28/1995. (VIII. 25.) NM rendelet

az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXII1. törvény 25. §-ának (4) bekezdésében és az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 33. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 6/1994. (IV. 1.) NM rendelettel módosított 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) az 1. §-át megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki, és 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozása

1. § (1) Az intézmény az aktív ellátást nyújtó osztályain ellátott esetek alapján a 3. számú mellékletében foglalt homogén betegségcsoportokhoz (a továbbiakban: HBCS) rendelt, súlyszám alapján részesül a Tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti díjazásban.

(2) Az ellátott eset HBCS-jének meghatározásában a Tv. 17. §-ának (1) bekezdésében rögzített besorolási tényezőket a (3)-(5) bekezdésben meghatározott sorrendben kell a 3. számú mellékletben foglaltak szerint figyelembe venni.

(3) Besorolási tényezőnek minősülő beavatkozás végzése esetén a beavatkozás az elsődleges besorolási szempont. Amennyiben egy ellátási eset során több besorolási tényezőnek minősülő beavatkozásra kerül sor, a besorolást az ellátást indokló elsődleges ok miatt szükséges főbeavatkozás alapján kell elvégezni. Több főbeavatkozás esetén azt kell főbeavatkozásnak minősíteni, amely alapján az eset a magasabb súlyszámmal rendelkező HBCS-be kerül.

(4) Ha az ellátás során nem végeztek besorolási tényezőnek minősülő beavatkozást a besorolást a fődiagnózis alapján kell elvégezni.

(5) A (4) bekezdés szempontjából fődiagnózis az az állapot vagy betegség, amely az intézményben történő kezelést indokolja.

(6) Az ellátási eset minősítésénél a főbetegséghez társult betegséget akkor kell figyelembe venni, ha a fődiagnózis miatt szükséges beavatkozást befolyásolja, illetve, ha annak alapján az esetet más HBCS-be is be lehetne sorolni, mint a fődiagnózis szerint.

(7) Minden HBCS-én belül meg kell különböztetni az átlagos, a rövid, a hosszú és az áthelyezett ellátási eseteket az alábbiak szerint:

a) átlagos ellátási esetnek minősül az ellátás, ha annak időtartama az adott HBCS-re a 3. számú mellékletében megállapított alsó és felső határnap között van;

b) rövid ellátási esetnek minősül az ellátás, ha annak időtartama nem éri el az adott HBCS ellátására megszabott alsó határnapot;

c) hosszú ellátási esetnek minősül az ellátás, ha az aktív minősítésű osztályon, részlegen az ellátás időtartama meghaladja az adott HBCS ellátására megszabott felső határnapot;

d) áthelyezett ellátási esetnek minősül, ha a beteget úgy helyezik át más intézménybe, hogy az ellátást indokló fődiagnózis és az áthelyezés alapjául szolgáló diagnózis azonos HBCS-be tartozik, és az áthelyezést megelőző ellátás időtartama nem érte el az adott HBCS normatív ápolási idejét. A normatív ápolási idő az adott HBCS alsó és felső határnapja közötti napban a 3. számú mellékletében megállapított időtartam.

(8) Az átlagos ellátási eset határnapjain belül teljesített ellátás esetén az intézmény a 3. számú mellékletben meghatározott súlyszámot számolhatja el.

(9) A rövid és az áthelyezett ellátási eset után az intézmény nem jogosult a (2) bekezdés szerinti súlyszámra, csak a teljes díj és a normatív ellátási idő hányadosaként meghatározott, az adott betegségcsoportra vonatkozó egy napra cső díj és a tényleges ellátási idő szorzatának megfelelő összegre.

(10) A hosszú ellátási eset után az intézmény a felső határnapig terjedő időre a (2) bekezdés szerinti súlyszámra, az azt meghaladó időtartamra pedig az ellátási napok számának és az (5) bekezdés szerinti napi súlyszámösszeg szorzatának megfelelő súlyszámra jogosult.

(11) A hosszú ellátási esetnél a felső határnapot meghaladó időtartamra a napi teljesítményértéket a HBCS súlyszámok és a normatív ápolási idők hányadosai közül a legkisebb érték 80%-ában kell megállapítani.

(12) Részleges teljesítményelszámolás az aktív hosszú ellátási esetnél is alkalmazható akkor, ha a finanszírozási eset ápolási időtartama meghaladja azt a felső határnapot, amely a legmagasabb a HBCS felső határnapok között."

2. §

Az R. a következő 1/A. §-sal és azt megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

"A krónikus fekvőbeteg-ellátás finanszírozása

1/A. § (1) Az intézmény krónikus ellátásának tárgyhavi teljesítményét osztályonként, az ellátott esetek teljesített ápolási napjai alapján kell megállapítani.

(2) Az intézmény a krónikus ellátást nyújtó osztályain a teljesített ápolási napok alapján részesül szakmánként országosan egységes ápolási díjban. A díj folyósítására a kél hónappal megelőzően mért teljesítmény alapján, utólag kerül sor a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig."

3. §

(1) Ez a rendelet 1995. október 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 3. számú mellékletében a 209P HBCS kód súlyszáma 5,08229-re, a 210P HBCS kód súlyszáma 2,01210-re, a 211P HBCS kód súlyszáma 1,71728-ra, a 212P HBCS kód súlyszáma 1,54615-re, a 002P HBCS kód súlyszáma 4,61127-re, a 110P HBCS kód súlyszáma 2,82131-re, a 111P HBCS kód súlyszáma 2,52417-re, a 233P HBCS kód súlyszáma 1,99130-ra, a 268P HBCS kód súlyszáma 0,84783-ra, a 269P HBCS kód súlyszáma 0,91187-re, a 270P HBCS kód súlyszáma 0,73635-re, a 214P HBCS kód súlyszáma 4,40296-ra, a 215P HBCS kód súlyszáma 4,09095-re, a 213P HBCS kód súlyszáma 2,17966-ra, a 120P HBCS kód súlyszáma 3,26483-ra, a 124M HBCS kód súlyszáma 2,59127-je, a 039P HBCS kód súlyszáma 1,35785-re módosul, az R. 1. számú melléklete b) címe 3. pontjában a "csuklóízületi" szövegrész helyébe pedig a "vállízületi" szövegrész lép;

b) az R. 5-8. §-ai, az R. 1. számú melléklete a) címe 1. pontjából a "Cruralis és" szövegrész, 2., 3. és 5. pontja, 8/b) pontja, 11., 12. és 15. pontja, 16. pontjából a "és ventriculoperitoneális" szövegrész, valamint a b) címe 1., 4. és 6. pontja, a 2. számú melléklet B. fejezete, továbbá 4-7. mellékletei, a 10. számú mellékletből a kúraszerű ellátás kezelőlapja és a kitöltési útmutató, valamint 12. számú melléklete a hatályát veszti.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

népjóléti minisztériumi politikai államtitkár