68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet

a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról[1]

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló, többször módosított 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: T.) 14. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 69. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Családi pótlék

(A T. 1. §-ához)

1. §

(1) A T. 1. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában

a) háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is,

aa) aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül; így különösen diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, kórházban, hetes bölcsődében van, vagy külföldön, illetve lakóhelyétől távol alap- vagy középfokú tanulmányokat folytat,

ab) akit 30 napot nem meghaladóan bentlakásos szociális intézményben átmeneti jelleggel helyeztek el;

b) tárgyév alatt a T. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági évet kell érteni.

(2) Ha a családi pótlékra való jogosultság a tárgyév január 1-je és április 30-a között keletkezik, a tárgyévet megelőző naptári év alatt a jogosultság keletkezését megelőző második naptári évet kell érteni.

2. §[2]

3. §

(1) Ha a családban gyermek születik, gyermeket fogadnak örökbe vagy vesznek nevelésbe, a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.

(2) Arra a hónapra, amelyben a jogosultság megszűnik, még jár a családi pótlék.

(3)[3] A T. 1. § (4) bekezdésének második fordulata alkalmazásában a nevelőszülő különösen akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei három hónapot meghaladóan

a) fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelésben, ápolásban vagy szanatóriumi ellátásban részesülnek,

b) bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesülnek,

c) sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítenek,

d) külföldön tartózkodnak.

(4)[4] Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, vagy a családi pótlékot a T. 1. §-ának (6) bekezdése alapján kell folyósítani, a családi pótlék a jogosultság beálltát követő hónaptól jár.

(5)[5]

(6)[6] Ha a T. 1. § (6) bekezdésében meghatározott intézményi elhelyezés a tárgyhónap 16-át megelőzően szűnik meg, az intézményi jogviszony megszűnésének hónapjára a családi pótlékot a gyermeket nevelő személynek kell folyósítani, feltéve, hogy megfelel a T. 1. § (1) és (4) bekezdése szerinti feltételeknek.

(7)[7] Az intézményi elhelyezéskor a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlékra vonatkozó igényt benyújtja. Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az áthelyezést is - a családi pótlékot folyósító szervet az intézmény vezetője a T. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti határidőn belül értesíti. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az áthelyezésre azonos intézményen belül kerül sor.

4. §[8]

5. §

(1)[9] Ha az intézményben gondozott személy összefüggően 30 napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlék felvételére jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizeti.

(2)[10] A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre való felhasználás.

5/A. §[11]

A T. 1/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a család egy főre jutó jövedelmének számításánál nem lehet a család tagjaként figyelembe venni a katonai, illetve polgári szolgálatot teljesítő személyt.

6. §[12]

A T. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt egyéb tartásra vonatkozó igazolást az eltartott személy lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság állítja ki. Az igazolást csatolni kell a 7. § (5) bekezdése szerinti, illetőleg a 15. § (6) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozathoz.

(A T. 1/A. §-ához)

7. §[13]

(1) A családban az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál a család tagjainak - a jogosultsági évet megelőző naptári évre vonatkozó személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - összevont adóalap összegét, valamint az elkülönülten adózó jövedelmek közül

a) az egyéni vállalkozó átalányadójának alapját,

b) az egyéni vállalkozó osztalékalapját,

c) a mezőgazdasági kistermelő átalányadójának alapját,

d) a föld bérbeadásából, a földjáradékból származó jövedelmet,

e) az életjáradékból származó jövedelmet,

f) a tőzsdei határidős, opciós üzletből származó jövedelmet,

g) a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének elidegenítéséből származó jövedelmet,

h) az árfolyamnyereséget,

i) a belföldi és külföldi osztalékot,

j) a vállalkozásból kivont jövedelmet,

k) a privatizációs lízing jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelmet növelni kell a kapott tartás éves összegével.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem csökkentendő

a) a levont egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék,

b) a levont munkavállalói járulék,

c) a T. 1/A. § (3) bekezdése szerinti tartás,

d) a gyermekgondozási segély,

e) a gyermeknevelési támogatás

éves összegével;

f) a fizetendő személyi jövedelemadó összegének súlyos fogyatékosság miatt kapott adókedvezménnyel növelt értékével.

(4) Az adóbevallásra nem kötelezett családtagnak a jogosultsági évet megelőző évi jövedelme kiszámításánál az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) A család egy főre jutó nettó jövedelmét a családi pótlékot igénylő személynek

a) ha a családban nincs adóbevallásra kötelezett személy, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a tárgyév január 15-éig kiadott "Egyszerűsített jövedelemnyilatkozat" című nyomtatványon kell bejelentenie a családi pótlékot folyósító szervnél;

b) ha a családban van adóbevallásra kötelezett személy, az OEP által a tárgyév január 15-éig kiadott "Jövedelemnyilatkozat" című nyomtatványon kell bejelentenie a családi pótlékot folyósító szervnél, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervénél, illetőleg, ha az adómegállapítás nem egyéni adóbevallás, hanem munkáltatói elszámolás keretében történik, a munkáltatónál.

(6) A családi pótlékot igénylő személy a jövedelemnyilatkozat egy példányát 5 évig köteles megőrizni.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatot a T. 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig nem nyújtják be, a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék folyósítását határozattal megszünteti.

(A T. 2-3. §-ához)

8. §

(1) Oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól.

(2)[14] A T. 2. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. Nem tekinthető tanulói jogviszonynak a Magyar Honvédségnél a külön jogszabályban meghatározott hallgatói jogállás, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság rendőr szakközépiskolájának nappali tagozatán tanulók hivatásos szolgálati jogviszonya.

(3) Ha a T. 1. §-ának (6) bekezdése szerinti állami nevelt gyermek állami nevelése megszűnik, azonban a gyermek a T. 2. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerint tanulmányokat folytat, tanulói jogviszonyának folytatásáig - de legfeljebb a T. 2. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti életkor eléréséig - a családi pótlékot tovább kell folyósítani az intézmény vezetőjének.

9. §[15]

(A T. 4. §-ához)

10. §

A T. 4. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetén az igényt bejelentő szülőnek a családi pótlékot az igény benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani. Ha a közös nyilatkozat szerint mindkét szülő gyermekenként külön-külön igényli a családi pótlék folyósítását, a nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni, melynek egy-egy példányát kötelesek megküldeni az illetékes családipótlék-folyósító szerveknek.

(A T. 5. §-ához)

11. §[16]

12. §

(1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.

(2) Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek

a) a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

b) a házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és keresőtevékenységet nem folytat.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.

(4)[17] Egyedülállóként kell figyelembe venni az is, akinek a házastársa

a) munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és a keresete, jövedelme, illetve rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági nyugdíja együttesen nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét,

b) nyugellátásban - kivéve az a) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül, és annak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

c) rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,

d) 60 napot meghaladóan pszichiátriai fekvőbeteg-intézeti gyógykezelés alatt áll,

e) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti,

f)[18] a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, és keresete, jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

(6)[19] Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni az is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban, kivéve, ha élettársa van.

(7) Az egyedülállónak e jogcímen családi pótlék az egyedülállóvá válását követő hónap első napjától jár.

13. §[20]

Ha a nevelőszülő a vérszerinti gyermeke után családi pótlékra jogosult, az összeg megállapításánál a gyámhivatali határozattal gondozásában elhelyezett, nevelésébe vett gyermeket is figyelembe kell venni.

(A T. 7-9. §-ához)

14. §

(1)[21] Ha a családi pótlékra való jogosultságot megállapítják, a jogosultság időtartama a jogosultsági év utolsó napjáig tart, kivéve, ha a gyermek a jogosultsági évben betölti a T. 2. §-a szerinti életkort, vagy tanulói jogviszonya a jogosultsági évben szűnik meg.

(2)[22] Ha a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után egészségi állapotának javulása miatt nem jár magasabb összegű családi pótlék, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a szülőnek családi pótlék abban az esetben állapítható meg, ha a T. 1. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállnak kivéve, ha arra három- vagy többgyermekesként jogosult. Ilyen esetben a nyilatkozatot (adatlapot) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

15. §

(1)[23] A T. 7. §-a (5) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetben a változás időpontja szerinti jogosultsági évet megelőző naptári évben kell a család egy főre jutó nettó jövedelmét vizsgálni. E bekezdés alkalmazásánál tekintettel kell lenni az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

(2)[24] A T. 7. §-a (5) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben a családi pótlékra való jogosultságot a jövedelemváltozás bejelentését közvetlenül megelőző legalább hathavi egy főre jutó nettó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

(3)[25] A T. 7. § (7) bekezdésében szabályozott esetben a jogosultságot a jövedelemváltozás hónapja szerinti egy főre jutó nettó jövedelem alapján kell megállapítani. Az a tényt, hogy a jövedelemcsökkenés előreláthatóan meghaladja a 6 hónapot, az igény benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.

(4)[26] Ha a családi pótlék folyósítására a T. 7. § (7) bekezdése alapján a jövedelemcsökkenés kezdetétől került sor, a családi pótlékban részesülő a T. 13. § (2) bekezdés alapján köteles bejelenteni, ha a jövedelemcsökkenés oka hat hónapnál korábban megszűnt. A bejelentés elmulasztása miatt kifizetett családi pótlékot az igénylőnek a T. 10. §-ában foglaltak szerint kell visszafizetni.

(5)[27] A családi pótlékot folyósító szerv a (3) bekezdésben említett tartós jövedelemcsökkenés tényének igazolását kérheti a bejelentéstől számított hat hónap elteltével.

(6)[28] A (2)-(3) bekezdésben említett esetben a 7. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a nettó jövedelem kiszámításánál a személyi jövedelemadó helyett a befizetett vagy levont jövedelemadó-előleget kell figyelembe venni. A jövedelemváltozást az OEP által kiadott "Nyilatkozat a jövedelemváltozásról" című nyomtatványon kell bejelenteni.

(7)[29] A (6) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozat egy példányát a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtani, másik példányát a családi pótlékot igénylő személynek öt évig meg kell őrizni. A (3)-(4) bekezdésben szabályzott esetben a nyilatkozathoz csatolni kell a tartós jövedelemváltozás tényét bizonyító iratokat.

15/A. §[30]

A T. 7. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a családi pótlék igényt bejelenteni annak is, aki előnyugdíjban vagy korengedményes nyugdíjban részesül.

16. §

(1)[31] Az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvánnyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal vagy annak hiányában más okirattal kell igazolni. A T. l/A. §-ában említett családtagok Társadalombiztosítási Azonosító Jelét hatósági bizonyítvánnyal (hatósági igazolással) vagy Társadalombiztosítási Igazolvánnyal kell igazolni.

(2) Ha az igénylő előzőleg már részesült családi pótlékban, vagy azt olyan gyermek után igényli, aki után korábban már más személy kapott családi pótlékot, a pótlék az előző folyósító szerv által kiállított "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány" alapján állapítható meg.

(3) A családi pótlékra jogosultság megszűnését követően, annak újbóli megállapításához a folyósító szerv a családi pótlékkal kapcsolatos adatokról köteles az új folyósító szerv megkeresésére három munkanapon belül a "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány" elnevezésű nyomtatványt kiállítani és soron kívül megküldeni.

(4) Ha az együttélő szülők gyermekenkénti közös nyilatkozata alapján egy vagy több gyermek után kell a folyósítást beszüntetni, a (3) bekezdésben említett "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolványra" a részigazolás megjelölést kell tenni.

(5)[32] A gyámhatóság határozata alapján a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után járó családi pótlék igényléshez mellékelni kell a gyámhatóság elhelyezésre vonatkozó határozatának másolatát.

(A T. 10-11. §-ához)

17. §

(1) A T. 10. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a családi pótlékot folyósító és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

a) a családi pótlék jogalap nélküli felvevője meghal mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a családi pótlék jogalap nélküli felvétele kizárólag a családi pótlékot folyósító, illetőleg egyéb szerv mulasztásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett családi pótlék nem hajtható be.

(2) Ha a családi pótlék jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több folyósító vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett családi pótlék megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(A T. 12. §-ához)

18. §

(1)[33] A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékkal kapcsolatban a T. 10. §-a alapján visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni a T. 7. §-a (8) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt szervek felé.

(2) A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett családi pótlékot folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a folyósító vagy egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre és a megtérítésre kötelező határozatot a folyósító, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szerv hozza.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nyugellátással, baleseti nyugellátással és egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt folyósították, a visszafizetésre, illetőleg az egyéb szervhez megtérítésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza.

19. §

(1) A jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pedig nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósították, bármelyik ellátásból levonható. A levonás a családi pótlék, illetőleg a folyósított ellátás harminchárom százalékáig terjedhet.

(2) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a jogalap nélkül felvett családi pótlék összegére tekintettel hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(3) Ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nem a munkaadó folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkaadó ennek nem tesz eleget, a mulasztás miatt meg nem térült összeget köteles megfizetni.

(4) A levont összeget a munkaadó köteles annak a társadalombiztosítási szervnek átutalni, amelynek megkeresése alapján a levonást eszközölte. Ha a munkáltató a levonást egészben vagy részben foganatosítani nem tudja, köteles erről a megkereső szervet értesíteni.

20. §[34]

A jogalap nélkül felvett családi pótléknak levonással vagy egyéb módon meg nem térült összegét társadalombiztosítási tartozások módjára kell behajtani.

II. Fejezet

Gyermekgondozási segély és anyasági támogatás

(A T. 13/A. §-ához)

21. §[35]

(1) A T. 13/A. §-ának (3) bekezdése végrehajtásánál a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnésekor vagy szünetelés kezdetét követően értesíti a munkáltatót - ennek hiányában a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamáról.

(2) Ha a gyermekgondozási segélyt a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) folyósítja (a továbbiakban együtt: munkáltató), a T. 13/A. §-ának (3) bekezdése szerinti szolgálati időt a gyermekgondozási segélyben részesülő Társadalombiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapjára felvezeti.

22. §[36]

(1) A gyermekgondozási segélyt írásban a 3. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés a gyermekgondozási segélyre" elnevezésű nyomtatványon kell igényelni.

(2) Az igénybejelentéssel egyidejűleg

a) be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, melynek hátoldalára az igényelbíráló szerv a "gyermekgondozási segélyt igényelt" szöveget rávezeti, aláírja és bélyegzőlenyomatával látja el;

b)[37] be kell nyújtani a 7. § (5) bekezdése, illetőleg a 15. § (6) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatot, ha

ba) családi pótlékra a szülő jövedelmi helyzetétől függetlenül jogosult, kivéve, ha gyermekgondozási segélyt a T. 13/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett gyermek után igényli,

bb) a szülő a jövedelmi helyzettől függő családi pótlék iránti igényét még nem nyújtotta be;

c) be kell nyújtani

ca) az egyedülálló szülőnek az egyedülállóságra vonatkozó nyilatkozatot vagy igazolást,

cb) a nevelőszülőnek - ide nem értve a T. 1. §-a (4) bekezdésének első mondata szerinti nevelőszülőt - a szülők tartós akadályoztatását bizonyító igazolást,

cc) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekre tekintettel igényelt gyermekgondozási segély esetén a betegséget igazoló, külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolást,

ha a gyermek után családi pótlékot még nem igényelt.

d)[38] be kell nyújtani a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, ha a szülő egyéni vagy társas vállalkozás tagja (a továbbiakban együtt: vállalkozó) és a gyermek másfél éves kornál fiatalabb.

(3) Ha a gyermek gondozása címén már igényeltek gyermekgondozási segélyt, az igényelbíráló szerv, az előző folyósító (igényelbíráló) szervtől beszerzi a "Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány"-t.

(4) Ha a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapítják, a jogosultság időtartama a jogosultsági év utolsó napjáig tart, kivéve, ha a gyermek a jogosultsági évben betölti a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort.

(5)[39] Az új jogosultsági évre a gyermekgondozási segély megállapításához a 7. § (5) bekezdése, illetőleg a 15. § (6) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozat egy példányát a T. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontig a gyermekgondozási segély folyósítására illetékes szervhez kell benyújtani, kivéve, ha a családi pótlék és gyermekgondozási segély folyósítására illetékes szerv azonos. A jövedelemnyilatkozat benyújtásának elmulasztása esetén a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6)[40] Az OEP illetékes szerve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása esetén a vállalkozó 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatát megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) illetékes szervének. Az OEP, valamint az APEH területileg illetékes szervei a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján együttesen ellenőrzik azt, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, valamint hatósági ellenőrzés keretében azt, hogy - a nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően - a vállalkozó személyes közreműködéssel járó kereső tevékenységet nem folytat.

(A T. 13/B. §-ához)

23. §[41]

(1) Ha a települési önkormányzat jegyzője, az önkormányzati hatósági ügyben eljáró önkormányzati szerv vagy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője a T. 13/B. §-ának (2) bekezdése szerinti előtte folyó eljárásban megállapítja, hogy a gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a jogerős határozatának egy példányát a gyermekgondozási segélyt folyósító szervnek megküldi. E bekezdés alkalmazásában a határozaton az intézményvezető intézkedését is érteni kell.

(2) A T. 13/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs (habilitációs) célú foglalkoztatására irányuló, valamint a 30 napot meg nem haladó tartamú intézményi elhelyezése.

(3) Ha a gyermeket a gyermekek napközbeni ellátásában részesítik, ez a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a jogosult

a) a T. 13/F. §-ában írt kereső tevékenységet folytat,

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.

(A T. 13/C-13/E. §-aihoz)

24. §[42]

(1) A gyermekgondozási segély összegéből le kell vonni a nyugdíjjárulékot, továbbá magánnyugdíj-pénztári tag esetén a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat.

(2) A nyugdíjjárulékot a gyermekgondozási segély munkáltatói folyósítása esetén a munkáltató a tárgyhavi összesítő elszámoláson vallja be és fizeti be az egyéb járulékokkal együtt.

(3) A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat a gyermekgondozási segélyt folyósító szerv a folyósítási tárgyhónapot követő hó 10. napjáig átutalja az ellátásban részesülő személy által megjelölt magánnyugdíjpénztárhoz.

25. §[43]

(1) A gyermek gondozása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság és a jogosultsági éven belül a gyermekgondozási segély folyósítása megszakítható az igénylő tartós, legalább 30 napot meghaladó betegsége miatt.

(2) A gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az időtartamra, amely alatt a szülő

a)[44] kereső tevékenységet folytat - kivéve a T. 13/F. §-ában említett esetet -,

b) honvédelmi szolgálati kötelezettséget teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

(A T. 13/F. §-ához)

26. §[45]

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a T. 13/F. §-a szerint - kereső tevékenységet akkor folytathat, ha

a) munkaideje, vállalkozó esetén személyes közreműködése a napi 4 órát nem haladja meg, vagy

b) a munkavégzés, személyes közreműködés otthon történik.

(A T. 13/G. §-ához)

27. §[46]

(A T. 13/H. §-ához)

28. §[47]

(1) A T. 13/H. §-a alapján a gyermekgondozási segély legfeljebb egy évig folyósítható. E határidő letelte után felül kell vizsgálni, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának feltételei fennálnak-e.

(2) A T. 13/H. §-ának bb) alpontjában szabályozott esetben a kérelemhez mellékelni kell a megyei fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, illetve gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátása keretében nem gondozható.

(A T. 13/I. §-ához)

29. §[48]

(1) "Az anyasági támogatás iránti igényt írásban, a 4. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés anyasági támogatásra" elnevezésű nyomtatványon kell igényelni. Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni[49]

a) a terhesgondozási könyvet,

b) a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,

c) halva született gyermek esetén a halvaszülés tényét bizonyító okirat eredeti példányát,

d) az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt.

(2) A T. 13/I. §-a (5) bekezdésében szabályozott esetben az igény bejelentésével egyidejűleg be kell mutatni a T. 13/I. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglaltakat tanúsító okiratot.

(3) Az anyasági támogatás kifizetését az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti okiratra fel kell jegyezni.

(4) Az igény elbírálására jogosult szerv az anyasági támogatás iránti igényt, ha az teljesíthető, azonnal elbírálja és kifizeti a támogatást. A támogatás összegének átvétele a határozat jogerőre emelkedésével egyenértékű. Az igény elutasítása esetén alakszerű határozatot kell hozni.

29/A. §[50]

Az OEP a családi pótlékban, a gyermekgondozási segélyben és az anyasági támogatásban részesülők számáról, valamint az ellátásokra fordított költségekről - megyei bontásban - havonta, a tárgyhónapot követő második hónap 5-éig tájékoztatja a Népjóléti Minisztériumot és Pénzügyminisztériumot.

III. Fejezet

Értelmező és záró rendelkezések

30. §

A T. és e rendelet alkalmazásában

a) bentlakásos szociális intézmény:

aa) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ápolást-gondozást, rehabilitációt biztosító intézmény, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ha az intézményi ellátás 30 napot meghaladja,

ab) az Szt. 85. §-ában felsorolt intézmények;

b)[51] keresőtevékenység: olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot;

c) önálló kereset: a keresőtevékenység ellenértéke;

d) tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos:

da) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

db) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik - továbbtanulás esetén huszadik - életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag egy évig fennáll.

e)[52] gyermekgondozási segélyre jogosító idő: az az időtartam, amelyre a gyermekgondozási segély igénybe vehető.

31. §[53]

32. §[54]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelethez[55]

2. számú melléklet a 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelethez[56]

NYILATKOZAT vállalkozás keretében személyes közreműködéssel járó kereső tevékenység felfüggesztéséről

(A vállalkozó a gyermekgondozási segély - gyermeke másfél éves koráig történő - igényléséhez tölti ki.)

1. Név:......................................................................................................................................................................................................................................

Leánykori név:........................................................................................................................................................................................................................

Születési idő:..............év..........................hónap.....................nap, születési hely:.............................................................................................................

Anyja neve:.............................................................................................................................................................................................................................

2. Lakóhely címe:....................................................................................................................................................................................................................

3. Vállalkozás megnevezése:.................................................................................................................................................................................................

4. Vállalkozás székhelye:.......................................................................................................................................................................................................

5. Vállalkozói engedély száma, cégbejegyzés száma:........................................................................................................................................................

6. Társadalombiztosítási folyószámla szám (törzsszám):..................................................................................................................................................

7. Társas vállalkozás adószáma: [][][][][][][][]-[]-[][]

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a gyermekgodnozási segély folyósítása alatt a gyermek másfél éves korának betöltéséig vállalkozásomban személyes közreműködéssel járó kereső tevékenységet nem folytatok.

Tudomásul veszem, hogy e nyilatkozatomban foglaltak betartását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazgatóságai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és megyei pénztárai ellenőrzik.

Dátum:...........................................................

......................................

Aláírás

3. számú melléklet a 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelethez[57]

IGÉNYBEJELENTÉS A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYRE

(A bekeretezett részeket nem az igénylő tölti ki!)

Megyei (fővárosi)

Egészségbiztosítási Pénztár

Folyósítási törzsszáma: Iktatási adatok

[][]-[][][][][]-[][]-[]

AZ IGÉLYLŐRE VONATKOZÓ ADATOK

1.Név:...........................................................................................................................................................................

Asszonyoknál leánykori név is:..................................................................................................................................

Születési idő:..............év.........................hónap...................nap

Anyja neve:..............................................................................................................................................................

Társadalombiztosítási azonosító jel: [][][]-[][][]-[][][]

2.Lakóhely címe: [][][][].................................................................................................................................................

3.Házastárs (élettárs) neve:.............................................................................................................................................

Asszonyoknál leánykori név is:..................................................................................................................................

Születési idő:..............év...................hónap..................nap

Társadalombiztosítási azonosító jel: [][][]-[][][]-[][][]

4.Egyedülálló: igen - nem

Ha igen, akkor ennek jogcíme: (lásd az Útmutatót)

5.A folyósítást címre, vagy a következő bankszámlára kérem:.........................................................................................

A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉT KÖZVETLENÜL

MEGELŐZŐ KERESŐ TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK

(Csak akkor kell kitölteni, ha a gyermekgondozási segélyt

a Megyei/Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztárnál igényli.)

6.A kereső tevékenység típusa:.......................................................................................................................................

(lásd az Útmutatót)

7.Munkáltató neve:.........................................................................................................................................................

Címe:[][][][].............................................................................................................................................................

8.Társadalombiztosítási folyószámla száma (törzsszáma):................................................................................................

ÚTMUTATÓ

az igénybejelentő kitöltéséhez

Az igénybejelentő lapot két példányban kell kiállítani. Ha az igénybejelentőt személyesen adja át a folyósító szerv részére, akkor saját példányán igazoltassa annak átvételét. Ha postán küldi meg, akkor ajánlott küldeményként adja fel, és a feladóvevényt az igénybejelentő lap egy példányával együtt őrizze meg.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, illetőleg benyújtani:

- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,

- nevelőszülő igénylése esetén, a szülők tartós akadályoztatását bizonyító igazolást,

- ha három- vagy többgyermekes szülő és erre való tekintettel jövedelemtől függetlenül jogosult családi pótlékra, akkor a jövedelméről kitöltött "Jövedelemnyilatkozat" vagy "Nyilatkozat a jövedelemváltozásról" nyomtatványt,

- ha tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekre tekintettel kéri a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a tartós betegség, a testi vagy értelmi fogyatékosság igazolására vonatkozó okmány másolatát,

- vállalkozó esetében a személyes közreműködéssel járó tevékenységnek a gyermek másfél éves koráig történő beszüntetéséről szóló nyilatkozatot.

Ha a jövedelemtől függő, vagy tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos után családi pótlékban részesül, akkor külön jövedelemnyilatkozatot az igénybejelentéshez csatolni kell, a családi pótlék, illetve a magasabb összegű családi pótlék folyósítását kell igazoltatni!

Az egyes pontokra vonatkozó kitöltési útmutató:

4. pont Az egyedülállóság jogcímei

a) hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban, kivéve, ha élettársa van,

b) a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

c) a házastársa (élettársa) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és kereső tevékenységet nem folytat,

d) az igénylő vagy házastársa (élettársa) vakok személyi járadékában részesül, vagy arra jogosult,

e) házastársa (élettársa) munkaképességét legalább 67 százalékában elvesztette és a keresete, jövedelme, illetve rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági nyugdíja együttesen nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét,

f) házastársa (élettársa) nyugellátásban - kivéve az e) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül, és annak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

g) házastársa (élettársa) rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,

h) házastársa (élettársa) 60 napot meghaladóan pszichiátriai fekvőbeteg-intézeti gyógykezelés alatt áll,

i) házastársa (élettársa) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti,

j) házastársa (élettársa) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, és keresete, jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

6. pont

Kereső tevékenység: az olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár.

A kereső tevékenység típusa: munkaviszony, megbízás, egyéni vállalkozó, segítő családtag stb.

Gyermekekre vonatkozó adatok:

Ennek kitöltésénél a családban élő valamennyi háromévesnél fiatalabb vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket fel kell tüntetni.

A 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 26. §-a szerint végezhető kereső tevékenység:

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves korának betöltését követően kereső tevékenységet folytathat, ha munkaideje naponta a négy órát nem haladja meg.

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az előzőeken kívül olyan kereső tevékenységet folytathat, amelynél a munkavégzés otthon történik.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában szereplő rendszeres pénzellátások: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyerekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az állandó özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, a szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj; a rendszeres szociális segély.

FIGYELEM!

A fizetés nélküli szabadság igénybevétele a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításának feltétele, ha az igénylő munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban áll. Erre való tekintettel a munkáltatójánál igazoltatni kell a fizetés nélküli szabadság engedélyeztetését.

Ha már részesült ezen igénybejelentést megelőzően Ön vagy más személy a gyermek (gyermekek) után a gyermekgondozási segélyben, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha az előző folyósító szervtől beszerezte a "gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány"-t.

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülőnek 8 napon belül be kell jelentenie, ha

- a gyermekgondozási segély folyósítása alatt újabb gyermeke születik;

- a gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek a háztartásából kikerül.

4. számú melléklet a 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelethez[58]