205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet

az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 13. §-ának (4) bekezdésében, 45. § (7) bekezdésének e) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g) pontjában, továbbá az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről

1. §[1]

II.

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

2. §

(1) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. szennyvízelvezető mű (gyűjtőrendszer): a közműves szennyvízelvezetést szolgáló külön jogszabályban1 meghatározott vízilétesítmény;"

(2) Az R. 2. §-a a következő 38-47. pontokkal egészül ki:

"38. szolgáltató: a víziközműlétesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást - mint közszolgáltatást - végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;

39. bebocsátó: aki a szennyvízelvezető műbe bekötött ingatlanról a 2. § 28. b) pont szerinti szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető műbe szennyvizet, vagy a 2. § 32. pont szerinti helyen folyékony hulladékot bocsát be;

40. települési szennyvíz: háztartási vagy háztartási, valamint ipari szennyvíz és/vagy csapadékvíz keveréke;

41. háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik és nem minősül veszélyes hulladéknak;

42. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki, és ami nem háztartási szennyvíz vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék;

43. települési folyékony hulladék: a települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak;

44. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti - e rendeletben meghatározott küszöbértékeknek megfelelő - tisztítását biztosítja, és amelynek megvalósításáról a 21. § (5) bekezdése rendelkezik;

45. bebocsátó hely: szennyvíz esetében e rendelet 2. § 28. pontjának b) alpontja, települési folyékony hulladék esetében pedig e rendelet 2. § 32. pontja szerinti pont;

46. üzem: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki/amely e rendelet 2. számú mellékletben meghatározott anyagokat használ, továbbá - a lakásszövetkezetek kivételével - amely a csatornabírságról szóló jogszabály 2. számú mellékletében szereplő, az e rendelet 2. számú mellékletében meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe.

47. új üzem: amely e rendelet kihirdetését követően

a) lép működésbe, illetve kezdi meg e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználással járó tevékenységét, vagy

b) legalább 20%-kal tartósan megnöveli e rendelet hatálybalépését megelőző évre jellemző időszakhoz képest a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználását."

1 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1. számú melléklet 24. pont.

3. §

Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre irányuló igény e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) jóváhagyásával válik érvényessé (Ptk. 215. §)."

4. §

Az R. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő a)-c) pontok lépnek, egyidejűleg a jelenlegi c)-e) pontok megjelölése d)-f) pontra változik:

(Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egyidőben valósul meg)

"a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez - összességében az ingatlannak a közműves szennyvízelvezetést szolgáló törzshálózatba történő bekapcsolásához - a jogszabály szerint egyébként szükséges hatósági engedélyek mellett a szolgáltató, valamint e rendelet 2. § 42. pontjában meghatározott üzem esetén a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges,

b) új üzem esetén az a) pont szerinti hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés,

c) a hozzájárulást a bebocsátónak kell beszerezni azzal, hogy amennyiben az a) pontban meghatározott hatóságok 30 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az előtisztító létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette."

5. §

Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban2 vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külön elbírálást igényel az a szennyvíz, amely e rendelet 2. számú melléklet I. és II. számú jegyzékében meghatározott anyagokat tartalmaz.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó szennyvíz újonnan történő bevezetésére mind régi, mind új üzem esetében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépésének időpontjától csak a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben megadott hozzájárulásában foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor.

(4) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó szennyvíznek új vagy régi üzemből már meglévő bevezetésének növeléséhez szolgáltató a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben kiadott hozzájárulása nélkül csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépése időpontjáig adhat hozzájárulást."

2 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról.

6. §

Az R. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a 21. § egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E rendelet 2. §-ának 47. pontjában meghatározott új üzem esetén a szennyvízelvezető törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, illetőleg a használatbavételi engedélyről a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen határozott.

(6) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - külön jogszabály szerint3 az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő megfelelő üzemeltetésére kötelezi."

3 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról.

7. §

Az R. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a létesítményeket a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez - ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak - a szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, e rendelet szerint szükséges előtisztító berendezés használatba vételét a hatóság engedélyezi."

8. §

Az R. 25. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A rendelet hatálybalépésekor érvényes, azon a szolgáltatási szerződéseket, ideértve a szolgáltatói hozzájárulásokat is, ahol a szerződés teljesítésével összefüggésben e rendelet 20. § (1) és (2) bekezdését érintő, az ott meghatározott összetételű szennyvíz keletkezik, vagy ilyen szennyvíz keletkezésével kell számolni, a szerződés alanyai a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kötelesek felülvizsgálni.

(12) A (11) bekezdés szerint érintett körbe tartozó fogyasztók a felülvizsgálatra megjelölt határidőn belül kötelesek a szolgáltató felé nyilatkozatot adni a szennyvízelvezető műbe vezetett (bebocsátott) szennyvíznek e rendelet 20. §-ában rögzített követelményekre figyelemmel meghatározott összetételéről, minőségéről, így különösen arról, hogy a bebocsátott szennyvíz mennyiben tartalmazza a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a szennyvízelvezető mű üzemeltetése szempontjából káros anyagokat.

(13) A szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét külön jogszabály4 alapján jogosult megvizsgálni, illetve a bebocsátott szennyvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzésre, valamint az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatokra figyelemmel a szolgáltató és a fogyasztó a szerződést módosíthatja, továbbá jogellenes magatartás esetén e rendelet 20. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel a szolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja."

9. §

Az R. e rendelet mellékletével megállapított 2. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi mellékletnek a megjelölése 1. számú mellékletre módosul.

4 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

III.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

10. §

(1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HR.) 3. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A vízügyi hatóság engedélye szükséges a szennyvízelvezető és -tisztító műbe (víziközműbe) történő önálló bekötés esetén a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, továbbá a vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni."

11. §

A HR. 18. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A vízügyi hatóság a szennyvízelvezető és -tisztító mű káros szennyezése esetén

a) a bebocsátót5 megfelelő előtisztító berendezés hiányában vagy szakszerűtlen üzemeltetés esetén a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítésére vagy megfelelő üzemeltetésére kötelezheti,

b) külön jogszabály6 szerint határoz a csatornabírság megállapításáról, valamint kérelemre vagy hivatalból indított eljárás eredményeként a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz egyedi, a jogszabályi küszöbértéknél enyhébb vagy szigorúbb küszöbértékének megállapításáról. Az eljárásban a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörrel jár el. Ennek során a külön jogszabály7 2. számú mellékletében megadott anyagok bevezetési feltételeiről is határoz.

(9) A (8) bekezdés b) pontjában érintett eljárás során bebocsátónak a jogszabályi rendelkezésnél enyhébb küszöbérték megadására irányuló kérelme csak a szolgáltató előzetes - csak megfelelő indokolással megtagadható - egyetértésével teljesíthető, szigorúbb küszöbérték megállapítását a szolgáltató is kezdeményezheti, döntésénél az eljáró hatóság a vízgazdálkodási szempontokat nem hagyhatja figyelmen kívül."

5 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről (2. § 39. pont).

6 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

7 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről.

12. §

A HR. 20. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:

(A vízügyi hatóság hozzájárulását kell beszerezni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá)

"c) az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban8 meghatározott engedélyezési eljárásban, illetve engedélyezési ügyekben, ha az eljárás tárgya a vízhasznosításra, a vízbázisvédelemre, vagy a vízkárelhárításra hatással van, vagy lehet,

d) az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott engedélyezési eljárásban9."

13. §

A HR 27. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.

(9) A csatornabírság kiszabására irányuló eljárásban az e rendelet 18. § (8) bekezdés b) pontjában megállapított hatáskört a csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés még hatályos előírásainak10 alkalmazásával 2002-ben a jegyző folytatja le."

IV.

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi, hatósági, engedélyezési eljárásokról

14. §

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi, hatósági, engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú mellékletének V/5. pontjának szövegrésze helyébe az alábbiak lépnek:

"A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat, valamint a külön jogszabályban11 meghatározott anyagfelhasználás, illetve ezzel összefüggő építmény engedélyezése esetén, a vizek hasznosítását, vagy kártételei elhárításának szempontjait érintő építésügyi hatósági eljárásokban a vízgazdálkodási követelmények érvényre juttatása céljából."

8 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [17. § (2) bek. c) és d) pont],

9 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [20. § (2) bek.].

10 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

11 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

V.

A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről

15. §

A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Amennyiben a telepen a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz előtisztító berendezés megléte."

VI.

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdése, 11. §-a, 15. §-ának (1) bekezdése, 16. §-a, 19. §-a, 22. §-ának (1) és (2) bekezdése, 23. és 24. §-a, 39. §-ának (1) bekezdése, 55. és 56. §-a, 58. és 59. §-a, 62/A. §-a, 92. §-a, 100. §-a, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ának 1., 3., 6., 31. pontja, 21. §-ának (5) bekezdése és 22. §-ának (7) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja, 25. § (1) bekezdés a) pontja, (4) bekezdése és az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (VI. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontja hatályát veszti.

(2) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 25. § (2) és (3) bekezdése 2002. január l-jén hatályát veszti.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok Tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseivel:

- a Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről;

- a Tanács 76/464/EGK irányelve a Közösség vízikörnyezetébe bevezetett egyes veszélyes anyagok által okozott szennyeződésekről;

- a Tanács 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek védelméről egyes veszélyes anyagok által okozott szennyeződésekkel szemben;

- a Tanács 86/280/EGK irányelve egyes veszélyes anyagok vizekbe történő bevezetése határértékeiről és minőségi követelményeiről.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez]

A rendelet alkalmazása szempontjából érintett anyagfelhasználás

I. jegyzék

1. szerves halogénvegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízben ilyenfajta vegyületet képezhetnek

2. szerves foszforvegyületek

3. szerves ónvegyületek

4. olyan anyagok, amelyek rákkeltő hatása a vízben vagy vízzel bizonyított

5. higany és higanyvegyületek

6. kadmium és kadmiumvegyületek

7. illékony kőolajok és kőolajból nyert illékony szénhidrogének

8. hosszú életű műanyagok, amelyek a vízben hányódhatnak, úszhatnak, alámerülhetnek és a víz használatát akadályozhatják

9. cianidok

II. jegyzék

1. cink

2. réz

3. nikkel

4. króm

5. ólom

6. szelén

7. arzén

8. antimon

9. molibdén

10. titán

11. ón

12. bárium

13. berilium

14. bór

15. urán

16. vanádium

17. kobalt

18. tallium

19. tellur

20. ezüst

21. biocidek

22. mérgező vagy hosszú élettartamú szerves szilícium-vegyületek és olyan anyagok, amelyek vízben ilyen vegyületek képződését okozhatják, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy vízben biológiailag ártalmatlan anyagokká alakulnak át

23. szervetlen foszforvegyületek és tiszta foszfor

24. fluoridok

25. oxigénegyensúlyra kedvezőtlen hatású anyagok; különösen ammónia, nitritek.