38/1996. (XI. 5.) NM rendelet

nevelőszülő és szociális gondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó nevelőszülő és szociális gondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 38/1996. (XI. 5.) NM rendelethez[1]

Jegyzék

az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

I.

A Jegyzék 47. sorszáma szerint kiadott nevelőszülő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

A Jegyzék 48. sorszáma alatt kiadott szociális gondozó és szervező szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 68 9 3314 12 2 0 02

2. A szakképesítés megnevezése: nevelőszülő

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 8933 01

2. Szakképesítés megnevezése: szociális gondozó és szervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. a) A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

2. b) A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Nevelőszülő az a nagykorú, cselekvőképes személy lehet, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a külön jogszabályban meghatározott nevelőszülői felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégezte, illetőleg, aki személyiségére és életkörülményeire tekintettel alkalmas arra, hogy a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődését egyéni gondozási-nevelési terv alapján biztosítsa. A nevelőszülő saját háztartásában átmeneti vagy tartós helyettesítő családi gondozást biztosít a vér szerinti családjából ideiglenesen vagy tartósan kikerülő, állami gondoskodást igénylő kiskorú gyermek, illetve meghosszabbítottan állami gondoskodásban részesülő nagykorú fiatal számára. Tevékenysége során a gyermek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt, és elősegíti a vér szerinti családdal való kapcsolattartást, a saját családba való mielőbbi visszakerülést és beilleszkedést, a vér szerinti családdal való kapcsolat teljes hiánya esetén az örökbeadást. A vér szerinti családon kívüli nevelésből származó esélyegyenlőségek mérséklésére törekszik.[2]

Munkáját szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló szociális és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. Feladatait a szakmai etikai normák betartásával, a mindenkori jogszabályok szerint látja el, mint e tevékenységrendszer ellátására felkészült szakember.

2. A területi igényeknek megfelelően kis ellátórendszereket (egy gondozási egységnek megfelelő - 50 fős - szociális alapellátást, nappali és átmeneti szakosított szociális ellátást) tervez, szervez és működtet.

3. Gondozottjával segítő kapcsolatot épít ki, és azt igyekszik legjobb tudása szerint folyamatosan fenntartani (a gondozott igényeihez alkalmazkodva).

4. Gondozási tervet készít, és ez alapján dolgozik.

5. Közvetlen gondozási (testi-lelki-környezeti) feladatokat lát el az egyének/csoportok körében, a területi és intézeti ellátás keretében.

6. Az egyén/csoport egészségi állapotának megőrzése érdekében prevenciós feladatokat végez.

7. Alapápolási feladatokat lát el, az orvos utasításainak megfelelően.

8. Alkalmazza (szakember tanácsai szerint) a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket, s ezek használatára megtanítja a gondozottat és a gondozott környezetét.

9. Rekreációs tevékenységet szervez és végez önállóan az egyén/csoport körében.

10. A veszélyhelyzetek felismerése, feltárása után törekszik ezek elhárítására kompetenciahatárainak betartása mellett.

11. Tájékoztatja gondozottját az igénybe vehető szociális ellátásokról, közreműködik ezek igénybevételében. Végleges intézeti elhelyezés esetén felkészíti a gondozottat a beköltözésre.

12. Tevékenységét az egyén/csoport ellátásában résztvevő szakemberekkel együttműködve - munkacsoport tagjaként - végzi.

13. Vezeti a munkájához szükséges dokumentációt, információkat gyűjt és továbbít a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.

14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

a) A gondozás során végzett jellegzetes tevékenységek:

- A nevelt gyermek részére saját háztartásában személyi, fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt családi otthont biztosít, amelyben megfelelő lehetőség van a pihenéshez, a gyermek korának megfelelő tevékenységhez, játékhoz, tanuláshoz.

- Megfelelő ruházatot és a fejlődéshez szükséges táplálkozást biztosít.

- Az élettani szükségletek kielégítéséhez és a rendszeres életvitel megvalósításához biztosítja a szükséges feltételeket.

- Gondoskodik a személyi épség és biztonság, valamint az egészségmegőrzés feltételrendszeréről.

- Szükség szerint biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást.

- Kielégít speciális gondozási igényeket és szükségleteket.

b) A nevelés során végzett jellegzetes tevékenységek:

- A nevelt gyermek életkorának, élettörténetének, vallási, kulturális és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelést biztosít.

- A gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret biztosít, segíti a társas kapcsolatok kialakítását a kortársakkal és a gyermek életében szerepet játszó személyekkel.

- Biztosítja a gyermek kötelező oktatásban való részvételét, a fogyatékkal élő és speciális szükségletekkel bíró gyermekek esetében is.

- Kapcsolatot tart a gyermek oktatóival, nevelőivel és más segítő szakemberekkel.

- Segíti a gyermeket a pályaválasztásban, illetve a választásnak megfelelő (szak)képzésbe történő bekapcsolódást.

- Felkészít önálló életvitelre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betarttatására, a családon belüli és családon kívüli munkavégzésre.

c) A nevelt gyermek vér szerinti családjával való kapcsolattartás, együttműködés, illetve visszahelyezés elősegítése érdekében ellátandó feladatok:

- Tájékozódik a nevelt gyermek vér szerinti családjáról és erről a gyermeket is tájékoztatja életkorának és személyiségállapotának megfelelően.

- Szorgalmazza a vér szerinti családdal való kapcsolattartást a gyermeki jogok és a hatályos jogszabályok érvényesítésének megfelelően.

- A gyermek érdekeinek megfelelően és igényeihez alkalmazkodó módon segíti a vér szerinti családba való visszahelyezést.

d) A szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel történő együttműködés keretében végzett tevékenység:

- A nevelőszülői tevékenységet szerződés vagy megbízás alapján látja el.

- Folyamatosan kapcsolatot tart a szakmai felügyeletet ellátó szervezet képviselőivel.

- Betartja a jogszabályi előírásokat és a szakmai normákat.

- Vezeti az előírtnak megfelelő dokumentumokat és megfelel beszámolási kötelezettségeinek.

- Ellát gyámi teendőket.

e) A nevelőszülői tevékenységgel kapcsolatos általános feladatok:

- Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb családi környezetét is felkészíti a nevelőszülői feladatok ellátására.

- Alkalmassá teszi a tárgyi környezetet a nevelt gyermek(ek) fogadására, és elvégzi az ehhez szükséges átalakítást.

- Tisztán és nyíltan kommunikál a személyes és a szakmai környezet kapcsolatrendszerében.

- Bekapcsolódik esetmegbeszélő csoport munkájába, amely részben a szakmai fejlődést, részben pedig a saját személyiség karbantartását szolgálja.

- Biztosítja a gyermek kiemelt szerepét értékrendszerében.

- Tevékenységét a szakma etikai szabályainak megfelelően végzi.

2. Követelmények

a) A gondozás során végzett jellegzetes tevékenységek:

Alapvető elméleti ismeretek:

- ismerje a gyermek életkor szerint változó és a személyiség sajátosságainak megfelelő, valamint a nevelt gyermek múltjából és speciális helyzetéből fakadó szükségleteket,

- ismerje az egészséges táplálék kívánatos összetételét,

- ismerje az életkornak és az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat,

- legyen tisztában a családi élet keretei között biztosítható rendszeres életvitel, mozgás- és pihenésigény feltételeivel,

- ismerje a személyi épség és biztonság megőrzésének szabályait,

- ismerje az egészségügyi ellátás szervezetét és az ebből reá háruló feladatokat (védőoltások, szűrővizsgálatok stb.),

- tudja, hogy az észlelt tünetek alapján mikor kell orvoshoz fordulni,

- ismerje az otthoni ápolás alapfeladatait,

- rendelkezzék alapvető gazdálkodási és háztartásvezetési ismeretekkel.

Alkalmazás a gyakorlatban

A nevelőszülő legyen képes

- alkalmazni gondozási ismereteit a gyermekellátás mindennapi gyakorlatában,

- az előírások alapján megfelelő táplálkozást, szükség esetén diétát biztosítani,

- meghitt érzelmi kapcsolat kialakítására, személyes törődésnyújtásra anélkül, hogy sajátjának tekintené a gyermeket,

- szembenézni a nevelt gyermek számos kimondott és ki nem mondott gondjával, súlyos helyzetet okozó provokációival, agressziójával vagy levertségével, szomorúságával,

- szükség esetén elsősegélynyújtásra,

- megteremteni a lelki és fizikai biztonság feltételeit a nevelt gyermek számára is a saját családjában,

- rendelkezni megfelelő készségekkel a gyermek lelkiállapotának, testi, pszichés igényeinek és szükségleteinek felismeréséhez,

- rendelkezni megfelelő szervezőkészséggel a gyermek és a család napirendjének kialakításához, a különböző tevékenységek és a pihenés egyensúlyának megteremtéséhez,

- együttműködni az egészségügyi ellátás szakembereivel, utasításaik alapján eljárni és a gyakorlatban megvalósítani előírásaikat,

- a gondozás folyamata helyzetfelismerő és értékelő képességét mozgósítani a gyermek speciális igényeinek és szükségleteinek megfelelően.

b) A nevelés során végzett jellegzetes tevékenységek:

Alapvető elméleti ismeretek

- legyen alapvető elméleti ismerete a társadalomról, az egyes társadalmi csoportok jellemzőiről, etnikai, vallási, kulturális sajátosságairól és értékeiről,

- legyen alapvető tájékozottsága a család funkcióiról, szerveződéséről, ismerje a családi szerepeket, értse a család rendszerszerű működését, a modellnyújtás és a szocializáció jelentőségét,

- ismerje az identitás fogalmát, legyen tisztában annak jelentőségével, illetve a családon belüli megnyilvánulási formáival,

- ismerje az öntudat és önbecsülés szerepét a személyiség egészséges fejlődésében,

- ismerje fel a személyiségzavart és a viselkedési rendellenességet, amelyet érzelmi problémák okozhatnak,

- legyen alapvető ismerete az iskolaérettségről, a beiskolázási követelményekről, az egyes átlagos és speciális igényeket kielégítő oktatási intézményekről,

- ismerje a beiskolázáshoz, pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz kapcsolódó állampolgári jogok, kötelességek és jogi előírások hozzáférhetőségének lehetőségét,

- ismerje az átlagos és az átlagostól eltérő fejlődés jeleit, az érési periódusokat, az életkori szakaszokat és azokhoz kapcsolódó szükségleteket, a játék és tanulás szerepét és jelentőségét a gyermek életében, az érzelmi élet és az értelmi fejlődés összefüggéseit,

- legyen tisztában a kortárscsoportok és referencia-személyek jelentőségével,

- ismerje a hatékony tanulás feltételrendszerét,

- ismerje fel a tanulási nehézségeket,

- rendelkezzék pedagógiai, szükség esetén gyógypedagógiai alapismeretekkel ahhoz, hogy a problémakezelés során megfelelő szakemberhez tudjon fordulni,

- legyen alapvető tájékozottsága a nevelést segítő szakszolgálatokról, a különböző továbbtanulási és szakképzési lehetőségekről, rendelkezzék a pályaválasztást segítő ismeretekkel, a pályaalkalmasságot vizsgáló szolgáltatásokkal,

- legyen tisztában a gyámi feladatokkal, rendelkezzék az ehhez szükséges jogi ismeretekkel,

- ismerje a kiskorúsággal, a nagykorúsággal és az önálló életvitellel kapcsolatos jogszabályokat,

- ismerje a gyermekek jogait.

Alkalmazás a gyakorlatban

A nevelőszülő legyen képes

- felismerni és szakemberek irányításával segíteni a gyermekben rejlő képességeket és tehetséget, valamint feltárni az érzelmi élet zavaraiból, a fogyatékosságból, illetve a fejlődési lemaradásból eredeztethető hátrányokat,

- megalapozni és fejleszteni a gyermek tanulási, önművelési, művelődési szokásait és törekvéseit,

- felismerni a tanulási nehézségeket és e probléma megoldásához szakemberek segítségét igénybe venni,

- az óvodával, iskolával, illetve ezen intézmények és a nevelési tanácsadók, pedagógiai szolgálatok szakembereivel együttműködve segíteni, feltárni és csökkenteni a tanulási problémákat,

- a gyermek képességeit és az adott lehetőségeket figyelembe véve segíteni a gyermek megfelelő pályaválasztását, és biztosítani a továbbtanulását, pályakezdését,

- modellszerepen keresztül közvetíteni a háztartásvezetés, a család zavartalan mindennapi életvitele szempontjából lényeges gyakorlati ismereteket,

- a gyakorlatban megvalósítani a családi munkamegosztást és kialakítani az ehhez szükséges együttműködési szabályokat,

- a konfliktusokat kezelni és ezt a képességet tudja a gyermekben is kifejleszteni,

- a saját családjában keletkező konfliktusok, saját és/vagy nevelt gyermekei egymás iránti féltékenységének kezelésére,

- közvetíteni a döntéshozatalhoz szükséges kézségeket, valamint

- közvetíteni az általános viselkedési szabályokat, normákat a gyermek személyes kapcsolataiban, a formális és informális szerepeket betöltő felnőttekkel való kapcsolattartásában és kortársainál,

- megvalósítani és átadni a családi élet szervezéséhez szükséges készségeket, közvetíteni a gyermek életében szerepet játszó alapvető intézményekkel (önkormányzat, rendőrség és egyéb hatóságok, szolgáltatások, egészségügyi és szociális ellátórendszerek stb.) való kapcsolattartás módjait és szabályait,

- érvényesíteni az általa nevelt gyermek jogait.

c) A nevelt gyermek vér szerinti családjával való kapcsolattartás, együttműködés, az esetleges visszahelyezés elősegítése érdekében ellátandó feladatok:

Alapvető elméleti ismeretek

- rendelkezzék ismeretekkel a családi és érzelmi kapcsolatok jelentőségéről, megnyilvánulásairól, valamint a titok, a félrevezetés és a bizalom jelentőségéről, ezeknek a személyiségfejlődésben betöltött szerepéről,

- ismerje az alapvető egyéni, családi, csoportbeli és közösségi kapcsolatok rendszerét, társadalmi meghatározottságát,

- legyen tisztában a gyermek és a család életét, életmódját meghatározó tényezőkkel és azokkal a rendszerekkel, struktúrákkal, amelybe az egyén betagozódik,

- ismerje fel és tudja azonosítani azokat a leggyakoribb problémákat, amelyek miatt a családok felbomlanak és/vagy ezért a gyermekek nevelése átmenetileg vagy tartósan saját családi környezetükön kívül folyik,

- ismerje a vér szerinti család jelentőségét a gyermek életének alakulásában,

- ismerje a vér szerinti családdal való kapcsolattartás lehetséges formáit, a találkozások körülményeinek feltételrendszerét és tudja, hogy e feltételek mely szakszolgálatokkal együttműködve teremthetők meg,

- ismerje a kapcsolattartás jogi szabályozását minden érintett vonatkozásában, ismerje a kapcsolattartás során a gyereket fenyegető veszélyhelyzeteket,

- társadalomismereti tájékozottsága alapján ismerje a családokban előforduló devianciák társadalmi beágyazottságát, okait.

Alkalmazás a gyakorlatban

A nevelőszülő legyen képes

- a gyakorlatban is a vér szerinti családról kapott információk alapján a gyermek megfelelő módon történő tájékoztatására,

- a vér szerinti családdal elfogadó kapcsolat kialakítására, lehetőség szerinti együttműködésre,

- a kapcsolattartás előkészítésében, fenntartásában a gyermeki jogok érvényesítésének megfelelően eljárni,

- a vér szerinti család tagjaival történő adekvát kommunikációra, a kapcsolattartás során felmerülő konfliktusok kezelésére,

- a gyermek átlagtól eltérő viselkedésének kezelésére, melyek a kapcsolattartás problémáiból származnak,

- kezelni az ismétlődő problémás helyzeteket,

- a gyermek érdekeit a saját érdeke fölé helyezve előkészíteni és támogatni a vér szerinti családba való fokozatos visszakerülést, ehhez szakszerű támogatást igényelni/elfogadni,

- megalapozott önismeretre támaszkodva feldolgozni a nevelt gyermek leválását,

- teherbíró képességét felmérni, szükség esetén szakemberhez fordulni,

- a szakemberektől, intézményektől a szükséges információk beszerzési kötelezettségének érvényt szerezni.

d) A szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel történő együttműködés keretében végzett tevékenységek:

Alapvető elméleti ismeretek

- ismerje a nevelőszülői tevékenységet meghatározó hatályos jogszabályokat,

- ismerje a nevelőszülői megbízás és jogviszony létesítésével, fenntartásával, megszüntetésével kapcsolatos eljárásrendet,

- legyen tisztában a gyámság és a hatósági intézkedések fogalmával,

- ismerje az állami gondoskodás tartalmát, normarendszerét,

- rendelkezzen ismeretekkel az örökbefogadással és a nevelt gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos jogszabályi előírásokról és eljárásrendről,

- ismerje az alanyi jogon járó, valamint az adható - szociális, egészségügyi, oktatási - juttatások és szolgáltatások körét, és a hozzájutás feltételeinek megfelelően tudja ezeket igényelni,

- legyen tisztában a vele kapcsolatban álló szakszolgálatok kompetenciáival,

- ismerje a nevelőszülői tevékenység szervezeti kereteit,

- ismerje a munkáját segíteni tudó érdekvédelmi és civil szervezeteket, szakszolgálatokat, intézményeket és azok működési formáit.

Alkalmazás a gyakorlatban

A nevelőszülő legyen képes

- a jogszabályok előírásainak megfelelően eljárva jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni,

- a szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek képviselőivel folyamatos, informatív kapcsolat fenntartására és szükség esetén szolgáltatásaik igénybevételére,

- szükség esetén fellépni a hiányzó szolgáltatások vagy társulások megteremtésének kezdeményezőjeként,

- jogi, szakmai segítség kérésére, illetve érvényt szerezni a gyermek és saját érdekeinek érvényesítése, képviselete érdekében,

- a szakmai normák érvényesítésére a mindennapi gyakorlatban,

- a gyermek nevelésével kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során megőrizni és rendszerezett formában tartani

= a gyermek személyes iratait,

= a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos dokumentumokat,

= a gyermek testi fejlődésével, egészségi állapotával, orvosi ellátásával, egészségügyi prevenciójával kapcsolatos dokumentumokat,

= a gyermek szellemi fejlődésével, óvodai és iskolai pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat,

- írásos beszámoló készítésére a gyermek gondozásával kapcsolatos anyagi kérdésekről,

- gyámi számadást készíteni,

- a gyermek fejlődését célul tűző gondozási terv megvalósulásáról írásban beszámolni, gyámi tevékenységéről jelentést készíteni.

e) A nevelőszülői tevékenységgel kapcsolatos általános feladatok:

Alapvető elméleti ismeretek

- ismerje meg a családra és a családtagokra háruló többletterhet jelentő feladatokat,

- ismerje a gyermek befogadásához szükséges biztonsági és szakmai szabályokat,

- ismerje a gyermekelhelyezés és segítő tevékenység alapdilemmáit és a szakma etikai kódexét,

- ismerje a kommunikáció jelentőségét tevékenységrendszerében és a tiszta, nyílt kommunikáció szabályszerűségeit,

- ismerje az élettörténet-könyv elkészítésének, szerkesztésének valamelyik módszerét,

- ismerje a szupervízió fogalmát és jelentőségét saját tevékenységében.

Alkalmazás a gyakorlatban

A nevelőszülő legyen képes

- a gyermeket segíteni helyzete megértésében, vér szerinti családjával kapcsolatos érzelmei (gyásza, indulatai stb.) feldolgozásában, s az egyidejűleg két családhoz való tartozás megértésében és elfogadásában,

- segíteni a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családjával, és - ha sor kerül a vér szerinti családba való visszahelyezésre - segíteni a gyermeknek a visszailleszkedésben,

- segíteni a gyermeknek "meggyászolni" az elvesztett vagy soha létre nem jött kapcsolatot, ha a vér szerinti családdal való kapcsolattartás nem lehetséges (vagy valamilyen különleges okból nem kívánatos),

- munkája során a szakma etikai szabályai szerint eljárni és az etikai normákat a mindennapi gyakorlatban érvényesíteni,

- felmérni saját maga és családja terhelhetőségét, tűrőképességét, és ennek figyelembevételével tervezni tevékenységét,

- segíteni családtagjait - különösen gyermekeit - a nevelt gyermek fogadásában, elfogadásában,

- nyomon követni és dokumentálni a nevelt gyermek élettörténetét,

- új nevelt gyermek befogadására várva a nevelőcsaládot bemutató személyes jellegű ismertető készítésére,

- az esetmegbeszélő csoport és/vagy szupervízió nyújtotta előnyöket hasznosítani,

- a kommunikációs stratégiák kialakítására és a saját személyiségével való munka fejlesztésére,

- a vér szerinti család tagjaival emberi méltóságukat tiszteletben tartó adekvát kommunikációra,

- saját tapasztalataira támaszkodva tudjon problémákat felismerni, kezelni és dönteni abban, hogy mikor forduljon szakemberhez.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei[3]

- alapfokú iskolai végzettség,

- a nevelőszülői felkészítő tanfolyam eredményes elvégzése,

- 120 óra elméleti képzésen való személyes részvételről szóló igazolás (max. 12 óra távollét fogadható el igazoltnak) a KOP-ban meghatározott eredményes beszámolók alapján,

- 100 óra irányított szakmai gyakorlat (mely a következő három részből áll: családon kívül, intézményekben végzett gyakorlat; családon belüli gyakorlat az egész család működésére kiterjesztetten; és családon belüli gyakorlat kifejezetten egy, a családba helyezett gyermekre összpontosítva) teljesítésének igazolása az e célra kidolgozott gyakorlati munkafüzetről,

- 80 óra esetmegbeszélésen való részvétel igazolása,

- élettörténetet, vagy esetet, vagy problémaismertetőt bemutató záródolgozat, melyen szintén szerepel az esetmegbeszélő csoport vezetőjének értékelése és aláírása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, amely az alábbi két kérdéskört öleli fel:

Szakmai elméleti ismeretek a nevelőszülői tevékenység és a gyermek szükségleteihez, fejlődéséhez kapcsolódó háttérismeretek témaköréből.

Társadalmi-gyermekvédelmi alapismeretek.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tételek alapján ad számot tudásáról.

A vizsgázónak mindkét témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feladatra maximálisan 15 perc fordítható.

b) A gyakorlati vizsga tárgyai, időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a szakmai gyakorlat során elkészített - élettörténet, vagy eset, vagy problémaismertető - záródolgozatát szóban kiegészíti, megvédi.

A védésre-kiegészítésre maximálisan 15 perc fordítható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

3.1. A szóbeli vizsga témakörei:

"A": Szakmai elméleti ismeretek a nevelőszülői tevékenység és a gyermek szükségleteihez, fejlődéséhez kapcsolódó háttérismeretek témaköreiből.

"B": Társadalmi-gyermekvédelmi alapismeretek.

3.2. A gyakorlati vizsga tartalma

- A záródolgozat elkészítéséhez szükséges követelmények teljesítése.

- A záródolgozat megvédése.

4. A vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudása az egyes vizsgarészeken elért teljesítmény alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kerül értékelésre:

a) Szakmai elméleti vizsga

A szóbeli vizsgarészek "A" és "B" témaköreit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmények alapján úgy kell meghatározni, hogy a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A záródolgozatot a szakszerűség alapján 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

- A védést-kiegészítést 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsgarészek osztályzatainak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt 3 hónap eltelte után javítóvizsgát tehet.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

II.[4]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szociális gondozó és szervező középfokú szakképzettséggel rendelkező szociális szakember, tevékenységét az élet bármely szakaszában (jellemzően az idősek és a fogyatékos emberek körében) fejti ki az állami és magánszféra területén működő intézményekben és a területi gondozásban. Támogatja az egyént/csoportot önálló életvezetésében. Feladatkörén belül megtervezi, megszervezi és működteti a rábízott csoport gondozási rendszerét. A gondozott (egyén/csoport) állapotától függően folyamatosan szervezi és irányítja a testi, lelki és szociális gondozással kapcsolatos feladatok elvégzését, mely feladatok elvégzésében ő maga is tevékenyen részt vállalhat. Tevékenysége során a saját, a gondozott és a gondozottat támogató rendszerek erőforrásait mozgósítja.

Prevenciós feladatok ellátásában részt vesz. Munkáját (szociális vagy egészségügyi) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakember irányítása mellett, vagy ennek hiányában önállóan végzi. Tevékenysége során az egy gondozási egységnek megfelelő (50 fős gondozotti létszám) szociális alapellátás területén (gyermekek napközbeni ellátása, étkeztetés, házi gondozás, családsegítés), valamint nappali és átmeneti ellátást biztosító szakosított szociális ellátásoknál (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézményei, nappali melegedők, szenvedélybetegek nappali intézményei, gyermekek átmeneti otthona, időskorúak gondozóháza, fogyatékosok gondozóháza, hajléktalanok éjjeli menedékhelye) irányít(hat)ja a komplex gondozásban résztvevő középfokú képzettséggel rendelkező (vagy szakképesítés nélküli) dolgozók munkáját. Vezető, szervező, irányító feladatokat láthat el (munkacsoport tagjaként) idősek ápoló gondozó otthonaiban egy gondozási egységnek megfelelő (50 fő) gondozotti létszám esetén mint műszakvezető vagy (részleg)osztályvezető gondozó, szociális feladatokat ellátó gondozó, foglalkoztatásvezető.

A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

1. Felméri az adott terület szociális problémáit (a gondozásra szorulók körét, igényeit, megszervezi ellátásukat).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/2. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Felméri az adott terület szociális problémáit (a gondozásra szorulók körét, igényeit).

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- együttműködni az illetékes önkormányzat szakembereivel,

- államigazgatási eljárást kezdeményezni a gondozott megbízása alapján,

- alkalmazni mindazon módszereket, melyekkel szociális problémákat lehet feltárni, a segítséget igénylők körét megállapítani,

- megtervezni és végrehajta(t)ni gondozási folyamatot,

- megszervezni és irányítani a szakképzett és szakképzetlen dolgozók munkáját.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a mai magyar társadalom szerkezetét,

- a társadalmi egyenlőtlenségek keletkezésének és újratermelődésének okait és folyamatát,

- az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,

- a helyi társadalom önszerveződési formáit,

- az egyén és a társadalom közötti szűkebb és tágabb kapcsolatrendszereket.

2. A területi igényeknek megfelelően kis ellátórendszereket (egy gondozási egységnek megfelelő - 50 fős - szociális alapellátást, nappali és átmeneti szakosított ellátást) tervez, szervez és működtet.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- megfelelő helyzetkép kialakítására, helyzetelemzésre,

- a meglévő szociális intézmények szolgáltatásainak (esetleg új intézmény, ellátási forma létrehozásának) megszervezésére,

- a szervezéshez szükséges munkacsoport kialakítására,

- a rendelkezésre álló emberi erőforrás hatékony működtetésére,

- a szükséges munkafolyamatok megtervezésére,

- a tervezett munkavégzés ellenőrzésére, bonyolítására,

- a létrehozott (vagy javított) ellátási rendszer működésének beindítására,

- a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a vezetés-irányítás fogalmát, módszereit és jellemzőit,

- a munkaerőpiac alapvető működését,

- a munkaerőpiac helyzetét,

- a munkavégzéshez kapcsolódó alapvető jogszabályokat,

- a szociális ellátórendszerek létrehozásának feltételeit,

- a szervezési tevékenység menetének sorrendjét,

- a szervezési munka szakaszait, a szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat,

- a meglévő rendszerek működésének javítására irányuló tevékenységi formákat,

- a szociális segítő szolgálat intézményeinek optimális paramétereit,

- a szociális intézményhálózat felépítését, szolgáltatásait,

- az egészségügyi ellátás intézményrendszerét a kapcsolattartás, a kölcsönös segítségnyújtás érdekében,

- a szociális és egészségügyi ellátóhálózatban megjelenő új gondozási módokat,

- az ellátási rendszer (intézmény) létrehozásának személyi, tárgyi és jogi feltételeit, a működtetéshez szükséges megszerezhető anyagi támogatások rendszerét.

3. Gondozottjával segítő kapcsolatot épít ki, és azt igyekszik legjobb tudása szerint - a gondozott igényeihez alkalmazkodva - folyamatosan fenntartani (fenntartatni).

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- a segítő beszélgetés elemeit alkalmazni,

- információt szerezni és adni szóban vagy írásban,

- észlelni az életciklus váltások mentén jelentkező normatív kríziseket, és ismerje a segítés módját,

- felismerni a különböző fejlődési szakaszok pszichés jellemzőit, ezek kihatását a személyiségre,

- a belső erőforrások felderítésére és mozgósítására,

- segítséget nyújtani a nyugdíjas korra (életútváltozásra) való felkészülésben és a kreatív időskor megvalósításában,

- a kapcsolaton belül a segítségre szoruló ember autonómiáját erősíteni, emberi szuverenitását megtartani.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a segítő beszélgetés elemeit,

- a társas viselkedés alapjait és az azokat meghatározó tényezőket,

- a segítő kapcsolat formáit, jellemzőit, követelményeit,

- a segítő kapcsolat kezdetét, a klienskapcsolat fenntartásának és befejezésének módjait,

- az előítéletes magatartást, és legyenek eszközei az ilyen magatartás "kezelésére",

- legyen tisztában az előítéletek kialakulásának okaival.

4. Gondozási tervet készít, és ez alapján dolgozik.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- alkalmazni a gondozási folyamat elemeit munkája során,

- pontos felmérést készíteni a gondozott (egyén/csoport) saját és környezete erőforrásairól,

- megtervezni a gondozott (egyén/csoport) szükségletkielégítésének támogatását,

- figyelembe venni a kliens (gondozott) önállóságát és aktivitását,

- végrehajtani (vagy végrehajtatni) a gondozási tervet,

- értékelni az elvégzett gondozási folyamatot.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a szükségletkielégítés hiányosságaiból adódó problémákat,

- az emberi szükségletek rendszerét,

- a gondozás elemeit, formáit,

- az erőforrások számbavételének módszereit,

- az igénybe vehető erőforrások körét.

5. Közvetlen gondozási (testi-lelki-környezeti) feladatokat lát el az egyének/csoportok körében, a területi és intézeti ellátás keretében.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

- a gondozott fizikális állapotának szinten tartására, fejlesztésére, szükség esetén szakirányú ellátás felé való irányításra,

- alkalmazni a személyi és környezeti higiénia alapelveit,

- átadni a gondozott képességeihez és környezetéhez adaptált háztartásvezetési-szervezési ismereteket,

- betegség esetén a gondozottat megfigyelni, a tüneteket jelezni a háziorvosnak (ápolónőnek),

- az egészségi állapotnak megfelelő szaksegítséget kérni,

- a gondozott fizikai és szellemi aktivitásának fenntartására (fejlesztésére),

- a gondozott igényeihez és meglévő (fejleszthető) képességeihez igazodva munkajellegű és szabadidős foglalkozás szervezésére,

- közreműködni az ünnepi programok előkészítésében, a hagyományok ápolásában a házi segítségnyújtás és az intézeti gondoskodás területén egyaránt,

- a gondozottat és környezetét megtanítani a gyógyászati segédeszközök és rehabilitációs eszközök használatára,

- a gondjaira bízott ember érdekeit megfelelően képviselni, helyette hivatalos ügyekben - meghatalmazás alapján - eljárni,

- a gondozott viselkedésének formálására a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban,

- a gondozott meglévő tárgyi környezetének működtetésével, az élettér és komfortérzés biztosítására,

- a gondozott személyi környezetének bevonására a gondozás folyamatába,

- a súlyos - gyógyíthatatlan - beteg, a haldokló kísérésére,

- a haldokló kísérésében a családot is támogatni,

- segítséget nyújtani a gyászmunkában.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a szükségletek kielégítéséhez igazodó feladatokat,

- a személyi és környezeti higiénia alapelveit,

- a háztartásgazdálkodás alapelveit,

- az idős és a fogyatékos ember fizikai és biológiai jellemzőit,

- az adott település, térség kulturális hagyományait, szokásait,

- a meggyőzés és elfogadás korosztályi jellemzőit,

- az igénybe vehető szociális ellátás intézményrendszerét,

- az elmúlás fázisait,

- a gyász feldolgozásának pszichológiai folyamatait.

6. Az egyén/csoport egészségi állapotának megőrzése érdekében prevenciós feladatokat végez.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- az egészséges életmód kialakításához tanácsokat adni,

- az egészséges életmód feltételeinek megteremtésére (pihenés, szabadidő-szervezés, étkezés, háztartásvezetés, mozgás, jó emberi kapcsolatok, öltözködés, egészséges környezet kialakítása),

- a lelki harmónia visszaállítására, illetve folyamatos fenntartására,

- a mesterséges környezet károsító hatásainak kivédésére.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a prevenció fajtáit (primer, secunder, tercier),

- az egészséges életmód feltételeit és a feltételek biztosításának lehetőségeit,

- a fogyatékosok állapotromlásának megelőző módjait,

- a helyi társadalom ártó-védő hatásait (étkezési, életviteli szokások, szertartások, népi gyógymódok),

- a fontosabb népegészségügyi, népmozgalmi mutatókat.

7. Alapápolási feladatokat lát el, az orvos utasításainak megfelelően.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- az egészség-betegség fogalmának értelmezésére,

- felismerni és helyesen értékelni gondozottja panaszait és tüneteit, s ehhez adekvát segítséget kérni,

- együttműködni az egészségügyi ellátás szakembereivel,

- gondozási feladatokat ellátni a fertőző megbetegedések megelőzése vagy tovaterjedésének megakadályozása terén,

- szakszerűen elsősegélyt nyújtani, a helyszínt biztosítani és szakszerű segítséget kérni,

- az ágyazás-fürdetés-etetés szakszerű lebonyolítására,

- a gondozott egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő mozgatásra,

- kényelmi eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ülőpárnák, sarokgyűrű, etetőasztal stb.) alkalmazására,

- felfekvések kialakulásának megelőzésére, a kialakult felfekvés kezelésére,

- a személyi és környezeti higiénia, a testápolás szükségleteinek biztosítására, különös tekintettel a fogyatékosok körében,

- a gondozott táplálására, folyadékszükségletének biztosítására,

- a beteg pihenésének biztosítására,

- az egyszerűbb gyógyszerek orvosi utasítás alapján történő beadására,

- intramuszkuláris (i. m.) és subcutan (s. c.) injekció orvos utasítása alapján történő beadására,

- a gondozott korának és egészségi állapotának megfelelő étkezés biztosítására, az étkezés segítésére.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a tartós fekvés szövődményeit,

- az emberi élet egyes szakaszainak testi, élettani és szükségleti változásait, az egyes életkorok jellemző problémáit,

- a leggyakoribb krónikus megbetegedések okait, vezető tüneteit, szövődményeit, rizikófaktorait és megelőzésük lehetőségeit,

- az egyszerűbb vizsgálati módszereket és adatainak rögzítését,

- a banális megbetegedések tüneteit és ellátásuk lehetőségeit,

- a "házipatikában" tartható gyógyszereket, a természetes gyógymódokat,

- az emberi test felépítését, életműködéseit és fontosabb normálértékeit,

- a fogyatékosság fogalmát, típusait, gondozási módszereiket.

8. Alkalmazza (szakember tanácsai szerint) a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket, s ezek használatára megtanítja a gondozottat és a gondozott környezetét.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- felíratni és kiváltani - beszerezni - a szakember által javasolt gyógyászati segédeszközöket,

- a gondozott egészségi (fizikai) állapotának megfelelő mozgatására,

- gyógytornász tanácsai szerint a gyógyászati segédeszközök használatának elsajátítására,

- a gondozottat és a laikus segítőt megtanítani az eszközök használatára.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a rehabilitáció fogalmát,

- az alapvető rehabilitációs (mozgást elősegítő) gyógyászati segédeszközöket, azok használatát,

- a gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez szükséges társadalombiztosítási támogatások formáit.

9. Rekreációs tevékenységet szervez és végez önállóan az egyén/csoport körében.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- a szabadidő célszerű és hasznos eltöltésének megszervezésére,

- a gondozott fizikai és szellemi képességeinek megtartására, fejlesztésére az általa szervezett tevékenységek kapcsán,

- egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás szervezésére, bonyolítására,

- elősegíteni a kiegyensúlyozott, harmonikus élet fenntartását,

- új (hasznos vagy szórakoztató) tevékenységekre megtanítani gondozottját.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a foglalkoztatás legfontosabb elemeit,

- a fizikai és szellemi képességek megtartásának, fejlesztésének feltételeit,

- az idős, beteg vagy fogyatékos ember (gyermek) testi és lelki terhelésének lehetőségeit,

- a szabadidő célszerű eltöltésének hatását az ember biológiai-pszichés állapotára,

- a semmittevés lélekromboló hatását.

10. A veszélyhelyzetek felismerése, feltárása után törekszik ezek elhárítására, kompentenciahatárainak betartása mellett.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- hirtelen állapotrosszabbodás (eszméletvesztés, baleset) esetén szakszerű elsősegélynyújtásra,

- a lelki egészség hiányának felismerésére, adekvát segítség kérésére,

- a kóros lelki jelenségek felismerésére, jelzésére,

- az egyéni krízisállapotok felismerésére és szakszerű segítség kérésére.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a lelkibeteggé válás okait, legyen képes beavatkozni és segítséget nyújtani,

- a társadalmi anómiákat és az egyén alkalmazkodási stratégiáit az anómiákhoz,

- a krízisállapot és krízishelyzet jellemzőit,

- a szociális krízis enyhítésének ellátási formáit,

- a különböző élethelyzetek szükségleteit,

- a gyakran előforduló háztartási baleseti veszélyeket, tudja ezeket kivédeni és kivédésükre megtanítani a gondozottat,

- a legfontosabb tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokat, a méreg fogalmát és tárolásának lehetőségeit.

11. Tájékoztatja gondozottját az igénybe vehető szociális ellátásokról, közreműködik ezek igénybevételében. Végleges intézeti elhelyezés esetén felkészíti a gondozottat a beköltözésre.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- a megfelelő beavatkozási módokkal (tanácsadás, felvilágosítás, közvetítés, képviselet) segíteni gondozottján,

- önálló cselekvésre a gondozott felhatalmazása alapján és a gondozott érdekében,

- bemutatni az igénybe vehető szociális ellátások előnyeit és hátrányait,

- úgy segíteni gondozottját a választásban, hogy az egyén megtarthassa az önálló döntés lehetőségét,

- a szociális intézményekkel való kapcsolattartásra,

- az előgondozás feladatainak ellátására,

- a véglegesen elhatározott környezetváltozás pszichés terhelésének könnyítésére,

- az elhelyezést nyújtó szociális intézmény (házirendjének) bemutatására.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a szociális gondoskodás ellátási formáit, intézményrendszerét,

- az intézményes gondozás rendszerét és funkcióit, igénybevételének módját,

- az államigazgatási eljárások folyamatát, a helyi szakigazgatási szervek hatáskörét,

- az ügyintézés menetét, folyamatát,

- az ellátások igénybevételéhez szükséges jogszabályokat,

- az izoláció, a szorongás okozta tüneteket, kezelésük módját,

- a beilleszkedés problémáit, megkönnyítésének lehetőségeit.

12. Tevékenységét az egyén/csoport ellátásában résztvevő szakemberekkel együttműködve - munkacsoport tagjaként - végzi.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- munkacsoporton belül feladatokat vállalni,

- felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek szakmai irányítását elfogadni,

- az irányítása alá tartozó szakemberek (és egyéb segítők) munkáját szervezni és irányítani,

- saját munkáját megszervezni és értékelő módon vizsgálni,

- véleményt mondani mások munkájáról, a munkacsoport tevékenységéről,

- feltárni a munkamegosztásban, illetve a munkaszervezésben rejlő esetleges hiányosságokat,

- az esetmegbeszéléseken való alkotó részvételre.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- saját kompetenciája korlátait, határait, csoporton belüli szerepét, feladatait,

- a csoportjelenségek és csoportfolyamatok törvényszerűségeit,

- az esetmegbeszélés technikáit, az esetmegbeszélések célját,

- a szakmai együttműködés szabályait,

- az adott településen - munkahelyen - kialakult munkacsoportok rendszerét.

13. Vezeti a munkájához szükséges dokumentációt, információt gyűjt és továbbít a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- az adott intézményben használatos dokumentumok vezetésére,

- számítógépet kezelni,

- megtalálni a számítógépes adatfeldolgozás kihasználásának lehetséges helyeit,

- használni alapvető számítástechnikai eszközöket és azokat kezelni,

- kész programokat használni,

- a számítógépbe adatokat felvinni, rögzíteni, szükség esetén visszakeresni, felhasználhatóvá tenni,

- tudjon információt gyűjteni, továbbadni,

- számítógépes tudását önállóan fejleszteni, újabb programokat megismerni.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- az adott intézmény információs és dokumentációs rendszerét,

- az alapvető számítástechnikai eszközöket,

- a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat.

14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja, bővíti.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- folyamatos önképzésre,

- a megszerzett ismeretek hasznosítására és másoknak való átadására,

- igénybe venni és felhasználni az érdeklődését és szakmai tevékenységét segítő hazai és nemzetközi szakirodalmat.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- felnőtt tanulás sajátosságait,

- saját tanulási stílusát,

- a fellelhető hazai és nemzetközi szakirodalom beszerzésének módjait,

- a szakmai továbbképzés lehetőségeit.

III/1. A szakképesítés általános szakmai követelményei

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- a gondozott autonómiájának (emberi szuverenitásának) fenntartása mellett szakszerű segítséget nyújtani,

- előítéletek nélkül segíteni minden hozzáforduló embert,

- a segítséget igénylő ember (idős, beteg, fogyatékos) értékeinek felismerésére,

- elfogadni a sajátjától eltérő életstílusokat,

- tiszteletben tartani gondozottja döntéseit, értékrendjét.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a segítő tevékenység dilemmáit,

- a szociális munka nemzetközi és hazai etikai kódexét,

- az adott terület kultúrájának (szubkultúráinak) sajátosságait, értékrendjét.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- az asszimetrikus gondozó-gondozott viszonyban gondozottjával egyenrangú partnerként kommunikálni,

- a hiteles énközlésre,

- a nyílt és hiteles kommunikációra,

- a metakommunikációs jelzések felismerésére, értékelésére,

- saját szakmai álláspontját megvédeni,

- mások alátámasztott szakmai érveit elfogadni,

- különböző képességű, képzettségű és társadalmi helyzetű emberekkel szakmai álláspontját megértetni.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a verbális és nonverbális kommunikáció jellemzőit,

- a kommunikáció elméleti modelljét,

- a kongruens kommunikáció problémáit,

- gondozottja sajátos kommunikációs jelzéseit.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- saját személyiségének védelmére,

- reális önismerete kialakítására,

- empátiás és kooperációs képességének fejlesztésére,

- a kiégés figyelmeztető jeleinek felismerésére.

A szociális gondozó és szervező ismerje:

- a személyiségről szóló legfontosabb felfogásokat,

- a különböző személyiségtípusok jellemzőit,

- a személyiségfejlesztés számára fontos módszereit,

- a kiégés figyelmeztető jeleit,

- a kiégés elleni védekezés néhány technikáját.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az elméleti jegy a szóbeli tétel három témakörére adott válasz osztályzatainak átlagából áll össze.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a záródolgozat értékelésére, a záródolgozat megvédésére, valamint a gyakorlati tétel megoldására adott osztályzatok átlaga adja.

Eredménytelen vizsga esetén a jelölt 2 éven belül javítóvizsgát tehet abból a vizsgarészből, amelyből elégtelenre vizsgázott.

IV/3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben:

- érettségi bizonyítvány,

- sajátélményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,

- a záródolgozat bemutatása,

- 1100 óra elméleti képzésben és 1100 óra szakmai gyakorlaton való részvétel igazolása,

- a munka melletti képzési formában - ha a hallgató a képzés ideje alatt szociális munkakörben dolgozik - az elméleti képzés 30%-a távoktatási formában történhet, valamint a szakmai gyakorlatból 500 óra terepgyakorlat saját munkahelyen is megszerezhető,

- sikeres beszámolók az elméleti oktatás tantárgyaiból.

IV/1. A szakmai vizsga része

A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az elméleti vizsgán a vizsgázó számot ad a szakterületének gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő, tudományos (az elméleti oktatás során elsajátított) ismereteiről.

a) A szóbeli vizsga kérdéskörei és időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely tétel az alábbi három kérdéskört öleli fel:

- társadalmi és szociálpolitikai ismeretek a szociális munka alapfogalmai,

- a gondozás és területei (testi, lelki és környezeti gondozás),

- egészségügyi alapismeretek.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani.

Az összeállított vizsgatételsort a képzőintézmény a vizsga időpontja előtt hat hónappal megküldi a Népjóléti Képzési Központnak jóváhagyásra.

Felkészülési idő: a tétel kihúzása után 30 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. A gyakorlóhelyeken végzett munkatevékenységről készített záródolgozat megvédése. A hallgató a záródolgozatot a vizsgát megelőzően 30 nappal köteles benyújtani. A záródolgozat terjedelme 10 gépelt oldalnál kevesebb nem lehet.

A záródolgozatot készítő hallgató két témakör közül választhat:

I. Esetleírás.

II. Az intenzív gyakorlat komplex elemzése.

IV/4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A záródolgozat elkészítésével (illetve megvédésével) a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy az elméleti oktatás és a gyakorlatok elsajátítása közben szerzett ismereteivel és jártasságával átlát egy komplex problémát, képes más szakemberekkel együttműködni a probléma megoldásában, tudja alkalmazni a felelős munkavégzéshez szükséges elméleti-gyakorlati felkészültségét, ismereteit, elemezni saját szakmai tevékenységét.

2. Alapvető gondozási, ápolási, elsősegélynyújtási tevékenység elvégzése a vizsgabizottság előtt kórházi vagy laboratóriumi környezetben.

A gyakorlati vizsgának a 2. része tételsor alapján történik, melyet a szakképzést folytató intézmény állít össze.

A képzőhely az összeállított gyakorlati tételsort a vizsga időpontját megelőzően 6 hónappal megküldi a Népjóléti Képzési Központnak véleményezésre.

A vizsgázó a gyakorlati vizsgán egy tételt húz.

Felkészülési idő: a tétel kihúzása után 30 perc.

A gyakorlati vizsgára meg lehet hívni azt a tereptanárt, aki a záródolgozat terepgyakorlati helyszínén a vizsgázó munkáját irányította.

IV/2. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és gyakorlatból kap 1-5-ig terjedő érdemjegyet. A vizsgázó csak akkor kaphat szakképesítést igazoló bizonyítványt, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el.