5/1995. (IV. 13.) KTM-MKM együttes rendelet

egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

Az építésügyről szóló - az 1991. évi XX. törvénnyel módosított - 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekeltekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyíregyháza városban lévő Ortodox zsinagóga épületét.

(2) A védelem kiterjed a Nyíregyháza 6791. számú tulajdoni lapon nyilvántartott, 5378 helyrajzi szám alatt felvett, 2785 m2 területű ingatlanon levő zsinagógára, a hitközségi épületre és az utcai kerítésre, amelyek a nyíregyházi Izraelita Hitközség tulajdonát képezik.

(3) A műemléki védettség elrendelésének célja a Baumhorn Lipót által tervezett, romantikus építészeti elemeket hordozó, a két világháború között épült zsinagóga megőrzése a jövő számára.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Fejér megyei Bodajk községben az 555 helyrajzi számú Tó-malmot. A védelem kiterjed a Bodajk 631. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 181 m2 területű épületre és annak északkeleti oldalához kapcsolódó vizesárokra.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a tóból eredő patakra felfűzött malomsor egyetlen megmaradt ipartörténeti emléket képviselő épületének megőrzése az utókor számára.

3. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Fejér megyei Tabajd község, Petőfi Sándor utca 2. számú, 263 hrsz.-ú ingatlan előtt, az 1. számú tulajdoni lapon, 252 hrsz. alatt nyilvántartott Névtelen utcán álló, a Községi Önkormányzat tulajdonát képező Nepomuki Szent János-szobrot. A műemléki védelem a talapzaton kívüli, 1,0 m-es sávra terjed ki.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja, a hiányai és felületi pusztultsága ellenére is jó színvonalú, a közép-dunántúli késő barokk kőszobrászat igen értékes alkotásának megőrzése jellegzetes talapzatával és környezetével a községet átszelő patakon átvezető híd lábánál.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Fejér megyei Lovasberény község, Széchenyi utcai, a 768. számú tulajdoni lapon, 659 hrsz. alatt nyilvántartott 6536 m2 területű ingatlanon fekvő, a lovasberényi Izraelita Hitközség (MAZSIHISZ) tulajdonát képező egykori izraelita temetőt.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a településen egykor élő jelentős zsidó lakosság ma már egyedüli tárgyi emlékének számító, kb. 200 éven át (kb. 1748-tól) használt temető mintegy 400 megmaradt mészkő és vörösmészkő síremlékének megőrzése, melyet egységes, festői képe és gazdagsága helyi jelentőségén túlmutatóan országos fontosságúvá emeli.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Budapest VI., Paulay Ede u. 19. számú épületet. A védettség kiterjed a VI. kerületi 1082. számú tulajdoni lapon, 29284 hrsz. alatt nyilvántartott 567 m2 nagyságú ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a múlt században épült klasszicista volt lakóépület építészeti, várostörténeti értékeinek védelme.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk Budapest IV., Duna sor 14. számú lakóépületet. A védettség kiterjed a IV. kerületi 488. számú tulajdoni lapon, 70372 hrsz. alatt nyilvántartott 2339 m2 nagyságú ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védelem elrendelésének célja az 1900-ban épült eklektikus stílusú lakóépület építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme, különös tekintettel a kapualj és lépcsőház falfestményeire.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Budapest V., Múzeum krt. 19. számú épületet. A védettség kiterjed az V. kerületi 374. számú tulajdoni lapon, 24127 hrsz. alatt nyilvántartott 428 m2 nagyságú ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja az 1874-ben Ybl Miklós tervei alapján épület neoreneszánsz eklektikus lakóépület építészeti értékeinek védelme, különös tekintettel az épület belsőudvari kialakítására.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Budapest VII., Rózsák tere 33589/1 hrsz.-ú, az Erzsébetvárosi Plébániahivatal tulajdonában lévő Szent Erzsébet templomot. A védettség kiterjed a VII. kerületi 781. számú tulajdoni lapon, 33589/1 hrsz. alatt nyilvántartott, 3055 m2 nagyságú ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja az 1896-1900-ban Steindl Imre tervei alapján épült neogótikus stílusú Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom építészeti értékeinek védelme.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Budapest V., Váci u. 54. számú épületet. A védettség kiterjed az V. kerületi 227. számú tulajdoni lapon, 23964 hrsz. alatt nyilvántartott, 649 m2 nagyságú ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védelem elrendelésének célja a feltehetően XVII. századi épületrészeket tartalmazó, Pest egyik legrégebben épült, ma is álló lakóépülete építészeti értékeinek megőrzése és védelme.

10. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett épületek értékeinek fenntartásáról, jó karbantartásáról az épületek tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni, a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendeletben foglaltak szerint.

11. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jármi község, Kossuth Lajos u. 38. számú, a jármii 102. számú tulajdoni lapon, 23/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon álló lakóépület (Kulin-kastély) 9122 törzsszámú műemlék jellegű védettségét megszüntetjük.

(2) A műemléki védelem megszüntetése azért szükséges, mert az épület helyszíni fenntartása nem biztosítható, és az épület megmentése az előzetes megállapodás szerint a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluba történő szállítással lehetséges.

12. § Megszüntetjük a Békés megyei Orosháza, Kistemplom u. 10. számú, az 587. számú tulajdoni lapon, 530-as helyrajzi szám alatt felvett, városképi jelentőségű, 10213 törzsszámú népi lakóépület műemléki védettségét, mert a vegyes vályog- és téglafalú, nádtetős épület természetes romlás miatt súlyosan károsodott, helyreállítása ellehetetlenült és teljes rekonstrukciója műemléki szempontból nem indokolt.

13. § Megszüntetjük a Győr-Moson-Sopron megyei Győr, Dózsa rakpart 15. számú, 20570. számú tulajdoni lapon, 10242 hrsz. alatt nyilvántartott lakóház MJ-10800 törzsszámú műemléki védettségét, mert a biztosítási intézkedésként védetté nyilvánított épület részletes vizsgálata során kiderült, hogy a XIX. század közepénél nem régebbi építésű, és környezetében országos védettségének fenntartása nem indokolt.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.