46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet

a közigazgatási szakvizsgáról

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A köztisztviselőnek - a Ktv. 25. §-ának (6) bekezdésében, valamint e rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kivételével - elméleti és gyakorlati ismereteiről az e rendelet alapján szervezett közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia.

(2) A szakvizsgát az ideiglenesen besorolt köztisztviselő [Ktv. 29. § (1) bekezdés] - a 7. § (3) bekezdés kivételével - hátrányos jogkövetkezmény nélkül [Ktv. 29. § (3) bekezdés]

a) a közigazgatási alapvizsga (a továbbiakban: alapvizsga) teljesítésére előírt határidőtől, illetve

b) ha mentesült az alapvizsga alól, közszolgálati jogviszonya létesítésétől számított négy éven belül teheti le.

(3) Az alapvizsga alól mentesített köztisztviselő két évet meghaladó folyamatos közigazgatási gyakorlat után bocsátható szakvizsgára.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számítanak be a Ktv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt időtartamok.

(5) A (3) bekezdés szerinti gyakorlati időt kérelemre a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) létrehozott Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöke - különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási szerv hivatala vezetőjének javaslatára - felére csökkentheti.

2. § (1) A szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

(2) A szakvizsga választható (írásbeli és szóbeli) témacsoportjai:

A) témacsoport:

belügyi, külügyi, igazságügyi és védelmi igazgatás (így különösen: választás; nyilvántartás és statisztika; szabálysértési, állampolgársági és anyakönyvezési, sport-, tűz- és polgári védelmi, honvédelmi, külügyi és konzuli igazgatás; Polgári Törvénykönyvből adódó igazgatási feladatok);

B) témacsoport:

nemzetgazdaság-igazgatás (így különösen: ipari; kereskedelmi; földművelésügyi; építésügyi; közlekedési; postai és hírközlési; út- és vízügyi; környezetvédelmi, terület- és településrendezési; ár- és versenyszabályozási igazgatási feladatok);

C) témacsoport:

humánigazgatás (így különösen: köz- és felsőoktatási, szakképzési, közművelődési, művészetügyi, sajtó- és tömegkommunikáció-, tudományigazgatási; szociálpolitikai, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, gyámügyi, lakásügyi; közszolgálati, munkaügyi, társadalombiztosítási igazgatási feladatok);

D) témacsoport:

gazdaságpolitika és pénzügyigazgatás (így különösen: gazdaságpolitika, makrogazdaság, államháztartás, költségvetés, adó, vám, illeték, beruházások, vállalkozások, gazdálkodás és pénzügyi ellenőrzés);

E) témacsoport:

önkormányzati feladatok (így különösen: gazdálkodás, költségvetés és vállalkozások; adó- és illetékügyi; szak- és közoktatási, közművelődési; egészségügyi és szociális-; gyámügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi; földművelésügyi, kommunális-, út- és építésügyi, terület- és településrendezési, állampolgársági és anyakönyvezési, szabálysértési igazgatás; a Polgári Törvénykönyvből adódó igazgatási feladatok).

(3) A szakvizsga írásbeli részében a köztisztviselő számot ad a kiválasztott témacsoport témaköreinek három vizsgatárgyából szerzett általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) és jogeset(ek) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási készségéről.

(4) A szóbeli szakvizsgára bocsátás előfeltétele az eredményes írásbeli szakvizsga.

(5) A (2) bekezdés szerinti témacsoportok témakörei vizsgatárgyakra tagolódnak, amelyek közül a köztisztviselő háromból köteles szóbeli szakvizsgát tenni.

(6) A témacsoport és annak három vizsgatárgya kiválasztásának a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges. Nem tagadható meg az egyetértés, ha a kiválasztott tantárgyak a köztisztviselő feladatköréhez kapcsolódnak.

3. § (1) A szakvizsga szóbeli részének témacsoportjai szerint kialakított és az R. 3. §-ának (2) bekezdése alapján létrehozott szakbizottságok elnökeit az OKV elnöke jelöli ki az OKV tagjai közül.

(2) Az OKV elnökének tevékenységét a belügyminiszter által határozott időre kinevezett társelnök segíti. Munkájával az (5) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott feladatok előkészítésének irányításában működik közre.

(3) Az OKV szerveinek működését a belügyminiszter által kinevezett OKV titkár segíti, aki koordinációs feladatkörében:

- előkészíti az OKV elnökségének üléseit, az OKV elnökének iránymutatása szerint összeállítja az ülés napirendjét;

- folyamatosan kapcsolatot tart az OKV társelnökével és a szakbizottságok elnökeivel;

- a vizsgarendszer működtetésének feladatkörében szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez;

- javaslatot tesz az OKV elnökének a vizsgáztató bizottságok tagjainak kijelölésére.

(4) A szakbizottságok

a) javaslatot tesznek a szakvizsga - iskolai végzettség szintje szerinti - követelményrendszerére, továbbá az egyes szóbeli témacsoportok témaköreire, vizsgatárgyaira és a tételekre;

b) összeállítják a szakvizsga tananyagát;

c) kidolgozzák a szakvizsga írásbeli részének feladatait.

(5) Az OKV elnöksége állapítja meg, illetve hagyja jóvá:

a) a szakvizsga követelményrendszerét és tananyagát, valamint az egyes szóbeli témacsoportok témaköreit és vizsgatárgyait;

b) a szakvizsga írásbeli részének feladatait;

c) szóbeli részének vizsgatételeit.

(6) Az OKV elnöksége az (5) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat közzéteszi a Magyar Közlönyben.

(7) Az OKV elnöksége, illetve a szakbizottságok évente legalább egy alkalommal szakmai értekezleten áttekintik - a vizsgáztató bizottságok (a továbbiakban: bizottság) írásos jelentéseire épülő szakbizottsági összefoglalók alapján - a szakvizsgák tapasztalatait.

(8) Az OKV elnöksége a tapasztalatok alapján korszerűsíti a szakvizsga követelményrendszerét, tananyagát és vizsgatételeit.

4. § (1) A szakvizsgát a választott témacsoportnak megfelelő szakbizottság tagjaiból alakított háromtagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait az OKV elnöke kéri fel.

(2) A bizottságok működésével, a szakvizsgák - valamint az igény szerint szervezett vizsgaelőkészítők - szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága (a továbbiakban: MKI OMI) és a megyei közigazgatási hivatalok (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) látják el.

(3) Az MKI OMI a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához - az OKV elnökségének egyetértésével - módszertani útmutatást ad, illetőleg a szakvizsgaszervezőknek szakmai-módszertani értekezleteket tart.

(4) A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott köztisztviselő az MKI OMI-nál, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő pedig a szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt - a közigazgatási szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével - tesz szakvizsgát.

A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát.

(5) A szakvizsgaszervező (2) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtását a belügyminiszter felügyeli.

5. § (1) Szakvizsga július, augusztus és december hónapok kivételével bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők számának figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.

(2) A szakvizsga írásbeli és a szóbeli része, valamint az eredménytelen szakvizsga és a javítóvizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.

(3) A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a köztisztviselő eredményes szakvizsgát nem tesz. Szóbeli javítóvizsgát csak az eredménytelen szakvizsgatárgyból kell tenni.

(4) Az eredményes szakvizsgáról a köztisztviselő e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.

6. § (1) A szakvizsga költsége: a szakvizsgán való megjelenéssel felmerült és számlával igazolt utazási és szállásköltség, a szakvizsga díja, valamint a szakvizsgaszervező által tartott szakmai felkészítő konzultáció díja.

(2) A szakvizsga írásbeli, illetve szóbeli részének díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 15-15%-a. A javítóvizsga díja ugyanennyi, a vizsgatárgyak számától függetlenül.

(3) A szakvizsga költsége a közigazgatási szervet, a javítóvizsgáé a köztisztviselőt terheli.

7. §[1]

8. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1. számú melléklet a 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

1. A szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a jelölt írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint a szóbeli tételek és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.

2. A vizsga írásbeli részében a jelölt arról ad számot, hogy a kiválasztott tantárgyakon belül

- mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex elemzésére;

- a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a kiválasztott tantárgyakhoz kapcsolódó konkrét jogesetek megoldása, iratok szerkesztése (pl. határozat, jegyzőkönyv, beadvány) is része az írásbeli vizsgának.

3. A vizsga szóbeli része - az OKV elnökségének döntése alapján - ugyancsak az egyes témacsoportokon belül választható vizsgatárgyakból áll, amelyeket az OKV közzétesz a Magyar Közlönyben.

4. Vizsgára jelentkezni az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet. A jelentkezési lapot (1. számú függelék) a munkáltató bocsátja a jelölt rendelkezésére.

5. A jelentkezési lapot a munkáltató - a választott vizsgatárgyakra és vizsgaidőpontra vonatkozó jóváhagyó záradék aláírása után, a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát csatolva, legalább 60 nappal az írásbeli vizsgára választott hónapot megelőzően - megküldi a vizsgaszervezőnek. Különösen indokolt esetben e határidő megtartásától a vizsgaszervező eltekinthet.

6. A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, s az írásbeli vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatja a jelöltet - munkáltatóján keresztül - az írásbeli vizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

7. A vizsgaszervező az írásbeli vizsgát követő 5 munkanapon belül munkáltatóján keresztül értesíti a jelöltet a vizsga eredményéről.

Eredményes írásbeli vizsga esetén az értesítésben közli a jelölttel a szóbeli vizsga napját, kezdési időpontját és helyét.

Ha az írásbeli vizsga eredménytelen, az erről szóló értesítésben a jelölt tájékoztatást kap az írásbeli javítóvizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

8. Ha a jelölt a vizsgaszervező által megjelölt napon nem kíván írásbeli javítóvizsgát tenni, akkor azt az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban közölnie kell. Egyúttal meg kell jelölnie azt a hónapot, amikor - munkáltatója egyetértésével - javítóvizsgára bocsátását kéri, s csatolnia kell a javítóvizsga díjának befizetését igazoló csekkszelvény másolatát.

9. A szóbeli vizsgára külön jelentkezni nem kell, annak időpontját az írásbeli vizsgára jelentkezés alapján a vizsgaszervező határozza meg úgy, hogy az írásbeli és szóbeli vizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie. Szervezési okokból a szóbeli vizsga az írásbeli vizsgáét követő vizsgaidőszakra is eshet.

10. A vizsgaszervező által visszaigazolt vizsgaidőpont módosítása - írásbeli, szóbeli esetén egyaránt - csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. Az új időpont meghatározásáról kizárólag a vizsgaszervező dönthet. A vizsgáról igazolatlan távolmaradás következménye javítóvizsgára (újabb javítóvizsgára) utasítás.

11. A jelölt írásbeli és szóbeli vizsgáján ugyanaz a háromtagú vizsgáztató bizottság (a továbbiakban: bizottság) működik közre, kivéve a 10. pont szerinti vizsgahalasztás esetét.

12. A bizottság munkáját az elnök vezeti. Az elnök a szóbeli vizsgáról rövid írásos értékelést készít az OKV érintett szakbizottsága elnökének, amelyet legkésőbb a vizsgát követő 15 napon belül eljuttat az OKV titkárságára.

13. A bizottság elnöke és tagjai a bizottsághoz vizsgára beosztott jelöltek munkahelye, iskolai végzettségének szintje és a választott tantárgyak ismeretében kidolgozzák az írásbeli feladatokat, elkészítve egyúttal a helyes megoldást. A feladatlapot és a megoldást aláírásukkal ellátva külön-külön lezárt és lepecsételt borítékban megküldik a vizsgaszervezőnek, a feladatlapot és a hozzá tartozó megoldást egy közös nagyobb borítékba zárva. A közös borítékon az írásbeli vizsga napját és helyszínét fel kell tüntetniük.

14. A bizottság munkáját a vizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. Feladatai: összegyűjti és nyilvántartásba veszi a jelöltek jelentkezési lapjait; értesíti őket a vizsga időpontjáról, helyéről; gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet (3. számú függelék); gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek (2. számú függelék) és bizonyítványok (2. számú melléklet) kitöltéséről, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; az írásbeli vizsgához szükséges segédleteket a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

15. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásához szükséges kellékeket (pl. hitelesített feladatlapok, a feladatmegoldáshoz használható lepecsételt papírok, jogszabályszöveg) a vizsgaszervező bocsátja a jelöltek rendelkezésére.

16. A vizsgaszervező és írásbeli vizsgához vizsgacsoportonként külön helyiséget biztosít, s gondoskodik a vizsgáztatáshoz a megfelelő körülményekről. Több csoport vizsgáztatását egy helyiségbe összevonni nem lehet.

17. Az írásbeli vizsgafeladat(ok) megoldására 4 órát kell biztosítani. Szabálytalanság esetén a jelöltet az elnök felfüggesztheti, s javítóvizsgára utasíthatja.

18. A szóbeli vizsgán a jelölt mindhárom választott vizsgatárgyból egy-egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 30 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.

19. A bizottság mind az írásbeli vizsgát, mind a szóbelit három fokozattal minősíti: "eredménytelen"; "eredményes"; "kiváló eredménnyel". Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A szóbelinél meg kell jelölni azt is, hogy a három vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát.

"Kiváló" minősítést csak az a jelölt kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbeli mindhárom vizsgatárgyából "kiváló" minősítést kapott.

20. Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgát egyaránt eredményesen teljesítette.

21. Az eredményes vizsgáról a bizottság az 1. számú melléklet szerint bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány adatait a vizsgaszervező vezeti be a vizsganyilvántartó könyvbe. A bizonyítvány sorszámának a vizsganyilvántartó könyv sorszámával meg kell egyeznie.

22. A vizsganyilvántartó könyv és a jegyzőkönyv nem selejtezhető közokirat. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

23. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a vizsgaszervező a vizsganyilvántartó könyv alapján másodlatot állít ki.

24. A vizsgadíjat - az írásbeli és a szóbeli vizsgánál egyaránt - a következők szerint kell megosztani:

- a vizsgadíj 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a bizottság tagjait, 10%-a a vizsgabiztost, 25%-a pedig a vizsgaszervezőt illeti meg.

25. Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 20 főt lehet beosztani.

1. számú függelék

2. számú függelék

3. számú függelék

2. számú melléklet a 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelethez