35/1996. (X. 9.) NM rendelet

a masszőr (fürdősmasszőr, gyógymasszőr, sportmasszőr) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó masszőr (fürdősmasszőr, gyógymasszőr, sportmasszőr) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 35/1996. (X. 9.) NM rendelethez

Jegyzék

az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

I. A Jegyzék 42. sorszáma alatt kiadott masszőr (fürdősmasszőr) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (fürdősmasszőr)

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fürdősmasszőr fürdőkben, gyógyfürdőkben, gyógyfürdőkórházakban, egészségügyi intézményekben és egyéb területeken tevékenykedik, támogatja az orvos munkáját a vendégek - páciensek - gyógyulása érdekében.

Munkája során végzi:

- a kezelőlap utasítása szerint a páciensek különböző hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit,

- a vendég - páciens - kérésére frissítő masszázst és lábápolást,

- az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

- a vendégek - páciensek - előkészítését, tájékoztatását a kezelésekről,

- a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

- a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

- az eszközök, műszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

- a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

Munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Frissítő masszázs kezelések végzése.

- Hidroterápiás és balneoterápiás kezelések végzése.

- Lábápolás végzése.

- Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

III/2. Követelmények

Legyen képes

- a frissítő masszázs végzése során a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni (simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés),

- a teljes test és az egyes testtájak masszírozásában a különleges masszázsfajtákat alkalmazni zuhany alatti, víz alatti vízsugár masszázst,

- a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket szakszerűen alkalmazni, kezelés után azokat tisztítani, fertőtleníteni,

- higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

- a balneo- és hidroterápiás kezelésekben a különböző hőmérsékletű és kiterjedésű fürdőkkel végzett kezeléseket (borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések) végrehajtani, pezsgőfürdőt, szénsavas fürdőt és súlyfürdőt kivitelezni,

- iszapkezeléseket alkalmazni (előkészülni a különböző iszapkezelésekhez, iszapkompresszt, iszapgöngyölést, mitigált iszapkezelést, hideg iszapkezelést, parafangot kivitelezni, iszapkezelés utáni teendőket elvégezni a páciensnél, az iszappal és a kezelőhelyiséggel),

- a lábápolás alapfeladatait kivitelezni, ehhez az eszközöket biztosítani, tisztántartani, fertőtleníteni,

- elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérülések ellátása, elektromos és hőártalom okozta balesetek megelőzése és ellátása, újraélesztés),

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni,

- a munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: alapvizsga (átmeneti időszakban általános iskolai végzettség)

b) A szakterületen eltöltött gyakorlat

- 18. életév betöltése,

- munkaköri alkalmasság megállapítása: kézvizsgálat és egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján.

A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületeken a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése, a III/2. pontban megfogalmazott követelmények szerint összesen 540 óra időtartamban. (A jelölt az előgyakorlat teljesítését a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon köteles igazoltatni.)

A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó.

c) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, azt a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy fizioterápiás szakorvos és egy szakdolgozó (gyógymasszőr, gyógytornász) megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[1]

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[2]

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[3]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg az alábbi tantárgyakból:

- anatómia,

- fizioterápia,

- lábápolás,

- elsősegélynyújtás.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján - a teljes vizsgabizottság előtt - ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómia

- A sejtek felépítése és működése.

- A szövet fogalma és fajtái.

- Szervek, szervrendszerek.

- Keringés és légzés szervrendszere.

- Csonttan.

- Ízülettan.

- Izomtan.

- Idegrendszer felépítése és működése.

- A bőr anatómiája és élettani működése

= a bőr mint védőszerv, hőszabályozó, kiválasztó és érzékszerv,

= a bőr rétegei, járulékos részei,

= bőrlégzés,

= hajváltás,

= a bőr felszívó képessége,

= a bőr szerkezete.

Fizioterápia

- A fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségek megelőzésében.

- Fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségekben szenvedők kezelésében (reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai), a neurológiai kórképekben szenvedők kezelésében és a rehabilitációban.

- Fizioterápia alapfogalmai, a legfontosabb fizioterápiás gyógymódok.

Fürdőtan

- A fürdőzés

= története,

= alapfogalmak,

= fürdőismeretek,

= szolgáltatási etika.

- A fürdőkezelés alapvető hatásai.

- Hőszabályozás.

Hidroterápia-balneoterápia

- A balneoterápia-hidroterápia fogalma, élettani alapjai.

- A különböző hőmérsékletű és kiterjedésű fürdők készítése, azokkal végzett kezelések: borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések.

- A fürdő kombinációja mechanikus ingerekkel

= masszázs,

= vízsugár masszázs,

= súlyfürdő, súlyhúzásos ágykezelés.

- Gyógyszeres és bőrizgató fürdők

= szénsavas fürdő (szénsavas ködkamra),

= pezsgőfürdő,

= mesterséges sósfürdő,

= mesterséges kénes fürdő,

= oxigénfürdő.

- A hidroterápia indikációi, kontraindikációi.

- A balneoterápia módjai:

= fürdőkúra,

= ivókúra,

= inhaláció.

- Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai.

Iszapkezelés

- Az iszapkezelés fogalma, helye a fizioterápiás eljárások között.

- A peloidok osztályozása.

- A peloidok gyógyhatását meghatározó fizikai, kémiai tulajdonságok.

- Az iszapkezelés hatástana:

= a peloidok fizikai, kémiai, biológiai hatásai.

- Az iszapkezelés technikai feltételei.

- Az iszapkezelés technikája:

= az iszap előkészítése,

= az iszap hőmérsékletének beállítása,

= az iszap főzése és hűtése.

- Az iszapkezelés indikációi, kontraindikációi.

- A gyógyiszap felhasználásának formái:

= iszapkádak - medencék - edények,

= iszaptófürdő,

= iszapkompressz,

= iszapprésnedv - iontoforézis,

= iszapgöngyölés,

= mitigált (enyhített) iszapkezelés,

= hideg iszapkezelés,

= parafangó.

- Különleges előírások, óvatossági rendszabályok.

- Az iszapkezelés utáni teendők.

- Az iszapkezelések mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegségekben.

Masszázs

- A mechanoterápia és a masszázs fogalma.

- A masszázs fajtáinak felosztása.

- A masszázs rövid története.

- A masszázs javallatai és ellenjavallatai.

- A masszázs technikai feltételei.

- A masszázs hatása a bőrre és a bőr alatti kötőszövetekre.

- A masszázs hatása az izomzatra.

- A masszázs szempontjából fontosabb izomelváltozások.

- A masszázs általános hatásai.

- A masszázs helyi és távolhatásai.

- A svédmasszázs.

- A "simítás" masszázsfogás és hatásai.

- A "gyúrás" masszázsfogás és hatásai.

- A "dörzsölés" masszázsfogás és hatásai.

- A "vibráció" és az "ütögetés" masszázsfogás.

Kommunikáció

- Általános magatartás: az udvariasság és a tapintat.

- Alkalmazkodás - empátia. Megfelelő megjelenés, viselkedés, modor, magatartás, beszédkészség.

- Megfelelő kontaktus felvétele és megtartása.

- Irányított beszélgetés az egészségügyi állapottal kapcsolatban.

Lábápolás

- Lábápolás jelentősége, legfontosabb alapszabályai.

- A lábápolás eszközei, szerszámismeret.

- A lábápoló helyiségek berendezése, alkalmazott segédeszközök.

- Elővigyázatossági szabályok lábápolás közben.

- Lábhigiéné.

- Fertőtlenítésre vonatkozó előírások.

- A lábfej ortopédiai (harántsüllyedés, öregujj bütykösödése, kalapácsujj, ötödik lábujj dongaállása, lábujjak félficamos helyzete) és reumatológiai elváltozásai (a lábfej degeneratív elváltozásai).

- A visszerességről általában.

- Egészséges bőr és annak ápolása, bőrtípusok.

- Bőrféleségek (sima, ritka, laza bőr, gumibőr, üvegbőr, izzadt bőr) a lábápolás szempontjából.

- Fertőző és nem fertőző bőrelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdők használatát és a masszírozást

= heveny gennyesedéssel járó fertőző bőrbetegségek,

= idült fertőző bőrbetegségek,

= gombák által okozott bőrelváltozások,

= állati élősdiek által okozott bőrelváltozások,

= diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans bőrelváltozásai.

- Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Elsősegélynyújtás

- Az elsősegélynyújtás általános szabályai, általános tudnivalók, mentők értesítése.

- Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje.

- Eszméletvesztések felismerése és ellátása.

- A sérülések fajtái, sebellátás.

- A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás.

- Égési sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

- Fagyási sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

- A törések fajtái, tünetei, elsődleges ellátásuk.

- A ficamok, rándulások tünetei, elsődleges ellátásuk.

- Áramütés, villámcsapás.

- Sugárbaleset tünetei, az elsősegélynyújtó teendői.

- Vízből való mentés.

- Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból.

- Szemészeti idegentest esetén elsősegélynyújtás.

- Napszúrás, hőguta tünetei, ellátása.

- A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk.

- A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

- kommunikáció a vendéggel, pácienssel,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatának átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "fürdősmasszőr" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

II. A Jegyzék 43. sorszáma alatt kiadott masszőr (gyógymasszőr) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (gyógymasszőr)

Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 24

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógymasszőr egészségügyi intézményekben, gyógyfürdőkórházakban, gyógyfürdőkben, fürdőkben és egyéb területeken szakorvos szakmai irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. Támogatja az orvos munkáját a betegek (páciensek) gyógyulása és rehabilitációja érdekében.

Munkája során végzi:

- a kezelőlap utasítása szerint a betegek gyógymasszázs kezelését (svédmasszázs, szegment- és kötőszöveti masszázs, vezetett passzív kimozgatások),

- a szükség szerinti frissítő masszázst,

- a hidro- és balneoterápiás kezeléseket,

- az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

- a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

- a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

- a betegek előkészítését, tájékoztatását az előírt kezelésekről,

- az alkalmazott eszközök, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

- a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

Rendszeresen továbbképző programokon vesz részt.

Munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Gyógymasszázs kezelések végzése.

- Frissítő masszázs végzése.

- Hidro-balneoterápiás kezelések végzése.

- Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

- Tisztítás, fertőtlenítés végzése.

- Kommunikáció a beteggel és a gyógyító team többi tagjával.

- Adminisztrációs feladatok végzése.

III/2. Követelmények

Legyen képes

- munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni,

- reumatológiai, traumatológiai, ortopédiai és egyéb betegségekben szenvedő betegeknél a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni, szegment- és kötőszöveti masszázst végezni, valamint a vezetett passzív kimozgatásokat elvégezni,

- szükség szerint frissítő masszázst végezni,

- szakszerűen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket, kezelés után azokat takarítani, tisztítani, fertőtleníteni,

- higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

- hidro-balneoterápiás kezeléseket végezni,

- elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket ellátni, elektromos és hőártalom okozta baleseteket megelőzni és ellátni, újraéleszteni),

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- az adott helyzeteknek megfelelően kommunikálni,

- a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat végezni,

- munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni.

IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

b) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása. Négy évnél régebbi igazolás nem tekinthető érvényesnek.

A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, azt a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- anatómiai-élettani alapismeretek,

- elsősegélynyújtás,

- klinikai ismeretek (reumatológia, ortopédia, traumatológia, ideggyógyászat, belgyógyászat, bőrgyógyászat),

- fizioterápiai ismeretek,

- masszázs elmélet.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján - a teljes vizsgabizottság előtt - ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómiai-élettani alapismeretek

- A sejt anatómiája, élettana.

- A szövetek típusai, jellemzői.

- Fő síkok és irányok, az emberi test felosztása.

- A mozgás szervrendszere

= a csontrendszer általános jellemzői,

= az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások,

= részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként,

= az izomrendszer általános jellemzői,

= az izomműködés élettana,

= részletes izomtan, testtájékonként.

- A keringés szervrendszerének anatómiája és élettana.

- A légzés szervrendszerének anatómiája és élettana.

- Az emésztés szervrendszerének anatómiája és élettana.

- A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.

- A nemi szervek anatómiája és élettana.

- A belső elválasztású rendszer anatómiája és élettana.

- Az érzékszervek anatómiája és élettana.

Elsősegélynyújtás

- Az elsősegélynyújtás általános szabályai, általános tudnivalók, mentők értesítése.

- Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje.

- Eszméletvesztések felismerése és ellátásuk.

- A sérülések fajtái, sebellátás.

- A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás.

- Égési sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

- Fagyási sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

- A törések fajtái, tünetei, elsődleges ellátásuk.

- A ficamok, rándulások tünetei, elsődleges ellátásuk.

- Áramütés, villámcsapás.

- Sugárbaleset tünetei, az elsősegélynyújtó teendői.

- Vízből való mentés.

- Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból.

- Szemészeti idegentest esetén elsősegélynyújtás.

- Napszúrás, hőguta tünetei, ellátása.

- A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk.

- A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt.

Klinikai ismeretek

Rheumatológia

- Története, fogalma, tárgyköre, felosztása és jelentősége.

- Alapfogalmak, elnevezések.

- A rheumatológiai diagnosztika eszközei.

- Lágyrész-rheumatizmus.

- Az arthrosisok:

= secunder arthrosisok,

= primer lokalizált arthrosisok,

= primer generalizált arthrosis.

- A gerinc degeneratív elváltozásai, discus hernia.

- Osteoporosis.

- Gyulladásos rheumatológiai megbetegedések (monarthritisek, oligoarthritisek, polyarthritisek, rheumatoid arthritis).

- Mozgásszervi rehabilitáció, a masszázs ellenjavallatai a rheumatológiai gyakorlatban.

Ortopedia

- Műtéti eljárások, konzervatív kezelések.

- Műtéti előkészítés, utókezelés.

- A felső végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései.

- Az alsó végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései.

- A gerinc fontosabb ortopédiai megbetegedései.

- A gerincműtétek.

- Gyógyászati segédeszközök.

Traumatológia

- A baleset fogalma, a sérültek osztályozása.

- Csontsérülések.

- Ízületi sérülések.

- A felső végtag gyakoribb sérülései.

- Az alsó végtag gyakoribb sérülései.

- Ideg-, izom-, érsérülések.

- Koponyaműtétek.

- Gerincsérülések.

- Mellkasi sérülések.

- Hasi sérülések.

Ideggyógyászat

- Az idegrendszer szerkezete.

- Az idegrendszer fejlődése.

- A központi idegrendszer.

- A vegetatív idegrendszer.

- A gerincvelő.

- Az idegrendszer betegségei (az idegrendszer leggyakoribb funkcionális és organikus elváltozásai, ahol a gyógymasszázst terápiás céllal használják).

Belgyógyászat

- A belgyógyászat tárgya.

- A belgyógyászat története és fejlődése.

Általános rész:

- Egészség, betegség, halál.

- Alapfogalmak.

- Kórtörténet.

Részletes rész:

- A szív és az érrendszer betegségei.

- A légutak és a tüdő betegségei.

- A tuberculosis.

- A tápcsatorna megbetegedései.

- A máj és az epeutak betegségei.

- A vesék és húgyutak betegségei.

- A vér, a lép és a nyirokmirigyek betegségei.

- A neuro-endokrin rendszer betegségei.

- Anyagcsere-betegségek.

- Allergiás betegségek.

- Onkológiai betegségek.

- Foglalkozási ártalmak.

- Táplálkozástani ismeretek.

- Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Bőrgyógyászat

- A bőr anatómiája és élettani működése

= a bőr mint védőszerv, hőszabályozó, kiválasztó és érzékszerv,

= a bőr rétegei, járulékos részei,

= bőrlégzés,

= hajváltás,

= a bőr felszívó képessége,

= a bőr szerkezete.

- Egészséges bőr és annak ápolása, bőrtípusok.

- Fertőző bőrelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdők használatát és a masszírozást

= heveny gennyedéssel járó fertőző bőrbetegségek,

= idült fertőző bőrbetegségek,

= gombák által okozott bőrelváltozások,

= állati élősdiek által okozott bőrelváltozások,

= diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans bőrelváltozásai.

Fiziotherápia

- Története, felosztása, bevezetés a fiziotherápiába.

- Mechanotherápia.

- Termotherápia.

- Elektrotherápia.

- Fénytherápia.

- Hidro- és balneotherápia.

Masszázselmélet

- A masszázs fogalma, célja, felosztása, hatása a szervekre, szövetekre.

- A svédmasszázs célja, hatásmechanizmusa, élettani hatásai. Simítás, dörzsölés.

- A svédmasszázs javallatai és ellenjavallatai.

- A gyúrás.

- A vibráció.

- Az ütögetés.

- Vezetett passzív mozgatás.

- A fej és a váll kimozgatása.

- A könyök, a csukló és az ujjízületek kimozgatása.

- A törzs kimozgatása.

- A csípő, a térd kimozgatása.

- A boka és a lábízületek kimozgatása.

- Hátmasszázs.

- Deréktáj-, mellkas-, hasmasszázs.

- Fej- és arc-, nyak- és vállmasszázs.

- A felsővégtag masszázsa.

- A medenceöv és az alsóvégtag masszázsa.

- Reflexzóna masszázs, szegmentális reflexek, reflexzónák.

- A szegmentmasszázs célja, hatásmechanizmusa, javallatai, ellenjavallatai.

- A szegmentmasszázs fogásai, technikája.

- Periostalis kezelés, kötőszöveti masszázs.

- Lymphoedema masszázs.

- Olajok, gyógyszerek használata masszázs során.

- Gépi masszázs.

- Gyermekek, terhesek masszázsa.

- A sportmasszázsról általában.

- Alternatív masszázs módszerek.

IV/4. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

- kommunikáció,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszőr (gyógymasszőr) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A vakok és gyengénlátók számára szervezett gyógymasszőr képzés követelményrendszere speciális, de gyógymasszázs szakmai tartalom vonatkozásában ezen követelményrendszerrel egyenértékű.

A képzés csak szaktanfolyamos formában a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által felvettek számára a Szövetség szervezésében bonyolítható.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

III. A Jegyzék 44. sorszáma alatt kiadott masszőr (sportmasszőr) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (sportmasszőr)

Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 08 5 0 10

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A sportmasszőr sportegyesületeknél, önálló sportszakosztályoknál és egyéb sportintézményeknél szakorvos, keretorvos irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. A sportolók, egészséges emberek masszázsát végzi.

Támogatja a keretorvos munkáját az eredmények fokozása, az egészség megóvása érdekében az élsportban és a tömegsportban egyaránt.

Munkája során végzi:

- a sportolók masszázs kezelését,

- az orvos utasítása szerint: a sportolók különböző hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit,

- az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

- a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

- a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

- a sportoló előkészítését, tájékoztatását a tervezett kezelésekről,

- az alkalmazott kezelések után az eszközök, műszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

- a munkájával kapcsolatos adminisztrációt és dokumentációt.

Rendszeresen továbbképző programokon vesz részt.

A munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Az edzési programban való részvétel.

- Masszázs kezelések végzése.

- Hidro- és balneoterápiás kezelések végzése.

- Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

- Eszközök karbantartása, tisztítása, fertőtlenítése.

- Kommunikáció.

- Adminisztrációs feladatok végzése.

III/2. Követelmények

Legyen képes

- munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni, különös tekintettel a mozgás szervrendszerére,

- alkalmazni a svédmasszázs alapfogásait (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) a különböző sportágakban,

- szakszerűen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, eszközöket, kezelés után azokat tisztítani, fertőtleníteni,

- higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

- a sportmasszázshoz speciálisan szükséges különböző kenőcsöket és vivőanyagokat alkalmazni,

- hidro- és balneoterápiás kezeléseket végezni,

- elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket elsődlegesen ellátni, az orvoshoz szállítást megszervezni),

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- megfelelően kommunikálni az adott helyzetekben: a sportolókkal, valamint a vezető keretorvos mellé beosztott szakági kezelőorvosokkal, a sportág szövetségi kapitányával, a szakágvezető edzővel, a versenyzők egyesületi edzőivel, valamint az egészségügyi személyzettel,

- munkája során használt szakkifejezéseket magyar nyelven alkalmazni,

- a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni,

- a felkészítő team munkájába hatékonyan bekapcsolódni,

- alkalmazni a sportmasszázs elméletéről, hatásairól, javallatairól és ellenjavallatairól szerzett ismereteit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség:

- középiskolai végzettség (érettségi).

b) A szakterületen eltöltött gyakorlat

A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek valamelyikén a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése a III/2. pontban megfogalmazott követelmények alapján összesen 960 óra időtartamban. (A jelölt az előgyakorlat teljesítését a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon köteles igazoltatni.)

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium és az Országos Sportegészségügyi Intézet javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

c) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

a) 15 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- anatómia,

- sportegészségtan,

- sportélettan,

- belgyógyászati alapismeretek,

- sportsebészet,

- edzéselmélet,

- masszázselmélet,

- hidro- és balneoterápia.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján - a teljes vizsgabizottság előtt - ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómia

- A sejt anatómiája.

- A szövetek típusai, jellemzői.

- Fő síkok és irányok, az emberi test felosztása.

- A mozgás szervrendszere

= a csontrendszer általános jellemzői,

= az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások,

= részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként,

= az izomrendszer általános jellemzői,

= az izomműködés élettana,

= részletes izomtan, testtájékonként.

- A vér-, a szív- és az érrendszer szervrendszerének anatómiája.

- A légzés szervrendszerének anatómiája.

- Az emésztés szervrendszerének anatómiája.

- A kiválasztás szervrendszerének anatómiája.

- A nemi szervek anatómiája.

- A belső elválasztás anatómiája.

- Az érzékszervek anatómiája.

Sportegészségtan

- A környezet egészségtani jelentősége és hatása.

- Lakás és épületek egészségtana, ruházkodás, tisztálkodás.

- Mikroorganizmusok, fertőzés, immunitás, járványtani alapismeretek.

- Edzés és versenyzés egészségtani kérdései.

- A sportágak egészségtana.

- A nők sportjának egészségtani kérdései.

- A táplálkozás sportegészségtani kérdései.

- A szexuális élettel kapcsolatos sportegészségtani kérdések.

- A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései.

- Edzés a természet erőivel.

- A sportorvosi munka fontosabb feladatai.

Sportélettan

- Sportélettan szemlélete, tárgya, helye, módszerei, távlatai.

- Szabályozórendszerek élettana és sportélettana.

- Neuroendokrin rendszer jelentősége a sportadaptációban.

- A szív élettana, sportélettana.

- A vér jelentősége és szerepe a sporttevékenységben.

- Az érrendszer működése és jelentősége a sportban.

- A keringés szabályozása. Izommunka hatása a keringési rendszer működésére.

- A légzőrendszer élettana és sportélettana.

- Az emésztőrendszer élettana és sportélettana.

- Anyag- és energiaforgalom élettana és sportélettana.

- A kiválasztás élettana és sportélettana.

Belgyógyászati alapismeretek

- Vizsgálati és gyógykezelési módszerek a belgyógyászatban.

- Légúti betegségek, a légzészavarok okai, formái. A masszőr teendői.

- A vérkeringés szervei. Az akut és krónikus szívbetegség okai, tünetei. A masszőr teendői.

- A perifériás keringési elégtelenség formái, okai (kollapszus, sokk). A masszőr teendői.

- A mellkasi fájdalmak elkülönítése.

- Magas vérnyomás, visszértágulat, visszérgyulladás.

- Krónikus és akut hasi kórképek.

- Sárgaság okai, tünetei.

- Endokrin kórképek. Elhízás.

- Mozgásszervi betegségek. A reuma fogalma.

- Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Sportsebészet

- A sportsérülések és sportártalmak keletkezését befolyásoló tényezők.

- A törések ideiglenes ellátása sportpályán.

- A törések végleges ellátásának alapelvei.

- A mellkasi sérültek ideiglenes ellátása, szállítása.

- A koponyasérült sportoló ideiglenes ellátása, megfigyelése és szállítása.

- Az agyrázkódás tünetei, a sérült sportoló megfigyelése és szállítása.

- A traumás eredetű vérzések felosztása, testtájankénti ideiglenes ellátása és szállítása.

- A gerincsérült sportoló kórismézése, megfigyelése és szállítása.

- Az eszméletlen sportoló fektetése és ideiglenes ellátása, szállítása.

- Az újraélesztés kórélettana és gyakorlata.

- Az ízületi ficamok és rándulások elsődleges és végleges ellátása.

- Az izomsérülések akut ellátása, kezelése, sportmasszőri feladatok.

- Az izomcsontosodás keletkezése és kezelése, a sportmasszőr feladata.

- Rheumás izomfájdalmak keletkezése és terápiája.

- A gyakrabban előforduló inszakadások megoszlása sportáganként: tünetei, ideiglenes és végleges ellátásuk.

- Az inak sportkárosodásainak anatómiai, élettani és kórélettani vonatkozásai, konzervatív kezelése.

- A térdízület lágyrészeinek sérülése, kórismézése, ideiglenes és végleges ellátása.

- A bokaízület szalagrendszerének a sérülése, ideiglenes és végleges ellátása.

- A test veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességei: sportágankénti alkalmasság, következményes panaszok, tünetek.

Edzéselmélet

- Az edzéselmélet, a sportági ismeretek általános elvei.

- Az edzéselmélet és sportági ismeretek szerepe a masszőr munkájában.

- A felkészülés egyes időszakainak jellemzői.

- A sportágak felosztása, a felkészülés különböző időszakaiban végzett sportmasszőri teendők.

- Az edzések különböző szakaszai és feladatai. A fogyasztás általános irányelvei.

- Edzésmódszerek és ezek fejlődése napjainkig.

- A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései, dopping.

- Az erőnlétet befolyásoló tényezők, letörés, túledzés.

Masszázselmélet

- A masszázs helye a fizioterápiás eljárások között.

- Sportmasszázs

= tréningmasszázs,

= előkészítő masszázs,

= helyreállító masszázs.

- A vegetatív tónus befolyásolása masszázzsal a sportteljesítmények kapcsán.

- Masszázs hatásai: helyi, távoli és általános hatás.

- Masszázs hatása a vér- és nyirokkeringésre.

- A masszázs hatása a különböző szövetekre (hám-, kötő-, csont-, ideg- és az izomszövetekre).

- A masszázs hatása a különböző szervekre és szervrendszerekre.

- Masszázs előkészítése, a kivitel feltételei.

- A masszázs higiéniája.

- A masszázsnál használatos porok, olajok, folyadékok.

- A klasszikus svédmasszázs (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) és kisegítő eljárásai (szitálás, mángorlás, nyomkodás, húzás).

- Önmasszázs, gépi masszázs alkalmazása.

- Masszázs alkalmazása sportsérülések után.

- A sportmasszázs ellenjavallatai.

Hidro- és balneoterápia

- A különböző hőmérsékletű és kiterjedésű fürdők készítése, azokkal végzett kezelések: borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések.

- A fürdő kombinációja mechanikus ingerekkel

= masszázs,

= vízsugár masszázs,

= súlyfürdő súlyhúzásos ágykezelés.

- Gyógyszeres és bőrizgató fürdők

= szénsavas fürdő (szénsavas ködkamra),

= pezsgőfürdő,

= mesterséges sósfürdő,

= mesterséges kénes fürdő,

= oxigénfürdő.

- A hidroterápia indikációi, kontraindikációi.

- A balneoterápia módjai:

= fürdőkúra,

= ivókúra,

= inhaláció.

- Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

- a kommunikációs tevékenység alkalmazása,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszőr (sportmasszőr) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

IV. A Jegyzék 45. sorszáma alatt kiadott környezetegészségügyi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 4 3249 12 1 0 52

2. Szakképesítés megnevezése: környezetegészségügyi asszisztens

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A környezetegészségügyi asszisztens a munkája során, az elsődleges megelőzés jegyében, a környezetegészségügyi problémák észlelésével, felismerésével, szükség esetén kezelésével, tájékozódó mérések végzésével és ezen tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat lát el. Állami szerveknél, hatóságoknál, a vállalkozásoknál, különböző intézmények szakapparátusaiban és egyéb szakterületeken végezhetik munkájukat.

A környezetegészségügyi asszisztens az elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján önállóan végzi az alábbi feladatokat:

- az emberi egészségre káros, lakó- és munkakörnyezeti hatásokat felismeri, az ezekből eredő veszélyt azonosítja, becsüli,

- azon környezetegészségügyi (természetes és mesterséges) tényezőket figyelemmel kíséri, amelyek hatással lehetnek az adott terület vagy gazdasági egység illetve a lakosság egészségére,

- tájékozódó helyszíni vizsgálatokat végez,

- munkája során felmerülő adminisztratív és informatikai feladatokat ellát,

- a kompetencia körébe tartozó egészségnevelési feladatokat végez,

- szakmai munkája során folyamatos konzultációt végez az illetékes közegészségügyi szakemberekkel,

- betart etikai és viselkedési normákat.

Közreműködik az alábbi tevékenységeknél:

- részt vesz a lakosságot környezetegészségügyi szempontból érintő döntések előkészítésében,

- akut környezetszennyezés felismerésében,

- környezetre vonatkozó folyamatos állapotfelmérésben,

- működési területén megfelelő környezetegészségügyi szemlélet kialakításában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A környezetegészségügyi asszisztens foglalkozása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Az emberi egészségre káros környezeti hatások felismerése.

- Lakó- és munkahelyek környezetegészségügyi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése.

- Helyszíni mintavételezés, vizsgálati anyagok kezelése.

- Környezetegészségügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszerek, reagensek, műszerek kezelése.

- Dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység.

III/2. Követelmények

A környezetegészségügyi asszisztens legyen képes értelmezni és összefoglalni:

- az emberi szervezet alapvető működését,

- az emberi egészségre káros anyagokat és környezeti hatásukat,

- az egészségkárosító hatások jellegét,

- azokat a fiziológiás elváltozásokat, amelyeket a környezeti ártalmak okoznak,

- az emberi szervezetre veszélyesnek minősülő anyagokat, előfordulásuk valószínűségét, a lehetséges szennyező forrásokat, beépülésüket a szervezetbe,

- az általános fizikai, kémiai , biológiai, biometriai alapfogalmakat és vizsgálatokat,

- a környezetegészségügyi és a környezetvédelmi fogalmakat, alapfogalmakat,

- a veszélyes áruk fogalmát, és a veszélyes anyagok és anyagcsoportok nemzetközi jelölését,

- települések, épületek, munkahelyek és lakások egészségügyi követelményeit,

- a táplálékláncot,

- ökológiai alapfogalmakat,

- a civilizációs ártalmakat,

- a környezet- és egészségvédelem jogi, gazdasági és társadalmi összefüggéseit,

- az érvényben lévő környezetegészségügyi, környezetvédelmi, munkaegészségügyi jogszabályokat,

- a vállalkozások indításával kapcsolatos jogforrásokat,

- munkajogi, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat.

Elvégezni:

- települések, munkahelyek környezetegészségügyi állapotának figyelemmel kísérését,

- szemlét tartani a működési környezetében,

- a környezet általános tisztaságát vizsgálni,

- a környezet köztisztasági szabályainak betartását ellenőrizni,

- közterületek parkosítását ellenőrizni,

- zöldterületek kialakítását kezdeményezni,

- közösségi összefogást szorgalmazni a település fejlesztésére,

- az ivóvízellátás problémáival törődni,

- a szennyvizek szabályszerű elhelyezését figyelemmel kísérni,

- kommunális és egyéb hulladékok kezelésének módját nyomon követni,

- a közlekedésből származó környezeti károkat észlelni, jelezni,

- veszélyes hulladékok és melléktermékek környezetbe kerülését észlelni és jelezni,

- védelem alatt álló környezeti tárgyakat, elemeket gondozni,

- napi munkája során a primer prevenció szellemét érvényesíteni,

- szorgalmazni az emberi egészségre pozitívan ható környezetvédelmi feladatok megvalósulását.

Felismerni az emberi egészségre káros környezeti hatásokat:

- emberi egészségre káros és veszélyes anyagok helyi előfordulását feltérképezni,

- lehetséges helyi szennyező forrásokat felkutatni,

- egészségkárosító hatásokat felismerni,

- veszélyhelyzetet megítélni,

- veszélyeztetett terület kijelölésében közreműködni,

- hatóságot értesíteni.

Helyszíni mintát vételezni, vizsgálati anyagokat kezelni:

- terepen tájékozódó vizsgálatot végezni,

- mintát vételezni terepen,

- vizsgálati anyagokat szakszerűen kezelni, tárolni,

- anyagokat szállításhoz előkészíteni,

- veszélyes anyagok szállításához, tárolásához a megfelelő védőfelszereléseket használni,

- közreműködni hatósági mintavételezésnél.

Szállított anyagokat figyelemmel kísérni, ellenőrizni:

- veszélyes anyag, áru fogalmát ismerni,

- veszélyes anyagokat jelölő számokat ismerni,

- veszélyt jelölő számkombinációt ismerni,

- szállított anyagok környezet- és egészségkárosító hatását felismerni,

- szállított anyagok gyors szűrővizsgálatát elvégezni,

- veszély esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezni.

Környezetegészégügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszereket, reagenseket, műszereket kezelni:

- laboratóriumi munkaeszközöket, mérlegeket, súlyokat, üveg-, porcelán- és fémeszközöket kezelni, tisztítani,

- laboratóriumban használt vegyszereket szakszerűen tárolni, készletezni,

- a laboratóriumban használt mérőeszközöket kalibrálni,

- a műszereket az előírásnak megfelelően használni,

- felügyelet mellett a vizsgálathoz szükséges kémszereket, mérőoldatokat készíteni,

- a munkavégzés jogi és munkavédelmi szabályait betartani,

- laboratóriumi tűz- és munkavédelmi szabályokat betartani,

- elsősegélynyújtási feladatokat ellátni,

- személyi higiénével kapcsolatos előírásokat betartani,

- a munka során keletkező hulladékokat kezelni, tárolni.

Környezetegészségügyi szempontból legfontosabb tájékozódó vizsgálatokat elvégezni:

- alkalmazandó tájékoztató mérést kiválasztani,

- elvégzendő munkafolyamatot elemekre bontani,

- műveleti sorrendet meghatározni,

- megfelelő gyorstesztet, illetve laboratóriumi műszert kiválasztani,

- a vizsgálatot végrehajtani,

- a kapott eredményt értékelni,

- az illetékes szakhatóságot értesíteni.

Fizikai vizsgálatok:

- halmazállapotot, halmazállapot-változást észlelni, megfigyelni,

- tömeget mérni,

- térfogatot mérni,

- sűrűséget mérni,

- hőmérsékletet mérni.

Tájékoztató kémiai vizsgálatok:

- oldott oxigént vizsgálni,

- biológiai oxigénigényt mérni,

- összkeménységet, karbonátkeménységet mérni,

- nitritet, nitrátot, ammóniát meghatározni,

- vízben oldott nehézfémeket ionokat kimutatni,

- foszfátot, formaldehidet kimutatni,

- pH-t mérni.

Biológiai vizsgálatok:

- az élővizek indikátor növényeit, állatait felismerni,

- talaj indikátor növényeit felismerni.

Műszeres vizsgálatok:

- potenciometriás pH meghatározást végezni,

- konduktometriás vizsgálatokat végezni,

- spektrofotometriás vizsgálatoknál segédkezni,

- radioaktív sugárzást mérni.

Dokumentációs tevékenységet végezni:

- feljegyzést készíteni,

- mintavételi nyomtatványt kitölteni,

- mintavételi anyagokat nyilvántartásba venni,

- mérési eredményeket a vizsgálati naplóba bevezetni,

- mérési eredményeket szükség esetén szakhatóság felé továbbítani,

- munkanaplót vezetni,

- jelentést készíteni,

- nyilatkozatot készíteni,

- gépi adatrögzítést végezni.

Információs tevékenységet végezni:

- a vizsgálattal, jelentéssel kapcsolatos saját dokumentációból adatot gyűjteni,

- adatot gyűjteni intézményektől, egyénektől,

- adatokat, információkat továbbítani,

- környezetegészségügyi szakirodalmat figyelni.

Kommunikációs tevékenységet végezni:

- szakszerű, etikus kommunikációt kialakítani a környezetében lévő kulcsszemélyekkel és a hatóságokkal,

- működési területén rendszeres tájékoztatást tartani,

- környezetegészségügyi programokat népszerűsíteni, közreműködni,

- a helyi egészségügyi alapellátást végző orvosokkal (háziorvos, foglalkozásegészségügyi orvos) kapcsolatot tartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- középiskolai végzettség,

- középfokú egészségügyi, vegyipari, vízügyi, faipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági előképzettség,

- 3 hónap a szakterületen eltöltött előgyakorlat,

- a központi oktatási programban meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és az előírt gyakorlatok, követelmények teljesítése.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Azonosak a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által kiadott feladatlapot oldják meg.

A komplex feladatsor magába foglalja a környezetanalitikai, környezetegészségügyi, biológiai-ökológiai és élettani-kórélettani ismereteket.

Szóbeli vizsga

Tantárgyai:

- Környezetanalitika.

- Biológia-ökológia.

- Környezetegészségügyi ismeretek.

- Élettan-kórélettan.

Környezetanalitika

- A kémiai jelrendszer.

- Ózon - formaldehid.

- Az atom felépítése, radioaktivitása.

- Klór - metanol.

- Sav-bázis reakciók.

- Hidrogén - ásvány-olajszármazékok.

- Kémiai kötéstípusok.

- Kéndioxid - fenolok.

- Komplex képződési reakciók.

- Nitrogénoxidok - metán.

- Redoxireakciók.

- Ammónia - detergensek.

- Gázok, gáztörvények.

- Vízoldható nitrátok - freonok és egyéb szerves polyhalogén vegyületek.

- Szilárd testek, kristályrácstípusok.

- Foszfátok - kis atomszámú karbonsavak.

- Oldás - oldat.

- A szén oxidjai - polyciklusos aromás szénhidrogének.

- Kolloidrendszerek.

- Konyhasó - benzol és származékai.

- A fémes tulajdonság, a korrózió.

- Hipó - festék- és lakkoldószerek.

- Mintavétel, mintaelőkészítés elmélete.

- Sósav - etilalkohol.

- Elválasztás makroméretekben.

- Kénsav - glikolok.

- Elválasztás mikroméretekben.

- Égetett és oltott mész - zsírok és olajok.

- Titrimetria elmélete.

- Nátrium-hidroxid - gyümölcsészterek.

- Gyorstesztek alkalmazásának előnyei és korlátai.

- Vasvegyületek - nitrogéntartalmú ciklusok.

- A radioaktivitás mérésének elve.

- Rézvegyületek - növényvédőszer-csoportok.

- Konduktometria elve.

- Ólomvegyületek - nitrozóvegyületek.

- Spektrofotometria elve.

- Higanyvegyületek - alkaloidok.

- A mérési módszer kiválasztásának kritériumai.

- A víz - aminosavak, fehérjék.

- Mérési eredmények megadása és dokumentálása.

- A levegő - nukleinsavak.

Biológia - ökológia

- A leggyakoribb környezetszennyező folyamatok és emberi tevékenységek - ezek megakadályozása, illetve csökkentése.

- Az atmoszféra jellemzése (összetétele, szerkezete, szerepe ...).

- A hidroszféra jellemzése.

- Vírusok, baktériumok, egysejtű élőlények jellemzése.

- Az élő sejt jellemzői (sejtalkotók, sejtosztódás, anyagcsere-folyamatok).

- A többsejtű eukarióta növények és állatok jellemzése.

- Az ember szervrendszereinek jellemzése.

- Az ember szaporodása, egyedfejlődése - öröklődés.

- Az ember és a környezet kapcsolata (a környezet jellemzői).

- Populációk és társulások.

- Az élővilág kölcsönhatásai.

Környezetegészségügyi ismeretek

- Természetes környezet hatása az emberre.

- Az emberi tevékenység hatása a természetes környezetre.

- Civilizációs ártalmak megelőzése.

- A levegőt szennyező források és következményei.

- A levegőszennyeződés okozta ártalmak megelőzésének lehetőségei.

- A vizek körforgása a természetben.

- Az ivóvízzel kapcsolatos követelmények.

- A vizet szennyező források, a szennyeződés következményei.

- A vizek kémiai alkotórészeinek és mikrobatartalmának hatásai az egészségre.

- A vízszennyeződés okozta ártalmak megelőzésének lehetőségei.

- A talaj, a szennyező források és azok következményei.

- A talajszennyezés hatása az emberiségre.

- A talajszennyezés megelőzésének lehetőségei.

- A településsel kapcsolatos követelmények.

- Kommunális szilárd és folyékony hulladék környezetegészségügyi jelentősége.

- Környezeti állapot és az emberi egészség összefüggései a tápláléklánc vonatkozásában.

- Biológiai monitor.

Élettan - Kórélettan

- Az emberi szervezet védő borierjei.

- Mikroelemek és nyomelemek élettani hatásai.

- Nem ionizáló sugárzások egészségügyi jellemzése és hatásai.

- Toxikus anyagok interakciói a szervezetben.

- Napsugárzás élettani és környezetegészségügyi jellemzése.

- A légköri és földközeli ózon élettani hatása.

- A magaslati és mélységi klíma egészségügyi hatása a szervezetre.

- Stressz mint környezeti ártalom élettani hatása a szervezetre.

- A környezetváltozás élettani hatásai.

- Káros szenvedélyek egészségkárosító hatásai.

A szóbeli vizsga kérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján.

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát a szakmai vizsgát szervező intézet által kijelölt helyen kell lebonyolítani.

A gyakorlati vizsga feladatai a szakképesítés szakmai követelményei alapján kerülnek összeállításra.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- Megelőző vizsgafeladat

A vizsgázó a gyakorlati vizsgát megelőzően 1 hónapon keresztül munkaterületén folyamatos környezetanalitikai méréseket végez.

Mérési eredményeit jegyzőkönyvben rögzíti és értékeli a kapott vizsgálati eredményt.

A mérési eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveket a gyakorlati oktató a központi oktatási programban megadott szempontok alapján értékeli.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[4]

- A vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy szituációs feladatot old meg.

A feladat gyakorlati elvégzésén túl a vizsgázó beszámol a mérés elméleti vonatkozásairól, értékeli a kapott eredményt.

IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó szakmai elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli és az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a megelőző vizsgafeladatra és a gyakorlati vizsgafeladatra kap érdemjegyet. A gyakorlati vizsga osztályzatát átlagszámítással a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatokra kapott érdemjegy felé kerekítve kell megállapítani. Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kap.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsgát és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsítja.

A "Bizonyítvány"-t az ETI országos nyilvántartásba veszi.

A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.