51/1990. (III. 21.) MT rendelet

a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról[1]

A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: T.) 14. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(Az 1. §-hoz)

1. §

A T. 1. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában háztartásban levő gyermekként kell figyelembe venni az a gyermeket is,

a)[2] aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban, szakmunkástanuló otthonban, kórházban van), vagy külföldön alap- vagy középfokú tanulmányokat folytat.

b) akit csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, nevelőotthonban, szociális otthonban, szociális intézetben helyeztek el és nem ideiglenes hatályú beutalt, illetve nem intézeti vagy állami nevelt.

2. §

(1) A családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt feltétel bekövetkezett.

(2)[3] Arra a hónapra, amelyben a jogosultság megszűnik, még jár a családi pótlék. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy (intézet) válik jogosulttá a családi pótlékra, részére a családi pótlék a jogosultság beálltát követő hónap első napjától jár.

(3)[4] Arra a hónapra, amelyben a gyermek gyermek- és ifjúságvédő intézetbe kerül, a családi pótlékra az intézet jogosult. A szülő, illetőleg nevelőszülő jogosult a családi pótlékra arra a hónapra, amelyben a gyermek az intézetből a szülő vagy nevelőszülő háztartásába kerül.

(4)[5] Ha a T. 1. § (6) bekezdése alapján a családi pótlék felhasználására a szülő jogosult, akkor az intézet vezetője - az intézeten kívül töltött teljes időtartamra - köteles a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizetni..

(A 2. §-hoz)

3. §[6]

(1) Oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyermeket is akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól.

(2) A T. 2. §-ának b) és c) pontjaiban említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. Nem tekinthető tanulói jogviszonynak a Magyar Honvédségnél a külön jogszabályban meghatározott hallgatói jogállás.

4. §

Tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra, ápolásra szorul;

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik - továbbtanulás esetén huszadik - életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elveszti

és ez az állapota egy éve tart vagy előreláthatólag egy évig fennáll.

(A 4. §-hoz)

5. §[7]

A T. 4. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén az igényt bejelentő szülőnek a családi pótlékot az igény benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani. Ha a közös nyilatkozat szerint mindkét szülő gyermekenként külön-külön igényli a családi pótlék folyósítását, a nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni, melynek egy-egy példányát kötelesek megküldeni az illetékes családipótlék-folyósító szerveknek.

(Az 5. §-hoz)

6. §[8]

A családi pótlék összegének megállapításánál a jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a jogosult

a) vér szerinti gyermekét, kivéve azt, akit örökbefogadtak, ide nem értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa;

b) örökbefogadott gyermekét;

c) háztartásában levő nevelt gyermekét.

7. §[9]

A családi pótlék összegét a 6. §-ban említett gyermekek figyelembevételével kell megállapítani és a háztartásban lévő, családi pótlékra jogosító gyermek (gyermekek) után - a T. 4. § (2) bekezdésére is tekintettel - kell folyósítani.

8. §

(1) Egyedülálló az aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.

(2) Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek

a) a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

b) a házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, ha keresettérítésének összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 71. § (1) bekezdés] nem haladja meg,

c) a házastársa a háztartásukban élő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik vakok személyi járadékában részesülnek vagy arra jogosultak.

(4)[10] Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa

a) az illetékes orvos igazolása szerint beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékossága miatt munkaképességét 67%-ban elvesztette és ez az állapota előreláthatóan egy évig fennáll;

b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járatékban, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül;

c) kényszergyógykezelés alatt áll;

d) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, illetve kényszergyógyításra kötelezett alkoholista;

e) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte és a házastárs keresete, jövedelme - ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat - az a), c), d), e) pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdíj legkisebb összegét; a b) pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

9. §

Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni az is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban.

10. §

Az egyedülállónak e jogcímen családi pótlék az egyedülállóvá válását követő hónap első napjától jár.

(A 7-9. §-hoz)

11. §[11]

(1) A T. 1. §-ának (3), (4) és (6) bekezdésében megjelölt intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) jelenti be.

(2) Ha a T. 1. § (6) bekezdésében említett intézmény vezetője olyan gyermek (személy) után igényli a családi pótlékot, akinek szülője is jogosult arra, az igénybejelentéshez csatolnia kell a jogosult szülő hozzájárulását is.

(3) A T. 1. § (5) bekezdésében említett intézet a családi pótlékra vonatkozó igényt a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ceglédi kirendeltségénél jelenti be.

12. §

A szóban bejelentett igényt az erre rendszeresített nyomtatványon írásba kell foglalni és arról az igénylőnek igazolást kell adni.

13. §

(1) Az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvánnyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal vagy annak hiányában más okirattal kell igazolni.

(2) Ha az igénylő előzőleg már részesült családi pótlékban vagy az olyan gyermek után igényli, aki után korábban már más személy kapott családi pótlékot, a pótlék az előző folyósító szerv által kiállított "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány" alapján állapítható meg.

(3) A családi pótlékra jogosultság megszűnését követően, annak újbóli megállapításához a folyósító szerv a családi pótlékkal kapcsolatos adatokról köteles az új folyósító szerv megkeresésére három napon belül a "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány" elnevezésű nyomtatványt kiállítani és soron kívül megküldeni.

(4)[12] Ha az együtt élő szülők gyermekenkénti közös nyilatkozata alapján egy vagy több gyermek után kell a folyósítást beszüntetni, a (3) bekezdésben említett "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány"-ra a "részigazolás" megjelölést kell tenni.

(5)[13] A gyermek- és ifjúságvédő intézet által nevelőszülőhöz kihelyezett gyermek után történő családi pótlék igénylése esetében az igény elbírálásához mellékelni kell az intézetnek az elhelyezésre vonatkozó igazolását.

(A 10-11. §-hoz)

14. §

(1) A T. 10. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a családi pótlékot folyósító és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

a) a családi pótlék jogalap nélküli felvevője meghal mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a családi pótlék jogalap nélküli felvétele kizárólag a családi pótlékot folyósító, illetőleg egyéb szerv mulasztásának a következménye és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett családi pótlék nem hajtható be.

(2) Ha a családi pótlék jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több folyósító vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett családi pótlék megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett családi pótlékkal kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be.

(A 12. §-hoz)

15. §

(1) A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékkal kapcsolatban a T. 10. §-a alapján visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni a T. 7. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt szervek felé.

(2) A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett családi pótlékot folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a folyósító vagy egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre és a megtérítésre kötelező határozatot a folyósító, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szerv hozza.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nyugellátással, baleseti nyugellátással és egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt folyósították, a visszafizetésre, illetőleg az egyéb szervez megtérítésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza.

16. §

(1) A jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pedig nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósították, bármelyik ellátásból levonható. A levonás a családi pótlék, illetőleg a folyósított ellátás ötven százalékáig terjedhet.

(2) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a jogalap nélkül felvett családi pótlék összegére tekintettel hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nem a munkaadó folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkaadó ennek nem tesz eleget, a mulasztás miatt meg nem térült összeget köteles megfizetni.

(4) A levont összeget a munkaadó köteles annak a társadalombiztosítási szervnek átutalni, amelynek megkeresése alapján a levonást eszközölte. Ha a munkáltató a levonást egészben vagy részben foganatosítani nem tudja, köteles erről a megkereső szervet értesíteni.

17. §

A jogalap nélkül felvett családi pótléknak levonással vagy egyéb módon meg nem térült összegét - a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint, az egyetemleges felelősségi szabályokat is figyelembe véve - adó módjára kell behajtani.

18. §

(1) Ez a rendelet 1990. április 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 17. íjának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) Azoknak, akik 1990. márciusig a társadalombiztosítás szabályai szerint családi pótlékban részesültek, az ellátást a T. 7. §-ának (3) bekezdésétől eltérően - kivéve, ha a jogosult másként nem rendelkezik - továbbra is a korábbi szabályok szerint illetékes folyósító szerv fizeti ki.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke