7/1995. (V. 30.) KHVM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 87. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A lakás- és helyiségbérleti szerződés különös szabályai

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] E rendelet szabályait kell alkalmazni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt közlekedési és vízügyi költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: kv. szerv) rendelkezése alatt álló lakások (a továbbiakban: lakás) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére, használatára és elidegenítésére.

(2) A kv. szerv rendelkezése alatt áll a lakás és a helyiség, ha[2]

a)[3] állami tulajdonú és a kv. szerv kezelésében van (a továbbiakban: saját kezelésű);

b)[4] önkormányzati tulajdonú, de arra a kv. szervnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási joga van, vagy e jogokat szerződéssel utóbb megszerzi;

c)[5] az a) és b) pontokban meghatározottakon kívül más személy tulajdonában van, de arra a kv. szerv - szerződés alapján - elhelyezési célú használati, hasznosítási jogosultsággal rendelkezik.

A bérbeadás feltételei és a bérlők köre

2. §

(1)[6] A saját kezelésű lakásra a lakásbérleti jogviszony a kv. szerv és a bérlő között írásban kötött lakásbérleti szerződéssel jön létre.

(2)[7] Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetén a kv. szerv az általa kijelölt (kiválasztott) bérlő személyéről az érintett önkormányzatot írásban értesíti.

3. §

(1) Lakásbérleti szerződés azzal köthető, aki a kv. szervvel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) áll, és a munkahelye vagy a szolgálati helye szerinti településen önálló lakással nem rendelkezik, kivéve:[8]

a)[9] amennyiben a kv. szervvel szolgálati jogviszonyban álló személynek állandó jelleggel a szolgálati helyén kell tartózkodnia, részére munkaköri szolgálati lakás abban az esetben is bérbe adható, ha a munkahelyén, illetve szolgálati helyén önálló lakással rendelkezik;

b)[10] önkormányzati tulajdonú lakás bérlőjéül olyan személy is kijelölhető (kiválasztható), aki a kv. szervvel nem áll szolgálati jogviszonyban, ha a kijelölését (kiválasztását) a kv. szerv rendelkezése alatt álló lakásból való kihelyezése indokolja;

c)[11] a kv. szerv nyugállományba vonult alkalmazottja, valamint a bérleti jog jogszerű folytatása esetén özvegye részére a lakás abban az esetben is bérbe adható, ha az általa bérelt lakásnál - lakáscsere keretében - kisebbet kér.

(2)[12] Bérlőtársi jogviszony saját kezelésű lakásra vagy önkormányzati tulajdonú bérlőkijelölési jogú lakásra abban az esetben létesíthető, ha mindkét házastárs kv. szervvel áll szolgálati jogviszonyban.

4. §

(1) E rendelet hatálybalépését követően szolgálati jogviszonyban álló személy elhelyezése esetén bérleti szerződés csak határozott időre köthető. A határozott idő nem lehet több, mint a szolgálati jogviszony időtartama.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő igényt tarthat-e és milyen elhelyezésre.

(3)[13] A bérbeadó a bérleti szerződésben abban az esetben vállalhat kötelezettséget a bérleti szerződés megszűnése után másik lakás biztosítására, ha a bérlő a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérelt saját kezelésű vagy önkormányzati lakását a kv. szerv rendelkezésére bocsátotta.

5. §

Nem köthető bérleti szerződés azzal, aki

a) a munkahelye vagy a szolgálati helye szerinti településen tulajdonában lévő, megfelelő [Tv. 26. § (2)-(3) bek.] és beköltözhető lakással rendelkezik, vagy ha ilyen lakás a házastársa, illetőleg a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermeke tulajdonában van;

b) a munkahelye vagy a szolgálati helye szerinti településen lévő lakását 5 éven belül elidegenítette (kivéve, ha a házastársi közös lakás használatával kapcsolatos bírói ítélet vagy bírói egyezség alapján történik a lakás elidegenítése);

c)[14] önkormányzati lakása bérleti jogviszonyáról öt éven belül nem kv. szerv javára mondott le, vagy önkormányzati lakását öt éven belül más személy rendelkezésére bocsátotta;

d)[15] kv. szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;

e) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetve a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;

f) a munkahelyén vagy a szolgálati helyén fekvő, magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte (kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolta);

g) e rendelet hatálybalépése előtt lakásépítéshez vagy lakásvásárláshoz munkáltatói támogatásban (kölcsönben) részesült;

h) a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a khv. szerv megtévesztésére törekszik.

A bérlő által befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

6. §

(1)[16] A bérlő a saját kezelésű lakásba és az önkormányzati tulajdonú bérlőkijelölési jogú lakásba a házastársán, a kiskorú gyermekén (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is), a szülőjén (ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőjét is), és a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokáján kívül más személyt csak a kv. szerv vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás csak határozott időre adható.

(3) Az engedélyezett idő lejártakor a bérlő köteles gondoskodni a befogadott személy lakáshasználatának megszüntetéséről.

A tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételei

7. §

(1)[17] A saját kezelésű lakás és az önkormányzati tulajdonú bérlőkijelölési jogú lakás esetén a tartási szerződés megkötéséhez a hozzájárulás [Tv. 22. § (1) bekezdés] abban az esetben adható, ha az eltartó kv. szervvel áll szolgálati jogviszonyban.

(2)[18] A kv. szerv vezetőjének meg kell tagadnia a hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb személyes körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes.

A lakásbérlet megszüntetése

8. §

(1) A saját kezelésű lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő - a munkaköri szolgálati lakás kivételével - megszüntetése esetén a bérlő térítésre jogosult.

(2) A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének

a) legfeljebb 20%-a a határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén;

b) legfeljebb 15%-a a határozott idejű bérleti jogviszony esetén;

c) legfeljebb 20%-a, ha az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó nem tart igényt a költségvetési szerv általi elhelyezésre.

(3) Ha a bérlő lakáscélú munkáltatói támogatásban részesül, a (2) bekezdés szerinti térítési díj

a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén legfeljebb 15%,

b) határozott idejű jogviszony esetén legfeljebb 10%.

(4)[19] A munkaköri szolgálati lakásra kötött lakásbérleti szerződésnek közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő csak abban az esetben tarthat igényt térítésre, ha a korábbi lakását a kv. szerv rendelkezésére bocsátotta és részére cserelakás nem biztosítható.

(5)[20] Az (1)-(4) bekezdés szerinti térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kiürítve, tisztán a kv. szervnek átadja. A bérlői kötelezettség körébe tartozó, el nem végzett karbantartás költsége a bérlőt terheli.

9. §

(1) Amennyiben a 8. § (1) bekezdése szerinti bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére saját lakás építése vagy vásárlása miatt kerül sor, a térítés a bérlő kérelmére megelőlegezhető, ha a bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakást a megállapodás szerint, legfeljebb azonban két év elteltével a 8. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Ez esetben a térítés 20%-át a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezetéül vissza kell tartani.

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a megelőlegezett térítési díj 20%-os kamattal növelt összegét köteles megtéríteni.

A lakáscseréhez való hozzájárulás feltételei

10. §

(1)[21] A határozatlan időre bérelt saját kezelésű lakás bérleti joga másik határozatlan időre bérelt saját kezelésű lakásra a bérbeadó kv. szerv vezetőjének írásbeli hozzájárulásával cserélhető el. Több érintett kv. szerv esetén a lakáscseréhez valamennyi szerv vezetőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) A lakásnak önkormányzati lakásra történő cseréjéhez hozzájárulás abban az esetben adható, ha az önkormányzat a cserével megszerezni kívánt lakásra a bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás jogát azonos feltételekkel elismeri.

A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

11. §

A jogcím nélkül visszamaradó személy részére korábbi lakásának megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú cserelakást kell felajánlani, ha a beköltözéskor határozatlan időtartamra bérelt lakást bocsátott a khv. szerv rendelkezésére.

A lakásbérleti jog folytatása

12. §

(1) A saját kezelésű lakás bérleti jogát a bérlő halála esetén - változatlan feltételekkel - a bérlő özvegye folytathatja, amennyiben állandó jelleggel a lakásban lakott.

(2)[22] A munkaköri szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a bérleti jogot a bérlő özvegye legfeljebb 1 évig folytathatja. A határidő lejártával az özvegy elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást elhagyni, kivéve, ha az elhunyt bérlő beköltözésekor másik lakást bocsátott a kv. szerv rendelkezésére.

(3)[23] A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a kv. szervtől elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt.

(4) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a lakáshasználatról szóló bírósági határozat szerint jogosult a lakás használatára.

Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás feltételei

13. §

(1)[24] A saját kezelésű lakás külszolgálatra beosztott bérlője a lakás egy részét albérletbe adhatja a külszolgálat időtartamára a kv. szervvel szolgálati jogviszonyban álló személynek. Az albérletbe adáshoz a kv. szerv vezetőjének hozzájárulása szükséges.

(2) A hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha az albérlő munkahelye vagy szolgálati helye a lakással azonos településen van.

A saját kezelésű lakás bérének mértéke

14. §

(1) A havi lakbér mértékét, valamint a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőket e rendelet 2. számú mellékletének I. pontja tartalmazza.

(2) A bérbeadó a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésének és műszaki állapotának megfelelő eltérések kiegyenlítésére 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.

(3) Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.

(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, illetve komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be.

(5) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadó hozzájárulásával, de térítése nélkül - úgy alakítja át, illetve korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megnő, a lakbér a lakásbérleti szerződés megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

(6) A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének (a továbbiakban: alapterület) figyelembevételével kell megállapítani.

(7) A lakás havi bérének összege az alapterület négyzetméterének és e rendelet 2. számú mellékletének 2-3. pontja alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata. A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani.

(8) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért a bérleti szerződésben meghatározott díj illeti meg.

(9) A külön szolgáltatásokat különösen e rendelet 2. számú mellékletének II. pontja, illetve a bérleti szerződés tartalmazza.

Lakáshasználati díj

15. §

(1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér kétszeresét, újabb 6 hónap elteltével a háromszorosát köteles lakáshasználati díj címén havonta megfizetni.

A lakások és a helyiségek hasznosítása

16. §

(1) Munkaköri szolgálati lakás más célra a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével - az abban meghatározott feltételekkel - hasznosítható.

(2)[25] A kv. szerv rendelkezése alatt álló személygépkocsi tároló helyiség más célra a kv. szerv vezetőjének engedélyével - az abban meghatározott feltételekkel - használható, vagy adható bérbe.

II. Fejezet

Az elidegenítés feltételei

17. §

(1) Saját kezelésű lakás és helyiség a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) a bérleti szerződés megkötésétől legalább 5 év eltelt; illetve az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó a lakásban legalább 5 év óta életvitelszerűen benne lakik;

b) a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a kezelésbe kerüléstől vagy a teljes felújítástól számított 5 év eltelt;

c) a lakóépületben lévő lakások és helyiségek több mint 50%-át az arra jogosultak meg kívánják vásárolni;

d) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.

(2) A bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú önkormányzati lakás elidegenítésekor a khv. szerv hozzájárulása csak az (1) bekezdés szerinti együttes feltételek esetén adható meg.

18. §

(1) Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás vagy helyiség, ha

a) az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, vagy felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az illetékes szerv már döntött;

b) a műemléki hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá;

c) a miniszter el nem idegeníthetővé nyilvánította.

(2) Ha a lakóépületre, illetőleg a benne lévő lakásra vagy helyiségre lakásgazdálkodási érdekből nincs szükség, a miniszter a 17. § (1) bekezdés szerinti feltételektől eltekinthet, és a lakóépületet, illetőleg a benne lévő lakást vagy helyiséget elidegenítésre kijelölheti.

19. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakásra elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat (egyenlő arányban),

c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyeneságbeli rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel abban az esetben vásárolhatja meg, ha cserelakásra tarthat igényt, és elhelyezésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó az általa használt lakást a forgalmi értéken vásárolhatja meg, ha cserelakásra nem tarthat igényt, és kiköltözésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor.

20. §

(1)[26] Ha az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogával nem kíván élni, kérelmére a kv. szerv a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb az általa bérelt lakás szobaszámával azonos szobaszámú cserelakást adhat bérbe.

(2) A jogos lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő:

- két személyig: egy-két lakószoba;

- három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,

- négy személy esetében: kettő-három lakószoba,

- öt személy esetében: két és fél-három és fél lakószoba,

- hat személy esetében: három-négy lakószoba,

- hét személy esetében: három és fél-négy és fél lakószoba,

- nyolc személy esetében: négy-öt lakószoba,

- nyolcnál több személy esetében: legalább négy és fél lakószoba.

(3)[27] Az (1) bekezdés szerinti cserelakás bérbeadása esetén a kv. szerv a költözés igazolt költségeit a bérlőnek megtéríti.

(4) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él és cserelakást sem kér, az általa lakott lakást saját kezelésben kell megtartani. Ez esetben a bérlő lakásbérleti szerződése változatlan tartalommal fennmarad.

A vételár megállapítása és megfizetése

21. §

(1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult [19. § (1) bekezdés] vásárolja meg, a vételár a Tv. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének az 50%-a.

(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékét.

(3)[28] A kv. szerv az üres, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítendő lakást csak pályázat útján adhatja el. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

22. §

(1) Ha a lakást a 19. § szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére havonkénti egyenlő összegű, 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 8%.

23. §

(1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 40% engedményt kell adni.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 20% engedményt kell adni.

(4) A vételárhátralékot el nem érő törlesztés esetén a vevő részére az előírt törlesztési kötelezettségen felüli éves összeg 20%-ának megfelelő engedményt kell adni.

24. §

Az üres, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét a 22-23. §-okban említett kedvezmények nem illetik meg.

25. §

(1)[29] Ha az értékesítés részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai mértékéig a kv. szerv javára jelzálogjogot, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2)[30] A kv. szerv javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után lehet.

26. §

(1) Ha az értékesítés részletfizetéssel történt, a törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst kötelezettsége teljesítésére írásban, teljesítési határidő kitűzésével fel kell szólítani. Ha az adós felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

(2) Az adós késedelme esetén a tartozása teljes összege után köteles a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatot megfizetni.

A lakások értékesítésének előkészítése

27. §

(1)[31] Az ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően az elidegenítésről a kv. szerv saját hatáskörben intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).

(2)[32] A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A kv. szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a pályázaton nem vehet részt.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzá tartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá történő alakítást, az adásvételi szerződések előkészítését.

28. §

(1) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

(2)[33] A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, valamint az általa megállapított vételárat egyeztetni a kv. szerv vezetőjével.

29. §

(1)[34] Ha a kv. szerv a 19. §-ban megjelölt személynek adásvételi ajánlatot tesz (a továbbiakban: jogosult), az köteles az ajánlat kézhezvételét követő 90 napon belül írásban nyilatkozni. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, erre a jogosult figyelmét az ajánlatban fel kell hívni.

(2)[35] Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, abban az esetben vele a kv. szervnek az adásvételi szerződést meg kell kötnie.

A pályázat útján történő elidegenítés feltételei

30. §

(1) A khv. szerv a kijelölt üres lakóépület, valamint a részben lakott lakóépületben lévő, a lakásgazdálkodás körében felhasználni nem tervezett üres lakás és helyiség elidegenítésére pályázatot ír ki.

(2) A pályázati feltételeket a sajtó vagy más tájékoztató eszköz útján, illetve a helyben szokásos módon 30 napos határidővel, nyilvánosan meg kell hirdetni.

(3) A pályázatra természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok egyaránt jelentkezhetnek.

(4) Amennyiben a pályázatra khv. szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó jelentkezik, azt azonos feltételek esetén más pályázóval szemben elsőbbség illeti meg.

(5) A lakást annak kell eladni, aki a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

31. §

(1) A pályázatot bizottság bírálja el. A bizottság két tagját a khv. szerv vezetője jelöli ki, a helyi érdekképviseleti szervek egy-egy fővel képviseltetik magukat.

(2) A pályázati határidő lejártát követően 15 napon belül a bizottság a vételi ajánlatokat elbírálja, és azt jegyzőkönyvben rögzíti.

(3)[36] A pályázat eredményét a kv. szerv köteles a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.

A lakások átadása

32. §

(1)[37] A kv. szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül a lakást a vevőnek átadja.

(2) Az átadással megszűnik a bérleti jogviszony, és megszűnnek az ebből eredő jogok és kötelezettségek.

(3)[38] Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja az (1) bekezdéstől eltér, a kv. szerv kezelői kötelezettsége a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(4)[39] A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a kv. szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösséggel írásban elszámolni.

(5)[40] Ha a lakást kívülálló személy veszi meg, a kv. szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül adja azt a vevő birtokába.

33. §

A kv. szerv az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba[41]

a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát;

b) kérelemre a haszonélvezeti jogot, ha a lakást a bérlő egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke vásárolja meg;

c)[42] a kv. szerv javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A házfelügyelői, illetve gondnoki lakás elidegenítése

34. §

(1)[43] Ha az elidegeníthető lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakások elidegenítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kv. szerv, a leendő társasház-tulajdonosok és a házfelügyelő - a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben - előzetesen, írásban megállapodtak.

(2) A társasház alapító okiratban a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást

a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt;

b) társasházi közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén a házfelügyelő számára

a) az általa lakott lakás megvásárlását a bérlőre irányadó feltételekkel lehetővé kell tenni;

b) lakásvásárlási szándékának hiányában a Tv. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakást kell részére felajánlani, és az így megüresedő lakását értékesíteni kell.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelőt a továbbiakban nem akarják házfelügyelőként alkalmazni, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasházi közösséggel, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezés az irányadó.

35. §

A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára

a) lakottan történő eladás esetén a 21. § (1) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott összeg;

b) üresen történő eladás esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg,

amely vételárat a társasház-tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

36. §

(1) Ha az elidegeníthető lakást a Tv. hatálybalépését megelőzően lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettséggel utalták ki a bérlő részére, és a bérlő a lakás-használatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési kedvezményt kapott, a fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni.

(2) A lakás-használatbavételi díjtartozás összegét a vételár-megállapítás során nem lehet figyelembe venni.

37. §

Az a bérlő, aki lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel, pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt a lakást nem veheti meg.

III. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

38. §

A helyiségek elidegenítésekor e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

39. §

(1) A saját kezelésű helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(2) Ha a helyiséget a helyiség bérlője vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték 90%-a.

(3) A beköltözhető állapotban értékesítésre kerülő helyiség vételára az üres, beköltözhető forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.

40. §

(1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár 30%-át köteles egy összegben megfizetni. A fennmaradó részt a vevő legfeljebb 5 éven át havi részletekben fizetheti meg.

(2) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 20% árengedmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén a vételárhátralékot a részletfizetés napjától számított évi 10%-os kamattal kell megfizetni.

(4) Az egyéb célra szolgáló helyiség, valamint az üres gépkocsi tároló elidegenítése esetén, a vevőt az (1)-(3) bekezdésben megállapított kedvezmények nem illetik meg.

Záró rendelkezések

41. §

(1) Ha a bérleti szerződés a Tv. hatálybalépése előtt szűnt meg, a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére a Tv. 67. §-ában és 75. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha a bérleti szerződés e rendelet hatálybalépése előtt szűnt meg, és a volt bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni, részükre korábbi elhelyezésüknek megfelelő lakást kell bérbe adni.

(3)[44] Ha a bérlő szolgálati jogviszonya neki felróható okból szűnik meg, nem tarthat igényt elhelyezésre, kivéve, ha a lakásbérleti szerződés megkötésekor lakást bocsátott a kv. szerv rendelkezésére.

42. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Lotz Károly s. k,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 7/1995. (V. 30.) KHVM rendelethez[45]

1. Közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium[46]

2.[47]

3. Magyar Űrkutatási Iroda

Közlekedési szervek:

4.[48]

5.[49]

6.[50]

7.[51]

8.[52]

9.[53]

10.[54]

11.[55]

12.[56]

13.[57]

14.[58]

15.[59]

16.[60]

17.[61]

18.[62]

19.[63]

20.[64]

21.[65]

22.[66]

23.[67]

24.[68]

25.[69]

26.[70]

27.[71]

28.[72]

29.[73]

30.[74]

31.[75]

32.[76]

33.[77]

34.[78]

35.[79]

36.[80]

37.[81]

38.[82]

39.[83]

40.[84]

41.[85]

42.[86]

43.[87]

44.[88]

45.[89]

46.[90]

47. Közlekedési Múzeum

Vízügyi szervek:

48.[91]

49.[92]

50.[93]

51.[94]

52.[95]

53.[96]

54.[97]

55.[98]

56.[99]

57.[100]

58.[101]

59.[102]

60.[103]

61.[104]

62. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény

63. Országos Vízügyi Főigazgatóság üdülője

Vasútegészségügyi szervek:

64. MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest

65. Budai MÁV Kórház

66. MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok

67. Vasútegészségügyi Ellátó Szolgálat

68. MÁV Közegészségügyi Intézet, Budapest

2. számú melléklet a 7/1995. (V. 30.) KHVM rendelethez

I. A havi lakbér mértéke és a lakbér megállapításának feltételei

1. A havi lakbér mértéke a lakás komfortfokozata, alapterülete és minősége után:

a) összkomfortos lakás esetén 48,00 Ft/m2

b) komfortos lakás esetén 35,00 Ft/m2

c) félkomfortos lakás esetén 15,00 Ft/m2

d) komfort nélküli lakás esetén 10,00 Ft/m2

2. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) zöldövezet;

b) ha a lakás olyan, 1-4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

3. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;

b) a kijelölt zajártalmas terület;

c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);

d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;

e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;

f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.

II. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásnak minősül, különösen

a) beépített bútorhasználat;

b) vízellátás és csatornahasználat biztosítása;

c) felvonóhasználat biztosítása;

d) kapunyitás biztosítása;

e) központi fűtés és melegvíz-ellátás;

f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető;

g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása;

h) szemétszállítás;

i) egyéb, külön meghatározott szolgáltatás.