15/1996. (III. 13.) IKM rendelet

a Piaci Intervenciós Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A piaci folyamatok fejlődését tartósan vagy időszakosan gátló körülmények elhárítása, a piaci folyamatokban jelentkező átmeneti zavarok mérséklése és a lakossági áruellátás zavartalansága érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Piaci Intervenciós Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A Célelőirányzatból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi célokra adhat támogatást - elszámolási kötelezettséggel -, illetve állami megrendelést (a továbbiakban: jogcímek):

a)[1] az országos vagy helyi piaci zavarok megelőzésére, mérséklésére, megszüntetésére,

b) a fogyasztók érdekvédelmét is elősegítő intézkedések finanszírozására, amennyiben azok a tisztességes piaci magatartás, a fogyasztók alapvető tájékoztatása és védelme érdekében válnak szükségessé,

c) az ipari és mezőgazdasági termelésben váratlanul keletkező és a lakosság alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását veszélyeztető problémák megelőzésére, feloldására,

d) a nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra,

e) a lakosság egészségét, életét veszélyeztető termékek forgalmazásának korlátozására történő intézkedésekből eredő kötelezettségek teljesítésére,

f) az átmeneti vagy tartós készletek beszerzésének finanszírozására, ha ezzel a várható piaci zavar megelőzhető,

g) a lakosság alapellátását szolgáló termékek gyártásának, importjának finanszírozása, ha ezzel a piaci zavar megszüntethető vagy megelőzhető,

h) az Alkotmányban rögzített minősített időszakban keletkező piaci zavarok levezetésére,

i)[2] a Célelőirányzat kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, a költségvetési beszámolók készítésével, hitelesítésével, valamint a pályázatok meghirdetésével kapcsolatos költségek fedezetére.

j)[3] piaci megfigyelési információs rendszer működtetésére, finanszírozására.

(2) A Célelőirányzat felhasználása során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

2. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege az éves költségvetési törvényben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetben e célra jóváhagyott előirányzat. A Célelőirányzat bevételét képezi:

a) az 1996. január 1. előtt működtetett Piaci Intervenciós Alapból kihelyezett támogatások visszafizetései, kamatai, járulékai,

b) a Célelőirányzatból évente kihelyezett támogatások visszafizetése, annak kamatai és járulékai, valamint

c) az 5. § (3) bekezdés alapján befizetett kezelési költség.

(2) A Célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

(3) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 32-33. §-a előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. A beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályokat.

(4)[4] A minisztérium a Célelőirányzatról szóló éves költségvetési beszámolót az általa megbízott könyvvizsgálóval hitelesítteti.

(5)[5] A visszterhes támogatás miatti követelés a könyvekből akkor vezethető ki (törölhető), ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan az a követelés, amely a felszámolási eljárás befejezésekor a jogerős bírósági végzés alapján nem kerül kiegyenlítésre.

(6) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 80. §-a alapján a Célelőirányzat kezelője lemondhat a felszámolás során be nem hajtható követelésről, ideértve annak engedményezését is.

(7) A behajthatatlan követelést a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 15. § (8) bekezdés

3. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.

(2) A Célelőirányzat követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére kizárólag készpénzes értékesítésre vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.

(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.

4. § A Célelőirányzatból belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részesülhetnek visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban.

5. § (1) Az 1. § szerinti jogcímekre nyújtható

a) árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kedvezményezettnél a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás).

(2) A visszatérítendő támogatás - a minisztérium döntésétől függően - nyújtható kamatmentesen, kedvezményes kamatozással és jegybanki alapkamattal.

(3)[6] A Célelőirányzat igénybevételéért a támogatottnak - függetlenül a támogatás formájától - a támogatás folyósítása előtt a támogatási összeg 3%-ának megfelelő mértékű díjat kell befizetnie az IKIM Piaci Intervenciós Célelőirányzat felhasználási keretszámla javára.

(4) Visszatérítendő támogatás csak érvényes, visszavonhatatlan bankgarancia mellett nyújtható.

(5) A Célelőirányzatból támogatás 1 éves időtartamra, de legfeljebb a piaci zavar megszűnéséig nyújtható.

6. § (1) Támogatás a (2) bekezdésben foglaltak kivételével pályázat útján nyerhető.

(2)[7] Országos, regionális vagy egyéb, nagy horderejű piaci zavar, illetőleg rendkívüli helyzet esetén - függetlenül a támogatás formájától - írásbeli kérelem alapján pályázat nélkül is nyújtható támogatás. A támogatás mértékének meghatározása a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium véleményének kikérésével történik. Erről a 8. §-ban megjelölt Szakmai Bizottságot tájékoztatni kell.

7. § (1)[8] A pályázatot - a 8. §-ban megjelölt Szakmai Bizottság javaslatát figyelembe véve - a minisztérium írja ki, melyet az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben, soron kívüli elbírálást igénylő pályázat esetében a napilapokban is közzé kell tenni.

(2) A pályázó által benyújtott pályázatnak és a 6. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a pályázó (kérelmező) nevét, címét és telefax számát,

b) a megoldandó piaci zavar keletkezésének körülményeit, a zavar okát és a megoldási módot, valamint a levezetésre vonatkozó pénzügyi, üzleti elképzeléseket a jogcímeknek megfelelően,

c) a piaci zavar elhárítása érdekében igényelt pénzeszköz nagyságát, a támogatás időtartamát,

d)[9] a támogatás az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti formáját

e) a pályázó (kérelmező) nyilatkozatát, hogy

1. a támogatás elnyerése esetén a visszatérítendő támogatás összege és járulékai visszafizetésének biztosítékául visszavonhatatlan bankgaranciát biztosít,

2. a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó más szerződésekben vállalt kötelezettségét teljesítette.

8. § (1)[10] A benyújtott pályázatokat a Szakmai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékeli, és tesz javaslatot a döntésre.

(2) A Bizottságban az alábbi intézmények, szervezetek képviselői vesznek részt:

a) Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium,

b) Belügyminisztérium,

c) Földművelésügyi Minisztérium,

d) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium,

e) Pénzügyminisztérium,

f) a pályázat tekintetében érintett szakminisztérium(ok),

g) területileg illetékes helyi önkormányzatok, vagy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,

h) a pályázat tekintetében érintett országos gazdasági és szakmai kamarák.

(3) A Bizottság munkájában résztvevőknek a pályázatok elbírálásakor be kell jelenteniük, ha személyükben az adott pályázat vonatkozásában összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy egyébként elfogultak.

(4) A pályázatokat a benyújtástól számított 60 napon belül - súlyos piaci zavar esetén soron kívül - kell elbírálni, annak eredményéről a pályázót írásban kell értesíteni.

(5) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.

9. § (1) A Célelőirányzatból nyújtott támogatás igénybevételére a minisztérium szerződést köt.

(2) A szerződés megkötésének, illetve a támogatás folyósításának feltétele - a 6. § (2) bekezdése szerinti esetek kivételével -, hogy a támogatott bocsássa a minisztérium rendelkezésére

a) az általa beszerzett, érvényes, hiteles és ellenőrzött, a nyújtandó támogatást és járulékait fedező, a visszafizetési kötelezettség lejárati időpontját követő legalább 15. napig szóló bankgaranciát,

b) a minisztérium részére biztosított, bank által ellenjegyzett azonnali beszedési megbízási jogról szóló nyilatkozatot,

c)[11] a cégbírósági nyilvántartásba vételt igazoló hiteles okiratot, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,

d) 30 napnál nem régebbi igazolást arról, amely szerint a támogatottnak társadalombiztosítási, vámhatósági, adóhatósági, illetve kamarai tagdíjfizetési tartozása nincs,

e) számlaszámait és a számlái felett rendelkezők banki bejelentőlapjának bank által hitelesített másolatát.

10. § A 9. § (1) bekezdése szerinti szerződésnek rendelkeznie kell:

a) a támogatás felhasználási feltételeiről,

b) a támogatás folyósításáról, annak ütemezéséről, visszafizetésének időpontjáról és időtartamáról,

c) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokról,

d) a szerződés megszegésének jogkövetkezményeiről.

11. § (1) A támogatás folyósítása utólag a számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történhet.

(2) A Célelőirányzat terhére indokolt esetben az 1. § (1) bekezdésének d) és i) pontjaiban foglalt jogcímek kivételével, a miniszter döntése alapján a piaci zavarok elhárításához szükséges összeg, utólagos elszámolási kötelezettséggel, előlegként is folyósítható. Az ezzel kapcsolatos döntésekről külön nyilvántartást kell vezetni.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.