1995. évi XX. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről[1][2]

1. § (1) A számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (az alapító) a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni a 41/A. § szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból, az előző évek áthozott veszteségéből és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Negatív előjelű saját tőke, a saját tőke hiánya csak akkor mutatható ki, ha az alapítókat a halmozott hiány miatt befizetési kötelezettség nem terheli. A tagok halmozott hiány miatti befizetési kötelezettségét az eszközök között az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni."

(2) Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét."

2. § (1) Az Szt. 27. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Céltartalék képezhető jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére."

(2) Az Szt. 27. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Biztosító intézetnél, az értékpapír-forgalmazóknál a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék.

(4) Pénzintézetnél a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LX1X. törvény, valamint a 94. §cj pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék."

(3) Az Szt. 27. §-ának (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában elismert kamat összegében."

3. § Az Szt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értékben - a 41/A. §-ban foglaltak kivételével - nem szabad a mérlegbe felvenni."

4. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági társaságokban lévő - tulajdoni részesedést jelentő - befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegig csökkenthető."

5. § Az Szt. a 41. §-a után a következő 41/A §-sal egészül ki:

"41/A § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti - kettős könyvvitelt vezető - vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetett módon tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket (a beruházások kivételével) és befektetett pénzügyi eszközöket (az értékpapírok, a forintban adott kölcsönök és forintban elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) évenként, december 31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni.

(2) Az évenkénti értékelés során az értékelésbe bevont egyedi eszközönként meg kell állapítani:

a) az egyedi eszköz december 31-i fordulónappal meghatározott piaci értékét;

b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett beszerzési értékét (könyv szerinti nettó értékét);

c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözeteként az egyedi eszköz értékhelyesbítését.

(3) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözetet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kell kimutatni.

(4) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor az így mutatkozó különbözetet a 38. § (1) bekezdésében, illetve a 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.

(5) Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.

(6) A (2) bekezdés szerint egyedi eszközönként megállapított értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek - leltárral alátámasztott - különbsége

a) növeli az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit;

b) csökkenti az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés kevesebb az előző évinél, legfeljebb az előző évi értékhelyesbítés összegéig.

A különbségnek azt a részét, amely abból adódik, hogy az egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, a (4) bekezdés szerint kell elszámolni.

(7) Az (1) bekezdés szerint értékelt egyedi eszköznek a könyvekből történő kivezetésekor a hozzákapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.

(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok; szellemi termékek; ingatlanok; továbbá műszaki berendezések, gépek, járművek; valamint egyéb berendezések, felszerelések, járművek; részesedések; a devizában adott kölcsönök; a devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek szerinti részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

(9) Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 73. § alapján nem kötelező, az (1) bekezdés szerinti értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.

(10) Ha a konszolidálásba bevont vállalat éves beszámolója elkészítésekor élt az (1) bekezdés szerinti értékelés lehetőségével, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor a (3) bekezdés szerint megállapított, illetve a (6) bekezdés szerint módosított "Értékhelyesbítés" és "Értékelési tartalék" összegét figyelmen kívül kell hagynia.

(11) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat az összevont (konszolidált) mérlegben szereplő - az (1) bekezdésben meghatározott - eszközöket az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjával piaci értékükön értékelheti. Ez esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerinti értékeléssel meghatározott különbözetet az összevont (konszolidált) mérlegben - a (3)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kell kimutatni az anyavállalat és külső tagok (más tulajdonosok) részesedése bontásban."

6. § (1) Az Szt. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

"41/B. § (1) A vállalkozó az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adatokat a 19. § (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően forintban, illetve a társasági szerződésben, alapszabályban, alapító okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített konvertibilis devizában köteles megadni.

(2) Amennyiben a vállalkozó engedélyt kap a pénzügyminisztertől az (1) bekezdés szerinti adatoknak forint helyett a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában történő megadására, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis deviza helyett forintban történő megadására, a forintról a devizára, illetve a devizáról a forintra való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérésről szóló engedélyben meghatározott áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfelelő éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben.

(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 71. § előírásainak megfelelően az áttérést követő 90 napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni, a 72. § szerint közzé kell tenni.

(5) A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 41/C-41/D. § szerint kell devizáról forintra, illetve forintról devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket megnyitni."

(2) Az Szt. a következő 41/C. §-sal egészül ki:

"41/C. § (1) A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a társasági szerződésben rögzített devizára átszámítani.

(2) A társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseknél, valuta-, devizakészleteknél a Ft/deviza árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló kötelezettségeknél a Ft/deviza árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló kötelezettség devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(5) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke több, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségek forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke kevesebb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal

a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,

b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni."

(3) Az Szt. a következő 41/D. §-sal egészül ki:

"41/D. § (1) Az áttérést megelőzően a társasági szerződésben rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintra átszámítani.

(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a forintban fennálló követeléseknél, illetve forint-pénzeszközöknél a deviza/Ft árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és a forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségeknél a deviza/Ft árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(5) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél, amennyiben a társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke magasabb, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon számított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(6) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizában kimutatott értéknek az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke alacsonyabb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal

a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,

b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.

(8) Amennyiben a jegyzett tőke forintra átszámított összege eltér a társasági szerződésben rögzített, és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tőke forintösszegétől, a különbözetet a tőketartalékkal szemben kell rendezni."

7. § Az Szt. 1. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.

8. §[3]

9. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései az 1994. évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló készítése során is alkalmazható.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52-59. §-a hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1995. évi XX. törvényhez

Az Szt. 1. számú mellékletének A. Befektetett eszközök része helyébe a következő lép:

"A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Vagyoni értékű jogok

2. Üzleti vagy cégérték

3. Szellemi termékek

4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

6. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4. Beruházások

5. Beruházásra adott előlegek

6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedések

2. Értékpapírok

3. Adott kölcsönök

4. Hosszú lejáratú bankbetétek

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése"

Az Szt. 1. számú mellékletének D. része helyébe a következő lép:

"D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Előző évek áthozott vesztesége

VI. Mérleg szerinti eredmény"

Az Szt. 1. számú mellékletének 1. pontja kiegészül a következő f) és g) ponttal:

"f) A vagyoni értékű jogok a) pont szerint, illetve a szellemi termékek c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.

g) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben."

Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következő d) és e) ponttal:

"d) A tárgyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.

e) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben."

Az Szt. 1. számú mellékletének 5. pontja kiegészül a következő d) és e) ponttal:

"d) A befektetett pénzügyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.

e) A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.