18/1997. (VII. 1.) NM rendelet
egyes szociális szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról, továbbá módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó mentálhigiénés asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § A nevelőszülő és szociális gondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról szóló 38/1996. (XI. 5.) NM rendelet mellékletének a "II. A Jegyzék 48. sorszáma szerint kiadott szociális gondozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című része helyébe a 2. számú mellékletben foglaltak lépnek.
3. § A szociális asszisztens, valamint a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 1/1995. (I. 18.) NM rendelet , valamint a nevelőszülő és szociális gondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek a kiadásáról szóló 38/1996. (XI. 5.) NM rendeletben szereplő szakképesítések esetén a szakmai vizsga szervezésére az egészségügyi és szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmények is jogosultak.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 18/1997. (VII. 1.) NM rendelethez
Jegyzék az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről
A Jegyzék 58. sorszáma szerint kiadott mentálhigiénés asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 8933 01
2. Szakképesítés megnevezése: mentálhigiénés asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mentálhigiénés asszisztens felsőfokú szakképzettségű, mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező szakember, aki - szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési szakképzettséggel és szakképzettségének megfelelő munkakörben eltöltött legalább 3 éves gyakorlattal - saját munkaterületén elsősorban a primér prevenció (egészségkultúra, egészségnevelés, egészséggondozás) területein fejti ki tevékenységét, az általános és specifikus mentálhigiénés célprogramokban közreműködő intézményi és szervezeti feltételek és keretek között.
Felsőfokú végzettséggel rendelkező, mentálhigiénés tevékenységet végző szakember irányítása mellett részt vesz az egészségkultúrára való nevelés egészséglélektani és felvilágosító feladataiban. Elősegíti az egyéni és közösségi mentálhigiénés módszerek és technikák alkalmazását, az adekvát egészségmegőrző életmódprogramok megvalósítását.
Tevékenysége kiterjed a lakosság körében végzett preventív célú mentálhigiénés szemléletformálásra, a magatartáskultúra alakítására, a közösségi együttműködés és szociális érzékenység fejlesztésére, segítő, támasznyújtó kapcsolatok kialakítására, támogató közösségek létrejöttének elősegítésére.
Különböző típusú állami és nem állami intézményekben fejti ki tevékenységét, így szociális, egészségügyi, oktatási és közművelődési, igazságügyi, bűnüldözési büntetés-végrehajtási intézményekben; fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél; munkaszervezetek humánpolitikai és szervezetfejlesztő részlegeiben; önkormányzati, munkaügyi és társadalombiztosítási hivatalokban; egyházi és karitatív szervezetek krízisintervencióval foglalkozó szolgálatainál.
Felkészülten közreműködik a különböző szakterületen dolgozó szakemberekkel való együttműködésben (konzultáció, kooperáció, átirányítás).
Saját személyisége védelmét szem előtt tartva, gondoskodik rendszeres szakmai fejlődéséről.
Feladatait a munkaköre és munkahelye által rendelkezésre bocsátott, a szakmai elvárásoknak megfelelő eszközökkel, a szakmai követelményeknek mindenkor megfelelő munkamódszerek és a szakmai etikai szabályok betartásával végzi. Gyógyító tevékenységre, pszichoterápiára ezen végzettség nem jogosít.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. Közreműködik a lelki egészséget veszélyeztető egyéni, közösségi és szervezeti problémák feltárásban, megoldásában és az ehhez szükséges források felderítésében.
2. Terjeszti az egészség-, a mentálhigiénés magatartási és környezeti kultúrát, felvilágosító, ismeretterjesztő, tájékoztató, pszichoedukatív tevékenységet folytat.
3. Kliensével, illetve klienscsoportjával segítő kapcsolatot létesít és működtet. Ezt a tevékenységet más segítő szakemberekkel team-munkában és folyamatos szupervízió mellett végzi.
4. A kliens, illetve a klienscsoport lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, depriváltak, kisebbségek körében.
5. Felismeri az egyéni és a közösségi válsághelyzeteket és megoldásukban - kompetenciahatárait betartva és folyamatos szupervízió mellett - közreműködik.
6. Rekreációs és szabadidős programokat szervez és irányít önállóan, illetve rehabilitációs, másodlagos és harmadlagos prevenciós munkához nyújt segítséget felsőfokú szakemberek irányításával.
7. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és érdekképviseleti szervezetek, támogató hálózatok szerveződését, és részt vesz azok munkájában.
8. Közreműködik a kliens vagy klienscsoport, illetve a megfelelő szakemberek közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában.
9. Adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el saját mentálhigiénés tevékenységéhez és a vele együttműködő diplomás szakember tevékenységéhez kapcsolódóan.
Általános szakmai követelmények:
a) mentálhigiénés munka szakmai értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés,
b) a mentálhigiénés tevékenységet közvetítő kommunikáció,
c) a mentálhigiénés tevékenységhez szükséges személyes készségek és képességek elsajátítása és karbantartása.
III/2. Követelmények
1. Közreműködik a lelki egészséget veszélyeztető egyéni, családi, közösségi szervezeti problémák feltárásában és az ehhez szükséges források felderítésében.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a család szerepét és jelentőségét,
- a közösség szerepét és jelentőségét,
- a társashatás, a társasbefolyás, a két- és többszemélyes kapcsolati viszony- és erőrendszer törvényszerűségeit,
- a társadalmi folyamatok befolyását a népegészségügyre és a helyi társadalom folyamatainak hatását a kliens, a csoport, a közösség testi-lelki egészségére,
- a csoportjelenségeket és a csoportfolyamatok törvényszerűségeit,
- az érték- és normaképzés szabályait,
- az egyén biológiai, pszichikai és szociális meghatározottságát, a szocializáció, reszocializáció folyamatát,
- az egyén és a társadalom közti szűkebb és tágabb kapcsolatrendszereket,
- az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,
- a viselkedési zavarok és lelki betegségek legfontosabb jeleit,
- a bűnbakképzés tüneteit, okait és kezelését,
- az előítéletesség tüneteit, okait és kezelését,
- a szorongás, az agresszió és az általuk előidézett állapotok, viselkedési folyamatok jellemzőit,
- a magány lélektani vonatkozásait,
- a mai magyar és a helyi társadalom szerkezetét,
- a helyi társadalom önszerveződésének formáit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- elősegíteni az egyéni, csoport, közösség problémáinak feltárását, megfogalmazását,
- felismerni a magatartás és alkalmazkodás zavarait,
- felismerni az egyén, a csoport életvitelének sajátosságait, a lelki egészséget veszélyeztető és az önkárosító tényezőket,
- felmérni és értékelni az egyén, a család, a csoport, a közösség mentálhigiénés állapotát és kóros folyamatait, a rehabilitáció lehetőségét,
- meghatározni a mentálhigiénés ismeretek és készségek átadásának az adott helyzethez igazított, hatékony módszereit,
- megtalálni a tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és emberi erőforrásokat.
2. Terjeszti az egészség-, a mentálhigiénés magatartási és környezeti kultúrát, felvilágosító, ismeretterjesztő és tájékoztató, pszichoedukatív tevékenységet folytat.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a humánökológia legfontosabb fogalmait, összefüggéseit,
- az egészség fogalmát, az egészséges életmód feltételeit, a környezeti és szociális tényezők hatását az egészségre,
- a lelki működés törvényszerűségeit és kóros folyamatait,
- a helyi közösség életviteli szokásait,
- a népbetegségnek számító krónikus megbetegedések társadalmi okait, prevenciós és rehabilitációs lehetőségeit,
- az egészségre ártalmas életviteli szokások és élvezeti szerek hatásait,
- a szenvedélybetegségek kialakulásához vezető okokat, a betegségek tüneteit és megelőzésének lehetőségeit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- részt venni, illetve kezdeményezni helyi közösséget formáló, felvilágosító, szemléletformáló folyamatokat, akciókat,
- egészségnevelési, életvezetési tanácsokat nyújtani, tájékoztatni,
- tevékenyen részt venni az egyén, a család és a közösség lelki egészségének védelmében és fejlesztésében,
- tevékenységével elősegíteni az egyén, a csoport, a közösség környezetvédelmi szemléletének és magatartásának kialakítását és fejlesztését,
- érzékelni a környezeti ártalmakat és az ártalmak kivédésének reális lehetőségeit.
3. Kliensével, illetve klienscsoportjával segítő kapcsolatot létesít és működtet. Ezt a tevékenységét más segítő szakemberekkel team-munkában és folyamatos szupervízió mellett végzi.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a segítő kapcsolat kialakításának, feltételeinek, működtetésének és lezárásának módszereit,
- a segítő munkájának kompetenciahatárait,
- a segítő kapcsolat során kialakuló kapcsolati akadályokat, kommunikációs zavarokat,
- a probléma- és helyzetfeltárás módszereit (környezettanulmány, genogram, ecomap stb.),
- a segítő beszélgetés elemeit, hatótényezőit,
- az esetleírás, esetelemezés követelményeit, szabályait,
- az esetmegbeszélés és a szupervízió folyamatát és szerepét,
- a team-munka feltételeit és követelményeit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- közreműködni - diplomás, mentálhigiénés munkát végző szakember mellett - a segítő kapcsolat kialakításában, működtetésében, valamint megfelelő időben és módon való lezárásában,
- támogató rendszereket felkutatni, új támogató rendszereket szervezni,
- munkájával kapcsolatos problémáit, dilemmáit megfogalmazni,
- az esetmegbeszélés és a szupervízió során szerzett tapasztalatait munkájában felhasználni,
- munkatársaival, illetve más szakmák képviselőivel jó munkakapcsolatban, teamben dolgozni.
4. A kliens, illetve a klienscsoport lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, depriváltak, kisebbségek körében.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a súlyos betegek, haldoklók lelkiállapotának és a gyász folyamatának fázisait,
- a szenvedélybetegség kialakulásának forrásait, a betegség tüneteit és a gyógyuláshoz vezető utakat,
- a szenvedés csökkentésének lehetőségeit,
- az elszigetelődés szociálpszichológiai és személyiséglélektani összefüggéseit,
- a szociális környezet és a mentálhigiénés asszisztens szerepét a gyógyítás folyamatában.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- a szociális és mentális problémák rendszerszerű megközelítésére,
- a krónikus betegek, haldoklók, gyászolók sajátos lelkiállapotának felismerésére, megértésére, énerősítő támogatására,
- a szenvedélybetegség különböző fázisainak felismerésére, a szenvedélybeteggel való eredményes kommunikációra és a szükséges teendők elvégzésére,
- a megbélyegzettség, a kisebbrendűségi érzés felismerésére és kezelésére,
- az elszigetelődés felismerésére és kezelésére.
5. Felismeri az egyéni és a közösségi válsághelyzeteket és megoldásukban - kompetenciahatárait betartva és folyamatos szupervízió mellett - közreműködik.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a csoport és a közösségi folyamatok törvényszerűségeit,
- a fejlődési kríziseket,
- a lélektani krízist provokáló életeseményeket,
- a családi élet és a házassági krízisek, valamint a válság folyamatában a mentálhigiénés segítségnyújtás lehetőségeit,
- a krízisállatot szakaszait,
- a "cry for help" (segélykiáltás) kommunikációt,
- a krízisben lévő kliens támogatásának lehetőségeit és szakemberhez való irányításának útjait.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- krízist észlelni, kompetenciahatárain belül beavatkozni, illetve kliensét a megfelelő szakemberhez közvetíteni,
- meghallani és megfelelően értelmezni a "cry for help" jelzést,
- elősegíteni a kliens lelki és szociális egyensúlyának megtartását, visszaállítását,
- önállóan vagy csoportvezetővel részt venni támogató, közösséget aktivizáló, akciós vagy speciális csoportprogramok szervezésében és vezetésében.
6. Rekreációs és szabadidős programokat szervez és irányít önállóan, illetve rehabilitációs, másodlagos és harmadlagos prevenciós munkához nyújt segítséget felsőfokú szakemberek irányításával.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a harmonikus életvitel feltételeit,
- a fizikai, szellemi képességek megtartásának és fejlesztésének lehetőségeit,
- a foglalkoztatás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés, a testedzés adott körülmények között alkalmazható módszereit,
- a kliens vagy klienscsoport testi-lelki terhelhetőségének határait,
- a másodlagos és harmadlagos prevenció adott közösségben alkalmazható módszereit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- szabadidős, kulturális és fejlesztő programokat szervezni szakemberek, illetve művészek bevonásával,
- rekreációs foglalkozásokat vezetni,
- szakemberek irányításával és útmutatása szerint rehabiltációs foglalkozásokat szervezni, vezetni.
7. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és érdekképviseleti szervezetek, támogató hálózatok szerveződését, és részt vesz azok munkájában.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a társas viselkedés alapjait és meghatározó tényezőit,
- a csoportjelenségeket és a csoportfolyamatok törvényszerűségeit,
- a közösség szerepét és jelentőségét,
- a közösségi mentálhigiéné fogalmát, célját, módszereit, történeti kialakulását, fejlődését, területeit és a beavatkozás kompetenciahatárait.
Alkalmazás a gyakorlatban
A menálhigiénés asszisztens legyen képes:
- felismerni a csoportalakítás lehetőségét, meghatározni célját és működésének kereteit, illetve felsőfokon képzett szakember ilyen irányú tevékenységében közreműködni,
- hatékonyan közreműködni csoportok szervezésében,
- kompetenciahatárainak, illetve a csoportban betöltött szerepének megfelelően beavatkozni, vagy be nem avatkozni a csoportfolyamatokba.
8. Közreműködik a kliens vagy klienscsoport, valamint a különböző szakemberek és intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- az egészségügyi, szociális, művelődési, jogvédelmi és államigazgatási intézmények rendszerét, a kapcsolatfelvétel szabályait,
- a területen működő egyházi és karitatív szervezeteket,
- a területen működő civil szervezeteket,
- az információhoz jutás forrásait, lehetőségeit,
- az érdekérvényesítés helyi rendszerét.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- bevonni a terület állami, egyházi és civil szervezeteit a szemléletformáló, felvilágosító, preventív mentálhigiénés programokba,
- klienseit szükség esetén a megfelelő szakellátáshoz irányítani,
- kliense, illetve klienscsoportja érdekeit képviselni,
- elősegíteni a helyi döntések kialakításában a mentálhigiénés és környezetvédelmi szempontok érvényre jutását.
9. Adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el saját mentálhigiénés tevékenységéhez és a vele együttműködő diplomás szakember tevékenységéhez kapcsolódóan.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- az ügykezelés általános szabályait, az adminisztrációs tevékenység funkcióját, intézményének adminisztrációs szabályait,
- a személyes adatvédelem szabályait,
- az írásbeli dokumentumok készítésének formai követelményeit,
- a munkájával járó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat,
- a szövegszerkesztés, adatbázis-kezelés, az információ tárolásának és előhívásának szabályait.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- az ügykezelés általános, valamint az adott intézmény speciális adminisztrációs szabályainak megfelelően önálló adminisztrációs tevékenységet végezni,
- feladat- és hatáskörének megfelelően ügyintézői feladatokat ellátni,
- segítő kapcsolatairól, segítő beszélgetéseiről jegyzőkönyvet készíteni,
- a csoportfolyamatokról, szakmai megbeszélésekről feljegyzést készíteni,
- munkatársaival együttműködve munkatervet készíteni, pályázatot írni,
- a munkájához szükséges technikai eszközök használatára.
10. Általános szakmai követelmények
a) A mentálhigiénés munka szakmai értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- az általános erkölcsi követelményeket,
- a személyiségi jogokat,
- a segítő hivatások etikai követelményeit,
- a kliens társadalmi csoportjainak, rétegének értékrendjét és etikáját,
- a segítő tevékenység kapcsolatai és dinamikai törvényszerűségeit, határait és az általuk (esetlegesen) generálódó etikai és jogi problémákat.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- az általa közvetített értékeket hitelesen képviselni,
- kliensével egyenrangú kapcsolatot létesíteni, vállalva a szakmai felelősséget,
- tiszteletben tartani kliense döntéseit, értékrendjét, autonómiáját, személyiségi jogait,
- a birtokában lévő információkat a titoktartás szabályai szerint kezelni,
- a segítő kapcsolat létesítése előtt felismerni a potenciális klienshez fűződő, esetleges előítéletét és szerep-összeférhetetlenségét,
- felismerni kliensével való kapcsolatkezelési problémáit és erről szupervizorával konzultálni.
b) A mentálhigiénés tevékenységet közvetítő kommunikáció.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- a társas érintkezés kultúrját,
- a kommunikáció elméleti modelljét,
- a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,
- a nyílt kommunikáció feltételeit és zavaró tényezőit,
- a kommunikáció zavarait,
- saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- nyílt és hiteles kommunikációra,
- a metálkommunikációs jelzések felismerésére és értékelésére,
- saját metakommunikációjának kontrollálására,
- a kliens kommunikációs problémáinak felismerésére,
- a kliens befogadóképességéhez igazodó kommunikációra,
- a kliensnek értő figyelemmel kísért meghallgatására,
- a nondirektivitás szabályait kommunikációjában megfelelő helyen alkalmazni,
- saját szakmai álláspontját megvédeni,
- mások alátámasztott szakmai érveit elfogadni.
c) A mentálhigiénés tevékenységhez szükséges személyes képességek.
Alapvető elméleti ismeretek
Ismerje:
- saját személyiségfejlesztésének lehetőségeit,
- az aktív és passzív pihenés, a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit, teherbírásának határait,
- a kiégés figyelmeztető jeleit és kivédésének technikáit.
Alkalmazás a gyakorlatban
A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:
- önismeretét alakítani és fejleszteni,
- empátiát érezni és empátiás készségét folyamatosan fejleszteni,
- pozitívan gondolkodni,
- felelősen viselkedni és dönteni, tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,
- a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,
- viselkedését kellően kontrollálni,
- szakmai személyiségének karbantartására, esetleges kiégési tüneteinek időben történő észrevevésére és szakszerű feldolgozására.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A szóbeli és a gyakorlati vizsga egy napra szervezhető.
a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, amely az alábbi kérdésköröket öleli fel:
- a mentálhigiénés tevékenységhez szükséges elméleti alapismeretek (társadalom- és szociálpolitikai ismeretek, a szociális munka feladatai, pszichológiai ismeretek);
- a mentálhigiénés tevékenységhez szükséges speciális ismeretek (egészségnevelés-egészséggondozás; a lelki élet átmeneti és tartós zavarai, konfliktus- és kríziskezelés; pszichoterápiás-pszichopatológiai alapismeretek; habilitáció-rehabilitáció; közösségi mentálhigiéné; mentálhigiénés ellátó rendszerek).
A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Népjóléti Minisztérium által kiadott tételgyűjteményből állítja össze.
A szóbeli vizsga időtartama: max. 30 perc.
b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az alapszakmájának megfelelő munkaterületen végzett mentálhigiénés tevékenységének tapasztalatait összegző záródolgozatát szóban kiegészíti és megvédi.
A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.
A záródolgozat megvédése során elsősorban az alábbiakra kell kitérni:
- a mentálhigiénés munka létrejöttének körülményei, folyamata, a megvalósítás menete, munkamódszerei,
- a segítő kapcsolat létrejöttének körülményei,
- a feltárómunka folyamata, a probléma meghatározása,
- a segítségnyújtás célja, az intervenciós módszerek és lehetőségek,
- az erőforrások feltárásának módszerei,
- más szakemberekkel való együttműködés formái és tartalma,
- a segítő kapcsolat alakulása, jellemző történései, fordulatai,
- az elért eredmények és kudarcok elemzése,
- kapcsolat lezárásának körülményei, lépései, módszerei,
- a saját szerep értelmezése,
- tevékenységének etikai vetülete, dilemmái,
- a tapasztalatok összegzése.
A gyakorlati vizsga időtartama: max. 30 perc.
IV/2. A vizsga értékelése
A vizsgázó szakmai tudása az egyes vizsgarészeken elért teljesítmény alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kerül értékelésre:
a) Szakmai elméleti vizsga
A szóbeli vizsgarészek témaköreit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmények alapján úgy kell meghatározni, hogy a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
- A záródolgozatot a szakszerűség alapján 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
- A védést-kiegészítést 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsgarészek osztályzatainak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.
c) Szakképesítő vizsga értékelése
- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén javítóvizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt 3 hónap eltelte után javítóvizsgát tehet.
IV/3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- betöltött 21. életév,
- érettségi bizonyítvány,
- szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési szakképzettséget igazoló bizonyítvány,
- a szakképzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlatról szóló igazolás,
- elméleti képzésen való személyes részvételről szóló igazolás a KOP-ban meghatározott eredményes beszámolók alapján,
- 120 óra (szakmai készségfejlesztő) csoportmunkában való részvétel igazolása,
- a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása a KOP előírásai alapján,
- záródolgozat, melyen szerepel az esetmegbeszélő csoport vezetőjének értékelése és aláírása.
IV/4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
2. számú melléklet a 18/1997. (VII. 1.) NM rendelethez
"II.
A Jegyzék 48. sorszáma alatt kiadott szociális gondozó és szervező szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 52 8933 01
2. Szakképesítés megnevezése: szociális gondozó és szervező
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szociális gondozó és szervező középfokú szakképzettséggel rendelkező szociális szakember, tevékenységét az élet bármely szakaszában (jellemzően az idősek és a fogyatékos emberek körében) fejti ki az állami és magánszféra területén működő intézményekben és a területi gondozásban. Támogatja az egyént/csoportot önálló életvezetésében. Feladatkörén belül megtervezi, megszervezi és működteti a rábízott csoport gondozási rendszerét. A gondozott (egyén/csoport) állapotától függően folyamatosan szervezi és irányítja a testi, lelki és szociális gondozással kapcsolatos feladatok elvégzését, mely feladatok elvégzésében ő maga is tevékenyen részt vállalhat. Tevékenysége során a saját, a gondozott és a gondozottat támogató rendszerek erőforrásait mozgósítja.
Prevenciós feladatok ellátásában részt vesz. Munkáját (szociális vagy egészségügyi) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakember irányítása mellett, vagy ennek hiányában önállóan végzi. Tevékenysége során az egy gondozási egységnek megfelelő (50 fős gondozotti létszám) szociális alapellátás területén (gyermekek napközbeni ellátása, étkeztetés, házi gondozás, családsegítés), valamint nappali és átmeneti ellátást biztosító szakosított szociális ellátásoknál (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézményei, nappali melegedők, szenvedélybetegek nappali intézményei, gyermekek átmeneti otthona, időskorúak gondozóháza, fogyatékosok gondozóháza, hajléktalanok éjjeli menedékhelye) irányít(hat)ja a komplex gondozásban résztvevő középfokú képzettséggel rendelkező (vagy szakképesítés nélküli) dolgozók munkáját. Vezető, szervező, irányító feladatokat láthat el (munkacsoport tagjaként) idősek ápoló gondozó otthonaiban egy gondozási egységnek megfelelő (50 fő) gondozotti létszám esetén mint műszakvezető vagy (részleg)osztályvezető gondozó, szociális feladatokat ellátó gondozó, foglalkoztatásvezető.
A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
1. Felméri az adott terület szociális problémáit (a gondozásra szorulók körét, igényeit, megszervezi ellátásukat).
2. A területi igényeknek megfelelően kis ellátórendszereket (egy gondozási egységnek megfelelő - 50 fős - szociális alapellátást, nappali és átmeneti szakosított szociális ellátást) tervez, szervez és működtet.
3. Gondozottjával segítő kapcsolatot épít ki, és azt igyekszik legjobb tudása szerint folyamatosan fenntartani (a gondozott igényeihez alkalmazkodva).
4. Gondozási tervet készít, és ez alapján dolgozik.
5. Közvetlen gondozási (testi-lelki-környezeti) feladatokat lát el az egyének/csoportok körében, a területi és intézeti ellátás keretében.
6. Az egyén/csoport egészségi állapotának megőrzése érdekében prevenciós feladatokat végez.
7. Alapápolási feladatokat lát el, az orvos utasításainak megfelelően.
8. Alkalmazza (szakember tanácsai szerint) a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket, s ezek használatára megtanítja a gondozottat és a gondozott környezetét.
9. Rekreációs tevékenységet szervez és végez önállóan az egyén/csoport körében.
10. A veszélyhelyzetek felismerése, feltárása után törekszik ezek elhárítására kompetenciahatárainak betartása mellett.
11. Tájékoztatja gondozottját az igénybe vehető szociális ellátásokról, közreműködik ezek igénybevételében. Végleges intézeti elhelyezés esetén felkészíti a gondozottat a beköltözésre.
12. Tevékenységét az egyén/csoport ellátásában résztvevő szakemberekkel együttműködve - munkacsoport tagjaként - végzi.
13. Vezeti a munkájához szükséges dokumentációt, információkat gyűjt és továbbít a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.
14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A szakképesítés általános szakmai követelményei
1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- a gondozott autonómiájának (emberi szuverenitásának) fenntartása mellett szakszerű segítséget nyújtani,
- előítéletek nélkül segíteni minden hozzáforduló embert,
- a segítséget igénylő ember (idős, beteg, fogyatékos) értékeinek felismerésére,
- elfogadni a sajátjától eltérő életstílusokat,
- tiszteletben tartani gondozottja döntéseit, értékrendjét.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a segítő tevékenység dilemmáit,
- a szociális munka nemzetközi és hazai etikai kódexét,
- az adott terület kultúrájának (szubkultúráinak) sajátosságait, értékrendjét.
2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- az asszimetrikus gondozó-gondozott viszonyban gondozottjával egyenrangú partnerként kommunikálni,
- a hiteles énközlésre,
- a nyílt és hiteles kommunikációra,
- a metakommunikációs jelzések felismerésére, értékelésére,
- saját szakmai álláspontját megvédeni,
- mások alátámasztott szakmai érveit elfogadni,
- különböző képességű, képzettségű és társadalmi helyzetű emberekkel szakmai álláspontját megértetni.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a verbális és nonverbális kommunikáció jellemzőit,
- a kommunikáció elméleti modelljét,
- a kongruens kommunikáció problémáit,
- gondozottja sajátos kommunikációs jelzéseit.
3. A munkavégzéshez szükséges önismeret.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- saját személyiségének védelmére,
- reális önismerete kialakítására,
- empátiás és kooperációs képességének fejlesztésére,
- a kiégés figyelmeztető jeleinek felismerésére.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a személyiségről szóló legfontosabb felfogásokat,
- a különböző személyiségtípusok jellemzőit,
- a személyiségfejlesztés számára fontos módszereit,
- a kiégés figyelmeztető jeleit,
- a kiégés elleni védekezés néhány technikáját.
III/2. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. Felméri az adott terület szociális problémáit (a gondozásra szorulók körét, igényeit).
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- együttműködni az illetékes önkormányzat szakembereivel,
- államigazgatási eljárást kezdeményezni a gondozott megbízása alapján,
- alkalmazni mindazon módszereket, melyekkel szociális problémákat lehet feltárni, a segítséget igénylők körét megállapítani,
- megtervezni és végrehajta(t)ni gondozási folyamatot,
- megszervezni és irányítani a szakképzett és szakképzetlen dolgozók munkáját.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a mai magyar társadalom szerkezetét,
- a társadalmi egyenlőtlenségek keletkezésének és újratermelődésének okait és folyamatát,
- az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,
- a helyi társadalom önszerveződési formáit,
- az egyén és a társadalom közötti szűkebb és tágabb kapcsolatrendszereket.
2. A területi igényeknek megfelelően kis ellátórendszereket (egy gondozási egységnek megfelelő - 50 fős - szociális alapellátást, nappali és átmeneti szakosított ellátást) tervez, szervez és működtet.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- megfelelő helyzetkép kialakítására, helyzetelemzésre,
- a meglévő szociális intézmények szolgáltatásainak (esetleg új intézmény, ellátási forma létrehozásának) megszervezésére,
- a szervezéshez szükséges munkacsoport kialakítására,
- a rendelkezésre álló emberi erőforrás hatékony működtetésére,
- a szükséges munkafolyamatok megtervezésére,
- a tervezett munkavégzés ellenőrzésére, bonyolítására,
- a létrehozott (vagy javított) ellátási rendszer működésének beindítására,
- a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a vezetés-irányítás fogalmát, módszereit és jellemzőit,
- a munkaerőpiac alapvető működését,
- a munkaerőpiac helyzetét,
- a munkavégzéshez kapcsolódó alapvető jogszabályokat,
- a szociális ellátórendszerek létrehozásának feltételeit,
- a szervezési tevékenység menetének sorrendjét,
- a szervezési munka szakaszait, a szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat,
- a meglévő rendszerek működésének javítására irányuló tevékenységi formákat,
- a szociális segítő szolgálat intézményeinek optimális paramétereit,
- a szociális intézményhálózat felépítését, szolgáltatásait,
- az egészségügyi ellátás intézményrendszerét a kapcsolattartás, a kölcsönös segítségnyújtás érdekében,
- a szociális és egészségügyi ellátóhálózatban megjelenő új gondozási módokat,
- az ellátási rendszer (intézmény) létrehozásának személyi, tárgyi és jogi feltételeit, a működtetéshez szükséges megszerezhető anyagi támogatások rendszerét.
3. Gondozottjával segítő kapcsolatot épít ki, és azt igyekszik legjobb tudása szerint - a gondozott igényeihez alkalmazkodva - folyamatosan fenntartani (fenntartatni).
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- a segítő beszélgetés elemeit alkalmazni,
- információt szerezni és adni szóban vagy írásban,
- észlelni az életciklus váltások mentén jelentkező normatív kríziseket, és ismerje a segítés módját,
- felismerni a különböző fejlődési szakaszok pszichés jellemzőit, ezek kihatását a személyiségre,
- a belső erőforrások felderítésére és mozgósítására,
- segítséget nyújtani a nyugdíjas korra (életútváltozásra) való felkészülésben és a kreatív időskor megvalósításában,
- a kapcsolaton belül a segítségre szoruló ember autonómiáját erősíteni, emberi szuverenitását megtartani.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a segítő beszélgetés elemeit,
- a társas viselkedés alapjait és az azokat meghatározó tényezőket,
- a segítő kapcsolat formáit, jellemzőit, követelményeit,
- a segítő kapcsolat kezdetét, a klienskapcsolat fenntartásának és befejezésének módjait,
- az előítéletes magatartást, és legyenek eszközei az ilyen magatartás "kezelésére",
- legyen tisztában az előítéletek kialakulásának okaival.
4. Gondozási tervet készít, és ez alapján dolgozik.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- alkalmazni a gondozási folyamat elemeit munkája során,
- pontos felmérést készíteni a gondozott (egyén/csoport) saját és környezete erőforrásairól,
- megtervezni a gondozott (egyén/csoport) szükségletkielégítésének támogatását,
- figyelembe venni a kliens (gondozott) önállóságát és aktivitását,
- végrehajtani (vagy végrehajtatni) a gondozási tervet,
- értékelni az elvégzett gondozási folyamatot.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a szükségletkielégítés hiányosságaiból adódó problémákat,
- az emberi szükségletek rendszerét,
- a gondozás elemeit, formáit,
- az erőforrások számbavételének módszereit,
- az igénybe vehető erőforrások körét.
5. Közvetlen gondozási (testi-lelki-környezeti) feladatokat lát el az egyének/csoportok körében, a területi és intézeti ellátás keretében.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges eszközöket,
- a gondozott fizikális állapotának szinten tartására, fejlesztésére, szükség esetén szakirányú ellátás felé való irányításra,
- alkalmazni a személyi és környezeti higiénia alapelveit,
- átadni a gondozott képességeihez és környezetéhez adaptált háztartásvezetési-szervezési ismereteket,
- betegség esetén a gondozottat megfigyelni, a tüneteket jelezni a háziorvosnak (ápolónőnek),
- az egészségi állapotnak megfelelő szaksegítséget kérni,
- a gondozott fizikai és szellemi aktivitásának fenntartására (fejlesztésére),
- a gondozott igényeihez és meglévő (fejleszthető) képességeihez igazodva munkajellegű és szabadidős foglalkozás szervezésére,
- közreműködni az ünnepi programok előkészítésében, a hagyományok ápolásában a házi segítségnyújtás és az intézeti gondoskodás területén egyaránt,
- a gondozottat és környezetét megtanítani a gyógyászati segédeszközök és rehabilitációs eszközök használatára,
- a gondjaira bízott ember érdekeit megfelelően képviselni, helyette hivatalos ügyekben - meghatalmazás alapján - eljárni,
- a gondozott viselkedésének formálására a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban,
- a gondozott meglévő tárgyi környezetének működtetésével, az élettér és komfortérzés biztosítására,
- a gondozott személyi környezetének bevonására a gondozás folyamatába,
- a súlyos - gyógyíthatatlan - beteg, a haldokló kísérésére,
- a haldokló kísérésében a családot is támogatni,
- segítséget nyújtani a gyászmunkában.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a szükségletek kielégítéséhez igazodó feladatokat,
- a személyi és környezeti higiénia alapelveit,
- a háztartásgazdálkodás alapelveit,
- az idős és a fogyatékos ember fizikai és biológiai jellemzőit,
- az adott település, térség kulturális hagyományait, szokásait,
- a meggyőzés és elfogadás korosztályi jellemzőit,
- az igénybe vehető szociális ellátás intézményrendszerét,
- az elmúlás fázisait,
- a gyász feldolgozásának pszichológiai folyamatait.
6. Az egyén/csoport egészségi állapotának megőrzése érdekében prevenciós feladatokat végez.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- az egészséges életmód kialakításához tanácsokat adni,
- az egészséges életmód feltételeinek megteremtésére (pihenés, szabadidő-szervezés, étkezés, háztartásvezetés, mozgás, jó emberi kapcsolatok, öltözködés, egészséges környezet kialakítása),
- a lelki harmónia visszaállítására, illetve folyamatos fenntartására,
- a mesterséges környezet károsító hatásainak kivédésére.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a prevenció fajtáit (primer, secunder, tercier),
- az egészséges életmód feltételeit és a feltételek biztosításának lehetőségeit,
- a fogyatékosok állapotromlásának megelőző módjait,
- a helyi társadalom ártó-védő hatásait (étkezési, életviteli szokások, szertartások, népi gyógymódok),
- a fontosabb népegészségügyi, népmozgalmi mutatókat.
7. Alapápolási feladatokat lát el, az orvos utasításainak megfelelően.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- az egészség-betegség fogalmának értelmezésére,
- felismerni és helyesen értékelni gondozottja panaszait és tüneteit, s ehhez adekvát segítséget kérni,
- együttműködni az egészségügyi ellátás szakembereivel,
- gondozási feladatokat ellátni a fertőző megbetegedések megelőzése vagy tovaterjedésének megakadályozása terén,
- szakszerűen elsősegélyt nyújtani, a helyszínt biztosítani és szakszerű segítséget kérni,
- az ágyazás-fürdetés-etetés szakszerű lebonyolítására,
- a gondozott egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő mozgatásra,
- kényelmi eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ülőpárnák, sarokgyűrű, etetőasztal stb.) alkalmazására,
- felfekvések kialakulásának megelőzésére, a kialakult felfekvés kezelésére,
- a személyi és környezeti higiénia, a testápolás szükségleteinek biztosítására, különös tekintettel a fogyatékosok körében,
- a gondozott táplálására, folyadékszükségletének biztosítására,
- a beteg pihenésének biztosítására,
- az egyszerűbb gyógyszerek orvosi utasítás alapján történő beadására,
- intramuszkuláris (i. m.) és subcutan (s. c.) injekció orvos utasítása alapján történő beadására,
- a gondozott korának és egészségi állapotának megfelelő étkezés biztosítására, az étkezés segítésére.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a tartós fekvés szövődményeit,
- az emberi élet egyes szakaszainak testi, élettani és szükségleti változásait, az egyes életkorok jellemző problémáit,
- a leggyakoribb krónikus megbetegedések okait, vezető tüneteit, szövődményeit, rizikófaktorait és megelőzésük lehetőségeit,
- az egyszerűbb vizsgálati módszereket és adatainak rögzítését,
- a banális megbetegedések tüneteit és ellátásuk lehetőségeit,
- a "házipatikában" tartható gyógyszereket, a természetes gyógymódokat,
- az emberi test felépítését, életműködéseit és fontosabb normálértékeit,
- a fogyatékosság fogalmát, típusait, gondozási módszereiket.
8. Alkalmazza (szakember tanácsai szerint) a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket, s ezek használatára megtanítja a gondozottat és a gondozott környezetét.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- felíratni és kiváltani - beszerezni - a szakember által javasolt gyógyászati segédeszközöket,
- a gondozott egészségi (fizikai) állapotának megfelelő mozgatására,
- gyógytornász tanácsai szerint a gyógyászati segédeszközök használatának elsajátítására,
- a gondozottat és a laikus segítőt megtanítani az eszközök használatára.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a rehabilitáció fogalmát,
- az alapvető rehabilitációs (mozgást elősegítő) gyógyászati segédeszközöket, azok használatát,
- a gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez szükséges társadalombiztosítási támogatások formáit.
9. Rekreációs tevékenységet szervez és végez önállóan az egyén/csoport körében.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- a szabadidő célszerű és hasznos eltöltésének megszervezésére,
- a gondozott fizikai és szellemi képességeinek megtartására, fejlesztésére az általa szervezett tevékenységek kapcsán,
- egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás szervezésére, bonyolítására,
- elősegíteni a kiegyensúlyozott, harmonikus élet fenntartását,
- új (hasznos vagy szórakoztató) tevékenységekre megtanítani gondozottját.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a foglalkoztatás legfontosabb elemeit,
- a fizikai és szellemi képességek megtartásának, fejlesztésének feltételeit,
- az idős, beteg vagy fogyatékos ember (gyermek) testi és lelki terhelésének lehetőségeit,
- a szabadidő célszerű eltöltésének hatását az ember biológiai-pszichés állapotára,
- a semmittevés lélekromboló hatását.
10. A veszélyhelyzetek felismerése, feltárása után törekszik ezek elhárítására, kompentenciahatárainak betartása mellett.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- hirtelen állapotrosszabbodás (eszméletvesztés, baleset) esetén szakszerű elsősegélynyújtásra,
- a lelki egészség hiányának felismerésére, adekvát segítség kérésére,
- a kóros lelki jelenségek felismerésére, jelzésére,
- az egyéni krízisállapotok felismerésére és szakszerű segítség kérésére.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a lelkibeteggé válás okait, legyen képes beavatkozni és segítséget nyújtani,
- a társadalmi anómiákat és az egyén alkalmazkodási stratégiáit az anómiákhoz,
- a krízisállapot és krízishelyzet jellemzőit,
- a szociális krízis enyhítésének ellátási formáit,
- a különböző élethelyzetek szükségleteit,
- a gyakran előforduló háztartási baleseti veszélyeket, tudja ezeket kivédeni és kivédésükre megtanítani a gondozottat,
- a legfontosabb tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokat, a méreg fogalmát és tárolásának lehetőségeit.
11. Tájékoztatja gondozottját az igénybe vehető szociális ellátásokról, közreműködik ezek igénybevételében. Végleges intézeti elhelyezés esetén felkészíti a gondozottat a beköltözésre.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- a megfelelő beavatkozási módokkal (tanácsadás, felvilágosítás, közvetítés, képviselet) segíteni gondozottján,
- önálló cselekvésre a gondozott felhatalmazása alapján és a gondozott érdekében,
- bemutatni az igénybe vehető szociális ellátások előnyeit és hátrányait,
- úgy segíteni gondozottját a választásban, hogy az egyén megtarthassa az önálló döntés lehetőségét,
- a szociális intézményekkel való kapcsolattartásra,
- az előgondozás feladatainak ellátására,
- a véglegesen elhatározott környezetváltozás pszichés terhelésének könnyítésére,
- az elhelyezést nyújtó szociális intézmény (házirendjének) bemutatására.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- a szociális gondoskodás ellátási formáit, intézményrendszerét,
- az intézményes gondozás rendszerét és funkcióit, igénybevételének módját,
- az államigazgatási eljárások folyamatát, a helyi szakigazgatási szervek hatáskörét,
- az ügyintézés menetét, folyamatát,
- az ellátások igénybevételéhez szükséges jogszabályokat,
- az izoláció, a szorongás okozta tüneteket, kezelésük módját,
- a beilleszkedés problémáit, megkönnyítésének lehetőségeit.
12. Tevékenységét az egyén/csoport ellátásában résztvevő szakemberekkel együttműködve - munkacsoport tagjaként - végzi.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- munkacsoporton belül feladatokat vállalni,
- felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek szakmai irányítását elfogadni,
- az irányítása alá tartozó szakemberek (és egyéb segítők) munkáját szervezni és irányítani,
- saját munkáját megszervezni és értékelő módon vizsgálni,
- véleményt mondani mások munkájáról, a munkacsoport tevékenységéről,
- feltárni a munkamegosztásban, illetve a munkaszervezésben rejlő esetleges hiányosságokat,
- az esetmegbeszéléseken való alkotó részvételre.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- saját kompetenciája korlátait, határait, csoporton belüli szerepét, feladatait,
- a csoportjelenségek és csoportfolyamatok törvényszerűségeit,
- az esetmegbeszélés technikáit, az esetmegbeszélések célját,
- a szakmai együttműködés szabályait,
- az adott településen - munkahelyen - kialakult munkacsoportok rendszerét.
13. Vezeti a munkájához szükséges dokumentációt, információt gyűjt és továbbít a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- az adott intézményben használatos dokumentumok vezetésére,
- számítógépet kezelni,
- megtalálni a számítógépes adatfeldolgozás kihasználásának lehetséges helyeit,
- használni alapvető számítástechnikai eszközöket és azokat kezelni,
- kész programokat használni,
- a számítógépbe adatokat felvinni, rögzíteni, szükség esetén visszakeresni, felhasználhatóvá tenni,
- tudjon információt gyűjteni, továbbadni,
- számítógépes tudását önállóan fejleszteni, újabb programokat megismerni.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- az adott intézmény információs és dokumentációs rendszerét,
- az alapvető számítástechnikai eszközöket,
- a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat.
14. Tudását, ismereteit folyamatosan megújítja, bővíti.
A szociális gondozó és szervező legyen képes:
- folyamatos önképzésre,
- a megszerzett ismeretek hasznosítására és másoknak való átadására,
- igénybe venni és felhasználni az érdeklődését és szakmai tevékenységét segítő hazai és nemzetközi szakirodalmat.
A szociális gondozó és szervező ismerje:
- felnőtt tanulás sajátosságait,
- saját tanulási stílusát,
- a fellelhető hazai és nemzetközi szakirodalom beszerzésének módjait,
- a szakmai továbbképzés lehetőségeit.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga része
A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll.
Az elméleti vizsgán a vizsgázó számot ad a szakterületének gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő, tudományos (az elméleti oktatás során elsajátított) ismereteiről.
a) A szóbeli vizsga kérdéskörei és időtartama
A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely tétel az alábbi három kérdéskört öleli fel:
- társadalmi és szociálpolitikai ismeretek a szociális munka alapfogalmai,
- a gondozás és területei (testi, lelki és környezeti gondozás),
- egészségügyi alapismeretek.
A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítést folytató intézménynek kell összeállítani.
Az összeállított vizsgatételsort a képzőintézmény a vizsga időpontja előtt hat hónappal megküldi a Népjóléti Képzési Központnak jóváhagyásra.
Felkészülési idő: a tétel kihúzása után 30 perc.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll:
1. A gyakorlóhelyeken végzett munkatevékenységről készített záródolgozat megvédése. A hallgató a záródolgozatot a vizsgát megelőzően 30 nappal köteles benyújtani. A záródolgozat terjedelme 10 gépelt oldalnál kevesebb nem lehet.
A záródolgozatot készítő hallgató két témakör közül választhat:
I. Esetleírás.
II. Az intenzív gyakorlat komplex elemzése.
A záródolgozat elkészítésével (illetve megvédésével) a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy az elméleti oktatás és a gyakorlatok elsajátítása közben szerzett ismereteivel és jártasságával átlát egy komplex problémát, képes más szakemberekkel együttműködni a probléma megoldásában, tudja alkalmazni a felelős munkavégzéshez szükséges elméleti-gyakorlati felkészültségét, ismereteit, elemezni saját szakmai tevékenységét.
2. Alapvető gondozási, ápolási, elsősegélynyújtási tevékenység elvégzése a vizsgabizottság előtt kórházi vagy laboratóriumi környezetben.
A gyakorlati vizsgának a 2. része tételsor alapján történik, melyet a szakképzést folytató intézmény állít össze.
A képzőhely az összeállított gyakorlati tételsort a vizsga időpontját megelőzően 6 hónappal megküldi a Népjóléti Képzési Központnak véleményezésre.
A vizsgázó a gyakorlati vizsgán egy tételt húz.
Felkészülési idő: a tétel kihúzása után 30 perc.
A gyakorlati vizsgára meg lehet hívni azt a tereptanárt, aki a záródolgozat terepgyakorlati helyszínén a vizsgázó munkáját irányította.
IV/2. A vizsga értékelése
A vizsgázó elméletből és gyakorlatból kap 1-5-ig terjedő érdemjegyet. A vizsgázó csak akkor kaphat szakképesítést igazoló bizonyítványt, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el.
Az elméleti jegy a szóbeli tétel három témakörére adott válasz osztályzatainak átlagából áll össze.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a záródolgozat értékelésére, a záródolgozat megvédésére, valamint a gyakorlati tétel megoldására adott osztályzatok átlaga adja.
Eredménytelen vizsga esetén a jelölt 2 éven belül javítóvizsgát tehet abból a vizsgarészből, amelyből elégtelenre vizsgázott.
IV/3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben:
- érettségi bizonyítvány,
- sajátélményű személyiségfejlesztő csoport elvégzéséről szóló igazolás,
- a záródolgozat bemutatása,
- 1100 óra elméleti képzésben és 1100 óra szakmai gyakorlaton való részvétel igazolása,
- a munka melletti képzési formában - ha a hallgató a képzés ideje alatt szociális munkakörben dolgozik - az elméleti képzés 30%-a távoktatási formában történhet, valamint a szakmai gyakorlatból 500 óra terepgyakorlat saját munkahelyen is megszerezhető,
- sikeres beszámolók az elméleti oktatás tantárgyaiból.
IV/4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható."