234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az államháztartásról szóló, többször módosított, 1992. évi XXXVIII. törvény 87-88. §-aiban foglaltakra - a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. és 7. §-ában meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő állami feladatok körében a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása, felügyelete alatt működő önálló központi hivatal, továbbá területi szervei feladatait az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok látják el.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság

2. § Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF):

a) a miniszter irányítása, felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, székhelye: Budapest;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed;

c) vezetőjét (vízügyi főigazgató) a miniszter nevezi ki, és menti fel;

d) a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá;

e) köztisztviselőit a vízügyi főigazgató nevezi ki.

Az OVF feladatai

3. § (1) Az OVF hatósági hatáskörben, valamint a hatósági jogalkalmazás és felügyeleti tevékenység irányítása körében:

a)[1] külön jogszabály szerint lefolytatja az engedélyezési eljárást, és engedélyezési okiratot állít ki az újfajta termékek és technológiák vízgazdálkodásban történő alkalmazhatóságáról;

b) másodfokon jár el a vízügyi igazgatóságok által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálásánál, gyakorolja másodfokú szakhatósági jogkörét;

c)[2]

d) a vízügyi igazgatóságok felettes szerve;

e) irányítja a víziközművek üzemeltetőinek ellenőrzését;

f) megállapítja a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki-szakmai követelményeit és egységes módszereit.

(2) Az OVF egyéb irányítási, felügyeleti tevékenység körében:

a) ellátja a vízügyi költségvetési szervek gazdálkodásának, pénzügyi tevékenységének felügyeletét, a szakmai képzés és továbbképzés, a vízügyi oktatás területén a feladatkörébe utalt feladatokat;

b) végzi a vízügyi költségvetési szervek számviteli munkájának irányítását, felügyeletét, koordinálja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségből eredő feladatok ellátását, az éves költségvetések összeállítását és összesítését;

c) biztosítja a vízügyi statisztikai információrendszer működtetését;

d) közreműködik a vízügyi közgyűjtemények (így például: Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény) felügyeletének ellátásában, a vízügyi szakmai képesítési rendszer kidolgozásában, valamint a vízügyi költségvetési szervek gazdasági cél- és feladatrendszerére, a feladatok végrehajtását szolgáló közgazdasági eszközrendszerre irányuló javaslatok kidolgozásában.

(3) Az OVF a vízgazdálkodás országos jelentőségű szakfeladataival összefüggő és egyéb vízügyi igazgatási feladatok körében:

a) közreműködik a vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok szakmai előkészítésében, a vízügyi kormányzati beruházások és beruházási célprogramok végrehajtásából adódó, a vízgazdálkodásért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által meghatározott feladatok ellátásában;

b) felügyeli a vízügyi igazgatóságok vízminőségi kárelhárítási tevékenységét, az árvíz-, belvízvédekezéssel, vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos kiadások ellenőrzését, elszámoltatását;

c) felügyeli és koordinálja a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, végzi a felügyeletükkel és ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat;

d) koordinálja és ellenőrzi a vízkárelhárítási - ideértve a vízminőségi kárelhárítási - védekezési eszközök, gépek, berendezések és felszerelések, a jégtörő hajópark és a vízügyi távközlés működtetését, a fejlesztési javaslatok kidolgozását, a jóváhagyott fejlesztések végrehajtását, a technológiák folyamatos korszerűsítését;

e) végzi a vízügyi igazgatóságok vízrajzi feladatainak, a felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi és minőségi számbavételének összehangolását, ellenőrzését és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátását, valamint a vízügyi igazgatóságok fenntartási, üzemelési feladatai végrehajtásának ellenőrzését, továbbá a szakágazati kutatások, műszaki fejlesztések koordinálását, ellenőrzését;

f) közreműködik a nemzetközi vízügyi együttműködésből adódó feladatok ellátásában, a minisztérium döntéseit megalapozó koncepciók, tanulmányok és tervek előkészítésében, valamint az árvíz- és belvízvédekezés, a vízminőségi kárelhárítás, a nukleáris balesetből eredő vízgazdálkodási kár vagy veszély esetén szükséges tevékenység országos irányításában, az ezzel járó központi szakfeladatok ellátásában, a rendkívüli készültség beálltáig, és rendkívüli készültségben az árvíz-, belvízvédekezés országos irányításában, a vízhasználatokkal összefüggő - a vizek hasznosíthatósági lehetőségeinek megőrzését szolgáló - tevékenységek koordinálásában;

g) biztosítja a vízgazdálkodási információs rendszer működtetését;

h) részt vesz a vízminőségi kárelhárítás országos védekezési feladatainak megszervezésében, műveleti irányításában, valamint a miniszter felelősségi körébe tartozó vízügyi tárgyú koncessziós szerződések előkészítésében, a síkvidéki, a hegy- és dombvidéki, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a belterületi vízrendezési feladatok, valamint a belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás szakmai irányításában és szakfelügyeletének ellátásában, az állam kizárólagos tulajdonában, továbbá a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő egyéb állami tulajdonú főművek fenntartásának, üzemeltetésének irányításában;

i) előkészíti és nyilvántartja a vízügyre vonatkozó szabványokat és a vízügyi igazgatóságok útján ellenőrzi a jogszabály által kötelezővé nyilvánított szabványok megtartását;

j) ellátja a vízügyi hajózási, repülési és távközlési tevékenységek szakmai irányítását, felügyeletét.

k)[3] gondoskodik a települési szennyvizek szennyvízelvezetése és -tisztítása Nemzeti Megvalósítási Programja előkészítéséről,

(4) Ellátja a Vízügyi Alappal (a továbbiakban: VA) összefüggő pénzügyi és számviteli feladatokat.

(5) Az OVF

a) figyelemmel kíséri és értékeli a vízellátás és szennyvíztisztítás országos és regionális helyzetét, ideértve különösen a települési önkormányzatok és az ipar vízgazdálkodásával járó vízellátási és szennyvízelvezetési, szennyvíztisztítási, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott feladatokat;

b) közreműködik rendkívüli helyzetekben a víziközmű-szolgáltatás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, illetőleg a vízellátás biztonságával kapcsolatos feladatok országos szervezésében és az ez irányú tevékenység operatív irányításában.

(6) Az OVF a (3) és (4) bekezdésében megjelölt állami feladatok közül egyes - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - feladatokat a vízügyi igazgatóság útján is elláthat.

(7)[4] Az OVF az alaptevékenységén túlmenően csak olyan ingatlan bérbeadás, üzemeltetés (70.26.) és ingatlankezelés (70.32.) vállalkozás tevékenységet folytathat, amely nem akadályozhatja az alaptevékenysége ellátását. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magába foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

A vízügyi igazgatóságok

4. § (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladatait és hatáskörét e rendelet, valamint a vízgazdálkodási feladatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó külön jogszabályok állapítják meg.

(2) A VIZIG:

a)[5] az OVF felügyelete alatt működő államigazgatási szervek, önálló jogi személyek, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek, székhelyüket és illetékességi területüket e rendelet melléklete tartalmazza,

b) első fokon gyakorolja - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vízügyi hatósági (szakhatósági) jogkört;

c) szervezeti és működési szabályzatát a vízügyi főigazgató hagyja jóvá;

d) vezetőjét (a továbbiakban: vízügyi igazgató) a miniszter nevezi ki, és menti fel.

(3)[6] A VÍZIG dolgozók közszolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat a közszolgálati jogviszonyra, illetve a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések szerint a vízügyi igazgató gyakorolja.

A VIZIG-ek feladatai

5. § A VIZIG

a) hatósági jogkörben:

aa) első fokú hatóságként jár el - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vízügyi államigazgatási ügyekben, és gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott szakhatósági hatásköröket,

ab) jogszabálysértés esetén hatósági, illetve szabálysértési eljárást kezdeményez,

ac) végzi a vízügyi felügyeletet, ennek keretében ellenőrzi a víziközművek üzemeltetőit is,

ad) vezeti a vízikönyvet, nyilvántartja a vízhasználatokkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket;

b) a vízgazdálkodási koncepciók (távlati tervek) tekintetében:

ba) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók elkészítésében,

bb) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesítmények fejlesztési, üzemelési összhangjának megteremtéséről;

c) végzi a vízügyi nemzetközi együttműködésből a rá háruló tevékenységeket, különös tekintettel a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátására;

d) a vízkészletekkel való gazdálkodás körében:

da) a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében nyilvántartja és gazdálkodik a vízkészletekkel, végzi a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételét és azok elosztását,

db) gondoskodik a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával,

dc) gondoskodik a vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetőleg védőterületének meghatározásáról, kijelöléséről és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről,

dd) működteti laboratóriumait a vízrajzi, vízkészletgazdálkodási és vízminőségi kárelhárítási feladatai ellátása érdekében,

de) közreműködik a vízföldtani, a vízi-környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység végzésében;

e) a vízrajzi tevékenység ellátása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele tekintetében:

ea) működteti a vízgazdálkodási információs rendszert, adatokat észlel, fogad, gyűjt, tárol, feldolgoz, értékel, közzétesz és szolgáltat,

eb) szervezi, koordinálja, irányítja - és a hatáskörébe utaltak szerint - ellátja a vízrajzi tevékenységet, a vízkészletek feltárását, a vizek állapotának értékelését a környezetvédelmi igazgatás koordinálásában;

f) a vizek kártételei elleni védelem körében:

fa) ellátja a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel), valamint a vízminőségi kárelhárítással összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatokat, így különösen:

1. az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, a védelmi szakfelszerelés karbantartását és fejlesztését,

2. irányítja, illetőleg ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit,

3. tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását,

4. irányítja a helyi önkormányzatok, valamint a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét,

5. adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez,

6. összehangolja a védőművek építését, fejlesztését, bonyolítja a beruházási tevékenységet,

fb) végzi a vízminőségi kárelhárítást, ideértve a tevékenység műveleti (operatív) irányítását, illetőleg - szükség és technikai lehetőség esetén - annak végrehajtását;

g) az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények tekintetében:

ga) kezeli (fenntartja, üzemelteti és fejleszti) különösen a vállalkozói vagyonnak nem minősülő kizárólagos állami tulajdonban lévő vizeket, illetőleg vízilétesítményeket:

1. a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot,

2. a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét,

3. az árvízvédelmi létesítményeket,

4. a vízelvezető műveket,

5. a vízépítési műtárgyakat,

6. a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit,

7. a vízelosztó és többes rendeltetésű rendszereket,

8. a vízkészletgazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket,

gb) végzi:

1. a folyószabályozási, mederfenntartási munkákat,

2. a hajózható folyószakaszokon, a természetes tavakon és csatornákon a hajóút kijelölését, kitűzését és fenntartását,

3. a természetes állóvizek, holtágak, vízfolyások szabályozását, fenntartását, partvédelmét és üzemeltetését,

4. a védekezési célokat szolgáló gépek, felszerelések, hordozható szivattyúk, szállító járművek, hajópark üzemképességének biztosítását,

5. a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását;

h) a VA tekintetében:

ha) véleményezi és összesíti a VA-ból pályázat alapján igényelhető támogatásokra benyújtott pályázatokat, megköti a támogatási, felhasználási szerződéseket, ellenőrzi azok betartását,

hb) külön jogszabályok alapján nyilvántartja, ellenőrzi a vízfelhasználók vízhasználatát és az azzal összefüggő befizetési kötelezettségek teljesítését, behajtja a VA követeléseit, lefolytatja az ezzel kapcsolatos hatósági eljárást,

hc) ellenőrzi az állami támogatások felhasználását;

i) a kapcsolattartás körében:

ia) a külön jogszabályok szerint együttműködik a megyei közigazgatási hivatalokkal, továbbá a helyi önkormányzatokkal és önkormányzati szervekkel a vízgazdálkodási feladatok megoldásában

1. a több igazgatóság illetékességi körébe tartozó, a vízgazdálkodás állapotára és fejlesztésére vonatkozó információkat egy-egy megye egész területére kiterjedően a kapcsolattartásra kijelölt igazgatóság állítja össze és bocsátja a megyei szervek rendelkezésére; a kapcsolattartásra kijelölt igazgatóságot e rendelet melléklete határozza meg,

2. a kapcsolattartásra kijelölt igazgatóság a tájékoztatáshoz szükséges adatokat a megyének arra a részére vonatkozóan, amelyre a működési területe nem terjed ki, a területileg illetékes igazgatóságtól szerzi be, vele egyezteti, és azokat egységesen feldolgozva bocsátja a megyei szervek rendelkezésére;

ib) végzi a vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatást,

ic) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat;

id)[7] szakmai javaslatot ad a szennyvízelvezetési agglomeráció kijelöléséhez benyújtott önkormányzati kérelem elbírálásához, a szennyvízelvezetési agglomeráció központjának, valamint térségi rendszer esetén a csatlakozó területek kijelölésének megalapozásához.

j) ellátja az egyéb, jogszabályokban meghatározott feladatokat.

A VIZIG-ek vállalkozási tevékenysége

6. § (1) A VIZIG az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet csak az e § (3) bekezdésben meghatározott körben - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

(3) A VIZIG - a szervezeti és működési szabályzatában tételesen megjelölt - ipari, mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási, halászati, építőipari, kereskedelmi (külkereskedelmi), közúti jármű javítási, karbantartási, szálláshely-szolgáltatási; szállítási, raktározási, ingatlanhasznosítási, bérbeadási, számítástechnika-alkalmazási, kutatás-kísérleti fejlesztési; villamosenergia-termelési, vízellátási, tervezési, oktatási tevékenységet és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást végezhet.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésének g) pontja, a vízügyi szolgálatról szóló 4/1990. (X. 24.) KHVM rendelet , valamint a csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 20. §-ának (1) bekezdése, továbbá az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés 220. §-ának (1) bekezdéséből a "vízisport, csónakkikötés" szövegrész, valamint e § (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört - a 25. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a (4) bekezdés szerinti kivétellel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felettes szerv gyakorolja.

(4) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság gyakorolja másodfokon a hatósági jogkört a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban."

b)[8]

c)[9] a 25. § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 25. § (1) bekezdés a) pontjában érintett hatáskörben eljáró jegyző, illetőleg főjegyző a határozathozatal előtt köteles beszerezni a szennyvízelvezetőmű káros szennyezés helye szerint illetékes vízügyi igazgatóságnak a szennyezéssel összefüggő - a lefolytatott vizsgálatra alapozott - szakvéleményét."

(3) Az újfajta termékek és műszaki megoldások építőipari alkalmazásáról, továbbá az építésügyi műszaki előírásokról szóló 15/1982. (VIII. 9.) ÉVM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az újfajta terméket, illetve műszaki megoldást csak épületnek nem minősülő közlekedési és távközlési építmény vagy villamos energia, kőolajtermék, gáz és távhő termelésére és vezetésére szolgáló építmény, illetőleg vízilétesítmény tekintetében kívánják alkalmazni, az engedélyezés ügyében az építmény fajtája szerint illetékes minisztérium vagy a külön jogszabályban meghatározott és a döntésre hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv határoz."

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez

A Vízügyi Igazgatóságok neve, székhelye, valamint illetékességi területe (vonalai) és területi kapcsolatai

I. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Győr

Működési területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területe.

3. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb- és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce-árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Kapcsolatok:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.

II. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Budapest

Működési területe:

1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

2. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás közigazgatási területét.

3. Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

4. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai - kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait -, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése.

Fejér megyében:

Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban a KDV VIZIG szakmai véleményét ki kell kérni.

Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.

III. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Baja

Működési területe:

1. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana közigazgatási területét, továbbá

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből

Homorúd közigazgatási területe, továbbá

Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonalat;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpészer-Bugyi közútig.

Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.

IV. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Székesfehérvár

Működési területe:

1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.

2. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területét.

3. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Kapospula,

Lápafő,

Nak közigazgatási területét, továbbá

Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,

Várong közigazgatási területét, továbbá

Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.

4. Somogy megyéből

Balatonkiliti,

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd közigazgatási területe, továbbá

Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

5. Baranya megyéből

Ófalu területe, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok,

Fejér, Tolna és Veszprém megye.

V. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Pécs

Működési területe:

1. Pécs megyei jogú város.

2. Baranya megye - kivéve

Homorúd, valamint

Ófalu közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye - kivéve

Balatonkiliti,

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs közigazgatási területét, továbbá

Ádándnak a Sió bal partjára eső részét, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.

4. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja, továbbá

Kismányok és

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 hosszban.

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

A működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.

VI. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Szombathely

Működési területe:

1. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területét.

2. Zala megye teljes közigazgatási területe.

3. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs közigazgatási területe, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Vas megyében

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).

Kapcsolatok:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.

VII. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Nyíregyháza

Működési területe:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírlugos,

Penészlek,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári települések közigazgatási területét,

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás közigazgatási területe, valamint

Nyíradony közigazgatási területének északi része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Hajdú-Bihar megyéből:

Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.

Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

VIII. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Miskolc

Működési területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye - kivéve

Ároktő,

Cigánd,

Hejőkürt,

Kenézlő,

Oszlár,

Révleányvár, valamint

Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján, valamint

Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek, valamint

Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó közigazgatási területét, továbbá

Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét, Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét.

4. Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75-440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.

IX. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Debrecen

Működési területe:

1. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás közigazgatási területét,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét,

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,

Komádi és

Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírlúgos,

Penészlek,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszadob,

Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tokaj,

Tiszatardos,

Tiszaújváros,

Tiszapalkonya,

Oszlár,

Hejőkürt,

Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Ároktő, valamint

Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,

Nagyiván közigazgatási területe,

Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,

Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

5. Békés megyéből:

Bucsa közigazgatási területe,

Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,

Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,

Biharugra és

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér kezelése.

Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.

X. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Szolnok

Működési területe:

1. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Nagyiván közigazgatási területét,

Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,

Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és - a Hortobágy-Berettyó torkolata felett - a jobb partjára eső részét,

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas és Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből:

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána közigazgatási területe, továbbá

Újlőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

3. Békés megyéből:

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből:

Lakitelek - kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszakécske közigazgatási területe.

6. Pest megyéből:

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászsági-főcsatorna.

Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

XI. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Szeged

Működési területe:

1. Csongrád megye - kivéve

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.

2. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Móricgát,[10]

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Tompa,

Városföld,

Zsana közigazgatási területe, valamint

Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe.

3. Békés megyéből:

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területe.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Tiszasas, valamint

Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

Kapcsolatok: Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.

XII. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Székhelye: Gyula

Működési területe:

1. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területét,

Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a

Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint

Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből:

Komádi és

Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes, 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIVÍZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.