismerje fel önállóan a megismert vokális és hangszeres zenei hangszíneket. |
| IMPROVIZÁCIÓ | ||
| Improvizációs gyakorlatok a gyermekek nevének és gyer- mekversek ritmusának felhaszná- lásával. Kérdés-felelet a tanult dallam- hangokkal, motívumokkal. | A megismert ritmuselemekkel, fejlesztő játékok (szaporítás, ritkítás, cserebere, ritmuskíséret) segítségével az improvizációs készség fejlesztése. Illa Azonos dallamhoz különféle be- fejezés rögtönzése, hiányzó dal- lamrészjetek kitalálása. IIIc | Legyen képes megjeníteni saját nevének ritmusát és dallamát. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÉNEKLÉS | ||
| Népdalok, népszokások dalai. Jeles napok. Szózat. Régi magyar dallamok: középkor, XVI. sz.-i históriás énekek. Klasszikus szerzők dalai, klasszi- kus zeneművek könnyen énekel- hető témái. Kánonok, egyszerű népdalfeldol- gozások. Énekes improvizáció a tanult dallami elemekkel. | Tiszta éneklés, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód. Ia A zenei hangsúlyok helyének megtartása a dalolás folyamatá- ban. Ib Alkalmazkodó ritmusú éneklés a népdalokban. Ic A többszólamú éneklési készség fejlesztése kánonokkal, könnyű kétszólamú dalokkal. Id Zenei memória fejlesztése ismert dalokkal, dallamokkal. Népdalok, műdalok éneklése emlékezetből. Ic | Tudjon további 20-25 népdalt, műdalt szépen, kifejezően énekelni egyénileg vagy társakkal együtt. Szózat. Az alkalmazkodó ritmusú nép- dalok éneklése. |
| RITMUS | ||
| Ritmushangoztatás egy és több szólamban a tanult ritmuselemek- kel és ritmusképletekkel (tizen- hatod értékű hang és szünete, pontozott ritmusok, szinkópa, triola) a tanult metrumokban. Váltakozó ütemek: 2/4, 4/4. Ritmusgyakorlatok, ritmusjáté- kok, ritmusrögtönzés. | Érzékelje a zene lüktetését. Legyen képes a tanult ritmus- elemek és képletek pontos meg- szólaltatására, hallás után történő lejegyzésére. Illa Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. Illa | Tizenhatodok, pontozott rit- musok, szinkópa, triola meg- szólaltatása, felismerése és je- lölése. |
| ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS | ||
| Ritmus- és dallamolvasás az új ritmuselemekkel és dallamhangokkal (r' m'). Dallamok éneklése kézjelről, be- tűkottáról, hangjegyekről egy- és könnyű kétszólamúságban. Ismert könnyű dallamok lejegy- zése 1 # és 1 b előjegyzésig. Módosítójelck értelmezése (# b N), módosított hangok szolmizálása, írása. | Ritmus- és dallamolvasás a tanult zenei elemekkel. Illa Módosított hangok szolmizálása. IIIc Tájékozódás a vonalrendszerben, violinkulcsban 1#és lb-ig. IIId Ismert motívumok lejegyezése a vonalrendszerben. IIIc | Öt- és hétfokú dallamok éneklése betűkottáról. Tudjon ismert dallamokat énekelni kottából szolmizálva. Könnyű, ismert dallamok lejegy- zése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS | ||
| Hétfokúság, hangnemek 1# 1b-ig. Hangközök (1 4 5 8 2 3) éneklése szolmizálva. Dallamszerkezeti ismeretek a népdalok régi és új stílusában, népi éneklési előadásmódok. Műdalokban: nyitás-zárás, motívum, periódus. Zenei formák: rondó, triósforma, szonálaforma. Zenei műfajok: szvit, versenymű, szimfónia, opera. A klasszikus zenekar hangszer- csoportjai. ABC-s hangok: g-g2-ig. | Hangközök éneklése szolmizálva. Illb Dúr és moll színezet különbsé- gének megfigyeltetése. Ilb A kórus szólamainak felismerése hangszínük szerint. IVb A klasszikus zenekar hangszer- csoportjainak felismerése hang- színük szerint. IVb Tájékozódás a vonalrendszerben, az ABC-s hangok helyének meg- figyeltetése G-kulcsban g-g2-ig. IIId | Ismerje fel a hangközöket (1 8 4 5 2 3). ABC-s hangok ismerete violin- kulcsban. Ismerje fel a módosítójeleket, előjegyzéseket. |
| ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM | ||
| Magyar népdalok, népdalfeldol- gozások, a szülőföld népzenéje. Jeles napok zenéje. A népi zenekar. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos népzenei ihletésű művei. Elemi ismeretek barokk és klasszikus zeneszerzőkről. A szimfonikus zenekar. | Klasszikus zenekar hangszerei- nek, hangszercsoportjainak megfigyelése. IVb A meghallgatott zeneművek jel- legzetes részleteinek megfigye- lése. IVa Egyszerű zenei fonnák (periódus, rondó, triósforma) megfigyel- tetése. IVa | Tanult népdalfeldolgozások fel- ismerése. Legyen képes felismerni néhány meghallgatott barokk és klasszikus zenei szemelvényt. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÉNEKLÉS | ||
| Magyar népdalok, a hazai nem- zeti és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Gregorián énekek. Magyar verbunkos dallamok és zeneművek. Romantikus dalok, zeneművek énekelhető témái. Bartók Béla, Kodály Zoltán, a XX. sz.-i zeneszerzők műveinek énekes szemelvényei. Énekes improvizáció egyszerű formai keretekben. | Tiszta éneklés, az éneklő közös- ség egységes hangzásának formálása. f A Oldottabb metrikajú parlando, szabadabb rubato és a feszes, giustos lüktetéssel történő éneklés. IB Dalok stílusos előadása. Többszólamú éneklés további fejlesztése. Dalok, szemelvények emlékezet- ből való éneklése. ID | 20-25 népdal, műdal stílusos, kifejező éneklése emlékezetből, egyénileg vagy csoportosan. Egyszerű kétszólamúság éneklése csoportosan. |
| RITMUS | ||
| Ritmushangoztatás egy és több szólamban az ismert ritmuselemekkel és ritmusképletekkel, az ismert metrumokban. Nyolcad lüktetésű ritmusok. Ritmusképletek ütembe rendezé- se. | A tanult ritmuselemek, ritmus- képletek felismerése és meg- szólaltatása. IIIA Szólaltasson meg nyolcad lüktetésű ritmusokat. IIIA Ritmushangoztatás egy és több szólamban. IIIA | Ismert dalok ritmusának felismerése, hangoztatása emlékezetből |
| ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS | ||
| Éneklés violinkulcsban az. ismert hangnemekben kottából és emlé- kezetből. Kottaolvasás 2# 2b-ig. Módosított hangok éneklése szolmizálva. | Relatív szolmizációval történő kottaolvasási készség fejlesztése módosított hangokkal is, a tanult hangnemekben: 2# 2 b-ig. IIID | Tudjon ismert dalokat és dallamokat énekelni szolmizálva. |
| ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS | ||
| Hangközök éneklése szolmizálva (6 és 7). Hangnemek 2# 2b-ig. A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek. Zenei szerkesztésmódok. A népdalok hangkészletének, hangsorának vizsgálata. A magyar zenei műfajok: rapszódia, verbunk. Zenei formák és műfajok a XIX. és XX. sz. zenéjébe)!. | Hangközök tiszta éneklése. IA Hangközök kotta utáni felismerése. IIIA Dallamok hangkészletének megfigyelése. IIA Ismerje fel a tanult hangszereket alak és hangzás szerint. IVB | Hangközök megnevezése oktávon belül. A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM | ||
| Népzenei felvételek. Gregorián, reneszánsz és barokk zenei szemelvények. Klasszikus és romantikus zene- művek. Magyar nemzeti romantika: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Bartók Béla és Kodály Zoltán művei. A XX. sz.-i zenei irányzatok. A dzsessz. A zene szórakoztató funkciói a zeneirodalomban. | Zeneművek felismerése témák, stílusjegyek, karakterek alapján. IIA Ismerje a zenei műfajokat, kor- szakokat. IIC A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával. IIB A legismertebb zeneszerzők tanult zeneműveinek, stílusának felismerése. IVA | Tudjon felismerni többször hallott zeneműveket. Tájékozódás a tanult zenei stílu- sokban, zenetörténeti korszakok- ban. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÉNEKLÉS | ||
| Magyar népdalok, népballadák, történelmi dalok, virágénekek, a hazai nemzeti és etnikai kisebb- ségek dalai. Más népek dalai. Az európai műzene kialakulása: középkori egyházi és világi dallamok. Magyar műzenei szemelvények a középkortól a XIX. sz.-ig. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanít- ványaik vokális zenéjéből. | Tiszta éneklés, kulturált, egységes hangzás, többszólamú éneklési készség csoport- és osztályszinten. IA: ID A zenei stílusok és karakterek iránti érdeklődés és az értékes zene iránti igény. IB | Tudjon további 15-20 népdalt, műdalt. kánont előadni emlékezetből. Ismertebb zeneművek témáinak felismerése, éneklése. |
| RITMUS | ||
| Ritmusgyakorlatok egy és több szólamban, ismert ritmuselemek- kel és képletekkel, a tanult met- rumokban. Ritmusimprovizálás ritmushang- szerek használatával. Ritmus a zenében és más művé- szeti ágakban. | Ismert dallamok ritmusának felismerése, hangoztatása, írott kottakép ritmusának pontos megszólaltatása. IIIA Ritmushangoztatás egy és több szólamban. Műalkotásokban megkomponált ritmus felismerése, hangoztatása. IIIA. | Ismerje a tanult ritmuselemeket, ritmusképleteket és metrumokat. Ismert népzenei, műzenei sze- melvények ritmusának meg- szólaltatása. |
| ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS | ||
| Dalok, dallamok, zeneművek témáinak éneklése violinkulcsban kottáról. A tanult hangnemek ismerete: 3# 3b-ig. Ismert dallamok írása violin- kulcsban a tanult hangnemekben. Szólamok elrendeződésének ismerete a vokális művek kottá- jában. _ | Kottaolvasási készség erősítése violinkulcsban. IIID A tanult hangnemekben való íráskészség fejlesztése. IIIC Legyen tájékozott a vokális és hangszeres kottákban. IIIB | Ismert dalok, dallamok éneklése. Tudjon ismert egyszerű dallamokat lejegyezni. |
| ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS | ||
| Népdalok formai, szerkezeti elemzése. Hangközök éneklése, felismerése írott kottában. Hangnemek ismerete 3# 3b-ig. A magyar népzene rétegei, műfa- jai (siratok, katonadalok, betyár- dalok, ivónóták, párosítók, lako- dalmas, balladák). Összefoglalás: zenei formák, mű- fajok a meghallgatott zeneiro- dalmi példák alapján. | A magyar népzene régi és új stílusának felismerése, elemzése. IB Ismerje fel a hangközöket írott kottában. IIIA A tanult zenei formák, műfajok felismerése. IVA | Ismerje a népzenei stílusokat és műfajokat. A tanult dallami, ritmikai elemek, képletek, hangközök ismerete, kottából való felismerése. A tanult hangnemek, zenei for- mák és műfajok ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM | ||
| A magyarországi és az európai kultúrák népzenéje. Zenei korok és stílusok, zenemű- vek ismeretének bővítése. A zene szórakoztató funkciói a zeneirodalomban. | Zenetörténeti korszakok jellegze- tes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése, felismerése a ze- neművek hallgatása során. IVA A zenehallgatás, az értékes zene iránti igény formálása. IIC Ismerje föl a zene és a társ- művészetek kapcsolatát. [VB | A legfontosabb zenetörténeti korszakok ismerete, zenei stílu- sok jellemzőinek felismerése többször hallott zeneművekben, részletekben. |
TÁNC ÉS DRÁMA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | ||
| 1. Kifejezőképesség (mozgás-beszéd) | |||
| a) | Játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. | A) | Testi adottságaiknak, koruknak és szemé- lyiségüknek megfelelően, különböző élethelyzetekhez alkalmazkodva, pontosan és tisztán fejezzék ki magukat. |
| b) | Alakuljon ki bennük játékbátorság, szok- janak hozzá a csoporton belüli szereplés- hez. | B) | Egyre könnyebben és felelősségteljesebben viseljék a nyilvánosságot. |
| 2. Improvizáció | |||
| a) | Őrizzék meg a kezdő évek játékainak természetes rögtönző technikáját néma- játékban és szöveges játékokban. | A) | Legyenek képesek különböző technikákat tartalmazó összetett improvizációkra mozgásban, táncban. |
| 3. Elemzés | |||
| a) | Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. | A) | Legyenek képesek a jelenségek, élet- folyamatok, alkotások szerkezetének felismerésére, a szereplők szándékainak, tetteinek és kapcsolatainak elemzésére. |
| 4. Hagyományőrzés | |||
| a) | Tanuljanak meg népi mondókákat, gyer- mekjátékokat, népszokásokat, táncokat. | A) | Ismerkedjenek meg a nemzeti (nemzetiségi, etnikai) kultúra és más kultúrák alapvető mozdulat-, dallam- és szókincsével, szertartásaival és hiedelemvilágával. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A HAGYOMÁNY JÁTÉKAI ÉS TÁNCAI | ||
| Népi gyermekjátékok. Kiolvasó mondókák. Szerepjátszó gyermekjátékok. Altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állat- utánzók. | Ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek. Koordinációs készségfejlesztés, helyes test- tartás. Rögtönzés, egyensúly-, ritmus- és térérzékfejlesztés. Egyszerű mozgáselemek össze- kapcsolása (járás+dobbantás, futása-fordulat), la A babázás, a papás-mamás, a gyermeknevelés mozdulat- és szókincse. 2a | Legalább 10 játék ismerete dallal, mondókával. Egyszerű kar- és lábmozgások (lépés, dobbantás, taps). Mondókák ritmizálása egyenletes járás mellett, tapsolással vagy egyéb módon. |
| BÁBJÁTÉKOK | ||
| Egyszerű bábjátékok. Tárgyjátékok. Sík-, bot- és gyűszűbábok. Maszkok és maszkos játékok. | Improvizáció tárgyakkal. Sík-, bot- és gyűszűbábok, egyszerű maszkok készítése és használata, 1b | Tárgyjáték-improvizáció, egyszerű bábok készítése, sík- és botbáb mozgatása. |
| DRÁMAJÁTÉKOK | ||
| Ritmikus mondókák. Papás-mamás szintű improvizációk. Rövid mesék közös dramatizálása. A szereplő és a helyszín fogalma. | Érzékelő, ritmus- és fantázia- gyakorlatok, mozgással egybe- kötött beszédgyakorlatok. A koncentráció intenzitásának és idejének növekedése, 1b A szerkezet érzékelése, a kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban. 3a | Részvétel a készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös drama- tizálás játékaiban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. Rövid mesék, versek önálló elmondása, a társ meghallgatása. |
| ÜNNEPI SZERTARTÁSOK, RITUÁLIS JÁTÉKOK | ||
| A téli és tavaszi ünnepkör játékai, lakodalmas játékok. | A magyar páros tánc fogás- módjainak egyszerű formái. Ünnepi köszöntőszövegek. 4a | Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban. Egy-két köszöntő ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A HAGYOMÁNY JÁTÉKAI ÉS TÁNCAI | ||
| Énekes-táncos játékok (kiolvasok, párválaszlók, párcserélők, fogyó- gyarapodó, vonulás-kapuzós játékok). | Ritmusgyakorlatok: negyedes, nyolcados járás. Egyenletes járás közben külön- böző ritmusképletek tapsolása, ritmusképletek dobogása egyen- letes zenére. A tanult ritmusképletek felismerése, 1a | Legalább 10 énekes-táncos játék ismerete. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek vissza- adása tapssal, illetve dobogással. |
| Régi stílusú táncok: ugrósok, karikázó, eszközös táncok. Új stílusú táncok: szatmári csárdás. Népek, nemzetiségek, etnikumok táncaiból: délszláv kóló. | A tanult motívumok utánzása, stílusos előadása. Ismert táncok felismerése. Improvizációs készség. 4a | Egy tánc alaplépéseinek szabad előadása. |
| DRÁMAJÁTÉKOK | ||
| Készségfejlesztő gyakorlatok. Dramatikus improvizációk. Ismerendő fogalmak: mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont. Különböző technikák a szereplők - a hős és a többiek - jellem- zésére. Mítoszok, eposzok részletei, anekdoták feldolgozása. Történelmi elbeszélések feldol- gozása. Életjátékok a saját korosztály problémáira. | Koncentráció és lazítás (pihenés). Beszédgyakorlatok. Légzéskapacitás növelése. Modorosságok javítása. A pontos kifejezés igénye. Monológ-technika. A szimultán játék kiküszöbölése. Könnyed szerepcserék. 2a Helyzetek pontos, kollektív elemzése. 3a | Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban és az elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak betartása. |
| ÜNNEPI SZERTARTÁSOK, RITUÁLIS JÁTÉKOK | ||
| Az esztendő jeles napjainak szertartásai: karácsony-betlehemezés, regölés, vízkereszt, farsang, hús vét-pünkösd. Táncos, zenés rítusok. A történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi, improvizatív jellegű táncok és szertartások. | Egyszerű zenei eszközök, bábok és maszkok készítése és használata. 4a | A szokások idejének, funkció- jának ismerete. Részvétel a szertartás előkészí- tésében, bonyolításában. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| BÁBJÁTÉK, MASZKOS JÁTÉK | ||
| Kicsiknek szóló állatmesék eljátszása. Bábos improvizációk. Kesztyűs bábok, óriásbábok, nagy maszkok. Irodalmi művek részletei. Zenére készült, egyszerű bábos koreográfiák. | Bábkészítés, dramatizálás, az iskolai közösség előtti bemutató. Bonyolultabb bábok (kesztyűs bábok, óriásbábok, nagy masz- kok) készítése, mozgatása, a maszkos játékok technikája. Kollektív koreográfiák készítése zenére, la; 1A | Részvétel a bábkészítésben és/vagy a darab bemutatásában. |
| DRÁMAJÁTÉKOK | ||
| Mozgásimprovizációk; és gyakorlatok (némajátékok, pantomimes gyakorlatok, esések, pofonok, botlások, jellem- ábrázoló mozgások). A kifejező közlés elsajátítása. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. Improvizáció: etűdök meg- alkotása, élet játékok, önállóan végzett közös dramatizálás. Új fogalmak: cselekmény, ellen- cselekmény, tér, idő, üzenet, motívumok. | A pontos kifejezés és a minden- napi testi-lelki harmónia érdeké- ben tudatosan végzett gyakor- latok. 1A A kifejező játék érdekében végzett tanulmányok. A másik ember kommuniká- ciójának toleráns elemzése. Saját és mások munkájának értő elemzése. 3A | Részvétel a gyakorlatokban és az elemző munkában. |
| TÁNC- ÉS MOZGÁSMŰVÉSZET | ||
| Történelmi táncok ismerete és gyakorlata. Reformkori magyar főúri táncok. XX. századi társastáncok. A XX. század táncművészete (jazz és alternatív táncművészet). Aerobic. | Menüett, keringő, polka alap- lépései. A palotás és a verbunkos. Charleston, angol keringő vagy swing. Egyszerű táncelemek kombiná- ciója. 2A Összefüggő aerobic gyakori at bemutatása (kb. 15 perc). | Legalább egy etűd. |
| SZÍNI NEVELÉS | ||
| Élő színházi előadás meg- tekintése - lehetőség szerint. | Színházlátogatás vagy iskola- színház, jellegű, utazószínházi produkció megtekintése. | Részvétel az előadáson, a színházlátogatás szabályainak betartásával. |
VIZUÁLIS KULTÚRA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. A vizuális nyelv alapjai | |||
| a) | Az alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások megismerése és alkalmazása. Jártasság a látvány, tárgy, kép, műalkotás megfigyelésében és ismertetésében. | A) | A legfontosabb síkbeli és térbeli kifejező- eszközök (színek, formák, valamint az ábrázolási konvenciók), kompozíciós és szerkesztési eljárások ismerete és alkal- mazásának képességei. A megfigyelés, leírás, elemzés, értelmezés, íféletalkotás képességei a tárgyak, képek és műalkotások elemzésében. |
| 2. Kifejezés, képzőművészet | |||
| A mindennapi látványok esztétikumának és a művészeti élményeknek a befogadása, átélése, a műalkotások megítélése; a gondolatok és érzelmek vizuális kifejezése. Az esztétikai minőségekre nyitott magatartás. | |||
| Alkotás | |||
| a) | Az élmény képi megfogalmazásának képessége. Az alapvető kifejezőeszközök használata. | A) | Látványok, jelenségek, érzelmek, elvont gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége, művészeti élmények (festmény, zene, tánc) megjelenítésének kísérletei a képi (grafikai, festészeti), plasztikai (és lehetőleg a fotó vagy a videó) kifejező- eszközeinek, komponálási módszereinek használatával. |
| Befogadás, megismerés | |||
| b) | A látvány, a műalkotás, a saját és a társak alkotásainak leírása, átélése. A vizuális művészet (festészet, szobrászat, fotó, film, színház) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése. | Kiemelkedő műalkotások, jelentős művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése (az európai művészeten kívüli példákon is). A művészetről, művekről alkotott vélemény kifejtése. Tájékozottság a művészettörténet nagy korszakaiban. | |
| Technikák | |||
| c) | Ismerkedés a kifejezési technikákkal, eljárásokkal (rajzolás, festés, mintázás, bábozás, fotómontázs). | C) | Jártasság a kifejezés hagyományos és újszerű (fotó) technikáinak használatában. |
| 3. Vizuális kommunikáció | |||
| Vizuális jelenségek, információk megértése és a saját gondolatok közérthető megjelenítése. Az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás alapjai. | |||
| Alkotás | |||
| a) | Jártasság az ábrázolásban, a képi közlések kigondolásában és elkészítésében. | A) | Képesség látvány, jelenség, gondolat értelmező, eligazító, magyarázó, közlő ábrázolására. A legfontosabb ábrázolási eljárások és tervezési folyamatok önálló alkalmazása. |
| Befogadás, megismerés | |||
| b) | Látvány, jelenség, ábrák, informáló jelek elemzése és jelentésének megértése. A vizuális kommunikáció (újság, reklám, közlekedési jelek) jellegzetes műfaji sajátosságainak megkülönböztetése. | B) | A mindennapi élet néhány tipikus vizuális közleményének (térkép, szabásminta) leírása, értelmezése, megítélése. A vizuális kommunikáció főbb műfajainak (sajtó, televízió, metakommunikáció), valamint történetéből a jelentős események (rene- szánsz perspektíva, fotózás felfedezése, elektronikus médiumok) ismerete. |
| Technikák | |||
| c) | Ábrák készítésének technikai jártasságai (szabadkézi rajz, grafikai, szerkesztési eljárások). | C) | Tanulmányrajzok készítésének, ábrák szerkesztésének, grafikai és színbeli kivitelezésének, makettek konstruálásának műveleti készségei. Lehetőség szerint egy technikai médium (fotó vagy videó) használatának elsajátítása. |
| 4. Tárgy- és környezetkultúra | |||
| A mindennapi tárgyak, eszközök, épületek funkciójának és jelentésének megértése.) személyes igényeknek megfelelő tárgy vizuális megjelenítése. A hazai, az európai és a Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő é környezettudatos magatartás kialakítása. | |||
| Alkotás | |||
| a) | A tárgykultúra modellező anyagainak (papír, fa, agyag, textil, fém) tapasztalatból származó ismerete. Néhány egyszerű tárgy (játék, tanszer) elkészítése minta után és önálló terv alapján. Jártasság a tervezési folyamat (helyzet- felismerés, tervezés, kivitelezés, értékelés) alaplépéseinek betartásában. | A) | Néhány további szerkezeti anyag felhasználása. Egyszerű tárgyak, terek megtervezésének képessége. Egyre önállóbb konstruálóképesség. |
| Befogadás, megismerés | |||
| b) | A közvetlen környezetben található tárgyak megfigyelése, megbeszélése, megítélése a legfontosabb tervezési alapelvek (a forma, a rendeltetés, a jelentés, az anyag szempontjai) szerint. Néhány régi, népi tárgy megfigyelése Európán kívüli példákban is (eszkimó kunyhó). Különböző kultúrák azonos tevékeny- séghez kapcsolódó tárgyainak össze- hasonlítási képessége (kanál - evőpálcika). | B) | Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére. A tervezés elveinek (használhatóság, gazdaságosság, anyag, szerkezet, meg- munkálás, méret megválasztása) önálló alkalmazása. A történeti korszakok néhány jellemző tárgyának ismerete, a korstílus felismerése. A környezetkultúra (építészet, tárgy- kultúra) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése. |
| Technikák | |||
| c) | Jártasság az egyszerű, eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. | C) | Jártasság egy kézműves technikában, valamint a szerelés, építés és modellezés műveleteiben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VIZUÁLIS NYELV | ||
| A vizuális nyelv alapelemei: vonal, szín, folt (síkforma), tömeg (térfonna). Az elemek elrendezése képsíkon, illetve térben. Az elemek egymáshoz való viszonya (azonosság, hasonlóság, arányviszonyok, kontrasztok, ismétlés, ritmus, szimmetria, kiemelés). | Az analógiák felismerése a látványban és az ábrázolásban. A vizuális nyelv alapelemeinek, kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándéknak megfelelő kiválasztása, 1a | Különböző színek, fonnák, el- rendezési módok megkülönbözte- tése, megnevezése. A vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándékkal adekvát használata. |
| KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET | ||
| Alkotás Személyes és közös élmények, emlékek, elképzelt helyzetek képi megjelenítése. Különböző témák, történetek megjelenítése (illusztráció, képsorozat). Művészeti élmények (bábelőadás, mese, film, vers, zenemű, festmény, szobor) feldolgozása síkban és térben (rajzolás, festés, plasztikai megoldások). | Élményközvetítő motívumok változatos szerepeltetése képen és plasztikában. 2a | Személyes élmény kifejezése a tanuló által választott megoldással. |
| Befogadás, megismerés A gyermekek élmény- és érzelemvilágához közel álló művészi alkotások (festmény, grafika, szo- bor, film). A műalkotások technikájának ismertetése. | Vegyen részt a műalkotások megbeszélésében. A vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerése és megnevezése. 2b | Egy saját választású műalkotás leírása, fontosabb jellemzőinek értelmezése. Néhány megismert műalkotás felismerése (reprodukción). |
| Technikák Rajzolás grafittal, krétával. Festés temperával, vízfestékkel. Kollázs. Mintázás (agyag, gyurma). | Az. életkornak megfelelő szintű jártasság a rajzolásban, festésben, mintázásban. 2c | Jártasság a rajzolásban, a vízfes- tésben és legalább egy másik, a tanuló által kedvelt technikában. |
| VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Alkotás Különböző, meghatározott célú vizuális közlések létrehozása (jelek, magyarázó rajz., alaprajz, térkép, folyamatábra, családfa) megfelelő technikai megoldásokkal. Egyszerű látvány (növények, tárgyak) rajzolása megfigyelés alapján, különböző nézetekből. | Képesség tárgyak, jelenségek, folyamatok legjelIemzőbb vonásainak megragadására, megjelenítésére. A síkbeli és térbeli ábrázolás konvencionális jelzéseinek biztonságos alkalmazása. Megjelennítés megfigyelés alapján. 3a | Egyszerűbb tárgyak rajzolása különböző nézetekből, megfigyelés alapján. Egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemző nézetből, emlékezet alapján. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Befogadás, megismerés Látványok és ábrázolások elemzése, jelentésük "olvasása", értelmezése (leírás, értelmezés, ok-okozati összefüggések). Ábrázolási konvenciók (jelzések, jelek, jelképek). Olvasás a gesztusokból (testbeszéd). | Minél több szempontú meg- figyelés. Elemi szintű látvány- és ábra- olvasási képesség. Lényegi összefüggések felisme- rése a látványban. Ábrázolás leírása, közlési tartal- mának megfogalmazása. 3b | A legfontosabb információs jelek (közlekedési táblák) felismerése. Egyszerű ábrák (tankönyvek magyarázó ábrái) olvasásának képessége. |
| Technikák Rajzolás rosttollal. Papírkivágás. Papírhajtogatás. Modellkészítés papírból. Egyszerű nyomhagyások nyomta- tással, préseléssel. | Jártasság a rajzolás, festés és egyszerű téri modell készítésének legegyszerűbb eljárásaiban. 3c | Adott színek kikeverése. Egyszerű modell készítése választott technikával, segítséggel. |
| TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA | ||
| Alkotás A tárgyalkotó folyamat (helyzetfelismerés, ötlet, elkészí- tés) összefüggésének megérzése, megfelelő (játékos, meseszerű) témák feldolgozásával. | Figyelem a követendő minta megértésében, fantázia a terve- zésben, következetesség az elké- szítésben. 4a | Egyszerű tárgyak (játék, hang- szer, edény) kitalálása vagy minta utáni elkészítése anyagsze- rű formálással. |
| Befogadás, megismerés A közvetlen környezet (otthon, iskola, utca) és ünnepi szokások tárgyaiban a tartalom és forma kapcsolatának megismerése. | Képesség a közismert tárgyak formája és tartalma közötti kap- csolat felismerésére és értelmezé- sére. 4b | A fonna, a funkció, az anyag és a méret közötti összefüggés megér- tése néhány tárgy megfigyelésén keresztül. |
| Technikák Anyagalakítás (fonás, madzag- szövés, papírhajtás, agyagmun- kák, gyöngyfűzés), konstruálás. | Jártasság az eszköz, nélküli eljárá- sokban, egyszerű kéziszerszámok használatában. 4c | Néhány modellezőanyag és alakí- tásának ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VIZUÁLIS NYELV | ||
| A textúra és a faktúra. A vizuális nyelv alapelemcinek, a művészi megjelenítés anyagai- nak kifejező hatása. A különböző típusú kompozíciók hatása (festményen, plakáton, filmen). | Jártasság a vizuális minőségek (szín, forma, textúra), a kompo- zíciós megoldások kifejező hatásának felismerésében; ezek alkalmazására való készség. la | Néhány alkotás (festmény, grafi- ka, szobor, tárgy, épület, plakát) szóbeli összehasonlítása formai jegyeik alapján. |
| KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET | ||
| Alkotás Élmények, fantáziaképek síkbeli, térbeli megjelenítése. Események előadása képsoroza- tokban, egyszerű animációval. Művészeti élmények (képzőmű- vészet, színház, tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi, plasztikai kompozícióban. | Személyes élmények, érzelmek kifejezésének képessége. Fokozódó tudatosság a kifejező- eszközök megválasztásában, alkalmazásában. 2a | Szomorú vagy vidám hangulatú látványélmény megjelenítése festéssel. |
| Befogadás, megismerés Különböző művészeti ágak, képzőművészeti műfajok (fes- tészet, szobrászat, grafika) főbb jellemzői, különböző kontinen- sekről és korokból vett jellegzetes példák elemzése. A megfigyelt műalkotások tech- nikái (freskó, mozaik, fametszet). | Művekről alkotott vélemény megfogalmazása. A képzőművészeti műfajok jel- lemzőinek megfogalmazása a bemutatott műalkotások alapján. A bemutatott műalkotások fel- ismerése, megnevezése. Az ismertetett művészeti techni- kák felismerése, megkülönböz- tetése. 2b | Ismerje a festészet, a szobrászat és a grafika műfaji sajátosságait. A látott műalkotások közül leg- alább három felismerése, meg- nevezése. |
| Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Képalkotás vegyes technikával. A tervezett és az esetleges hatások az alkotásban. Egyszerű levonatok (monotipia, papírmetszet). Térformálás, animáció (papír- plasztika, textilplasztika, drót- kompozíció, "talált tárgyak"). | Jártasság síkbeli és térbeli alkotá- sok létrehozásában. Jártasság néhány egyénileg választott technika használatában. Legyen képes megítélni a tech- nikai kivitelezés minőségét. 2c | Ismerje az alkotás létrehozásának folyamatát. Ismerje a tanult technikák lényegét. Legyen jártas a tanult technikák egyikében. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Alkotás Látványok ábrázoló tanulmányozása. Tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó rajzok, térbeli model- lek, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése. Változást, fejlődést, folyamatot szemléltető ábrák készítése. Gondolati tartalmak, információk képi sűrítése, forma- és szín- redukálás. | Jártasság a magyarázó rajzok készítésében; a torma- és szín- redukálásban, egyes tulajdon- ságok kiemelésében. 3a | Saját elképzelésű tárgy értelmes megrajzolása elöl-, fölül- és oldalnézetben. Építészeti rajz készítése. Közérthető információs tábla készítése betű és kép felhasz- nálásával. |
| Befogadás, megismerés A közvetlen vizuális közlés (gesztus, jelbeszéd). A rögzített közlés, információ (írás, műalkotás, tárgy). A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film, videó). A képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása ábrákon, közismert jelekben, szimbólumokban, betű- és szövegképekben, egyszerű mozgóképi egységekben. | Az információközlés legfonto- sabb módjainak és jellegzetes- ségeinek ismerete. Legyen jártas a képi közlés- formák elemzésében. 3b | Legyen képes eligazodni a környezet fontos, elvont vizuális információiban. A különböző tantárgyak sajátos magyarázó rajzainak helyes értelmezése. |
| Technikák Foltképzés ceruzával, rajztollal. Szöveg- és kép-összeállítási, el- rendezési technikák (újságokból gyűjtött képekkel, betűkkel, fotókkal). _ | Szerezzen jártasságot a vonal- és foltképzésben. Jártasság a pontos szerkesztőrajz elkészítésében. 3c | Adott felületen egyenletes tónus létrehozása grafikai eszközökkel, festéssel. |
| TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA | ||
| Alkotás Élmények, vágyak (történet, saját magának készített tárgy) meg- fogalmazásán, megtervezésén, tárgyiasításán keresztül a tervezési folyamat alapjainak megismerése. | Figyelmesség a helyzet tél isme- résben, variációkészség a terve- zésben, kitartás és pontosság a megvalósításban. 4a | A témának megfelelő szerkezet és fonna kiválasztása. |
| Befogadás, megismerés A tágabb környezet rendeltetésé- nek, formájának megértése. | Az életmódd és a tárgy, berendezés stílusa, tonnája közötti viszony felismerésének képessége. 4b | Legyenek tudatos szempontjai a fogyasztói döntésekhez. |
| Technikák Kézműves technikák (nemezelés, batikolás). Modellezés. | Jártasság a kézművesség egy ágában. Térbeli modellezési képesség. 4c | Egy kézműves technika elsajátítása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VIZUÁLIS NYELV | ||
| A fény (a természetes és a mesterséges meg világítás, fényerősség, fényminőség). Színtani ismeretek. A "előadásmód", az egyéni stílus, a korstílus formai jegyei művészeti alkotásokon, tárgyakon. | A lény színmódosító szerepének, a fény-árnyék jelentőségének ismerete a plasztikus forma érzékletes megjelenítésében. Ismerje a leggyakoribb érzéki csalódásokat, értse a nézőpont jelentőségét a látvány megítélésében. A stílus fogalmának értése. Ismerje fel és értelmezze a stílusjegyeket. 1A | Szabadon választott műalkotás önálló elemzése (a választás indoklásával). A leggyakoribb érzéki csalódások ismertetése. Ismertesse műalkotások és tárgyak alapján egy korszak stílusjegyeit. |
| KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET | ||
| Alkotás Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírásai. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során (csend, álom). Történések megjelenítése, moz- gás kifejezése (konkrét és elvont formákkal, szekvenciákkal, sorozatokkal, montázzsal). | Egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások, alkotói módszerek kiválasztásának képessége. Az időbeliség, a mozgás meg- ragadásának képessége. 2A | Kompozíció készítése meghatá- rozott témakörben, szabadon választott technikával. |
| Befogadás, megismerés Művészettörténeti ismeretek. Művészeti ágak, műfajok, mű- típusok, ábrázolási és kifejezési konvenciók kialakulása, a művészet szerepe a különböző korokban és kultúrákban. A legkiemelkedőbb alkotások és alkotók. Speciális művészi technikák. | Képesség műalkotások értelme- zésére; a különböző kultúrákban, korokban készült műalkotások hasonlóságainak és különb- ségeinek megragadása. 2B | Tudja összefoglalni a tanult művészeti korszakok, művészeti ágak legjellegzetesebb vonásait, ismerjen egy-egy kiemelkedő alkotást. |
| Technikák Rajzolás tollal, náddal, szénnel. Sokszorosító technikák (nyomtatás, öntés, fotó). Technikai kísérletek. | A tanult technikák ismerete. Egyénileg választott technika készségszintű elsajátítása. A megfelelő technika kiválasz- tásának képessége. 2C | Jártasság a gyakorolt eljárá- sokban. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
| VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Alkotás Téri helyzeteket, összefüggése- ket, működést magyarázó rajzok, modellek készítése látvány után és képzeletből. Összetettebb formák felépítésé- nek, szerkezetének értelmezése (tengellyel, metszősíkkal, szár- maztatással). Szöveg és kép összekapcsolása különböző karakterű közlések- ben. | Jártasság nem vizuális eredetű ismeretek láthatóvá tételében. Szerezzen jártasságot a vizuális hatáselemek tudatos alkalmazásá- ban. Legyen képes a szöveges és képi közlés összekapcsolására, együttes alkalmazására. 3A | Tudjon készíteni magyarázó rajzot egyszerűbb mechanikus szerkezet (harapófogó, metszőolló) működéséről. Mennyiségi viszonyokat szemléltető ábra készítése. Piktogram tervezése. |
| Befogadás, megismerés Térábrázolási konvenciók külön- böző korokban, kultúrákban. A tömegkommunikáció legfon- tosabb formái (könyv, sajtóter- mékek, plakát, film, videó, tévé, rádió). Kiadványok, műsorok katego- rizálása különböző szempontok alapján (tudományos ismeretter- jesztő, dokumentum, fikció, művészi). A tartalom, a közlési szándék és a külső megjelenés összefüggése könyveken, újságokon, plakátokon. | A legfontosabb térábrázolási konvenciók ismerete. Ismerje a tömegkommunikáció legfontosabb formáit, Legyen képes felismerni a ren- deltetés és közlésmód össze- függéseit. 3B | A leggyakoribb térábrázolási módok ismerete. Tudja értelmezni a tankönyvek magyarázó ábráit. A tömegkommunikáció leg- fontosabb formáinak, jellegzetes- ségeinek ismerete. |
| Technikák Vegyes technikák (festés, rajzolás, fotó, fénymásolás együttes alkalmazása). Szövegírás technikái (tussal, letraszettel, stencillel, kivágott betűkkel). | Jártasság a közlési szándékhoz leginkább illő és legcélszerűbb technikák kiválasztásában. 3C | Jártasság tussal, rosttollal való munkában. Rövid felirat készítése. |
| TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA | ||
| Alkotás Összetett rendszer (lakóház) alapvető elemeinek és össze- függéseinek ismerete. | Adatok, források összegyűjtésének, rendszerezésének, terv, modell készítésének, formába öntésének képessege. 4A | Az objektum és a környezet kapcsolatának ismerete egy példán keresztül (házmodellezés). |
| Befogadás, megismerés Az elképzelt környezet (múltbeli tárgyak, épületek) rendeltetésének és üzenetének megértése. | A korabeli életstílus és az épületek, valamint a berendezés formavilága közötti kapcsolat meglátása. 4B | A művészettörténet nagy stílus- korszakainak és formajegyeinek ismerete egy-egy épület, tárgy példáján keresztül. |
| Technikák Modellezés, konstruálás fából, fémből, textilből, gipszből. | Konstruálóképesség egyszerű szerkezeti anyagokból. 4C | Többféle anyagalakítási. -szerelési eljárás ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| VIZUÁLIS NYELV | ||
| A vizuális nyelv sajátosságai (összefüggései a kifejezés más formáival - verbális, zenei). A kontextus. | Ismerje a vizuális nyelv, a verbális és a zenei kifejezés hasonló és sajátos vonásait. Értse a képi hatáselemek, "motívumok" jelentésének viszonylagosságát. 1A | A vizuális, a verbális és a zenei kifejezés hasonlóságainak szóbeli ismertetése. |
| KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET | ||
| Alkotás Lelkiállapot, életérzés, elvont gondolatok kifejezésének kísér- letei különböző témákban és ábrázoló eszközökkel (csak színnel). | A megismert kifejezésmódok kreatív, önálló felhasználása. A belső szemlélet működtetése az alkotó és befogadó tevékeny- ségben. Képesség az esztétikai minőségek megítélésére. 2A | Kifejezési kísérletek személyes beállítódás szerinti témában, műfajban, technikában. |
| Befogadás, megismerés Művészettörténeti ismeretek: különböző korok világképének tükröződése a művészetekben; a képzőművészet és más művészeti ágak kapcsolata. Az alkotás folyamata, alkotói módszerek. A műelemzés legfontosabb módszerei. | Legyen tájékozott a művészet- történet nagy korszakaiban, is- merjen fel és nevezzen meg adott kort és irányzatot reprezentáló műalkotásokat. A kor és műalkotás közötti össze- függés megértése. Az alkotói folyamat, az. alkotói módszerek ismerete. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. 2B | A tanult korok, korszakok és irányzatok legfőbb jellegzetes- ségeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő alkotás ismerete. |
| Technikák Néhány különleges technika és alkotói módszer kipróbálása. | Jártasság néhány különleges technikai megoldásban. 2C | Alkotók sajátos technikai meg- oldásainak felismerése tipikus példákon. |
| VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| Alkotás Monge vetületi rendszer; Kavallier-axonometria; két irány- pontos perspektíva. Rekonstrukció (vetületből tér- jelölő rajzok). Elvont, nem vizuális természetű információk megjelenítése külön- böző vizuális hatáselemekkel. Mozgás, hang, fény és statikus látványelemek együttes alkal- mazása. Tervezett esemény, fiktív történet képes forgatókönyve. | Jártasság a műszaki jellegű ábrázolás alapjaiban, a tanult ábrázoló geometriai rendszerek alkalmazásában. 3A | Legyen gyakorlott a geometriai (műszaki jellegű) közlőnyelv olvasásában. Adott tárgy axonometrikus ábrázolása, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Befogadás, megismerés A tömegkommunikáció képi közléseinek elemzése. A tömegkommunikáció hatásának jellemzői. Ábrák a nyomtatványban. | Ismerje a tömegkommunikáció lényeges vonásait. Legyen képes a tömegkommuni- káció vizuális közléseinek helyes értelmezésére, kritikus megítélésérc. 3B | Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében. |
| Technikák Az eddig nem alkalmazott technikák adott feladatok függvényében (papírmasé, világítástechnika, elektronikus médiumok). A műszaki rajz technikája. | Jártasság a műszaki rajz technikájában. 3C | Jártasság a műszaki rajz technikájában. |
| TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA | ||
| Alkotás Valós szükségletek felismerése (saját maga vagy családtagja számára) és meghatározása; kutatásra alapozott terv készítése; kivitelezés és értékelés. | Empátia a problémafelismerés- ben, tájékozottság a terv kiválasz- tásában, szakszerűség a kivitele- zésben. 4A | Használati tárgyak (öltözködés, ajándék) rendeltetésnek megfelelő, tudatos tervezése. |
| Befogadás, megismerés Szokatlan tárgyak (jövőbeli tervek, más kultúrához tartozó alkotások) megértése, leírása, értékelése. | A gondolkodásmód, a kulturális környezet és a konkrét tárgy minősége közötti összefüggés felismerése. 4B | Ismerjen néhány, a szokásostól eltérő megjelenésű eszközt és épületet. |
| Technikák Anyagmegmunkálás, szerelés, építés. | Jártasság a kéziszerszámok és barkácsgépek biztonságos használatában. 4C | A célnak megfelelő technika önálló megválasztása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET | ||
| Mozgóképírás, -olvasás (A mozgókép "köznyelvének" használata a házi videótól a tele- vízióig.) Gyakorlati ismerkedés a mozgó- kép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és az időben | Az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elemeinek elsajátítása, 1a Képsor- és dialógustervezés. 2a | A mozgókép megjelenési formái- nak azonosítása. A képsor tagolásának, illetve felépítésének egyszerű mód- szerei. |
| Művészeti ismeretek Ismerkedés műalkotásokkal: jellegzetes megoldások a történet- mesélésben, a drámai szituáció felépítésében és a képalkotásban. Történet, elbeszélés, cselekmény. Azonosulás, feszültség, a néző figyelmének irányítása. Dokumentum és fikció - a kettős hagyomány. | A mozgókép elemi kifejezőesz- közeinek felismerése. 2b A film hatásmechanizmusainak tudatosulása. 2c | Az értelmezés elemi tudnivalói. Ismerje fel a cselekmény és a történet közti különbséget. |
| Művelődéstörténet A technikai képírás fejlődése (fotó, néma- és hangosfilm, televízió, digitális kép). A reprodukciós és távközlés i technikák elterjedésének kulturális hatása. | A technikai képírás egyszerű eszközeinek használata (pl. fotó). 2A | A személyes érintkezés, illetve a technikai rendszerek közvetítésé- vel történő kommunikáció meg- különböztetése. |
| Kommunikációs rendszerek A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok). A tömegkommunikációs rendsze- rekben megjelenő üzenet (hír, vélemény, személyiség, történet, reklám) hatása. | Rendelkezzen a tömegkommuni- kációs eszközök tudatos haszná- latának képességével. 3B | A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különb- ség tudatosulása. Ismerje fel a tömegkommuni- káció néhány jellegzetes módszerét. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Mozgóképírás, -olvasás Hogyan fogalmaz a mozgókép: a jelentésalkotás eszközei. A látvány (és hangzóvilág) térbeli és időbeli megszervezése: a montázs. | A képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése szerepjátékok, szituációs gyakorlatok segítségével. 1A Fogalmazási gyakorlatok: ese- mény, vélemény, személyiség megjelenítése. 2A; 3C | Esemény, helyzet, élmény megö- rökítése, értelmezése a mozgókép kifejezőeszközeinek segítségével (a technikai lehetőségek szerint: fotósor, kamerahasználat, képregény stb.). |
| Művészeti ismeretek A mozgóképi szöveg kettős ter- mészete: technikai reprodukció és közlés. A tér-időszervezés (montázs) és a lilmelbeszélés fejlődésének legfontosabb állomásai, össze- függésben a technikai eljárások fejlődésével. Művészet a technikai sokszorosítás korában: az eredeti és a másolat. | Műalkotások elemzése. Az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a fonna és érte- lem, stílus és világkép összefüg- géseinek felismerése. 2B Műsorválasztási stratégiák fej- lesztése. 3B | A filmelemzés egyszerű módszerei. |
| Művelődéstörténet A mozgókép alkalmazási területei (művészet, szórakoztatóipar, tudomány, oktatás, tömegtájékoz- tatás). A magyar és az egyetemes film- művészet néhány jelentős korszaka, alkotói és alkotásai. A film kapcsolata a társművésze- tekkel (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó). Filmművészet és moziipar, média és tömegkultúra. | A mozgókép alkalmazási terüle- teinek megkülönböztetése. 2B | Ismerje a hazai és az egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotását. |
| Kommunikációs rendszerek A műsorrend felépítése és üzenete. Egyes műsortípusok (hír, reklám, közvetítés, film, sorozat, show) szerepe és hatásmechanizmusa: információ, véleményformálás, szórakoztatás, művelődés. A sokcsatornás televíziózás hatása a mozgókép kifejezésmódjára. A média hatása a közösségek formálódására és az emberi érintkezésre. Egyirányú kommu- nikáció, manipuláció. "Információs országúi" - interaktív médiumok (multimédia stb.). | Legyen tisztában az alkotói és befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásaival, az idő- és a térélmény átformálódásával (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulásával. Ismerje a médiaszemélyiség kialakításának mechanizmusait. 1A A technikai kommunikációs eszközök szuverén használatának képessege (ismeretszerzés, kapcsolatteremtés). 3C | Ismerje fel a monitorkultúra hatását a mindennapi életvitelre, jelentőségét és működési mecha- nizmusainak jellegzetességeit az életforma kialakításában. Közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás közti különbség. |
INFORMATIKA
Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.).
E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.
A felkészítés fő területei:
• a számítógépes ismeretek,
• a könyvtári informatika,
• az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, -feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai - lásd a Technika fejezetben),
• a tömegkommunikáció (lásd a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret című fejezetében).
Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető. Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.
A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait. | |||
| a) | Ismerkedés a számítógépes környezettel. | A) | Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben. |
| b) | Képesség a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására. | B) | Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. |
| c) | Tudja, hogy az átlagos hétköznapi tárgyak- nál nagyobb értékkel dolgozik, ezért fegyelmezetten kell viselkednie; a haszná- lati utasításokat pontosan kell követnie. | C) | Ismerje a számítógép könyvtárstruktúráját. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgálta- tásait. |
| d) | Tartsa be a balesetmegelőzés szabályait. | D) | Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. |
| 2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni. | |||
| a) | Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. | A) | A különféle formák jellemző alkalmazási lehetőségeinek használata. |
| I | 3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. | ||
| a) | Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból. | A) | Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeret- szerzés alapjait; megszerzett információit legyen képes értékelni és használni. |
| B) | Alkalmazzon olyan számítógépes módsze- reket, amelyek segítik az információ szem- léltetését, értelmezését, vizsgálatát. | ||
| C) | Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségét, módját. | ||
| 4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása. | |||
| a) | ismerje a legalapvetőbb dokumentum- formákat. | A) | tudjon a számítógéppel kisebb dokumen- tumokat létrehozni. |
| 5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket. | |||
| a) | Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani. | A) | Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását. Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni. |
| 6. | Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és a; iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. | ||
| a) | Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat. | A) | Adott feladat megoldásához tudjon algorit- mus(oka)t tervezni és megvalósítani. |
| 7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani. | |||
| a) | Játékprogramokban a szabályozó eszközök hatásának megfigyelése. | A) | Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogal- mazni. |
| 8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni. | |||
| a) | Lásson könyvtári nyilvántartást. | A) | Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztővel, adatbáziskezelővel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat). Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére. |
| 9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával. | |||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK | ||
| A számítógép és környezete. | Logikai játék, rajzolás számító- géppel. 1b; 7a Készségfejlesztő tantárgyi prog- ramok használata. Ib-d; 3a | Ismerje a számítógép üzemelte- tési rendjét, egészség- és baleset- védelmi előírásait. Programok futtatása. |
| Informatikai alapfogalmak előké- szítése. | Jelek (morze, titkosírás, pikto- gramok; kotta és szolmizálás) értelmezése. 2a | Lássa meg a kapcsolatot az in- formáció különféle megjelenési formái között. |
| Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, visszafejtése. | Algoritmusok felépítése, végre- hajtása. 6a; 9 Telefonálás énnévei, kártyával. Teafőzés. Számkitalálós játék, hamis pénz- érme kiválasztása. Hogyan keressünk meg egy szót a szótárban ? | |
| Számolás kalkulátorral. A helyes nagyságrend érzékelése. | A kalkulátor használata. 5a Verseny (időre, illetve pontosság- ra): egy feladat kiszámolása fej- ben, írásban, kalkulátorral. Nem tízes rendszerű mértékegy- ségek átváltása (óra/perc, inch/cm). 5a; 6a | A műveletvégzés helyes sorrendje a kalkulátoron. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALAPJAI | ||
| Számítástechnikai eszközök kezelése. | Billentyűzet, monitor, lemezmeg- hajtók, lemezek, nyomtató, egér kezelése. 1A,B | A számítógép főbb egységeinek felismerése, funkciói. |
| Informatikai alapfogalmak. | Bit, byte, kód, program, (adat)- állomány. 1A | Adat. jel. |
| A számítógépek története (gép, automata, számítógép). Az informatika magyar vonatko- zásainak ismerete. | Gyűjtsön a számítógépek és a számítástechnika történetére vo- natkozó adatokat lexikonokból, kézikönyvekből. 2A; 3A; 9 | |
| AZ OPERÁCIÓS RENDSZER HASZNÁLATA | ||
| Az iskolában használatos operá- ciós rendszer alapfokú ismerete. | Állományok másolása, adott könyvtárszerkezet létrehozása lemezen, lemez formázása. 1C,D | Az alapfunkciók céljának ismere- te és alkalmazása. |
| Segédprogramok használata. | Kereső, vírusjelző programok. 1C | |
| OKTATÓPROGRAMOK FUTTATÁSA | ||
| A számítógép használata a tanu- lásban, az ismeretszerzésben. | Szemléltető, gyakoroltató, kész- ségfejlesztő, modellező, oktató programok használata. 7A A menük használata (magyar nyelven). 1A; 3A | Legyen gyakorlata programok futtatásában, a szükséges adat- bevitelben és a kapott informáci- ók értelmezésében. Szoftver használata help, doku- mentáció segítségével. |
| ALGORITMIZÁLÁS | ||
| Algoritmus leírása szöveggel, rajzzal. | Hogyan helyezi üzembe a gépte- remben a számítógépet ? 1 A,B Szókitalálós játék, euklideszi algoritmus. 6A | Algoritmus fogalma. |
| Egyszerű algoritmus kódolása. | Grafikával, szöveggel kapcso- latos programok írása, egyszerű függ vények értéktáblázatának elkészítése. 6A | Legyen képes egyszerű, ismétlő- déseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezésére, kó- dolására. |
| SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT PROBLÉMAMEGOLDÁS | ||
| Logikai játékok. Véletlen események szimulációja. Egyszerű természeti és gazdasági jelenségek modelljei. | Számlétra. 1-2 dobókocka szimulálása. Mennyiért árusítsuk az iskola- újságot? 5 A | Szerezzen jártasságot a tapaszta- laton alapuló vizsgálatok, illetve a visszacsatolásos tevékenység végzésében. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| SZÖVEG- ÉS ÁBRASZERKESZTÉS | ||
| A szöveg- és ábraszerkesztés je- lentése. Egy szövegszerkesztő és egy ábraszerkesztő alapfunkcióinak ismerete. | Egy kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése: meghívó, levél, névjegy, plakát elkészítése. Margók, betűtípus, keresés, csere, másolás, áthelyezés, sorki- egyenlítés. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. 2A; 3B; 4A | Kész. dokumentum beolvasása, javítása, a módosított változat mentése, nyomtatása. |
| ADATBÁZIS- ÉS TÁBLÁZATKEZELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE | ||
| Egyszerű keresési feladatok. Kapcsolatok táblázatokban lévő adatok között. | Barkochba (gép nélkül!). Adatok gyűjtése, feldolgozása kézzel (házi, iskolai könyvtár; címlista nyilvántartása). 2A; 3A-C; 8A; 9 | Csoportosítás, rendszerezés. Alkalmazzon különböző tantár- gyakhoz kapcsolódó adatbáziso- kat. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALAPJAI | ||
| Hardver eszközök fajtái, jellem- zői (monitor, scanner, printer; felbontás, tárolókapacitás). | Ismertebb perifériák használata. 1B | Ismerje a számítástechnikában használt fontosabb szakkifejezé- seket. |
| Az ember-gép kapcsolat szöveges és képi segédeszközei. | Menürendszerek használata (nem kizárólag magyar nyelven). 1A; 3A | Menühasználat anyanyelven. |
| Hír, információ, adat(típusok). | 3A-C; 9 | |
| AZ OPERÁCIÓS RENDSZER HASZNÁLATA | ||
| Operációsrendszer-szintű felada- tok megoldása, segédprogramok használata. • | Programok indítása (installálása). Programok összehangolt haszná- lata. 1C,D Véletlen törlések visszaállítása. Tömörítés, kicsomagolás. Biztonsági másolatok készítése (lemez, könyvtár). | Az alapfunkciók jártasságszintű használata. |
| A hálózat szerepének megismeré- se. Hálózati alapismeretek. | Tájékozódás a hálózatban, adat- védelem. 1D Elektronikus levelezés. 3A-C | Belépés, kilépés. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ALGORITMIZÁLÁS | ||
| Algoritmusok leírása, kódolása. Egy programozási nyelv néhány utasításának ismerete. | Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása, programjainak megírása (felszínszámítás; függ- vény értéktáblázatának elkészí- tése, kirajzolása; a legnagyobb elem kiválasztása, sorbarende- zés; prímszám, oszthatóság). A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamata. 6A | Rövid programok értelmezése. Hibakeresés, módosítás. |
| SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT PROBLÉMAMEGOLDÁS | ||
| Folyamatok modellezése. Optimalizálás. Meglévő programok módosítása, finomítása a problémamegoldás érdekében. | Visszacsatolásos tevékenység, a paraméterek közötti kapcsolatok vizsgálata (átlagsebesség; ferde hajítás - esetleg közegellenállás- sal is; bankkölcsön részleteinek kiszámítása, populációk együtt- élése, életjáték). 5A; 7A | A visszacsatolásos módszer (tervszerű próbálgatás, elemzés) alkalmazása adott probléma megoldására. |
| SZÖVEG- ÉS ÁBRASZERKESZTÉS | ||
| A szöveg- és ábraszerkesztő funkciók fogalmának elmélyítése. Egy szöveg- és ábraszerkesztő lényeges funkcióinak ismerete. | Keret, fejléc, lábjegyzet, lapszá- mozás. Helyesírás-ellenőrzés, elválasztás. Rajz, táblázat beillesztése. 2A; 3B; 4A | Szöveg átrendezése. Keresés, csere. Különböző betűméretek, betűtí- pusok használata. Önéletrajz és rövid hivatalos le- vél elkészítése, kinyomtatása. |
| TÁBLÁZATKEZELÉS | ||
| A táblázatkezelés alapfunkciói. Adatbeírás, -módosítás. A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma, ezek közötti összefüggések, különbségek. | Adott feladathoz fejléc készítése. Mit emelnek ki az egyes megje- lenítési formák a konkrét adatso- rokból? Megjelenítéshez, ábrázoláshoz több fonna (számsor, grafikon, diagram) készítése. Konkrét esetben a megfelelő áb- rázolási forma kiválasztása. Egyszerűbb képletek, függvények segítségével számolás a táblázat- ban. 3C; 5A; 9 | Adatok adott szempont szerinti összesítése, értelmezése. Diagram, grafikon készítése. Összetartozó adatok közötti egy- szerű összefüggések felismerése. |
| ADATBÁZIS-KEZELÉS | ||
| Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis karbantartása. | Az. osztály tanulóinak vagy az. európai országok egyes adatai- nak vizsgálata adatbázis-kezelő programmal. 3C; 8A | Adatbázis. Alapvető lekérdezési funkciók képernyőn, illetve nyomtatásban. |
KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6.évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. | Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozato- san fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása. | ||
| a) | Tudja megkülönböztetni az iskolai könyvtár funkcionális tereit, és tudja használni főbb állományegységeit. | A) | Más könyvtárak tereiben is tudjon tájéko- zódni. Valamennyi állományrészben el tudjon igazodni. |
| b) | Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. | B) | Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékeny- ségével alakuljon ki biztos használói magatartása. |
| c) | Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. | C) | Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár valamennyi szolgáltatását. |
| 2. | Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására. | ||
| a) | A főbb dokumentumfajták megkülönböz- tetése formai és tartalmi jellemzőik alapján. | A) | Tudja a különböző dokumentumok közül a problémái megoldásához megfelelőt kivá- lasztani és tájékoztató apparátusát használni. |
| b) | Megadott szempontok alapján tudjon ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs műsorokból. | B) | Legyen tisztában a különböző dokumen- tumtípusok és a tömegkommunikációs műfajok információs értekével. |
| c) | Lássa, hogy a technikai fejlődéssel az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg. | C) | Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információ- hordozók használatában. |
| 3. Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információ- hordozókat keresni belőlük. | |||
| a) | Feladataihoz és problémái megoldásához tudjon kérdéseket fogalmazni. | A) | Legyen képes feladatát a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelésen értel- mezni, fogalmakkal pontosan kifejezni. |
| b) | Tudjon információkat keresni az élet- korának megfelelő segédkönyvekből. | B) | Feladataihoz tudja önállóan kiválasztani és használni a problémának megfelelő segéd- könyveket. |
| c) | Szerző és cím szerinti keresés a betűrendes leíró katalógusban. | C) | Információs anyagok keresése a könyvtár katalógusaiból. |
| d) | A tankönyvek és segédkönyvek irodalom- ajánlásainak használata. | D) | Tantárgyi ajánló bibliográfiák használata. |
| 4. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai. | |||
| a) | Tudjon feladatához információt keresni egyszerűbb szerkezetű segédkönyvből, betűrendes leíró katalógusból, egy-két megadott dokumentumból. | A) | Tudja feladatát a témakör és probléma jellegének megfelelően könyvtártípushoz, tájékoztató segédletekhez és dokumentum- fajtákhoz kötni. Tudja segítséggel alkalmazni a tematikus anyaggyűjtés eszközeit, műveletsorát. |
| b) | Tények, adatok kiemelése, feljegyzése, a felhasznált forrás főbb adatainak meg- nevezése megadott információhordozók szöveges és képi közléseiből. | B) | Értékelje, rangsorolja az összegyűjtött forrásokat, tudja kiválasztani és feldolgozni a feladat szempontjából megfelelő(ke)t. Tudjon a felhasznált forrásokról irodalom- jegyzéket készíteni. |
| c) | Legyen képes olvasmányairól, ill. egyéb dokumentumokról rövid tartalmi ismer- tetést készíteni, és erről vázlat alapján szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes elvégzett munkáját értékelni. | C) | Elemezze, értelmezze, rendszerezze a meg- szerzett információkat, és vázlat alapján szóban vagy írásban számoljon be a feladat megoldásáról. |
| d) | Tudjon szabályosan idézni a felhasznált szövegekből. | D) | Tegyen eleget a szellemi munka etikai követelményeinek. |
| 5. Értse meg a könyvtár szerepét, jelentőségét. Váljon igényévé a könyvtárhasználat. | |||
| a) | Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár gyakorlati hasznát. | A) | Értse meg a könyvtár(ak) szerepét a tájé- kozódásban, önművelésben, a tartalmas kikapcsolódásban. |
| b) | Az iskolai könyvtár rendszeres használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. | B) | Ismerje meg a különböző könyvtártípuso- kat és a könyvtári rendszerből eredő használói előnyöket. |
| c) | Tudja, hogy a könyvtáron kívül milyen más információs forrásokból szerezhet ismereteket (tv, rádió, múzeum stb.). | C) | Tudja, hogy a könyvtárak részét alkotják egy átfogó információs rendszernek, és ennek intézményeivel sokoldalú kapcso- latban állnak. |
| d) | Tudja, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyo- mányos könyvtári tájékoztatás kereteit. | D) | Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK | ||
| Az iskolai könyvtár szolgál- tatásai, használati rendje, szabályai. A lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtár megismerése. | Használja rendszeresen az iskola könyvtárát és látogassa a lakó- helyi közkönyvtárat, 1b-c; 5a,b Igazodjék el a szabadpolcos állomány rendjében, tudja azt használni, 1a; 5a | Ismerje az iskolai könyvtár hasz- nálati szabályait, igazodjék el a könyvtárban. |
| DOKUMENTUM ISMERET | ||
| Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, hanglemez, - kazetta, diakép, videofilm) és jellemzőik. A nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei. A könyv formai elemei, belső tartalmi egységei (bevezetés, fejezetek, tartalomjegyzék). A sajtótermékek (napi-, hetilap, folyóirat) formai, szerkezeti jel- lemzői (gyermek-, ifjúsági lapo- kon, napilapokon és műsor- füzeteken bemutatva). | Tudjon információkat menteni a nyomtatott dokumentumok szö- veges és nem szöveges részeiből (kép, illusztráció, ábra, táblázat) és a nem nyomtatott infor- mációhordozókból. 2a, b Átlapozással és a tartalomjegyzék használatával tudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumokban. Olvasmányaiból rövid tartalmi ismertetés készítése, valamint ajánlás fogalmazása kortársai részére. 4a-c | Segítséggel tudjon tájékozódni az in formációhordozók tartalmában. |
| A KÖNYVTÁRI TÁJÉKOZÓDÁS SEGÉDESZKÖZEI | ||
| Direkt tájékoztató eszközök: enciklopédiák, lexikonok, szótá- rak. Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus. | Információk keresése segéd- könyvekből (gyermekenciklo- pédia, általános lexikon, szótár). 3b; 4a Keresés a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint. 3c | Az ábécé alkalmazása a lexikon és az enciklopédia használatában. Tudjon keresni (segítséggel) a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint. |
| A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA, ÖNÁLLÓ ISMERETSZERZÉS | ||
| Témák feldolgozása könyvtári segédeszközök és dokumentumok felhasználásával. | Iskolai feladataihoz és problémái megoldásához legyen képes: kérdéseit pontosan megfogalmazni; 3a használni a könyvtár megadott segédeszközeit; 3b; 4a egy-két rövidebb forrásból ismereteket meríteni, a szerzett infonnációkat jegyzete- léssel rögzíteni, a forrásokat megjelölni; 4b a feladat megoldásáról - vázlat alapján - beszámolni szó- ban vagy írásban. 4c-d | Egyszerű feladat megoldása megadott forrással. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK | ||
| Információs központok, könyv- tárak, adatbankok. Az alapvető könyvtártípusok (nemzeti, szak-, iskolai, köz- könyvtár) és azok főbb sajátosságai. | Tudja, hogy problémáival, igé- nyeivel (szakmai, közhasznú ismeretszerzés, művelődés, szóra- kozás) melyik könyvtártípushoz forduljon. 1A-C; 4A; 5A-C | Ismerje a lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtárat. |
| DOKUMENTUMISMERET | ||
| A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovi- zuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktár- gyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Az időszaki kiadványok (napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv) rend- szeres, gyakorlati használatának jelentősége a tájékozódásban. Tömegkommunikációs műsorok (tv-, rádióműsorok kazettái) a könyvtárban. | Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges doku- mentumokat, és legyen képes gyakorlati felhasználásukra. 2A,C; 4A Legyen képes a nyomtatott do- kumentumok tájékoztató appará- tusának (tárgymutató, névmuta- tó, irodalomjegyzék) használa- tára. 2A Különbségek és hasonlóságok megállapítása a sajtótermékek és más tömegkommunikációs forrá- sok (rádió-, tv-műsorok) infor- mációs tartalma és szerepe között. 2B | Tudjon feladataihoz (segítséggel) dokumentumokat választani, és legyen képes használatukra. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompeteneiák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A KÖNYVTÁR TÁJÉKOZTATÓ SEGÉDESZKÖZEI | ||
| A kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepe, használati jellemzői Főbb könyvtípusai: - lexikon (általános, szak-, életrajzi); - enciklopédia; - szótár (egynyelvű, kétnyelvű, általános, szak-); - kézikönyv; - egyéb eszközök (adattár, statisztika, kronológia). A bibliográfia szerepe a tájékozó- dásban, csoportosítása. Katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus. Közhasznú információs források (telefonkönyv, menetrend). | Iskolai feladatai megoldásához a probléma jellegének megfelelően (segítséggel) legyen képes kivá- lasztani a kézikönyvtár tájékoz- tató eszközeit. 3A, B; 4A Tudjon különbséget tenni kataló- gus és bibliográfia között, és lás- sa az utóbbinak tájékozódásban betöltött szerepét. 3D; 4B A betűrendes leíró katalógus használata. Tudjon segítséggel tartalom szerint keresni a szakkatalógusban. 3C; 4A Tudja a közhasznú információs forrásokat készségszinten használni. 3B; 5D | Ismerje meg és tudja használni a legfontosabb segédkönyveket (lexikon, szótár). Legyen képes a mindennapi életvitelhez szükséges közhasznú információs források hasz- nálatára. |
| A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA | ||
| Az önálló könyvtári ismeretszer- zés főbb lépései, módszerei, a hivatkozásnak és az idézet felhasználásának etikai, formai követelményei. | Tudjon feladataihoz segítséggel forrásokat választani a tájékoztató segédeszközök felhasználásával. 3A-C Legyen képes különböző szöveg- típusok, illetve nem szöveges részek értelmezésére. 4B Tudjon a kiválasztott forrásokból ismereteket szerezni és rögzíteni (jegyzetelés, cédulázás). 4B Tudja ismereteit rendszerezni, és legyen képes vázlat alapján szó- ban vagy írásban beszámolni azokról. 4C | Iskolai feladatai megoldásához tudjon a dokumentumokból (segítséggel) információkat sze- rezni, és azokról röviden beszá- molni. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖNYVTÁRISMERETEK | ||
| Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva (szakmai, pályaválasztási, etikai problémák). | Legyen képes tanulmányaihoz, egyéni problémái megoldásához és szabadidejében igénybe venni a könyvtár(ak) szolgáltatásait. 1A-C; 5A Tudja, hogy az iskolai könyvtár használatán keresztül eljuthat a többi könyvtár szolgáltatásaihoz. 5B-D | Legyen képes a könyvtár önálló használatára. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a település köz- könyvtárában. Legyen képes az iskolaválasztást követően a választott (szak)képző intézmény könyvtárának igény- bevételére. |
| DOKUMENTUMISMERET | ||
| Az eddig megszerzett dokumen- lumismeret rögzítése és bővítése a különböző szaktárgyak sajátos forrásainak használatával. | Legyen képes a különböző dokumentumtípusok együttes és célirányos használatára. 2A-C Tudatosuljon benne, hogy a dokumentumok értékét nem elsősorban technikai újszerűsé- gük, hanem az. információ- szerzésben betöltött szerepük határozza meg. 2B | Feladatmegoldásához tudja kiválasztani a megfelelő ismeret- hordozót, és tudjon belőle információt meríteni. |
| A KÖNYVTÁRI TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK | ||
| Segéd-, kézikönyvek, bibliográfi- ák, katalógusok használati isme- reteinek rögzítése és bővítése a szaktárgyi és közhasznú ismeret- szerzés során. Az adattárolás és az információ- átvitel korszerű formái és techni- kái. Számítógépes katalógus, bibliog- ráfiai és más jellegű könyvtári adatbázisok. | Tudja megkülönböztetni a könyv- tári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belőlük. 3B-D Tudjon segítséggel tartalom szerint tájékozódni és anyagot gyűjteni. 4A A számítógépes tájékoztató se- gédletek elveinek megismerése, lehetőség szerinti bemutatása, használata. 2C; 5D | Tudja önállóan használni a lexi- konokat, szótárakat. Tudja (segítséggel) használni a könyvtár különböző katalógusait. |
| A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA | ||
| A könyvtárhasználatról, tantárgyi kutatómunkáról eddig tanultak rögzítése, elmélyítése, komplex alkalmazása problémamegoldó feladatok formájában. | Az információkezelés és -feldol- gozás fázisainak (anyaggyűjtés, információfeldolgozás, -rendsze- rezés, közlés, értékelés), tech- nikáinak (irodalomjegyzék készítése, jegyzetelés, cédulázás, vázlat készítése), módszereinek és etikai szabályainak alkalmazás- szintű ismerete. 4A-D | Legyen képes tanulmányi felada- taihoz és a mindennapi életben felmerülő problémáihoz megke- resni és használni könyvtári információhordozókat. |
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tartalma a modern általános műveltség nélkülözhetetlen része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak annak deformáló hatásaitól.
A Technika a megvalósításra, a működésre koncentrál, elsősorban a tevékenységre épít. Nem az utánzásra, hanem az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készít fel, és így jelentősen járul hozzá a rugalmas gondolkodásra neveléshez.
A technikaoktatás jól kiválasztott és érdeklődést felkeltő példákkal teszi lehetővé a napról napra változó technikai változások figyelemmel követését, használatát, s egyúttal fejleszti a tanulók kreativitását.
Kezdő szinten alapvető feladat a kézügyesség kiművelése. A tevékenység jellegéből eredően a tanítás folyamatában lehetőség nyílik az érzékszervek célirányos fejlesztésére, a munkamozdulatok pontosságának, gyorsaságának és összerendezettségének fokozására.
A tanítás-tanulás folyamatában egyre nagyobb jelentősége van a modellezésnek, mely nemcsak arra teremt lehetőséget, hogy a rendszer lényegét megkíséreljük modellben ábrázolni, hanem arra is, hogy segítségével kísérletezés útján megfigyeljük a rendszer tulajdonságait.
Fontos feladata az iskolának a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására, a helyes magatartási formák elsajátítására, a veszélyhelyzetek elkerülésére.
A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák tantervükbe azokat az alapvető mezőgazdasági, kertgazdálkodási ismereteket, amelyek a mindennapi életben mindenki számára szükségesek.
A Háztartástan tanításának igen nagy felelőssége van az önellátásra és a családi életre való felkészítésben, a napi feladatok gyakorlásában. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak a célszerű gazdálkodás, a kiegészítő jövedelemszerzés vagy éppen az önálló vállalkozás iránti érdeklődés és igény felébresztéséhez.
A Pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének. Felkészíti a tanulókat az életpálya során szükségessé válható rugalmas pályamódosításokra. A pályaorientáció (eltérő mértékben) az egész iskola és minden műveltségi terület feladata. A fenti célok megvalósítására nem elegendőek a pályaorientációs és osztályfőnöki órák. Az iskolának a munka világáról átfogó képet kell nyújtania, és minden lehetőséget megadnia ahhoz, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák, az érdeklődésüknek megfelelő területeken elmélyedhessenek, ezáltal is fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
(TECHNIKA, HÁZTARTÁSTAN)
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. | Ismerjék fel a tanulók a technika szükségességét, értsék jelentőségét, hasznát és veszélyeit az ember és az emberiség életében. | ||
| a) | Ismerkedés a mesterséges környezettel. Technikai problémák felismerése. | A) | Tudjanak tájékozódni a technikai környe- zetben, összevetve az emberi igényekkel és lehetőségekkel. |
| b) | Technikai érdekességek gyűjtése. | B) | A magyar és nemzetközi technikatörténet főbb korszakai, lényeges technikai találmá- nyok. |
| c) | A technika és környezet kapcsolatának felfedezése konkrét esetekben. | C) | A környezetbarát technika jelentősége, a környezet kialakításában való aktív részvétel. |
| d) | Tájékozódás a technika világában. | D) | A kulturáltan használt technika előnyeinek és szépségének felismerése. |
| 2. | Problémafelismerési és -elemzési képességek | ||
| a) | A technikai környezet szempontokkal irá- nyított megfigyelése; okok és összefüggések keresése. | A) | Összefüggés meglátása a szükségletek és a lehetőségek között. |
| b) | Technikai problémák megfogalmazása szóban. | B) | Technikai problémák felismerése és meg- fogalmazása szóban és írásban. |
| c) | Megoldások keresése. | C) | A problémák megoldásához modell válasz- tása az anyagtulajdonságok és megmunkálás közötti összefüggés figyelembevételével. |
| 3. | A technikai megoldások tervezésének képessége | ||
| a) | Gyakorlati tevékenységekhez egyszerű, megvalósítható tervek készítése. | A) | Egy megoldás következetességének és gyakorlati megvalósításának vizsgálata. |
| b) | A feltételrendszer mérlegelése és az annak megfelelő megoldás kiválasztása. | B) | A megoldások közérthető megfogalmazása műszaki ábrázolással. |
| c) | Technikai tervezési képességek: képzelet, lényegkiemelés, fejlődő térérzékelés, vázlatrajzkészítés. | C) | Tervezési képességek: realitásérzék, modellalkotó képesség. |
| d) | Gyakorlottság a hosszúság becslésében és mérésében. Mérés cm pontossággal, majd később mm pontossággal. | D) | Gyakorlottság a rajzeszközök használatá- ban, egyszerű szerkesztési feladatokban. Mérés mm pontossággal. |
| e) | Egy adott terv megoldása. | E) | Többféle megoldás keresése a tervezésben; egy terv széles körű kifejtése. |
| 4. | Egyszerű tárgyak, működő modellek, szerkezetek és berendezési tárgyak készítésének tervszerű előkészítése és kivitelezése. Ingyenek képesek arra a tanulók, hogy kifejtsék és megvitassák azokat az értékelési alapelveket, amelyekkel lemérhetik a saját és mások terveinek megvalósítását, eredményeit és hatásait. | ||
| a) | Alakfelismerés, arányok mérlegelése. | A) | A legmegfelelőbb terv kiválasztása egy sor anyag és eljárás ismeretében. |
| b) | Tapasztalatok szerzése az anyagok belső szerkezetéről. | B) | Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek alkalmazása által tapasztalatok szerzése az anyagok belső szerkezetéről. |
| c) | Összefüggések felfedezése az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között. | C) | Az anyag, a forma, a funkció és az esz- tétikum összefüggéseinek meglátása. |
| d) | A kivitelezéshez szükséges anyagok és a megmunkáláshoz kellő szerszámok kivá- lasztása. | D) | A szerszámok és az eszközök szakszerű használata. |
| e) | Alkalmazkodás a munkafolyamat algo- ritmusához. | E) | Algoritmusok szakszerű alkalmazása. Működő modellek, berendezési tárgyak készítése pontos, esztétikus kivitelezéssel. |
| 0 | Értékelés adott szempontok szerint. | F) | A terv megvalósítása után következtetések levonása. Értékeljék az alkalmazott műveleteket, technikákat és eljárásokat, javasoljanak további fejlesztéseket. |
| 5. | A technika tanulásához szükséges tanulási és munkaszokások | ||
| a) | Műveleti sorrend követése a tervezési és a kivitelezési folyamatban. | A) | A műveleti algoritmusok szakszerű követé- se a tervezési és a kivitelezési folyamaiban. |
| b) | Gyakorlottság az adott szinten elvárható eszköz- és szerszámhasználatban. | B) | A szerszámok és eszközök szakszem és a tervhez alkalmas használata. |
| c) | Elemi munkaszokások: helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság takaré- kosság, balesetvédelem. | C) Biztonsággal, kreatív módon és pontosan használjanak egy sor technikát, miközben jó minőségű munkát végeznek. A helyes mun- karitmus, egészségügyi szabályok tudatos betartása. |
| d) | A munka adott időben történő elvégzésének megfelelő munkatempó. | D) Munkájukat kitartóan, céltudatosan és kötelességtudóan tudják végezni. |
| e) | Kiemelt figyelem a takarékos anyagfel- használásra és az eszközök kíméletes használatára. | E) Olyan eljárások alkalmazása, ahol mini- mális a hulladék. |
| 6. | Dokumentumismeret | |
| a) | Tudják használni a tanulók a technika, ház- tartástan, gazdálkodás, barkácsolás, köz- lekedés témakörébe tartozó fontosabb doku- mentumokat (technikai lexikonok, szótárak, barkács- és hobbikönyvek, technikai- háztartási mindentudók, műszaki szakköny- vek, zsebkönyvek és összefoglalók). | A) Tanulmányozzák a könyvtár állományába tartozó, a mindennapi életben jól használ- ható háztartási, technikai és barkácskönyveket, népszerű ismeretközlő sorozatokat, folyóiratokat, munkavédelmi és KRESZ- kiadványokat. |
| 7. | A közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvétel | |
| a) | Szabályismeret, szabályalkalmazás a biztonságos közlekedéshez. | A) A gyalogos közlekedés, a tömegközlekedés (városi, vasúti, országúti, vízi, légi), valamint a kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlati alkalmazása. |
| b) | Közlekedési helyzetek elemzése, javaslat a gyakorlati megoldásra. | B) A közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélése, a közlekedési jelzések bizton- ságos értelmezése. |
| c) | A közlekedéssel kapcsolatos helyes maga- tartási szokások és elvált udvariassági szabályok alkalmazása. | C) Legyenek tisztában a közlekedés pozitív magatartásformáival. |
| 8. | Felkészülés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására, a célszerű gazdálkodásra a mindennapi életben. | |
| a) | A személyes higiénia iránti igény. | A) Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás. |
| b) | A test és a ruházat gondozásának alapvető tevékenységei, szokásai. | B) | Legyen igényük testük, ruházatuk és köz- vetlen környezetük tisztán tartására, gon- dozására. Ruházatuk feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai és esztétikai követelményeinek. Tudják ruhájukat gondozni, javítani. |
| c) | Az egészségmegőrzés alapvető szabályainak alkalmazása. | C) | Betegápolási jártasságok. |
| d) | Szerezzenek gyakorlottságot az egyszerűbb háztartási munkák elvégzésében és az életkornak megfelelő önkiszolgálásban. | D) | Legyenek képesek tervszerűen végezni háztartási munkákat, és tudjanak tervet készíteni a családi munkamegosztásra. |
| e) | Felelősség a rendszeres napi feladatok ellátásában. Tájékozottság az elemi szolgáltatások használatában. | E) | A háztartási munkák megszervezésének és elvégzésének célszerű módjai. Szolgáltatá- sok igénybevétele (mosoda, kölcsönzők). |
| 0 | A gazdálkodással kapcsolatos elemi össze- függések felismerése. A pénz szerepe a háztartás-gazdálkodásban. | F) | A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. A bevétel-kiadás tervezési módja. Készség vállalkozási tevékenységre. |
| g) | Nyitottság a korszerű táplálkozás iránt. | G) | Alkalmazzák a helyes táplálkozás szabá- lyait, váljon szokásukká az igényes, kultu- rált étkezés. |
| h) | Játszó- és tanulóterük célszerű kialakítása, gondozása. | H) | Legyenek képesek egyszerű lakótér beren- dezésére, a lakás otthonossá tételére. |
| i) | Az energiatakarékosság szükségességének belátása. | I) | A háztartás megtakarítási lehetőségeinek kihasználása. |
| j) | Humánus, udvarias magatartás kortársakkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban. | J) | Feleljenek meg a családi, iskolai, hivatalos és utcai viselkedés szabályainak. |
| k) | A családi szerepek bemutatása. | K) | Tudják, hogy az okos szeretet, a türelem és a felelősség az alapja a jó családi életnek és a helyes gyermeknevelésnek. |
| 9. | A területi igényeknek megfelelően felkészülés a lakó-, dísz-, haszonkertek tervezésére, ápolására, gondozására. | ||
| a) | A természet jelenségeinek megfigyelése és figyelembevétele a növények gondozá- sában. | A) | A környezetvédelmi lehetőségek felisme- rése a lakásban, az iskolában és környékén. Környezetbarát módszerek alkalmazása (biotermelés). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TECHNIKA | ||
| MODELLEZÉS | ||
| Tervezés Tervek, vázlatrajz készítése. Alaprajz, nézetrajz egyszerű tárgyakról. Ábrázolás a térbeli helyzet érzékeléséhez, modellalkotáshoz. A mérés és a méretek szerepe, a becslés fontossága a technikában. A munkamenet tervezése: főbb munkafázisok (algoritmus). | Lényegkiemelés, rajzos ábrázo- lási technika elsajátítása. 3c Gyakorlottság a hosszúság és tá- volság becslésében, mérésében és a rajzeszközök használatában. 3d Próbálkozások egyéni ötletek terveinek elkészítésére. 2c; 3b Többféle megoldási terv készí- tése. 2b-c; 3a-b | Alaprajz, nézetrajz és tárgy meg- feleltetése. Mérés cm pontossággal. Mérési eredmények feljegyzése, méretek leolvasása rajzos ábráról. |
| Anyagok és alakításuk A tanulók környezetében meg- figyelhető természeti anyagok (agyag, fa, kőzetek, termések, levelek, szalma, nád) és feldol- gozott anyagok (papír, textil, műanyag) tapasztalati megisme- rése, jellemző tulajdonságaik vizsgálata tárgyak, modellek készítése során. Az anyagok csoportosítása a felismert tulajdonságok alapján. A megismert természeti és fel- dolgozott anyagokból tárgyké- szítés (helyi, kézműves hagyo- mányokat követő tárgyak, játékok, ajándékok). A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás. Az anyagok megmunkálásához szükséges eszközök és szerszá- mok. A szerszámhasználat ismeretei és munkafogásai. A terv és a kész munka össze- vetése, kritikai elemzése. | Anyagok megfigyelése külső és szerkezeti (szálas, hajlítható, merev, lágy, nyújtható) tulajdonságaik alapján. Összefüggések felismerése a tárgyak funkciója, anyaga, alakja és méretei között, 1c; 4a Tárgykészítés saját ötletek terv- szerű megvalósításával, egyre nagyobb önállósággal, a meg- tervezett munkamenet szerint. 4e; 5d Célszerű és takarékos anyag- felhasználás. 5c,e Az anyaghoz és a készítendő tárgy sajátosságaihoz illő munka- eszköz megválasztása. 4d Gyakorlottság a rendszeresen használt eszközökkel végzett műveletekben. 5b,d Kész. munkák összehasonlítása az előzetes tervekkel. 4f | Részvétel tárgykészítő tevékeny- ségben. Rend, tisztaság megtartása munka közben. A hulladékok szelektív gyűjtése. A munkaeszközök megbecsülése, rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A kész munkadarab kipróbálása. |
| Építés Modellépítés (építőelemekből). "Építmények" konstruálása (lakás, családi ház, település). A lakás (lakóház) belső terei; funkciójuk, beépítésük. | Egyszerű modell, makett készí- tése önálló ötletek kivitelezésé- vel, a tanító szükség szerinti segítségadása mellett, egyéni vagy közös munkával. 3c; 4a-f; 5a-e | Egyszerű "építmény" készítése közös előkészítés után (önállóan vagy társakkal). Lakás belső tereinek és funkciójának megnevezése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖZLEKEDÉS | ||
| A gyalogos közlekedés jellemzői, szabályai. A helyi és a távolsági tömegköz- lekedés (városi, országúti, vasúti, vízi, légi) szerepe, eszközei, használatuk helyes módja. Az utazással kapcsolatos illem- szabályok. A kerékpáros közlekedés szabá- lyai. A balesetek okai, következmé- nyei, megelőzésük lehetőségei. | Jártasság a gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazásában. 7a A balesetmentes járműhasználat szabályainak felsorolása, megma- gyarázása. 7b Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák bemutatása és gyakorlati alkalmazása valós helyzetekben. 7c | Az úttesten való átkelés szabálya- inak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségé- nek ismerete. |
| EGÉSZSÉGTAN | ||
| Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei. A mozgás egészségőrző élettani és mentális hatása. A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük meg- akadályozásának elemi szabályai. Gyermekbalesetek játék- és szabadidőben, megelőzésük lehetőségei. Az egészséget károsító szerek (nikotin, alkohol, drogok) veszélyei. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. | Igény a mozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra és a rendszeres fizikai aktivitásra. 8a A betegségmegelőző beállítódás erősödése. 8c Az egészségmegőrzés jelentősé- gének felismerése, a károsító hatások elutasítása. 8c Helyes magatartás az egészség- ügyi szolgáltatások igénybevé- telekor (fogorvosnál). 8j | Az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete. Teendők megnevezése betegség észlelésekor és baleset esetén, a mentők telefonszámának ismerete. |
| Helyes testtartás, tisztálkodás (test, haj, köröm, fogak), a kézmosás kötelező alkalmai. Érzékszervek védelme (szemüveg, hallókészülék). Ruházat tisztán tartása; zsebkendő használata. | A higiénés szokások szükséges- ségének belátása, együttműködés a szokásalakításban. 8a,b | Elemi higiénés szokások. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
| MODELLEZÉS | |||
| Tervezés A megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása. Egy konkrét tárgy vizsgálata, a tárgy lényeges jegyeinek kieme- lése (forma, célszerűség, ren- deltetés, szerkezet és tulajdonság szempontjából). Vázlatrajzkészítés. Egyszerű rajzos ábrák készítése. A műszaki ábrázolás alapjai. A mérés és a méretek pontossá- gának szerepe a technikában. Mérés mm pontossággal. Vetületi ábrázolás. Vetületi ábra és a tárgy össze- vetése. | Technikai összefüggések meg- értése ábrákról, 1a Vitassanak meg egy technikai problémát. 2a,c; 3b Térlátás, képzelet és modell- alkotó képesség. 3c Gyakorlottság a rajzeszközök használatában. 3a,d Tárgyak felismerése vetületek alapján. 3c | Megfigyelések rendszerezése, leírása. Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. A mérési eredmények feljegyzé- se, leolvasása a rajzos ábrákról. Mérés mm pontossággal. Vetületi ábra értelmezése. | |
| Anyagok és alakításuk Ismerkedés természeti (fa) és feldolgozott (átalakított) anya- gokkal (papír, textil, műanyag, fém) anyagvizsgálatok és műveletvégzés közben. A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés különböző természetes anyagok- ból (szalma, vessző, gyékény, nád, rajta). A munkalépések célszerű sor- rendje. Anyagmegmunkáló kézi szer- számok és gépek megismerése a műveletvégzés közben. | Anyagvizsgálatok elemi módsze- reinek kiválasztása. 4b Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése. 4a,c Szakszerű munkavégzés, helyes munkaritmus alkalmazása. 4d,c; 5a-e | Közvetlen környezetük alapvető anyagainak (papír, fa, fém) főbb tulajdonságai. Hasznos tárgyak készítése és díszítése természetes anyagokból. Egyszerű, rövid algoritmusok leírása. A használt szerszámok célszerű, biztonságos és balesetmentes használata (famunka szerszámai). | |
| Épített, szerelt modellek A makett és modell szerepe és különbségei a valóság megisme- résében. Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A város, a falu, a lakóház, az otthon mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, model- lezése (lakás, lakóház, városrész, falu modellezése). | Elemezze a makett és modell szerepét a környezet megisme- résében. 2a; 4f Épített tér és környezet model- lezése a szerkezet, a funkció és méretük szempontjából. 1a,c; 2a,c; 4f | A környezetből vett tárgyak, eszközök működésének értelme- zése és modellezése. | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Közlekedési eszközök megisme- rése, történeti áttekintése, műkö- désük modellezése (járműmodell, hajómodell, gőzgép, repülő- modell). | Lényeges jegyek felismerése modellalkotás kapcsán. Közleke- dési eszközök modellezése. la;4c Egyszerű szerkezetek alapvető működésének ismerete és a ha- sonlóság felismerése (kocsi kor- mányzása, tartószerkezet). lc,d; 4a,c | Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök működésében. |
| Tanulási és munkaszokások Műve lettervek készítése. Az anyagok feldolgozásához szükséges szerszámok, eszközök balesetmentes használata. | Algoritmikus gondolkodás ki- alakítása. 4e Gyakorlottság a tanult szerszá- mok használatában. 5b,c Önállóan tudjon műszaki, ház- tartási, közlekedési témájú gyer- mekirodalomból ismeretet szerezni, adatokat gyűjteni, és a megszerzett inionnációkból következtetéseket levonni. 1b;6a | Az alkotás folyamatának megter- vezése, beleértve a hozzá szüksé- ges anyagok és eszközök kivá- lasztását is. Önálló vázlatkészítés. |
| KÖZLEKEDÉS | ||
| Gyalogos közlekedés nagyobb és kisebb településen. A tömegközlekedés (városi, országúti, vasúti, vízi, légi). A kerékpáros közlekedés. A közlekedési szabályok. A kerékpár biztonsági felszerelé- sei. | A városi és vidéki gyalogos köz- lekedés különbségeinek elemzé- se. 7a-b Tudja a gyakorlatban alkalmazni a gyalogos, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait. 7a-b Az. utazással kapcsolatos helyes magatartásfonnák elsajátítása. 7c | A gyalogos közlekedés, a tömeg- közlekedés, valamint a kerékpáros közlekedés szabályai. A kerékpár biztonsági felszerelé- sei. |
| A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI | ||
| Az otthont és az iskolát díszítő növények ápolása (utca, erkély és ablak virágosítása). Talajvizsgálatok (szín, kötöttség, szerkezet). A vetőmag tulajdonságai. Talaj-előkészítés. Vetésmódok (levélzöldségek, gyökérzöldségek). A növények ápolási munkái. | Tudjon tájékozódni a környezeti feltételekről, 1c; 9a A növénytermesztésre alkalmas talaj tulajdonságainak vizsgálata. 9a | A szobanövények mint a lakás- kultúra elemei. A szobanövények gondozása, ápolása. A gyomtalanítás és a porhanyítás alkalmazása. Növények szaporítása mag- vetéssel. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MODELLEZÉS | ||
| Tervezés Vázlat készítése egyéni ötletek megvalósításával. Vetületi képek alkalmazásával modellek rajzának elkészítése, jelképes ábrázolások. Szabványok. Folyamatábrák (mozgásátalakító, vezérlő mechanizmusok, áramkörök) értelmezése. | Vitassanak meg egy technikai problémát. 3A,C Többféle megoldás keresése a tervezésben. 3E Legyen gyakorlott nézetek, vetületek olvasásában és készíté- sében. 3B Gyakorlottság egyszerű szerkesz- tési feladatokban. 3D Szabványok alkalmazása. 3D | Kész terv értelmezése. Egyszerű tervnek megfelelő rajzi vázlat készítése, vetületi ábrázo- lás felhasználásával. |
| Anyagok és alakításuk A használt anyagok tulajdonsá- gainak vizsgálata és célszerű alakítása. Egy anyagfeldolgozás technoló- giai folyamata (alumínium- gyártás). A technológiák környezetszennyezései és csökkentésük (vörösiszap). Az anyagnak megfelelő kéziszer- szám használata tárgyak készítése során. | A célnak leginkább megfelelő anyag, eljárás és eszköz megvá- lasztása. 1D; 4A-B Aktív környezetvédelmi és gaz- dálkodási szemlélet kialakítása (hulladékhasznosítás és -kezelés). 1C-D; 5E Az anyag tulajdonságai és fel- használási lehetőségei. 1D; 4C; 5E | Az anyagvizsgálatok elemi mód- szercinek ismerete és alkalmazása (fémek anyagvizsgálatai). Anyagok célszerű alakítása adott problémamegoldáshoz. |
| Épített, szerelt, gondolati modellek A gép mint technikai rendszer és részrendszerei (erőátviteli rend- szerek, belsőégésű motorok). Környezetünk jellemző gépei (a háztartás gépei). Környezetünk elektromos hálózata, a háztartás energia- ellátása, modellezése. Balesetmegelőzés és -védelem. Az emberiség energiaigénye és az azzal kapcsolatos környezeti problémák. | Tapasztalatok gyűjtése környe- zetünk jellemző gépeiről (ház- tartási gépek, belsőégésű motorok, erőgépek). 1D; 5B Kivitelezés tervezése, szervezése, megvalósítása. 4A,E,F; 5A-D | Gépek modellezése (pl. szerelő- készlettel). Közvetlen környezetünk technikai rendszereinek célszerű használata (a lakás elektromos hálózata, a háztartási gépei). Az elektromosság érintésvédelmi és balesetmegelőzési szabályai. Elsősegélynyújtás. Hálózati elemek és háztartási gépek szerelése (pl. elektromos szerelvények). |
| Irányítástechnika Gépek irányítása utasítást közvetítő áramkörökkel (logikai áramkörök). Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás. Az irányítás modellezése. A számítógépes irányítás alapjai. | Logikai áramkörök modellezése. Tervszerű előkészítéssel és kivi- telezéssel az irányítási rendszerek modellezése (elektromos vezérlés és szabályozás). 4F; 5A-I) | A számítógép és a számítógépes rendszerek működési elve. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Technikatörténet Jelentős magyar és külföldi feltalálók. Közlekedéstörténet. | Gyűjtsenek adatokat jelentős technikatörténeti eseményekről, feltalálókról könyvtári segéd-, kézikönyvek és egyéb források felhasználásával. 1B,D; 6A A közlekedési eszközök fejlődé- sének történeti áttekintése (szárazföldi, vízi, légi). 1B, D; 6A | Egy-két jelentős magyar és külföldi feltaláló neve és munkás- sága a tárgyhoz kapcsolódóan. |
| KÖZLEKEDÉS | ||
| A kerékpáros közlekedés koráb- ban megismert szabályainak ki- terjesztése. A közúti közlekedés szabályai. A városi és vidéki közlekedés. A segédmotoros-kerékpár technikai rendszere, KRESZ. | A közlekedési helyzetek helyes megítélése. A veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása. A városi és vidéki közlekedés különbségének felismerése. 7A,B A közlekedési jelzések biztonsá- gos értelmezése. 7B A helyes magatartás fonnák alkalmazása. 7C Tömegközlekedési kultúra. 7C | A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló tényezők. A KRESZ ismerete. Elsősegélynyújtás baleset esetén. |
| A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (amennyiben a kerti munkára lehetőség van) | ||
| Talajvizsgálatok (rétegzettség, hő- és vízgazdálkodás). Tápanyag-utánpótlás (szerves- trágyák, komposztkészítés). Szelektív hulladékgyűjtés. Növények betakarítása. Tárolásuk módja, eszközei. A növények életfeltételei és azok vizsgálata. Bujtás, dugványozás, palántázás. Növényápolási munkák (növény- védelem). | Tudja a természet jelenségeit megfigyelni és a kerti munkák során figyelembe venni. 1C; 9A A környezetbarát agrotechnika jelentőségének, alternatíváinak felismerése. 1C; 9A | Talaj-előkészítés vetéshez. Növények vetése, ápolása, gondozása. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejleszetési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| MODELLEZÉS | ||
| Tervezés Összetett rendszerek tervezése. Rendszertervek és kivitelezési tervek, átgondolva a szükséges elméleti alapokat (pl. házépítés, technológiák folyamatábráinak megtervezése). Gazdaságossági tervezés és marketing (pl. egy termék tervezése az előállítástól az értékesítésig}. | Egy termék értékesítési tervének elkészítése. 1A; 2A; 3A,E Tudja, hogy a sikeres alkotáshoz egyaránt fontos a megvalósítandó tárgy (a "gyártmány") és a meg- valósítási folyamat (a "gyártás") terve. 2A-C | Részletes szerkezeti és kivitele- zési terv készítése a műszaki sza- bályoknak megfelelően. |
| Kivitelezés Technikai rendszerek. Összetett modellek készítése. Energiatermelés, energiaátalakí- tás, erőművek. A környezetkárosító szennyezés főbb fonnál, elhárításának mód- jai. A mikroelektronika legjellem- zőbb elemeinek gyártása és működése. A számítógép és a mikroelektro- nikai rendszerek összekapcsolása. Az anyagokhoz és elemekhez illő kéziszerszámok pontos használata. | Gyűjtsenek információkat nagy technikai rendszerekről (közle- kedés, termelés). 1A-B Működő modelleket készítése. 4A-F Tájékozódjanak az energia- termelés problémáiról. 1A-D;4F Korunk megoldásra váró techni- kai kérdéseinek (új energia- forrás) megvitatása. 1A,C,D; 2A Egyszerű mikroelektronikai áramkörök építése és rendszerbe illesztése (univerzális kapcsoló, riasztó). 1A,C,D; 2A,C; 5A-D. | Ismerje a technikai rendszereket. A legalapvetőbb energiatermelési és átalakítási formák ismerete. A mikroelektronika legjellem- zőbb jegyei. A lakásban előforduló kisebb hibák elhárítása (WC-tartály, biztosítékcsere stb.). |
| Technikatörténet A technikatörténet összefüggései a társadalom és a tudomány tör- ténetével. A magyarországi technika törté- netének nagy alakjai. A technikatörténet főbb korsza- kai, azok hatása. | Adatok gyűjtése jelentős magyar technikatörténeti eseményekről, feltalálókról. 1B,D | Néhány fontos technikai talál- mány ismerete. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖZLEKEDÉS | ||
| A segédmotoros-kerékpár közlekedés szabályai. A motorkerékpáros közlekedés szabályai, technikai rendszere. Teendők baleset esetén. Elsősegélynyújtás. A vizsgára jutás feltételei. (A közlekedésben való részvételhez szükséges jogosítványt azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja által kiadott tantervek és szabályzatok alapján történő hatósági tanfolyami képzéssel és vizsgával lehet megszerezni - önkéntes részvétellel, valamint költségviseléssel.) | A közlekedési helyzetek és ve- szélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása. 7B A defenzív vezetéstechnika alkal- mazása. 7A A kulturált közlekedési magatar- tás tudatos alkalmazása. 7C | A magasabb sebességi tartomá- nyokban való közlekedés szabá- lyai, veszélyei. A közlekedés pozitív magatartás- formáinak kialakulása. |
| A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (amennyiben a kerti munkára lehetőség van) | ||
| Gyümölcsfák szemzése. A talaj élettelen és élő alkotó- részei. A gyümölcsfélék betakarítása, a termékek piaci előkészítése, táro- lásuk elvei és főbb módszerei. Műtrágyák és szakszerű használa- tuk. Fás növények telepítése, metszé- se, gondozása. Kert tervezése és építése, a kertek típusai. Utca, városkép alakítása fásítás- sal. Hajtatásos termesztés (berende- zései, fóliasátor), életfeltételek biztosítása. Termésbetakarítás. A mezőgazdasági termelés és a környezetgazdálkodás összhangja | A környezetbarát és környezet- károsító tevékenységek, anyagok felismerése. 1C.D; 9A Tájékozottság a növények szerepéről az esztétikus és egészséges környezet kialakítá- sában. 1C-D; 9A Alkalmazzanak környezetbarát módszereket (biotermelés). 1C; 9A | A talajművelés alapműveleteinek, a tápanyag-utánpótlás környezet- kímélő módjainak ismerete. Fás növényeket telepítése, gondozása. A kerttervezés módszerei. A növényvédelem biológiai és vegyi útjainak ismerete (előnyök, károk, veszélyek). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| HÁZTARTÁSTAN | ||
| Házimunkák A háztartásban gyakran használt tárgyak, eszközök. A gyermekek által is elvégezhető háztartási munkák, eljárások. Munkamegosztás a családban (bevásárlás, takarítás, vendégvá- rás, betegápolás). | A ház. körüli teendőkben való részvételhez szükséges alapvető készségek és feladattudat. 8d,e,h,k | Az életkornak megfelelő önki- szolgáló tevékenység. |
| Gazdálkodás Családi költségvetés, bevétel- kiadás, megtakarítás, zsebpénz. | Munkahelyek, foglalkozások be- mutatása segítségadással. Tájékozódás a jövedelem- fajtákról. A bevétel és kiadás egyszerű összefüggéseinek megértése. 8f | Szülők, hozzátartozók foglalko- zásának megnevezése, néhány jellemzőjének felsorolása. |
| Takarékosság A vásárlással kapcsolatos elemi fogalmak: piac, bolt, adás-vétel, pénz, külföldről származó árucik- kek. A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. Mivel takarékoskodunk? Ho- gyan? (Pénzzel, idővel, energiá- val, fogyasztási cikkel.) | A pénz szerepének felismerése. Elemi tájékozottság a családi alapellátáshoz tartozó termékek árairól (tej, kenyér, liszt, cukor, mosószer); mit hol lehet olcsób- ban beszerezni. 8f A környezet értékeinek védelme, személyes holmik megbecsülése. 8b,i | A mindennapi életből vett példák felsorolása takarékosságra. |
| Szolgáltatások A szolgáltatások szerepe az em- ber életében. A lakóhelyen található szolgálta- tások igénybevétele. | Tájékozottság az elemi szolgálta- tások használatában (posta, közlekedés). 6a; 8e | Néhány - a lakóhelyen található - szolgáltatás bemutatása (helye, szerepe, használata). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A család egészsége Személyi higiénia a kamasz- korban. A tisztaság az egészséges élet alapfeltétele (napi tisztálkodás, fogápolás, heti hajmosás). A környezet tisztán tartása. | Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfelvétele. Tudja önmagát és környezetét tisztán tartani. 8a-c | Következetes és rendszeres test- ápolás. |
| Táplálkozás Az egészséges táplálkozás és ivóvíz: - A kornak megfelelő energiát és tápanyagot tartalmazó táplálékok. - Egészséges tápanyagarányok. Étrend. Rendszeres étkezés. Ételkészítési eljárások, ételek tárolása. Terítés, tálalás, mosogatás. | Soroljon fel olyan tápanyagokat, amelyek a szervezet egészséges működését biztosítják. 8g Tudjon ízlésesen teríteni, tálalni. 8d,e | Az egészséges tápanyagarányok ismerete. Rendszeres étkezés. Egyszerű ételkészítési eljárások ismerete. |
| Gazdálkodás A család jövedelmi háttere (munkából eredő keresetek és felhasználásuk). Hol költjük el a pénzünket (piac, kereskedelmi, szolgáltatói kör- nyezet)? Zsebpénz- | Mondjon példákat a pazarló, rongáló életmód és a családi gazdálkodás közötti össze- függésre. 8f,i | Anyagi lehetőségei reális felmérése (zsebpénz, beosztása). |
| Ruházkodás A textilanyagok eredete. Hagyományos és korszerű textil- készítési eljárások. A textilanyagok fajtái, tulajdon- ságai (anyagvizsgálat). A ruházat célnak megfelelő meg- választása, ápolása. Egyszerű textilmegmunkálás és díszítés (varrás, hímzés); munka- eszközei. Öltésfajták. Népviseletek. | Tudja alkalmazni a textilanyagok egyszerű vizsgálati módszereit (nedvszívó képesség). 4b A ruhaneműk egyszerű ápolása. 8b,c Az. öltésfajták célszerű használa- ta. A legfontosabb hímzési technikák elsajátítása. 5b,c | Ruházatának karbantartása, ápolása. Egy-két öltésfajta ismerete. |
| Lakás - lakókörnyezet Az iskola és a lakás mint mesterséges emberi környezet. Lakás és iskolahigiéne: - jól szellőztethető, világos, száraz lakás - iskola tágas terekkel. Történelmi és mai lakástípusok. A lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet. A lakás különböző helyiségeinek funkciói. A lakás ápolása, karbantartása. | Legyen képes a lakást otthonná tenni, szobáját saját egyénisé- gének megfelelően kialakítani. 8h | A szellőztetés szabályainak isme- rete. Saját szoba önálló tervezése. A takarítóeszközök biztonságos kezelése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A család egészsége A test tisztán tartása, a személyi higiénia. Fogápolás. Ápolt külső. Tiszta öltözet. Környezeti tisztaság (egészséges iskola, egészséges otthon). Jó családi környezet. Jó kapcsolatok a szülőkkel. Jó társas kapcsolatok. Egészségügyi prevenció. Helyes napirend, életmód. | Következetes testápolás. Ápolt külseje legyen! 8A,B A tiszta otthon iránti igény felkeltése. 8D A helyes napirend kialakítása. 8D,E | Korszerű testápolás. A ruházat és a környezet tisztán tartása. |
| Táplálkozás A táplálkozás jelentősége. Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei (fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok, vitaminok, ásványi sók). Tápanyagszükséglet (életkorral változó). Energiaszükséglet. Táplálkozási szokások. Konyhatechnikai eljárások. A rosthiányos táplálkozás veszé- lyei. Étrend - étkezési kultúra. A zöldség, gyümölcs, főzelék fontossága. Hagyományos magyar és nemzetiségi ételek készítése. | Alkalmazza az egészséges táplál- kozás szabályait. 8G Tolerálja a gyermekbetegségek miatt eltérő táplálkozást. 8G Tudja a konyhai hulladékok és maradékok felhasználási lehető- ségeit és szakszerű kezelését. 8I Változatos étrend szerinti étkezés. 8G Gyűjtse hagyományos magyar és nemzetiségi ételek receptjeit. 6A | Helyes táplálkozási mód, a hibás táplálkozási szokások és divatok elutasítása. Az egészségkárosító élelmi- szerek, élvezeti cikkek veszélyei. Napi étrend kidolgozása, indok- lása. |
| Ételkészítési munkák Az ételkészítés helye: konyhai munkahelyek, szakszerű beren- dezésük. Étrendek összeállítása. Ételkészítési eljárások (előkészí- tő, elkészítő és befejező munkák). Tápértéket megtartó ételkészítési módok. Élelmiszer-tartósítás (befőzés, fagyasztás). Élelmiszer-készletezés, -tárolás. | Tudja a konyhát célszerűen berendezni. 8H Tudjon tápanyag- és energia- számításokat végezni. 8G Korszerű konyhatechnikai eljárások alkalmazása. 8E | A család heti étrendjének meg- tervezése bizonyos összeghatárok között. Egyszerű ételek elkészítése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Lakás - lakókörnyezet A lakókörnyezet tervezése. Lakás- és háztípusok, építésmód, egészséges lakás (az épület anya- gai, szigetelés). Szellőztetés, fűtés (fűtőberen- | Tudja a jövendő lakását tervezni. 8H * Vitassák meg, hogyan lehet ésszerűen és ötletesen berendezni a lakószobát, a konyhát, a fürdő- szobát és egyéb helyiségeket! 8H Alkalmazza a szelektív hulladék- tárolást. 1C | Lakástervezés. A lakás célszerű, esztétikus be- rendezése. Az átlagos háztartás gépeinek |
| dezések). Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban, a lakáshasználat energiaproblémái. Takarítás (textíliák tisztítása). A szemét és hulladék gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása | szakszerű, energiatakarékos működtetése. | |
| Ruházkodás Textíliák alapanyaga. Anyagismeret: a piaci kínálat kritikus megítélése, minősítése. A személyiségnek, egyéni stílus- nak megfelelő és alkalomhoz, illő ruházat. Textíliák ápolása, gondozása. | Tudja megkülönböztetni a textí- liákat (gyapjú, gyapot, műszál). 4B-C Tudja ruházatát megválasztani, ápolni, gondozni (pl. kézi, gépi mosás és vasalás), az egyszerű javításokat elvégezni. 8B | A természetes és mesterséges textíliák megkülönböztetése. Egyszerű ruhaápolási és -javítási eljárások. |
| Munkaszervezés Háztartási munkafajták. Napi, heti, évi munkák tervezése. A háztartás irányítása. A háztartási munka gépesítése. Környezetbarát munkavégzés. A vendéglátás. Életmódbeli különbségek a falusi és városi családokban. Munkamegosztás a családban régen és ma. | Alkalmazza a háztartási munkák megszervezésének célszerű módjait (napi, heti és időszakos nagytakarítás). 8D Ismerje a háztartások környezetét szennyező hatásokat, és tudja alkalmazni a környezetvédő szemétkezelési eljárásokat. 1C | Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése: útmérés, időmérés. A háztartási munkák megszerve- zésének módjai. |
| Háztartási pénzgazdálkodás A háztartási jövedelmek összeté- tele, eredete. A háztartások kiadásai. Pénzgazdálkodás tervezése, költ- ségvetés-készítés Bevétel - kiadás nyilvántartása. Takarékossági lehetőségek (a kosztpénzzel, a munkával, az idővel). | Tudja a piaci árakat elemezni, az árakat és a minőséget összeha- sonlítani és ésszerűen dönteni. 8F Vezessenek háztartási könyvet. 8F Tudja a fogyasztói érdekvédelem lehetőségeit a gyakorlatban érvényesíteni. | A család pénzgazdálkodása. Takarékosság. Bevételek - kiadások vezetése. |
| Kiskerti ismeretek Szobanövények, kiskert gondozá- sa, ápolása. | Tudja gondozni a növényeket bioelvek szerint. 9A | A növények és a szobanövények szerepe életünkben, környeze- tünkben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Élet a családban A családi élet értéke. Családi célkitűzések. Az emberi, családi életszakaszok. Gyermek a családban. A generációk kapcsolata, egymás segítése. Az életcélok megvalósításának előfeltételei: együttműködés, tervszerűség. Családi hagyományok, ünnepek. | Legyen képes életvitele tudatos alakítására. 8D Legyen fegyelmezett életvitele, alkalmazkodó és segítőkész kapcsolatteremtő képessége, magatartása. 8J | A család értékeinek ismerete. A családellátó feladatok ismerete, részvétel a munkamegosztásban. Az idősekkel való kapcsolattartás, az idősek segítése. Ünnepek tervezése, szervezése. |
| Családi szabadidő-szervezés A szabadidő értéke és fontossága. Családi szabadidős tevékenység tervezése, szervezése. A játék szerepe a szülők és a gyermek kapcsolatában. A külső tényezők hatása a szabadidő-szokásokra és kialakításuk lehetőségeire. | Tudja szabadidejét kulturáltan, egészségesen hasznosítani. Tudja és alkalmazza az elvárt viselkedési szabályokat. 8J Legyen tájékozott a nemzeti, az állami, a vallási és a családi ünnepekről, tudjon ezek ha- gyományainak megfelelően vi- selkedni. 8J | Sokoldalú aktív-passzív szabad- idő-tevékenység. A káros szabadidő-tevékenységek elkerülése. Egyéni és társas szabadidő-tevé- kenységek megszervezése a csa- ládban, az iskolában. |
| A család egészsége Az egészség és a természetes környezet közötti kapcsolat. Az egészségmegőrzés, az -ápolás egyéni és társadalmi jelentősége. A gyermekvállalás előfeltételei. A káros szenvedélyek (ital, cigaretta) megelőzése. Életmentés, elsősegély. Házipatika. | Legyen felelőssége önmagával és másokkal szemben. 8K Legyen türelmes és önzetlen a gondozásban és ápolásban. 8C Ismerje az egészséget nem ká- rosító fogamzásgátlás módjait. 8K | Egészségmegőrző életmód, fele- lősségteljes életvitel: Gyakorlottság a gondozásban, a betegápolásban, az elsősegély- nyújtásban. A leggyakoribb gyermekbetegségek és megelőzésük. A háztartási balesetek okai és megelőzésének módjai. |
| Lakásszervezés, lakástervezés Települések. Az infrastruktúra elemei: lakás- állomány, közműhálózat, úthálózat, hulladékeltávolítás. Lakóterület, forgalmi terület, iparterület, zöldövezet, város- környék. A lakáshoz jutás hazai lehetősé- gei (építés, vétel, csere, bérlet). Jogi, pénzügyi, építészeti stb. feltételek. A lakással szembeni igények érvényesítése a tervezésben. | Lakása megválasztásában legyen képes sokoldalú tájékozódásra, körűltekintő megoldáskeresésre. 2A; 8H | Információgyűjtés képessége a lakáshoz jutás helyi lehetősé- geiről. Helyi adottságok hasznosítása a többlépcsős lakásszerzésben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Háztartás és környezetvédelem Külső környezeti hatások (levegő-, a talaj-, a víz- és a zajszennyezés). Megelőzési, védekezési lehetőségek. Lakáson belüli környezeti veszélyek. Háztartási környezetvédelem. Környezetkímélő gépkocsihasz- nálat, -ápolás. | Elemezzék a családi háztartáson belüli környezeti veszélyforráso- kat. Vitassák meg, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni. 1A.C.D; 2A | Veszélyes szerek, környezetká- rosító készítmények, munkamó- dok ismerete, elkerülése. |
| Étel készítési gyakorlatok Korszerű ételkészítési eljárások. Költség-, energia-, időigény mérése. Árkalkuláció. | Tudjon önállóan ételeket tervezni és szakszerűen kivitelezni. Adott szempontok alapján tudjon heti étrendet összeállítani. 8D.E | Ételkészítési eljárások. Korszerű heti étrend össze- állítása. |
| Háztartásteehnika, energia- gazdálkodás Energiafajták a háztartásban. Környezetkímélő és gazdaságos energiahasznosítás, gépesítés (fittes, világítás, melegvíz., főzés, takarítás, tárolás). A háztartási energiafogyasztás nyilvántartása. | A természeti erőforrások véges- ségének felismerése, az egyéni felelősség tudatosulása, energia- kímélő módszerek alkalmazása. Energiamegtakarításra vonatkozó számítások vezetése. A megújuló energiafajták ismere- te. 8I | A háztartási gépek, készülékek energiaigényének ismerete. A háztartásban használatos egy- szerű gépek egyszerű hibáinak feltárása. |
| Gazdálkodás A költségvetés készítésének szempontjai. A piac alakulása, árak összehasonlítása. Háztartással kapcsolatos ügyintézés. | Tudja a bevételt-kiadást tervezni. A takarékossági lehetőségek kihasználása. 8F Készség családi vállalkozói tevékenységre (vendéglátás). 8F Alkalmazza a számítógépet a költségvetés és háztartás szervezésében. 1D | Költségvetés készítése. Bevétel-kiadás-takarékosság. Képesség a háztartással kapcso- latos alapvető ügyek intézésére. |
| NÖVÉNYÁPOLÁSI ISMERETEK (amennyiben erre lehetőség van) | ||
| Lakó-, dísz.-, haszonkertek telepítési tervei. A kertápolási munkák rendje, munkaeszközei. Termelési terv készítése (anyag, költség, hozam, szükséglet, ter- melőhelyi adottságok). Kerti termékek értékesítése, fel- dolgozási lehetőségei, tárolásuk. Vállalkozási lehetőségek, helyi adottságokra épülő formák. | Tudjon termelői tevékenységet végezni. 4D; 5C,D; 8F Vállalkozói gondolkodásmód. A termeléstervezésben, gazdasági számításokban való gyakorlott- ság. 4F; 8F A biogazdálkodás fontosságának belátása. 1C; 9A | Munkaeszközök, munkamódsze- rek ismerete.• Szabályszerű munkavégzés. |
| TERMELÉSI GYAKORLATOK (amennyiben erre lehetőség van) | ||
| Textil és nem textil anyagokból (bőr, szalma, fa) termékek előállítása. Díszítő eljárások (festés, nyomás, bőrdomborítás). Az előállított termékek értékesí- tésének szervezése, nyilvántartása Üzleti levelezés. | Tudjon textíliákat előállítani, felsőruhát varrni. 5C; 8B Értékesítésre alkalmas textil- és egyéb tárgyak készítése és érté- kesítésük megszervezése. 8F | |
PÁLYAORIENTÁCIÓ
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői
A) Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége.
B) Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban; megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni.
C) Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban.
D) Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.
E) Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét.
2. Pályaismeret
A) A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit.
B) Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat.
C) Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.
3. Tájékozódás a munkaerőpiacon
A) Legyen tisztában az életszerepek változásaival.
B) Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.
C) Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.
D) Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket.
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| AZ EREDMÉNYES MUNKAVÉGZÉS PSZICHÉS ÖSSZETEVŐI | ||
| A képességek: - térbeli gondolkodás; - nyelvi kifejezőképesség; - számolási képesség; - fizikai teherbírás; - kézügyesség; - ötletgazdagság; - kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény össze- függése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota és folyamata, az átképzés. | Írjon le minél több olyan tevé- kenységet, amelyet szívesen végezne. 1A,B,C Gyűjtsön olyan foglalkozásokat, amelyeknél az. egyes képességek fejlettsége elsődleges. 1A Rangsorolja az egyes képessé- geket aszerint, hogy magát miben tartja a legjobbnak, illetve a leggyengébbnek! 1B Készítsen interjút egy munka- nélkülivel. 1E | Az egyes képességek fő jellem- zői. A testi adottságok, a szociális körülmények és a tárgyi tudás szerepe az eredményes munkavégzésben. Képességei szintjeinek ismerete a pályaválasztás, illetve pálya- módosítás idején. |
| Érdeklődési területek: - szabadban dolgozni; - növényekkel, állatokkal foglalkozni; - emberek között dolgozni; - testi erőt kifejteni; - formákkal, vonalakkal dolgozni; - kézi erővel, szerszámmal dol- gozni; - technikai feladatokat ellátni; - irodában dolgozni; - embereken segíteni; - eladni, vásárolni; - tiszta környezetben dolgozni; - gépeket összeszerelni és javítani; - automata gépekkel dolgozni; - fémekkel dolgozni; - elektromos készülékekkel dolgozni; - építőiparban dolgozni; - laboratóriumban dolgozni. Az érzelmi viszonyulás és a mo- tiváció szerepe a pályaválasztás- ban. | Gyűjtsék össze azokat a tevé- kenységeket, amelyeket mostaná- ban szívesen végeztek, majd indokolják meg , hogy miért kedvelik ezeket. 1A,B,C Gyűjtsön példákat arra , hogy néhány évvel ezelőtt mi érdekelte őt a legjobban. Indokolja meg, miért változott meg az érdek- lődése. 1D,E Keressen összefüggést pálya- elképzelései és az érdeklődési területek között. 2B | Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pálya- választásban. Az érdeklődés változékony- ságának felismerése. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| PÁLYAISMERET | ||
| Pályaválasztási alapfogalmak: - pálya; - szakma; - foglalkozás; - beosztás; - munkakör; - képesítés, képzettség stb. | Magyarázza el saját szavaival, hogy mit jelentenek ezek a kife- jezések, mi a különbség közöttük, majd ellenőrizze szótár, lexikon segítségével azok jelentését. 2A Gyűjtsék össze szüleik, idősebb ismerőseik körében, hogy kinek mi a szakmája, foglalkozása, milyen beosztásban és munka- körben dolgozott már eddig az. élete során. 1E; 2A.B | A pályaválasztással, munka- végzéssel kapcsolatos alapfogal- mak értelmezése és magyarázata. |
| A pályák megismerésének lehetőségei: - pályaképek, pályatükrök; - pályaismertetések, foglalkozásleírások; - pályaszintek; - egymást helyettesítő pálya- ajánlatok; - pályaalkalmasság; - továbbtanulási és szakma- tanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. | Tudja használni segítséggel a Foglalkozási kézikönyvet és a továbbtanulási tájékoztatókat. 2C A választott pályára vonatkozóan gyűjtse össze, hogy milyen tevékenységeket végeznek az ott dolgozók, milyen eszközöket használnak, milyenek az adott pálya pszichikai, fizikai követel- ményei és környezeti feltételei, milyen iskolai végzettség szüksé- ges a pálya gyakorlásához. 2B Gyűjtse össze, hol, milyen pályaválasztási ismeretforrás található. 2C | Tájékozódási képesség a tovább-, illetve szakmatanulási lehető- ségekről. Az állásforrások felderítése; a lehetséges segítők. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TÁJÉKOZÓDÁS A MUNKAERŐPIACON | ||
| Az életpálya alakulása és a pá- lyaváltások szükségessége: - életszerepek; - az életpálya alakulásának jel- lemző típusai; - az ember munkája és a társa- dalmi viszonyok; - foglalkoztatási viszonyok. | Gyűjtsön információkat arra vonatkozóan, hogy az egyes életszakaszokban mely életszere- peknek nő meg a jelentősége és miért (gyerek, tanuló, dolgozó, házastárs, szülő). 3A Adatok gyűjtése, amelyek alá- támasztják a rugalmas pálya- váltások szükségességét Magyar- országon. 3D Készítsen tulajdonságlistát, amelyből kiderül, hogy milyennek kell lennie egy nyitott, rugalmas munkavállalónak. 1E Gyűjtsön adatokat hazánk munkaerő-piaci helyzetéről. 3D | Annak felismerése, hogy - az életünk folyamán különféle életszerepeket valósítunk meg és egyeztetünk egymással; - a munkavégzés során (különböző okok miatt) többször előfordulhat a pályaváltás, pályamódosítás; - milyen társadalmi és egyéni okok váltják ezt ki. |
| Az álláskeresés folyamata és technikái: - állásforrások; - a biztos fellépés módszerei; - telefonos álláskeresés; - önéletrajz; - kísérőlevél; - hirdetés; - feladatok és elvárások tisz- tázása; - szerződés, belépés, beillesz- kedés. | Az álláshirdetések lehetséges elő- fordulási helyeinek felsorolása. 3C Szituációs játék formájában pró- bálják ki a telefonos álláskere- sést. 3C Önéletrajz írása. 3C Szerepjáték formájában gyako- rolják a biztos fellépést, amely eredményes lehet a felvételi beszélgetés során. 3B,C Vitassák meg, hogy a pályakez- dőknek milyen beilleszkedési nehézségeik lehetnek az új munkahelyen. 3B | Az állásforrások ismerete. Telefonos, személyes vagy írásban történő álláskeresés. Viselkedés a felvételi interjú során. A munkanélkülit segítő intézmények ismerete. |
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket.
A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvésbiztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.
A követelmények mozgósító hatása a testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el.
A testnevelés és sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Elsősorban a koordinációs képességek szenzitív időszakban történő fejlesztésével (különös tekintettel a koordinációs képességekre, amely megközelítőleg 12 éves korig tart) lehet javítani a tanulók esélyegyenlőségét.
A NAT-követelmények mérsékelni igyekeznek azt a gyakorlatot, amely a képességfejlesztés "önmagáért való" fejlesztésére állít be feladatokat. Előtérbe helyezik azokat a sportági tevékenységeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. Ugyanakkor számolnak a becsületes verseny jellemformáló erejével is.
Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
| 1-6. évfolyam | 7-10. évfolyam | ||
| 1. | AZ EGÉSZSÉGES TESTI FEJLŐDÉS | ||
| a) | Életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgás- tevékenységet. | A) | A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szere- pét. Rendszeresen végezzenek testedzést. |
| b) | Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását. | B) | Tudatosan vegyenek részt egészséges testi fejlesztésükben. |
| 2. | A MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTÉSE | ||
| a) | Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsák el a különféle ugrások, dobások (hajítás, lökés, vetés) végrehajtásának alaptechnikáját. | A) | Teljesítményképes tudás szintjén birtokol- ják az atlétikában tanult alaptechnikákat. |
| b) | Sajátítsanak el egyszerű tornajellegű tá- masz- és függéshelyzeteket, legyenek ké- pesek hely- és helyzetváltoztatásokra tá- maszban és függésben. | B) | Sajátítsanak el támasz- és függőszereken egyszerűbb tornaelemeket és elemkapcsolatokat. A tornában tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. |
| c) | Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában le- gyenek képesek részt venni a különböző sportjátékokban. | C) | Tudjanak elfogadható szinten játszani két sportjátékot, ismerjék azok szabályait, al- kalmazzák támadási és védekezési megol- dásait. |
| d) | Sajátítsanak el egy úszásnemet (amennyiben lehetőség van rá). | D) | Továbbfejleszthető szinten sajátítsák el két úszásmód alaptechnikáját (amennyiben lehetőség van rá). |
| e) | Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. | E) | Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. |
| 3. | A MOTORIKUS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE | ||
| a) | Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességeiket, mozgásos cselekvésbiztonságukat. | A) | Érjenek el jelentős fejlődést maximális és gyorsasági erőben, alapállóképességben. |
| b) | Életkoruknak megfelelően fejlett izomzat- tal legyenek képesek uralni testtömegüket a legkülönbözőbb feladathelyzetben. | B) | Motoros képességeiket fejlesszék, ez mu- tatkozzon meg atlétikai és tornateljesítmé- nyeikben. Ismerjék és alkalmazzák a ké- pességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat. |
| c) | Legyenek képesek összerendezett mozgá- sokra. | C) | Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus- és reakcióképességük, térbeli tájékozódó- képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralják testhely- zetüket. |
| 4. | A MOZGÁSIGÉNY FENNTARTÁSA | ||
| a) | Alapozódjon meg az egészséges életmód és rendszeres Fizikai aktivitás igénye. | A) | Jellemezze a tanulókat motorikus cselek- vési biztonság, életvitelükben a rendszeres fizikai aktivitás. |
| KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS | |||
| A könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók dolgozzák fel a testnevelés tantervében számukra nem ellenjavallt tananyagot. Sajátítsák el a károsodásuk kompenzálására legmegfelelőbb úszástechnikát. | A nem ellenjavallt normál tantervi anyag elsa- játításával törekedjenek az egészséges tanulók testnevelési óráira való visszatérésre. Készüljenek fel az iskola elhagyása utáni "önkarbantartásra". | ||
| A szaktanároknak a tanulók diagnózisainak pontos ismeretében kell összeállítaniuk a különböző, egyénekre szabott korrigáló gyakorlatsort. El kell érni, hogy a tanulók deformitásaiknak, elváltozásaiknak javítását szolgáló speciális gyakorlatokat önállóan, tudatos, pontos kivitelben, rendszeresen végezzék, és szokjanak hozzá a megfelelő terheléshez. Tudatosítani kell a tanulókkal a gyakorlatok végrehajtásához szükséges elemi funkcionális anatómiai ismereteket, pl. főbb izomcsoportok működése, mobilizálás-erősítés variálása, gerinc helyzetének függése a medence állásától. Ellensúlyozni kell a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat. | |||
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| RENDGYAKORLATOK | ||
| Alapvető szervezési feladatok megoldásához szükséges alaki gyakorlatok és vezényszavak ismerete. | Tudja alkalmazni a vezényszónak megfelelő gyakorlatot. 3c | Alakzatok felvétele és változtatá- sa a reprodukálás szintjén. |
| GIMNASZTIKA | ||
| A gimnasztika játékos és határo- zott formájú egyszerűbb, 2-4 ütemű szabad-, társas- és kéziszer gyakorlatai. | A reprodukálás szintjén tudja a gimnasztikai gyakorlatokat, 1b | Gimnasztikai gyakorlatok vég- zése a pedagógus utasításainak megfelelően. |
| JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK | ||
| Járások, futások feladatokkal. A járások, futások, gyorsindulá- sok gyakorlását biztosító játékok és versengések. | A különböző célú és végrehajtási módú járás, futás készségei. 2a | A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. |
| SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK | ||
| Szökdelések különböző módon és feltételek között. Helyből és nekifutással végzett természetes ugrásfeladatok és kapcsolódó játékok, verseny- ugrások. | Szökdelések, ugrások (le, fel, át, sorozat) koordinált végrehajtása. 2a | A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. |
| DOBÁSOK | ||
| Különböző méretű és súlyú lab- dák távolba és célba juttatása gurítással, vetéssel, lökéssel, hají- tással, egy és két kézzel. Dobással kombinált játékok és versengések. | Egymástól eltérő dobásmódok végrehajtása. 2a | A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása. |
| TÁMASZ-, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK | ||
| Támasz- és függésgyakorlatok talajon, padon, zsámolyon, ugrószekrényen, kiegészítő torna - készleten (KTK), bordásfalon, kötélen, gyűrűn, mászókán. Egyensúly gyakorlatok. | A legegyszerűbb tornaelemek készségszintű elsajátítása. 2b Kreativitás a felsorolt szereken végrehajtandó feladatkombiná- ciókban. 2c | Legyen képes egyensúlyozni változó feltételek között. A testtömeg megtartása függésben és támaszban. |
| A támasz- és függésgyakorlatok egyensúlyozást igénylő gyakor- latai mellett járások vonalon, padon, alacsony gerendán felada- tokkal. Játékok és versengések. | A testtömeghez igazodó erő a támasz- és függésgyakorlatokban. 2b; 3b A térbeli tájékozódó, valamint a statikus és dinamikus egyensú- lyozó képesség fejlődése, 3a | |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| LABDÁS GYAKORLATOK | ||
| A labdakezelés egyszerű módjai, illetve ezek alkalmazása testneve- lési játékokban. Labdás (sport-) játékok könnyített szabályokkal. | Labdás ügyesség; elemi szintű játék- és együttműködési készség. 2c | Vegyen részt labdajátékokban. |
| KÜZDŐFELADATOK ÉS -JÁTÉKOK | ||
| Húzások-tolások, emelések, hor- dások. Mögékerülés, kiemelés. | Erő és speciális ügyesség a páros küzdelmekben. 3e | A kulturált, sportszerű test-test elleni küzdelem elfogadása és végrehajtása. |
| FOGLALKOZÁSOK A SZABADBAN | ||
| Valamennyi évszakban foglal- kozások a szabadban. Ügyességet fejlesztő eszközök használata (görkorcsolya, gör- deszka, szánkó). Téli játékok. | Edzettség az időjárás kellemetlen hatásainak elviselésére. 4a | Speciális szabadtéri játékok isme- rete (ugróiskolák, fogócskák, labdázás). Végezzen rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban. |
| ÚSZÁS (AMENNYIBEN LEHETŐSÉG VAN RÁ) | ||
| A vízhez szoktatás, vízbiztonság, úszástanulás gyakorlat- és játék- | készlete. | Gyakorlottság egy úszásmódban. 2d | Az uszoda és a természetes vizek veszélyeinek ismerete. Vízbiztonság. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| RENDGYAKORLATOK | ||
| Az alapvető munkafegyelem és egyszerű szervezés szempontjá- ból legfontosabb rendgs akolia- tok: - sorakozó (alakzatok), - vonulások, - alakzatváltozások; - test fordulatok. | Zárt alakzatban a kijelölt hely gyors megtalálása. Táv- és térköz gyors felvétele. Megindulásnál, vonulásnál és megállásnál a megfelelő "lábrend" érzékelése. 3c | Értse a rendgyakorlatok végzésé- nek jelentőségét. Tudja követni a vezényszavakat. |
| GIMNASZTIKA | ||
| 2-4-8 ütemű szabad-kéziszer-tár- sas és egyszerű szer (pad, zsá- moly, bordásfal) gyakorlatok. A legfontosabb helyzetek és gimnasztikai alapformák alkal- mazása. | Legyen képes végrehajtani a megfelelő bemelegítéshez szükséges gyakorlatokat, 1b; 4a | Ismerje a gimnasztika legalap- vetőbb szakkifejezéseit és vezényszavait. |
| ATLÉTIKA | ||
| Futások Rajt, - vágtafutas, - tartós futás, - futás feladatokkal. Szökdelések és ugrások - Távolba, - magasba, - sorozatban. Dobások Hajítások, lökések, vetések célba és távolba; a feladat jellegétől függően helyből és 3-4 lépéses lendületből, egy és két kézzel. | Tudjon az indítás jelére gyorsan reagálni, gyorsan megindulni. Tudja szabályozni futássebessé- gét a feladathoz (távhoz) igazítottan. 2a Legyen képes folyamatosan futni fiú: kb. 6 percig, lány: kb. 5 percig. 3b Tapasztalati úton fedezze fel a számára megfelelő nekifutás távolságát, sebességét, távol- és magasugrás esetében. 2a Ugróerejét jellemezze helyből távolugrásban fiú: kb. 132-200 cm, lány: kb. 130-190 cm közötti átlageredmény. 3b 'Tapasztalati úton fedezze fel a hosszabb úton történi) gyorsítás teljesítményfokozó hatását. 2a Hajításban, lökésben jusson el legalább durva koordinációs szintre. 2a; 3a Kislabdahajításban érjen el legalább fiú: 18-24 m-es, lány: 16-22 m-es teljesítményt. 3b | Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Futómozgása mutasson eltérést vágta- és tartós futás esetén. Legyen képes futni fiú: 4 percig, lány: 3 percig. Mutasson eltérést nekifutása a távol- és magasugrás esetében. Helyből távolugrásban érjen el legalább fiú: 132 cm-es, lány: 130 cm-es teljesítményt. Hajítási, lökési kísérletei közelítsenek az elfogadható mozgásmintához. Kislabdahajításban érjen el legalább fiú: 18 m-es, lány: 16 m-es teljesítményt. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| TORNA | ||
| Támaszhelyzetek és gyakor- latok talajon, szereken (pad. zsámoly, kiegészítő tornakészlet). Állás támaszhelyzetben (tarkón, fejen, segítséggel kézen). Támaszugrások: (szekrény, ge- renda, kiegészítő tornakészleten). Támaszhelyzeten át-, le- és felugrás (gerenda). Függéshelyzetek és -gyakor- latok kötélen, szereken. Mászások fel és le. lendületek előre, hátra. Haladások oldalirányba, forgással is. Fellendülések lebegő helyzetbe. | Erezze támaszhelyzetét biztonsá- gosnak nem szokványos támasz- helyzetben, egyszerű átfordulá- sokban (fordított testhelyzetben). 2b; 3b Alakuljon ki elugrását követően az ugrás első íve. Törekedjen az ugrás során támaszhelyzeteket követően, második ívet létrehozni. 2b; 3b Alakuljon ki biztonságérzete függéshelyzetben. Relatív ereje érje el azt a szintet, ami képessé teszi őt a felsorolt feladatok végrehajtására. 3b | Segítségadás mellett legyen képes uralni testtömegét egyszerű, nem szokványos helyzetben. Vállalja el a támaszugrást tanári segítségadás mellett. Tegyen egy-két fogásnyi kísérle- tet mászásban. |
| SPORTJÁTÉKOK | ||
| Technikai elemek: - labdavezetés kézzel, lábbal, - a labda célba juttatása, - átadás, átvétel. Taktikai elemek: - legegyszerűbb támadási megoldások, - elemi védekezési megoldások. Testnevelési játékok. | Tudjon helyben és tovahaladással labdát vezetni. Pontosodjon labdatovábbítása kézzel, lábbal. Váljon szándékává a jobb hely- zetben lévő társ megjátszása. Rendelkezzen egy sportjáték alapvető technikai készletével. 2c | Legyen képes aktívan részt venni sportjátékban. |
| TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK | ||
| Az iskola környezete és az időjá- rás figyelembevételével a tanórák lehetőleg szabadtéren folyjanak. Az előzőekben felsorolt feladatok mellett képezzék a tananyag szerves részét a túrázási formák és a téli sportok, a különböző helyváltoztató eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka). | Edződjön a mostoha időjáráshoz. 4a A szabadban végzett futás váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé, 1a | Vállalja a szabadtéri tevékeny- séget. |
| ÚSZÁS (AMENNYIBEN LEHETŐSÉG VAN RÁ) | ||
| A választott úszásnem és játék a vízben. | Készségszinten sajátítson el legalább egy úszástechnikát. 2d | Legyen képes 10-15 méter leúszására egy úszásnemben. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS | ||
| Az alapvető tantervi mozgás- anyagon túl - kivételt képeznek az ellenjavallt feladatok - a tanulók, egyéni elváltozásaik ismeretében, sajátítsák el és alkalmazzák a korrigáló gyakorlatokat. | Váljék szokásává a korrigáló gyakorlatok végzése és az úszás. | Ismerje a helyes testtartás, valamint a légző- és keringési rendszer fejlesztését szolgáló gyakorlatokat. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| RENDGYAKORLATOK | ||
| A testnevelésben alkalmazott rendgyakorlatok teljes köre. | Az alakiság célszerűségének elfogadása. | Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. |
| GIMNASZTIKA | ||
| A szabadgyakorlatok és szabad- gyakorlati alapformája társas, kéziszer-, egyszerű szergyakorla- tok általános köre, kötélmászás. | Tudja alkalmazni az erősítő, nyújtó gyakorlatokat. 1B | Tudjon önállóan 8-10 gyakorlat- tal bemelegíteni. |
| ATLÉTIKA | ||
| Futások Rajtok, vágtafutás, közepes iramú és tartósfutás. Futás feladatokkal, akadályokkal, átfutások akadályok felett. Váltófutás. Ugrások Távol- és magasugrás az atlétiká- ban leírt fejlettebb technikával. Dobások Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel. | Alakuljon ki rajt- és futókészsége a feladat jellegének és morfo- lógiai adottságainak megfelelően. 2A Legyen képes futni folyamatosan: fiú: kb. 10 percig, lány: kb. 8 percig. 3A,B Mind az ugrás, mind dobás technikai végrehajtása köze- ledjen a készségszinthez. 2A Helyből távolugrásban érjen el fiú: kb. 180-210 cm, lány: kb. 160-200 cm körüli teljesítményt. 3B Tömöttlabda dobás hátra: fiú: (3 kg) 6,5-7,85 m, lány: (2 kg) 6-7 m körüli teljesítmény. 3A,B | Futástechnikája mutasson eltérést vágta- és tartósfutás esetén. Fejlődjön ugró- és dobóteljesít- ménye az előző évfolyamokhoz képest. |
| TORNA | ||
| Talajtorna Gurulóátfordulás előre, hátra és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalra. Gyűrű Lendület előre, hátra. Lebegőfüggés, lefüggés. Hátsó függés. Lendület hátra, homorított leugrás. Gerenda (pad merevítő). | Tudja és alkalmazza a torna mun- kavédelmi előírásait. Legyen tisz- tában a balesetmegelőzés szabá- lyaival, az alkalmazás szintjén tudjon segítséget adni. 4A Fedezze fel a mechanikában tanultak érvényességét saját és társai feladatmegoldásainak végrehajtásában. 3C Az egyes szereken tanult legalap- vetőbb elemeket sajátítsa el kész- ségszinten. 2B Talajtornában tudjon bemutatni legalább 3-4 elemből álló folya- matos gyakorlatot. 2B | Legyen képes egy-egy elem bemutatására (szükség szerint segítségadás mellett). |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Hely- és hclyzetváltoztatások. Ugrás Terpesz le-, átugrás. Guggoló átugrás. | ||
| A leánytanulók tornaanyagában aerobic és ritmikus sportgim- nasztika (RSG) mozgásanyag. | A zenei és mozgásritmus összehangolása. 3C | Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival. |
| SPORTJÁTÉKOK, JÁTÉKOK | ||
| Az iskola feltételei, a tanár irá- nyultsága és a tanulók érdeklő- dése függvényében két sportjáték legfontosabb játékélemei táma- dásban és védekezésben. A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését jól szol- gáló testnevelési játékok. | Legyen képes a legáltalánosabb támadási megoldások végrehaj- tására: — üres helyzetben gólt, kosarat, pontot szerezni; — 2:1 elleni helyzetet megol- dani; — védekezésben a legfontosabb helyezkedési megoldásokat érvényesíteni. 2C | Birtokoljon olyan elemi játék- készségkészletet, ami alkalmassá teszi a többiekkel való együtt játszásra. |
| TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK | ||
| Az iskola környezetét és az időjá- rást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren valósulja- nak meg. Az előzőekben felsorolt feladatok mellett képezzék a tananyag- szervezés részét a túrázási formák és a téli sportok, a különböző helyváltoztató eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, télen: korcsolyázás, síelés; lehetőségek függvényében evezés, kajak, kenu). | A szabadban végzett testedzés váljék számára megszokott tevékenységgé. Ismerje a szabadtéri testedzés legfontosabb egészségi és balesetvédelmi rendszabályait. 1A,B; 4A | Rendszeresen folytasson szabad- téri sporttevékenységeket. |
| ÖNVÉDELEM, KÜZDŐSPORTOK | ||
| A birkózás és további küzdőspor- tok egyszerűbb elemei. Aikido: szabadulás fogásokból, lefogásokból. | Durvakoordinációs szinten sajá- títsa el az önvédelmi fogásokat. Ismerje a konfliktuskerülő maga- tartás alapelveit. 2E | Értse, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson cl néhány önvédelmi fogást. |
| PREVENCIÓ, RELAXÁCIÓ | ||
| Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformitásait megelőző, ellensúlyozó gyakor- latok. | Sajátítson cl speciális légző- gyakorlatokat, relaxációs eljárásokat és testtartásjavító gyakorlatokat. 1A; 4A | Légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben. |
| ÚSZÁS (AMENNYIBEN LEHETŐSÉG VAN RÁ) | ||
| A választott úszásnemek gyakor- lása. | A már megtanult egy úszásnem mellett ismerjen meg egy további úszástechnikát. 2D | Sajátítson el elfogadható szinten egy úszásnemet. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
| RENDGYAKORLATOK | ||
| A testnevelésben célszerűséggel bíró rendgyakorlatok teljes köre. | Alakiság szempontjából elfogad- ható végrehajtás. 1B | |
| GIMNASZTIKA | ||
| Az előkészítő szabad, társas, kézi szer- és szergyakorlatok teljes köre. Leánytanulóknál aerobic. | Legyen képes önálló beme- legítésre. 1B; 4A | Végezzen önállóan előkészítő gyakorlatokat, és ismerje azok hatását. |
| ATLÉTIKA | ||
| Futások Rajttechnikák. Lendületi és gördülő technika. Fokozó futás. Futás nehezítésekkel. Futóiskola. Ugrások Az egyén számára legelőnyösebb magas- és távolugró technika. Az ugróképességet fejlesztő, speciális előkészítő feladatok. Dobások A hajítás, a lökés, a vetés alap- technikái. A dobóerőt fejlesztő speciális feladatok. | Javuljon teljesítménye vágta- futásban, ugrásban, dobásban, tartósfutásban. 2A; 3B 12 perces futásban érjen el: a fiú 2400 m, a leány 2000 m körüli eredményt. Közelítő középértékek: 60 m fiú: kb. 9-10 mp, lány: kb. 9,5-10,5 mp. Súlypontemelkedés: fiú: kb. 45-50 cm, lány: kb. 35-40 cm. Tömöttlabda dobás hátra: fiú (4 kg): kb. 8,5-9,5 m, lány (3 kg): kb. 6,5-7,5 m. Tartósfutás: fiú: kb. 12 percig, lány: kb. 10 percig. 3B | Érzékelhetően javuljon futó-, ugró-, dobóteljesítménye az előző évfolyamhoz képest. |
| TORNA | ||
| Támaszgyakorlatok a rendelkezésre álló támaszsze- reken: - fel-, le-, átugrások; - átfordulások, forgások; - támlázások, támaszcserék; - lendületek, ellendülések; - statikus helyzetek. Függésgyakorlalok a szerkészlet függvényében: - lendületek, lengések; - hely- és helyzetváltozta- tások; - forgások, átfordulások; - statikus helyzetek. Támaszugrások. Gerenda. | Fejlődjön ereje, gyorsasága és erőálló képessége a feladatoknak megfelelő szintre. 3A,B Értse a torna jellegű feladatmeg- oldások biomechanikai elveit, esztétikai követelményeit, és érvényesítse azokat a végrehajtás során. 1B; 2B Legalább három szeren mutasson be több elemből álló gyakorlatot. 2B | Talaj tornában tudjon bemutatni 3-4 elemből álló gyakorlatot. Segítségadás mellett tegyen kísérletet támasz- és függőszeren egy-egy feladat végrehajtására. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| SPORTJÁTÉKOK | ||
| A négy alapsportjáték - a kézi- labdázás, a kosárlabdázás, a labdarúgás, a röplabdázás - játszásához nélkülözhetetlen játékelemek. Testnevelési játékok. | Legalább két sportjátékban legyen képes a legfontosabb támadási és védekezési megoldá- sokra. Ismerje a játékok verseny- szabályait és alkalmazkodjon ezekhez. 2C | Legyen felkészülve legalább egy sportjátéknak a szabályok adta lehetőségek közötti játszására. |
| TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK | ||
| Az atlétika megoldható mozgás- anyagát, a sportjátékok erre alkalmas elemeit és a képesség- fejlesztés megtelelő gyakorlat- anyagát a szabadban kell végezni. A téli sportok ex játékok, a tájfu- tás, a különböző túrázási fonnák oktatása, űzése tanórán kívül. | Tudatosuljon benne, hogy az egészséglejlesztő természeti tényezők fokozzák a fizikai munka hatását. 1B Sajátítsa cl a túrázáshoz szüksé- ges ismereteket és mozgáskészle- tet. 4A | A szabadban végzett mozgáste- vékenység váljék természetes igényévé. Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban. |
| ÖNVÉDELEM, KÜZDŐSPORTOK | ||
| A küzdősportok, különösen a judo és aikido legalapvetőhb gyakorlatai: esések, gurulások, szabadulás fogásból. | Kerülje a veszélyhelyzetet. Sajátítsa cl az elkerülhetetlen támadások célszerű hárításának technikai elemeit. 2E | Sajátítson el további önvédelmi fogásokat. |
| PREVENCIÓ, RELAXÁCIÓ | ||
| Légzőgyakorlatok. A relaxálás egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformitásait megelőző, ellensúlyozó gyakor- latok. _ | Tapasztalati úton fedezze fel a légzőgyakorlatok és a relaxációs eljárások kedvező hatását. Tudatosan alkalmazzon preventív relaxáló gyakorlatokat. 1B | Tudjon relaxálni, nyugtató légzőgyakorlatot végezni. |
| ÚSZÁS (AMENNYIBEN LEHETŐSÉG VAN RÁ) | ||
| Mell-, gyors-, hátúszás kar- és lábmunkájának könnyített és nehezített körülmények közötti gyakorlása. Légzéstechnika. Vízből mentés. | Finomkoordináciő, megfelelő mozgásritmus, gazdaságos erőközlés képessége jellemezze úszását. Tudjon tájékozódni a vízben. 2D | Tanulja meg a célszerű viselke- dést a vízben. Tudjon két úszásnemben úszni. |
| RITMIKUS SPORTGIMNASZTIKA (RSG) | ||
| A leánytanulók tornaanyagához kapcsoltan az RSG mozgásanya- gából állások, lépések, járástípu- sok, ugrások, törzs- és kéziszer- gyakorlatok, valamint ezek kombinációja. | A zenés feladatok hatásaként váljon a leánytanuló mozgása nőiessé, kifejezővé. 3C | Tudja követni a zene ritmusát. |
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS | ||
| A 6-8 évfolyam során elsajá- títottakra alapozva a tanulók egyéni gyakorlataikat pontosan hajtsák végre, a korosztályuknak és állapotuknak megfelelő szériaszámmal és speciális szerekkel. | A tanuló készségszinten sajátítsa el a deformitásának megfelelő úszástechnikát. A rendszeres úszás hatására fejlődjön állóképessége. Alakuljon ki a deformitás kom- penzálását segítő "izomfűző". Készüljön fel az iskola elhagyása utáni otthoni "önkarbantartásra". | |
Lábjegyzetek:
[1] A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet többi rendelkezése 2004. szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben a következő évfolyam tekintetében, teljes egészében 2017. augusztus 31-én hatályát veszti..
[2] Szerkezetét módosította a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.05.13.
[3] Beiktatta a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.05.13.
[4] Beiktatta a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.05.13.
[5] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1399. pontja. Hatályos 2008.05.16.
[6] A teljes I. fejezetet megállapította a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.05.13.
[7] Hatályon kívül helyezte a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2000.05.13.
[8] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[9] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[10] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[11] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[12] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[13] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[14] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[15] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[16] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[17] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[18] Módosította a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.06.21.
[19] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2011.01.01.