11/1996. (II. 27.) IKM rendelet

a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról[1]

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia forgalmához kapcsolódó legmagasabb árak megállapítására terjed ki.

Általános rendelkezések

2. § (1) A villamos energiának közcélú villamosműből fogyasztónak történő szolgáltatása esetén a fogyasztás elszámolására e rendelet intézkedései szerint vagylagosan

a) teljesítménydíjas,

b) általános,

c) ideiglenes vételezés,

d) vontatási,

e) közvilágítási

árszabást kell alkalmazni. Az árszabásokat és az áralkalmazási feltételeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton (teljesítési helyen) szolgáltatott és mért villamos energia elszámolására vonatkoznak. Az 5. § szerinti ideiglenes vételezés elszámolása mérés nélkül is történhet.

(2) Az árak és az árak alkalmazása szempontjából irányadó fogalmakat a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ) tartalmazza.

(3)[2] Az e rendeletben közzétett árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Teljesítménydíjas árszabások

3. § (1) A csatlakozási ponton mért villamos energia vételezés elszámolására - a fogyasztó választása alapján - teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni, amennyiben 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le legalább egy napszakban, legkevesebb 12 hónapi időtartamra. Teljesítmény alatt 1/4 órára vonatkoztatott átlagteljesítményt kell érteni. A fogyasztó középfeszültségen és kisfeszültségen az I. vagy II. díjszabást választhatja. A középfeszültségű háromzónaidős árszabás csak arra a csatlakozási pontra választható, amelyiken a szerződésben (üzemszerűen) lekötött villamos teljesítmény valamelyik napszakban az 1000 kW-ot eléri, vagy meghaladja. A napszakokat jelen rendelet 2. számú melléklete állapítja meg.

(2) A teljesítménydíjas árszabás szerint a lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, a vételezett villamos energia mennyiségéért áramdíjat kell fizetni, a teljesítménytényező (cos fi) értékétől függően árengedményt kell adni, illetve felárat kell felszámítani.

(3) A teljesítménydíjas árszabás alkalmazása szempontjából

a) alaphálózati a vételezés, ha a csatlakozási pont

aa) 120 kV vagy nagyobb névleges feszültségű közcélú hálózaton, vagy

ab) 120 kV vagy nagyobb feszültségű közcélú átalakító és kapcsoló berendezésekhez tartozó (telephelyileg közvetlenül csatlakozó) közcélú erőmű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén

van;

b) főelosztó állomási a vételezés, ha a csatlakozási pont 120 kV vagy nagyobb névleges feszültségű közcélú átalakító és kapcsoló berendezés 120 kV-nál kisebb, de 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén van;

c) középfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont

ca)[3] közcélú közép/középfeszültségű (1-35 kV) vagy közcélú közép/kisfeszültségű átalakító és kapcsoló berendezés, vagy ahhoz tartozó közcélú erőmű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén, vagy

cb) közcélú középfeszültségű (1-35 kV-os) vezeték bármely pontján

van;

d) kisfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozása 0,4 kV-os hálózat bármely pontján van.

(4) A teljesítménydíj az alapdíj és a csúcsdíj együttes összege. Az alapdíjat a szerződésben nappali időszakra lekötött legnagyobb teljesítmény után kell megállapítani. A fogyasztó az alapdíjért jogosult a szerződésben nappali időszakra lekötött teljesítményt az éjszakai időszakban is igénybe venni. A csúcsdíjat a szerződésben az egyes leolvasási (elszámolási) időszakok csúcsidőszakára lekötött teljesítmények után kell megállapítani.

(5) A teljesítménydíjas árszabással elszámolható fogyasztó a szerződés szerint

a) tartalék teljesítmény,

b) növekvő teljesítmény,

c) éjszakai többletteljesítmény,

d) üzemszerű hétvégi többletteljesítmény,

e) kisegítő teljesítmény,

f) eseti többletteljesítmény,

g) operatív teljesítmény

igénybevételére, illetve

h) tartalék csatlakozó berendezés üzemeltetésére

jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehetővé teszik.

(6) A teljesítménydíj éves (12 havi) díj, amelyet 12 havi részletben a szerződésben havonként lekötött napszaki teljesítmények után havonként előre kell megfizetni. A szerződés hatálybalépésekor az első hónapra számított teljesítménydíj részletet a szerződés 12 havi érvénytartamára rendelkezésre állási díjként külön meg kell fizetni. A rendelkezésre állási díj mértéke független a szerződés időtartamán belüli teljesítményváltozásoktól és módosításoktól. A szerződés lejártakor rendelkezésre állási díjnak az időarányos jegybanki alapkamattal növelt értéke a fogyasztót illeti.

(7) A szerződésben lekötött teljesítmények túllépése esetén teljesítménytúllépési pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértéke a túllépés napszakának megfelelően a csatlakozási pontra vonatkozó éves alapdíj, illetve csúcsdíj, melyet a túllépés minden kW-jára meg kell fizetni.

(8) A teljesítménytúllépés pótdíját a VKSZ 2. § (7) bekezdésének b), d), f), g), h), i) és j) pontja szerinti, a túllépéssel érintett egyes teljesítményfajták havi legnagyobb túllépése után havonta kell megfizetni, és napszakonként kell felszámítani.

Általános árszabás

4. § (1) A csatlakozási ponton mért villamos energia vételezés elszámolására - a fogyasztó választása alapján - általános árszabást kell alkalmazni, ha a fogyasztó legalább 12 hónapra szerződést köt, és amennyiben vételezésére nem a 3., 5., 6., 7. §-okban foglalt árszabások vonatkoznak.

(2) Általános árszabás alkalmazása esetén a túláramvédelemmel, illetve a transzformátor névleges teljesítőképességével meghatározott névleges csatlakozási teljesítmény (a továbbiakban együtt: névleges csatlakozási teljesítmény) után alapdíjat, illetve éjszakai alapdíjat, a vételezett villamos energia mennyiség után áramdíjat, illetve éjszakai áramdíjat kell fizetni.

(3) A névleges csatlakozási teljesítmény meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az alapdíj és az éjszakai alapdíj 12 havi díj, melyet legalább 12 hónapra kell megfizetni az elszámolási időszaknak megfelelő részletekben, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra.

(5) A VKSZ 5. § (3) bekezdése szerinti felhasználó (alfogyasztó) napszaki névleges csatlakozási teljesítmény- és energiaigényét az áramszolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(6) Ha az általános árszabás szerint elszámolt fogyasztási helyen (csatlakozási ponton) a fogyasztó teljesítménydíjas árszabásra kíván szerződést kötni, erre vonatkozó igénybejelentésében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerződés általa kívánt érvénybelépésének időpontját. Ettől az időponttól kezdve a fogyasztónak alapdíjat és éjszakai alapdíjat fizetnie nem kell.

Az ideiglenes vételezés árszabása

5. § (1) Ha a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időre igényel villamos energiát, annak elszámolására az ideiglenes vételezés árszabását kell alkalmazni.

(2) Az ideiglenes vételezés időtartamára a névleges csatlakozási teljesítményért napi időarányos alapdíjat, a villamos energia fogyasztásáért áramdíjat kell fizetni.

(3) A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgáltató és a fogyasztó az áramdíjra vonatkozóan átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.

Vontatási árszabás

6. § A Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a közúti, földalatti, helyiérdekű vasutak, továbbá a metró és a trolibusz által vontatás céljára, valamint ugyanazon csatlakozási ponton a vontatást közvetlenül kiszolgáló berendezések üzemeltetéséhez átvett villamos energia elszámolására a vontatási árszabás szerinti áramdíjat kell fizetni.

Közvilágítási árszabás

7. § (1) Közvilágítási árszabást kell alkalmazni a közvilágítási szolgáltatás díjának megállapítására.

(2) A lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, az elfogyasztott villamos energiáért áramdíjat kell fizetni.

(3) A teljesítménydíj éves díj, amelynek 1/12-ed részét kell havonta a lekötött teljesítmények után megfizetni.

A meddő villamos energia árszabása

8. § (1) A meddő villamos energia árszabását a fogyasztó által a nappali és csúcsidőszakban a közcélú hálózatba az áramszolgáltatóval kötött megállapodás szerint betáplált meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás nem érinti az áramszolgáltató engedményadási kötelezettség.

A transzformátorveszteség elszámolása

9. § Ha a mérési pont és a csatlakozási pont névleges feszültsége nem azonos, a teljesítménydíjas, az általános, az ideiglenes vételezési és a vontatási árszabással elszámolt fogyasztók villamos energia vételezésének mért teljesítményét a transzformátor hatásos veszteségével értelemszerűen növelni, illetőleg csökkenteni kell.

Felemelt díj

10. § A fogyasztó a szolgáltató részére a VET 50. § (2) bekezdésének d), e), f), i), j) és k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén villamos energia fogyasztásáért felemelt díjat köteles fizetni.

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet 1996. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 108/1990. (ÁSZ 26.) ÁH ármegállapítás, valamint az annak módosításáról szóló 1/1992. (I. 6.) IKM, 46/1994. (XII. 27.) IKM, 25/1995. (VII. 21.) IKM, továbbá a 35/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet ek hatályukat vesztik.

(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal a hatálybalépését követő első leolvasás utáni villamosenergia-fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. A hatálybalépést követően az áramszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződéstől eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni. Éves számlázás esetén a VKSZ 14. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.

(3) A rendeletben foglalt hatósági árakat (díjakat) a fogyasztó és a szolgáltató ettől eltérő, alacsonyabb árban (díjban) történt megállapodásának hiányában - az érvényes szerződések részének kell tekinteni.

1. számú melléklet a 11/1996. (II. 27.) IKM rendelethez

A) Teljesítménydíjas árszabások

1. Árak[4][5][6][7]

a) Díjtételek

b) A teljesítménytényezőtől függő felárak és árengedmények mértéke

c) Egyéb árak

ca) A tartalék teljesítmény díja valamennyi feszültségszinten:[8]

264 Ft/kW/év.

cb) A többirányú ellátás teljesítménydíja valamennyi feszültségszinten:

528 Ft/kW/év.

cc) A tartalék csatlakozó berendezés teljesítménydíja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő - berendezésenként számított - teljesítménydíj 15%-a.

cd) Az éjszakai többletteljesítmény díja az éves alapdíj 1/24-ed része, az éjszakai többletigény minden hónapjára.

ce) Az üzemszerű hétvégi többletteljesítmény napi időarányos díja az éves alapdíj 1/300-ad része.

cf) A kisegítő teljesítményért havonta az alapdíj 20%-át kell fizetni. A vételezés időtartamára időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.

cg) Az eseti többletteljesítményért, illetve az operatív teljesítményért

- kizárólag csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsdíj 1/12-ed részét,

- valamennyi napszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves teljesítménydíj 1/12-ed részét

kell fizetni az eseti megállapodás minden hónapjára.

Nappali áramdíj: 15,65 Ft/kWh

Éjszakai áramdíj: 9,15 Ft/kWh

Napi időarányos alapdíj 5,70 Ft/kVA/naptári nap

Áramdíj 17,30 Ft/kWh

a) Nagyvasúti vontatás fogyasztásáért 10,25 Ft/kWh

b) Közúti vontatás fogyasztásáért 12,20 Ft/kWh

Teljesítménydíj 32 604 Ft/kW/év

Áramdíj 12,50 Ft/kWh

2. Áralkalmazási feltételek

a) Az 1. a) ponthoz:

aa) Növekvő teljesítményigény esetén az alapdíjat az egyes hónapokra emelkedően kell megállapítani, ha a szerződésben lekötött teljesítmény az előző szerződéses időszak legnagyobb lekötött nappali teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig folyamatosan (fokozatosan) növekszik, és az egyes teljesítménylépcsők közötti növekedés mértéke legalább 10%.

ab) Csökkenő teljesítményigény esetén - ha a teljesítményigény-csökkenés tervezett kapacitásleépítés vagy energiaracionalizálás következménye, és a fogyasztó ezt nyilatkozatban közli az áramszolgáltatóval - a fogyasztó a csökkenő igények szerint háromhavonként kezdeményezheti a díjfizetés alapjául szolgáló teljesítmény értékének újbóli megállapítását. Az ármegállapítás egyéb rendelkezései szempontjából a mindenkori csökkentett teljesítmények, illetve az azokhoz tartozó díjak veendők figyelembe.

ac) Ha a fogyasztó a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül egy alkalommal a szerződésben csúcsidőszakra eredetileg lekötött teljesítményt megváltoztatja, a csúcsdíjakat és a tartalék csatlakozó berendezés díját a módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.

ad) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül a nappali időszakra lekötött teljesítményt növelni óhajtja, akkor az áramszolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt gazdaságosan ki tudja-e elégíteni. Igenlő esetben az áramszolgáltató az alapdíjat a szerződésmódosítás időpontjától növeli, ellenkező esetben az igényt elutasítja. A módosítás - a műszaki lehetőségek határain belül, a szerződésmódosításban rögzített módon - vonatkozik a tartalék csatlakozó berendezés és a többirányú ellátás díjára is. A lekötött teljesítmény növelése meghatározott időtartamra is kérhető.

ae) Ha a fogyasztó az aa) pont szerint kötött szerződésben eredetileg lekötött nappali teljesítménynél nagyobb teljesítményt igényel és az aa) pontban előírt feltételek teljesülése továbbra is biztosított, az alapdíjat, a tartalék csatlakozó berendezés alapdíját és a többirányú ellátás díját az aa) ponttól eltérően a módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.

af) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül egy alkalommal a szerződésben nappali időszakra eredetileg lekötött teljesítményt csökkenti, az alapdíjat a módosítás utáni időszakra kell megállapítani.

ag) Nem tekinthető a fogyasztó által kezdeményezettnek a szerződésmódosítás, ha az hatósági energiakorlátozás következménye.

ah) Ha a fogyasztó a villamos energia egy részét a VET 46. § (2) bekezdésében írt módon alfogyasztónak adja tovább, az alfogyasztó napszaki teljesítmény és energia igénybevételét az áramszolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

b) Az 1. b) ponthoz:

ba) Az árengedményt és a felárat csatlakozási pontonként kell megállapítani.

bb) Az induktív és kapacitív teljesítménytényező értékét külön-külön kell megállapítani és az elszámolásnál figyelembe venni. A meddő energia forgalom különbözeti elszámolásának nincs helye.

bc) A teljesítménytényező árengedmény, illetőleg felár számítási alapja az elszámolási időszakban elszámolt teljesítménydíj és áramdíj együttes összege.

bd) Árengedmény nem adható, illetőleg felár nem számítható fel, ha a múltban az akkor illetékes hatóság a fogyasztónál kompenzátorok vagy statikus kondenzátorok felszerelését nem engedélyezte.

be) Nem adható árengedmény azon csatlakozási ponton vételezett villamos energia árából, melyen a teljesítménytényező 0,9 érték fölé javítását a múltban az akkor illetékes hatóság nem tartotta szükségesnek.

bf) Felárat kell felszámítani, ha a fogyasztó a csatlakozási ponton a múltban az illetékes hatóság által részére előírt értéknél kisebb teljesítménytényezővel vételez. Az előírt értékű vagy annál jobb teljesítménytényezővel történő vételezés esetén árengedményt kell adni.

bg) Kapacitív felárat kell felszámítani a fogyasztónak, ha a csatlakozási ponton a leolvasási periódus éjszakai időszakaiban vételezett hatásos villamos energia 5%-át meghaladó mértékben táplált be meddő villamos energiát a közcélú hálózatba ugyanezen éjszakai időszakokban. A kapacitív felár csak abban az esetben alkalmazható, ha a külön mérés műszaki feltételei fennállnak. A kapacitív felár alkalmazását nem befolyásolja a fogyasztó által ugyanezen időszak alatt vételezett meddő villamos energia mennyisége.

bh) A teljesítménytényező értékét a leolvasási periódus folyamatos nappali és csúcsidőszakaiban mért összes hatásos (kWh) és meddő (kVArh) villamos energia vételezésekből kell kiszámítani, és a leolvasási időszak alatti vételezésre kell vonatkoztatni.

c) Az 1. c) ponthoz:

ca) Tartalék teljesítmény a szerződés időtartamára legfeljebb az üzemszerűen lekötött teljesítménnyel azonos értékkel köthető le [ad 1. ca) pont].

cb) Ha az üzemi villamosműnek minősülő gyűjtősínen lévő csatlakozási pontra több közcélú vezeték csatlakozik, a csatlakozási ponton lekötött nappali teljesítmény után a többirányú ellátás díját meg kell fizetni [ad 1. cb) pont].

cc) Ha a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül üzembiztosan szolgáltatható teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [ad 1. cc) pont].

cd) A többletteljesítményt a nappali időszakra üzemszerűen lekötött teljesítményhez képest kell számítani [ad 1. ce) pont].

ce) Az időarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi időarányos teljesítménydíj az éves alap- és csúcsdíj 1/300-ad része [ad 1. cf) pont].

B) Általános árszabás

1. Árak (díjtételek)[9][10][11][12][13]

2. Áralkalmazási feltételek

a) A névleges csatlakozási teljesítmény megállapítása az aa)-ac) pontokban előírt módon történik.

aa) Kismegszakítóval vagy biztosítóbetéttel történő névleges teljesítmény behatárolás esetén a fogyasztónál alkalmazandó kismegszakító, illetve biztosítóbetét kioldási jelleggörbéjét az áramszolgáltató választja meg az érintésvédelem, illetve a szelektív túláramvédelem követelményei szerint, figyelembe véve a fogyasztó által előidézett és a hálózaton elviselhető terheléslökéseket. A kismegszakítóval vagy késes olvadóbiztosítóval behatárolt teljesítmény esetén figyelembe veendő névleges csatlakozási teljesítmények a következők:

ab) Állítható túláramvédelem alkalmazása esetén a névleges csatlakozási teljesítményt a túláramvédelemmel beállított 1/4 óra alatt nem kioldó áram és a névleges feszültség szorzatával kell képezni.

ac) Egy fogyasztó ellátására szolgáló külön transzformátor(ok) esetén névleges csatlakozási teljesítményként

- ha a csatlakozási pont kisfeszültségen (0,4 kV-on) van, úgy a fogyasztó igényének megfelelő szabványos (MSZ-9230/1-70 "Transzformátorok. Műszaki követelmények és vizsgálatok") névleges transzformátor teljesítőképességét (kVA) kell alkalmazni, amely azonban nem lehet nagyobb a ténylegesen beépített transzformátor(ok) névleges teljesítőképességénél,

- ha a csatlakozási pont 0,4 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van, úgy a ténylegesen beépített transzformátor(ok) teljesítőképességét (kVA) kell alkalmazni.

ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor - ide nem értve a tartalék transzformátort - szolgál, az egyes túláramvédelmekhez tartozó, előírt névleges csatlakozási teljesítmények, illetve transzformátor névleges teljesítőképességek összege adja a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét.

b) Ha a fogyasztási helyen kizárólag éjszakai időszakban hálózatra kapcsolható hőtároló (egyéb hőfejlesztő) berendezés nincs, a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítménye után alapdíjat, a vételezett összes villamos energiáért áramdíjat kell fizetni.

c) Az éjszakai díjat és az éjszakai áramdíjat akkor kell alkalmazni, ha a fogyasztási helyen a fogyasztó kívánságára a fogyasztó és a szolgáltató szerződésében foglalt módon kizárólag az éjszakai időszakban hálózatra kapcsolható hőtárolós vagy egyéb hőfejlesztő berendezés van.

ca) Ha a hőtároló vagy egyéb hőfejlesztő berendezés(ek) kizárólag az éjszakai időszakban kapcsolható(k) a hálózatra, és fogyasztását külön mérik, a külön mért villamos energiáért - ideértve a szerződésben meghatározott ráfűtési időszakot is - éjszakai áramdíjat kell fizetni.

cb) Ha a fogyasztási helyen a c) pontban szereplő fogyasztó berendezés is van és a fogyasztó igénye szerint az éjszakai időszak névleges csatlakozási teljesítménye a nappali és csúcsidőszak névleges csatlakozási

- teljesítményével egyenlő, vagy

- teljesítményét meghaladja és az eltérő napszaki teljesítmények túláramvédelemmel való meghatározásának feltételei azt lehetővé teszik,

kétárszabású fogyasztásmérés alkalmazható.

Ebben az esetben az alapdíjat a nappali és csúcsidőszakban, az éjszakai alapdíjat az éjszakai időszakban rendelkezésre álló névleges csatlakozási teljesítmény után külön-külön kell megfizetni. A nappali és csúcsidőszakban vételezett villamos energia mennyiségét az áramdíjjal, az éjszakai időszakban vételezett villamos energia mennyiségét az éjszakai áramdíjjal kell elszámolni.

d) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét növeli, a növelt névleges csatlakozási teljesítmény rendelkezésre állását követő első leolvasástól kezdődően kell az alapdíjat, illetve éjszakai alapdíjat a nagyobb névleges csatlakozási teljesítmény után felszámítani.

e) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét csökkenti, az írásbeli igényének bejelentését követő első leolvasástól kezdődően a csökkentett névleges csatlakozási teljesítmény után kell az alapdíjat, illetve az éjszakai alapdíjat felszámítani.

f) Ha a fogyasztó a fogyasztási helyen az e) pont szerinti csökkentett névleges csatlakozási teljesítményt a csökkentés bejelentésétől számított 12 hónapon belül növeli, a nagyobb névleges csatlakozási teljesítménynek megfelelő alapdíjat, illetve éjszaka alapdíjat a csökkentés időpontjáig visszamenőleg köteles megfizetni.

C) Az ideiglenes vételezés árszabása

1. Árak (díjtételek)[14][15][16][17][18][19][20]

2. Áralkalmazási feltételek

a) A napi időarányos alapdíjat a fogyasztó a villamosenergia-vételezés várható időtartamára

- ha annak időtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, az igénybejelentés időpontjában előre,

- ha két naptári hónapnál hosszabb, kéthavonként előre

köteles megfizetni.

b) Átalány elszámolás esetén a fogyasztónak az áramdíjat, ha a villamosenergia-vételezés várható időtartama

- 2 naptári hónapnál rövidebb, az igénybejelentés időpontjában előre,

- ha 2 naptári hónapnál hosszabb, kéthavonként előre

kell megfizetnie.

D) Vontatási árszabás

1. Árak (díjtételek)[21][22][23][24][25][26][27]

2. Áralkalmazási feltételek

a) Az 1. a) pont szerinti árat kell alkalmazni a Magyar Államvasutak, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút által a 120 kV-on vagy annál nagyobb feszültségű csatlakozási ponton vontatás céljára, valamint ugyanezen a csatlakozási ponton az állomás világítási és segédüzemi fogyasztására átvett villamos energia elszámolására.

b) Az 1. b) pont szerinti árat kell alkalmazni a közúti, földalatti, helyiérdekű vasutak, valamint a metró és a trolibusz által 10 kV-on vagy annál nagyobb feszültségű csatlakozási ponton vontatás céljára, valamint ugyanezen a csatlakozási ponton a vontatást közvetlenül kiszolgáló berendezések üzemeltetéséhez átvett villamos energia elszámolására.

E) Közvilágítási árszabás

1. Árak (díjtételek)[28][29][30][31][32][33][34][35]

2. Áralkalmazási feltételek

a) A közvilágítás szolgáltatásának

- teljesítménydíját a hónap első napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW),

- áramdíját a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh) mérése (fogyasztásmérés), vagy a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítményfelvétele és a közvilágítási naptárban az egyes hónapokra megállapított világítási időtartam szorzata

alapján kell kiszámítani.

b) A működésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és - mérés hiányában - áramdíja nem számítható fel a működésképtelenség időtartamára.

F) A meddő villamos energia árszabása

A meddő villamos energia ára: 0,07 Ft/kVArh[36][37]

G) A transzformátor veszteség elszámolása

A transzformátor hatásos veszteségét

- 500 kVA transzformátor névleges teljesítőképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával,

- 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával,

- 1001 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával

kell számításba venni.

H) Felemelt díj

A villamos energia felemelt díja: 61 Ft/kWh[38][39][40][41][42][43][44]

2. számú melléklet a 11/1996. (II. 27.) IKM rendelethez[45]

Az egyes napszakok időtartamát valamennyi díjszabásnál

- az általában érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás

tartama alatt a következő táblázat szerint kell figyelembe venni: