Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

1957. évi VIII. törvény

a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. § A polgári perrendtartásról szóló és az 1954. évi VI. törvénnyel módosított, valamint kiegészített 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a jelen törvényben foglaltaknak megfelelően módosul.

2. §[1]

3. §[2]

4. § A Pp. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az igazságügyminiszter - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - rendelettel állapítja meg, hogy a bíróság iparjogvédelmi perekben milyen összetételű tanácsban jár el."

5. § A Pp. 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;"

6. §[3]

7. § A Pp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeknek elbírálását a 23. § nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe, továbbá idetartoznak értékhatárra tekintet nélkül:

a) az államigazgatási határozatok megtámadása folytán keletkezett perek;

b) a munkaviszonyból származó perek;

c) a hagyatéki perek;

d) a társadalombiztosítási jogviszonyból származó perek;

e) a bérleti és haszonbérleti, valamint a lakás használatára vonatkozó jogviszonyból származó perek;

f) a szerződéses termelésből és a gépállomási szerződésből származó perek;

g) az állatszavatossági perek;

h) a végrehajtási igényperek.

(2) A személyállapotra vonatkozó perek - ideértve az örökbefogadás felbontására vonatkozó pereket is - a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság (Budapesten a pesti központi kerületi bíróság) hatáskörébe tartoznak."

8. § A Pp. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:

a) a kisajátítási eljárásból eredő kártalanítási perek;

b) az állam, az államhatalom helyi szervei, az állam intézményei és vállalatai, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és a szövetkezeti központok, a szövetkezeti vállalatok és egyesülések, végül a szövetkezetek szövetségei által vagy ellen indított azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke húszezer forintot meghalad, kivéve azokat a pereket, amelyeket a 22. § a járásbíróság vagy jogszabály a döntőbizottság hatáskörébe utal;

c) azok a perek, amelyeket a hatósági jogkört gyakorló személyek által a hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt ellenük, jogutódaik vagy az állam (állami szerv) ellen indítanak;

d) a szerzői jogi perek;

e) az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek;

f) a végrehajtás vagy zárlat megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perek, ha a végrehajtási eljárást a megyei bíróság indította meg;

g) azok a perek, amelyeket a jelen törvény kihirdetése után hatályba lépett törvény vagy törvényerejű rendelet a megyei bíróság hatáskörébe utal.

(2) Az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításainak megtámadásával kapcsolatos perek a budapesti fővárosi bíróság hatáskörébe tartoznak.

(3) Az 51. § a) pontja alá eső pertársaság esetében, ha valamely pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik."

9. §[4]

10. § (1) A Pp. 24. §-ának (2) bekezdésébe új b) pontként a következő rendelkezés lép:

"b) munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét;"

(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének jelenlegi b)-f) pontjai c)-g) pontokra változnak.

11. § A Pp. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bíróság hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető."

12. § A Pp. 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkaviszonyból származó pereket a munkavállaló a munka teljesítésének helye szerint illetékes járásbíróság előtt is megindíthatja."

13. § A Pp. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtás vagy zárlat megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást megindította; ha pedig a végrehajtási eljárást a Legfelsőbb Bíróság, a katonai bíróság vagy a közjegyző indította meg, kizárólag az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság."

14. § A Pp. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett."

15. § A Pp. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési igényt, továbbá a házastárs halála esetében a vagyonközösségből eredő igényt az előtt a járásbíróság előtt is érvényesíteni lehet, amelyhez a hagyatéki tárgyalásra illetékes közjegyző tartozik."

16. § A Pp. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó esetben a per - az alávetés esetét (41. §) kivéve - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen (51. §) megindítható."

17. § A Pp. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, vagy a 41. §-on alapul, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető."

18. § A Pp. 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 23. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervezet, illetőleg a polgár a perben félként vesz részt, ha az őt illető igény érvényesítése céljából az ügyész vagy a 2. §-ban megjelölt, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított. Ha a résztvevők perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) eltérnek, azokat a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet a perben fellép."

19. § A Pp. 53/A. §-a hatályát veszti.

20. § A Pp. 64. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróság a felperesnek a per során előterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben megvan a hatásköre és illetékessége. A perből elbocsátott alperes költségeiben - a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - a felperest kell marasztalni."

21. § (1) A Pp. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;

b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;

c) az ügyvéd, vagy az ügyvédi munkaközösség;

d) a vállalat (hivatal, üzem, más állami szerv stb.) dolgozója a vállalattal, annak alárendelt, illetőleg felügyelete alá tartozó, továbbá a vállalat felett felügyeletet gyakorló szervekkel kapcsolatban keletkezett perekben; a vállalat jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály őt, illetőleg a vállalatot a képviseletre feljogosítja;

e) a községi, járási, városi (városi kerületi), megyei (fővárosi) tanács tagja, valamint a végrehajtó bizottság dolgozója a tanácsot érintő perekben;

f) a szakszervezet saját tagjának pereiben;

g) a Termelőszövetkezeti Tanács megbízottja a mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport pereiben;

h) a szövetkezetnek vagy felettes szervének ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;

i) az alkalmazott a munkáltatójának kisiparosi tevékenységével, irodájával, rendelőjével, üzletével, illetőleg műhelyével kapcsolatban keletkezett pereiben."

(2) A Pp. 67. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A perben a vállalati jogtanácsost (jogi előadót) az ügyvéd jogállása illeti meg."

(3) A Pp. 67. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

22. § A Pp. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vállalati jogtanácsos (jogi előadó) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik."

23. §[5]

24. § A Pp. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 23. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervezetek részére a munkaidő-kiesés megtérítéseként az ügyvédi képviselet esetében felszámítható díj csökkentett összegét kell megállapítani, ha a képviseletet nem ügyvéd, hanem vállalati jogtanácsos (jogi előadó) látta el."

25. § A Pp. 76. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ügygondnok készkiadásainak előlegezésére a felet esetenként, az ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj előlegezésére külön határozatban is kötelezheti."

26. § A Pp. 78. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ezek a rendelkezések nem érintik a költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettséget."

27. § (1) A Pp. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügyész, a 2. §-ban megjelölt állami szerv, valamint a per megindítására, illetőleg az abban való fellépésre külön jogszabállyal feljogosított más szervezet és a perben érvényesített igény jogosultja közül a megítélt perköltség azt illeti meg, akinél a költségek felmerültek. Pervesztesség esetében a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Ha azonban a pert megindítónak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a költség megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselekménye folytán a költség felmerült."

(2) A Pp. 82. §-ának jelenlegi (2) bekezdése hatályát veszti, jelenlegi (3) bekezdése pedig (2) bekezdésre változik.

28. § (1) A Pp. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése, illetőleg - ha a törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;"

(2) A Pp. 84. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül."

(3) A Pp. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg azoknak a pereknek a körét, amelyekben a felet - kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre tekintet nélkül - teljes költségmentesség (tárgyi költségmentesség) vagy illetékmentesség illeti meg, illetőleg amelyekben a bíróság a fél részére ugyancsak kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet. Az (1) bekezdés b) pontja alá eső költségeket tárgyi költségmentesség esetében az állam előlegezi, a rendelet azonban megállapíthatja, hogy a fél egyes költségeket költségmentessége ellenére is köteles előlegezni, illetőleg viselni."

(4) A Pp. 84. §-ának jelenlegi (3) bekezdése helyébe (4) bekezdésként a következő rendelkezés lép:

"(4) Az előző bekezdésekben foglalt feltételek mellett a költségmentesség, az illetékmentesség, illetőleg az illetékfeljegyzési jog a beavatkozót is megilleti; a 84-88. §-ok rendelkezései ilyen esetben is megfelelően irányadók."

29. § A Pp. 85. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldiek részére a költségmentes (illetékfeljegyzési joggal járó) perlés kedvezménye csak a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A 84. § (3) bekezdésében megjelölt tárgyi költségmentesség, illetőleg illetékmentesség a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltségbiztosíték alól azonban a külföldi a 84. § (3) bekezdése esetében is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó."

30. § A Pp. 86. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti.

(3) A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét."

31. § A Pp. 94. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni."

32. § (1) A Pp. 95. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg és a fél az illetéket egyáltalán nem, vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására, vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani."

(2) A Pp. 95. §-ának jelenlegi (2) és (3) bekezdése (3) és (4) bekezdésre változik.

33. § A Pp. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben, ha az alperes, az anya vagy a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, a bíróság megkeresésére a rendőrség elrendeli annak felkutatását."

34. § A Pp. 118. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

35. § A Pp. 124. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elnök - a fél kérelmére - a 207-211. §-ok megfelelő alkalmazásával előzetes bizonyítást folytathat le.

(4) Az előkészítő intézkedéseket lehetőleg soron kívül kell teljesíteni. Az előkészítés során az elnök - amennyiben erre szükség van - meghatározza a perértéket (26. §), a felek részére költségmentességet, illetékmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot engedélyez, illetőleg pártfogó ügyvédet rendel ki (86., 87. §), rendelkezik a megjelent tanúk és szakértők díjazása, illetőleg velük szemben - szükség esetében - kényszerítő eszközök alkalmazása felől (185-187. §).

(5) Az előkészítés befejezése után az elnök a keresetlevél alapján az ügyet tárgyalásra tűzi ki, feltéve, hogy a keresetlevél elutasításának, a hiányok pótlásának, vagy az ügy áttételének nincs helye."

36. §[6]

37. § A Pp. 126. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető."

38. § (1) A Pp. 127. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ebben az esetben a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt a bíróság illetékességének hiánya miatt - a kizárólagos illetékesség esetét kivéve - elutasítani vagy más bírósághoz áttenni nem lehet."

(2) A Pp. 127. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Keresetindítás előtt a perre hatáskörrel bíró és illetékes járásbíróság előtt egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést, amelyben az ügyet röviden meg kell jelölni, csak a bíróság területén vagy székhelyén szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. A létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jóváhagyásra a 148. §-t kell alkalmazni.

(3) Ha mind a két fél megjelent, de az egyezség nem jött létre, a bíróság a felperes kívánságára a keresetet jegyzőkönyvbe foglalja. A további eljárásra az (1) bekezdés az irányadó.

(4) Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idézést kérő fél nem jelent meg vagy az ellenfél kívánatára keresetét nem adja elő, őt az ellenfél kérelmére az okozott költségben kell marasztalni. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a megindítandó per költségéhez kell számítani."

(3) A Pp. 127. §-ának címe "A szóbeli kereset azonnali tárgyalása. Egyezségi kísérletre idézés" címre változik.

39. § A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. Az áttételt elrendelő végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát. A keresetlevelet az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz (hatósághoz) továbbítani."

40. § (1) A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) a felperes követelése időelőtti vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető;

g) a felperes a hiánypótlás végett (95. §) neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be és emiatt a keresetlevél nem bírálható el."

(2) A Pp. 130. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is."

(3) A Pp. 130. §-ának jelenlegi (2) bekezdése helyébe (3) bekezdésként a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az ügyben a fél, az ügyész, a 2. §-ban megjelölt vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, az ezt követően ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság az (1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, feltéve, hogy az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették és az vele szemben is jogerőre emelkedett (228. §). Ha ilyen perek folyamatban vannak, azokat egyesíteni kell, mégpedig, ha az egyik perben első fokú, a másikban pedig már másodfokú eljárás van folyamatban, az első fokon folyamatban levő pert a másodfokon folyamatban levő perhez kell egyesíteni."

41. § (1) A Pp. 132. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keresetlevélnek a 130. § alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.

(2) Ha a keresetlevél az alperes részére halála miatt vagy más okból nem volt kézbesíthető, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a kézbesítés sikertelen megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétől számított harminc nap alatt a kézbesítéshez szükséges adatokat bejelenti vagy hirdetményi idézést kér.

(3) A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, de ennek megállapításától számított harminc napon belül az alperesként perbevonható személyt megjelöli és ezt a személyt a bíróság a kereset közlésével alperesként megidézi [64. § (2) bekezdése]."

(2) A Pp. 132. §-ának jelenlegi (3) bekezdése (4) bekezdésre változik.

42. § (1) A Pp. 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az előző bekezdések esetében a fél idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell-e tekinteni és így sor kerülhet-e a mulasztás esetére megállapított rendelkezések alkalmazására. Ha ilyen esetben tárgyalás megtartására már nem kerül sor, csak a határozatot kell kihirdetni, az új határnapról a feleket értesíteni kell. Az a körülmény, hogy az értesítés kézhezvétele nincs igazolva, a határozat kihirdetésének nem akadálya."

(2) A Pp. 135. §-ának jelenlegi (3) és (4) bekezdése (4) és (5) bekezdésre változik.

43. § (1) A Pp. 136. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.

(2) Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, a bíróság a felperes kérelmére megtartja a tárgyalást, de a felperes nyilatkozatának meghallgatása után újabb határnapot is tűzhet ki. Ha a folytatólagos tárgyalást a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelenlevő ellenfél - illetőleg a távollevő felperes megelőzőleg előterjesztett - kérelmére tartja meg. Új határnap kitűzésének ilyen esetben is helye van.

(3) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével kell értesíteni és fel kell őt hívni, hogy azokra észrevételeit a 141. § (3) bekezdése esetében előkészítő iratban, egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki. Az olyan kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat, amelyeknek az ügy eldöntésére nincs jelentőségük, a mulasztó féllel közölni nem kell."

(2) A Pp. 136. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az első tárgyaláson a keresetet indító ügyész, a 2. §-ban megjelölt vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet nem jelenik meg, a bíróság új tárgyalási határnapot tűz ki, a megjelent feleket, a megidézett tanúkat, illetőleg szakértőket azonban ilyen esetben is meg kell hallgatni. Ha az ügyész vagy az említett szervezet az új tárgyalási határnapon sem jelenik meg, a bíróság a tárgyalást megtartja. Mind az első, mind pedig a folytatólagos tárgyalást meg kell azonban tartani, ha az a személy, akit illető igény érvényesítése érdekében az ügyész vagy az említett szervezet a pert megindította, a tárgyaláson jelen van."

44. § A Pp. 137. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljárás szünetel, ha

a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagy

b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy

c) a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött és az alperes hirdetményi idézést nem kér vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy

d) hirdetményi idézésnek volna helye és a fél ezt nem kéri.

(2) A szünetelés a határidők folyását nem érinti. A per szünetelésének kezdőnapjától számított négy hónap eltelte előtt a pert csak akkor lehet folytatni, ha ezt a bíróság a felek közös kérelmére megengedte; a négy hónap eltelte után bármelyik fél kérheti az eljárás folytatását.

(3) Egyévi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs."

45. § A Pp. 141. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A bíróság a jelenlevő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek [születési év, anya neve, munkahely, a 23. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső szervezetek esetében az egyszámla száma stb.]."

46. § A Pp. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt ismertetni kell."

47. § A Pp. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A különélő házastárs által tartás iránt indított pert - feltéve, hogy a per első fokon még nincs befejezve - a házassági per megindítása esetében a tartást kérő fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához."

48. § (1) A Pp. 153. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására megfelelő határidőt kell kitűzni, annak sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell."

(2) A Pp. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés alapján való felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat."

49. § A Pp. 157. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta (135., 136., 159. §);"

50. § (1) A Pp. 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztotta el, a 157. § d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni. Nincs helye a per megszüntetésének, ha a felperes a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy pedig ha az első tárgyaláson csak a keresetet indító ügyész, illetőleg a 2. §-ban megjelölt vagy külön jogszabállyal a keresetindításra feljogosított szervezet nem jelent meg. A 135. § (3) bekezdése ilyen esetben is irányadó."

(2) A Pp. 159. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, jelenlegi (3) bekezdése pedig (2) bekezdésre változik.

51. § A Pp. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság a pert a 157. § a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti."

52. § A Pp. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el.

(2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141. § (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel.

(3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni."

53. § A Pp. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

(2) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti."

54. § (1) A Pp. 173. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz."

(2) A Pp. 173. §-ának jelenlegi (3) bekezdése (4) bekezdésre változik.

55. §[7]

56. § A Pp. 201. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyminiszter rendeletével kijelölt bíróságot kell megkeresni."

57. § A Pp. 202. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el és - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallgatandó személyekhez a felek is indítványozhatnak kérdéseket."

58. § A Pp. 214. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, valamint a törvényességi óvás emelésére jogosult szervek tekinthetik meg."

59. § (1) A Pp. 215. és 216. §-ának címe "Az érdemi döntés korlátai" címre változik.

(2) A Pp. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed."

60. § A Pp. 217. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján - az ellenérdekű fél meghallgatása után - végzésben engedélyezheti."

61. §[8]

62. § A Pp. 223. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatot csak abban az esetben kell külön aláírni, ha a határozat az eljárást befejezi."

63. § (1) A Pp. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek."

(2) A Pp. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A határozat jogerőre emelkedésére a kellő időben benyújtott fellebbezésnek, illetőleg csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van; az egyik pertárs fellebbezésének (csatlakozó fellebbezésének) a hatálya a többi pertársra csak az 51. § a) pontja esetében terjed ki. Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy valamely rendelkezése ellen él fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel), a határozatnak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) helye nincs."

64. § A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elsőfokú bíróság (10. §) határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek, illetőleg az ügyész részéről fellebbezési óvásnak van helye. Fellebbezéssel (óvással) élhet a fél, az ügyész - akkor is, ha az eljárásban még nem vett részt -, a beavatkozó, továbbá az, akit megillető igény érvényesítése végett az ügyész, a 2. §-ban megjelölt vagy a külön jogszabály alapján erre jogosult más szervezet pert indított, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. Ahol a törvény fellebbezésről rendelkezik, ezen a fellebbezési óvást is érteni kell."

65. § A Pp. 235. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul s elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.[9]

(2) Ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 95. §-ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg."

66. § A Pp. 237. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a fellebbezés elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. § (2) bekezdése] ellenére újból hiányosan adja be - ide nem értve azt az esetet, ha a fél a fellebbezési illetéket egyáltalában nem vagy hiányosan rótta le - vagy a fél a fellebbezést egyáltalában nem adja be, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ha a fél a fellebbezési illetéket felhívás ellenére sem vagy csak hiányosan rótta le, a fellebbezést az elsőfokú bíróság nem utasíthatja el, hanem köteles azt a fellebbezési bírósághoz hiányosan is felterjeszteni."

67. § A Pp. 238. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a 257. § ilyen esetben is irányadó."

68. §[10] A Pp. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)

(2)

(3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja (245. §), továbbá, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat.

69. § A Pp. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés.

244. § (1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kívánja - annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van - csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Ha a fellebbezés a per főtárgyát nem érinti, a per főtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye. A 235. § (1) bekezdése a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadó.

(2) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson, a csatlakozó fellebbezést pedig a fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni [93. §, 94. § (1)-(3) bekezdése]. A másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelem, illetőleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányát haladéktalanul kézbesíti a fellebbező félnek.

(3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja, a fellebbezés hivatalból való elutasítása, úgyszintén a 241. § (2) bekezdése és a 242. § (2) bekezdése esetében pedig a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetőleg csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik.

(4) A fél részére nyitvaálló fellebbezési határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezést önálló fellebbezésnek kell tekinteni."

70. §[11]

71. § A Pp. 246. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az első fokú eljárásban előterjesztett keresetet és ellenkérelmet, valamint a bizonyítás eredményét és a per eldöntése szempontjából lényeges egyéb adatokat. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét fel kell olvasni és ismertetni kell az indokolást is.

(2) Az ügy ismertetése után a fellebbező fél vagy az elnök, illetőleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezést. Az ügy ismertetésének befejezése után a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbező fél az írásbeli fellebbezését a 247. § korlátai között módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) A fellebbezés előadása után az ellenfél terjeszti elő fellebbezési ellenkérelmét. Az írásban már előterjesztett fellebbezési ellenkérelmet, illetőleg a csatlakozó fellebbezést csupán ismertetni kell és csak az azoktól való eltéréseket (247. §) kell külön előterjeszteni."

72. § A Pp. 247. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél

a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen;

b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg azt eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse;

c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §).

(2) A fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az első fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet - a tárgyalás bezárásáig - meg lehet változtatni."

73. § (1) A Pp. 249. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a fellebbezési ellenkérelem folytán, akár hivatalból bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201. § azzal az eltéréssel irányadó, hogy a Legfelsőbb Bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása végett az első fokon eljárt megyei bíróságot, illetőleg ennek a székhelyén levő járásbíróságot is megkeresheti."

(2) A Pp. 249. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Azokban az esetekben, amikor bizonyítást a törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az elnök is lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja."

74. § A Pp. 251. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi."

75. § A Pp. 252. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

(3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletét - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja.

(4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az első fokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A másodfokú bíróság a jelen § esetében csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében pedig az elsőfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa, vagy azonos hatáskörű más bíróság tárgyalja."

76. § A Pp. 252/A. §-a hatályát veszti.

77. § (1) A Pp. 253. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint kell határoznia, az ügy érdemében dönt.

(2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz.

(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott."

(2) A Pp. 253. §-ának (3) bekezdése (4) bekezdésre változik.

78. § A Pp. 255. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a per szünetelés folytán megszűnik (137. §), a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik."

79. § (1) A Pp. 256. §-ának címe: "Az ítélet jogerőssé, illetőleg végrehajthatóvá nyilvánítása" címre változik.

(2) A Pp. 256. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett [228. § (3) bekezdése]. Ha a bíróság a 251. § vagy a 252. § (1), illetőleg (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a jogerőt megállapító végzés is hatályát veszti."

80. § A Pp. 257. §-ának harmadik és negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja (113. §)."

81. § A Pp. 260. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A birtokháborítás megszüntetése, továbbá a lakás kiürítése iránti kérelemnek helytadó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs."

82. § A Pp. 261. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni."

83. § A Pp. 263. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni."

84. § A Pp. 265. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél az ügyész, a 2. §-ban megjelölt, vagy külön jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetőleg ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg."

85. § A Pp. 266. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.

(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható."

86. § A Pp. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja."

87. § A Pp. 268. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz."

88. §[12]

89. §[13]

90. §[14]

91. §[15]

92. § (1) A Pp. 277. §-a (1) bekezdéseként a következő rendelkezést kell felvenni:

"(1) A házassági perre hatáskörrel bíró járásbíróság [22. § (2) bekezdése] illetékessége - házassági perekben - a megyei bíróság egész területére kiterjed."

(2) A Pp. 277. §-ának jelenlegi (1), (2) és (3) bekezdése (2), (3) és (4) bekezdésre változik és az új számozás szerinti (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a házassági pernek sem a 29. §, sem a jelen § alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes."

93. § A Pp. 280. §-a hatályát veszti.

94. § A Pp. 283. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A házassági bontóperben - ha békítési kísérletnek helye van (285. §) - a keresetlevélen az illetéknek csak a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által együttesen meghatározott részét kell leróni."

95. § (1)[16]

(2) A Pp. 284. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül."

96. § A Pp. 285. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Házassági perben a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen.

(2) Bontóperben a bíróság az első tárgyaláson megkísérli a személyesen megjelent házastársak kibékítését. Ebből a célból a feleket részletesen meghallgatja és a szükséghez képest egyéb bizonyítást is lefolytathat. A békítési kísérletet a bíróság az eljárás bármely szakában megismételheti. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszüntetheti, a perköltségekben való marasztalást azonban mellőzi.

(3) Ha a felperes - azokban az esetekben, amikor békítési kísérletnek helye van - az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.

(4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a békítési kísérlet nem vezet eredményre, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben - ha a felperest költségmentesség nem illeti meg - felhívja a feleket, hogy az illeték még le nem rótt részét (283. §) harminc napon belül róják le. Ha a felek az illetéket e határidő alatt nem róják le, a bíróság a pert megszünteti. Egyébként a bíróság a tárgyalás folytatására csak a harminc napi határidő eltelte után tűz határnapot, akkor is, ha a felperes költségmentességben részesült, illetőleg, ha a felek az illetéket e határidő előtt lerótták.

(5) Ha valamelyik házastárs elmebeteg vagy ismeretlen helyen, illetőleg külföldön tartózkodik, továbbá a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. Ezekben az esetekben békítési kísérletnek nincs helye, a személyes meghallgatás pedig nem kötelező."

97. § A Pp. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok a rendelkezések, amelyek a jogról való lemondásnak, az elismerésnek és a beismerésnek, illetőleg mindkét fél egyező, vagy az egyik fél - ellenfél által kétségbe nem vont - előadásának a hatályát határozzák meg [4. §, 163. § (2) bekezdés], a házassági perben nem alkalmazhatók."

98. § A Pp. 288. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg."

99. § (1) A Pp. 290. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz."

(2) A házasság felbontása esetében kiszabható külön illeték megszűnik. Ehhez képest a Pp. 290. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti; a jelenlegi (4), (5) és (6) bekezdései pedig (3), (4) és (5) bekezdésekre változnak.

100. § (1) A Pp. 292. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet)."

(2) A Pp. 292. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a felek a házassági és a vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését nem érinti s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy a csatlakozó fellebbezés erre a kérdésre utóbb sem terjeszthető ki."

101. § Az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb perekben a Pp. XV. fejezetének rendelkezéseit a Pp. 277. §-a (2) bekezdésének, 285. §-a (2), (3) és (4) bekezdésének, 288. §-a (2) bekezdésének, 289. §-ának, 290. §-a (2) és (4) bekezdésének és a 291. §-ának a kivételével, valamint a Pp. XVI. fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 293. §-a ennek megfelelően módosul és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében - perújításnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni.[17]

102. § A Pp. 299. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoka nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gondnok kirendelésére."

103. §[18]

104. § A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perekben a Pp. XV. fejezetének rendelkezéseit a Pp. 277. §-a (2) bekezdésének, 285. §-a (2), (3) és (4) bekezdésének, 288. §-a (2) bekezdésének és a 289-291. §-oknak a kivételével, valamint a Pp. XVII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 302. §-ának (1) bekezdése ennek megfelelően módosul.

105. § (1) A gondnokság alá helyezésre irányuló perekben a Pp. XV. fejezetének rendelkezéseit a Pp. 277. §-a (2) bekezdésének, 285. §-a (2), (3) és (4) bekezdésének, 288. §-a (2) bekezdésének és a 289-291. §-oknak a kivételével, valamint a Pp. XVIII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 304. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően módosul.

(2) A keresetindítás nélkül történő gondnokság alá helyezés iránti eljárásban a Pp. 277. §-ának (1) és (3) bekezdése, 278. §-a, 283. §-ának (4) bekezdése és a 309. §-a megfelelően irányadó. A Pp. 311. §-ának (1) bekezdése ennek megfelelően módosul.

(3) A gondnokoltakról a betűsoros névjegyzéket a járásbíróságnál kell vezetni. A Pp. 309. §-ának (3) bekezdése ennek megfelelően módosul.

106. § A Pp. 312. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárásra a 304-309. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy a perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a gondnokság alá helyezést elrendelte, továbbá hogy a gondnokság megszüntetését ugyanennél a bíróságnál kell a névjegyzékbe bevezetni [309. § (3) bekezdés]."

107. §[19]

108. §[20]

109. § (1) A Pp. 316. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hitelezőnek erre irányuló külön kérelme esetén a fizetési meghagyást - annak kibocsátásakor - csak az adós részére kell kézbesíttetni. Az ilyen kérelmet a beadványon szembetűnően jelezni kell. A kérelem előterjesztése esetén a hitelezőt a fizetési meghagyás elleni fellebbezési jogáról lemondottnak kell tekinteni. Köteles a bíróság a fizetési meghagyást a hitelezőnek - kérelme ellenére is - kézbesíttetni, ha a fizetési meghagyást a hitelező kérelmétől eltérően bocsátja ki."

(2) A Pp. 316. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

110. § A Pp. 317. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) azt a figyelmeztetést, hogy az adós - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen a 319-320. § szerint ellentmondással élhet."

111. § (1) A Pp. 319. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha az adós a követelés összegét teljes egészében elismeri és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Ebben az esetben a 217. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."

(2) A Pp. 319. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

(3) A Pp. 319. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az írásban benyújtott ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van. A szóban előterjesztett ellentmondás szükséges példányait a bíróság hivatalból készíti el."

112. § A Pp. 320. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adósnak a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell és elő kell adni a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. Az adós ellentmondását (nyilatkozatát) jegyzőkönyvbe is mondhatja (93-94. §).

(2) Ha az ellentmondás nem felel meg az előző bekezdés rendelkezéseinek vagy egyébként kiegészítésre szorul, az ellentmondás elutasításának ebből az okból nincs helye, az elnök azonban a 124. § alapján intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére."

113. § A Pp. 321. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az adós a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadta meg, a bíróság - a 316. § (2) bekezdésének esetében - a meghagyásnak a kérelem előterjesztésével egyidejűleg evégből benyújtott példányát jogerősítési záradékkal látja el és ekként kézbesítteti a hitelezőnek."

114. § A Pp. 322. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 316. § (2) bekezdésének esetében a bíróság az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a hitelezőnek az ellentmondással megtámadott meghagyás egy példányát is kézbesítteti."

115. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Pp. módosított egységes szövegét közzétegye és ezzel kapcsolatban a Pp. nem módosított rendelkezésein - érdemet nem érintő - szövegmódosításokat tehessen.

116. § A jelen törvény hatálybalépésének napját külön jogszabály* állapítja meg.[21]

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1957. évi VIII. törvényhez

A mellékletben az 1954. évi VI. törvénnyel, és az 1957. évi VIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglaltan jelent meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény.

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LX. törvény 32. §-a. Hatálytalan 1995.08.29.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XLII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LX. törvény 32. §-a. Hatálytalan 1995.08.29.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[9] Módosította az 1995. évi LX. törvény 32. §-a. Hatályos 1995.08.29.

[10] A Pp. 243. § (1)-(2) bekezdéseit megállapító rendelkezéseket hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CX. törvény 174. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2000.01.01.

[17] A Pp. 293. § (2) bekezdését megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXVIII. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[21] *Szabályozására lásd 1958. évi 5. törvényerejű rendelet

Tartalomjegyzék