1996. évi XXVI. törvény

a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról[1]

A hitelélet követelményeinek kielégítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 251-269. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A ZÁLOGJOG

1. Általános szabályok

251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis.

(2) A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.

(3) A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni.

(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak zálogjoggal és később a jogviszonyba új kötelezett lép, a zálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek.

2. A zálogjog tárgya

252. § (1) Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.

(2) Nem lehet zálogjogot alapítani dolog egy részén. Ingatlan esetében a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdoni illetőségre létesíthető.

253. § (1) A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.

(2) A zálogjog kiterjedhet olyan dologra vagy jogra is, amelyre a kötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot.

254. § (1) A követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépése után szerzett - a vagyont vagy vagyonrészt érintő - valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. Kereskedelmi forgalomban, a rendes gazdálkodás körében eladott dolgon a jóhiszemű vevő zálogjoggal nem terhelt tulajdonjogot szerez, ez esetben a zálogjog a vételárra terjed ki.

(2) A kielégítési jog megnyíltával a vagyont terhelő zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. E vagyontárgyakra jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a zálogjogban bekövetkezett változás csak akkor hatályos, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték.

(3) Az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztető mértékű - csökkenése esetén a zálogjogosult a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel járó nyilatkozatát kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti.

255. § (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több dolgot terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.

(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.

3. A zálogjog fajtái

256. § (1) Ha a zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga (jelzálogjog), a zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.

(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát érvényesítheti.

(3) Vagyont terhelő zálogjog esetén a vagyonnak a kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenéséről a kötelezett a jogosultat értesíteni köteles. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását ellenőrizheti.

257. § (1) Ha a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga (kézizálogjog), köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszaadni.

(2) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról köteles elszámolni.

(3) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétől lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.

258. § (1) Ha a zálogjog követelést vagy jogot terhel, a zálogjog kötelezettje - a zálogjogra kiterjedő hatállyal - csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.[2]

(2) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé, az elzálogosított követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesíthet. Ha a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesíthet.

(3) Ha az elzálogosított követelés pénzkövetelés, e követelés kötelezettje a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen vagy bármelyik jogosult kívánságára mindkettőjük javára bírósági letétbe helyezéssel teljesíthet.

(4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy általa teljesíthető feltételtől függ, kielégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.

4. A zálogjog keletkezése

259. § (1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet.

(2) A zálogszerződést írásban kell megkötni jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítása esetében, továbbá akkor, ha a követelés biztosítékául olyan dolog vagy jog szolgál, amely fölött a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot.

260. § (1) Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) Más zálogtárgyat terhelő jelzálogjog, valamint vagyont terhelő zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a követelés összegét (jövőbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetőleg keretét, amelyekre a zálogjog kiterjed. A követelés csökkenése vagy megszűnése a nyilvántartásban levő bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.

(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog).

261. § (1) Kézizálogjog zálogszerződéssel való alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.

(2) Követelést vagy jogot terhelő zálogjog esetében a zálogszerződés jogosultja a követelés vagy jog kötelezettjével szemben a zálogjogot akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megalapítását a kötelezettel közölték, és ha az elzálogosított követelésről vagy jogról kiállított okiratot a zálogjogosultnak átadják, feltéve, hogy ilyen okirat készült.

5. A zálogjog érvényesítése

262. § A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.

263. § (1) A kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis.

(2) A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg.

(3) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.

264. § (1) A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak - a legalacsonyabb eladási ár és a határidő meghatározásával - a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti.

(2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a felek a kielégítési jog megnyílta előtt írásban abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén a jogosult - a felek írásbeli megállapodása alapján - a dolog értékesítésére záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó személynek megbízást adhat.

265. § (1) A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítésről, valamint annak módjáról és idejéről.

(2) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni. Semmis az a zálogjog megszűnése előtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.

6. A zálogjog megszűnése

266. § (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa és a követelés kötelezettje különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból vagy a tulajdonostól kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át.

(2) Ha a jogosultat egyébként nem a követelés kötelezettje elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetőleg a zálogjognak javára való bejegyzését a nyilvántartásba.

(3) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.

(4) Megszűnik továbbá a zálogjog, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi; a jelzálogjog azonban a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad.

267. § (1) A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.

(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a zálogot biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni.

(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.

(4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs - a tulajdonos beleegyezése szükséges.

268. § (1) A jelzálogjog megszűnik, ha a követelés elévül. Megszűnik továbbá - ha törvény eltérően nem rendelkezik - akkor is, ha a zálogtárgyat a végrehajtási eljárás során értékesítik. Ebben az esetben a zálogjogosult - az értékesítés során befolyt vételár tekintetében - kielégítési jogát érvényesítheti.

(2) Jelzálogjog esetében a tulajdonos a megszűnő jelzálogjog rangsorban elfoglalt helyén (ranghely) és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos erről a jogáról csak harmadik személy javára mondhat le.

(3) A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul.

7. Önálló zálogjog

269. § (1) Zálogjog az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható. A zálogjogosult ebben az esetben - a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

(2) A zálogjogosultnak zálogjoga alapján történő kielégítéséhez a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult felmondása szükséges, a felmondás ideje - a felek eltérő megállapodásának hiányában - hat hónap.

(3) Az önálló zálogjog átszállása esetén a zálogjog megszerzőjével szemben a zálogkötelezett a zálogjog alapjául szolgáló követelésből származó kifogásait csak akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megszerzője rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerzésből ingyenes előny származott.

(4) Az önálló zálogjogra egyebekben a 251-268. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

2. § Az 1959. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartás közhitelű, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás a zálogszerződésben szereplő adatokat (természetes személy szerződő felek esetén azok azonosító adatait is) tartalmazza.

(2) A jelzálogjog nyilvántartásba történő bejegyzéséről a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyző gondoskodik. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. Az adatok törléséről a közjegyző gondoskodik."

3. § A Ptké. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerződésben kell kikötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani."

4. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. §-a c) pontjának szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)

"c) a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt"

5. §[3]

6. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

"b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Polgári Törvénykönyv 263. §-ának (2) bekezdése az irányadó,"

7. § (1) E törvény 1996. május 1-jén lép hatályba azzal, hogy az 1. §-sal megállapított 254. §-nak, 256. § (3) bekezdésének és 260. § (2) bekezdésének, valamint a 2. §-nak a rendelkezéseit 1997. május 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A jelen törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 49. §-a, a jelzálog szabályainak és az ezekkel összefüggő telekkönyvi rendelkezéseknek egyszerűsítése tárgyában megalkotott 187/1951. (X. 30.) MT rendelet , valamint a jelzálogjogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk.

(3) E törvény hatálybalépését követően 1997. április 30-áig a bankhitelt biztosító zálogjogra vonatkozó korábbi rendelkezéseket (262. §) alkalmazni kell.

(4) 1997. május 1-jén hatályát veszti a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése, 10. és 11. §-a.

(5) A 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet (4) bekezdés szerinti módosítása nem érinti az 1997. április 30-át megelőzően létrejött bankhitelt biztosító zálogjog érvényesíthetőségét.

8. § E törvény rendelkezéseit - a 7. §-ban foglalt eltérésekkel - a törvény hatálybalépését követően keletkezett zálogjogra kell alkalmazni.

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, valamint az igénybevételi díjat rendelettel megállapítsa.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke