126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet

a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól

A Kormány az államháztartásról szóló - többsör módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása céljából a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy d) pontjában előírt nemzeti értékhatár alatti értékű, a központosított közbeszerzés körébe nem tartozó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése, továbbá építési beruházás, valamint mindezek előkészítése (a továbbiakban: beszerzés) során[1]

a) a Kormány vagy miniszter által alapított központi költségvetési szervek, és

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb központi költségvetési szervek, kivéve az 1995. évi CXXI. törvény 1. és 2. számú mellékletében felsorolt I. Köztársasági Elnökség, II. Országgyűlés, III. Alkotmánybíróság, IV. Legfelsőbb Bíróság, V. Magyar Köztársaság Ügyészsége, VI. Állami Számvevőszék, XXII. Magyar Távirati Iroda, XXIII. Magyar Rádió, XXIV. Magyar Televízió, XXV. Gazdasági Versenyhivatal, XXVII. Országgyűlési Biztosok Hivatala, XXVIII. Bíróságok fejezet központi költségvetési szervei, továbbá a XIV. fejezet Külügyminisztérium, 2. Cím Külképviseletek, és a XVII. fejezet Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 17. Cím Külkereskedelmi Szolgálat központi költségvetési szervei a külföldön megvalósított beszerzéseik vonatkozásában

e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni.

(2)[2] E rendeletet nem kell alkalmazni

a)[3] a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. §-ában, 9. §-a (2) bekezdésében, valamint 70. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) -c) pontjában meghatározott beszerzésekre;

b) a beszerzésre, ha az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges írásban legalább három ajánlat bekérése; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az intézmény mulasztásából;

c) a humánegészségügyi és növényvédelmi járvány elhárítása érdekében történő beszerzésekre;

d) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény melléklete 125. pontjában meghatározott beszerzésekre;

e) olyan szolgáltatás megrendelésére, amely az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) rriű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

(3)[4] E rendelet alkalmazásában árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés és építési beruházás alatt a Kbt.-ben így meghatározott fogalmakat kell érteni.

(4)[5]

(5) E rendelet alkalmazásában szabadkézi vételnek az 1. § (1) bekezdés szerinti beszerzés minősül.

2. §[6] Az intézmény a beszerzéseit a jóváhagyott, illetve módosított előirányzata terhére, illetve a központi költségvetésből származó, valamint egyéb bevételi előirányzata teljesülésével összhangban valósítja meg.

II. Fejezet

Az intézményi beszerzés szabadkézi vétellel

3. § (1)[7] Az intézmény szabadkézi vétel körébe tartozó - általános forgalmi adó nélkül értendő - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-a (4) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzései során írásban köteles legalább három ajánlatot bekérni (a beszerzés megkezdése), és legalább három ajánlat alapján választani. Ha nem érkezett be legalább három ajánlat, az intézmény újabb ajánlatkérésre köteles. Amennyiben ismételten nem áll rendelkezésre legalább három ajánlat, a beérkezett ajánlat vagy ajánlatok alapján lehet választani. A beszerzés értékének megállapítása során a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 298. §-a (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az intézmény nem köteles az (1) bekezdésben foglalt ajánlatkérésre, ha a beszerzés a jogszabályban meghatározott kiemelt termékek közé tartozik.

(3) Az ajánlatkérésben az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell e rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra, valamint meg kell határoznia a minőségi követelményeket.

(4) Az intézmény köteles

a)[8] az ajánlattevőkről -- a beszerzés tárgyának megfelelően - szállítási, szolgáltatási, építési beruházási referenciák, továbbá pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat alapján tájékozódni;

b) az ajánlatokat azonos tartalommal összehasonlítani, a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választani,

c)[9]

(5) Az intézmény az (1) bekezdésben foglaltakon kívül beszerzései során a (4) bekezdés szerinti követelmények értelemszerű alkalmazásával köteles eljárni.

(6) Az intézmény a szabadkézi vételi eljárás során kötött szerződésekben előleg fizetését nem vállalhatja.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

4. §[10]

5. § E rendelet 1996. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a beszerzési eljárás megkezdésére - az ajánlatkérésre - a hatálybalépést követően kerül sor.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök