1/1996. (I. 12.) NM rendelet

az egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens), mentőápoló, röntgenasszisztens szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens), mentőápoló, röntgenasszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Szabó György s.k., népjóléti miniszter

Melléklet az 1/1996. (I. 12.) NM rendelethez

JEGYZÉK az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Sorszám OKJ azonosító száma Szakképesítés megnevezése Bevezetésének kezdő napja Alkalmazásának utolsó napja Vizsga szervezője Szakképesítés központi programjának engedélyszáma Megjegyzés

31. 61 9 3232 12 1 0 47 Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens) A rendelet hatálybalépésének időpontja Visszavonásig Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Egyidejűleg érvényét veszti a szakgondozó szakosító képzés 1983-ban kiadott tanterve, a légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztensi szak szakosító képzés 1985-ben kiadott kísérleti tanterve, valamint a Calmette-nővértanfolyam 22457. számú tanterve.

32. 60 4 3210 12 1 0 37 Mentőápoló A rendelet hatálybalépésének időpontja Visszavonásig OMSZ megyei mentőszervezetei 20382/95. Egyidejűleg érvényét veszti a mentőápoló szak szakosító képzés 1982-ben kiadott tanterve, és a szakosított mentőápoló (kísérleti képzés) 1989-ben kiadott tanterve.

33. 60 4 3232 12 1 0 46 Röntgenasszisztens A rendelet hatálybalépésének időpontja Visszavonásig Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 20031/95. Egyidejűleg érvényét veszti a röntgenasszisztensi szak (munka melletti tanfolyam) 1986-ban kiadott tanterve.

I.

A Jegyzék 31. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus) szakasszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 44

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pulmonológus-allergológus szakasszisztens pulmonológiai-allergológiai szakrendelőkben, tüdőgondozó állomásokon, kórházi pulmonológiai, allergológiai, klinikai immunológiai osztályokon foglalkoztatható.

A pulmonológus-allergológus szakasszisztens

a) önállóan végzi:

- a pulmonológiai szakrendelők, tüdőgondozó állomások, kórházi osztályok pulmonológiai-allergológiai vizsgálatait, valamint az ehhez kapcsolódó laboratóriumi kiértékeléseket, alapápolási feladatokat;

b) az orvosi beavatkozásokban segít, asszisztál:

- intenzív ellátáshoz előkészít,

- bronchológiai vizsgálatokhoz előkészít;

c) a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmazza a diagnosztikában, a terápiákban és a dokumentációban;

d) a pulmonológiai, allergológiai és tbc-s betegek szűrővizsgálatát, a tbc-s beteg kontaktjainak felderítését, környezettanulmány elkészítését, a tbc-s betegek gondozását, egészségnevelő, tanácsadó tevékenységet végez;

e) rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) pulmonológiai-allergológiai vizsgálatok előkészítése, kivitelezése;

b) pulmonológiai-allergológiai terápiás eljárások elvégzése;

c) pulmonológiai-allergológiai intenzív ellátás előkészítése, asszisztálás, gondozási és prevenciós feladatok ellátása.

2. Követelmények

- Legyen képes önállóan, saját felelősségére, az ellátás szakembereivel együttműködve a pulmonológiai és allergológiai területén:

a) A pulmonológiai-allergológiai vizsgálatok előkészítésére, kivitelezésére, azaz

- a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők kivizsgálását előkészíteni,

- laborvizsgálatokat (vérvétel, immunológiai és allergológiai enzimmetodikai vizsgálatok) elvégezni, laboratóriumi anyagokat (váladékmintákat) levenni és elküldeni,

- bronchológiai műszerek ismerete alapján azokat sterilizálni, tárolni, előkészíteni,

- videoberendezéseket, kamerákat, monitorokat, képmagnókat kezelni, alapvető hibáikat elhárítani,

- szövettani vizsgálati anyagokat kezelni,

- bőrpróbáknál allergéneket felhelyezni, és a beteg állapotát figyelni,

- tbc-s és kontakt betegeket felderíteni, a védőoltási tervet elkészíteni, a tuberkulin katasztert karbantartani, tuberculin ic. próbát végezni, BCG-oltást elvégezni utasításra, BCG-heget értékelni,

- légzésfunkciós vizsgálatokat (alap- és provokációs vizsgálatok) elvégezni,

- krónikus légzőszervi betegek ambuláns ellátásánál és utókezelésénél asszisztálni,

- alapfokú számítástechnikai ismeretek alapján személyi számítógépeket működtetni, azokon szövegszerkesztést, alapfokú adatbázis-kezelést végezni, az egészségügyi programok használatát megtanulni, és alkalmazni,

- kommunikációs, információs, dokumentációs feladatokat elvégezni.

b) A pulmonológiai-allergológiai terápiás eljárások elvégzésére, azaz

- inhalátorokat alkalmazni, speciális gyógyszerek (insufflator, spinhaler, aerosol) használatát betanítani a betegnek,

- elsősegélyt nyújtani, ennek keretében szükség esetén mentőt hívni, heveny rosszulléteket, baleseteket, sérüléseket, vérzéseket, mérgezéseket, sokkos állapotokat elsődlegesen ellátni, újraélesztést megkezdeni.

c) A pulmonológiai-allergológiai intenzív ellátás előkészítésére, asszisztálásra, gondozási és prevenciós feladatok ellátásra, azaz

- intenzív ellátás eszközeit előkészíteni (Ambu-ballon, laryngoscop, oxigénpalack, szívó), immunterápiához előkészíteni,

- biztonságos, higiénés környezetet megteremteni, munka- és balesetvédelmi előírásokat alkalmazni,

- a betegeket megfigyelni, és a területi munka keretében a szakgondozásukat ellátni (beteg-, illetve családlátogatás).

Legyen képes a fenti feladatokat korszerű elméleti ismeretei alapján biztonságosan és önállóan elvégezni. Ismerje a legfontosabb élettani folyamatokat, időben ismerje fel a kóros állapotokat és veszélyhelyzeteket, legyen képes dönteni az intézkedés módjáról, és az orvos megérkezéséig biztosítani a sürgősségi ellátást. Legyen képes a betegekkel és a hozzátartozókkal etikusan kommunikálni, valamint egészségnevelő és életvezetési tanácsokat adni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Középiskolai végzettség, érettségi és szakmai előképzettség:

- általános betegápolói (1979 előtt), vagy

ápolói (1979-től), vagy

- csecsemő- és gyermekápolói 1989-től, vagy

gyermekápolói, vagy

- felnőtt szakápolói, vagy

- légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztens (1995 előtt), vagy

- szakgondozói (tüdőbeteg szakgondozói) (1995 előtt), vagy

- röntgen asszisztens.

b) A szakterületen eltöltött legalább egy év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat (kórházi osztályon vagy szakrendelőben).

c) A szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon a következő területeken:

- allergológiai vizsgálatok: bőrpróba (Prick-teszt), 20 vizsgálat önálló végzése,

- légzésfunkciós vizsgálatok (zárt, nyílt, terhelés): 20 vizsgálat önálló végzése,

- bronchológiai vizsgálatokhoz asszisztálás (előkészítés, műszerek kezelése): 5 asszisztálás önállóan,

- tuberkulin szűrés, BCG-oltás: 5 vizsgálat önálló végzése,

- laborvizsgálatok (váladékminták vétele, IgE-Quick metodika, enzim-metodika): 5 vizsgálat önálló végzése,

- intenzív ellátás: gyógyszer-előkészítés, műszerhasználat, Ambu-babán újraélesztés.

Két évnél régebbi igazolás nem fogadható el.

Ha a jelölt a fenti követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkora vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pulmonológiai Szakmai Kollégium és az Allergológiai és Klinikai Immunológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

e) "Az Asztmás Gyermekek Korszerű Kezeléséért" Alapítvány által szervezett "pulmonológus-allergológus szakasszisztens" tanfolyam keretében 1995 előtt felkészített és sikeres záróvizsgát tett hallgatók a IV. 1. a) és IV. 1. b) igazolása mellett a IV. 1. c) követelmény alól mentesülve jelentkezhetnek szakmai vizsgára a vizsgát szervező intézménynél.

f) A "Gyakorlati Igazolás" című nyomtatvány alakja az alábbi:

Gyakorlati igazolás a pulmonológus-allergológus szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:............................................................................

Munkahely:......................................................................................................................................................

Gyakorlat (szakterület) Intézmény Dátum Igazoló aláírása P. H.

Allergológia

Légzésfunkció

Bronchológia

Tuberculin szűrés, BCG-oltás

Laborvizsgálatok

Intenzív ellátás

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az egészségügyi főiskolán szerzett diplomás ápolói és védőnői oklevéllel rendelkezők kérvényezhetik a korábban folytatott tanulmányaik beszámítását a szakmai követelmények teljesítésébe a vizsgát szervező intézmény vezetőjétől, hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ára.

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés csak a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltak szerint adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei" pontban meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá a III. "A szakképesítés szakmai követelményei" pontban meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladat elvégzése (megfelelő vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó a vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[1]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga során a vizsgázónak valamely gyakorlati feladat megoldási módjáról (módjairól), annak kivitelezéséről, az esetlegesen felmerülő problémákról, és azok megoldásáról, mérési eredmények kiértékeléséről kell számot adni.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

- Pulmonológiai-allergológiai betegségek anatómiai, élettani és kórtani alapjai,

- Pulmonológiai-allergológiai betegségek vizsgálati eljárásai,

- Pulmonológiai-allergológiai betegségek intenzív ellátása, gondozása, prevenciója.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia:

a) Pulmonológiai-allergológiai betegségek anatómiai, élettani és kórtani alapjai

Anatómiai, élettani témakör

- a légutak és a tüdő struktúrája és funkciója (anatómiai, élettani, kórélettani ismeretek),

- a légutak és a tüdő fejlődési rendellenességei,

- a bőr anatómiája, élettana, patofiziológiája.

Tüdőbetegségek témakör

- a tüdőbetegségek tünetei és diagnosztikája (köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom stb.),

- a légutak gyulladásos megbetegedései (akut gyulladás, bronchitis, rhinitis), tüdőgyulladások, tályog, pleuritis, emphysema,

- egyéb tüdőbetegségek (daganatok, tüdőkeringési betegségek, a mellhártya, mediastinum, rekesz és mellkasfal betegségei),

- a tüdőn kívüli szervek betegségeinek pulmonológiai szövődményei,

- krónikus aspecifikus légúti betegségek (krónikus bronchitis, asztma bronchiale, emphysema),

- a tüdő intersticiális megbetegedései (környezeti ártalmak és foglalkozási betegségek, sarcoidosis, fibrosis),

- a tüdőbetegségek és az AIDS kapcsolata,

- a betegek kórházi ápolása (a különböző tüdőbetegségek speciális ellátása, pl. asztmás betegnél az aerosolok használatának betanítása, inhalátorok alkalmazása, megfelelő légzőtechnika megtanítása),

- ambuláns betegek ellátása szakrendelőben.

Tuberkulózis témakör

- a tuberkulózis tünetei, diagnózis, kezelés,

- a gyermekkori tuberkulózis, a fertőzés módjai, epidemiológiája,

- a felnőttköri tuberkulózis,

- BCG-oltás kivitelezése, ellenőrzése és szövődményei,

- védőoltásokra vonatkozó jogszabályi előírások,

- a tuberkulin szűrés módjai és jelentősége, tuberkulin próba elvégzése, hibalehetőségek kiszűrése,

- kontakt betegek felkutatása, gondozása, tbc-s betegek gondozása.

Allergológia témakör

- allergiás betegségek patológiai, patofizilógiai elváltozásai,

- légúti, bőr- és tápanyag-allergiák,

- különböző típusú immunreakciók,

- bőrbetegségek immunológiai háttere,

- allergiás betegségek kialakulása csecsemő- és gyermekkorban,

- autoimmun betegségek (szervspecifikus és szisztémás autoimmun megbetegedések kórformái, jellemzése),

- rovarcsípés- és gyógyszerallergiák,

- allergológiai vizsgáló módszerek (in vivo, in vitro metodikák),

- allergizáló pollenek, pollenkalendárium, pollencsapdák,

- bőrpróbák végzése, allergének felhelyezése, a beteg megfigyelése,

- IgE-Quick, IgG-Quick metodika.

b) Pulmonológiai-allergológiai betegségek vizsgálati eljárásai

Légzésfunkciós témakör

- légzésfunkciós vizsgálatok kivitelezése,

- a tüdő statikus és dinamikus paraméterei,

- az obstruktív légzészavarok jellemző paraméterei,

- a restriktív légzészavarok jellemző paraméterei,

- alap- és provokációs vizsgálatok végzése orvosi felügyelettel,

- egyszerű nyílt rendszerű spirometriás vizsgálatok végzése,

- teljes testpletismograph használata, számítógépes adatfeldolgozás,

- diffúziós kapacitás meghatározása,

- terheléses vizsgálatok.

Bronchológiai témakör

- a légcső és hörgők fejlődési rendellenességei, a krónikus légzőszervi betegségekben való szerepük,

- bronchoscopia, bronchographia, biopsziák, tűbiopszia, laser, BAL, stent behelyezés, after loading kezelés elméleti ismerete,

- bronchológiai műszerek, videoberendezések, monitorok, kamerák, képmagnók kezelése,

- bronchológiai vizsgálatokhoz műszerek előkészítése, asszisztálás vizsgálatnál,

- bronchológiai műszerek sterilizálása, tárolása,

- szövettani vizsgálati anyagok kezelése.

Laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó eljárások témakör

- mikrobiológiai, Koch-, egyéb bakteriológiai, szerológiai vizsgálatok, cytológiai vizsgálatok, anyagvételi technika,

- biokémia, izotóp- és enzimvizsgálatok,

- röntgenvizsgálatok, computertomographia, scintigraphia, mágneses rezonancia vizsgálat,

- immunológiai és allergológiai vizsgálatok,

- laboratóriumi anyagok (vér, váladékminták) levétele és elküldése.

c) Pulmonológiai-allergológiai betegségek intenzív ellátása, gondozása, prevenciója

Intenzív ellátás témakör

- légzésszabályozás, légzési elégtelenség,

- sürgősségi teendők életveszélyes állapotokban (status asthmaticus, anaphylaxiás shock, pneumothorax),

- intenzív ellátáshoz előkészítés,

- Ambu-ballon, laryngoscop, oxigénpalack, szívó előkészítése, használata,

- immunterápiához előkészítés,

- akut életveszély elhárításához szükséges gyógyszerek előkészítése.

Gondozás és prevenció témakör

- tüdőbetegségek járványtana,

- tüdőbetegségek prevenciója, veszélyeztetettek szűrése,

- tüdőbetegek gondozása, rehabilitációja, betegoktatás,

- fizioterápiás eljárások krónikus tüdőbetegségekben.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti vizsgarészre adott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

A megfigyelési és értékelési szempontok:

- a beteggel való bánásmód, megjelenés, viselkedés,

- a technikai eszközök és gyógyszerek, gyógyeljárások ismerete, alkalmazása,

- a szakmai feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, gyorsaság),

- a munkaeszközök előkészítése, szakszerű használata, együttműködési készség.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgajegye, ha

- a fenti szempontoknak nem felel meg,

- elméleti ismereteit nem képes a gyakorlatban alkalmazni,

- bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell végezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni a következők szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani;

- eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

A vizsgázó az eredményes szakmai vizsga után "Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

* * *

II.

A Jegyzék 32. sorszáma szerint kiadott mentőápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 60 4 3210 12 1 0 37

2. A szakképesítés megnevezése: Mentőápoló

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A mentőápoló

- a sürgősségi betegellátás területén tevékenykedik,

- munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai normáit,

- megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik,

- betegmegfigyelést, szükség esetén betegvizsgálatot végez,

- team tagjaként, orvos vagy mentőtiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt a betegek mentésében és ellátásában,

- szakszerűen alkalmazza a beteg vizsgálatához, acut ellátásához és mentéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket,

- felhatalmazás birtokában önálló indikáció alapján, gyógyszerrel, intravénás folyadékpótlást végez,

- beteget szállít,

- segítséget nyújt a beteg élettani szükségleteinek kielégítésében,

- elősegíti, biztosítja a sürgősségi ellátás optimális feltételeit,

- mentésszervezési, irányítási feladatokat lát el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- kommunikáció a munkatársakkal, a beteggel és környezetével,

- betegmegfigyelés, betegvizsgálat,

- a beteg szakszerű mentése, mozgatása, szállítása,

- szakszerű elsősegélynyújtás,

- orvosi engedély alapján gyógyszerbeadás, infúzió bekötése,

- részvétel a sürgősségi betegellátásban,

- közreműködés a tömeges baleset, katasztrófák felszámolásában,

- a beteg élettani szükségleteinek segítése,

- szervezési, irányítási feladatok ellátása,

- fertőtlenítés, előkészítés sterilizáláshoz,

- dokumentáció,

- az információtárolás és -továbbítás eszközeinek alkalmazása,

- laikus elsősegélynyújtók oktatása

- önképzés.

2. Követelmények

A mentőápoló szakképesítéssel rendelkező legyen képes:

Szervezés - irányítás

- saját munkáját és a vezetésére bízott mentőegység tevékenységét megszervezni,

- az egészségügy, valamint a szociális ellátó- és irányítórendszer feladatainak az ismertetésére,

- az egészségügy, ezen belül az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és a sürgősségi ellátórendszer bemutatására,

- a betegelhelyezés és az ügyeleti rendszer specifikációinak jellemzésére,

- a sürgősségi ellátásban, a katasztrófa felszámolásában részt vevő szervezetek feladatainak az ismertetésére,

- a szolgálati szabályzat utasításainak a betartására, esetenkénti betarttatására,

- a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv az egészségügyi ellátására és a mentésre vonatkozó cikkelyeinek a betartására,

- a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak az ismertetésére, alkalmazására,

- a mentőmunka a manaegmentjével kapcsolatos feladatok leírására

= a szolgálatvezető feladatainak az ismertetésére,

= a főápolói teendők felsorolására,

- a munkájával kapcsolatos dokumentumok vezetésére.

Kommunikáció

- az információk gyűjtésére a betegtől és környezetétől,

- egyértelmű, tömör és pontos információk átadására,

- az egészségügyi szaknyelv (orvosi latin) olvasási és írási szabályainak a betartására,

- az írott szakanyag értelmezésére,

- az interperszonális kommunikáció eszközeinek a használatára,

- az irányított beszélgetés elemeinek beépítésére a napi gyakorlatba,

- idegen nyelv alapfokú ismeretére,

- számítógép és perifériáinak a használatára,

- az adatok rögzítésére szolgáló szoftverek futtatására,

- írott információk távközlés útján történő továbbítására,

- mobil és fix telepítésű rádiók szakszerű használatára,

- a rádióforgalmazás szabályainak betartására.

Betegvizsgálat

- az anamnézis felvételére a betegtől és környezetétől,

- az alapvető életjelenségek vizsgálatára,

- eszmélet és tudatzavarok felismerésére,

- az életveszélyt jelentő tünetek és tünetegyüttesek felismerésére,

- feltűnő idegrendszeri eltérések felismerése,

- a kóros testséma észlelésére,

- testváladékok megfigyelésére és értékelésére,

- cardinális tünetek megfigyelésére és regisztrálására,

- sebek és sérülések osztályozására,

- baleseti mechanizmus felismerésére,

- a magzat méhen belüli elhelyezkedésének és életjelenségeinek megítélésére,

- a beteg állapotváltozásainak az észlelésére,

- a segélykérés indikációinak a meghatározására,

- a helyszíni diagnosztikát segítő eszközök és gyorstesztek használatára.

Újraélesztés

- az újraélesztés elméleti alapjainak és lépéseinek az ismertetésére,

- eszköz nélküli és eszközös légútbiztosításra,

- lélegeztetési eljárások felsorolására,

- eszközös és eszköz nélküli újraélesztés kivitelezésére,

- az újraélesztés során előforduló hibák és szövődmények felismerésére, elhárítására.

Betegellátás

- sebek elsődleges ellátására,

- vérzéscsillapításra,

- kötözésre, sérülések rögzítésére,

- termikus sérülés első ellátására,

- szükség esetén helyszíni szülés vezetésére,

- újszülött ellátására szülés után,

- mérgezések alapfokú ellátására,

- belgyógyászati balesetek alapfokú ellátására,

- a klinikumi területeket érintő heveny kórképek ismertetésére,

- asszisztálásra a sürgősségi ellátásban.

Gyógyszerelés

- gyógyszerek szakszerű tárolására, felhasználhatóságának elbírálására,

- oxigén inhaláltatására,

- infúzió szakszerű összeállítására,

- perifériás vénába krisztaloid infúzió bekötésére,

- injekció szakszerű felszívására,

- gyógyszerelésre önálló indikáció alapján,

- a sürgősségi ellátásban rendszeresített orális, inhalációs és muszkuláris készítmények beadására.

Mentéstechnika

- a mentőgépjármű felszerelésének és berendezésének bemutatására,

- a baleseti helyszín biztosítására,

- kimentési technikák alkalmazására,

- speciális műfogások kivitelezésére,

- a megkülönböztető jelzés használatának elbírálására,

- a légi mentésből és szállításból adódó feladatok ellátására,

- műszaki mentés legfontosabb eszközeinek bemutatására, használatára,

- betegrögzítő és mozgató eljárások alkalmazására.

Tömeges baleset, katasztrófa

- a katasztrófahelyzet és a tömeges baleset jellemzőinek meghatározása,

- a tömeges baleset, katasztrófa helyszínén tájékozódásra,

- a helyszínre érkező első mentőegység feladatainak ellátására,

- a kárhely szervezési, koordinációs feladatainak ellátására, magasabb képesítésű személy megérkezéséig,

- veszélyes hulladékkal szennyezett kárhely felismerésére,

- a sugárvédelem és a vegyvédelem szabályainak betartására.

Ápolás

- a beteg szükségleteinek a segítésére,

- alapápolási feladatok önálló végzésére,

- az anatómiai-élettani és klinikai ismeretek alkalmazására az ápolási munka során,

- a beteg szakszerű mozgatására, szállítására,

- újszülött, csecsemő és kisgyermek öltöztetésére, pelenkázására,

- a beteg atraumatikus öltöztetésére és vetkőztetésére,

- a beteg fürdetésére, higiéniájának biztosítására,

- váladékok vételére, váladékfelfogó eszközök használatára.

Higiéné

- a fertőzések terjedésének és lefolyásának jellemzésére,

- a leggyakoribb fertőző betegségek jellemzésére,

- az izolációs eljárások bemutatására,

- az egyéni védőeszközök használatára,

- a fertőtlenítő eljárások és fertőtlenítőszerek használatára,

- a sterilizáló eljárások ismertetésére, eszközök előkészítésére sterilizáláshoz,

- a steril eszközök szakszerű használatára.

Etika

- a másság elfogadására,

- a hivatásához kapcsolódó etikai normák megtartására,

- az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartására,

- a beteg személyiségjogainak a figyelembevételére,

- kegyeleti szempontok tiszteletben tartására.

Pedagógia

- az egészségvédő és megelőző programok bemutatására,

- az önképzés technikáinak elsajátítására,

- a didaktika alapelveinek a használatára,

- az oktatástechnikai eszközök használatára és beépítésükre az oktatásba,

- a laikus elsősegélynyújtók képzésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A Népjóléti Minisztérium által kiadott központi feladatlap (zárt és nyílt rendszerű feladatok) megoldásából áll, mely felöleli:

Anatómia-élettan,

Belgyógyászat,

Traumatológia-sebészet,

Oxyológia,

Szülészet-nőgyógyászat,

Kisklinikumi ismeretek,

Gyermekgyógyászat,

Ápolástan-gondozástan,

Gyógyszertan,

Reanimatológia,

Toxicológia,

Tömeges baleset, katasztrófa medicin

témaköreit.

Értékelését a központi megoldókulcs alapján kell végezni.

A megoldásra 180 perc áll a tanulók rendelkezésére.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex feleletet ad az alábbi tantárgyakból:

- Ápolástan-gondozástan, Egészségügyi szervezés, irányítás,

- Klinikumok szakterületei (Belgyógyászat, Gyermekgyógyászat), Traumatológia-sebészet, Toxicológia, Szülészet-nőgyógyászat),

- Oxyológia.

Szóbeli vizsga témakörei

1. a) Az ember alapvető szükségletei a Maslowi hierarchia szerint.

b) A magzat méhen belüli elhelyezkedése, vizsgálata.

c) A fejfájás elkülönítő diagnosztikája, a sürgősségi ellátás szemszögéből.

2. a) Az ápolási folyamat és ápolási dokumentáció részei.

b) Politraumatizált beteg ellátásának oxyológiai szempontjai.

c) A hirtelen látásromlás, látásvesztés oxyológiai jelentősége.

3. a) Az EKG és a defibrillátor működése és használata.

b) Az akut hasi katasztrófa ellátásával kapcsolatos mentőápolói feladatok.

c) A mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikája.

4. a) Az egészségügyi és szociális ellátó rendszer felépítése.

b) A légzőrendszer allergiás megbetegedései. Tünetek, szövődmények, a sürgősségi ellátás főbb elvei.

c) A végtagfájdalmak elkülönítő diagnosztikája.

5. a) A fájdalomcsillapítás lehetőségei a mentőápolói gyakorlatban.

b) Gázmérgezések.

c) A dyspnoe okai mentőápolói ellátása.

6. a) A beteg pihenési szükséglete, fekvési és fektetési módok a hospitalis és a praehospitalis gyakorlatban.

b) A szülésvezetés specifikumai a mentőellátásban. Szülésvezetés a helyszínen és a mentőgépkocsiban.

c) A bőr megfigyelése. A bőrön látható tünetek oxyológiai jelentősége.

7. a) Fertőtlenítő eljárások és a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszerek.

b) Az asphyxiás újszülött és ellátása.

c) A convulsióval járó eszméletvesztések felosztása és ellátása.

8. a) Az egészséges újszülött ellátása.

b) A szív ischaemiás betegségei. Tünetek, szövődmények, a sürgősségi ellátás főbb elvei.

c) A légzésfrekvencia kóros változásai, ellátási lehetőségek az oxyológiai gyakorlatban.

9. a) A folyadékpótlás.

b) Az atóniás vérzés okai, ellátása.

c) A tudatzavarok oxyológiai jelentősége.

10. a) Az AIDS-es beteg szállításával kapcsolatos mentőápolói feladatok.

b) A shock folyamatok felosztása, tünetei. Shocktalanítás.

c) A vérnyomás kóros változásai, okai és ellátása.

11. a) A pulzus kóros változásainak a felismerése és jelentősége.

b) Terhességi toxicosisok.

c) Az átmeneti eszméletvesztés okai, ellátása.

12. a) A hányinger, hányás oxyológiai jelentősége.

b) Altató-, nyugtatószerek okozta mérgezések csoportosítása, tünetei és ellátása.

c) Convulsióval nem járó eszméletvesztések felosztása, okai és ellátása.

13. a) A kora- és újszülött szállításának szabályai.

b) Kábítószerek, hallucinogének okozta mérgezések.

c) A szállítási trauma, szállíthatóság megítélésének mentőápolói aspektusai.

14. a) A testhőmérséklet megfigyelése, elváltozások, okok és ellátás.

b) Ipari oldószerek okozta mérgezések.

c) Paraesisek, bénulások oxyológiai jelentősége.

15. a) A vizelet és a széklet megfigyelése és kóros elváltozásai.

b) A heveny életveszélyt jelentő szívritmuszavarok felosztása és sürgősségi ellátása.

c) A szédülés oxyológiai jelentősége.

16. a) A légzés megfigyelése. Kóros légzéstípusok.

b) A női vérzés okai, ellátása.

c) A köhögés, köpet és a lehelet megfigyelése és oxyológiai jelentősége.

17. a) A sürgősségi ellátórendszer felépítése.

b) Homeosztázis zavarai a kora- és újszülöttkorban.

c) Respirátorok felosztása, lélegeztetési módok az oxyológiai gyakorlatban.

18. a) A beteg tudatállapotának és hangulati jellemzőinek a megfigyelése.

b) Növényvédő szerek okozta mérgezések.

c) A légútbiztosítás lehetőségei. Előkészület intubációhoz, az eszközök karbantartása.

19. a) Gyógyszerelés lehetőségei az oxyológiai ellátásban.

b) A fej- és koponyasérülések, és ellátásuk.

c) Az újraélesztés indikációi, a reanimátió algoritmusa.

20. a) Képalkotó eljárások felosztása és lényege.

b) Harántfekvés és szövődményei, oxyológiai ellátása.

c) Convulsioval járó eszméletvesztések okai, ellátása.

21. a) A fizikális betegvizsgálat lehetőségei az oxyológiai gyakorlatban.

b) Hő okozta sérülések ellátása.

c) A hasi fájdalom elkülönítő diagnosztikája.

22. a) Sürgősségi ellátás jogi vonatkozásai.

b) A légzési elégtelenség leggyakoribb okai gyermekkorban. Felosztás, tünetek, ellátás.

c) Inhalátorok és használatuk.

23. a) A szolgálatvezető feladatai.

b) Az embólia. Kialakulásának helyei, okai, tünetei és ellátása.

c) A helyszíni pacemaker-terápia indikációi, eszközei és kivitelezése.

24. a) A mentő főápoló feladatai.

b) Marószer-mérgezések.

c) A tömeges baleset fogalma, ellátásának szervezése.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

1. Megelőző vizsgafeladat

a) 10 gyakorlati képzési napig tartó kivonuló mentőmunka végzése.

b) 5 képzési napig tartó értékelt szakmai gyakorlat, ambulancián, sürgősségi, illetve felvételi osztályon.

c) 5 képzési napig tartó gyakorlat a mentésirányítás területén.

A jelöltek teljesítményét orvos vagy oktató mentőtiszt ellenőrzi.

A megelőző vizsgafeladatot a szakmai gyakorlat terhére kell megszervezni és a tanuló utolsó összefüggő gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni.

A megelőző vizsgafeladat érdemjegyére a vizsgabizottság munkáját segítő mentőtiszt, illetve orvos tesz javaslatot.

2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat

A vizsgabizottság előtt végzett feladat öt részből tevődik össze, melyek a következők:

1. feladat: komplex reanimáció (eszköz nélkül vagy eszközzel, egy vagy két elsősegélynyújtóval).

2. feladat: maszkos, ballonos lélegeztetés.

3. feladat: intubáció.

4. feladat: vénabiztosítás, infúzió bekötése.

5. feladat: szituációs feladat a megadott témakörök alapján

- bokasérült vizsgálata és ellátása,

- combcsonttörött vizsgálata és ellátása,

- combnyaktörött vizsgálata és ellátása,

- csuklótörött vizsgálata és ellátása,

- medencesérült vizsgálata és ellátása,

- vállsérült vizsgálata és ellátása,

- gerincsérült vizsgálata és ellátása,

- nyakcsigolyasérült vizsgálata és ellátása,

- tompa hasi sérült vizsgálata és ellátása,

- bordatörött vizsgálata és ellátása,

- politraumatizált vizsgálata és ellátása,

- teendők tömeges kárhelyen (egy életveszélyes, egy súlyos, három könnyűsérült),

- szolgálatvezetői teendők tömeges balesetnél,

- infarktusos beteg vizsgálata és ellátása,

- eszméletlen (gyógyszermérgezett) beteg vizsgálata és ellátása,

- hemiparetikus beteg vizsgálata és ellátása,

- hipertóniás krízis vizsgálata és ellátása,

- sokkos beteg vizsgálata és ellátása,

- gépkocsiba szorult eszméletlen komplett lábszártörött beteg vizsgálata és ellátása,

- felsőlégúti szűkület (aspiráció) vizsgálata és ellátása,

- csecsemő reanimáció,

- pszichotikus beteg vizsgálata és ellátása,

- csuklótáji metszett sebből vérző beteg vizsgálata és ellátása.

A vizsga során a szituáció felvázolása után a jelölt a beteget/sérültet játszó személyt kikérdezi, megvizsgálja és mentéstechnikai eszközök igénybevételével ellátja. Közben eleget tesz a feladathoz szükséges szervezési, munkavédelmi szabályoknak.

Az értékelés szempontjai:

- a beteggel való kommunikáció,

- az anamnézis felvétele,

- a betegvizsgálat,

- az ellátás szakszerűsége.

4.2. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.

4.3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

- Érettségi bizonyítvány.

- A mentőápoló szakképesítés 20382/1995. számú központi programjában meghatározott beszámolók és gyakorlatok sikeres teljesítése.

- A gyakorlati követelmények teljesítése.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

V. Egyéb tudnivalók

5.1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20382/95. engedélyszámmal ellátott központi programjának használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig ajánlott. A központi oktatási program alapján helyi tanterv készíthető.

5.2. Az átmeneti időszakban a korábban szerzett és hitelesen igazolt tananyagtartalmak - amennyiben nem mutatnak jelentős eltérést a központi oktatási programban foglaltaktól - a szakmai vizsga kivételével, beszámíthatók a képzésbe.

Elfogadásáról és az esetleges különbözeti vizsgáról a képzési programok összevetése alapján az oktatásszervező dönt.

5.3. A mentőápoló szakképesítés központi oktatási programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti a mentőápolói szakosító képzés 1982-ben kiadott tanterve, valamint az 1989-ben kiadott szakosított mentőápoló-képzés tanterve.

5.4. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl csak az OMSZ megyei mentőszervezeteit jogosítja fel a vizsga megszervezésére.

III.

A Jegyzék 33. sorszáma szerint kiadott röntgenasszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 60 4 3232 12 1 0 46

2. A szakképesítés megnevezése: Röntgenasszisztens

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

FEOR megnevezése

- -

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A röntgenasszisztens

- munkáját hivatásként gyakorolja, betartja etikai normáit,

- a hivatásához szükséges kommunikációs készséggel rendelkezik,

- segíti az ellátásra kerülő egyén szükségletkielégítését,

- prevenciós feladatokat lát el,

- egészségnevelő és -tanító tevékenységet végez,

- indikáció alapján előírt, diagnosztikus és therápiás eljárásokra a beteget előkészíti,

- adminisztrációs és dokumentációs feladatokat végez,

- a készenléti gyógyszereket, eszközöket, kontrasztanyagokat ellenőrzi, hiány esetén orvosi útmutatás alapján pótolja,

- fertőtlenítő eljárásokat alkalmaz,

- a higiénés előírásokat betartja,

- betegmegfigyelést végez, az észlelteket pontosan közli a vizsgáló team tagjaival,

- koordináló és szervezési feladatokat lát el saját munkája és a vizsgáló team, valamint a beteg vonatkozásában,

- a beteget kikérdezi a vizsgálattal összefüggő anamnestikus adatokról, valamint saját állapotáról,

- a beteget tájékoztatja a vizsgálat menetéről,

- a beteget előkészíti a vizsgálatra,

- rtg.-képi diagnosztikai tevékenységet lát el, részben önállóan, részben orvosi utasításra.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- a beteg előkészítése radiológiai vizsgálatra,

- a beteg segítése a vizsgálatoknál,

- a felvételek önálló készítése és kidolgozása,

- a kontrasztanyagok előkészítése,

- asszisztálás a kontrasztanyagok beadásánál,

- a röntgenberendezések és egyéb technikai eszközök tisztán tartása,

- vegyszerkészítés,

- leletírás,

- archiválás,

- az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatások elkészítése,

- selejtezés,

- önképzés, ismeretek átadása,

- a saját, a beteg és a környezet részére biztosított sugárvédelmi előírások betartása és betartatása.

2. Követelmények

A szakképesítéssel rendelkező röntgenasszisztens az alábbiakra legyen képes:

a) Radiológiai, diagnosztikus és therápiás eljárásokban együttműködni a vizsgáló és gyógyító teammel:

- felismerni a munkája során előforduló szövődményeket, szakszerűen tudjon segédkezni megelőzésükben és ellátásukban,

- alapápolást végezni,

- alapfokú elsősegélynyújtást adni,

- a beteget tájékoztatni a vizsgálatokról,

- ellátni a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztrációs, képkidolgozási és archiválási feladatokat,

- az orvosi szakmai kifejezéseket értelmezni és alkalmazni,

- a berendezések működési alapelveit, a sugárvédelem elveit, eszközeit alkalmazni,

- a felvételtechnika szabályai szerint önállóan készíteni röntgenfelvételeket, és azok minőségét megítélni,

- a kontrasztanyagos és eszközös vizsgálatokban részt venni a teammunkában,

- a komplex emlődiagnosztikában ellátni az orvos által meghatározott feladatokat,

- a filmkidolgozást önállóan végezni,

- szakszerűen archiválni,

- az osztály jelentési kötelezettségével kapcsolatos statisztikai kimutatásokat elkészíteni,

- a képalkotó diagnosztikához tartozó adminisztrációs feladatokat ellátni,

- az ultrahangos vizsgálatokban az orvos által rábízott feladatokat ellátni,

- az angiographyas laboratóriumban előforduló hagyományos röntgendiagnosztikai feladatokat elvégezni,

- CT- és MR-laboratóriumban operátorként tevékenykedni.

b) Szervezési feladatokat elvégezni:

- a munkaterületének megfelelően saját munkáját megszervezni,

- a beteg vizsgálatát megszervezni,

- a szükséges kapcsolatokat koordinálni,

- a technikai eszközök működtetését biztosítani a higiénés követelmények betartásával,

- a sürgősségi betegellátás szervezésében részt venni,

- az egészségügyi biztosítási rendszer előírásait alkalmazni.

c) Prevenciós feladatokat végezni az egyén és a társadalom egészségének megőrzése érdekében:

- saját lelki-testi egészségét megőrizni,

- az egészségfelfogás megváltoztatásában segítséget nyújtani,

- szűrési vizsgálatokban aktívan közreműködni.

d) A helyzetnek megfelelően, pozitív módon kommunikálni:

- egyértelmű információt adni szóban, írásban,

- meghallgatni,

- hívójeleket venni,

- segítőszolgálatot hívni,

- írott anyagot értelmezni,

- idegen nyelven alapszinten információt gyűjteni és adni, szóban és írásban,

- számítógépet használni,

- a betegre vonatkozó adatokat regisztrálni, adminisztrálni.

e) Az általános és a röntgenasszisztensi hivatásnak megfelelő viselkedési normákat alkalmazni:

- cselekedeteiért felelősséget vállalni,

- titkokat tartani,

- az embert tisztelni az élet minden szakaszában,

- a másságot elfogadni,

- etikai problémákat megoldani,

- a szakmai utasításokat az etika szabályai szerint betartani,

- feladatait pontosan és szakszerűen elvégezni,

- a munkakörével kapcsolatos előírásokat betartani,

- szakmáját etikusan képviselni,

- a társas érintkezés szabályait betartani,

- a betegellátás során a beteggel szemben együttérző magatartást tanúsítani,

- kegyeletteljes viselkedést tanúsítani a halottal és hozzátartozóival,

- a beteg értéktárgyait az utasításnak megfelelően kezelni,

- külső megjelenésével a munkakörének megfelelni.

f) Önmagát továbbképezni:

- önirányított és szervezett képzési formában részt venni.

g) Ismereteket átadni:

- teamtagként oktatni, nevelni,

- ismereteket átadni munkahelyén kívül is, az egészség megőrzése érdekében.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmában eltöltött gyakorlat: legalább kétéves, a szakmában eltöltött, munkaviszonnyal igazolt szakmai gyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati Igazolás" című nyomtatványon.

Gyakorlati igazolás a röntgenasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név:............................................................................

Munkahely:......................................................................

Sorszám A gyakorlat témája/szakterülete/óraszám Intézmény Dátum Igazoló aláírás P. H.

1. Adatrögzítés, archiválás (160 ó.)

2. Leletezés (160 ó.)

3. Sötétkamra (80 ó.)

4. Felvételezés, átvilágítás (480 ó.)

5. CT, MR (320 ó.)

6. UH (160 ó.)

7. Angiográfia (80 ó.)

8. Intenzív osztály (160 ó.)

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Azonosak a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

- írásbeli,

- szóbeli,

- gyakorlati.

a) Írásbeli vizsga

A vizsgázók komplex feladatot oldanak meg az alábbi témakörökből:

- Anatómia-élettan,

- Fizika,

- Latin,

- Sugárvédelem, sugárbiológia,

- Röntgen fototechnika elmélet,

- Egészségügyi klinikai alapismeretek,

- Képalkotó berendezések,

- Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek.

Időtartama: 180 perc.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex feleletet ad a kijelölt tantárgyakból.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Sugárvédelem, sugárbiológia,

- Röntgen fototechnika elmélet,

- Képalkotó berendezések,

- Alkalmazott anatómia és képalkotó módszerek,

- Egészségügyi klinikai alapismeretek.

A szóbeli vizsga témakörei:

1. a) A röntgensugárzás keletkezése és fizikai jellemzői.

b) Az agykoponya felületi és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) A röntgenvizsgáló szerkezetek felépítése, felhasználási területei és csoportosításuk.

d) Akut hasi kórképek.

2. a) A röntgensugárzás tulajdonságai és kölcsönhatásai az élő és élettelen anyaggal.

b) A koponyaalap röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) A röntgenberendezések általános felépítése.

d) Akut izületi megbetegedések.

3. a) A röntgensugár orvosi felhasználásának alapja, a sugár-relief keletkezése.

b) Az arckoponya felületi és röntgenanatómiája, az orrmelléküregek, vizsgálómódszerek.

c) Az ernyőfényképező berendezések és működési elvük.

d) A gerinc degeneratív elváltozásai.

4. a) A kemény- és lágysugártechnika, ezek alkalmazási területei.

b) A központi idegrendszer burkai, az agy és liquor-terek röntgenanatómája, CT- és MR-vizsgálata.

c) A thermographia, lemez-thermographia.

d) Anaemiák, leukaemia.

5. a) A röntgenkép keletkezésének sajátosságai és centralis projekció következményei.

b) A csontos mellkas felületi és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) A röntgencsövek működése, felépítése és típusai.

d) A keringési elégtelenség.

6. a) A röntgenkép minőségjellemzői, a röntgenkép feketedését befolyásoló és meghatározó tényezők.

b) Az agy vérellátása, röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) Az ultrahang készülékek típusai, működési elvük.

d) A garat és gége megbetegedései.

7. a) Az expozíciós paraméterek és befolyásuk a kép minőségére, egymásba válthatóság, átszámítások.

b) A sziklacsont, a fül röntgenanatómiája és felvételei.

c) Digitális radiographia, képmátrix, DSA.

d) Krónikus izületi megbetegedések.

8. a) A röntgenkép kontrasztosságát befolyásoló tényezők.

b) A mellüreg, a mellüregi szervek röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) Szcintillációs kamerák működési elve, izotópdiagnosztikai detektorok.

d) A csont gyulladásos eredetű elváltozásai.

9. a) A röntgenkép rajzolatai élességét (felbontását) meghatározó tényezők.

b) A szív és nagyerek röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) A röntgencsövek terhelhetősége.

d) A csontdaganatok, metastasisok.

10. a) A szórtsugárzás.

b) A csigolyák általános jellemzése, a gerincoszlop szerkezeti felépítése, analóg és digitális rétegvizsgálata.

c) A röntgengenerátorok felépítése és típusai.

d) A tüdő gyulladásos eredetű betegségei.

11. a) Az ún. felvételi tényezők gyakorlati jelentősége.

b) A nyaki gerinc röntgenanatómiája és felvételei.

c) A képerősítők működési elve, műszaki paraméterei és felhasználási területeik.

d) A csontok, izületek traumás eltérései.

12. a) A röntgenátvilágítás és -felvételezés összevetése.

b) A háti gerinc röntgenanatómiája és felvételei.

c) Számítástechnikai és informatikai alapismeretek (definíciók, alapfogalmak eszközök).

d) Nyelőcső betegségei.

13. a) A röntgenasszisztens feladatai a hagyományos röntgendiagnosztikában.

b) Az ágyéki gerinc röntgenanatómiája és vizsgálata.

c) Digitális képrögzítő eljárások és rendszerek.

d) Avascularis necrosisok.

14. a) Az analóg és digitális subtractiós angiographia összevetése.

b) A hasüreg és vizsgálata akut hasi kórképek esetében.

c) Számítógépes páciens adat- és képfeldolgozó rendszerek.

d) A tüdődaganatok.

15. a) A rétegvizsgálat elméleti alapja és gyakorlati alkalmazása.

b) A nyelőcső, a gyomor, a duodenum röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) Haemodinamikai vizsgálóeszközök és szerkezetek.

d) A tüdőtuberkulózis.

16. a) A CT működésének elvi alapja, a CT-vizsgálat helye a képalkotó diagnosztikában.

b) A vékonybél röntgenanatómiája és vizsgálata.

c) Az automata lapfilmelőhívó berendezések működése és üzemeltetése.

d) A gerinc fejlődési rendellenességei.

17. a) Az MR képalkotás elvi alapja, alkalmazási területe.

b) A vastagbél röntgenanatómiája és vizsgálata.

c) Expozíciós automaták.

d) Ischaemiás szívbetegségek.

18. a) A vízben nem oldódó kontrasztanyagok, alkalmazási területük.

b) A máj, az eperendszer, a hasnyálmirigy röntgenanatómiája, UH- és röntgenvizsgálata.

c) Az átvilágító berendezések felépítése.

d) A fekélybetegség.

19. a) Az UH képalkotás elvi alapjai, az UH-diagnosztika jellemzői.

b) A kiválasztórendszer röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) Mammographiás röntgenberendezések.

d) Az emésztőrendszer daganatai.

20. a) A vízoldékony kontrasztanyagok alkalmazásának veszélyei, a szövődmények elhárítása.

b) Az érrendszer és vizsgálómódszerei.

c) Hordozható röntgenkészülékek.

d) A vesekőbetegségek.

21. a) A kettőskontrasztos vizsgálatok és alkalmazási területei.

b) A női genitáliák röntgenanatómiája, szülészeti-nőgyógyászati képalkotó eljárások.

c) A digitális képtároló és képtovábbító rendszerek.

d) A máj, az eperendszer és a hasnyálmirigy betegségei.

22. a) Vízoldékony kontrasztanyagok, alkalmazási területük.

b) A vállöv felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) A zárt tv-lánc, a tv működési elve.

d) Az emlő betegségei.

23. a) A felvételezés során és a sötétkamrában elkövetett hibák képrontó hatása.

b) A könyökizület felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.

c) Az MR-berendezések működése és típusai.

d) Nőgyógyászati daganatok.

24. a) Intervenciós radiológia.

b) A csukló, a kéz felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.

c) Neuroradiológiai vizsgálószerkezetek.

d) A középfülgyulladás.

25. a) A FFT, a FTT fogalma, távolsági szabály és gyakorlati alkalmazása.

b) A medence felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) A mágneses képrögzítők működési elve, készüléktípusok.

d) Az orrmelléküregek kóros eltérései.

26. a) A felvétel előkészítése, a segédeszközök alkalmazása, a traumás, az ittas és eszméletlen betegek röntgenvizsgálata.

b) A comb, a térd felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) Spot-kamerák működési elve, kameratípusok.

d) Intracranialis térszűkítő folyamatok.

27. a) A röntgenasszisztens teendői az UH-diagnosztikában.

b) A boka, a láb felszíni és röntgenanatómiája, felvételei.

c) Dozimetriai fogalmak.

d) A koponya traumás eltérései.

28. a) Irány- és helyzetmeghatározások a röntgentechnikában.

b) Komplex emlődiagnosztika.

c) Fogászati röntgenberendezések, hagyományos és modern készülékek.

d) Agyi vascularis megbetegedések.

29. a) A csecsemők és a gyermekek röntgenvizsgálatának sajátosságai.

b) Arteriographiák, phlebographiák.

c) A CT-vizsgálat alapja, vizsgálószerkezet fő részei, generációs típusok.

d) Alapvető ápolási ismeretek.

30. a) A sugárvédelem jelentősége és gyakorlati alkalmazása.

b) A fogak röntgenanatómiája és vizsgálómódszerei.

c) A röntgen-xerographia (elektronröntgenographia).

d) Az érrendszer gyakoribb betegségei.

31. a) A lágyrészek képalkotó vizsgálómódszerei.

b) A kismedence felszíni és röntgenanatómiája, vizsgálómódszerei.

c) Röntgenképalkotó és átviteli rendszerek (RAR).

d) Szívbillentyű hibák.

32. a) Speciális felvételi technikák és különleges vizsgálómódszerek.

b) A helyszíni vizsgálat sajátosságai, a combnyak felvételei.

c) SPECT és PET ismertetése.

d) Higiénés követelmények a képalkotó diagnosztikában.

c) Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsgát szervező által kijelölt intézményben történik.

A gyakorlati vizsga munkafeladatai a röntgenasszisztensi munka alapvető munkafolyamatait (munkaműveleteit) magában foglaló feladatok megoldása. A beteg érkezésétől távozásáig történő röntgenasszisztensi feladatok elvégzése. A vizsgázó a vizsgafeladatát a vizsgabizottság folyamatos megfigyelése mellett végezheti.

Megfigyelési szempontok:

- a beteggel való bánásmód,

- a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,

- a figyelem koncentráltsága, pontosság munkaszervezés,

- a képalkotó munkahelyek műszereinek, berendezéseinek és az alkalmazott kontrasztanyagoknak az ismerete és használata,

- a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor),

- szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség,

- a dokumentáció kivitelezése,

- a tevékenység elméleti alapjainak ismerete,

- megjelenés, viselkedés.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet e szabályozza.

V. Egyéb tudnivalók

Az iskolarendszeren kívüli képzésben a Népjóléti Minisztérium 20031/95. engedélyszámmal ellátott központi oktatási programjának használata ajánlott. A központi oktatási program alapján helyi tanterv készíthető. A röntgenasszisztensi szakképesítés központi programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti az 1986-ban kiadott röntgenasszisztensi tanterv.