Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár);

b) a kincstári egységes számla (KESZ) pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetekre;

c) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterekre, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szervekre és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet és a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szerveit is;

d) az országos kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre;

e) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatra, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;

f) az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire;

g) a társadalombiztosítási pénzalapokra és azok kezelőire;

h) a vagyonkezelő szervezetekre.

2. § E rendelet vonatkozásában

a) a kincstári egységes számla (KESZ) lebonyolításában közreműködő szervezet: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, valamint a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ);

b) az 1. § a)-h) pontjaira az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

II.

A KINCSTÁRI ÜGYFÉL

3. § (1) A Kincstár ügyfele az a kincstári körbe tartozó vagy kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő költségvetési szerv, továbbá előirányzat, előirányzat-csoport, alap, amely részére a felügyeleti szerv kezdeményezése alapján a Kincstár számlát vezet.

(2) A Kincstár az ügyfelei részére

a) előirányzat-felhasználási keret,

b) maradványelszámolási,

c) letéti,

d) célelszámolási forintszámlát és

e) egyéb

számlákat vezet, illetve vezethet.

III.

A KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA

4. § (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes pénzforgalmi számla (KESZ) szolgál.

(2) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ-en tényleges pénzmozgást nem jelentő átvezetéssel kell elszámolni.

(3) A KESZ kezelője a Kincstár.

5. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során

a) a költségvetési szervek kijelölt pénzintézetnél - az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.-nél (a továbbiakban: OTP Rt.-nél) - vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján - külön jogszabályban foglaltak alapján - lebonyolított pénzforgalom;

b) a TÁKISZ által az önkormányzatok részére végzett illetményszámfejtés során átadott pénzeszközzel kapcsolatban lebonyolított pénzforgalom;

c) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek bankszámláin lebonyolított pénzforgalom;

d) a devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

6. § A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult.

IV.

A LETÉTI KEZELÉS

7. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) a KESZ felett rendelkezési jogokat gyakorló részére a Kormány,

b) a központi költségvetési szerv részére a pénzügyminiszter,

c) a helyi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben a pénzügyminiszter

engedélyezi.

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését, vagy

b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.

(4) A felügyeleti szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére - külön engedély nélkül - jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a letét keletkezésének időpontja,

b) a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,

c) a kedvezményezett neve, címe,

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontja, illetve határideje, a tényleges kiutalás időpontja.

(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - számot ad a letéti számla

a) év elejei nyitó állományáról;

b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásáról és felhasználásáról;

e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.

V.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FELÜGYELETI SZERVE ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMLÁI

8. § (1) A KESZ és a központi költségvetési szervek közötti pénzforgalom lebonyolítására, továbbá a fejezetek előirányzataiból a nem az államháztartás körébe tartozó szervezeteket megillető támogatások - ide nem értve a gazdálkodó szervek (Ptk. 685/C. §) számára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint folyósított és a felhalmozási kiadásokat, támogatásokat - folyósítására a Kincstárnál a felügyeleti szervek nevén vezetett

a) fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: elosztási számla),

b) év végi maradványelszámolási számla,

c) fejezeti befizetési számla,

d) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

szolgál.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt számlák megnyitására, illetve megszüntetésére - a fejezet létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a fejezeti kezelésű előirányzatok - külön kormányrendeletben szabályozott - fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

9. § (1) A felügyeleti szerv meghatározott célú, költségvetésen kívüli pénzforgalom lebonyolítására szolgáló letéti számláját kizárólag a Kincstárnál vezetheti.

(2) A fejezeti letéti számla megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

10. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél költségvetési gazdálkodása pénzügyi lebonyolítására a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlát használja.

(2) A költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó kincstári ügyfél, költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve részére

a) amennyiben az kincstári ügyfél, előirányzat-felhasználási keretet juttathat a Kincstáron keresztül, vagy

b) amennyiben nem kincstári ügyfél, távoli telephelye részére pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A pénzforgalmi betétkönyvről csak kiadást teljesíthet.

(3) A kincstári ügyfél központi költségvetési szerv

a) előirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) letéti számlát,

c) maradvány-elszámolási számlát,

d) pénzben érkezett külföldi segélyek és adományok forintban vezetett célelszámolási számlát

vezethet.

(4) A központi költségvetési szerv költségvetési előirányzattal nem rendelkező elkülönült szervezeti egysége részére a Kincstárban előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását kezdeményezheti.

(5) A központi költségvetési szerv számára előirányzat-felhasználási keretszámla a törzskönyvi nyilvántartásba történt felvétel után nyitható a Kincstárnál. Az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitására, illetve megszüntetésére - a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszűnésének időpontját követő 15 napon belül - a felügyeleti szerv intézkedni köteles.

(6) A maradvány-elszámolási számlát 1996. évben a Kincstár ügyfelei részére az 1996. évi Költségvetési törvény előírásai szerint nyitja meg.

(7) Célelszámolási forintszámla nyitását a felügyeleti szerv javaslatára a pénzügyminiszter engedélyezi.

(8) A központi költségvetési szerv letéti számlájának megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

11. § (1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az OTP Rt.-nél Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által az OTP számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosításidíj-fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3) A központi költségvetési szerv az OTP számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást kezdeményezhet.

(4) A központi beruházások között tervezett lakástámogatási előirányzat igénybevétele nem haladhatja meg a halmozott havi időarányos keretet.

(5) Az OTP számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.

12. § Az önkormányzatok megbízásából és forrásából származó központi illetményszámfejtéssel összfüggő kifizetésekre lebonyolítási számlát a TÁKISZ bármely pénzintézetnél vezethet. A lebonyolítási számlák tekintetében a letéti számlákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. § (1) A központi költségvetési szerv - devizahatósági engedéllyel - devizabetét-számlát belföldön kizárólag az MNB-nél, a külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.

(2) A kiadási előirányzat részét képező, jogszabály szerint devizában teljesülő kiadások fedezetére szolgáló devizaszámlára utalt összeget az előirányzat-felhasználási keret terhére kell elszámolni. A bevételi előirányzatot illető, devizában teljesülő és devizaszámlán tartott bevételek azok forintszámlára történő jóváírásával válnak a bevételi előirányzat teljesítése szempontjából bevétellé.

A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik számlái

14. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg számlavezető pénzintézetét.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát, illetve költségvetési elszámolási alszámlát egy pénzintézetnél nyithat, és csak egy elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-éig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.

(4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontját követő 15 napon belül kezdeményezni köteles a költségvetési elszámolási számla megszüntetését.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztására finanszírozási számlát,

b) az általa kivetett, illetve őt megillető adók, adójellegű befizetések, illetékek beszedésére adóbeszedési számlát,

c) az önkormányzat által ellátott, nem a kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,

d) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

e) az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére szolgáló számlákat,

f) a helyi kisebbségi önkormányzatok részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát,

g) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

h) bármely felhatalmazott pénzintézetnél devizabetét-számlát

vezethet.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat

a) költségvetési elszámolási számlát,

b) költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlát,

c) letéti számlát,

d) a helyi kisebbségi önkormányzatok részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát,

e) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

f) bármely felhatalmazott pénzintézetnél devizabetét-számlát

vezethet.

(8) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat az állami hozzájárulásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó - a nettósított normatív hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét - alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámla - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ának b) pontja alapján - a helyi önkormányzat részéről hitel fedezetéül nem szolgálhat, illetve az alszámláról hiteltörlesztés, kezességvállalás alapján történő kifizetés nem teljesíthető.

15. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit - az Áht. 99. §-ának (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.

(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése - a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 8 napon belül köteles tájékoztatni a TÁKISZ-t. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét a változásról 8 napon belül értesíti.

(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál - külön engedély nélkül - pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát

vezethet.

Az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia és a Munkaerőpiaci Alap által finanszírozott költségvetési szervek számlái

16. § (1) Az alap kezelője által az elkülönített állami pénzalap költségvetési gazdálkodásának pénzügyi lebonyolítása a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keret számlán történik.

(2) A Munkaerőpiaci Alap kezelője - az alap lebonyolításában közreműködő, a Kincstár ügyfelét képező költségvetési szerve részére - előirányzat-felhasználási keret számlát nyithat a Kincstáron keresztül.

(3) Az alap kezelője az alap egyes feladatainak elkülönített kezelésére alszámlákat nyithat.

(4) Az elkülönített állami pénzalap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az elkülönített állami pénzalap kezelője - az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül, a pénzügyminiszter egyetértésével - gondoskodik.

(5) A Magyar Tudományos Akadémia részére egy fejezeti előirányzat-felhasználási keret számlát kell nyitni az állami támogatás folyósításához.

(6) A Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület a Kincstárban

a) fejezeti költségvetési elszámolási számlát,

b) év végi maradványelszámolási számlát,

c) bevételi számlát

vezethet.

(7) A Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szervei részére a Kincstár pénzforgalmi számlát, célelszámolási forintszámlát vezet.

Az Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap és kezelőinek bankszámlái

17. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzeszközeit a Kincstárban vezetett számláin köteles tartani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a Kincstárban az alap nevén több pénzforgalmi számla vezethető.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzforgalmi számláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a társadalombiztosítási alapok kezelője gondoskodik.

18. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapot, a Nyugdíjbiztosítási Alapot kezelő Országos Egészségbiztosítási Pénztár és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság működési költségvetésének pénzforgalmát a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító szervezeti hálózat esetében a Kincstárban több pénzforgalmi számla vezethető.

(3) A társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szerv pénzforgalmi számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

VI.

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS

19. § (1) A központi költségvetési szerv működésére és felhalmozási kiadásaira a központi beruházások kivételével a költségvetési törvényben megállapított, illetve év közben módosított (a továbbiakban jóváhagyott) kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként havi időarányos (1/12) költségvetési előirányzat-felhasználási keretet kap. A Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(2) Amennyiben a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a tárgyhónapot megelőző 4 munkanapnál korábban közli a Kincstárral. Korrekciót esetenként csak az (1) bekezdés szerinti éves előirányzat 8%-át meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(3) Az időarányos havi ütemezéstől a (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani.

(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi beruházásokat és a nemzetgazdasági elszámolásokat.

(5) A fejezeti kezelésű speciális előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok címnél tervezett feladatok előirányzatai teljesítésarányosan, előirányzat-felhasználási terv vagy előirányzat-módosítás útján vehetők igénybe. Más fejezet költségvetési szerve, államháztartás másik alrendszere, vagy államháztartáson kívüli felhasználás közvetlen átutalással (kifizetés) történik.

Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a pénzügyminiszter engedélyével haladhatja meg. Az előirányzat-felhasználási tervet a felügyeleti szervnek negyedévente a negyedévet megelőző 10. napig kell benyújtani a Kincstárhoz.

(6) Az időarányostól eltérően folyósított keretet a Kincstár az engedélyezett előirányzat-felhasználási terv havi üteme szerint utalja a kincstári ügyfelek számlájára.

20. § A központi beruházások előirányzat-felhasználási keretét a Kincstárban megnyitott számlán kell jóváírni és a tényleges felmerüléskor kifizetni külön jogszabályban foglaltak szerint.

21. § A központi költségvetési szervek a tervezett bevételek beszedéséről maguk gondoskodnak, azok beérkezése illetve elmaradása közvetlenül befolyásolja az előirányzat-felhasználási lehetőséget.

22. § Az előirányzat-felhasználási terv tartalmát és formáját a pénzügyminiszter határozza meg.

23. § Az előirányzat-felhasználási keretben év közben bekövetkezett változásokat, a feladatelmaradással összefüggő várható előirányzati megtakarításokat a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériummal és a Kincstárral november 20-áig egyezteti. December hónapban a felügyeleti szerv részére az egyeztetés során megállapított éves várható költségvetési előirányzat-felhasználási keret és az addig folyósított összeg különbözetét kell jóváírni.

24. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok igazgatási szervei által folyósított, de a központi költségvetést terhelő pénzbeli juttatások költségvetési fedezetét - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kincstár havonta bocsátja az előirányzatokat tartalmazó fejezet rendelkezésére. Megállapodás alapján az előirányzat - egy- vagy kéthavi átalányfizetés után - igazodhat a tényleges kifizetésekhez. Az utolsó havi részletet a várható teljesítés figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv 8 napon belül gondoskodik a támogatás továbbutalásáról, és a társadalombiztosítási alapok kezelőivel való elszámolásról.

25. § A központi költségvetési szervnek a vállalkozási tevékenységből származó eredménye után, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott bevételei után a központi költségvetést megillető bevételi részt az előírt határidők szerint kell a Kincstár felé teljesíteni az előirányzat-felhasználási keret terhére a fejezeti befizetési számlán keresztül.

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzellátási, költségvetési befizetési rendje

26. § (1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, valamint normatív állami hozzájárulás együttes összegét - az Áht. 63. §-ának (1)-(4), valamint 101. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján, továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke összegével - csökkentett módon kell a helyi önkormányzat részére folyósítani a mellékletben meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben.

A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH útján végzi.

Az adatszolgáltatás elmulasztása miatti felfüggesztett folyósítás a pótlást képező átutalási időpontokban 10-én vagy 15-én teljesíthető.

Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár azonnali beszedési megbízással szedi be.

(2) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, és az állami hozzájárulás előirányzata külön jogszabály előírásai alapján módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítható.

(3) A normatív állami hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(4) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív állami hozzájárulással, amelyik számára a folyósítás történt.

27. § (1) A címzett és céltámogatásokat a Kincstár - az önkormányzat számlavezető pénzintézete útján - teljesítményarányosan és a kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását vagy egyesülését.

(2) A helyi önkormányzatokat megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások maradványának összegét a Kincstár minden évben január 31-ig megállapítja és erről a Belügyminisztériumot tájékoztatja. Maradvány felhasználása esetén az igénybevételre kerülő összeggel - a pénzügyi teljesítés előtt - a címzett és céltámogatások tárgyévi előirányzatát a Belügyminisztérium megnöveli és erről a Kincstárt értesíti.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben, illetve kormányközleményben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll. A változásról a TÁKISZ-t haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, és egyidejűleg a Kincstárt értesíti.

28. § (1) A színházak épület fenntartására, működtetésére szolgáló önkormányzati támogatást havi egyenlő részletekben a Belügyminisztérium utalványozza és a Kincstár az APEH útján átutalja minden hónap 10-éig.

(2) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok működtetését szolgáló önkormányzati támogatást 12 egyenlő részletben folyósítja a Kincstár a Belügyminisztérium utalványozása alapján minden hónap 10-éig.

(3) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozója a Belügyminisztérium. Folyósítása teljesítményarányosan történik minden hónap 10-éig, vagy 25-éig.

29. § A 27-28. §-okban foglalt támogatások fedezetét a Kincstár a megállapított időpontokhoz, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan elszámolási kötelezettséggel bocsátja rendelkezésre.

30. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények köztartozásai, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és önkormányzat egybehangzó megállapítása szerint 50%-nál nagyobb arányban finanszíroz az OEP, az OEP havi finanszírozási szerződése alapján az intézményt megillető havi OEP átutalásból kerülnek nettósításra.

Az első nettósításra az 1995. december 27-i átutalásból kerül sor. Ehhez és a további nettósításhoz a TÁKISZ-ok a szükséges adatokat a saját számfejtési körükből közvetlenül, a többi érintett intézményre az önkormányzattól - minden hónap 10-éig a TÁKISZ-hoz - benyújtott adatszolgáltatásból készített intézménysoros megyei összesítőt minden hónap 18-áig átadják a Megyei Egészségügyi Pénztárak részére.

Az OEP az adóhatóság felé minden hónap 20-áig teljesít.

Az OEP a nettó összeget az intézménynek minden hó 27-éig átutalja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak miatt az OEP finanszírozási körben az OEP tárgyhavi befizetései az adóhatóság felé előlegnek tekintendők.

31. § Az állami adóhatóság a TÁKISZ-oknak azonosítót ad ki a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.

32. § (1) Az illetékbevételből a helyi önkormányzatok költségvetési törvényben meghatározott köre közvetlenül vagy közvetett módon részesedik.

(2) Az illetékbevételből részesedő önkormányzatok az illetékhivatalt működtető városi önkormányzattal megállapodnak a beszedett és őket a költségvetési törvény alapján megillető bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettséget, az elszámolás ellenőrzésének a módját.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő költségek 1/12 részét az illetékhivatal a beszedett illetékből havonta visszatartja, és az illetékhivatalt működtető városi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át, amely azt a költségvetésében illetékbevételként számolja el.

(4) Az illetékhivatalt működtető önkormányzat jegyzője minden hónap 20. napjáig az ezen időpontig beszedett illetékbevételnek - a (3) bekezdésben foglalt költségek levonása utáni - összegéből a költségvetési törvény alapján jogosult önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Az illetékhivatal egyidejűleg átutalja a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlájára azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezése alapján országos összesítés után elosztva illeti meg a megyei önkormányzatokat. A pénzintézet e bevételrészt a tárgyhó 25-éig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

33. § Az önkormányzatok által beszedett, de nem, illetőleg részben nem az önkormányzatot megillető adók, illetékek és más bevételek át- és továbbutalásának rendjét - ha törvény másként nem rendelkezik - a pénzügyminiszter állapítja meg.

34. § (1) A normatív állami hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza;

b) az önkormányzatot megillető pótlólagos állami hozzájárulás és támogatás kiutalásáról a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül a Kincstár - az APEH útján - gondoskodik.

(2) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözete - visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos igény - és a különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat összegének számítási módszerét a pénzügyminiszter teszi közzé.

(3) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat fizetésének módjára és időpontjára az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. § A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti a KESZ számlájára.

Az elkülönített állami pénzalapok pénzellátási, befizetési rendje

36. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzat-felhasználási lehetősége a ténylegesen befolyt bevételek és a jóváhagyott támogatásnak megfelelő előirányzat-felhasználási keret együttes összege, amely a (3) bekezdés szerint egészíthető ki átmeneti hitelnyújtással.

(2) Az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által elkészített előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok részére hitelt a költségvetési törvényben meghatározott esetben és feltételekkel nyújthat.

37. § Az elkülönített állami pénzalap a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget - ha törvény másként nem rendelkezik - az előirányzat felhasználási tervben figyelembe kell venni.

A társadalombiztosítási alapok pénzellátási rendje

38. § (1) A költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére, a központi költségvetés garanciális és hozzájárulási kötelezettségeinek teljesítéseként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a KESZ számlájáról közvetlen támogatásban - ha törvény másként nem rendelkezik - havi bontásban, finanszírozási terv alapján részesülnek

(2) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapja részére a költségvetési törvényben meghatározott hitelt annak törvény előírásai szerint folyósíthatja.

Egyéb kiadások, támogatások pénzellátási rendje

39. § A központi beruházások és a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatainak teljesítéséről a Kincstár - külön jogszabályokban foglaltak szerint - gondoskodik.

VII.

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40. § A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit az általa kijelölt személy(ek)re átruházhatja.

41. § A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé

a) a nemzetgazdasági számlák rendjét;

b) az előirányzat-felhasználási számlák rendjét;

c) a maradvány és letéti számlák rendjét;

d) a pénzforgalmi számlák rendjét.

42. § 1996. január 1. után csak a 3-18. §-okban megállapított és a pénzügyminiszter tájékoztatójában szereplő számlarendnek megfelelő számlák vezethetők.

43. § A Közúti Igazgatóságok pénzforgalmi számláinak vezetése - átalakulásukig, de legtovább 1996. június 30-ig - a jelenlegi rend szerint történhet.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) E rendelet - a melléklet kivételével - 1996. január 1-jén lép hatályba, rendelkezései közül a 3-18. §-okban foglaltakat a 42. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. A melléklet 1995. december 27-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről szóló 140/1993. (X. 12.) Korm. rendelet és az ezt módosító 121/1994. (IX. 8.) Korm. rendelet, a 23/1995. (III. 8.) Korm. rendelet, a 80/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. §-a hatályát veszti.

Melléklet a 159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATOK NETTÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE

(1995. XII. 27. - 1996. XII. 20.)

SorszámAz SZJA + kieg. átengedett bevétel és normatív támogatás nettó összegének utalása az önkormányzat feléA nettósítás tartalma (levonások)
időpontarányai %
1996. évi előirányzat
1.1995. 12. 27.7,7-
2.1996. 01. 25.7,7a december havi kifizetéseket és
január 15-ig kifizetett 13. havi illetményt terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
3.1996. 02. 25.7,7a január havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
4.1996. 03. 25.7,7a február havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
5.1996. 04. 25.7,7a március havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
6.1996. 05. 25.7,7az április havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
7.1996. 06. 25.7,7a május havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
8.1996. 07. 25.7,7a június havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
9.1996. 08. 25.7,7a július havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
10.1996. 09. 25.7,7az augusztus havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
11.1996. 10. 25.7,7a szeptember havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
12.1996. 11. 25.7,7az október havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke visszapótlás
13.1996. 12. 20.7,6a november havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke elszámolása
(zárás)

A levont összegből:

1. A TÁKISZ (FÁKISZ) forgótőke szükségletet és visszapótlást a "Kincstári MNB" a TÁKISZ (OTP-nél vezetett) lebonyolítási számlára utalja.

2. A befizetési kötelezettséget a Kincstár elszámolja, illetve átutalja az APEH, Munkaerőpiaci Alap és Tb. önkormányzatok felé.

Tartalomjegyzék