54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a központi költségvetési szervekre,

b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),

d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre,

e) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,

f) a köztestületi költségvetési szervekre

(a továbbiakban együtt: költségvetés alapján gazdálkodó szervek),

g) az elkülönített állami pénzalapokra,

h) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,

i) a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságra mint az állam tulajdonosi jogait gyakorlójára és vagyonkezelőjére, a kezelésére bízott vagyon tekintetében,

j) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,

k) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogokat gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezetre.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kötelesek alkalmazni.

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szervek értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.

(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.

3. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról összevont (konszolidált) beszámolót is - kell készíteniük.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.

(3) A zárszámadáshoz a központi fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.

(4) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő) polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.

(5) A társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek ( működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolóját tartalmazza.

(6) Ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv - ideértve a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - megszűnik (összevonás, beolvasztás, egyesülés, átalakulás miatt), a megszűnő szervnek a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.

(7) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számla megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.

(8) Amennyiben a költségvetés alapján önállóan gazdálkodó szerv nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek - könyvviteli elszámolási és beszámolási kötelezettségét nem érintve - kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.

Könyvvezetési kötelezettség

4. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.

(3) Az Szt. és az e rendeletben foglaltak szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.

(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,

b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszköz-, illetve forrásféleségeknél, ahol az Szt. és a rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,

c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint rendkívüli eseménynek, valamint lényegesnek. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő lényeges szempontnak;

a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

b) a kisértékű tárgyi eszközök és szellemi termékek minősítésénél,

c) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

d) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,

e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál.

(6) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a tárgyévet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig a tárgyévre vonatkozóan a költségvetési szerv által vezetett könyvekben helyesbítések végezhetők.

(7) Amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít.

(8) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági műveleteit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.

(9) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika szövegének jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a költségvetés alapján gazdálkodó szerv vezetője (alapok felett rendelkező kijelölt személy) felelős.

Számviteli alapelvek

5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, és a költségvetés naptári évre készül.

(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.

(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél az előirányzat-maradvány (maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.

(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.

(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló miatt a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél nem alkalmazható.

(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez az 4. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(9) A költséghaszon összevetésének elve alkalmazásánál, az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatban felmerült kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák.

(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiba foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-k) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-áig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az év első feléről június 30-i fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a naptári évről december 31-i fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előirt nyomtatványon) és tartalommal készíti el. A központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 9. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a központi nyomtatványon elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetéhez (a továbbiakban: APEH SZTADI) számítógépes feldolgozásra.

(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, illetve a Fővárosi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (a továbbiakban együtt: TÁKISZ).

(6) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.

(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves beszámolójából a 7. § (3) bekezdésének b)-c) pontjában foglalt kimutatásokat a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.

(8) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját május 31-ig, kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.

(9) A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolójának, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.

(10) A TÁKISZ-ok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az APEH SZTADI-nak.

7. § (1) Az éves költségvetési beszámoló részei:

a) könyvviteli mérleg

b) pénzforgalmi jelentés,

c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredménykimutatás,

d) kiegészítő melléklet.

(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:

a) könyvviteli mérleg,

b) pénzforgalmi kimutatás,

c) előirányzat-maradvány kimutatás

d) kiegészítő melléklet.

(4) Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező, a 28. § (3) bekezdése szerinti immateriális javak és tárgyi eszközök alakulásának összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.

(6) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójához az összevonást (konszolidálást) két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összevont (konszolidált) beszámolóját kell elkészíteni (konszolidálni).

(7) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának készítése során el kell végezni

a) az adósságkonszolidálást;

b) az aktív és passziv pénzügyi elszámolások konszolidálását;

c) a tartalékok konszolidálását;

d) a bevételek és kiadások konszolidálását;

e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.

(8) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k) pontjában foglaltak éves beszámolója a mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(9) A naptári évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.

8. § (1) A mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.

(2) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 28. § (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt adatokat.

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és h)-k) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

A mérleg tételeinek tartalma

10. § A költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv feladatkörébe tartozik a vagyonát képező eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez.

(3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

12. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy sem - a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 30 ezer forint egyedi beszerzési ár [18. § (2) bek.] előállítási érték alatti tárgyi eszközök és szellemi termékek beszerzési vagy előállítási költsége - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható.

(3) Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.

(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatniuk a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy költségvetés alapján gazdálkodó szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízták.

(5) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni a rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(6) A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározása előtt kell az Szt. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti értékvesztést elszámolni.

13. § (1) A mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.

(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak kivételével - nem mutathat ki.

(3) A befektetett pénzügyi eszközök közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő kölcsönök összegét az egyéb követelések között kell kimutatni.

(4) Értékpapírok között kell kimutatni az átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, részvényeket.

(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz.

(6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári egységes számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.

(7) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.

(8) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.

14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, kötelezettségeket.

15. § (1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.

(2) A saját forrás induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.

(3) Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított költségvetés alapján gazdálkodó szerv induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, egyesülés, megosztás, szétválás) változhat.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forrás-csökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

(6) A saját tőke növekedhet:

a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített tőkekiadásokból származó befektetett eszközök növekedéséből,

b) központi beruházásból,

c) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,

d) a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,

e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből,

f) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,

g) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekedésből.

(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

(8) A saját tőke csökkenhet:

a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,

b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,

c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése,

d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,

e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből,

f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.

16. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.

(2) A tárgyév költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú mellékletek szerint kell megállapítani.

(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözetét.

17. § (1) Kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, valamint a fejlesztési és működési célú kötvénykibocsátás.

(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell.

(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel, kölcsön és ideiglenesen átvett pénzeszköz, egyéb kötelezettség. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a társadalombiztosítási, adó, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.

(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettséget.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

18. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az Szt. 35. §-a (2) és (3) bekezdésének alkalmazásánál a beszerzési ár megállapításakor

a) beszerzési költség (beszerzési ár) részeként a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója vehető figyelembe,

b) a beszerzési költségnek (beszerzési árnak) nem képezi részét az az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, amely a tételes elszámolás vagy az arányosítás módszerét - a c) pontban foglaltak figyelembevételével - alkalmazva levonható,

c) a tárgyi eszközök beszerzési értékében az arányosítás szabályai szerint megosztandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható részét figyelembe kell venni akkor, ha a tárgyi eszköz és az arányosítással megosztott, le nem vonható adó közvetlen kapcsolata bizonylattal alátámasztott.

(3) Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességet választott költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél az előzetesen felszámított forgalmi adó a beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi.

(4) Amennyiben az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség év közben megszűnik, akkor a mentesség megszűnését követően a beszerzési ár meghatározásánál a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban foglaltak szerint kell eljárni.

19. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv ajándékba kapott, pályázaton elnyert valutakészletére és devizabetét számlán elhelyezett devizájára az Szt. 32. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.

20. § A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron [18. § (2)], folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.

21. § (1) A térítésmentesen átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - a mérlegbe az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni.

(2) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.

(3) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állománybavétel időpontja szerinti forgalmi, piaci értéken kell a mérlegben kimutatni.

(4) A térítésmentesen átvett részesedéseket és értékpapírokat a mérlegbe névértéken, illetve piaci értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

(5) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell értékelni.

(6) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó- és illetékhátralékot teljes összegben (100%-os értéken) értékelik.

22. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni.

(2) Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

a) vagyonértékű jogok 16%,

b) szellemi termékek 33%,

c) egyéb immateriális javak 20%,

d) épületek 2%,

e) építmények 3%,

f) ültetvények 10%,

g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközöket 14,5%,

h) számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%,

i) járművek 20%,

j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,

k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a (2) bekezdésben foglalt leírási normáktól vállalkozási tevékenysége tekintetében eltérhet, azt meghaladó mértékű leírást alkalmazhat az Szt. előírásai szerint.

(4) A légi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt leírási normákat kell alkalmazni.

(5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értékcsökkenésének megállapításánál a (2) bekezdés szerinti eszközféleségeknek megfelelő leírási normákat kell alkalmazni.

(6) Az év közben megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szervnél az értékcsökkenést a megszűnés hónapjának végéig a (2)-(4) bekezdés szerint időarányosan el lehet számolni abban az esetben, ha a jogutód nem költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Ha a megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szerv vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor megszűnéskor - a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban - időarányos értékcsökkenést kell elszámolni.

23. § Terven felüli értékcsökkenési leírást csak az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alkalmazhat, amely vállalkozási tevékenysége tekintetében értékcsökkenését az Szt. 37. §-a alapján határozza meg.

24. § A tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök és a készletek értékvesztése a saját tőkét csökkenti.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

25. § (1) A tárgyévről, december 31-i fordulónappal készített mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell dokumentálni.

(2) A leltár a mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(3) Az eszközök - kivéve a követeléseket - leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás, amelynek tartalmát, formáját és kellékeit a gazdálkodó szerv saját hatáskörében, leltározási szabályzatában rögzíti.

(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.

(6) A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján, számviteli politikájában meghatározott módon leltározza.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, az eredménykimutatás tagolása és tartalma

26. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e) és j) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.

(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(4) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:

a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,

b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt személyi jövedelemadó összege,

c) a munkáltató által levont és a társadalombiztosítási igazgatóságnak átutalt munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,

d) a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított

- családi pótlék,

- táppénz,

- egyéb társadalombiztosítási ellátás

összege,

e) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,

f) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,

g) a munkáltató által levont munkavállalói járulék.

h) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok.

(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.

(7) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

(8) Pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából tárgyévben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.

(9) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.

(10) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.

(11) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredmény-kimutatás a mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.

(12)

27. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.

(2) A záró pénzkészlet ( házipénztár, betétkönyv, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - az Szt.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.

(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.

(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(5) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból a költségvetés alapján gazdálkodó szervet meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni - a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével - a termék értékesítésből és szolgáltatás teljesítésből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett pénzügyileg rendezett ellenértéket.

(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.

(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység ténylegesen befolyt bevételeinek és ténylegesen teljesített kiadásainak - ideértve a pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat is - különbözete.

Kiegészítő melléklet

28. § (1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - az Szt.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.

(2) Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:

a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.

b) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása.

c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.

d) A feladatmutatók állományának alakulása.

e) A normatív állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása.

f) A felügyeleti szerv év végi maradványelszámolási számlájának forgalma.

g) A letéti számla pénzforgalma.

h) A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése.

(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, továbbá az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása.

(4) A szöveges magyarázatban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre.

(5) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv, ha a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, a szöveges magyarázatok között be kell az új módszert mutatnia. Itt kell továbbá ismertetni az értékcsökkenés elszámolásának módszerét abban az esetben, ha nem e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt leírási kulcsokat választották.

(6) Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott PHARE, világbanki és egyéb segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az indokolásnak tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.

(7) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket.

(8) Amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv számviteli politikáját lényegesen módosítja, a változásokat a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

29. § (1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.

(3) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

30. § (1) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, valamint üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök bruttó értékének és értékcsökkenésének változását a (3) bekezdésben részletezett jogcímek szerint.

(3) a) Bruttó érték állománynövekedések: beszerzés, létesítés, felújítás, térítésmentes átvétel, saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke, egyéb növekedés.

b) Bruttó érték állománycsökkenések: selejtezés, megsemmisülés, térítésmentes átadás, értékesítés, egyéb csökkenés, nem aktivált beruházás (felújítás) és előleg.

c) Értékcsökkenés: tárgyévi növekedés (térítés nélküli átvétel miatt, egyéb növekedés), tárgyévi csökkenés.

31. § A költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatni.

32. § (1) A feladatmutatók állományának alakulása kimutatás tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben feladatmutatónként kell bemutatni a záró- és átlag állományi adatokat.

(2) A normatív hozzájárulások alapját képező mutatószámok és feladatmutatók állományának alakulását és ezzel összefüggésben az állami hozzájárulás, továbbá a céltámogatás, a címzett támogatás, valamint helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok elszámolását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) A felügyeleti szerveknek a rendelet 10. számú melléklete szerint be kell mutatniuk az év végi maradványelszámolási számla forgalmát.

(4) A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitóösszegét, majd jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-i pénzkészletet.

(5) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.

33. § A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok polgármestere az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, a 13. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérleget, a 14. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, a 15. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást és a 16. számú melléklet szerinti egyszerűsített eredménykimutatást (a 13-16. számú mellékletek együtt: egyszerűsített beszámoló) köteles a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni, és egyidejűleg - tájékoztatás céljából - az Állami Számvevőszéknek megküldeni.

A költségvetési szervek számlakerete

34. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban negyedévenként - az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján - kell rögzíteni.

(2) A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

35. § Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosítja.

36. § A költségvetési szervek számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Számlarend

37. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési szervek számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

(2) Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját tartalmát, azok vezetésének módját a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben szabályozza.

(3) A számlarendnek a törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a - 4. § alapján a számviteli politikában nem rendezett - szabályozásokat, amelyeket e rendelet vagy más jogszabály a költségvetés alapján gazdálkodó szerv hatáskörébe utalt.

(4) A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét.

Könyvviteli zárlat

38. § Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d), f) és h)-k) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves (féléves) költségvetési beszámoló, az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

39. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a pénzforgalmi és előirányzat felhasználási kerethez kapcsolódó - ideértve az előirányzat-felhasználási keret megnyitását és módosítását is - gazdasági műveletek adatait a pénzintézet, a Magyar Államkincstár értesítésének alapján, annak megérkezésekor késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

Értelmező rendelkezés

40. § Ahol e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében való eljárást ír elő, ott a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

41. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet , a 67/1993. (V. 5) Korm. rendelet, a 96/1994. (VI. 22.) Korm. rendelet , a 22/1995. (III. 8.) Korm. rendelet 22. §-a és a 139/1995. (XI. 24.) Korm. rendelet.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt megnyitott főkönyvi számlák adatait legkésőbb 1996. június 30-ig kell átvezetni az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott főkönyvi számlákra.

1. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

A KÖNYVVITELI MÉRLEG ELŐÍRT TAGOLÁSA

2. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

A pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása

3. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Előirányzat-maradvány alakulása (az alaptevékenység szakfeladataira)

4. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás előírt tagolása

5. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

8. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

9. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Számlakeret-tükör

A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások

1. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni

- az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják (állományi számlák),

- az üzembe helyezett (aktivált) eszközök, illetve a folyamatban levő beruházások (felújítások) állományának értékét, továbbá a beruházásokra (felújításokra) adott előlegek állományának összegét és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értékét,

- az értékcsökkenés elszámolását,

- a nyitóállomány növelésére fordítható vásárlási és létesítési, felújítási kiadások tárgyévi előirányzatát (előirányzati számlák),

- a nyitóállomány növekedését eredményező tárgyévi előirányzatok teljesítését (forgalmi számlák), amely vásárlások és létesítések, felújítások kiadási pénzforgalmából keletkezik,

- mind az állományi, mind pedig a forgalmi számlákat meg kell bontani aszerint, hogy azokat a működés során alaptevékenységhez vagy vállalkozási tevékenységhez, vagy mindkét tevékenységhez egyaránt használják.

- a központi költségvetésben kiemelt előirányzatként megtervezett egyéb beruházásnak minősülő kiadási előirányzatokat és azok teljesítését, továbbá a kiemelt jelentőségű beruházások, illetve a beruházási célprogramok kiadási előirányzatát és azok teljesítését.

A vásárlási, létesítési, felújítási kiadás általános forgalmi adót nem tartalmazhat, azt a számlaosztályban elkülönített számlacsoportban kell elszámolni.

Tárgyévi előirányzat teljesítéseként kell elszámolni a bérelt tárgyi eszközökön végzett beruházások, felújítások kiadásait is.

a) Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.

Immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogok tartoznak.

Vagyonértékű jognak minősül többek között a bérleti jog, a szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat.

Szellemi termékek között mutatandók ki a találmányok, szerzői jogvédelemben részesülő javak, szoftver termékek, újítások stb.

Egyéb immateriális javak között számolható el pl. a jövőben értékesíthető alapkutatás, alkalmazott kutatás aktivált értéke.

b) Ingatlanok körébe tartozik a föld és minden anyagi eszköz aktivált értéke, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény, az ültetvény (erdő).

c) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységét és vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök aktivált értékét. Ide sorolandók a feladat ellátását biztosító egészségügyi, oktatási, hiradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyviteltechnikai stb. gépek, berendezések és felszerelések.

d) Járművek között kell kimutatni a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközök aktivált értékét.

e) Beruházásnak minősül az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított kiadás, saját vállalkozásban történő előállítására fordított költség, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység kiadása, továbbá mindazon tevékenység kiadása, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható.

Valamennyi beruházási kiadást elsődlegesen a vásárlás, létesítés, illetve a felújítás számlákon kell kimutatni, majd ezzel egyidejűleg kell az állományi számlákon könyvelni attól függően, hogy a beruházás, felújítás üzembe helyezhető-e, befejezetlen állománya van-e (folyamatban maradó-e), vagy csak előleg. A beruházás állományba vételekor figyelembe kell venni, hogy az aktivált érték a rendelet 18. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja és (3) bekezdése szerint általános forgalmi adót is tartalmazhat. Az állományba vételt minden esetben a tőkeváltozások számlával szemben kell elszámolni. Az állományba vétel kiegészítéseként kell elszámolni a kiadásokat a 7. számlaosztály megfelelő szakfeladat számlájára, a számlacsoport átvezetési számlájával szemben.

f) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a beruházási, felújítási szállítóknak folyósított - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - előlegeket.

g) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek azokat a tárgyi eszközöket, amelyek tulajdonukban vannak, de más gazdálkodó szervek működtetik. Ilyen tárgyi eszközök lehetnek többek között az ingatlanok, lakásingatlanok, közművek.

h) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket és bankbetéteket. A részesedések között kell kimutatni - azoknál a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - többek között a részvényeket, a gazdasági társaságba, leányvállalatba bevitt vagyon értékét. Értékpapírok körébe tartoznak a kárpótlási jegyek, az államkötvények és az egyéb vásárolt kötvények. Az értékpapírok beszerzési árának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban levő kamatot. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel az Szt. által támasztott követelményeknek, amelyből értékpapírtípusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok, továbbá az értékpapírok hozamai.

i) A felújítások, beruházások általános forgalmi adója számlacsoportban kell elszámolni a felhalmozási kiadások előirányzat-csoport kiadásai között tervezett - felújításhoz, beruházáshoz kapcsolódó - előzetesen felszámított és fizetendő általános forgalmi adó kiadásokat.

j) Az adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban azokat a kölcsönadott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje meghaladja az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a kölcsönök állományát, valamint a kölcsönök nyújtását és megtérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.

k) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.

A helyi önkormányzatoknak a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön a

- törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes),

- nem törzsvagyon

részét képező eszközök értéke.

l) Az 1993. évi LXXVIII. törvény előírásaival összhangban, az önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevétel terhére épült új lakásokat a tervezésnek megfelelő jogcímű főkönyvi számlán kell kimutatni.

2. A 2. számlaosztály a mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközök, a követelések, valamint a forgóeszközként kimutatandó értékpapírok számláit foglalja magában.

a) A számlaosztályban kimutatott készletek a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt; betétdíjas göngyölegek; áruk és alvállalkozói teljesítmények; követelés fejében, értékesítési céllal átvett eszközök, készletek; saját termelésű készletek: késztermékek, állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek tagolásban.

A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó költségvetés alapján gazdálkodó szervek a vásárolt és saját előállítású készletekről - a kettős könyvvitelen kívül - részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A mennyiségben és értékben vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat alapján (feladás) kell a negyedéves zárlat keretében a készletváltozásokat könyvelni a készletszámlán és tőkeváltozásként.

A használt és munkahelyen használatban lévő anyagokról csak mennységi nyilvántartás vezetendő.

A raktárral nem rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerv a több tevékenységi folyamat alatt elhasználódó készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.

A készletszámlákon a készletek állományában bekövetkezett változást a felmerülés időpontjában kell rögzíteni, ha a költségvetés alapján gazdálkodó szervet megszüntetik, átszervezik, illetve követelés kiváltása eszközzel történik.

Év végén leltározás alapján kell megállapítani a készletek értékét, majd értékelni.

A készletek évközi értékének megállapításánál és év végi értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a készletek értéke e rendelet 18. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a (3) bekezdésében foglaltak szerint általános forgalmi adót is tartalmazhat.

b) A követeléseket adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. A követelések számláin év közben könyvelni nem kell, kivéve az eszközökkel kiváltott követeléseket.

A követelésekről év közben - a kettős könyvvitelen kívül - analitikus nyilvántartást kell vezetni.

Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt - általános forgalmi adót is tartalmazó - követelések és a nyitóértékek különbözetét kell tőkeváltozásként elszámolni.

Elkülönített számlán kell kimutatni a rövid lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök állományát és forgalmát

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek, mint államháztartási bevételeket beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó adó és adójellegű, illetve vám, vámjellegű és kapcsolódó követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük.

b) A rövid lejáratú támogatási kölcsönök számlacsoportban azokat a támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a kölcsönök állományát, valamint a kölcsönök nyújtását és megtérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.

c) A követeléseket adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni követelések, váltókövetelések és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni.

A követelésekről év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A követelések állományát negyedévenként az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján meg kell állapítani, és az állományváltozásnak megfelelően a különbözetet rögzíteni kell a követelés számlán és tőkeváltozásként.

Az eszközzel kiváltott követeléseket a teljesítés napján kell könyvelni.

Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek mint államháztartási bevételeket beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó adó és adójellegű, társadalombiztosítási, illetve vám-, vámjellegű és kapcsolódó követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük.

d) Értékpapírok között kell kimutatni - azoknál a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok állományát, azok tárgyidőszaki pénzforgalmát és annak előirányzatát. Az értékpapírok állományában bekövetkezett változásokat, valamint a forrás rendezést folyamatosan kell rögzíteni az állományi számla és az átvezetési számla között. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel az Szt. által támasztott követelményeknek, amelyből értékpapírtípusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok, továbbá az értékpapírok hozamai.

3. A 3. számlaosztály a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési bankszámlák, az elszámolási számlák, az idegen pénzeszközök, a működési és felhalmozási célú végleges pénzeszközátadás, a társadalom-, a szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatások, valamint a függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolások számláit tartalmazza.

a) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.

A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által szabályozott módon - analitikus nyilvántartás kell vezetni.

b) A költségvetési bankszámlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoport számláit kormányrendeletben meghatározott költségvetés alapján gazdálkodó szervek alkalmazzák. Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a devizaszámláikat.

Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a hitelintézeteknél vezetett devizaszámláikat.

c) Az elszámolási számlák körébe tartozik az előirányzat elszámolási számla. Ezen a számlán kell megnyitni és folyamatosan vezetni az 1-5. számlaosztály megfelelő számláival szemben a kiadási előirányzatokat, azok módosítását, illetve a 2., 4. és 9. számlaosztály megfelelő számláival szemben a bevételi előirányzatokat és azok módosítását.

A kormányrendeletben meghatározott költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek ebben a számlacsoportban kell kimutatniuk az előirányzat-felhasználási keretszámla és a különféle elkülönített számlák forgalmát. Itt mutatják ki a központi költségvetési szervek felügyeleti szervei (fejezetek) a Magyar Államkincstárnál vezetett számláik forgalmát is.

d) Az idegen pénzeszközök számlacsoportban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amely nem kapcsolódik közvetlenül a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alap-, vagy vállalkozási tevékenységéhez, a költségvetési előirányzatok teljesítéseként a feladat nem mutatható ki, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos feladatát képezik. Itt kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle feladatok lebonyolítási számlák, lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számla, letétek, idegen betétkönyvek, az adó- és illetékbeszedési számlák pénzforgalmát.

e) A működési és felhalmozási célú végleges pénzeszközátadás számlacsoport tartalmazza az ilyen jogcímen tervezett előirányzatokat, azok módosítását és az előirányzatok terhére teljesített kiadásokat, valamint a fejezeti év végi maradványelszámolási számláról teljesített kiadásokat. A pénzeszközátadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni az államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli célú teljesítéseket.

Államháztartáson belüli kiadásként kell kimutatni többek között a helyi önkormányzatoknak a költségvetési szerveik részére folyósított támogatásokat. Államháztartáson kívüli célú átadásnak minősül többek között a vállalkozások, az önszerveződések támogatása.

f) A társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatások számlacsoport számlái az ilyen jogcímű előirányzatokat és kiadásokat tartalmazzák. Ezen kifizetések államháztartáson kívüli célú teljesítésnek minősülnek, mert a juttatásokat a lakosság részére folyósítják.

g) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás tárgyévben nem végleges, azok a költségvetés alapján gazdálkodó szerv részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek, vagy válnak végleges kiadássá. Az utóbbi esetben a tárgyévet követő évben a kiadást ezen számlacsoport és a megfelelő kiadási jogcím között kell elszámolni.. A számlacsoporton belül külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a költségvetésen kívüli elszámolásokat.

A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitóállományát és tárgyidőszaki forgalmát.

A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat és az elszámolás érdekében tett intézkedéseket rögzíteni kell. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul végre kell hajtani.

4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, ideértve az igénybe vett támogatási kölcsönöket is, a működési és felhalmozási célra véglegesen átvett pénzeszközöket, a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek passzív jellegű elszámolását, valamint az évi mérlegszámlákat.

a) A saját tőke azt a tőkerészt mutatja, amely állami, önkormányzati, társadalombiztosítási tulajdonként áll rendelkezésre az eszközök finanszírozásaként. A saját tőkét induló tőke és tőkeváltozások tagolásában kell kimutatni.

Az induló tőke a költségvetés alapján gazdálkodó szerv 1993. január 1-jei, illetve az alapításkori forrás állományát mutatja. Az induló tőke nagysága csak abban az esetben módosulhat, ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenysége jelentősen megváltozik (átszervezés, beolvadás, kiválás stb.).

Tőkeváltozásként kell kimutatni minden olyan gazdasági művelet hatását, amely az induló tőke növekedését vagy csökkenését eredményezi (pl. értékcsökkenés elszámolása, tárgyévi költségvetés és tartalék terhére befektetett eszközök vásárlása, létesítése, követelések és kötelezettségek nagyságának változása).

b) A tartalékok között kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzeszközének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására, vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a költségvetési tartalékot (pénzmaradványt) és a vállalkozási tartalékot (eredményt). Itt kell továbbá kimutatni a központi költségvetési szervek felügyeleti szervének, a központi költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak az előirányzat-maradványát, illetve annak elszámolását. A számlacsoport számláit évszámmal ellátva kell vezetni.

c) Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a fejlesztési célú kötvény kibocsátásból származó kötelezettséget kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állományát, a hitelek, kölcsönök felvételét és annak visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.

d) A rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoport számláin kell kimutatni az egy évet meg nem haladó lejáratú kötelezettségeket. Itt kell kimutatni a szállítókkal szembeni - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettségeket, a kibocsátott váltók állományát, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. A szállítók számlán belül elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévi költségvetést terhelő és a tárgyévet követő évi költségvetést terhelő beruházási és az egyéb szállítói kötelezettségeket. A szállítókról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A szállítói kötelezettségek állományát negyedévenként az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján meg kell állapítani és az állományváltozásnak megfelelően a különbözetet rögzíteni kell a szállítók számláján és tőkeváltozásként.

A szállítók számláján az állományában bekövetkezett változást év közben rögzíteni kell, ha a költségvetés alapján gazdálkodó szervet megszüntetik, átszervezik.

Év végén leltározás alapján kell a szállítók állományát megállapítani, majd értékelni

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő részleteit, a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint a különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek, mint államháztartási bevételeket beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó adó és adójellegű, illetve a vám, vámjellegű és kapcsolódó kötelezettségekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük.

A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének időpontja, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetői információs rendszerhez kapcsolódik. A kincstári körbe tartozó intézményeknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az előírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelően rendelkezésre álljon.

e) A rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlacsoportban azokat a hiteleket, támogatási kölcsönöket és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. A rövid lejáratú hiteleket el kell különíteni aszerint, hogy azokat pénzügyi vállalkozástól, egyéb belföldi forrásból, a központi költségvetésből, vagy alaptól vette igénybe a költségvetés alapján gazdálkodó szerv. A támogatási kölcsönöket aszerint kell elkülönítetten vezetni, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli szervezettől, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra kapta a költségvetés alapján gazdálkodó szerv. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a hitelek (kötvények), támogatási kölcsönök állományát, valamint a hitelek (kötvények), kölcsönök felvételét és visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben

f) A támogatások, kiegészítések, véglegesen átvett pénzeszközök és fejezeti elszámolások között külön számlacsoportban kell kimutatni az államháztartáson belüli és az államháztartáson kívülről származó átvételeket, valamint a fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeit. A számlacsoportokban külön főkönyvi számlán szerepel az átvett pénzeszközök bevételi előirányzata, illetve az előirányzat teljesítése.

g) A függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek számlacsoport számláin a költségvetés alapján gazdálkodó szervhez beérkezett olyan pénzeszközök elszámolását kell kimutatni, amelynek rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata - ide nem értve a nem társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátásokat - nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Amennyiben a rendezés a tárgyévet követő évben bevételként történik, akkor azt ezen számlacsoport és a megfelelő bevételi jogcím között kell könyvelni. Itt kell továbbá kimutatni az adó- és illetékbeszedésekből származó elszámolásokat, a letétek elszámolását, a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai, valamint az APEH közötti elszámolásokat.

A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat rögzíteni kell. A függő, átfutó és kiegyenlítő bevételekről vezetett nyilvántartásokban fel kell jegyezni az elszámolás érdekében tett intézkedéseket is. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul kell végrehajtani.

h) Ugyancsak ebben a számlacsoportban kell kimutatni a központi költségvetési fejezetek finanszírozáshoz, valamint a központi költségvetési szervek befizetéseihez kapcsolódó elszámolásait.

i) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó- és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása. Külön számlán kell kimutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom számlavezető pénzintézetet, vagy a Kincstári egységes számlát (KESZ-t) nem érinti.

5. A pénzforgalmi jelentés - az éves elemi költségvetésben meghatározott kiemelt előirányzat-csoport tagolásban, valamint egyes kiemelt előirányzatok tekintetében részletesen is - tartalmazza a jóváhagyott kiadási előirányzatokat és a teljesített kiadásokat szakfeladatonkénti bontásban. A pénzforgalmi jelentés szakfeladatokra vonatkozó folyó évi kiadási adatait a 7. számlaosztály tartalmazza.

6. Az 1-5. számlaosztályokban és 7. számlaosztályban kimutatott kiadási előirányzatoknak, illetve teljesített kiadásoknak - kivéve a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokat - egyezniük kell.

7. A kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik szakfeladat érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik szakfeladatot terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak, és azok feladatra történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.

8. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben dönt arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli és innen vezeti át a 6-7. számlaosztályokba, vagy fordítva.

9. Az 5. számlaosztály a folyó kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát, a költségvetés végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat és a folyó kiadásként elszámolandó befizetéseket tartalmazza. Az előirányzatokat és a kiadásokat az éves elemi költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően.

a) A Személyi juttatások számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres és nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatásokat.

Rendszeres személyi juttatásként kell elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak törvényekben meghatározott alapilletményét, illetménykiegészítését, illetménypótlékát, egyéb kötelező és feltételtől függő pótlékát és juttatását, továbbá a 13. havi illetményét.

Nem rendszeres juttatások között kell elszámolni a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, kollektív szerződésben meghatározott juttatásokat. Ide tartoznak a munkavégzéshez kapcsolódó és a foglalkoztatottak sajátos juttatásai, a szociális jellegű juttatások, valamint részmunkaidőben foglalkoztatottak és az állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai.

Külső személyi juttatásokként kell kimutatni az állományba nem tartozók személyi juttatásait. Ide tartoznak a nyugdíjas és más, nem állományba tartozó foglalkoztattak juttatásai.

Azoknál a személyi juttatásoknál, amelyeknél a kifizetés összege általános forgalmi adót is tartalmaz vagy a főkönyvi számla továbbtagolásával, vagy analitikus (részletező) nyilvántartásban gondoskodni kell arról, hogy az adóhatósági elszámoláshoz az általános forgalmi adó összege megállapítható legyen.

b) A munkaadókat terhelő járulékok számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások után elszámolt társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, egészségügyi hozzájárulást, táppénz-hozzájárulást, államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.

c) A Dologi kiadások számlacsoportokban kell elszámolni minden anyag, áru, göngyöleg, állat beszerzésére fordított kiadást, függetlenül attól, hogy azt a költségvetés alapján gazdálkodó szerv azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutathatja ki a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a 30 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak kiadását is. Itt kell továbbá elszámolni a muzeális célú gyűjtemények vásárlására fordított kiadásokat. Itt számolandó el az igénybe vett kommunikációs szolgáltatások, energia-, közmű-, szállítási, postai, bérlet-, karbantartási és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett kiadások, valamint a vásárolt közszolgáltatások kiadásai.

Ugyancsak itt kell kimutatni a különféle dologi kiadásokat is. Ide tartoznak a vásárolt termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított általános forgalmi adója, a termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, valamint a tárgyi eszköz értékesítéssel kapcsolatos általános forgalmi adó, a kiküldetéssel, reprezentációval kapcsolatos kiadások, valamint az egyéb dologi kiadások (pl. valuta-deviza árfolyamveszteség, a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték kiadása).

A dologi kiadásokkal kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adót elkülönített számlán kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az a készletek év végi értékelésénél a beszerzési ár részét képezi, vagy nem.

Készletbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást a számlacsoportban csak számla alapján lehet elszámolni. Kivételt képez a lakásotthonban elhelyezett gyermekek ellátásával kapcsolatban teljesített - gyermekenként, havonta 2000 Ft összegű - kiadás. A számla nélkül elszámolt kiadásokról az intézmény - számlarendjében szabályozott módon - háztartási könyvet vezet, amely a kiadások könyvelési bizonylatát helyettesíti.

d) Az egyéb folyó kiadások számlacsoportban kell elszámolni a költségvetést különböző jogcímeken illető összegeket, a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által fizetendő adókat (pl. helyi adót, kifizetői jövedelemadót), tagsági díjakat és egyéb befizetéseket, valamint a kamatkiadásokat, ideértve a kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat összegét is.

e) Az Ellátottak pénzbeli juttatásai számlacsoportban kell elszámolni a közép- és felsőoktatásban résztvevők, valamint az állami gondozásban levők pénzbeli juttatásait.

f) A Különféle elszámolások számlacsoportban külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a maradvány, eredmény és tartalék előirányzatát, az értékcsökkenési leírást, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolást, valamint az átvezetéseket.

Az Értékcsökkenési leírás számlák tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást alaptevékenység és vállalkozási tevékenység tagolásban.

Az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások számlán kell elszámolni az eredményből az alaptevékenységre fordított kiadásokat.

Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6-7. számlaosztályból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.

10. A 6. számlaosztályban kimutatott közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. Itt kell kimutatni az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek fenntartásának, a központi irányítás és az általános forgalmi adó kiadásait. A közvetett kiadások szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében határozza meg.

a) A Karbantartó részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.

b) Az Egyéb kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősülnek például a mosoda, energia üzem, élelmezési üzem.

c) A Szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. Ilyen szakmai részlegnek minősülnek például a laboratóriumok, a dokumentációs tárak, szertárak.

d) A Szakágazatok közvetett kiadásai számlacsoport azoknak a kiadásoknak a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek.

e) Az Épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.

f) A Vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek kiadásait, ha azok kizárólag vállalkozási tevékenységek érdekében merülnek fel és nem a kisegítő részlegekben jelennek meg.

g) A Központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a költségvetés alapján gazdálkodó szerv egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.

h) Az Általános forgalmi adó kiadásai számlacsoportban kell kimutatni az előzetesen felszámított adó és az adóhatóságnak átutalt forgalmi adó összegét. Amennyiben az adó összegének megfizetésekor már megállapítható, hogy az melyik szakfeladatot, illetve költséghelyeit terheli, akkor azt abban a számlacsoportban kell kimutatni.

11. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend (funkcionális osztályozás) szerinti tagolásban tartalmazza a jóváhagyott költségvetési előirányzatot és a teljesített kiadásokat az 1-5. számlaosztály megfelelő számláin kimutatott előirányzatokkal és kiadásokkal azonos összegben. A szakfeladatok kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból kell átvezetni ebbe a számlaosztályba felosztás után. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg.

A számlaosztályban elkülönítetten, a vállalkozási szakfeladat számláján kell elszámolni az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatát és azok teljesítését is.

12. Azoknál a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél, ahol a vállalkozási tevékenység nagyságrendje vagy az alaptevékenység sajátossága indokolja, figyelembe véve a rendelet 4. §-a (4) bekezdésének c) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat -, a 7. számlaosztályban rögzített és szakfeladatonként kimutatott kiadások mellett a költségek tevékenységenkénti meghatározása is szükséges. Ezek a szervek a költségek (önköltség) megállapításához kettős könyvviteli nyilvántartásuk kiegészítéseként külön nyilvántartást is vezetnek. A nyilvántartás és az önköltség számítás tartalmát a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben határozza meg, illetve szabályozza annak vezetési módját, biztosítva a közvetlen költségek tételes kimutatását.

13. Az elkülönített állami pénzalapokról, valamint a központi előirányzatokról vezetett könyvvitelben a 7. számlaosztály számláit úgy kell tagolni, hogy abból a tevékenységére fordított kiadások tevékenységenként, ellátott feladatonként megállapíthatók legyenek.

14. A 9. számlaosztály a jóváhagyott bevételi előirányzatokat és a költségvetés végrehajtása során ténylegesen teljesített (befolyt) és a pénzforgalom nélküli bevételeket tartalmazza - az elemi költségvetés szerkezeti tagolásának megfelelően - bevételi fajtánként és szakfeladatonként.

a) Az Intézményi működési bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv rendeltetésszerű működésével, alapító okiratában (működési-szervezeti szabályzatában) alaptevékenységként és vállalkozási tevékenységként meghatározott feladatával összefüggő bevételeket, valamint az egyéb bevételeket, ideértve a ténylegesen realizált valuta-, deviza árfolyamnyereséget, a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték bevételét, továbbá a kamatbevételeket. Ugyancsak itt kell kimutatni a vevő által fizetett adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, levonásba helyezhető előzetesen felszámított és fizetendő adó különbözetét.

b) Az Önkormányzatok sajátos működési bevételei számlacsoport számláin az adó- és illetékbevételeket, az átengedett központi adókat, egyéb sajátos (önkormányzati lakások lakbérbevétele, önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel) folyó bevételeket kell kimutatni.

c) A Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételeket és hozamokat.

Az önkormányzatoknak elkülönítetten kell kimutatniuk a tulajdonukat képező lakóépületek, illetve egyéb helyiségek elidegenítéséből származó bevételüket.

d) A Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások számlacsoport tartalmazza a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységének ellátását biztosító támogatásokat, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok támogatását.

e)

f) A Pénzforgalom nélküli bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a jóváhagyott előirányzat-maradvány előirányzatát és annak felhasználását, valamint, a költségvetési és vállalkozási tartalékok előirányzatát és igénybevételét, ideértve az alaptevékenységhez felhasznált eredményt is.

g) A Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoportban mind a jóváhagyott előirányzatokat, mind azok teljesítését ki kell mutatni alaptevékenység és vállalkozási tevékenység szakfeladatainak megfelelő bontásban, függetlenül attól, hogy azok melyik számlaosztályban kerültek elszámolásra. Ugyancsak a számlacsoportban kell elszámolni a vállalkozási szakfeladaton, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek előirányzatát és azok teljesítését is.

15. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és forgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.

10. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

FEJEZETI ÉV VÉGI MARADVÁNYELSZÁMOLÁSI SZÁMLA PÉNZFORGALMA

11. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

12. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése

13. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

14. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés előírt tagolása

15. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása

16. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített eredménykimutatás előírt tagolása

17. számú melléklet az 54/1996. (IV. 12.) Korm rendelethez