140/1993. (X. 12.) Korm. rendelet

az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 124. § (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) az állami forgóalap kezelőjére;

b) az állami forgóalap pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetekre;

c) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterekre, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szervekre és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;

d) a helyi önkormányzatokra, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;

e) az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire;

f) a társadalombiztosítási pénzalapokra és azok kezelőire;

g) a vagyonkezelő szervezetekre.

2. §

E rendelet vonatkozásában

a) az állami forgóalap lebonyolításában közreműködő szervezet: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség;

b) az 1. § b)-g) pontjaira az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

II.

A BANKSZÁMLAVEZETÉS ÉS A LETÉTI KEZELÉS RENDJE

3. §

(1) Nem tekintendő a költségvetési elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása, bevételeinek és kiadásainak elszámolása során

a) az állami forgóalap kezelője által kezelt központi letéti számlákon lebonyolított pénzforgalom;

b) a felügyeleti szerv, az önkormányzati hivatal és a költségvetési szerv által kezelt letéti számlán lebonyolított pénzforgalom;

c) az állami (kincstári) vagyon értékesítéséből és más hasznosításából származó bevételek beszedésére és felhasználására szolgáló számlákon - külön jogszabályok szerint, az állami forgóalapon kívül - lebonyolított pénzforgalom;

d) a költségvetési szervek kijelölt pénzintézetnél - az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.-nél (a továbbiakban: OTP Rt.-nél) - vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján - külön jogszabályban foglaltak alapján - lebonyolított pénzforgalom;

e) a költségvetési szerv működési költségvetésén kívül eső meghatározott feladatok (központi illetményszámfej-tés, központi beszerzés) ellátásával kapcsolatos lebonyolítási jellegű pénzforgalom;

f) a költségvetési elszámolási körbe tartozó bevételeket, kiadásokat, a rendelkezésre álló pénzkészletet időlegesen befolyásoló, nyilvántartási, beszámolási és rendezési kötelezettséggel járó kiegyenlítő, függő és átfutó jellegű pénzforgalom.

(2) Az államháztartás alrendszereiben az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt pénzforgalom lebonyolítására meghatározott bankszámlák szolgálnak.

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt pénzforgalomról folyamatos nyilvántartási kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

4. §

(1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés a pénztárban vagy erre a célra vezetett, elkülönített bankszámlán.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített bankszámlán való kezelését - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) az állami forgóalap kezelője részére a Kormány;

b) a központi költségvetési szerv részére a pénzügyminiszter;

c) a helyi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben a pénzügyminiszter

engedélyezi.

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti bankszámla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését;

b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.

(4) A felügyeleti szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére - külön engedély nélkül - jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek - betét-elhelyezés, értékpapír-vásárlás - csak a letevő erre vonatkozó felhatalmazása, illetőleg kérése esetén végezhetők. Ha a pénzügyi műveletek hozamának felhasználásáról a letevő nem rendelkezik, azt a számlatulajdonos köteles a költségvetési elszámolási számlája javára legkésőbb az év végéig átutalni.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a letét keletkezésének időpontja,

- a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,

- a kedvezményezett neve, címe,

- a letét elrendelt kiutalásának időpontja, illetve határideje, a tényleges kiutalás időpontja.

(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - számot ad a letéti számla

a) év elejei nyitó állományáról;

b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásáról és felhasználásáról;

e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.

Az állami forgóalap, a központi költségvetési szervek felügyeleti szervének és a központi költségvetési szervek bankszámlái[1]

5. §

(1) Az állami forgóalap a központi költségvetést megillető bevételek beszedésére és a központi költségvetést terhelő közvetlen kiadások teljesítésére, illetőleg támogatások folyósítására szolgáló bankszámlák összessége.

(2)[2] Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani - a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások.

(3)[3] Az állami forgóalap kezelője a Pénzügyminisztérium.

(4)[4] Az állami forgóalaphoz kapcsolódó bevételi és a kiadási számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult.

[5]

6. §

(1) Az állami forgóalap és a központi költségvetési szervek közötti pénzforgalom lebonyolítására, továbbá a fejezetek előirányzataiból a nem az államháztartás körébe tartozó szervezeteket megillető támogatások - ide nem értve a gazdálkodó szervek (Ptk. 685/C. §) számára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint folyósított és a felhalmozási kiadásokat, támogatásokat - folyósítására a Magyar Nemzeti Banknál a felügyeleti szervek nevén vezetett fejezeti

a) költségvetési (pénzellátási) számla;

b) év végi maradványelszámolási számla;

c) társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla;

d) bevételi számla;

e) fejezeti költségvetési elszámolási számla szolgál.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt számlák megnyitására, illetve megszüntetésére - a fejezet létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt számlák kizárólag költségvetési befizetési, illetve pénzellátási célokra használhatók, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható, az ott kezelt pénzeszközökből betét elhelyezés, értékpapír-vásárlás nem teljesíthető.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt fejezeti költségvetési elszámolási számla a fejezeti kezelésű pénzeszközök - külön kormányrendeletben szabályozott -fejezeten belüli és kívüli felhasználásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

7. §

(1) A felügyeleti szerv meghatározott célú, költségvetésen kívüli pénzforgalom lebonyolítására szolgáló letéti számláját kizárólag a Magyar Nemzeti Banknál vezetheti.

(2) A fejezeti letéti számla megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

[6]

8. §

(1) Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát a Magyar Nemzeti Banknál vezetett költségvetési elszámolási számlán köteles lebonyolítani. A pénzügyminiszter kivételesen megállapodást köthet más pénzintézettel meghatározott költségvetési szervek bankszámlájának vezetésére.

(2) A részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát

- vagy az önállóan gazdálkodó szerv számlavezető pénzintézetének a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv székhelyén vagy ahhoz közel működő fiókjánál (kirendeltségénél) vezetett költségvetési elszámolási számlán,

- vagy pénzforgalmi betétkönyv útján bonyolíthatja le.

(3) A központi - önállóan vagy részben önállóan -gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen költségvetési elszámolási számla vezetésére jogosult, továbbá az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a nem székhelyén működő szervezeti egysége részére, ha a gazdálkodás körülményei és nagyságrendje indokolttá teszi, a Pénzügyminisztérium külön engedélyével kihelyezett elszámolási számlát vezethet.

(4) A központi költségvetési szerv számára költségvetési elszámolási számla a törzskönyvi nyilvántartásba történt felvétel után - külön engedély nélkül - nyitható. A bankszámla megnyitására, illetve megszüntetésére - a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszűnésének időpontját követő 15 napon belül - a felügyeleti szerv intézkedni köteles.

9. §

A központi költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alcímű számlán kötheti le.

10. §

(1) A központi költségvetési szerv a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően engedélyezett - a Magyar Nemzeti Bank állal vezetett - letéti bankszámlával rendelkezhet.

(2) A központi költségvetési szerv letéti számlájának megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.

11. §

(1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az OTP Rt.-nél Lakásépítés és - vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által az OTP számla javára teljesített átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesz-tésével, kamat- és biztosításidíj-fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3) A központi költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájáról az OTP számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást teljesíthet, az OTP számlán indokolatlan összeget nem tarthat.

(4) Az OTP számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.

12. §

(1) A központi költségvetési szerv számára területi, illetve ágazati és funkcionális feladatok pénzügyi lebonyolítására a felügyeleti szerv kezdeményezésére a pénzügyminiszter az állam vállalkozói vagy kincstári vagyonának kezelésével, a központosított illetmény-számfejtéssel, beszerzési tevékenységgel kapcsolatban külön lebonyolítási számlák vezetését engedélyezheti.

(2) A lebonyolítás rendjét a felügyeleti szerv szabályozza. A lebonyolítási számlák tekintetében a letéti számlákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. §

A központi költségvetési szerv - devizahatósági engedéllyel - devizabetét számlát vezethet bármely erre felhatalmazott pénzintézetnél.

A helyi önkormányzati költségvetési szervek bankszámlái

14. §

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézetét.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát egy pénzintézetnél nyithat, és csak egy elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani.

(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-ig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.

(4) A helyi önkormányzat megszűnése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontját követő 15 napon belül kezdeményezni köteles a költségvetési elszámolási számla megszüntetését.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerve a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztására finanszírozási számlát;

b) az általa kivetett, illetve őt megillető adók, adójellegű befizetések, illetékek beszedésére adóbeszedési számlát;

c) az önkormányzat által ellátott, nem a kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát;

d) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és - vásárlás támogatási számlát;

e) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát;

f) bármely felhatalmazott pénzintézetnél devizabetét számlát

vezethet.

(7)[7] A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat az állami hozzájárulásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó "Állami hozzájárulások" című alszámlán köteles lebonyolítani. Az alszámla - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § b) pontja alapján - a helyi önkormányzat részéről hitel fedezetéül nem szolgálhat, illetve az alszámláról hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.

15. §

(1) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetési elszámolási számláját az önkormányzat által saját számlavezetőjének választott pénzintézetnél köteles megnyitni és vezetni. Egy költségvetési szerv egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet.

(2) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásbavétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése - a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 8 napon belül köteles tájékoztatni a TÁKISZ-t. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét a változásról 8 napon belül értesíti.

(3) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál - külön engedély nélkül - pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán kívül

a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és - vásárlás támogatási számlát;

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát vezethet.

Az elkülönített állami pénzalapok bankszámlái

16. §

(1) Az alap kezelője az elkülönített állami pénzalap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett bankszámlán köteles lebonyolítani.

(2) Több költségvetési fejezetet érintő, területi gazdálkodást lebonyolító elkülönített állami pénzalap esetében a számlavezető pénzintézetnél az alap nevén több bankszámla vezethető.

(3) Az elkülönített állami pénzalap bankszámlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az elkülönített állami pénzalap kezelője - az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül, a pénzügyminiszter egyetértésével - gondoskodik.

(4) Az elkülönített állami pénzalap szabad pénzeszközei betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél köthetők le.

A társadalombiztosítási alapok és kezelőinek bankszámlái

17. §

(1) A társadalombiztosítási alapok költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett bankszámlákon kell lebonyolítani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító alap esetében a számlavezető pénzintézetnél az alap nevén több bankszámla vezethető.

(3) A társadalombiztosítási alapok bankszámláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a társadalombiztosítási alapok kezelője gondoskodik.

18. §

(1) A társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szerv a működési költségvetésének pénzforgalmát -ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett bankszámlán köteles lebonyolítani.

(2) Területi gazdálkodást lebonyolító szervezeti hálózat esetében a számlavezető pénzintézetnél több bankszámla vezethető.

(3) A társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szerv bankszámlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül - a társadalombiztosítási alapok irányító szervezete gondoskodik.

(4) A társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szerv a szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél - a költségvetési elszámolási számlához, kapcsolódó alcímű számlán - kötheti le.

III.

A PÉNZELLÁTÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉS RENDJE

19. §

(1) A felügyeleti szerv a központi költségvetési szervek működésére, felújítási kiadásaira és a fejezeti kezelésű előirányzatokra a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve év közben módosított kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként költségvetési támogatásban részesül az állami forgóalap terhére.

(2) A támogatás megállapítása során a fejezel előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a kormányzati beruházásokat, az államháztartás alrendszereinek és a gazdálkodó szervezeteknek az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott módon nyújtott támogatásokat.

20. §

(1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve az állami forgóalapból pénzellátási terven alapuló módon részesül támogatásban.

(2) A pénzellátási terv a költségvetési feladatok pénzügyi teljesítéséhez és a kiadások teljesítésébe bevont bevételek tervezett időarányos, illetve tényleges beérkezéséhez igazodóan a költségvetési támogatás folyósításának ütemezését tartalmazza a 21-22. §-okban foglaltak figyelembevételével.

21. §

(1) A központi költségvetési szervek bevételeik beszedéséről maguk gondoskodnak, és azokat közvetlenül és elsődleges forrásként kiadásaik teljesítésére fordítják.

(2) A pénzellátási terv magában foglalja a felügyeleti szervet időarányos részletekben megillető költségvetési támogatást a hozzá tartozó költségvetési szervek költségvetésében megállapított működési kiadások és tervezett saját bevételek különbözeteként.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előirányzatok évközi módosításából adódó változásokra, valamint a felújításra, a fejezeti kezelésű - ezen belül a fejezeti tartalék - előirányzatokra, a kormányzati rendkívüli kiadásokra a támogatást teljesítményarányosan, a kiadások felmerüléséhez és a bevételek keletkezéséhez igazodóan kell ütemezni.

22. §

A pénzellátási terv benyújtásának módját a pénzügyminiszter határozza meg.

23. §

A felügyeleti szerv a pénzellátási tervet negyedévenként előre, a tárgynegyedévet megelőző hónap 15-ig, az első negyedévben január 15-ig juttatja el a Pénzügyminisztériumhoz.

24. §

(1) A felügyeleti szerv a pénzellátási tervben, illetve azon kívül előleg-folyósítást a gazdálkodás váratlan (vis maior) körülményeivel kapcsolatosan kezdeményezhet.

(2) Nem kérhet és nem kaphat előleget, az időarányosan folyósítandó költségvetési támogatás esetében támogatáselőrehozatalt a felügyeleti szerv a felügyelete alá tartozó költségvetési szerve számára, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódóan, ha a költségvetési szerv, illetve a felügyeleti szerv betéttel, illetőleg állami értékpapírokkal rendelkezik.

25. §

Az évközi módosításokat és a feladat-elmaradással összefüggő várható előirányzati megtakarításokat a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériummal november 25-ig egyezteti. December hónapban a felügyeleti szerv részére az egyeztetés során megállapított éves várható költségvetési támogatás és az addig folyósított támogatás különbözetét kell kiutalni.

26. §

(1) A társadalombiztosítási alapok kezelői által folyósított, de a központi költségvetést terhelő pénzbeli juttatások költségvetési fedezetét - ha törvény másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztérium havonta bocsátja az előirányzatokat tartalmazó fejezet rendelkezésére. Megállapodás alapján a kiutalás - egy- vagy kéthavi átalányfizetés után - igazodhat a tényleges kifizetésekhez. Az utolsó havi részletet a várható teljesítés figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv 8 napon belül gondoskodik a támogatás továbbutalásáról, és a társadalombiztosítási alapok kezelőivel való elszámolásról.

27. §

A központi költségvetési szervnek a vállalkozási tevékenységből származó eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-ig kell teljesíteni a felügyeleti szerv bevételi számlájára.

28. §

(1) A központi költségvetési szerv a költségvetési pénzmaradványából a központi költségvetést megillető részt -külön rendeletben foglaltak szerint - a felügyeleti szerv év végi maradványelszámolási számlájára utalja át.

(2) A felügyeleti szerv a fejezet költségvetési pénzmaradványából a központi költségvetést megillető részt a Pénzügyminisztérium rendelkezése szerint utalja át az állami forgóalap kijelölt számlájára.

29. §

A felügyeleti szerv és a központi költségvetési szervek 27-28. §-okban nem szabályozott költségvetési befizetéseinek rendjét - kivéve az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott költségvetési kapcsolatokat és ideértve az ellenőrző szervek által feltárt és a vizsgált szerv által elismert szabálytalanságok (jogtalan támogatás igénybevétel, céltól eltérő felhasználás, helytelen pénzmaradvány-megállapítás) nyomán elrendelt befizetéseket - a pénzügyminiszter határozza meg.

A helyi önkormányzatok pénzellátási, költségvetési befizetési rendje

30. §

(1)[8] A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulását a Pénzügyminisztérium - az APEH útján - havi egyenlő részletekben közvetlenül a helyi önkormányzatnak folyósítja a tervezett mutatók alapján meghatározott, illetve jogszabály rendelkezéseinek megfelelően módosított előirányzat teljesítésére

a) a nagyközségi és községi önkormányzatok részére a tárgyhó 10-éig,

b) a fővárosi, fővárosi kerületi, megyei, megyei jogú városi és egyéb városi önkormányzatok részére a tárgyhónap 16-áig.

(2) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, és az állami hozzájárulás előirányzata külön jogszabály előírásai alapján módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítható.

(3) A normatív állami hozzájárulás évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(4) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el az állami hozzájárulással, amelyik számára a folyósítás történt.

31. §

(1) A címzett és a céltámogatásokat a Pénzügyminisztérium - az ÁFI Rt. és az önkormányzat számlavezető pénzintézete útján - a fejlesztések, rekonstrukciók megvalósulási ütemével és a kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok év közbeni szétválását vagy egyesülését.

(2) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel. A változásról a TÁKISZ-t haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

32. §

(1) A személyi jövedelemadó helyi önkormányzatot megillető hányadának és a személyi jövedelemadó kiegészítésének egytizenketted részét a Pénzügyminisztérium - az APEH útján - havonta a tárgyhónap 5-ig közvetlenül a helyi önkormányzatnak folyósítja. A központi folyósítás nem igazodik az önkormányzatok év közbeni szétválásához és egyesüléséhez.

(2) A színházak működtetésére szolgáló önkormányzati támogatást május 31-ig havi arányos részletekben, június hónapban a következő három havi részletet egy összegben, szeptembertől a fennmaradó részt havi arányos részletekben bocsátja a Pénzügyminisztérium - az APEH útján - az önkormányzat rendelkezésére.

(3) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatai terhére megállapított, valamint a fejezetek költségvetése terhére történt átcsoportosítással összefüggő támogatások, kiegészítések kiutalásánál a Pénzügyminisztérium teljesítményarányos folyósítást engedélyez.

33. §

A 30-32. §-okban foglalt támogatások fedezetét a Pénzügyminisztérium a megállapított időpontokhoz, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan - a pénzügyminiszter rendeletében és megállapodásban foglallak szerint - elszámolási kötelezettséggel bocsátja az APEH, illetve az ÁFI Rt. rendelkezésére.

34. §

(1) Az illetékbevételből a helyi önkormányzatok költségvetési törvényben meghatározott köre közvetlenül vagy közvetett módon részesedik.

(2) Az illetékbevételből részesedő önkormányzatok az illetékhivatalt működtető városi önkormányzattal megállapodnak a beszedett és őket a költségvetési törvény alapján megillető bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettséget, az elszámolás ellenőrzésének a módját.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő költségek egytizenketted részét az illetékhivatal a beszedett illetékből havonta visszatartja, és az illetékhivatalt működtető városi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át, amely azt a költségvetésében illetékbevételként számolja el.

(4) Az illetékhivatalt működtető önkormányzat jegyzője minden hónap 20. napjáig az ezen időpontig beszedett illetékbevételnek - a (3) bekezdésben foglalt költségek levonása utáni - összegéből a költségvetési törvény alapján jogosult önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Az illetékhivatal egyidejűleg átutalja a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlájára azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezése alapján országos összesítés után elosztva illeti meg a megyei önkormányzatokat. A pénzintézet e bevételrészt a tárgyhó 25-ig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

35. §

Az önkormányzatok által beszedett, de nem, illetőleg részben nem az önkormányzatot megillető adók, illetékek és más bevételek át- és továbbutalásának rendjét - ha törvény másként nem rendelkezik - a pénzügyminiszter állapítja meg.

36. §

(1) A normatív állami hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza az állami forgóalap kijelölt számlájára;

b) az önkormányzatot megillető pótlólagos állami hozzájárulás és támogatás kiutalásáról a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül a Pénzügyminisztérium - az APEH útján - gondoskodik.

(2) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az ÁHT 64. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözet - visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos igény - és a különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat összegének számítási módszerét a pénzügyminiszter teszi közzé.

(3) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az ÁHT 64. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott különbözet után fizetendő - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamat fizetésének módjára és időpontjára az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. §

A helyi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti az állami forgóalap pénzügyminiszter által kijelölt számlájára.

Az elkülönített állami pénzalapok pénzellátási, befizetési rendje

38. §

(1) Az elkülönített állami pénzalap részére - ha törvény másként nem rendelkezik - a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a módosított költségvetési támogatás pénzellátási terv alapján havonta, legkésőbb a tárgyhónap 25-ig folyósítja az állami forgóalap kezelője.

(2) A pénzellátásnak igazodnia kell az alap esedékes kiadási kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(3) Elkülönített állami pénzalapok egymás közötti pénzeszköz átadásával-átvételével, a központi költségvetéssel megosztott bevételekkel kapcsolatos átutalásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az érintettek megállapodása alapján kell teljesíteni. A privatizációs bevételekből az elkülönített állami pénzalapok részére átengedett bevételek átutalását a privatizációs bevételek befolyási ütemének függvényében, lehetőség szerint havonta kell teljesíteni.

39. §

Az elkülönített állami pénzalap a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget - ha törvény másként nem rendelkezik-havonta, időarányos összegben köteles teljesíteni az állami forgóalap kijelölt bankszámlájára.

A társadalombiztosítási alapok pénzellátási rendje

40. §

A költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve módosított előirányzatok terhére, a központi költségvetés garanciális és hozzájárulási kötelezettségeinek teljesítéseként a társadalombiztosítási alapok az állami forgóalapról közvetlen támogatásban - ha törvény másként nem rendelkezik - havi egyenletes ütemben részesülnek a járulékfizetési határidőhöz igazodóan.

Vagyonkezelő szervezetek pénzellátási, költségvetési befizetési rendje

41. §

(1) A vagyonkezelő szervezet, ha az költségvetési szerv és működési költségvetésének forrása az állami (kincstári) vagyonból származó bevétel, a pénzellátási terv kialakításáról és annak teljesítéséről a felügyeleti szerv és a költségvetési szerv megállapodást köt.

(2) A vagyonkezelő szervezet költségvetési befizetési kötelezettségeinek rendjét - ha törvény másként nem rendelkezik - a pénzügyminiszter a felügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

Egyéb kiadások, támogatások pénzellátási rendje

42. §

A központi költségvetés e rendelet 19-41. §-aiba nem tartozó és az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá nem tartozó kiadásainak, támogatásainak teljesítése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

43. §

A kormányzati beruházások és a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatainak teljesítéséről az ÁFI Rt. - külön jogszabályokban foglaltak szerint - gondoskodik. A kiadások teljesítéséhez a költségvetési fedezetet a Pénzügyminisztérium megállapodásban foglaltak alapján - elszámolási kötelezettség mellett - bocsátja az ÁFI Rt. rendelkezésére.

IV.

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

44. §

A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit az általa kijelölt személy(ek)re átruházhatja.

45. §

A Kormány utasítja a pénzügyminisztert, hogy tájékoztatóban tegye közzé

a) az állami forgóalap számláit;

b) a központi költségvetés letéti számláit;

c) a költségvetési szervek bankszámlarendjét;

d) az állami (kincstári) vagyon értékesítésével és hasznosításával és a bevételek felhasználásával kapcsolatos lebonyolítási számlák vezetésének rendjét;

e) a központi költségvetési szervek pénzellátási tervét;

f) a költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és az állami forgóalap pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetek költségvetési befizetési rendjét.

46. §

(1) 1993. december 31. után csak a 3-18. §-okban megállapított és a pénzügyminiszter tájékoztatójában részletesen szabályozott bankszámlarendnek megfelelő bankszámlák vezethetők.

(2) A megszűnő bankszámlák állományát a pénzügyminiszter tájékoztatójának kihirdetését követő 60 napon belül a számlatulajdonos költségvetési szervnek - ha jogutód számla nem nevezhető meg - a költségvetési elszámolási számlájára, a helyi önkormányzat megszűnő lebonyolítási számláinak egyenlegét a költségvetési elszámolási számlájára; más számlatulajdonos esetében, illetve a megszűnő állóeszközfenntartási alap számla egyenlegét a felügyeleti szerv fejezeti költségvetési elszámolási számlájára vagy év végi maradvány-elszámolási számlájára kell átutalni.

(3) A felügyeleti szerv e rendelettel megszűnő állóesz-közfenntartási alap számlája helyébe a Magyar Nemzeti Bank központi intézkedése alapján - a bankszámlaszám változatlansága mellett - a fejezeti költségvetési elszámolási számla kerül.

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §

(1) A rendelet 1993. október 15-én lép hatályba, rendelkezései közül a 3-18. §-okban foglaltakat a 46. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése;

b) a központi költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok 1992. évi költségvetésének kidolgozásáról és az évközi adatszolgáltatás rendjéről szóló 8/1992. (IV. 23.) PM rendelet

a hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter