Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár);

b) a kincstári egységes számla (KESZ) pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetekre;

c) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterekre, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szervekre és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet és a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szerveit is;

d) az országos kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre;

e) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatra, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;

f) az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire;

g) a társadalombiztosítási pénzalapokra és azok kezelőire;

h) a vagyonkezelő szervezetekre.

2. § E rendelet vonatkozásában

a) a kincstári egységes számla (KESZ) lebonyolításában közreműködő szervezet: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, valamint a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ);

b) az 1. § a)-h) pontjaira az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

II.

A KINCSTÁRI ÜGYFÉL

3. § (1) A Kincstár ügyfele az a kincstári körbe tartozó vagy kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő költségvetési szerv, továbbá előirányzat, előirányzat-csoport, alap, amely részére a felügyeleti szerv kezdeményezése alapján a Kincstár számlát vezet.

(2) A Kincstár az ügyfelei részére

a) előirányzat-felhasználási keret,

b) maradványelszámolási,

c) letéti,

d) célelszámolási forintszámlát és

e) egyéb

számlákat vezet, illetve vezethet.

III.

A KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA

4. § (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes pénzforgalmi számla (KESZ) szolgál.

(2) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ-en tényleges pénzmozgást nem jelentő átvezetéssel kell elszámolni.

(3) A KESZ kezelője a Kincstár.

5. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során

a) a költségvetési szervek kijelölt pénzintézetnél - az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.-nél (a továbbiakban: OTP Rt.-nél) - vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján - külön jogszabályban foglaltak alapján - lebonyolított pénzforgalom;

b) a TÁKISZ által az önkormányzatok részére végzett illetményszámfejtés során átadott pénzeszközzel kapcsolatban lebonyolított pénzforgalom;

c) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek bankszámláin lebonyolított pénzforgalom;

d) a devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

6. § A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult.

IV.

A LETÉTI KEZELÉS

7. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) a KESZ felett rendelkezési jogokat gyakorló részére a Kormány,

b) a központi költségvetési szerv részére a pénzügyminiszter,

c) a helyi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben a pénzügyminiszter

engedélyezi.

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését, vagy

b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.

(4) A felügyeleti szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére - külön engedély nélkül - jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a letét keletkezésének időpontja,

b) a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,

c) a kedvezményezett neve, címe,

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontja, illetve határideje, a tényleges kiutalás időpontja.

(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - számot ad a letéti számla

a) év elejei nyitó állományáról;

b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásáról és felhasználásáról;

e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.

V.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FELÜGYELETI SZERVE ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMLÁI

8. § (1) A KESZ és a központi költségvetési szervek közötti pénzforgalom lebonyolítására, továbbá a fejezetek előirányzataiból a nem az államháztartás körébe tartozó szervezeteket megillető támogatások - ide nem értve a gazdálkodó szervek (Ptk. 685/C. §) számára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint folyósított és a felhalmozási kiadásokat, támogatásokat - folyósítására a Kincstárnál a felügyeleti szervek nevén vezetett

a) fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: elosztási számla),

b) év végi maradványelszámolási számla,

c) fejezeti befizetési számla,

d) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

szolgál.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt számlák megnyitására, illetve megszüntetésére - a fejezet létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a fejezeti kezelésű előirányzatok - külön kormányrendeletben szabályozott - fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

9. § (1) A felügyeleti szerv meghatározott célú, költségvetésen kívüli pénzforgalom lebonyolítására szolgáló letéti számláját kizárólag a Kincstárnál vezetheti.

(2) A fejezeti letéti számla megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

10. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél költségvetési gazdálkodása pénzügyi lebonyolítására a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlát használja.

(2) A költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó kincstári ügyfél, költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve részére

a) amennyiben az kincstári ügyfél, előirányzat-felhasználási keretet juttathat a Kincstáron keresztül, vagy

b) amennyiben nem kincstári ügyfél, távoli telephelye részére pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A pénzforgalmi betétkönyvről csak kiadást teljesíthet.

(3) A kincstári ügyfél központi költségvetési szerv

a) előirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) letéti számlát,

c) maradvány-elszámolási számlát,

d) pénzben érkezett külföldi segélyek és adományok forintban vezetett célelszámolási számlát

vezethet.

(4) A központi költségvetési szerv költségvetési előirányzattal nem rendelkező elkülönült szervezeti egysége részére a Kincstárban előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását kezdeményezheti.

(5) A központi költségvetési szerv számára előirányzat-felhasználási keretszámla a törzskönyvi nyilvántartásba történt felvétel után nyitható a Kincstárnál. Az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitására, illetve megszüntetésére - a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszűnésének időpontját követő 15 napon belül - a felügyeleti szerv intézkedni köteles.

(6) A maradvány-elszámolási számlát 1996. évben a Kincstár ügyfelei részére az 1996. évi Költségvetési törvény előírásai szerint nyitja meg.

(7) Célelszámolási forintszámla nyitását a felügyeleti szerv javaslatára a pénzügyminiszter engedélyezi.

(8) A központi költségvetési szerv letéti számlájának megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

11. § (1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az OTP Rt.-nél Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által az OTP számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosításidíj-fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3) A központi költségvetési szerv az OTP számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást kezdeményezhet.

(4) A központi beruházások között tervezett lakástámogatási előirányzat igénybevétele nem haladhatja meg a halmozott havi időarányos keretet.

(5) Az OTP számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.

12. § Az önkormányzatok megbízásából és forrásából származó központi illetményszámfejtéssel összfüggő kifizetésekre lebonyolítási számlát a TÁKISZ bármely pénzintézetnél vezethet. A lebonyolítási számlák tekintetében a letéti számlákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. § (1) A központi költségvetési szerv - devizahatósági engedéllyel - devizabetét-számlát belföldön kizárólag az MNB-nél, a külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.

(2) A kiadási előirányzat részét képező, jogszabály szerint devizában teljesülő kiadások fedezetére szolgáló devizaszámlára utalt összeget az előirányzat-felhasználási keret terhére kell elszámolni. A bevételi előirányzatot illető, devizában teljesülő és devizaszámlán tartott bevételek azok forintszámlára történő jóváírásával válnak a bevételi előirányzat teljesítése szempontjából bevétellé.

A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik számlái

14. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg számlavezető pénzintézetét.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát, illetve költségvetési elszámolási alszámlát egy pénzintézetnél nyithat, és csak egy elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-éig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.

(4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontját követő 15 napon belül kezdeményezni köteles a költségvetési elszámolási számla megszüntetését.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztására finanszírozási számlát,

b) az általa kivetett, illetve őt megillető adók, adójellegű befizetések, illetékek beszedésére adóbeszedési számlát,

c) az önkormányzat által ellátott, nem a kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,

d) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

e) az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére szolgáló számlákat,

f) a helyi kisebbségi önkormányzatok részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát,

g) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

h) bármely felhatalmazott pénzintézetnél devizabetét-számlát

vezethet.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat

a) költségvetési elszámolási számlát,

b) költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlát,

c) letéti számlát,

d) a helyi kisebbségi önkormányzatok részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát,

e) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

f) bármely felhatalmazott pénzintézetnél devizabetét-számlát

vezethet.

(8) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat az állami hozzájárulásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó - a nettósított normatív hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét - alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámla - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ának b) pontja alapján - a helyi önkormányzat részéről hitel fedezetéül nem szolgálhat, illetve az alszámláról hiteltörlesztés, kezességvállalás alapján történő kifizetés nem teljesíthető.

15. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit - az Áht. 99. §-ának (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése - a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 8 napon belül köteles tájékoztatni a TÁKISZ-t. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét a változásról 8 napon belül értesíti.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál - külön engedély nélkül - pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát

vezethet.

Az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia és a Munkaerőpiaci Alap által finanszírozott költségvetési szervek számlái

16. § (1) Az alap kezelője által az elkülönített állami pénzalap költségvetési gazdálkodásának pénzügyi lebonyolítása a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keret számlán történik.

(2) A Munkaerőpiaci Alap kezelője - az alap lebonyolításában közreműködő, a Kincstár ügyfelét képező költségvetési szerve részére - előirányzat-felhasználási keret számlát nyithat a Kincstáron keresztül.

(3) Az alap kezelője az alap egyes feladatainak elkülönített kezelésére alszámlákat nyithat.

(4) Az elkülönített állami pénzalap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az elkülönített állami pénzalap kezelője - az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül, a pénzügyminiszter egyetértésével - gondoskodik.

(5) A Magyar Tudományos Akadémia részére egy fejezeti előirányzat-felhasználási keret számlát kell nyitni az állami támogatás folyósításához.

(6) A Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület a Kincstárban

a) fejezeti költségvetési elszámolási számlát,

b) év végi maradványelszámolási számlát,

c) bevételi számlát

vezethet.

(7) A Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szervei részére a Kincstár pénzforgalmi számlát, célelszámolási forintszámlát vezet.

Az Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap és kezelőinek bankszámlái

17. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzeszközeit a Kincstárban vezetett számláin köteles tartani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a Kincstárban az alap nevén több pénzforgalmi számla vezethető.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzforgalmi számláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a társadalombiztosítási alapok kezelője gondoskodik.

18. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapot, a Nyugdíjbiztosítási Alapot kezelő Országos Egészségbiztosítási Pénztár és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság működési költségvetésének pénzforgalmát a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító szervezeti hálózat esetében a Kincstárban több pénzforgalmi számla vezethető.

(3) A társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szerv pénzforgalmi számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

VI.

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS

19. § (1) A központi költségvetési szerv működésére és felhalmozási kiadásaira a központi beruházások kivételével a költségvetési törvényben megállapított, illetve év közben módosított (a továbbiakban jóváhagyott) kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként havi időarányos (1/12) költségvetési előirányzat-felhasználási keretet kap. A Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(2) Amennyiben a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a tárgyhónapot megelőző 4 munkanapnál korábban közli a Kincstárral. Korrekciót esetenként csak az (1) bekezdés szerinti éves előirányzat 8%-át meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(3) Az időarányos havi ütemezéstől a (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani.

(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi beruházásokat és a nemzetgazdasági elszámolásokat.

(5) A fejezeti kezelésű speciális előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok címnél tervezett feladatok előirányzatai teljesítésarányosan, előirányzat-felhasználási terv vagy előirányzat-módosítás útján vehetők igénybe. Más fejezet költségvetési szerve, államháztartás másik alrendszere, vagy államháztartáson kívüli felhasználás közvetlen átutalással (kifizetés) történik.

Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a pénzügyminiszter engedélyével haladhatja meg. Az előirányzat-felhasználási tervet a felügyeleti szervnek negyedévente a negyedévet megelőző 10. napig kell benyújtani a Kincstárhoz.

(6) Az időarányostól eltérően folyósított keretet a Kincstár az engedélyezett előirányzat-felhasználási terv havi üteme szerint utalja a kincstári ügyfelek számlájára.

20. § A központi beruházások előirányzat-felhasználási keretét a Kincstárban megnyitott számlán kell jóváírni és a tényleges felmerüléskor kifizetni külön jogszabályban foglaltak szerint.

21. § A központi költségvetési szervek a tervezett bevételek beszedéséről maguk gondoskodnak, azok beérkezése illetve elmaradása közvetlenül befolyásolja az előirányzat-felhasználási lehetőséget.

22. § Az előirányzat-felhasználási terv tartalmát és formáját a pénzügyminiszter határozza meg.

23. § Az előirányzat-felhasználási keretben év közben bekövetkezett változásokat, a feladatelmaradással összefüggő várható előirányzati megtakarításokat a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériummal és a Kincstárral november 20-áig egyezteti. December hónapban a felügyeleti szerv részére az egyeztetés során megállapított éves várható költségvetési előirányzat-felhasználási keret és az addig folyósított összeg különbözetét kell jóváírni.

24. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok igazgatási szervei által folyósított, de a központi költségvetést terhelő pénzbeli juttatások költségvetési fedezetét - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kincstár havonta bocsátja az előirányzatokat tartalmazó fejezet rendelkezésére. Megállapodás alapján az előirányzat - egy- vagy kéthavi átalányfizetés után - igazodhat a tényleges kifizetésekhez. Az utolsó havi részletet a várható teljesítés figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv 8 napon belül gondoskodik a támogatás továbbutalásáról, és a társadalombiztosítási alapok kezelőivel való elszámolásról.

25. § A központi költségvetési szervnek a vállalkozási tevékenységből származó eredménye után, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott bevételei után a központi költségvetést megillető bevételi részt az előírt határidők szerint kell a Kincstár felé teljesíteni az előirányzat-felhasználási keret terhére a fejezeti befizetési számlán keresztül.

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzellátási, költségvetési befizetési rendje

26. § (1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, valamint normatív állami hozzájárulás együttes összegét - az Áht. 63. §-ának (1)-(4), valamint 101. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján, továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke összegével - csökkentett módon kell a helyi önkormányzat részére folyósítani a mellékletben meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben.

A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH útján végzi.

Az adatszolgáltatás elmulasztása miatti felfüggesztett folyósítás a pótlást képező átutalási időpontokban 10-én vagy 15-én teljesíthető.

Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár azonnali beszedési megbízással szedi be.

(2) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, és az állami hozzájárulás előirányzata külön jogszabály előírásai alapján módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítható.

(3) A normatív állami hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(4) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív állami hozzájárulással, amelyik számára a folyósítás történt.

27. § (1) A címzett és céltámogatásokat a Kincstár - az önkormányzat számlavezető pénzintézete útján - teljesítményarányosan és a kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását vagy egyesülését.

(2) A helyi önkormányzatokat megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások maradványának összegét a Kincstár minden évben január 31-ig megállapítja és erről a Belügyminisztériumot tájékoztatja. Maradvány felhasználása esetén az igénybevételre kerülő összeggel - a pénzügyi teljesítés előtt - a címzett és céltámogatások tárgyévi előirányzatát a Belügyminisztérium megnöveli és erről a Kincstárt értesíti.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben, illetve kormányközleményben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll. A változásról a TÁKISZ-t haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, és egyidejűleg a Kincstárt értesíti.

28. § (1) A színházak épület fenntartására, működtetésére szolgáló önkormányzati támogatást havi egyenlő részletekben a Belügyminisztérium utalványozza és a Kincstár az APEH útján átutalja minden hónap 10-éig.

(2) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok működtetését szolgáló önkormányzati támogatást 12 egyenlő részletben folyósítja a Kincstár a Belügyminisztérium utalványozása alapján minden hónap 10-éig.

(3) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozója a Belügyminisztérium. Folyósítása teljesítményarányosan történik minden hónap 10-éig, vagy 25-éig.

29. § A 27-28. §-okban foglalt támogatások fedezetét a Kincstár a megállapított időpontokhoz, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan elszámolási kötelezettséggel bocsátja rendelkezésre.

30. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények köztartozásai, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és önkormányzat egybehangzó megállapítása szerint 50%-nál nagyobb arányban finanszíroz az OEP, az OEP havi finanszírozási szerződése alapján az intézményt megillető havi OEP átutalásból kerülnek nettósításra.

Az első nettósításra az 1995. december 27-i átutalásból kerül sor. Ehhez és a további nettósításhoz a TÁKISZ-ok a szükséges adatokat a saját számfejtési körükből közvetlenül, a többi érintett intézményre az önkormányzattól - minden hónap 10-éig a TÁKISZ-hoz - benyújtott adatszolgáltatásból készített intézménysoros megyei összesítőt minden hónap 18-áig átadják a Megyei Egészségügyi Pénztárak részére.

Az OEP az adóhatóság felé minden hónap 20-áig teljesít.

Az OEP a nettó összeget az intézménynek minden hó 27-éig átutalja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak miatt az OEP finanszírozási körben az OEP tárgyhavi befizetései az adóhatóság felé előlegnek tekintendők.

31. § Az állami adóhatóság a TÁKISZ-oknak azonosítót ad ki a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.

32. § (1) Az illetékbevételből a helyi önkormányzatok költségvetési törvényben meghatározott köre közvetlenül vagy közvetett módon részesedik.

(2) Az illetékbevételből részesedő önkormányzatok az illetékhivatalt működtető városi önkormányzattal megállapodnak a beszedett és őket a költségvetési törvény alapján megillető bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettséget, az elszámolás ellenőrzésének a módját.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő költségek 1/12 részét az illetékhivatal a beszedett illetékből havonta visszatartja, és az illetékhivatalt működtető városi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át, amely azt a költségvetésében illetékbevételként számolja el.

(4) Az illetékhivatalt működtető önkormányzat jegyzője minden hónap 20. napjáig az ezen időpontig beszedett illetékbevételnek - a (3) bekezdésben foglalt költségek levonása utáni - összegéből a költségvetési törvény alapján jogosult önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Az illetékhivatal egyidejűleg átutalja a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlájára azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezése alapján országos összesítés után elosztva illeti meg a megyei önkormányzatokat. A pénzintézet e bevételrészt a tárgyhó 25-éig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

33. § Az önkormányzatok által beszedett, de nem, illetőleg részben nem az önkormányzatot megillető adók, illetékek és más bevételek át- és továbbutalásának rendjét - ha törvény másként nem rendelkezik - a pénzügyminiszter állapítja meg.

34. § (1) A normatív állami hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza;

b) az önkormányzatot megillető pótlólagos állami hozzájárulás és támogatás kiutalásáról a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül a Kincstár - az APEH útján - gondoskodik.

(2) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözete - visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos igény - és a különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat összegének számítási módszerét a pénzügyminiszter teszi közzé.

(3) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat fizetésének módjára és időpontjára az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. § A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti a KESZ számlájára.

Az elkülönített állami pénzalapok pénzellátási, befizetési rendje

36. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzat-felhasználási lehetősége a ténylegesen befolyt bevételek és a jóváhagyott támogatásnak megfelelő előirányzat-felhasználási keret együttes összege, amely a (3) bekezdés szerint egészíthető ki átmeneti hitelnyújtással.

(2) Az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által elkészített előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok részére hitelt a költségvetési törvényben meghatározott esetben és feltételekkel nyújthat.

37. § Az elkülönített állami pénzalap a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget - ha törvény másként nem rendelkezik - az előirányzat felhasználási tervben figyelembe kell venni.

A társadalombiztosítási alapok pénzellátási rendje

38. § (1) A költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére, a központi költségvetés garanciális és hozzájárulási kötelezettségeinek teljesítéseként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a KESZ számlájáról közvetlen támogatásban - ha törvény másként nem rendelkezik - havi bontásban, finanszírozási terv alapján részesülnek

(2) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapja részére a költségvetési törvényben meghatározott hitelt annak törvény előírásai szerint folyósíthatja.

Egyéb kiadások, támogatások pénzellátási rendje

39. § A központi beruházások és a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatainak teljesítéséről a Kincstár - külön jogszabályokban foglaltak szerint - gondoskodik.

VII.

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40. § A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit az általa kijelölt személy(ek)re átruházhatja.

41. § A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé

a) a nemzetgazdasági számlák rendjét;

b) az előirányzat-felhasználási számlák rendjét;

c) a maradvány és letéti számlák rendjét;

d) a pénzforgalmi számlák rendjét.

42. § 1996. január 1. után csak a 3-18. §-okban megállapított és a pénzügyminiszter tájékoztatójában szereplő számlarendnek megfelelő számlák vezethetők.

43. § A Közúti Igazgatóságok pénzforgalmi számláinak vezetése - átalakulásukig, de legtovább 1996. június 30-ig - a jelenlegi rend szerint történhet.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) E rendelet - a melléklet kivételével - 1996. január 1-jén lép hatályba, rendelkezései közül a 3-18. §-okban foglaltakat a 42. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. A melléklet 1995. december 27-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről szóló 140/1993. (X. 12.) Korm. rendelet és az ezt módosító 121/1994. (IX. 8.) Korm. rendelet, a 23/1995. (III. 8.) Korm. rendelet, a 80/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. §-a hatályát veszti.

Melléklet a 159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATOK NETTÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE

(1995. XII. 27. - 1996. XII. 20.)

SorszámAz SZJA + kieg. átengedett bevétel és normatív támogatás nettó összegének utalása az önkormányzat feléA nettósítás tartalma (levonások)
időpontarányai %
1996. évi előirányzat
1.1995. 12. 27.7,7-
2.1996. 01. 25.7,7a december havi kifizetéseket és
január 15-ig kifizetett 13. havi illetményt terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
3.1996. 02. 25.7,7a január havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
4.1996. 03. 25.7,7a február havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
5.1996. 04. 25.7,7a március havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
6.1996. 05. 25.7,7az április havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
7.1996. 06. 25.7,7a május havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
8.1996. 07. 25.7,7a június havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
9.1996. 08. 25.7,7a július havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
10.1996. 09. 25.7,7az augusztus havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
11.1996. 10. 25.7,7a szeptember havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
12.1996. 11. 25.7,7az október havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
13.1996. 12. 20.7,6a november havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke elszámolása
(zárás)

A levont összegből:

1. A TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke szükségletet és visszapótlást a "Kincstári MNB" a TÁKISZ (OTP-nél vezetett) lebonyolítási számlára utalja.

2. A befizetési kötelezettséget a Kincstár elszámolja, illetve átutalja az APEH, Munkaerőpiaci Alap és Tb. önkormányzatok felé.

Tartalomjegyzék