1/1995. (I. 18.) NM rendelet

a szociális asszisztens, valamint a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:[1]

1. §

E rendelet mellékleteként kiadom a népjóléti miniszter ágazatába tartozó szociális asszisztens, továbbá a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzékét, a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit, továbbá - a szakképzési törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, szakmai vizsga szervezésére jogosult, szakképzést folytató intézmények mellett - a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket.

2. §

(1) A szociális asszisztens szakképzés során az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott központi oktatási program alkalmazása kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben irányadó.

(2) A szociális gondozó és ápoló szakképzés során a minisztérium által kiadott központi oktatási program irányadó.

(3) A szociális asszisztens képzési projekt keretében szervezett kísérleti képzésekben részt vett és a minisztérium által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett személyek képesítése egyenértékű az e jogszabály követelményei szerint szerzett képesítéssel.

3. §

E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Kovács Pál s. k.,

népjóléti miniszter

Melléklet az 1/1995. (I. 18.) NM rendelethez

Az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítéshez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények jegyzéke

[2]

Szociális asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

Szakképesítés azonosító száma: 68 4 3311 12 2 0 03

Szakképesítés megnevezése: szociális asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2/a) A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

2/b) A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövidjellemző leírása

A szociális asszisztens középfokú végzettségű segítő szakember, aki az egyéni esetkezelés, a csoport- és a közösségi munka területén az irányítását végző felsőfokú végzettségű szociális szakember által kijelölt feladatokat lát el. Részt vesz a szociális szolgáltatást igénybe vevők (a továbbiakban: kliensek) problémáinak megoldásában, az intézményen belüli adminisztrációban, az intézményre jellemző munkamódokban.

Tevékenysége során felkutatja, mozgósítja és hasznosítja a meglévő társadalmi, közösségi és intézményi erőforrásokat és ezek igénybevételével, valamint a kliens(rendszer) saját erőforrásainak mobilizálásával segít a kliensek saját problémáinak önálló megoldásában. Ezen tevékenységét különböző típusú (szociális, egészségügyi, munkaügyi, kulturális, oktatási, államigazgatási, igazságügyi, honvédelmi) állami és nem állami intézményekben végzi elsősorban az alábbi problématerületeken:

- hajléktalanság,

- szegénység,

- munkanélküliség,

- kisebbség, etnikai csoportok védelme,

- devianciák,

- egészségkárosodás, fogyatékosság,

- migráció,

- gyermekvédelem, a gyermekekről való gondoskodás,

- idősellátás,

- a társadalmi nyilvánosság szférája,

- a civil társadalom fejlesztése.

A kliens(rendszer) és saját személyisége védelme érdekében rendszeresen részt vesz esetmegbeszéléseken, ahol a segítő folyamat elvei és az együttműködés gyakorlati megvalósítása a megbeszélés tárgya. Aktívan közreműködik intézménye értékrendjének a szakma etikai normái szerinti alakításában, valamint törekszik önmaga folyamatos képzésére, az új kutatási tapasztalatok gyakorlati hasznosítására.

Feladatait

- az intézmény által rendelkezésre bocsátott eszközökkel,

- az intézményre jellemző munkamódok alkalmazásával,

- a kliens és intézmény között megkötött szerződés alapján,

- a munkakörének megfelelő mélységig,

- a kliens megelégedésére,

- a szakma etikai szabályainak betartásával

látja el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szociális asszisztens munkája során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz, közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az egyéni esetkezelés során

- ügyfeleket fogad,

- ügyeket intéz,

- dokumentál,

- a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információt gyűjt és közvetít,

- részt vesz a segítő kapcsolat létesítésében, fenntartásában és lezárásában,

- részt vesz az esetmegbeszéléseken.

Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje az egyén biológiai, pszichikai, szociális meghatározottságát; az egyéni életút fontosabb állomásait; az élet- és család ciklusait; az érés és a fejlődés szakaszai fogalmi különbözőségét; valamint az egyedfejlődésben a növekedést akadályozó tényezőket és zavarokat.

- Rendelkezzen ismeretekkel az egyéni, a családi, a csoportbeli és a közösségi rendszerek kölcsönös függőségi viszonyairól és szükségleteiről:

= a kliensrendszer életét, életmódját meghatározó tényezők (biológiai, pszichológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális, etnikai, átlagtól eltérő életmód),

= valamint a közösségi és lakóhely szerinti rendszerek (szervezeti struktúrák, társadalmi, gazdasági és politikai hatalmi struktúrák)

alapján.

- Ismerje a klienssegílő folyamatokat, a pozitív segítő kapcsolat elemeit, a szerződéskötés lényegét, valamint a problémamegoldó modell fontosabb mozzanatait.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Tudja alkalmazni a pozitív segítő kapcsolat elemeit (a kliens szabad akaratának, elfogadása, empatikus megértése, belső erőforrásainak felhasználása, aktív részvételének megerősítése és fenntartása a beavatkozási folyamat során).

- Legyen képes részt venni az esetfelderítési folyamatban; a kliens szükségleteinek és vágyainak a felderítése során tudjon különbséget lenni a rövid- és hosszú távú célok között.

- Az interjúzás során legyen képes a megfelelő légkör kialakítására, helyes kérdésfeltevésre, empatikus megértésre, bátorításra, megerősítésre, az elhangzottak tisztázására, értelmezésére, kiegészítésére, összegzésére, általánosítására, illetőleg információátadásra és javaslattevésre.

- Az egyéni esetkezelés során tudjon családtérképet (genogramot) és intézményi kapcsolatok térképet (ecomapot) készíteni.

- Tudja a birtokába kerülő információkat a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával rögzíteni és továbbítani.

- Az ökológiai megközelítés alapján tudja értelmezni a kliens helyzetét és viselkedését (az egyén/család szükségleteit és irányultságait, a vele/velük szemben támasztott szerepelvárásokat és feladatokat, a rendelkezésre álló informális, formális és társadalmi erőforrásokat).

- A kliense problémamegoldó képességét folyamatosan fejlesztő módon tudjon részt venni a beavatkozási programban (tanácsadás, támogatás, közvetítés, képviselet, informálás, felvilágosítás, közvetlen gondozás, életvitelben segítségnyújtás stb.).

- Legyen képes időben felkészülni az esel befejezésére, amely során tekintettel van a kliens vagy a programban részt vevők felkészítésére is.

- Az esetmegbeszélés folyamatában tudja értékelni a beavatkozási program eredményeit a kitűzött célok elérése és a bekövetkezett változások alapján.

2. A csoportmunka során

- Reszt vesz a csoport létesítésében, a csoportfolyamatok elindításában, fenntartásában és lezárásában, valamint ezek dokumentálásában.

- Nem terápiás jellegű csoportokban szabadidős programokat szervez és vezet.

- Részt vesz a csoporttagok külső és belső erőforrásainak mozgósításában.

Alapvető elméleti ismeretek

- Rendelkezzen kellő ismeretekkel a szociálpszichológia alapjairól.

- Rendelkezzen átfogó ismeretekkel a különböző céllal létrehozott csoportok fajtáiról, s ezeken belül a csoportdinamika, a kommunikáció, a szerepek és szereprendszerek folyamatairól, valamint a szociális asszisztens eltérő szerepeiről.

- Legyen tájékozott a csoportszervezés legfontosabb mozzanatairól és eljárásairól.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Az adott klienskörben érvényes hagyományokat, normákat, értékeket, szükségleteket és irányultságokat figyelembe véve tudjon kapcsolatot létesíteni és fenntartani különböző méretű kliensrendszerekkel.

- A csoport vezetőjével együttműködve legyen képes részt venni a csoportfolyamatok segítésében (odafigyelés a csoporttagokra és csoporttörténésekre; összpontosítás a csoporton belüli kommunikációra; saját egyéni megnyilvánulások; a csoporttagok bevonásának segítése).

- Legyen képes együttműködni a csoportvezetővel (nyílt kommunikáció egymás közt és csoporthelyzetben, folyamatos értő figyelem, adekvát énközlés).

- Legyen felkészülve szabadidős csoportok önálló vezetésére.

3. A közösségi munka során

- Részt vesz a közösségi szükségletek felmérésében, a problémák azonosításának és megoldásának folyamatában, az önszerveződő kezdeményezések felismerésében és támogatásában.

- Munkája során támaszkodik a civil társadalmi szerveződésekre.

- Felvilágosító tevékenységet folytat.

Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a társadalompolitika fogalmát, eszközrendszerét, a fontosabb társadalompolitikai célkitűzéseket és ideológiai rendszereket.

- Ismerje a helyi közösség fogalmát az érdekek, érdekellentétek érdekegyeztetés, a képviselet elvét, a demokrácia fogalmát; valamint ezek hatását, szerepét a helyi társadalom működésében.

- Tudja, hogy az adott helyi közösség nem más, mint csoportok, társadalmi kapcsolatok, különböző szervezetek és irányító testületek együttese.

- Rendelkezzen ismeretekkel a közösségszervezés, valamint az önsegítő csoportok szervezése módszereinek alapjairól.

Alkalmazás a gyakorlatban

- A gyakorlatban képes legyen észlelni a fel nem ismert vagy a nem megfelelően kielégített közösségi szükségleteket, ezekről tudja tájékoztatni a megoldási folyamat elindításához kompetens kollégákat.

- Ismerje fel az adott közösség jelentős személyiségeit, informális és formális vezetőit, valamint az önszervező kezdeményezéseket.

- Legyen képes az önszerveződő csoportok tevékenységét segíteni a működési feltételek javításával; propagandájuk megszervezésével, eredményeik nyilvánosságra hozatalával, az általuk hozzáférhető és igénybe vehető erőforrásokról, illetőleg a hozzájutás feltételeiről való tájékoztatással; az eredményes tevékenységükhöz szükséges információadással.

4. A szociális adminisztráció területén

- Az ügykezelés általános, valamint az adott intézmény speciális adminisztrációs szabályainak megfelelően önálló adminisztrációs tevékenységet végez.

- Feladat- és hatáskörének megfelelően ügyintézői feladatokat lát el.

Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a szociális ellátó intézményt, mint szervezetet és mint adminisztratív rendszert, valamint a szociális és az intézményi adminisztráció funkcióját, működési mechanizmusait.

- Ismerje az államigazgatási eljárás és a szociális igazgatási rend szabályait, valamint az ügykezelés eljárási rendjét és szabályait.

- Rendelkezzen ismeretekkel a számítógép-kezelés alapjairól és a számítógépes adatnyilvántartásról.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Legyen alkalmas folyamatosan, rendezetten vezetni az intézmény működéséhez, az esetkezeléshez szükséges írásos adminisztrációt.

- Munkája során használni tudja a számítógépet.

- Az adminisztráció csatornáin keresztül is képes legyen együttműködni az esetben érintett, illetve programban részt vevő társintézményekkel, formális és informális szervezetekkel.

- A szociális igazgatás jogi szabályainak ismeretében, valamint a kliens helyzetét figyelembe véve képes legyen előkészíteni államigazgatási döntéseket, és a munkafolyamat során szakmai illetékességén belül döntéseket hozni.

5. A társadalmi, közösségi és intézményi erőforrások igénybevétele területén

- Az egyéni esetkezelés, valamint a csoport- és közösségi munka során a kliens(rendszer) saját erőforrásai mellett mozgósítja az igénybe vehető szociálpolitikai erőforrásokat, valamint a helyi közösség erőforrásait.

Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségképző tényezőket, valamint az elosztási viszonyokat és működési mechanizmusokat.

- Ismerje az erőforrások fajtáit és formáit, valamint szerepeit, funkcióit.

- Legyen tisztában a különböző élethelyzetekkel és az ezekben fellépő erőforrás-szükségletekkel.

- Rendelkezzen ismeretekkel az államhatalom legfelsőbb szerveiről az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről, különös tekintettel a szociális alapjogokra.

- Ismerje a szociálpolitika céljait és eszközrendszerét, a szociálpolitika intézményeit.

- Legyen áttekintése a szociálpolitika intézményi struktúrájáról, az egyes intézmények feladatairól, működéséről és funkciózavarairól.

- Ismerje a szociális ellátórendszereket és a szolgáltatásaikhoz való hozzájutás feltételeit.

Alkalmazás a gyakorlatban

- A fenti elméleti ismereteket gyakorlati tevékenysége során legyen képes integrálni és szakszerűen alkalmazni.

- Legyen képes a gyakorlatban a helyi társadalom erőforrásait feltérképezni.

- Legyen képes megfelelő munkakapcsolatot kialakítani és fenntartani a társintézmények munkatársaival.

6. Általános szakmai követelmények

6.1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő tevékenységvégzés

Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a segítő tevékenység alapdilemmáit és a szakma etikai kódexét.

- Ismerje a szociális asszisztens kompetenciahatárait és a különböző szakmai szerepeit.

- Rendelkezzen ismeretekkel a fontosabb társadalompolitikai célkitűzésekről és a velük kapcsolatos ideológiai rendszerekről.

- Ismerje a szociális munka főbb modelljeit, valamint ezeken belül a kliens és a segítő helyét, szerepét.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Legyen érzékeny és elkötelezett az emberi szükségletek és érdekeltségek iránt, tudjon e szerint cselekedni.

- Rendelkezzen a konfliktus tűrőképességgel és dönteni tudás képességével, tudja döntését vállalni az etikai dilemmái okozó helyzetekben.

- Munkája során a szakma etikai szabályai szerint járjon el a kliensekkel, a munkatársakkal és más intézmények munkatársaival.

- Tudja betartani szakmai illetékességének határait.

- Legyen képes a sajátjáétól eltérő életstílussal, háttérrel és tulajdonságokkal rendelkező kliensek elfogadására és tiszteletben tartására.

6.2. Kommunikáció Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a személyközi kommunikációs folyamai vázlatos modelljét és elemeit.

- Ismerje a kommunikáció funkcióit és a hiteles kommunikáció feltételeit.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Legyen képes a helyzetnek megfelelő énközlésre.

- Tudja megfigyelni és legyen képes bekapcsolódni más személyek viselkedésének elemzési folyamatába.

- Tudja alkalmazni az értő figyelem módszerét.

- Legyen képes megfelelő kommunikációra beszéd, olvasás, írás, hallás és nonverbális úton.

6.3. Önismeret Alapvető elméleti ismeretek

- Legyen tisztában az önismeret korszerű értelmezésével, az önismeret jelentőségével és az önismerethez vezető néhány tipikus úttal.

- Ismerje az önelemzés, a kritikus reflektivitás szerepét, valamint a reflektálás módszereit.

- Rendelkezzen átfogó ismeretekkel a szakmai kiégés folyamatáról és kivédésének lehetőségeiről.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Rendelkezzen szakmai önismerettel és reális énképpel.

- Legyen képes mozgósítani saját személyét, mint "munkaeszközt".

- Tudja személyes bevontságát ellenőrizni, és ismerje fel, ha ebben segítségre van szüksége.

- Legyen képes felismerni saját személyiségbeli lehetőségeit és korlátait az adott helyzetekben, tudja ezeket figyelembe venni a feladat vállalása és a feladat végrehajtása során.

- Külső segítség igénybevételével ismerje lel a szakmai kiégés jeleit, és legyen képes működtetni az ennek kivédését szolgáló mechnizmusokat.

6.4. Esetmegbeszélésen való rendszeres részvétel Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a szupervizió, illetve esetmegbeszélés funkcióit.

- Legyen tisztában az esetmegbeszélés folyamatával. Alkalmazás a gyakorlatban

- Tudjon felkészülni az esetmegbeszélő alkalmakra.

- Legyen képes az esetmegbeszélés során reális önértékelésre, tudjon kiállni saját álláspontja mellett, tudja elfogadni az építő bírálatot és az esetmegbeszélés megállapodásait.

6.5. Folyamatos önképzés Alapvető elméleti ismeretek

- Ismerje a felnőttkori, élethosszig tartó tanulás jellemzőit, valamint a tanulás folyamatát és mozgatórugóit.

- Rendelkezzen ismeretekkel saját tanulási stílusáról, módszereiről és tanulási motivációiról.

Alkalmazás a gyakorlatban

- Legyen képes felismerni saját tanulási szükségleteit, tegyen lépéseket ezen szükségletek kielégítéséért.

- Tudja alkalmazni tevékenységében a megismert új kutatási és gyakorlati tapasztalatokat.

- Tudja alkalmazni a munkája során szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait a további tevékenysége során.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A szóbeli vizsga keretében a vizsgázónak számot kell adnia a szakterületének műveléséhez elengedhetetlen tudományterületek legfontosabb megállapításainak középfokú - a gyakorlati alkalmazást lehetővé levő, nem tudományos szintű - ismeretéről.

A gyakorlati vizsga keretében a vizsgázónak gyakorlati jártasságát és problémamegoldó képességét kell értékelni.

a) A szóbeli vizsga kérdéskörei és időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételi húz, amely az alábbi három kérdéskört öleli fel:

- a szociális munka társadalomismereti háttere: társadalmi struktúra és egyenlőtlenségek, társadalomtörténeti és szociálpolitikai ismeretek;

- a szociális munka emberismereti háttere: szociálpszichológia, lélektani ismeretek, valamint személyiség- és csoportdinamika,

- a szociális munka elmélete: a szociális munka módszerei, etikai problémái és jogi háttere.

A szóbeli vizsgatételsort a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani a Népjóléti Minisztérium által közzétett vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével. A képzőhely állal összeállított vizsgatételsort jóváhagyásra meg kell küldeni a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a vizsga időpontja előtt hat hónappal.[3]

A vizsga időtartama max. 30 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a korábbi szakmai gyakorlat során végzett munkatevékenységéről készített záródolgozatát - a személyiségvédelem szabályainak betartásával - szóban megvédi. A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati munka ismertetése során elsősorban az alábbiakra kell kitérni:

- a probléma meghatározása az okok megjelölésével,

- a beavatkozás, segítségnyújtás lehetséges módozatainak vázolására,

- a beavatkozás során közreműködött szakemberek szakmai illetékességének és együttműködésének elemzésére,

- az elért eredmények, illetve bekövetkezett kudarcok bemutatására és okainak elemzésére,

- a gyakorlati munka lezárásának körülményeire,

- a vizsgázó saját szerepének értelmezésére és tapasztalatainak összegzésére.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítani kell, hogy az elméletben és gyakorlat közben szerzett ismereteivel és jártasságával átlát egy komplex problémát, más szakemberekkel képes együtt közreműködni annak megoldásában, s eközben alkalmazza a felelős munkavégzéshez szükséges elméleti-gyakorlati felkészültséget, háttérismereteit.

A gyakorlati vizsgára meg kell hívni azt a tereptanán, aki a záródolgozat terepgyakorlati helyszínén a vizsgázó munkáját irányította.

2. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot.

Mindkét vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el.

Elméleti jegyét a szóbeli vizsga 3 témaköreire adott érdemjegyek állaga alapján - a kerekítés szabályai szerint - kell megállapítani.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a záródolgozat értékelése, valamint ennek szóbeli megvédése alapján kell megállapítani.

3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű képzésben:

- érettségi bizonyítvány,

- saját élményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,

- a gyakorlati munkál bemutató záródolgozat. Iskolarendszeren kívüli képzésben:

- érettségi bizonyítvány,

- saját élményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,

- a gyakorlati munkát bemutaló záródolgozat,

- 800 óra elméleti képzésen és 800 óra szakmai gyakorlaton való részvétel igazolása (munka melletti képzési formában - ha a hallgató a képzés ideje alatt szociális munkakörben dolgozik - az elméleti képzés 30%-a távoktatási formában, valamint a szakmai gyakorlatból 400 óra terepgyakorlat saját munkahelyen is megszerezhető);

- sikeres beszámolók: szociális munka elmélete tantárgyból, társadalomismeretből, pszichológiából és jogi ismeretekből.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

Szakképesítés azonosító száma: 68 2 3313 12 2 0 0 5

Szakképesítés megnevezése: szociális gondozó és ápoló

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A szociális gondozó és ápoló a gondozási folyamatban gondozási alapfeladatokat lát el felsőfokú végzettségű egészségügyi vagy szociális szakember irányításával.

Munkatevékenysége során

- a gondozott saját környezetében vagy intézményi keretek között,

- a gondozott életkorából, élethelyzetéből és egészségi állapotából következő szükségleteit figyelembe véve,

- a gondozott meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével

segítséget nyújt a gondozott fizikai, mentális, szociális és lakókörnyezeti szükségleteinek a kielégítéséhez.

Jellemző tevékenységi területei:

- szociális alap- és szakellátás intézményei, különösen házi segítségnyújtás, nappali ellátását biztosító intézmények és ápoló-gondozó otthonok.

A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

- gondozottjával segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn,

- az orvos előírásai szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat lát el, valamint a gondozottat és környezetét erre megtanítja,

- gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket alkalmaz, használatukra megtanítja a gondozottat és környezetét,

- segítséget nyújt a higiénia megtartásában,

- közreműködik a gondozott háztartásának vitelében,

- elősegíti a gondozottnak a környezetével való kapcsolattartását,

- veszélyhelyzeteket felismer, és a szakmai illetékesség határait betartva elhárít,

- megelőzést végez,

- részt vesz egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,

- közreműködik annak érdekében, hogy a gondozásra szoruló személy igénybe vehesse a számára szükséges szociális ellátásokat,

- gondozásba vételt, intézeti ellátást előkészít, a gondozottat ennek igénybevételére felkészíti,

- munkacsoport tagjaként végzi a tevékenységét,

- a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információkat gyűjt és továbbít, valamint a munkájához kapcsolódó dokumentációkat vezeti.

- tudását, ismereteit folyamatosan megújítja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gondozottjával segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn

- ismerje a klienssegítő folyamatokat, a pozitív kapcsolat elemeit, a problémamegoldó modell mozzanatait és ezen belül saját szerepét,

- a gondozottal kialakított segítő kapcsolatában tudja alkalmazni a segítő beszélgetés elemeit,

- képes észrevenni a gondozott nem vagy nem megfelelően kielégített szükségleteit, ezekről szakszerűen képes tájékoztatni az érintett szakembereket,

- a felsőfokú szakember irányításával részt vesz a gondozott egészségi és szociális helyzetének megváltoztatásában,

- a szociális munka etikai szabályait betartva segíti a gondozottat a kívánt változás elérésében.

2. Az orvos előírásai szerint alapvető gondozási és ápolási feladatokat lát el, valamint a gondozottat, illetve környezetét erre megtanítja

- ismerje a gondozott mozgásának segítési módozatait:

= a gondozott hely- és helyzetválloztatásának segítési módját,

= a gondozott fektetését,

- a gondozott öltöztetésének segítségét tudja szakszerűen elvégezni,

- a gondozott pihenésének biztosítását ellátja, vagy erre a hozzátartozót megtanítja:

= ágyazás,

= ágyneműcsere,

= felfekvés felismerése és alapszintű ellátása,

- tudjon aktívan részt venni a gondozott táplálási folyamatában,

- ismerje az ágytál és vizelőedény használatát,

- tudjon testváladékot vizsgálatra levenni és tárolni,

- ismerje fel a gondozott folyadékháztartásával összefüggő ápolási feladatok szükségességét, és tudjon szakszerűen folyadékpótlást biztosítani entherális úton,

- ismerje az öregedés élettanát, és az öregedéshez leggyakrabban hozzájáruló betegségeket és ápolási igényeit,

- ismerje a fogyatékosok gondozási és ápolási alapfeladatait,

- legyen képes a gyógyszerformák elkülönítésére, a gyógyszerek orális adagolására az orvosi előírások szigorú betartásával,

- legyen képes nedves belélegeztetés (inhaláció) elvégzésére,

- rendelkezzen anatómiai és élettani alapokra épülő klinikai, kisklinikumi alapismeretekkel, és tudja végrehajtani az ezekhez kapcsolódó alapápolási feladatokat:

= urológia,

= orr-fül-gégészeti,

= bőrgyógyászati,

= szemészeti,

= nőgyógyászati,

= fog- és szájbetegségek,

= sebészet,

= belgyógyászat területén,

- legyen képes a gondozott megfigyelésére, a tünetek szakszerű jelzésére, különös tekintettel a krónikus, illetve a szenvedélybetegségekre,

- ismerje az ápolás etikai normáit, és alkalmazza munkája során.

3. Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket alkalmaz, használatukra megtanítja a gondozottat és környezetét

- ismeri a rehabilitáció fogalmát, fajtáit,

- a vizeletzacskó ürítését és cseréjéi szakszerűen el tudja végezni,

- tudja használni a gondozott pihenését elősegítő eszközöket,

- a gondozott helyváltoztatásához szükséges eszközöket tudja kezelni (tolókocsi stb.),

- a gondozott higiénés szükségleteinek kielégítéséhez igénybe tudja venni a legkorszerűbb segédeszközöket.

4. Segítséget nyújt a higiénia megtartásában

- legyen képes aktívan közreműködni a gondozott egészséges életterének a kialakításában,

- ismerje a személyi higiéniával kapcsolatos szabályokat, és szakszerűen tudja elvégezni a higiénés szükségletek kielégítését,

- legyen képes meghatározni a fertőzés és a járvány fogalmát, kialakulásának módozatait, lefolyását és a megelőzésükkel kapcsolatos feladatokat,

- tudja alkalmazni a fertőtlenítőszereket és a fertőtlenítő eljárásokat.

5. Közreműködik a gondozott háztartásának vitelében

- legyen képes a háztartási feladatokat rendszerezni, házi munkát megszervezni,

- tudjon a háztartási gazdálkodással kapcsolatos praktikus tanácsokat adni,

- szükség szerint legyen képes mindennapi életmenet biztosítására (ügyintézés, bevásárlás, kisállatokról gondoskodás stb.),

- ismerje a közélelmezési alapfeladatokat (ételtárolás, mosogatás higiéniája, ételfertőzés esetén követendő eljárásokat),

- tudja alkalmazni a korszerű táplálkozás alapelveit,

- ismerje a különböző élelmiszerekkel szembeni érzékenységet,

- tudjon a gondozott étkeztetési eltéréseihez alkalmazkodni, és a gondozott állapotának megfelelő egészséges étrendet összeállítani, ismerje a legfontosabb diétákat.

6. Elősegíti a gondozottnak a környezetével való kapcsolattartását

- a gondozási folyamaiba be tudja kapcsolni a környezetét, képes legyen felmérni a gondozott és intézményi kapcsolatait (genogram és ecomap ismerete),

- törekedjen a gondozott elszigeteltségének megszüntetésére.

7. Vészhelyzeteket felismeri és a szakmai illetékesség határait betartva elhárít

- ismerje a munkavédelem alapszabályait és tartsa be,

- képes legyen felismerni a gondozott lelki krízishelyzetét és tudja szakszerűen jelezni a szakmai munkacsoport felé,

- tudjon elsősegélyt nyújtani, majd ezt követően a szükséges intézkedéseket megtenni (mentő-, orvoshívás):

= eszméletvesztéses állapot,

= légzési zavarok,

= belgyógyászati balesetek,

= sebészeti balesetek

esetén,

- ismerje a kötözés alapfogásait:

= hőártalmak,

= fagyás,

= traumák

esetén,

- ismerje a törött végtagok rögzítésének technikáját,

- ismerje az ideiglenes vérzéscsillapítást,

- tudjon szabad légutat biztosítani,

- halál esetén tudjon szakszerűen intézkedni,

- ismerje fel az elemi létfeltételek hiányát, és intézkedjen szakszerűen.

8. Megelőzést végez

- a gondozott egészségi állapota és szociális helyzete további romlásának megakadályozása érdekében képes a gondozott szükségleteinek megfelelő szolgáltatás és anyagi támogatás igénylésére,

- a gondozottal megfigyeli, és a különböző betegségek tüneteit idejében felismeri,

- képes megtanítani a gondozottat, a szociokulturális hátterét is figyelembe véve, az egészséges életvitelre és ennek betartására,

- az egészségügyi és szociális szükségleteken túl pszichésen is támogatja.

9. Részt vesz egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében

- tudjon napi foglalkoztatási programot készíteni gondozottjának vagy egy gondozott csoportnak,

- képes megszervezni a csoportos foglalkozás feltételeit (anyagi, környezeti, személyi),

- a gondozottak igényeiből kiindulva képes szabadidős foglalkozásokat (pl. kirándulási) szervezni,

- közreműködik a különböző ünnepi programok elkészítésében, a házi segítségnyújtás és az intézeti gondozás területén egyaránt,

- észre tudja venni a nem megfelelően kielégített közösségi szükségleteket, ezekről tájékoztatja az érintett szakembereket.

10. Közreműködik annak érdekében, hogy a gondozásra szoruló személy igénybe vehesse a számára szükséges szociális ellátásokat

- ismerje a mai magyar társadalom szerkezetét és az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,

- ismerje a helyi társadalom szerkezetét, jellemző problémáit, valamint a megoldásukra irányuló törekvéseket,

- ismerje a szociális szolgáltatások jogi előírásait, igénybevételük általános feltételeit,

- ismerje a szociális juttatások pénzbeli és természetbeni, intézményi és szolgáltatási rendszerét,

- igazodjon el a szociális juttatásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás szabályai között,

- ismerje a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás eljárási rendjét és a formai követelményeit, az ügyintézés során ennek megfelelően járjon el,

- képes legyen megérteni és átlátni az egyén szűkebb, valamint tágabb társadalmi környezete közötti összefüggéseket.

11. Gondozásba vételt, intézeti ellátást előkészít, a gondozottat erre felkészíti

- ismerje a különböző államigazgatási eljárásokat,

- ismerje az államigazgatás alapfogalmait, a jogorvoslat lehetőségeit és erről tájékoztatja gondozottját,

- ismerje a kérelmek benyújtásának feltételeit és formai követelményéi,

- ismerje a szociális szolgáltatások hozzájutási szabályait, feltételeit,

- ismerje a szociális területre vonatkozó alapvető jogszabályokat;

- a gondozott felhatalmazása alapján közreműködik az ellátás igénylésében,

- felkészíti a gondozottal a területi, intézményi szociális ellátása igénybevételére.

12. Munkacsoport tagjaként végzi a tevékenységét

- legyen tisztában a munkacsoporton belüli szerepével, feladataival, valamint a szakmai illetékesség határaival,

- ismerje a csoportmunka működésének törvényszerűségeit,

- legyen belső igénye a szakmai együttműködésre a munkacsoport tagjaival,

- tudjon célirányosan felkészülni a munkacsoport megbeszéléseire,

- a szakmai munkacsoporton belül konstruktívan tudjon kialakított álláspontja mellett kiállni,

- építse be tevékenységébe a munkacsoporton belül született megállapodásokat,

- ismerje a szupervizió funkcióját és a szuperviziós folyamat lényegét.

13. A személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával információkat gyűjt és továbbít, valamint a munkájához kapcsolódó dokumentációkat vezeti

- szakszerűen vezeti az ápolási és gondozási naplót.

- esetleírást vezet, és szakszerűen továbbítja a gondozottal kapcsolatos feljegyzéseit a munkacsoport szakemberei felé,

- tudjon adatokat, tényeket gyűjteni, ismerje fel a gondozott helyzetével kapcsolatos szükségleteket,

- tudjon szakszerűen kapcsolatot fenntartani a gondozottal, hozzátartozóival, környezetével és a szociális intézményekkel,

- tudjon környezettanulmányt készíteni, megfelelően rögzíteni és továbbítani.

14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja

- legyen tisztában saját tanulási, továbbtanulási szükségleteivel,

- képes legyen követni az egészségügy és a szociális szakterület munkáját érintő új ismereteit,

- az új információkat tudja hasznosítani a gyakorlati munkája során.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekben áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

- Központi feladatlap zárt és nyílt rendszerű feladatokból áll. Felöleli a szociálpolitikát, szociális gondoskodást, igazgatási és ügyviteli ismereteket, a gondozás- és ápolástant, fogyatékos gondozása ismereteket, anatómiái, élettant, kórtant, szociális szervezést, közegészség-járványtant, a dietétikát, belgyógyászatot, idősgondozással kapcsolatos alapismereteket, lélektani alapfogalmakat gyógyszertani alapismereteket, sebészeti alapismereteket.

- Értékelését a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kiadott megoldókulcs alapján kell végezni.[4]

- A megoldásra 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A hallgató a szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely az alábbi kérdésköröket öleli fel:

1. A szociális gondozás és ápolás fogalma, feladatköre, klinikai ápolás és kisklinikumok.

2. Társadalmi és szociálpolitikai ismeretek, a szociális munka alapfogalmai.

A szóbeli vizsgatételsort a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani a Népjóléti Minisztérium által közzétett vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével. A képzőhely által összeállított vizsgatételsort a jóváhagyásra meg kell küldeni a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a vizsga időpontja előtt hat hónappal.[5]

Felkészülési idő 30 perc.

c) A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

I. Alapvelő gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése a vizsgabizottság előtt kórházi vagy laboratóriumi környezetben.

2. Szociális esettanulmány alapján beavatkozási, gondozási terv készítése a szociális gondozó és ápoló feladatainak megjelölésével.

A gyakorlati vizsga tételsor alapján történik, melyet a szakképzést folytató intézmény állít össze a Népjóléti Minisztérium által készített vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével.

A vizsgázó a gyakorlati vizsgán tételt húz.

4.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- a 8. általános iskolai végzettségei igazoló bizonyítvány,

- a kötelező 800 órás szakmai gyakorlat igazolása a következő bontásban:

= 250 óra ápoló-gondozó otthon,

= 250 óra kórházi,

= 300 óra területi (alapellátás nappali vagy átmeneti) szociális gondozó intézményben kell eltölteni úgy, hogy az utóbbiból 100 órát nem időskorúakat ellátó intézményben kell teljesíteni,

- sikeres beszámolók

= szociálpolitika, szociális gondoskodás, szociális munka témaköréből,

= gondozási alapismeretekből,

= anatómiai-élettani-kórtani alapismeretekből,

= igazgatási és szervezési ismeretekből,

= ápolás, gondozás lélektani alapismereteiből,

= dietétikából,

= belgyógyászat-gerontológia-geriátriai alapismeretekből,

= sebészeti alapismeretekből,

= ideg-elmegyógyászati alapismeretekből,

= a fogyatékosság témaköréből.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga 1. pontja alól felmentés adható, ha a vizsgázó egészségügyi szakközépiskolai vagy szakiskolai, illetve ápolási asszisztensi végzettséggel rendelkezik. A vizsga többi része alól felmentés nem adható.

4.4. A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát lett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Minden vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati jegyet a gyakorlati vizsga két témakörére adott érdemjegyek átlaga adja, kivéve, ha az egyik témakör érdemjegye elégtelen.

Ebben az, cselben a gyakorlati vizsgarészt elégtelennek kell minősíteni.

- Eredménytelen vizsga esetén a jelölt 2 éven belül javítóvizsgát lehet.