1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet

az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állatni tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és az állami tulajdonú közüzemi csatornamű (a továbbiakban: csatorna) szolgáltatásért - a 3. §-ában foglaltak kivételével - az 1. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni.

(2) Az 1. és 2. számú mellékletben megállapított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3)[1] Az 1. számú mellékletben megállapított ivóvízdíj a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-a (13) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza.

(4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért.

2. §

Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatási a díj mérséklése céljából kap.

3. §

A 2. számú mellékletben felsorolt közüzemi szolgáltató szervezetek egymásnak átadott (értékesített) ivóvízért az ott meghatározott díjat fizetik.

4. §[2]

(1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a 3. és 4. számú melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni.

(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történik. Mérés hiányában a csatornadíj számlázásának alapjául szolgáló vízmennyiséget a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.

5. §

(1) Ez a rendelet 1995. február 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 28/1993. (IX. 27.) KHVM rendelet és az 1/1994. (I. 28.) KHVM rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az 1995. február 1-je előtti időszakra számított mennyiséget az 1/1994. (I. 28.) KHVM rendeletben meghatározott díjon kell számlázni.

Dr. Lotz Károly s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez[3]

Az állami tulajdonú közüzemi víziközművek által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai

2. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez[4]

Az ivóvíz-értékesítés (átadás) díja 1999. évben

3. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez

I.

Lakó-, üdülőingatlanok vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. beépített ingatlanok (telkek)

1.1 udvari csappal 40 l/fő/nap

1.2 épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal,* 60 l/fő/nap

1.3 mint 1.2, de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 75 l/fő/nap

1.4 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal* 65 l/fő/nap

1.5 mint 1.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap

1.6 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap

1.7 épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 120 l/fő/nap

1.8 mint 1.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap

1.9 mint 1.8, de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap

2. házikert locsolás

Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50%-ának alapulvételével. 1 l/m2/nap

3. gépkocsimosás (tömlővel) 400 l/szgk/hó

4. állatállomány itatása számos állatonként 40 l/db/nap

5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány-mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 l/fő/nap

6. a személyi tulajdonban álló - vállalkozáson kívüli - nyaralók, üdülők, házikertek esetében az I/1-3. pontokban megállapított átalánymennyiségek alapján évente összesen öt hónapra (május-szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani.

* Vízöblítéses WC nélkül.

II.

Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. kórházak, szülőotthonok, betegágyanként - 400 l/nap

2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként 600 l/nap

3. szanatóriumok, betegágyanként 200 l/nap

4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként további 120 l/nap

5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként 1750 l/nap

6. körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 450 l/nap

7. gyógyszertárak, munkahelyenként 80 l/nap

8. szociális otthonok, férőhelyenként 210 l/nap

9. bölcsődék, férőhelyenként 135 l/nap

10. óvodák, férőhelyenként 90 l/nap

III.

Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek, tantermenként

1.1 zuhanyozó nélkül 150 l/nap

1.2 zuhanyozóval 600 l/nap

2. napközi otthon, gyermekenként 50 l/fő/nap

3. diákétterem, menza

3.1 konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként 50 l/nap

3.2 konyha étteremmel, adagonként 120 l/nap

4. diákszálló étkeztetés nélkül, bentlakónként 150 l/nap

IV.

Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. filmszínházak, férőhelyenként 8 l/nap

2. színházak, férőhelyenként 18 l/nap

3. kultúrházak

3.1 állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként 22 l/nap

3.2 időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként 15 l/nap

4. közkönyvtárak, látogatók száma szerint 10 l/lő/nap

5. múzeum, kiállítás, látogatók száma szerint 8 l/fő/nap

V.

Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. szállodák, üdülők, ágyanként

1.1 egycsillagos 60 l/nap

1.2 kétcsillagos 90 l/nap

1.3 háromcsillagos 210 l/nap

1.4 négycsillagos 350 l/nap

1.5 ötcsillagos 500 l/nap

2. kemping, férőhelyenként

2.1 egycsillagos 50 l/nap

2.2 kétcsillagos 70 l/nap

2.3 háromcsillagos 100 l/nap

2.4 négycsillagos 200 l/nap

3. motel, férőhelyenként 150 l/nap

4. éttermek

4.1 melegkonyha, étkeztetés nélkül 50 l/adag/nap

4.2 hidegkonyha, étkeztetés nélkül 12 l/adag/nap

4.3 étterem, konyha nélkül 75 l/adag/nap

4.4 étterem, konyhával 90 l/adag/nap

5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó, vendégenként 4 l/nap

VI.

Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. sportolók létszáma szerint 30 l/fő/nap

2. locsolás 3 l/m2/nap

3. befogadóképesség (közönség) szerint 3 l/fő/nap

VII.

Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. iroda, hivatal 30 l/m2/nap

2. közterületek tisztán tartása, esetenként

2.1 burkolt közlekedési felületek locsolása 3 l/m2

2.2 a 2.1 pont alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek locsolása 5 1/m2

2.3 zöld területek locsolása 3 1/m2

Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámítani.

Az I/1-I/9. pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani. Az átalány-mennyiségek kiszámításáhozszükséges adatokat az üzemeltető évenként egyszer köteles a fogyasztótól bekérni.

A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II-III-IV., valamint a VI-VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell az üzemeltetőnek meghatározni.

A fel nem sorolt - és nem mért - vízfogyasztások mennyiségét az üzemeltetőnek műszakilag megalapozott számítással kell meghatározni. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.

4. számú melléklet az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelethez

A lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén

1. Ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet I/1.2-1.9 pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani.

2. Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet I/2-3. pontok) vízdíj nem számlázható.

3. Minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és - szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), és ennek következtében az átalány-mennyiségek alapján számlázott összes vízmennyiség - éves időszakban - meghaladná a víziközmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás reális mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalány-mennyiségeket ún. települési együttható meghatározásával kell korrigálni.

A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.

A települési együttható meghatározása a következőképpen történik:

- a vízmű állal termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalány-mennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;

- az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiségei csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek reálisan megfelelő hálózati veszteség mértékével;

- e vízmennyiség (egy tört képletében mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.

Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nél nagyobb értelemszerűen nem lehet) a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását meg kell szorozni. Az így nyert mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.

Azokon a településeken, amelyeken a lakosság részére a vízdíj számlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni. Kivéve a tárgyévi utolsó számlázási időszakot, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.