1996. évi CXXII. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról[1]

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 225. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6)[2] Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság bármikor, hivatalból pótolhatja. A bíróság eljárása során elrendelheti a felek meghallgatását (113. §) is. A (4) és (5) bekezdés rendelkezései ilyen esetben is irányadóak.

2. §[3]

3. § A Pp. a következő 300. §-sal egészül ki:

"300. § (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg.

(2) Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg.

(3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit az (1) bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben - a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a felperest marasztalja."

4. § (1) E törvény - a 4. § (3) bekezdésének kivételével - 1997. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A 4. § (3) bekezdése hatálybalépésének napja 1997. január 2.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény 50. §-a és a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 303. §-a a hatályát veszti.

(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 125 000 forint."

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke