172/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtására kiadott 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
1. §
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtására kiadott 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre módosul:
"(3) A T. 1. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a nevelőszülő különösen akkor jogosult a családi pótlékra,
a) ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbe fogadó szülei 3 hónapot meghaladóan
aa) előzetes letartóztatásban vannak,
ab) szabadságvesztés büntetésüket töltik,
ac) fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelésben vagy ápolásban, szanatóriumi ellátásban részesülnek,
ad) bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesülnek,
ae) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítenek,
af) külföldön tartózkodnak;
b) ha a gyermeket a gyámhatóság vagy a bíróság nevelőszülőnél helyezi el."
2. §
(1) Az R. 7. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelmei növelni kell az értékpapírból származó jövedelemmel, az osztalék jövedelemmel és a kapott tartás összegével. Az így megállapított jövedelem csökkenthető
a) a fizetendő személyi jövedelemadó,
b) a levont (befizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék,
c) a levont munkavállalói járulék,
d) a T. 1/A. §-ának (3) bekezdése szerint nyújtott tartás, é) a gyermekgondozási segély,
f) a gyermeknevelési támogatás éves összegével."
(2) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A családban az egy főre jutó havi nettó jövedelmet az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozaton kell az igénylőnek a családi pótlékot folyósító szervnél bejelenteni. Ha a családi jövedelem számításánál figyelembe vehető családtagok közül legalább egy személy személyi jövedelemadó bevallásra kötelezett - függetlenül attól, hogy saját maga vagy munkáltatója nyújtotta be az adóbevallást - a nyilatkozat mellékletét képező adatlapot is ki kell tölteni. A nyilatkozatot és adatlapot két példányban kell kiállítani, az egyik példányt a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtani, a másik példányt pedig az igénylőnek öt évig meg kell őrizni."
3. §
(1) Az R. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Egyedülállóként kell figyelembe venni az is, akinek a házastársa
a) munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és a keresete, jövedelme, illetve rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági nyugdíja együttesen nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét,
b) nyugellátásban - kivéve az a) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül, és annak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
c) rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,
d) 60 napot meghaladóan pszichiátriai fekvőbeteg-intézeti gyógykezelés alatt áll,
e) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti,
f) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, és keresete, jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét."
(2) Az R. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni az is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban, kivéve, ha élettársa van."
4. §
Az R. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
"(2) Ha a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után egészségi állapotának javulása miatt nem jár magasabb összegű családi pótlék, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a szülőnek családi pótlék abban az esetben állapítható meg, ha a T. 1. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállnak kivéve, ha arra három- vagy többgyermekesként jogosult. Ilyen esetben a nyilatkozatot (adatlapot) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig kell benyújtani."
5. §
(1) Az R. 15. §-ának (3) bekezdésé helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A T. 7. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a jogosultságot a jövedelemváltozás hónapja szerinti egy főre jutó nettó jövedelem alapján kell megállapítani. Az a tényt, hogy a jövedelemcsökkenés előreláthatóan meghaladja a 6 hónapot, az igény benyújtásával egyidejűleg igazolni kell."
(2) Az R. 15. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) Ha a családi pótlék folyósítására a T. 7. § (5) bekezdése alapján a jövedelemcsökkenés kezdetétől került sor, a családi pótlékban részesülő a T. 13. § (2) bekezdés alapján köteles bejelenteni, ha a jövedelemcsökkenés oka hat hónapnál korábban megszűnt. A bejelentés elmulasztása miatt kifizetett családi pótlékot az igénylőnek a T. 10. §-ában foglaltakszerint kell visszafizetni.
(5) A családi pótlékot folyósító szerv a (3) bekezdésben említett tartós jövedelemcsökkenés tényének igazolását kérheti a bejelentéstől számított hat hónap elteltével.
(6) A (2)-(3) bekezdésben említett esetben a 7. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a nettó jövedelem kiszámításánál a személyi jövedelemadó helyett a befizetett vagy levont jövedelemadó-előleget kell figyelembe venni. A jövedelemváltozást a 2. számú melléklet szerinti "Nyilatkozat a jövedelemváltozásról" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
(7) A "Nyilatkozat a jövedelemváltozásról" elnevezésű nyomtatványt két példányban kell kiállítani és annak egyik példányát a családi pótlék folyósítására illetékes szervhez kell benyújtani, a másik példányát pedig 5 évig meg kell őrizni. A (3)-(4) bekezdésben szabályozott esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a tartós jövedelemváltozás tényét bizonyító iratokat."
6. §
Az R. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § A T. 7. § (6) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a családi pótlék igényt bejelenteni annak is, aki előnyugdíjban vagy korengedményes nyugdíjban részesül."[1]
7. §
Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvánnyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal vagy annak hiányában más okirattal kell igazolni. A T. 1/A. §-ában említett családtagok Társadalombiztosítási Azonosító Jelét hatósági bizonyítvánnyal (hatósági igazolással) vagy Társadalombiztosítási Igazolvánnyal kell igazolni."
8. §
Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
9. §
(1) E rendelet, valamint az R. 1-20. §-ai és 30. §-a e rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az R. 18. §-a (1) bekezdésének második mondatában a "T. 7. §-a (5) bekezdésének" szövegrész, helyébe a "T. 7. §-a (6) bekezdésének" szövegrész lép.
(3) Ha a családi pótlékra való jogosultság 1996. április 1. és április 30-a között keletkezik, az R. 1. § (2) bekezdésében a tárgyévet megelőző év alatt 1995. évet kell érteni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról rendelkező 51/1990. (III. 21.) MT rendelet, rendelkezéseit azonban 1996. március 31-ig, az ezen időpontig megállapított ellátásokra alkalmazni kell;
b) az R. 2. §-a, 3. §-ának (5) bekezdésében a "- (2)" szövegrészek, 7. §-ának (5) bekezdése, 9. §-a, 13. §-a, 14. §-ából az "(1)-(2) bekezdése" szövegrész.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 172/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 172/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez
Lábjegyzetek:
[1] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1996/7. száma. Megjelent 1996.01.26.