7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelet

a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 83. §-ának (3) bekezdésében, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következő rendeletet adjuk ki:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya

a) az általános hadkötelezettség alapján fegyver nélküli és fegyveres katonai (határőr) szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos, póttartalékos katonára (határőrre), az e szolgálatok ellátására kötelezett személyre (a továbbiakban együtt: hadköteles),

b) a közép- és a felsőfokú oktatási intézménybe pályázó, illetőleg tanulmányokat folytató személyre, valamint a honvédségi ösztöndíjasokra (szerződéskötés előtt és tanulmányaik során), továbbá

c) az egészségi alkalmasság elbírálásában részt vevő, illetőleg a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti közreműködésre kötelezett szervekre és intézményekre

terjed ki.

(2) A katonai egészségi alkalmasság megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a polgári szolgálat teljesítését kérő személyre is alkalmazni kell. A polgári szolgálatot teljesítő egészségi alkalmasságának megállapítását szabályozó külön jogszabály hatálybalépéséig e rendeletnek a katonai egészségi alkalmasság felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ahol e rendelet a felülvizsgálaton részt vevő képviselőt jelöl - a polgári szolgálatot teljesítő esetében - a Munkaügyi Központ képviselőjét kell érteni.

A katonai egészségi alkalmasság

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság (a továbbiakban: egészségi alkalmasság) - magába foglalva a pszichikai és az élettani-erőnléti adottságokat is - az egyénnek a környezettel fennálló olyan biológiai egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a katonai szolgálat teljesítését, így a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodást és a katonai szakmai követelmények megfelelő teljesítését.

(2) A katonai szolgálat teljesítésére az a személy alkalmas, aki biológiailag (fizikai és pszichikai szempontból) megfelelően fejlett, és nincs olyan alaktani (külső vagy belső), illetőleg funkcionális elváltozása, betegsége, kórállapota vagy fogyatkozása, amely a katonai szolgálata teljesítését kizárja, illetőleg akinél a szolgálat teljesítése során sem kell számolni az egészségi állapota rosszabbodásának veszélyével.

(3) A katonai egészségi alkalmasság

a) teljes, ha az egyén szervezete a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel,

b) korlátozott, ha az egyén szervezete a (2) bekezdés szerinti normálisnak tekinthető állapottól eltér ugyan, de ez az eltérés nem éri el azt a mértéket, amely a katonai szolgálata teljesítését kizárja,

c) speciális, ha az egyén olyan fizikai, pszichikai tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek az egyes speciális (fegyvernemi vagy beosztási) katonai tevékenység végzését lehetővé teszi.

(4) A korlátozott egészségi alkalmasságú személy meghatározott beosztást láthat el, vagy mentesül a katonai szolgálattal együttjáró, de nem alapvető követelmények teljesítése alól.

(5) Az egészségi alkalmasság megállapításakor elbírálják a hadköteles katonai szolgálatra való képességének egészségi okból történő átmeneti megszűnését, illetőleg korlátozottságát is, amely a katonai szolgálat alóli teljes (egészségügyi szolgálatmentesség és egészségügyi szabadság), vagy részleges (egyes szolgálati kötelezettség alóli mentesség) felmentését eredményezi.

(6) Az egészségi alkalmasságot az orvos és pszichológus állapítja meg, tevékenységükért etikai, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.

(7) Az alkalmassági vizsgálat (felülvizsgálat) célja a vizsgált személy

a) egészségi alkalmassági fokozatának,

b) speciális alkalmasságának, valamint

c) a katonai tanintézetbe és honvédségi ösztöndíjra jelentkező pályaalkalmasságának, továbbá

d) a katonai tanintézet hallgatója, növendéke, valamint a honvédségi ösztöndíjas hallgató esetében az állapotváltozástól függő egészségi alkalmasság elbírálása, valamint

e) a hadkötelesnek és a (7) bekezdés d) pontja szerinti személyeknek a honvédelmi kötelezettségeik, illetőleg a szolgálati kötelmeik (tanulmányaik) teljesítésével összefüggő betegségeik, baleseteik véleményezése.

3. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálását meghatározó betegségcsoportokhoz (fogyatékossághoz) kapcsolt egészségi alkalmassági fokozatok ismérveit a rendelet 2. számú mellékletét képező "A betegségek és fogyatékosságok táblázata" (a továbbiakban: Táblázat) állapítja meg.

(2) A Hvt. 83. §-ának (2) bekezdése szerinti - a sorozáskor, a katonai szolgálat teljesítése során, valamint a hadkötelezettség teljes időtartama alatt megállapítható - egészségi alkalmassági fokozatok nyomtatott nagybetűvel a következők szerint jelölendők:

a) "Katonai szolgálatra alkalmas": "A; B; C; D";

b) "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan": " I"

c) "Katonai szolgálatra alkalmatlan": "E"

(3) A katonai szolgálatra alkalmas minősítés az alkalmasság fokozatának, illetőleg a beosztási alkalmasság szakmai megítélésének szempontjából az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személyek közül a rendfokozat nélküli honvéd és a tisztes rendfokozatúak esetében a következő alfokozatokra oszlik:

a) "Alkalmas korlátozás nélkül": "A". Az ilyen minősítésű hadköteles egészségi szempontból - a speciális alkalmasságú beosztások kivételével - bármely katonai beosztást elláthat;

b) "Alkalmas fogyatkozással, fizikai korlátozás nélkül": "B" Ezt a minősítést többnyire szemészeti, hallószervi és kisfokú szellemi (idegrendszeri) elváltozásoknál kell alkalmazni. Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztásokat láthat el, ahol az érzékszervek, az idegrendszer fogyatkozás nélküli állapota az adott katonai beosztásban nem meghatározó követelmény;

c) "Alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással": "C". Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztást láthat el, ahol fokozott, az átlagost meghaladó fizikai, pszichikai igénybevétel a katonai követelmények között nem szerepel;

d) "Alkalmas szakmájának, képesítésének vagy polgári foglalkozásának megfelelő beosztásban": "D". Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztást láthat el, amelynek a követelményei gyakorlatilag egybeesnek a tanult szakmájának, képzettségének, vagy tényleges polgári foglalkozásának fizikai-szellemi jellemzőivel. (Ezek hiányában a sorozás alkalmával megállapítottak szerint "B" vagy "C" kategóriába kellene sorolni.)

(4) A (3) bekezdésben nem említett hadköteles alkalmasságát csak a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés b)-c) pontjai szerint lehet megállapítani.

(5) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személy, ha egészségileg alkalmatlan minősítésű a pályázandó szakra, a pályaalkalmassági vizsgálat alapján más szakra alkalmas lehet. Ha a pályázó ez utóbbi szakot választja, e szakra alkalmasnak kell minősíteni. Ennek megfelelően a pályázó minősítése egészségileg alkalmas ("A") vagy alkalmatlan ("E") lehet.

(6) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével a hadkötelesek, valamint a katonai tanintézetekbe és honvédségi ösztöndíjra jelentkezők és tanulmányokat folytatók egészségi alkalmasságát a következők szerint kell elbírálni:

a) A Táblázat I. rovata szerint:

a (3) bekezdés szerinti személyekét (rendfokozat nélküli honvéd és a tisztes) a sorozáskor és a katonai szolgálatra való kötelezettség teljes időtartama során (a tényleges katonai szolgálatteljesítés és a tartalékos állomány időszakában).

b) A Táblázat II. rovata szerint:

a (4) bekezdés szerinti személyekét (tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, tiszthelyettes) a bevonulás előtt, valamint az (5) bekezdés szerinti személyekét (katonai tanintézeti felvételét kérő és honvédségi ösztöndíjra pályázók, illetőleg tanulmányokat folytatók), továbbá a búvárbeosztásra tervezett, illetőleg ilyen beosztást ellátókét.

c) A Táblázat III. rovata szerint:

a (4) bekezdés szerinti személyekét (tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, tiszthelyettes) a bevonulás után (a katonai szolgálat teljesítése során), valamint a tartalékos parancsnoki (tiszt és tiszthelyettes) képzésre jelentkezőkét, illetőleg e képzésre tervezett személyekét, továbbá a sorkatonai szolgálatra kötelezett orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos és pszichológus egészségi alkalmasságát. A katonai tanintézeti hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas egészségi alkalmasságát a tanulmányok során egészségi állapotváltozás esetén.

MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

A SOROZÁS ELŐTTI EGÉSZSÉGI VIZSGÁLATOK

A hadköteles korban lévő személy katonai alkalmasságának előzetes orvosi vizsgálata

4. § (1) A jegyző a Hvt. 71. §-ában meghatározott jogkörében eljárva - az R. 38. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi adatok nyilvántartása érdekében - a hadköteles azonosítását szolgáló személyi adatok (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím) megjelölésével kiállítja a hadköteles korban lévő személyről a "Dolgozó Egészségügyi Törzslapját" (a továbbiakban: egészségügyi törzslap).

(2) A Hvt. 85. § (1) bekezdésére figyelemmel a jegyző az 5. § (2) bekezdése szerinti orvos megjelölésével a hadköteles egészségi alkalmasságának elbírálásához szükséges orvosi (szakorvosi) vizsgálatokra rendelő határozata mellékleteként megküldi a hadkötelesnek az egészségügyi törzslapot, amely az orvosi vizsgálati eredmények dokumentálására szolgáló okmány.

5. § (1) A jegyző határozata alapján a hadköteles - az elrendelő határozattal és a részére megküldött egészségügyi törzslappal együtt - a (2) bekezdés szerint kijelölt orvosnál jelentkezik. Az orvos a hadköteles egészségügyi törzslapját a rendelet 1. számú melléklete szerinti az "Útmutató az egészségügyi törzslap alkalmazásához" alapján gondoskodik a megjelölt orvosi vizsgálatok elvégzéséről.

(2) A hadköteles sorozás előtti orvosi (szakorvosi) kivizsgálásának irányítására és a szakvizsgálatok alapján az összesített orvosi vélemény adására az oktatási intézményben tanuló esetében az ifjúsági (iskola)orvos, egyéb esetben a hadköteles lakóhelye szerint illetékes házi (gyermek)orvos, illetőleg szakgondozásban részesülő esetében a szakgondozó intézet orvosa jogosult. Az orvos a szükséges vizsgálatokat követően a hadköteles egészségügyi törzslapját a jegyzőnek megküldi.

(3) A jegyző a megküldött egészségügyi törzslapokat az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra eljuttatja.

Egyéb egészségügyi adatszolgáltatás

6. § (1) A Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti, hadköteles korba lépő és a sorozás alól mentes személyekről a szükséges egészségügyi adatokat évente december 31-ig azon egészségügyi intézmény küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak, amely e személyek vizsgálatát, kezelését, gondozását szakmai illetékességből végzi.

(2) Az R. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti intézet (Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet) az orvosszakértői vélemény eredeti példányának megküldésével értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot azon hadkötelesről, akinek a munkaképesség-csökkenése - véglegesen, vagy ideiglenesen - legalább a 36%-ot eléri.

(3) Mindazon egészségügyi intézmény (fekvő- és járóbeteg-ellátó, illetőleg gondozóintézet), amely a Hvt. 75. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodást (testi és szellemi fogyatékosság, személyiségzavar) megállapítja, e hadköteles korban lévőről (a hadköteles 50. életévének betöltéséig) 8 napon belül tájékoztatást ad a hadköteles lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott egészségi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett feljegyzés formájában (zárójelentés, esetleírás, szakértői vélemény stb.) a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Az egészségi adatokat tartalmazó okmányokat az azt kiállító, illetőleg megküldő a hivatalos (személyi orvosi) bélyegzőjével és aláírásával hitelesíti.

III. Fejezet

A HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A SOROZÁSON

A hadköteles egyes feladatai

7. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján a hadköteles a rendelkezésére álló egészségügyi okmányai (pl. kórházi zárójelentés, vizsgálati lelet) eredeti példányát bemutatás és egy fénymásolt példányát átadás céljából a sorozásra magával viszi.

(2) Ha a megjelenési kötelezettségének teljesítésében a hadköteles a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdésében felsorolt betegsége vagy állapota miatt tartósan akadályozott és nem részesül intézeti gondozásban, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb igazolást a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be és juttatja el a jegyzőhöz.

(3) Ha a hadköteles járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentéséhez csatolnia kell a járóképtelenségét tartalmazó kezelőorvosi (intézeti) igazolást.

A pszichológiai alkalmasság megállapítása

8. § (1) A Hvt. 82. §-ának (2), illetőleg a 84. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint az első és a másodfokú sorozóbizottság munkájában tagként pszichológus vesz részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai vizsgálata, és ennek alapján pszichológiai alkalmassági fokozatának meghatározása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatát a pszichológus mentális tesztek értékelésével, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (exploratio) végzi. A vizsgálat alapján javaslatot tesz a hadköteles pszichológiai alkalmasságára, amelyet a sorozóbizottság orvos tagjai a hadköteles egészségi alkalmassági fokozatának elbírálásakor figyelembe vesznek.

(3) Az első fokú sorozáson valamennyi hadkötelesnél pszichológiai szűrővizsgálatokat kell végezni, annak érdekében, hogy már a sorozáskor kiszűrésre kerüljön az a hadköteles, aki fogyatékos szellemi (mentális) képessége, durva magatartászavara (deviantia), ideggyengesége (neurózis), narkomániája stb. miatt véglegesen alkalmatlan arra, hogy katonai közösségbe kerüljön, illetőleg éretlensége, pszichikai fejletlensége miatt a katonai szolgálat teljesítésére pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan.

(4) A (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati sajátosságait. 9. § A pszichológiai alkalmasság javasolható fokozatai:

a) "Pszichológiailag alkalmas korlátozás nélkül" az a hadköteles, akinek a szellemi képessége és személyiségének fejlettsége alapján várható, hogy katonai szolgálata idején képes megfelelő alkalmazkodásra, illetőleg a katonai közösségbe be tud illeszkedni, és a katonai szolgálat idegi-pszichikai megterhelését várhatóan károsodás nélkül tudja elviselni.

b) "Pszichikailag alkalmas korlátozással" az a hadköteles, aki az a) pont szerinti követelményeknek pszichikai fejletlensége miatt csak részben felel meg, de alkalmasságát kizáró ok nem állapítható meg. E fokozatnál a képességek vonatkozásában funkciócsökkenés mutatható ki, és ez a magatartásában és a környezethez való alkalmazkodásában is nyilvánvaló, azonban még rendelkezik azokkal a minimum képességekkel, amelyek az együttműködésre, másokkal való huzamos tevékenység végzésére, szabályok, utasítások megértésére és elsajátítására képessé teszik.

c) "Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan" az a hadköteles, aki a pszichikai alkalmasság követelményeinek nem felel meg, de pszichikai állapotában, fejlődésében kedvező változás még valószínűsíthető.

d) "Pszichológiailag alkalmatlan" az a hadköteles, akinek a pszichikai fejlettségében, funkcióiban jelentős mérvű fogyatkozás, illetőleg fejlődésbeli elmaradás áll fenn. A képességek terén olyan mérvű a funkciócsökkenés, hogy a hadköteles a környezethez önállóan alkalmazkodni nem tud, illetőleg nem rendelkezik azokkal a minimum képességekkel sem, amelyek a tartós együttműködésre, a másokkal való közös tevékenység végzésére még képessé tennék. Pszichikai állapotában kedvező változás a jövőben sem várható.

10. § (1) Ha a hadköteles IQ-ja 70 alatti értéket mutat, illetőleg a tesztvizsgálatok és az exploratió eredményeként kimutatott, kóros hátterű magatartászavara (deviancia), vagy súlyos fokú ideggyengesége (neurózis) esetén pszichikailag alkalmatlan minősítést kell javasolni. A kóros hátterű magatartászavar és az ideggyengeség véleményezése esetén az alkalmatlan pszichológiai javaslatot - a sorozó orvosok megítélésétől függően - megfelelő szakorvosi vizsgálatokkal is alá kell támasztani.

(2) Ha a hadköteles IQ-ja 70 és 100 közötti értéket mutat, mérlegelendő a beosztási korlátozás alkalmazása.

(3) Nem egyértelmű, illetőleg bonyolultabb döntési helyzetben, vagy a bizottság tagjai között felmerülő véleménykülönbség esetén a hadkötelest - figyelemmel a Táblázat 041, illetőleg a 037 szakaszára - pszichiátriai vizsgálatra kell utalni.

Az egészségi alkalmasság megállapítása

11. § (1) A sorozásra rendelt hadköteles személy egészségi alkalmasságát az első fokú, illetőleg a másodfokú sorozóbizottság állapítja meg. A döntéshez szükséges szakorvosi és pszichológusi minősítést a bizottság tagjaként működő szakorvosok és a pszichológus szolgáltatják.

(2) A sorozást megelőző orvosi (szakorvosi) kivizsgálásokat tartalmazó egészségügyi törzslap, az egészségügyi intézmények által megküldött eredmények, értesítések, a 6. § (2) bekezdése szerinti szakvélemény, a hadköteles által az adatkérő (-közlő) lapon megjelölt, és a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó egyéb adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa:

a) a Nyilvántartó lapon "a Hvt. 81. § (2) bekezdés ... pontja alapján sorozás alól mentesítendő." szövegezéssel tesz javaslatot a hadkiegészítő parancsnoknak a hadköteles sorozás alóli mentességére, illetőleg

b) előzetes véleményt nyilvánít a hadköteles katonai egészségi alkalmasságáról, amelyet az egészségügyi törzslapon a következők szerint jegyez fel: "sorozható", "sorozható ... évtől", "sorozható, de várhatóan alkalmatlan."

(3) Egészségügyi törzslap hiányában a hadköteles egészségi alkalmassága nem állapítható meg.

(4) Ha a hadkötelesnél az illetékes orvosszakértői bizottság legalább 36, vagy azt meghaladó %-ban állapított meg munkaképesség-csökkenést és egyúttal nem mentesült a sorozás alól, részére "Ideiglenesen alkalmatlan ...-ig", illetve "Alkalmatlan" minősítést kell adni a megállapított munkaképesség-csökkenés ideiglenes, illetve végleges jellegének megfelelően.

(5) A sorozóbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján személyes megjelenése nélkül állapítja meg a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése hatálya alá tartozó hadköteles egészségi alkalmasságát. Ha a megküldött orvosi igazolások elégtelenek az elbíráláshoz azok kiegészítését kell kérni.

(6) Ideiglenesen alkalmatlan fokozat megállapításakor a sorozóbizottság határozatában a szolgálathalasztásról és annak időtartamáról is dönt.

12. § (1) A katonai szolgálatra korlátozással alkalmas hadkötelesről a sorozóorvosok és a pszichológus a sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lapon (a továbbiakban: sorozási egészségügyi lap) feljegyzést készítenek és azt a nyilvántartó laphoz csatolják. E feljegyzésnek tartalmaznia kell a javasolt korlátozásokat és felmentéseket is.

(2) Az előzetes és a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján a nyilvántartó lap megfelelő rovatába a sorozóorvosok jegyzik be (bélyegzik be) a hadköteles alkalmassági fokozatát. A kimutatott betegség vagy elváltozás miatt megállapított B, C, D, I, E minősítés esetén a magyarul (illetve szerzői név és közismert rövidítés esetén latinul) feltüntetett kórisme mellett a Táblázat megfelelő rovatát (pl. 165/3. I. "E") is meg kell jelölni. A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.

(3) Az egészségügyi statisztikai ív vezetése a sorozó orvosok feladata. A Magyar Honvédség Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézetében (a továbbiakban: AVI) végzett vizsgálatok eredményét az intézetben rendszeresített egészségi pályaalkalmasság vizsgálati lapon (a továbbiakban: pályaalkalmassági lap) kell rögzíteni.

(4) A sorozóbizottság tagjai között felmerülő vélemény-különbséget a hadköteles távollétében kell megvitatni. A vita szolgálati (orvosi) titok és erről tájékoztatást adni nem lehet.

A büntetett előéletű, a kábítószert fogyasztó és öngyilkossági kísérletet elkövetett hadköteles egészségi alkalmasságának elbírálása

13. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálását az AVI végzi az R. 64. §-ának d)-e) pontjai szerinti hadkötelesek esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek alkalmasságának megállapítása szakorvosi és pszichológusi vizsgálatból áll. Szükség esetén részletes pszichiátriai (elmekórtani) vizsgálatot is kell végeztetni.

(3) A pszichológiai vizsgálatoknak ki kell terjedni a vizsgált személy

a) értelmi képességeire,

b) egyéni érzelmi-indulati életére,

c) konfliktusmegoldó képességére,

d) adaptációs képességére,

e) önismeretre, énképre, egyéni értékrendszerre, valamint

f) az életút és a családi háttér jellemzőire.

(4) Az első fokú sorozóbizottság az AVI vizsgálati adatai figyelembevételével dönt a hadköteles egészségi alkalmasságáról, illetőleg katonai szolgálatra történő behívhatóságáról.

A tartalékos katona egészségi alkalmassága

14. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra történő behíváskor a tartalékos hadköteles egészségi alkalmasságát a sorozáskor megállapított, vagy ha azt a korábbi katonai szolgálata idején megváltoztatták, a felülvizsgálat eredményekénti alkalmassági fokozat szerint kell figyelembe venni.

(2) Ha a tartalékos a behívásáig a Hvt. 84. §-ának (3) bekezdése szerinti alkalmassága újbóli megállapítását kérte, vagy a tartalékos katonai szolgálatra való bevonulásakor a szolgálata ellátását érintő betegségének (fogyatékosságának) bejelentése alapján történt vizsgálat eredményeként nem kerül a katonai szervezethez szolgálatteljesítésre átadásra - az ideiglenes alkalmatlansága kivételével - a legközelebbi sorozásra kell rendelni az egészségi alkalmassága újbóli megállapítása érdekében.

(3) Nem kell sorozásra rendelni azt a tartalékos hadkötelest, akinek a (2) bekezdés szerinti kérelme benyújtásával egyidejűleg bemutatott szakorvosi igazolások alapján az új alkalmassági foka, illetve a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alóli mentessége egyértelműen megállapítható.

A honvéd középiskolák végzős növendékeinek sorozása és egészségi alkalmasságának vizsgálata

15. § (1) Az R. 64. §-ának b) pontja alapján a tanintézet igazgatója évente augusztus 1-jéig megküldi a következő tanévben végzős hadkötelesek névjegyzékét a hadkötelesek lakóhelyei szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságoknak és a szakorvosi, pszichológiai vizsgálatokat végző AVI-nak.

(2) A megküldött névjegyzék alapján a hadkiegészítő parancsnokság egyezteti az AVI-val a végzős hadkötelesek vizsgálatainak ütemezését, majd a szakorvosi vizsgálatra rendelésről szóló határozatot és a felhívást szeptember 1-jéig megküldi a tanintézetnek. A hadkötelesek szakorvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való részvételéről a tanintézet igazgatója gondoskodik.

(3) A végzős hadkötelesek sorozását október hónapban a hadkiegészítő parancsnokságok sorozóbizottságai végzik.

A szolgálathalasztás

16. § A sorozás után bekövetkezett betegsége (balesete) esetén a hadköteles részére szolgálathalasztás (ideiglenes alkalmatlanság) engedélyezhető. Az engedélyezésre - a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára - a hadkiegészítő parancsnok jogosult. Az engedély meghatározott időtartamra szólhat.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA A KATONAI SZOLGÁLATRA TÖRTÉNŐ BEVONULÁSKOR

17. § (1) A katonai szolgálatteljesítés (átadás) helyén az egészségi problémát jelző hadkötelest meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a hadkiegészítő parancsnokság által biztosított sorozó orvos végzi, aki a vizsgálata alapján javaslatot tesz a bevonuló átadására vagy az elbocsátására. Szükség esetén a bevonuló szakorvosi vizsgálatára is intézkedni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a hadkiegészítő parancsnokság képviselője (átadó) dönt a bevonuló átadásáról, vagy elbocsátásáról.

(3) Nem adható át az a hadköteles, aki a behívást megelőző időszakban olyan egészségi károsodást szenvedett, amelynek a várható gyógytartama a 30 napot meghaladja, vagy amely betegségre a Táblázat megfelelő rovata véglegesen alkalmatlan minősítést határoz meg.

18. § (1) A katonai szolgálatra bevonult hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát a csapatorvos végzi, azonban a bevonult egészségi alkalmassági fokát nem változtathatja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat és a sorozás egészségügyi dokumentációja, (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap) valamint az egyéb vizsgálatok eredményei alapján a csapatorvos:

a) kiállítja a hadköteles egészségügyi könyvét;

b) javaslatot tesz arra, hogy a hadköteles milyen beosztás ellátására alkalmas, figyelembe véve a korlátozással alkalmas minősítést is;

c) előkészíti a korlátozások és a felmentések parancsjavaslatait és a parancs kihirdetését követően gondoskodik, hogy a korlátozásokról és felmentésekről szóló igazolással a hadkötelest 24 órán belül lássák el;

d) intézkedik, hogy a korlátozással alkalmas hadköteles a katonai szolgálata során az egészségi állapotának megfelelő orvosi (pszichológusi) gondozásban részesüljön.

(3) Az őrzés-védelmi feladatokra csak az a hadköteles osztható be, aki "katonai szolgálatra alkalmas korlátozás nélkül" ("A") minősítéssel rendelkezik.

HARMADIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATÁT TELJESÍTŐ HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE

19. § (1) Külön jogszabály rendelkezése szerint a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a hadköteles katona,

b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka,

c) a katonai (határőri) szervezet orvosa, katonai (belügyminisztériumi) kórház osztályvezető főorvosa, vagy ennél magasabb beosztású orvosa.

(2) Ha a felülvizsgálatot az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyek kezdeményezik, arról a kezdeményező a hadköteles katona állományilletékes parancsnokát tájékoztatja. A felülvizsgálati eljárás során a hadköteles katona állományilletékes parancsnokának a véleményét ki kell kérni.

(3) Ha a hadköteles katona legalább 90 egymást követő napon át egészségi okból folyamatosan szolgálatképtelen, az egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát az (1) bekezdés c) pontja szerinti orvosnak kezdeményeznie kell.

Az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

20. § (1) A felülvizsgálat során az egészségi alkalmasság ismételt megállapításához a következő okmányok szükségesek:

a) a sorozással kapcsolatos egészségügyi és pszichológiai okmányok (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap) eredetiben,

b) egészségügyi könyv,

c) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton),

d) csapatorvosi vélemény,

e) parancsnoki vélemény,

f) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat).

(2) A d) és e) pontok szerinti okmányokat nem kell beszerezni, ha az egészségi alkalmasság azok nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - szükség esetén - a következő okmányokat is el kell készíteni:

a) "Adatlap a szolgálati betegségről" (3 példányban), ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni szükséges,

b) a felülvizsgáló bizottsági minősítés indokolását, ha a kórházi (rendelőintézeti) főorvos által javasolt minősítéstől a felülvizsgáló bizottság eltér,

c) a megismételt kivizsgálás eredményének összegezését (külön lapon),

d) a felülvizsgálati kérelem alapján hozott másodfokú minősítést, (az első fokú minősítéssel azonos számú példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázatnak az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

21. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálásához a hadköteles betegsége vagy az egészségkárosodása megállapításán kívül meg kell ismerni az élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterheléseit (követelményeket), továbbá a hadköteles korábbi teljesítőképességéhez viszonyított, és a közvetlen környezet által is tapasztalható változásokat. Ezeket az adatokat a hadköteles állományilletékes parancsnoka - a katonai szervezet alapellátását végző orvosa (csapatpszichológusa) - közreműködésével szolgáltatja.

(2) Ha a betegség (baleset) a szolgálati kötelmekkel összefüggő, vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján közölni kell a betegség (baleset) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb jelentési kötelezettségek teljesítését (pl. a Baleseti Jegyzőkönyv felvételét).

(3) Parancsnoki véleményt alegység szintű elöljáró is készíthet, azonban e véleményt az állományilletékes parancsnok (vagy helyettese) láttamozza. (A véleményt el kell látni a katonai szervezet bélyegzőjének lenyomatával.)

(4) Nem szükséges parancsnoki vélemény, ha a betegség olyan súlyos, hogy egyértelműen indokolt az alkalmatlan minősítés megállapítása, és ehhez elégséges az orvosi vélemény figyelembevétele. Ilyen esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményező főorvos a vélemény beszerzésétől saját hatáskörében eltekinthet, de ezt a körülményt a FÜV táblázatban köteles feltüntetni.

(5) Ha az egészségi alkalmasság felülvizsgálatát a hadköteles alapellátását végző orvos kezdeményezi, a hadköteles állapotáról, szolgálati körülményeiről, a környezete által vagy személyesen tapasztalt és orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, és azt - két példányban - megküldi a kivizsgálást végző kórház osztályvezető főorvosának.

22. § (1) Ha az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságát a kórházi kezelés során állapítják meg, a hadkötelesről készítendő véleményeket - a főorvos javaslatára - a kórházigazgató gyógyító helyettese kéri meg a hadköteles állományilletékes parancsnokától, aki a véleményét a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(2) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére az alapellátást végző orvos köteles a betegről a rendelkezésére álló, részletes orvosi adatokat véleményével ellátva részére megküldeni.

(3) A hadköteles felülvizsgálatához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazó okmányokat az AVI igazgatója, illetőleg helyettese kérésére az okmányokkal rendelkező katonai szervezetek vezetői soron kívül az AVI rendelkezésére bocsátják.

(4) Ha a felülvizsgálatot nem a honvédkórház orvosa kezdeményezi, a kérelmet az utaltság szerinti, illetőleg kijelölt honvédkórház igazgató gyógyító helyettesének kell megküldeni.

VI. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

Részvétel a felülvizsgálaton

23. § (1) Az egészségi alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadköteles a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen megjelenni köteles. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha

a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy

b) büntetőeljárás alatt áll.

(2) Ha a hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára olyan kórelőzmények miatt kerül sor, amelyben öngyilkossági kísérlet is szerepel, a hadköteles állományilletékes parancsnokát a kórházigazgató gyógyító helyettese értesíti, hogy a felülvizsgáló bizottság ülésén ő vagy az általa kijelölt képviselő, továbbá a hadköteles alapellátását végző orvos tanácskozási joggal vegyen részt.

(3) Az eljárást előkészítő főorvos mérlegelheti, hogy a betegség természete indokolja-e az alapellátást végző orvos jelenlétét a bizottság ülésén. Ha ezt szükségesnek tartja, a bizottsági ülés időpontjának értesítésével az alapellátást végző orvost az ülésre meghívja.

(4) Az első fokú egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal részt vehet a hadköteles állományilletékes katonai szervezetének a képviselője (a továbbiakban: képviselő) is. A képviselő részvételét - szolgálati úton - a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnöke is kezdeményezheti. A felülvizsgálat során szükséges orvosi vizsgálaton a képviselő - ha nem orvos - nem lehet jelen.

(5) A képviselő a bizottsági ülésre olyan szolgálati környezettanulmánnyal készül fel, amely a beteg szellemi és fizikai állapotának, valamint magatartásának egészségi szempontból jelentős és értékelhető tényadatait tartalmazza.

(6) A sorkatona, illetőleg sorállományú határőr esetében a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnökének megkeresésére az illetékes hadkiegészítő parancsnok a rendelkezésére álló (beszerezhető), az egészségi alkalmasság szempontjából értékelhető adatok alapján, a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosával egyeztetett véleményt nyilvánít a hadköteles egészségi állapotáról.

(7) A (2) és (4) bekezdések szerinti meghívottaknak a felülvizsgálaton való távolmaradása az eljárást nem akadályozza.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

24. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat lefolytatásához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más (polgári) gyógyintézet végzi.

(2) A hadkötelest a vizsgálatok elvégzésére a kórházi osztályra kell felvenni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme a járóbeteg-szakrendelésen is megnyugtatóan megállapítható, sorkatona esetében a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. Az egészségi alkalmasság elbírálásáért felelős bizottság elnöke - kétség esetén - ilyenkor is elrendelheti a hadköteles kórházi osztályon történő kivizsgálását.

(3) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt, igazoltan súlyos állapotú, járóképtelen hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, intézkedni kell a honvédkórházba történő áthelyezésére. Ha ez nem lehetséges, a felülvizsgálati döntést a beteg távollétében is meg lehet hozni, de az eljáró bizottság szakmailag illetékes tagja köteles a beteget a polgári gyógyintézetben felkeresni és állapotáról részletesen tájékozódni.

(4) Ha a felülvizsgálandó hadköteles korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost a honvédkórház igazgatójának gyógyító helyettese jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és egészségi alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálat előkészítésére a kezelést végző osztály főorvosát kell kijelölni. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(5) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hadköteles kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(6) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(7) Az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.

(8) A hadkötelesnek a javasolt minősítés szerint illetékes felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

Az első fokú felülvizsgáló bizottság

25. § (1) Az első fokú felülvizsgáló bizottság az egészségi alkalmasság, illetőleg a beosztási alkalmasság fokozatának, valamint a szolgálatképesség megállapításában a következők szerint jogosult dönteni:

a) "Katonai szolgálatra alkalmas korlátozás nélkül" (A);

b) "Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas" (B, C, D)

c) "az egészségügyi szabadság" meghosszabbításának engedélyezése legfeljebb 90 nap időtartamig (elnöki hatáskörben).

(2) Az első fokú bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan" és "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan" minősítést nem hozhat. Ha megítélése szerint ilyen minősítés megállapítása indokolt, akkor az elnök a iratokat - véleményével ellátva haladéktalanul - a másodfokú bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el, ha minősítése ellen felülvizsgálati kérelemmel éltek.

A másodfokú felülvizsgáló bizottság

26. § (1) A másodfokú felülvizsgáló bizottság első fokon jár el, ha az első fokú bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan", vagy "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan" minősítési javaslattal élt. Másodfokon jár el a felülvizsgálati kérelem útján hozzá utalt esetben.

(2) A másodfokú felülvizsgáló bizottság a döntésekor valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését is elrendelheti. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház szakmai szempontból illetékes osztálya kijelölhető, kivéve annak a kórháznak a szakmai osztályát, amely az első fokú minősítéshez szükséges vizsgálatot végezte.

(3) Az első fokon hozott minősítése elleni felülvizsgálati kérelmet a központi felülvizsgáló bizottság bírálja el. A bizottság másodfokon hozott minősítése ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(4) A másodfokú felülvizsgáló bizottság az első fokon hozott minősítése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén az ügy iratait - véleményével ellátva - haladéktalanul a központi felülvizsgáló bizottsághoz továbbítja.

A központi felülvizsgáló bizottság

27. § A központi felülvizsgáló bizottság feladata a másodfokú felülvizsgáló bizottság első fokú minősítése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása. A döntésekor valamennyi alkalmassági fokozatot megállapíthatja, illetőleg bármely korlátozást és felmentést adhat. A döntése ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

28. § (1) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja összefoglaló tájékoztatást ad a hadköteles állapotáról, amelyben értékeli a kivizsgálás eredményét és javaslatot tesz az egészségi alkalmasság fokára, az egészségkárosodásnak a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére, illetőleg az egyéb, döntést igénylő kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(2) Az egészségi alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadkötelest a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja a szükséges mértékben megvizsgálja és annak eredményét összeveti a korábbi vizsgálati eredményekkel.

(3) A bizottság bármely tagja és a tanácskozási, illetőleg véleményezési joggal jelenlévő képviselő jogosult a beteghez kérdést intézni. A jelenlétre jogosult orvos vizsgálatot is végezhet.

(4) A hadköteles egészségi alkalmasságáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az eltérő véleményt írásban - rövid indoklással - a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához az elnök csatolja.

29. § (1) Az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság a döntését az e célra rendszeresített okiraton, a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:

a) az egészségi alkalmasságot meghatározó minősítési fokozatot (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolásával),

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésére vonatkozó véleményt,

c) szükség esetén a gépjárművezetői egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálatának kezdeményezését.

(2) A bizottsági minősítést és a felülvizsgálat lehetőségét ismertetni kell a hadkötelessel. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a hadköteles egészségügyi könyvébe.

30. § (1) Az alkalmatlanná minősített hadköteles részére a bizottság a döntésével egyidejűleg az eljárás befejezéséig, illetőleg a hadköteles leszereléséig (tartalék állományba helyezéséig) egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(2) Ha a korábban már minősített hadköteles újabb egészségi alkalmassági felülvizsgálata során megállapítják, hogy más alkalmassági fokozat alkalmazása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, az illetékes bizottság elnöke erről (az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel) tájékoztatja a hadkötelest, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

A kórházban fekvő hadköteles leszerelése

31. § (1) Ha a kórházban fekvő sorkatona a leszerelés időpontját követő 10 napon belül várhatóan felgyógyul, ennek bekövetkezése után a kórház a gyógyult hadkötelest katonai szervezetéhez visszaküldi, ahol leszerelésére haladéktalanul intézkednek.

(2) Ha a leszerelés időpontját követő 10 napon túl várható a hadköteles gyógyulása, akkor a kórház értesítése alapján az állományilletékes parancsnok a kórházban hajtja végre a hadköteles leszerelését.

VII. Fejezet

A BETEGSÉG (SÉRÜLÉS) KATONAI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELBÍRÁLÁSA

32. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére az e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén baleseti ellátás jár. A baleseti ellátás általános szabályait a Hvt. 170-173. §-a, valamint az R. 134. §-a állapítja meg.

(2) Az egészségi alkalmasság felülvizsgálata során, illetőleg külön rendelkezés szerinti megkeresés esetén - függetlenül az egészségi alkalmasságra vonatkozó minősítéstől - az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen károsodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot stb.) megállapításakor indokolt véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az a honvédelmi kötelezettség teljesítésével okozati összefüggésben következett-e be. Ezt a véleményt a hadkötelezettségét teljesítő katona halála esetén is el kell készíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti véleményt - ha egyidejűleg egészségi alkalmasság megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton kell megadni. Ha az egészségi alkalmasság megváltoztatására nem kerül sor, külön szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a másodfokú minősítésre jogosult bizottság elnöke ír alá.

(4) Ha a hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt nem került sor, de az egészségkárosodás a katonai szolgálat teljesítése során következett be, a hadkiegészítő parancsnokság utólagos kérelmére is véleményt kell nyilvánítani a hadköteles egészségi állapotáról. Ilyen esetben (utólagos felülvizsgálat) a véleménynyilvánítás annak az első fokú bizottságnak a feladata, amelyhez az egészségkárosodást szenvedett hadkötes volt katonai szervezete (jogutóda) utalva van. Ebben az esetben a FÜV táblázatot négy példányban kell készíteni és a hadköteles szolgálati helyeként a vizsgálatot kérő hadkiegészítő parancsnokságot kell feltüntetni.

(5) Ha az egészségkárosodásnak a honvédelmi, illetőleg a szolgálati kötelezettség teljesítésével való okozati összefüggését a katonai szervezet parancsnokának a Hvt. 172. § (3) bekezdése szerinti határozata (minősítő határozat) alapján bírálják el, a FÜV táblázat megfelelő rovatába a következő szöveget kell feltüntetni: "Az egészségkárosodás honvédelmi, illetőleg a szolgálati kötelezettséggel való összefüggésének elbírálása a parancsnok minősítő határozata szerint."

(6) Ha az egészségkárosodás következményeként - azzal okozati összefüggésben - a hadkötelesnél szövődmény vagy későbbi szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be, azt a felülvizsgálati véleménynek tartalmaznia kell.

(7) Az egészségkárosodás miatt készített FÜV táblázat leíró részében (kórelőzményi adataiban) a keletkezés helyét, idejét és körülményeit "a vizsgált nyilatkozata szerint" jelzéssel kell feljegyezni. A nyilatkozatban közöltek valódiságának bizonyítása a vizsgálatot végző orvosnak, illetőleg bizottságnak nem feladata.

(8) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

A hadköteles munkaképesség-csökkenésének megállapítása

33. § A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest baleseti sérülése vagy betegsége miatt a hadkiegészítő parancsnokság állítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága elé a munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása céljából. Az igény bejelentéséhez a FÜV táblázatot kell felhasználni.

NEGYEDIK RÉSZ

A HADKÖTELES SZOLGÁLATTELJESÍTÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA, FELMENTÉSE EGÉSZSÉGI OKBÓL

VIII. Fejezet

FELMENTÉS A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓL

A felmentés formái

34. § (1) A felmentés a szolgálatteljesítés alól teljes vagy részleges lehet.

(2) A teljes felmentés, az egészségügyi szolgálatmentesség és az egészségügyi szabadság.

(3) A részleges felmentés, az egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentés.

35. § (1) Egészségügyi szolgálatmentességet kell engedélyezni a hadköteles katonának, ha:

a) betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálat ellátására nem képes, vagy

b) a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.

(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt a gyógykezelés történhet a lakáson, kórházban és a csapatrendelőben.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt lakáson csak akkor lehet gyógykezelni, ha a lakás helye szerinti helységben válik járóképtelenné és a szolgálatteljesítés helyére nem szállítják vissza.

Egészségügyi szabadság engedélyezése

36. § (1) Egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katonának, ha:

a) a betegsége aktív szakának lezajlása után, illetőleg a műtéti kezelést követően a szolgálatképessége teljes helyreállítása pihenést igényel,

b) szellemi vagy fizikai teljesítőképessége a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben tartósan és jelentős mértékben lecsökkent.

(2) Az egészségügyi szabadság lakáson vagy a katonai szervezet gyengélkedőjén tölthető el.

(3) Az egészségügyi szabadság eltöltésének helyét a csapatorvos javaslata alapján az állományilletékes parancsnok határozza meg.

37. § (1) Az egészségügyi szabadság engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos, valamint a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára a parancsnok 14 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,

c) a honvédkórház fekvőbeteg-osztályának főorvosa 28 nap

időtartamban jogosult.

(2) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint kiadott egészségügyi szabadság a 28 napot eléri és a hadköteles további pihentetését a kezelését végző orvos indokoltnak tartja, javaslatára - a már engedélyezett egészségügyi szabadság napjainak beszámításával az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság - további, összesen 90 napig terjedően egészségügyi szabadságot állapíthat meg.

(3) Az egészségügyi szabadság ismételt meghosszabbítására javaslatot - a hadköteles állapotának ellenőrzése alapján - a kezelését végző szakorvos (főorvos) tehet.

(4) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására vonatkozó javaslatát FÜV táblázaton teheti meg. A felülvizsgáló bizottság elnöke az engedélyt a hadköteles egészségügyi könyvébe és a gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.

(5) A katonai szervezet egészségügyi szolgálata az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja a szervezet állományába tartozó katona részére engedélyezett egészségügyi szabadságot.

(6) Az egészségügyi szabadság megkezdése iránt az engedélyezést követően (48 órán belül) intézkedni kell.

Az egészségügyi szolgálatmentesség

38. § A csapatrendelő fektetőjében (gyengélkedőjében) kezelt katona egészségügyi szolgálatmentessége a gyógyulásig tart. Ha 14 nap elteltével a gyógyulás nem következik be, illetőleg a szolgálatképesség nem áll helyre, a beteget az utalási rend szerint illetékes honvéd kórházba vagy más polgári gyógyintézetbe kell beutalni.

IX. Fejezet

KORLÁTOZÁSOK, FELMENTÉSEK

39. § (1) A hadkötelest tartós vagy végleges egészségkárosodása (testi fogyatékossága) esetén, ha az nem eredményezte alkalmatlanságát - annak jellegével összhangban - az egyes szolgálati kötelezettségek (pl. testnevelés, sport és alaki kiképzés, őrszolgálat) alól fel kell menteni.

(2) Az alkalmazható korlátozások és felmentések jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, az egészségi állapot megőrzéséhez, valamint a megfelelő rehabilitációhoz szükséges korlátozások, felmentések felsorolásával. A Táblázat d) pontja tartalmazza az adott szakaszra alkalmazható (a 3. számú melléklet szerinti jegyzéken számmal jelölt) korlátozásokat, amelyeket a sorozóorvos és a csapatorvos a minősítés kiegészítéseként állapíthat meg a hadköteles részére. Az "F" betűvel jelölteket, a sorozásnál csak a másodfokú sorozóbizottság, illetőleg a felülvizsgáló bizottság írhatja elő.

(3) A felmentések alkalmazásáért, betartatásáért a parancsnok, az elrendelés előkészítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért a csapatorvos felelős.

(4) A felülvizsgálat során előírt felmentés és korlátozás meghatározott időtartamú vagy végleges lehet. Ezt a körülményt a FÜV táblázat indokolásában, a minősítési javaslatban, illetőleg a minősítésben fel kell tüntetni.

(5) Kivételes esetben a másodfokú felülvizsgáló bizottság a jegyzéken nem szereplő, de a szolgálatképesség helyreállítása érdekében vagy egyéb szempontból elengedhetetlenül szükséges korlátozást is engedélyezhet (pl. kesztyűviselés, járványügyi korlátozások).

(6) A múló, heveny betegségek esetén, ha a felülvizsgálat során meghatározott korlátozás további alkalmazása már nem indokolt, a csapatorvos kezdeményezi annak megszüntetését.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KATONAI TANINTÉZETI ÉS ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK, NÖVENDÉKEK ALKALMASSÁGA

X. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG (PÁLYAALKALMASSÁG) MEGÁLLAPÍTÁSA

40. § Alkalmassági vizsgálatot kell végezni annál, aki

a) katonai felsőoktatási intézménybe felvételét kéri, illetőleg időszakosan a második tanulmányi év befejezése után,

b) katonai szakképző iskolába - zászlósi, illetve tiszthelyettesi felkészítésre - beiskolázását kéri,

c) polgári felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaként honvédségi ösztöndíjra pályázik, illetőleg tanulmányokat folytat,

d) honvéd középiskolába jelentkezik, és időszakosan, a második tanulmányi év befejezés után.

41. § (1) Az alkalmassági vizsgálat célja, hogy megállapítsa a jelentkezőnek a katonai tanintézeti tanulmányok folytatására, illetőleg a hivatásos katonai pályára való egészségi alkalmasságát.

(2) A 40. § b) és d) pontjai szerinti felvételt nyert hallgató (növendék) alkalmasságát a második tanulmányi évet követően újra meg kell vizsgálni.

(3) A 40. § szerinti személyek hivatásos pályára való alkalmasságát a hivatásos állományba vételük előtt - külön rendelkezés szerint - ismételten meg kell állapítani.

(4) Az alkalmassági vizsgálatot első fokon az AVI Első Fokú Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága, illetőleg a repülő hajózók esetében a speciális egészségi alkalmasságot az MH Kecskeméti Repülőkórház (a továbbiakban: MH KRK) Első Fokú Repülőorvosi Bizottsága bírálja el.

(5) A 40. § szerinti jelentkezők egészségi alkalmasságát a 3. § (6) bekezdés szerint, a tanulmányokat folytató - egészségi állapotváltozás miatti - egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát a Táblázat III. rovata szerint kell elbírálni.

(6) Az alkalmatlan minősítésű jelentkező, illetőleg tanulmányokat folytató a minősítés ellen a Másodfokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsághoz, illetőleg a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz a minősítéstől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet. A katonai felsőoktatási intézménybe jelentkező alkalmatlan minősítésű fellebbezését a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság tagjaiból álló Másodfokú Egészségügyi Pályaalkalmasság Vizsgáló Bizottság bírálja el.

Az alkalmassági vizsgálatok

42. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok az egészségi, pszichológiai és élettani-erőnléti állapot felméréséből állnak.

(2) Ha a katonai tanintézeti felvételre jelentkezőt, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázót az alkalmassági vizsgálatot megelőzően sorozták, a hadkiegészítő parancsnokság megküldi az AVI-nak a jelentkező sorozási egészségügyi okmányait (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap stb.) az ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlanná minősített személy okmányai kivételével. Alkalmatlanság esetében a felvételi egészségi alkalmassági vizsgálatokra már nem kerülhet sor a hivatásszerű katonai pályára jelentkezőkkel szemben támasztott szigorúbb követelmények miatt.

(3) A repülő-hajózó képzésre jelentkezőnek a Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: ROB) minősítését megelőzően a hivatásos katonai pályára való alkalmasságát kell elbírálni.

Az egészségi vizsgálatok

43. § (1) Vizsgálni és értékelni kell minden esetben a jelentkező belgyógyászati, sebészeti, ideggyógyászati, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati állapotát, valamint pszichológiai és élettani-erőnléti alkalmasságát (a továbbiakban: állapotmutatók). Női jelentkező esetében a nőgyógyászati vizsgálatokat is el kell végeztetni.

(2) A felvételét kérőnek a (1) bekezdés szerinti orr-fül-gégészeti vizsgálatok keretében a műszeres audiometriás vizsgálatát is el kell végezni.

(3) A kiegészítő vizsgálatok közül minden esetben szükséges a 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgen, valamint a Humán Immundeficit Virus fertőzöttségtől való mentességet (HIV-mentesség) igazoló szűrővizsgálati eredmény.

(4) Az alkalmassági vizsgálat során a jelentkező írásban nyilatkozik az általa ismert betegségeiről, fogyatékosságairól.

A pszichológiai vizsgálatok

44. § (1) A pszichológiai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres vizsgálatokat, valamint célzott beszélgetést kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

a) a honvéd középiskolába jelentkező esetében:

- az értelmi képességek fejlettségi szintjét,

- az általános és műszaki intelligenciát,

- a tanulás képességét, a szellemi terhelhetőség mértékét,

- a kognitív összetevők kvalitását,

- az érzelmi és akarati élet jellemzőit,

- a motivációs hátteret, a közösséghez való affinitást,

- szociabilitást,

- a családi háttér jellemzőit;

b) a felsőfokú oktatási intézménybe, a katonai szakképző iskolába jelentkezők, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázók esetében:

- az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,

- az általános és műszaki intelligenciát,

- a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,

- a beszéd- és kifejezőképességet,

- a szervezési, döntési, vezetői képességet,

- az érzelmi és akarati élet kvalitását,

- a kontrollfunkciókat,

- a pszichomotoros tempót és mozgás koordinációt,

- az önismeret, énkép fejlettségét,

- a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot.

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploratio alapján, a pályaalkalmassági lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján a véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

Az alkalmassági vizsgálatok eredménye

45. § (1) A felvételi alkalmassági vizsgálat során a minősítés "Alkalmas" vagy "Alkalmatlan" lehet.

(2) Az "Alkalmas" minősítés egyidejűleg egészségi, pszichológiai és élettani-erőnléti alkalmasságot is jelent. Végkövetkeztetésként "Alkalmatlan"-nak kell minősíteni azt a pályázót, aki az állapotmutatók bármelyikére "Alkalmatlan" részminősítést kapott.

Az alkalmasság felülvizsgálata

46. § (1) A hallgató (növendék) alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezhet az AVI-nál a hallgató (növendék) és a katonai tanintézet.

(2) A felülvizsgálat során e fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGOK

XI. Fejezet

A HARCKOCSI KEZELŐSZEMÉLYZET EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁNAK ELBÍRÁLÁSA

A kezelőszemélyzet kiválasztása

47. § (1) A harckocsi kezelőszemélyzet tagjait a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság általános követelményei szerint kell kiválasztani.

(2) A harckocsival történő víz alatti átkelésre kizárólag olyan hadköteles bocsátható, aki egészségi állapota szerint katonai szolgálatra korlátozás nélkül alkalmas és a víz alatti átkelés ellátásához szükséges speciális egészségi követelményeknek megfelel.

48. § (1) A víz alatti kiképzésben részt vevő személyi állomány alkalmasságát a csapatorvos és az erre kijelölt szakorvosi bizottság (belgyógyász, ideggyógyász, fül-orr-gégész) bírálja el minden gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt. A vizsgálathoz szükség esetén más szakorvos is (szemész, bőrgyógyász, tüdőgyógyász stb.) igénybe vehető. A szakorvosi bizottság elnöke a belgyógyász szakorvos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező vizsgálatok:

a) a vérnyomásmérés,

b) a tüdő vitálkapacitásának, és

c) a mellkas kitéréseinek megállapítása.

(3) A víz alatti átkelés speciális egészségügyi követelményeit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) A szakorvosi minősítő vizsgálatokat lehetőség szerint össze kell kapcsolni az állomány számára előírt (egyéb időszakos) ellenőrző vizsgálattal.

XII. Fejezet

A LÉGIMOZGATÁSÚ KATONAI SZERVEZETEK ÁLLOMÁNYÁBA JELENTKEZŐ, ILLETVE BEOSZTOTT HADKÖTELES SPECIÁLIS ALKALMASSÁGA

49. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába

a) az ejtőernyős ugrást végző,

b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, és

c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző

hadkötelesek tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hadkötelesek esetében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása az általános katonai egészségi alkalmassági követelmények szerint történik.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti hadkötelesek esetében követelmény az általános katonai egészségi alkalmasság vizsgálata során megállapított, katonai szolgálatra való korlátozás nélküli egészségi alkalmasság és az 50. § szerinti speciális egészségi alkalmasság.

50. § (1) A hadköteles speciális alkalmasságát az állományba vétele előtt, valamint a tényleges szolgálata során az AVI állapítja meg.

(2) A hadköteles speciális alkalmassági vizsgálatának eredményét a vizsgálati lapon "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, vagy alkalmatlan, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével", illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásában meghatározott rendelkezés szerinti "Ejtőernyős kiképzésre alkalmas" szöveggel kell megállapítani.

(3) Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel, a (2) bekezdés szerinti speciális alkalmassági vizsgálatokat az MH KRK-ban végzendő barokamra vizsgálattal is ki kell egészíteni. Ennek eredményétől függően "Magassági ugrásra alkalmas, vagy alkalmatlan" szöveggel kell a minősítését megállapítani.

51. § (1) Az LMKSZ-nél már szolgálatot teljesítő hadkötelest a kiképzési időszak megkezdése előtti hónapban az állományilletékes csapatorvos - a parancsnokkal egyeztetett terv szerint - általános orvosi szűrővizsgálatban részesíti. Ennek keretében kell biztosítani az újonnan érkezők általános és speciális egészségi alkalmasságának csapatorvosi ellenőrzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakos vizsgálat alapján az állományilletékes csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet is,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását,

c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,

d) a vizsgálatok összegezett eredményét.

(3) Az időszakos alkalmassági vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:

a) "Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan".

(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől, súlyosságától stb. függően saját szakmai hatáskörében kezeli, illetve járó- vagy fekvőbeteg-szakorvosi ellátására intézkedik.

52. § A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles alkalmatlan, annak foka szerint:

a) a fegyvernemi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a speciális alkalmasságot első fokon elbíráló bizottságnál (ROB), vagy

b) ha a katonai szolgálatra való általános alkalmasság kérdésében is indokolt az egészségi alkalmasság felülvizsgálata a hadkötelest az utaltság szerint illetékes első fokú felülvizsgáló bizottsághoz rendeli.

53. § (1) A sorkatonai szolgálatot az LMKSZ-nél teljesítő katonának az ejtőernyős kiképzésére vonatkozó (speciális) alkalmas minősítése egy évig, illetőleg ha a sorköteles a minősítését követően egy éven belül sorkatonai szolgálatát megkezdi, a sorkatonai szolgálat végéig érvényes. Ha a minősítése és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, az alkalmassági vizsgálatot meg kell ismételni.

(2) A sorkatonai szolgálatra tervezett alkalmassági vizsgálatainak adatait és a minősítést tartalmazó pályaalkalmassági lapot három példányban kell elkészíteni. A pályaalkalmassági lap 1. számú példányát a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek, a 2. számú példányt az ejtőernyős előképzést irányító Magyar Repülő Szövetségnek (megbízottjának) kell megküldeni. A 3. számú példányt az AVI tíz évig megőrizi.

XIII. Fejezet

A BÚVÁROK ÉS A HADIHAJÓSOK SPECIÁLIS ALKALMASSÁGA

A búvárok alkalmassága

54. § (1) Búvár beosztást csak "Alkalmas, korlátozás nélkül" egészségi minősítésű hadköteles láthat el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hadkötelesek közül az önkéntes jelentkezés alapján kiválasztott búvárjelölteket előzetesen a csapatorvos vizsgálja meg, majd szakorvosi és pszichológiai vizsgálatokra kerülnek az AVI-ba, illetve barokamra vizsgálatra az MH KRK-ba.

(3) Az AVI a lefolytatott speciális vizsgálatok és a Táblázat II. rovata szerinti egészségi vizsgálat alapján állapítja meg a hadköteles búvár beosztásra való alkalmasságát.

55. § (1) Minden merülési feladat végrehajtása előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát, megállapításait a (2) bekezdésben előírtak szerint a katona egészségügyi könyvében rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az állományilletékes csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet is,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását,

c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet,

d) vizsgálatok összegezett eredményét.

(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:

a) "Egészséges, merülésre alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan".

(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől, súlyosságától stb. függően saját szakmai hatáskörében kezeli, illetve járó- vagy fekvőbeteg-szakorvosi ellátására intézkedik.

56. § A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles alkalmatlan, annak foka szerint:

a) a speciális alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi, az alkalmasságot első fokon elbíráló bizottságnál (AVI, ROB), vagy

b) ha a katonai szolgálatra való általános alkalmasság kérdésében is indokolt a felülvizsgálat a hadkötelest az utaltság szerint illetékes első fokú felülvizsgáló bizottság elé rendeli.

A hadihajósok alkalmassága

57. § (1) A hajózó beosztás betöltéséhez általános követelmény az úszni tudás.

(2) A hadihajós beosztásra tervezett és a szolgálatot teljesítő hadköteles egészségi alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.

(3) A kormányos és az aknász-légvédelmi tüzér beosztásokban követelmény az idegrendszer, a látás és a hallás kifogástalan állapota, a kéz ujjainak teljes épsége.

(4) Ha a katonai szolgálatot teljesítő hadihajósnál olyan betegség, kórállapot vagy sérülés kerül megállapításra, amely a beosztásával járó feladatok ellátásában tartósan vagy véglegesen akadályozza, a csapatorvos a speciális, illetőleg általános felülvizsgálati eljárást kezdeményez az AVI-nál, illetőleg az első fokon eljáró felülvizsgáló bizottságnál.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A hatálybalépéstől a katonai alkalmasság egészségügyi elbírálása szabályainak kiadásáról szóló 28/1988. (HK. 15.) HM utasításnak és a mellékletét képező Eü/27 cikkszámú szakutasításnak, valamint a Magyar Néphadsereg tagjainak egészségi okból történő felmentéséről és szűrővizsgálatáról, valamint a gyógyüdülésről szóló 18/1983. (HK 14.) HM utasítás 2-10. §-át és 17-18. §-át, továbbá a 19. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit e rendelet hatálya alá tartozó személyekre nem lehet alkalmazni.

1. számú melléklet a 7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelethez

ÚTMUTATÓ az egészségügyi törzslap alkalmazásához

Az egészségügyi törzslap rovatainak kitöltési szabályai a következők:

1. a sorköteles azonosítására szolgáló személyi adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve, lakhelye) a jegyző,

2. a kórelőzményi adatokat (gyermekkori megbetegedések, előző betegségek, allergiás túlérzékenység, foglalkozási betegségek, műtétek, balesetek, sérülések, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, sport); a panaszokat; a szomatometriás (testmagasság, súly, mellkaskörfogat ki- és belégzéskor); a bőr és a látható nyálkahártyák elváltozásait; a belgyógyászati vizsgálat megállapításait (mirigyek, pajzsmirigy, szív, érverés, vérnyomás, érrendszer, varicositas, aranyér, a hasi szervek, sérv, húgy- és ivarszervek, egyéb vizsgálatok); a laborvizsgálatok közül kötelező jelleggel a vizelet és a kvantitatív vérkép adatait; valamint az orvosi megállapítás (összegzett orvosi vélemény) rovatot a hadköteles kivizsgálását irányító, a jegyző határozatával kijelölt orvos (szakorvos),

3. a szakorvosi vizsgálatok köréből

a) a csontok és izületek, lúdtalp rovatokat a mozgásszervi (orthopaediai) szakrendelés orvosa,

b) a fogazat, fogíny rovatokat a fogszakorvos (iskola fogász),

c) a légutak, tüdő rovatokat a tüdőgondozó intézet orvosa; (érvényes mellkas rtg. vizsgálati lelet közlése kötelező, spirometriás vizsgálat csak szükség esetén végzendő);

d) az idegrendszer rovatot az idegszakrendelés (ideggondozó) orvosa,

e) a száj-, orr- és garatképletek, valamint a halló- és egyensúlyi szerv, hallás rovatokat az orr-fül-gége szakrendelés orvosa (halláscsökkenés esetén audiometriás vizsgálat is végzendő és annak lelete melléklendő),

f) a szem, látás rovatokat a szemészeti szakrendelés orvosa

tölti ki.

4. Az 1-3. pontokban nem szereplő rovatokat (vizsgálatok időpontja, üzem, munkakör, vércsoport) nem kell kitölteni.

5. A vizsgálati leletek feljegyzésére az egyes rovatok vízszintes irányban teljes terjedelmükben felhasználhatók. A megállapításokat nemleges esetben "neg." vagy "norm." jelzéssel, kórállapot esetén magyar nyelvű kórismével (kivétel az általánosan használt mozaikszavak, pld. WPW syndroma, illetőleg a szerzői nevekkel ellátott kórismék pl. Hodgin-kór) és olvashatóan kell feljegyezni. A feljegyzést a vizsgáló orvos kézjegyével, hivatalos (személyi) orvosi bélyegzője lenyomatával és a vizsgálat dátumának feltüntetésével hitelesíti.

6. A vizsgálatok összegzését végző orvos nemleges esetben "gyakorlatilag egészséges" szöveg beírásával, kórállapot észlelésekor az 5. pontban foglaltak szerint rögzíti véleményét. A katonai alkalmasságot nem véleményezheti.

7. A kijelölt orvos a kitöltött egészségügyi törzslapról, ha azt szükségesnek véli, irattározásra fénymásolatot készíthet.

2. számú melléklet a 7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelethez

BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK TÁBLÁZATA

Fertőző betegségek (001-010)

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. és tomographia, légzésfunctio, szükség esetén mellkaspunctio, bronchológiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártya-gyulladás, gümőkóros nyirokcsomó(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactív kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni.

Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

d) 1, 7, 14-18, 20, 24, 30-32, 36, 40, 43.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.) és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

d) 1, 3, 4, 6, 12, 13, 17, 22, 29-35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa.

A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg. Tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona 003.2.III.rovat szerinti elbírálása esetén "I" minősítés adható. d) 1, 4, 13, 17, 22, 35, 43.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és izületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. A 004. 3. III. rovat szerint a tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katonának "I" minősítés adható.

d) 1-4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-35, 40, 42-43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. Tartalékos tisztek minősítése esetén 005. 3. III. rovat szerint lehet "E".

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok.

c) Sorozáskor és sorállományúak minősítésekor döntő jelentőségű a betegség időtartama. Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia).

Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) 3, 4, 7, 12, 18, 27-35, 37, 43.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell, hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett incubatios időn belül igazolható egy parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

a) Trachoma és a kötőhártya vírus, vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

c) Sorköteleseknél és tényleges katonai szolgálatot teljesítőknél a trachoma fertőző formái miatt halasztás nem adható, kezelése a területileg illetékes kórházakban, illetve az MH KHK szemészeti osztályán történhet.

Azok a sorkötelesek és katonai tanintézetekben levők, akiknél a trachoma szövődménymentesen gyógyult, alkalmasak. A betegség késői hatásait a maradandó károsodás mértéke szerint kell értékelni.

d) 1, 3, 6, 7, 10-12, 15, 22, 40, 43.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, TPIT serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) Sorköteleseknél és tényleges katonai szolgálatot teljesítőknél a területileg illetékes kórházakban, illetve az MH KHK bőrgyógyászati osztályán kimutatott syphilis esetén "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés engedélyezhető. Tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona 007.3. III. szerinti minősítése lehet "I". Korai seropositiv syphilisnél a halasztás időtartama maximálisan 2×1 év, késői syphilisnél 2×2 év lehet. Katonai tanintézeti felvétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, "Alkalmas" minősítés hozható.

d) 3, 6, 7, 12, 15, 22, 33, 35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó-gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. Ezért a katonai tanintézeti felvételnél "I" minősítés szükséges. Hasonló minősítés sorállományúak esetében csak a 90 napos sikertelen therápiás kísérlet után hozható. Sorozásnál a tartósan ismételten kezelt mély mycosis esetén "E" minősítés is adható.

d) 4, 7, 15, 22, 27, 35, 42-43.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága.

Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg. A betegség első tüneteinek megjelenésétől számított 3 hónapon belül gyógyult panasz- és tünetmentes állapot minősítést nem igényel. A három hónap után is fennálló functiozavart mértéke és időtartama szerint kell minősíteni.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Sorozáskor, valamint tanintézeti felvételnél számolva annak lehetőségével, hogy az egyes elhúzódó acut fertőzések chronicus lefolyásúvá válhatnak, "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés szükséges.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b), d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Sorozáskor, továbbszolgáló és hivatásos állománybavételkor, valamint tanintézeti felvételnél az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet ideiglenesen vagy végleg alkalmatlan.

Daganatok (011-014)

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Sorozásnál és a tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona minősítésénél csak "E" döntés hozható.

d) 4, 6, 12-14, 18-20, 22, 35, 43-44.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura elbírálása a 022-es szakasznál található.

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha vagy az előírt szerelvény viselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon), vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "Alkalmas" minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak "Korlátozással alkalmas" vagy "Alkalmatlan" lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Sorozáskor a műtét elvégzése céljából adható halasztás időtartama lehet hat hónap. Tanintézeti felvételnél halasztható műtét esetén a minősítés - a functiokárosodás mértékétől függően - "Alkalmas" vagy "Korlátozással alkalmas", viszonylag sürgős műtét (pl. myoma uteri) esetén pedig "Ideiglenesen alkalmatlan".

d) 3, 4, 6, 7, 12, 14, 18-20, 22, 27-35, 40, 42.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

a)-e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Endocrin betegségek (015-020)

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor T3, T4, szükség esetén , TSH, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy rtg. és scintigraphias vizsgálata, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat.

c) Sorozáskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. A műtét elvégzése céljából ilyenkor 6 hónap halasztás adható, a gyógyszeres kezelés szükségessége esetén pedig egy év. Endemiás cretinismus minősítése értelemszerűen végleg "Alkalmatlan".

Tanintézeti felvételnél "Alkalmas" minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható.

d) 3, 4, 6, 7, 12-15, 18-20, 22, 40, 43.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

a) Diabetes mellitus minden formája beleértve a csökkent glukóz tolerantiát és a latens diabetest.

A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel-Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, gyűjtött vizelet (cukor, aceton), vesefunctiok, szemfenék, oscillometria (lehetőség szerint Dopp-, ler), ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Sorkötelesek, tényleges katonai szolgálatot teljesítő sorállományúak minősítésénél, valamint a katonai tanintézeti felvétel esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak "Alkalmatlan" minősítés hozható.

d) 4, 7, 13, 15, 27, 35, 40, 43.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszint-vizsgálatok, pancreas Echo, szükség esetén retrograd pancreatographia, pancreas CT.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhidrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. Aktuálisan jelentkező functionalis hypoglykaemia minősítése "I" is lehet. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult, vagy substitutios kezelésel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Természetesen a sorkötelesek és sorállományúak minősítése substitutio szükségessége esetén "E". Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélküli gyógyulás és legalább három évig tartó teljes panaszmentesség esetén a minősítés 1/II. és 1/IV. szerint kivételesen lehet "K".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 25, 27-35, 37, 40, 43.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti jegyzőkönyvvel igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata.

c) Sorállományúak minősítése esetén enyhe formának a klinikailag tipusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Elhúzódó kezelés szükségessége esetén a minősítés lehet "I". A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése "E".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 37 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

a) Acromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok rtg. vizsgálata, látótérvizsgálat.

c) Sorköteles vagy sorállományú esetében az enyhe tünetekkel járó hypothalamus-syndroma vagy a test egyik részletére terjedő gigantismus esetén a minősítés lehet "D". Egyértelműen bizonyított Marfan-syndroma minősítése szervelváltozások súlyosságától függően lehet "D" vagy "E".

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 25, 27-35, 37-40, 43.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, , Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék rtg. vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

c) Tanintézeti felvétel esetén a minősités "E".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15-17, 22, 25, 27-35, 37, 40, 43.

e) A mellékvese betegségei, a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a "visceralis" köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 120 napot nem haladja meg, a 021.2/III. rovat(ok) szerint "K" minősítés is adható.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 42-43.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura, macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a sav-bázis egyensúly (pl. hyper-és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó (pl. Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia) zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, Waldeström-féle macroglobulinaemia vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) 2, 4, 7, 13-15, 18-20, 22, 27-35, 42-43.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A "normális" BMI 20-25 kg/m.

Az elhízás mértéke

c) A sorköteleseket és sorkatonákat egyénileg kell elbírálni. Súlyos fokú elhízás esetén egy évig a minősítés "I".

Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után hozható. Kórosnak tekinthető extrém elhízás esetén 023.3 szerint végleg alkalmatlan is lehet.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 24, 28-35, 37, 40.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejt immunitás hiánya, kevert típusú immundeficit (AIDS).

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtkol, illetve carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Sorállománynál az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet "A", vagy "I" a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése "I", illetve "E", immundeficit (AIDS) esetén "E". d) 4, 13, 25, 27, 35, 43.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficit mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Vérképző szervek betegsége (025-029)

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocytaszám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, próbareggeli, Schilling-próba, Se Bi. meghatározás.

c) Sorállománynál "E" minősítés csak a tartós parenteralis substitutio és rendszeres ellenőrzés szükségessége esetén hozható. 025.2/I. szerint "I" minősítés, ha szükséges, legfeljebb csak 2 évre adható.

d) 1, 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Hiányvérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham, Heller, Nelson, Rosenbach-próbák).

c) Sorállománynál "I" minősítés olyan szerzett haemolyticus vérszegénység esetén alkalmazható, amikor várható a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica, heveny posthaemorrhagias anaemia és egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocytaszám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

c) A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet "K".

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

a) Purpura allergica (Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm , Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) Sorállománynál a secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén gyógyulás várható, "I" minősítés indokolt.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

a) Praesenilis dementia Alzheimer-betegségben, Pick-féle agyi megbetegedésben és Kraepelin-syndroma esetén, továbbá azok az állapotok, ahol az organicus ok vagy agykárosodás következtében maradandó psychiatriai tünetek alakulnak ki (pl. pseudoneurasthenia, pseudopsychopathia).

b) Psychiátriai szakvizsgálat és osztályos megfigyelés. Alapbetegségnek megfelelően CT, Echo, koponya rtg., Cag., EEG, teljesítmény vizsgálat, (MAWI) személyiségvizsgálat stb. Kórlefolyás figyelembevétele, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, környezettanulmány.

c) A dementia eredete vagy súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja. Csak "E" döntés hozható. Sorozásnál zárójelentés, ideggondozói igazolás bemutatása szükséges. Tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány minősítése "K" is lehet.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak agysérülés esetén mérlegelendő.

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ezt követő alkoholelvonás következtében fellépő elmezavarral járó kórképek tartoznak ide. Delirium tremens, Korszakov-psychosis, alkoholos dementia vagy hallucinosis, kóros részegség, alkoholos féltékenység.

b) Sorozáskor a psychiátriai zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik a döntés. Szolgálat alatt a psychiátriai és a neurológiai vizsgálat, megfigyelés adataira is támaszkodunk.

c) 031.1. szerint minősítjük a delirium tremenst, az alkoholos hallu-cinosist. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományú beteg "A" minősítésére akkor van lehetőség, ha sikeres alkoholelvonó kezelés után compensált a psychés állapota. 031.2 szerint minősítendő az alkoholos Korszakov-psychosis, alkoholos polyneuritises psychosis, az idült alkoholos agyi syndroma és az alkoholos paranoia.

d) A korlátozások nem alkalmazhatók.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés jelen kórképek minősítésénél nem igazolható.

a) Itt minősítendők az acut és subacut organicus psychosyndromák, a gyógyszermegvonási psychosisok, bármely okból (fertőzés, anyagcserezavar, agysérülés után) fellépő deliriumok.

b) Parancsnoki vélemény, orvosi leírás a kóros állapot részletezésével, baleseti jkv., zárójelentés, rendőrségi jkv. stb. Psychiátriai kivizsgálás a szükséges eszközös és laboratóriumi vizsgálatokkal (gyógyszer, méreg, fertőző agens kimutatása vérből, liquorból, vizeletből). Psychológiai elemzés.

c) A szolgálat közben jelentkező betegségek gyógyítása után döntünk a minősítését illetően, tünetmentes állapotban 032.1., maradványtünet kiújulási hajlam esetén a 032.2 alapján. Sorozáskor a jelen állapot szerinti döntés szükséges ("B", "I").

d) 3, 6, 15, 27-35, 37, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggést abban az esetben lehet elismerni, ha a kiváltó ártalom a katonai kötelmekkel összefüggő és megfelelően igazolt esemény (baleset) következménye volt.

a) Ide tartoznak az összes schizophreniás kórformák.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, családi anamnézis, szükség esetén psychológiai elemzés.

c) Sorozáskor az alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések és területileg illetékes ideggondozói igazolások alapján történik. A szolgálat alatt jelentkező betegségeknél a parancsnoki és orvosi jellemzés objektív adataira, az elmeosztályos megfigyelésre alapítjuk a döntést.

d) 7, 12, 13, 24, 25, 35.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Az e szakaszba tartozó endogen psychoticus kórképektől el kell különíteni a reactív neuroticus és psychogen depressiós állapotokat és a hangulat-kedélyélet enyhébb zavarait (ezt a 036 alapján minősítjük).

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, családi anamnesis, környezettanulmányozás, psychológiai elemzés, kórlefolyás elemzése.

c) Sorozáskor a zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik a döntés. Szolgálat közben osztályos kivizsgálás alapján döntünk.

Tartós kezeléssel, illetve gondozással korlátozások alkalmazása mellett rehabilitálhatók a nem ismétlődő, enyhén cyclothym, mérsékelten súlyos fázisokban szenvedők.

d) 7, 22, 25.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés e kórképek minősítése esetén nem igazolható.

a) Itt minősítjük az indukált psychosisokat és ide soroljuk az acut paranoid reactiot és a psychogen paranoid psychosist.

b) Parancsnoki jellemzés, a betegség kirobbanásának pontos és részletes csapatorvosi leírása, objektív adatok beszerzése, psychológiai elemzés.

c) A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány esetén a lezajlott paranoid kórkép megtartott személyiség és rendszeres gondozás mellett minősíthető korlátozással alkalmasnak, ha a katonai környzettel szemben nem voltak téveszmék, illetve nem alakult ki érzelmi feszültség.

d) 13, 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefügés nem igazolható.

a) Szorongásos állapotok, hysteria, phóbiás állapotok, rögeszméskényszeres betegség, neuroticus depressió, neurasthenia, deperszonalizációs syndroma, hypochondria, foglalkozási neurósis, psychasthenia.

b) Parancsnoki és csapatorvosi részletes jellemzés, (a betegség indokolásának pontos leírásával), objectív adatok beszerzése, psychológiai elemzés. A vizsgálathoz személyiségelemzés és a domináló conflictus megoldási mód(ok) feltárása szükséges alapos exploratio keretében.

c) Első minősítéskor minden esetben halasztást vagy korlátozást adunk, alkalmatlan minősítés csak visszaeső betegeknél jöhet szóba. Tekintettel a kórképek reverzibilis jellegére, csak a gyógyszeres, psychotherápiás, csoporttherápiás lehetőségek kimerítése és a beosztásban történő segítő változtatások, felmentések után jöhet szóba a súlyosabb megítélés. Sorozáskor alkalmatlan minősítés csak tartós, több éve fennálló, kórházi kezelést is igénylő esetekben lehetséges.

d) 2-6, 12, 13, 15, 17, 22, 24, 25, 27-35, 43.

e) Miután a neuroticus zavarok kialakulásáért elsősorban az egyéni alkati hajlam a felelős, katonai kötelmekkel való összefügés nem ismerhető el. Előfordulhat, hogy sérüléshez társul a neurosis. Ilyen esetben a szolgálattal való összefüggés igen szigorúan vizsgálandó.

a) E szakasz szerint minősül a psychopathia minden formája - kivéve a pseudopsychopathiát, mely a 030-as szakasz szerint minősül -, a sajátos és szituativ fejlődési elmaradottság, az éretlen személyiség és a szexuális élet olyan zavarai, mint pl. a homoszexualitás, exhibicionizmus, a pszichoszexuális identitás zavarai stb.

b) Objektív (családi, önkormányzati, rendőri, hetero) anamnézis szükséges. Sorozás alkalmával élettörténeti elemzés, az intelligencia meghatározása kérdőívvel, valamint psychológusi exploratio szükséges. Kórházi, rendelőintézeti kvalifikáláshoz osztályos megfigyelés, ambulanter kivizsgálás és psychotherapiás gondozás, psychológiai vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés indokolt. Szexuális deviatio esetén írásos szakorvosi vélemény.

c) A személyiségzavar biológiai - genetikai és szociális környezeti tényezők hatására alakul ki, ezeknek a precíz vizsgálata elengedhetetlen. Sorozáskor kórjelző élettörténeti adatok esetén, alacsony intelligencia szint mellett a minősítéshez részletes psychológiai exploratio szükséges. Amennyiben a pathologiás jelenségek súlyos foka gyermekkortól kezdődően bizonyítható, és az értelmi képességek alacsony színvonalúak (IQ 70 alatti) akkor a minősítés "Alkalmatlan". Enyhe menthalis károsodás (IQ 70-100 közötti) jelzett élettörténeti anamnesis esetén a minősítés a katonai beilleszkedés függvénye, kvalifikálása sorozáskor "Alkalmas", beosztási és fegyvernemi korlátozás javaslattal. Sorozáskor a psychosexuális identitás, a nemi ösztön aberratioja alkalmassági minősítése "Alkalmas", ettől eltérően kvalifikálni csak szakvizsgálat után lehetséges. Kivételesen igazolt (kórelőzmény, kórházi kivizsgálás és kezelés esetén) esetekben ettől a minősítéstől el lehet térni, végleges vagy ideiglenes alkalmatlanság irányába.

d) 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el, kivéve a posttraumás személyiségváltozás esetét, amennyiben a sérülés szolgálati balesetnek minősül.

a) Az alkoholizmuson és a drogfüggőségen kívül, a drog és alkohol abususokat, a drog és alkohol rendszeres kombinált élvezetét, a rendszeres oldószerbelégzést, a gyógyszerek nem előírt használatát (amennyiben tudatának befolyásolására használja, ezáltal egészségét és/vagy szociális, interperszonális egzisztálását károsítja) minősítjük itt. Kivéve a szokványos részegség (intox.c. alc.), a suicid szándékú gyógyszerfogyasztást (intox.c.med.), illetve a secunder alkoholizmust (itt az alapbetegség minősítendő). Tételesen a következő szerek jöhetnek számításba: alkohol, amphetamin, cannabis, cocain, hallucinogének, szerves oldószerek, ópiátok, phencyclidin, sedato-hyphoticus és anxioliticus szerek.

b) Az alkohol és narcománia diagnosist akkor állítjuk fel, ha a szerek élvezetének kimutatható somaticus és psychés következményei megállapíthatók (neurológiai, psychiátriai, belgyógyászati elváltozások, laboratóriumi leletek stb.).

c) Anamnesticus adatok (családi, önkormányzati, kórházi, drogambulanciai, alkohológiai stb.) alapján, vagy a sorozáskor felszínre került esetekben a hadkötelest vizsgálatra az MH EüAVI Alkalmasságvizsgáló Osztályára kell utalni - döntéshozatalkor az alkalmasságvizsgálati eredményeket, javaslatot figyelembe kell venni. A szolgálat közben felmerült esetekben kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálás és kezelés szükséges. Alkalmankénti drogfogyasztóknak "Alkalmatlan" minősítést nem adhatunk. Igazolt, ismételten sikertelen elvonókezelésen résztvettek, vagy egy évet meghaladó függőség esetén a minősítés "Alkalmatlan".

d) 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

a) Dadogás, hebegés, pöszeség, raccsolás, enuresis nocturna, psychogen torticollis és tetania, ásítás, légszomj, köhögés, szív-érrendszeri zavar, pruritus, aerophagia, hányás, fogcsigorgatás, anorexia nervosa, tic és egyéb a fentiekben fel nem sorolt kórformák.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, 039.1 esetén neurológiai, psychiátriai, valamint gégészeti vizsgálat.

039.3. esetén neurológiai, psychológiai vizsgálat. Két hónapos therápiás kísérlet csapatnál, illetve psychotherápiás szakrendelésen, gerincröntgen felvétel.

c) Enuresis nocturna sorozáskor "A". Indokolt esetben a sorozási II. fok ettől eltérhet. A minősítés alapja a katonai feladatokhoz való egyéni megfelelés az állandóan fennálló tüneteket is figyelembe véve. Enuresis nocturna a tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona hivatásos állományúaknál általában nem jön szóba. Amennyiben itt jelentkezik ez a probléma, annak organicus oka van és aszerint kell véleményezni.

d) 2-4, 6-9, 11-13, 15-17, 22-25, 27-35, 37-40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a fenti symptomák vagy syndromák egyike a katonai szolgálat teljesítése közben ért heveny psychés trauma következtében keletkezett.

a) Nem elmebetegen fellépő átmeneti kóros állapot, mely kivételes psychés vagy fizikai stresszre, érzelmi veszteségre, hirtelen szociális környezetváltozásra, vagy izolatiora következik be.

b) Parancsnoki, csapatorvosi jellemzés, valamint psychiátriai és psychológiai vizsgálat.

c) Mivel átmeneti, maradvány nélkül rendeződő állapotokról van szó, sorozáskor a már átélt alkalmazkodási reactionál a minősítés "A". Szolgálat közben kialakult kórképek gyógyítandók, amennyiben több mint három hónapig tartanak, minősítés "I".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 24, 25, 37, 39, 43.

e) A katonai szolgálat teljesítése során az átlagos frustratiot meghaladó, valamilyen kivételes fizikai vagy psychikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reactio lehet összefüggő a katonai kötelmekkel.

a) Debilitás, imbecillitás, idiotia, mentális subnormalitás, enyhe fokú értelmi fogyatékosság, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság.

b) Egyénileg felvett általános intelligencia-tesztek (MAWI, RAVEN, IST, EYSENCK stb.) bármelyike által nyert intelligencia mutató (IQ vagy IQ ekvivalens) meghatározása, a személyiség hatékonyságának feltárása a társas és a mindennapi élethez szükséges készségek, a kommunikáció, valamint a személyes önállóság és a szociális felelősség követelményeinek való megfelelés terén. Sorkatona esetében még parancsnoki és csapatorvosi vélemény.

c) 041.1. szerint minősítendők azok az értelmi fogyatékosok, akik fizikai munka végzésére képesek és életvezetésükben súlyosabb konfliktusok nem deríthetők fel, stresszhelyzetben irányításra, támogatásra szorulnak (IQ 50-35 között).

041.2. szerint a súlyos értelmi fogyatékosság minősítendő (IQ 35 alatt). Sorozáskor kötelezően elvégzendő az intelligencia-vizsgálat mellett az élettörténeti feltárás, esetlegesen a pszichológus által végzett egyéb tesztek, valamint a hadköteles explorálása. Az enyhe szellemi elmaradottságban szenvedők (pl. RAVEN 20-25 értékpont között) minősítése "B" vagy "C", ha az életvezetésükben önálló és kóros jegyek nincsenek, de fegyvernemi és beosztási korlátozás szükséges. Mérsékelt és súlyos értelmi fogyatékosság minősítése (pl. RAVEN 20 értékpont alatt) "E".

A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploratio által feltártakat is figyelembe kell venni.

Tanintézeti felvételnél, tisztjelöltek esetében IQ 100 alatt, zászlósjelöltek esetében IQ 95 alatt és tiszthelyettes jelölt esetében IQ 90 alatt a minősítés "E".

d) 2-4, 6-9, 11-13, 15, 24, 25, 37-39.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, valamint a koponyaűri, agyvelő-, gerincvelő-gyulladás egyéb eseteit.

b) Kórházi kivizsgálás során lumbálpuntcio, EEG, CT.

c) Fenti kórképek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől a letalis kimenetelű encephalomyelitisig terjed. Indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot, addig eü. szabadsággal, vagy "I" minősítéssel biztosítani az időt az utókezelésekre. Sorozáskor "E" minősítés csak akkor adható, ha a fenti betegségek organicus neurológiai tünetek visszamaradásával gyógyultak.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

a) A Parkinson-betegségen kívül ide soroljuk az összes extrapyramidalis eredetű kórképet. (Hallervorden-Spatz-féle betegség, olivo-pontocereballis degeneratio, opathlmoplegia progressiva supranuclearis, Shy-Drager-féle syndroma, strionigralis degeneratio, benignus essenciális tremor, myoclonusok, organicus eredetű tic, Huntington-féle chorea, hemiballismus, paroxysmalis choreo-athetosis, torsios dystonia, organicus sírógörcs.)

b) Kórházi kivizsgálás parancsnoki és csapatorvosi jellemzés birtokában. A legalapvetőbb serológiai, elektrofiziológiai és kontrasztanyagos vizsgálatok.

c) Sorozáskor kivizsgált esetek minősítése "E".

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35, 36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Ide tartoznak a spinocerebelláris betegségek, Friedrich-féle ataxia, paraplegia spastica hereditaria, elsődleges cerebelláris degeneratio, gyermekkori agyi bénulás maradvány-állapota, idegrendszeri localizatiojú tuberculoma, granuloma.

b) Neurológiai vizsgálat, a célzott eszközös vizsgálatokkal kiegészítve, esetenként psychiátriai vizsgálat.

c) A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúak minősítésénél enyhe idegrendszeri tünetekkel járó maradványállapot esetén "K" minősítés adható.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35, 36, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Atrophia musculorum spinalis, sclerosis lateralis amyotrophica, syringomyelia, syringobulbia, ér, éredetű myelopathia.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, kórházi kivizsgálás.

c) A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona minősitésénél csak véglegesen kialakult, kórházi kivizsgálás alapján igazolt, mérsékelt tünetekkel járó maradványállapot esetén hozható "K" minősítési döntés.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35-37, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, Schilder-féle betegség, Little-kór.

b) A legalapvetőbb elektrofiziológiai, MRI vizsgálatok, neurológiai osztályos kivizsgálás.

c) Sorozáskor a kórházban kivizsgált esetek minősítése "E".

d) 2, 4, 7, 11, 13-15, 18-20, 35, 36, 42-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Az általánosult, nem görcsös és általánosult görcsös epilepsiák minden formája. Itt minősítjük az alkalmi epilepsiás rohamot is, ha az alapbetegség egyébként nem minősíthető.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, lehetőség szerint részletes heteroanamnesis és orvosi észlelés alapján készített rohamleírás birtokában, EEG vizsgálat (rutin, alvásdeprivációs, terheléses, kazettás), az adott klinikai fejlettségi szinten hozzáférhető eszközös vizsgálatok.

c) Az alkalmi epilepsiás rohamok az egészség teljes helyreállításával gyógyulhatnak, ezért a minősítés "I", az egy évnél régebbi roham esetén pedig "C".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 40, 43.

e) Traumás eredetű epilepsiánál felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

a) Ide tartoznak az összes, rohamokban jelentkező fejfájások.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, kórházi kivizsgálás.

c) Szolgálat közben jelentkező rohamok miatt tartós kezelést kell alkalmazni csapatnál, ambulanter és osztályon. Elemezni kell a roham kiváltásában szóba jöhető életritmus, érzékszervi túlingerlés és psychés feszültségek szerepét.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) A szakasz szerint csak a klinikailag igazolt narcolepsia és somnambulismus és alvási apnoe minősíthető, mint kóros alvászavar.

b) Ezeket a kórképeket neurológiai vagy psychiátriai osztályos kivizsgálás keretében, lehetőleg széles körű differenciál-diagnosztikai elemzésnek kell alávetni. EEG vizsgálat.

c) Sorozáskor a serdülőkorban lezajlott narcolepsia, ha gyógyult, vagy nem volt kivizsgálva és a polgári életben nem kezelt somnambulismus minősítése "A".

d) 2, 12, 13, 25, 35, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Az I., V., VII., IX., X., XI., XII. agyidegek betegségei minősítendők itt, a kóroktól függetlenül. A II., III., IV., VI. működési zavarait szemészet, a VIII. betegségeit fülészet bírálja el.

b) Kórházi kivizsgálás, legalapvetőbb elektrofiziológiai és eszközös vizsgálatok.

c) Sorozáskor és a szolgálat alatt is csak a végleges maradványállapot minősítendő.

d) 2-4, 6, 7, 12-16, 18-20, 35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxicus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

a) Itt minősítendő a porckorongsérv és annak műtéte utáni állapota, a plexus brachialis és lumbosacralis betegségei, a nyaki és háti ideggyök laesio.

b) Neurológiai és szükséges eszközös vizsgálatok (műtéti leírás, rehabilitációs kezelések leírása).

c) Sorozáskor vagy a katonai szolgálat teljesítése alatt végzett műtét utáni állapot esetén "I" minősítés is adható. A fenti betegségek jelentkezésekor a rendelkezésre álló therápiás lehetőségek alkalmazása szükséges. Ismételt eredménytelenség után minősítünk csak, figyelembe véve a rehabilitációs lehetőségeket. Objektív kórjelek hiányában, de súlyos functiozavarral járó kórképekben a fiziotherápiás kezelésen túl a psychológiai elemzés, szükség szerint psychotherápia alkalmazása után döntünk.

d) 7, 11-21, 27-36, 42-43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma körülményei alapján ítélhető meg.

a) Itt minősítjük az alagút syndromákat, a periphériás idegtörzskárosodásokat - kiváltó okoktól függetlenül - a causalgiát, meralgia paraestheticát, az öröklődő és az idiopathiás neuropathiákat.

b) Radiológiai vizsgálat, elektroneurographia végzése, szükség esetén EMG.

c) Sorozásnál a fennálló állapot a megítélés alapja, a nem végleges állapot minősítése esetén "I" is adható. A tiszteseknél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúak minősítésénél kiterjedt vizsgálat szükséges a rehabilitációs lehetőségek feltárására.

d) 2, 3, 6, 7, 13, 14, 18-20, 27-37, 42-43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

a) Itt minősítendő a myasthenia gravis, a toxicus myopathiák, a dystrophia musculorum progressiva, a myotoniák, a paralysis familiaris periodica.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, EMG, izombiopsia.

c) Tekintettel a betegségek progresszivitására, illetve a jelenlegi therápia elégtelenségére, általában alkalmatlannak minősítendők a betegek biztos diagnosis esetén.

d) 2-4, 6-9, 12-15, 18-20, 22, 36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054-074)

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) Az 1-es alszakasz szerint "A"-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

d) 3, 4, 6, 7, 11, 12, 22, 40, 43.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirect vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is alkalmatlan sorköteleseknél és "KLGS" a katonai tanintézetben levőknél. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő. A tiszteseknél magasabb rendfokozatú tartalékos katona minősítésénél 055.2/III. szerint "I", 055.3/III. pedig "E".

d) 2-4, 7, 12, 13, 27, 35, 40, 43.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) Sorállománynál, ha heveny vagy félheveny gyulladásos folyamat gyógytartama meghaladja a 3 hónapot, "I" minősítés adható.

d) 3, 4, 6, 7, 11-13, 15, 22, 27, 35, 37, 40, 43.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) Sorozásnál a glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 22, 27, 35, 40, 43.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomásemelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatiolentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnei kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz). Műlencse esetén 058.2 szerint kell minősíteni.

d) 2, 3, 6-8, 11, 12, 14, 19, 23, 37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) 2-4, 6-8, 11, 12, 18, 23, 27-35, 37, 40, 43.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a "Fegyvernemi alkalmassági utasítás"-ban feltüntetett beosztásokat. Ez utóbbit kell figyelembe venni a katonai tanintézetbe lépőknél is.

d) 2, 3, 6-9, 12, 21.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben - kontaktlencse viselés esetén is - szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni.

A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa tanintézeti felvétel esetén (II. rovat)

±3,0 D sph. ±1,5 D cyl

Sorállománynál (I.rovat) és más esetben (III. rovat)

±7,0 D sph. ±3,0 D cyl

lehet.

d) 2-4, 6-8, 11, 12 15 23, 27-35, 37, 38, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) 3, 4, 6-8, 11-13, 15, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők - baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak - meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) Katonai tanintézeti felvételnél "E" minősítés csak a várható katonai beosztás figyelembevételével alkalmazható.

d) 2, 4, 6-8, 11, 12, 14, 15, 18, 19, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) Szemhéj entropium és trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 27-35, 37, 40.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Katonai tanintézeti felvétel előtt a gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) 2-4, 6-8, 11-13, 15, 16, 18, 27-35, 37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess táblán, szükség esetén orbita CT.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt az 1/I., 1/II., 1/IV., 1/V. szerinti minősítés esetén "I" döntés hozható.

Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 22, 35, 38-40, 43.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) Sorállományúaknál "D" minősítés csak coloboma papillae esetén alkalmazható.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 18, 23, 27-35, 37-40, 43.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. Kísérő kancsalság esetén a látóélesség szerint bírálandó el a II. rovatban.

d) 6, 7, 10, 12, 15, 23, 38-40.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Sorállományúaknál véglegesen alkalmatlan minősítés csak a már műtéttel sem megoldható külső hallójárat-szűkület esetén adható, mikor az audiometriás vizsgálattal 30 dB vagy ennél nagyobb hallásveszteség mérhető. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 26, 38-41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) Gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok esetén átmeneti hallásromlással sorállománynál, tanintézeti felvételnél "I" minősítés adható.

d) 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta etchronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) Sorállományál otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "E" a minősítés, mert gyakori a recidiva és a küzépfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) 4, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg.

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb- és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért minősítése "E" a sorállománynál és a katonai intézeti felvételnél. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges. 1/I. szerint kifejezett maradványtünetek esetén "I" is adható.

d) 2-4, 6, 7, 10, 12, 15, 26-35, 37-39, 41, 43.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is I-II. rovatokban "E" minősítést igényel.

d) 2, 4, 7, 10, 12, 15, 26, 38, 39, 41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

I. fokú: 0-30 dB, mérsékelt halláscsökkenés

II. fokú: 31-60 dB, kifejezett nagyothallás

III. fokú: 61-90 dB, súlyos nagyothallás

IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb, vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön értékelve a beszédzónában észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. Sorállományúak minősítésénél az 500, 1000, 2000 Hz-nél kimutatható II. fokú (30-60 dB) halláscsökkenés esetén "E" minősítés szükséges. Sorozásnál az elbírálás ilyen esetben csak orr-fül-gége szakorvos véleménye alapján történhet.

d) 2, 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 26, 37-39, 41, 43.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát.

A szív és az erek betegségei (075-093)

a) Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., szükség esetén PKG, góckutatás.

c) Az I-II. rovat szerint 4 éven belül a minősítés "I", 4 év után vitium nélkül a gyógyult esetben "D", zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet "E".

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz.sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg., (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell.

A szívcsúcson hallható izolált systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

c) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertensio az az állapot, amikor a nyugalomban mért vérnyomás az életkornak megfelelő felső határ - felnőttön 150/90 Hgmm fölött van. A vérnyomást mindig mint nyugalmi értéket adjuk meg, mérjük meg mind a két karon, sőt a lábon is fekvő és álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, vizeletbacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia.

c) Essentialis hyperkinesis esetén mért emelkedett vérnyomás systolés hypertensiók csoportjából való, ezért a magasabb diastolés nyomás nem minősíthető hyperkinesisnek. Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensiós jeleket komolyabban értékeljük és 077.2 alszakasz szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt.

Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm, vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomásemelkedés tartós voltára utal. Ha a tartósan emelkedett vérnyomás gyógyszeres kezelése során időnként magasabb vérnyomásértéket mérünk, vagy sok mellékhatást és panaszt észlelünk, továbbá ha már kimutathatók a hypertensio szervi szövődményei, (agy, szem, szív, vese), I-II. rovat szerint "E" minősítési döntés hozható. Az alkalmasság elbírálása csak kórházi megfigyelés, illetve kezelés után engedhető meg. A sorozóorvos a hypertonia megállapításánál 3 hónapnál nem régebbi igazolást fogadhatja el.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. nephritis chr.).

a) Infarctus myocardii, coronaria insufficientia, intermediaer coronaria syndroma, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, HBDH, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, cardiológiai mellkasfelvétel, coronarographia (csak műtéti indikáció felállítása céljából).

c) 078.4. alszakasz III. rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után "K", sikertelen műtét után "E" minősítési döntés hozható. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona minősitése esetén 078.1-4/III. rovat szerint "E" is lehet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség, vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek, vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, HBDH, LDH, EKG, mellkas rtg, tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is III-V. rovatok szerint szigorúbb "K" elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia, vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HOCM, IHSS, ASH).

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 36, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenek előtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek. Sorozásnál a súlyos formák elbírálása kétes esetekben csak cardiologiai szakvélemény alapján történhet.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio (sorozáson lehet "C").

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú A-V block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block (III-V. rovatok szerint lehet "K"). Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint "E" minősítés hozható.

d) 1-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 43.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tü-netei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decempenzált betegek.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 35, 36, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) Sorkötelesek és sorállományúak cardiomegalia vagy szívműtét utáni állapotának minősítése teljes panaszmentesség esetén lehet "D". A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek. Commissurotomia utáni állapot minősítése sorállománynál "E".

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, Doppler, sz. sz. angiographia, CT, laboratóriumi vizsgálatok, a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) 1-4, 6, 7, 10, 12-15, 18-20, 22, 24, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, Se cholesterin, triglycerid, EKG, mellkas rtg. oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálata, szükség esetén arteriographia (érsebészeti konzílium alapján).

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 35, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se cholesterin, összlipoid, EKG, Echo PG, mellkas rtg., röntgenkymographia, aortographia vagy arteriographia, szemészeti, gégészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Kis egyenletes aorta-dilatatio önmagában jelentéktelen. Nagy, zsák alakú aneurysma dinamikusan megterheli a szívet, mert áramlási ellenállást jelent. Az aneurysma betörhet vénába, oesophagusba, bronchusba és az arteria pulmonalisba. Az aorta-aneurysma megrepedése hirtelen halált okoz, bár kisebb vérzések gyógyulhatnak is. Nem ritka complicatio kisebb vérzés a tüdőből. A bronchusok nyomása és a n. recurrens bénulása következtében tüdőgyulladásra, bronchiectasiára nagy a hajlam. A fali véralvadékból embólia keletkezhet. A hivatásos állományúakat fentieket figyelembe véve kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E". Tartalékos tisztek III. rovat szerinti minősítése lehet "E".

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 35, 36, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud, vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása, a beteg által elmondottak, vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr- vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/II. szerint lehet "K". Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. Ha rohammentes időben eltérést nem találunk, 087.1/I. szerinti minősítése lehet "C". Később a cyanosis egyre súlyosabb fokban állandósul, a bőr atrophiás, feszes, fénylő, majd száraz gangraena támad. E tünetek megjelenése esetén a Raynaud-syndroma súlyosnak minősül. Kétes esetben sorozásnál "E" minősítés csak angiologiai szakvélemény alapján adható. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) 2, 3, 6, 7, 12, 16, 22, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) Sorozásnál helyreállító érműtét után 1 évvel teljesen helyreállt functio esetén "D" minősítés is adható, ha anticolaguans kezelésre nem szorul.

d) 1-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, angiitis hypersensitiva, granuloma lethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, arteritis temporalis, microangiopathia thrombotica, Takayasau-féle betegség.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "I"-re minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt sorállományúaknál enyhébb esetekben is adjunk "E" minősítést, tiszteknél az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni, az összes fizikai megterhelés, vagy meghűlés veszélyét rejtő gyakorlat, foglalkozás alóli felmentéssel. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a - rendszerint műtéttel - panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 22, 27, 35, 36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd-Chiari-féle syndroma, thrompophlebitis migrans.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1. alszakasz szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén "E", első esetben azonban kivételesen "I" minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. Az V. rovat szerint itt kivételes esetben "E" helyett "K" is adható.

90.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) 1, 2, 4, 6, 7, 12, 15, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset okozta és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

a) Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszároedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszároedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 13, 15, 22, 29, 30, 34, 36, 37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső "aranyeres" csomók), esetleges szövődményeit.

c) Katonai tanintézeti felvétel, tsz. vállalás elbírálásakor műtét elvégzése céljából ideiglenes alkalmatlanságot kell biztosítani.

d) 3, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas.

d) 1, 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17-20, 22, 32, 34, 37.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A légzőszervek betegségei (094-105)

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orr melléküreg rtg., sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) 94.1/II. rovat szerint a polypectomia utáni állapot recidiva említése nélkül lehet "Alkalmas". Amennyiben a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095.1. szerint történik.

d) 6, 7, 15, 27-31, 33, 36, 40.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Az alkalmasság megitélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick-teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollinosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon) vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50-100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű. Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre, vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül figyelemmel kisérjük a beteget, szezonálisan felmentetjük terepfoglalkozások és őrszolgálat alól.

d) 7, 22, 35, 36.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) 096.1/IV. rovat szerinti minősítésnél műtét szükségessége esetén eü. szabadság biztosítása után állapotváltozás és minősítés-módosítás lehetséges. Sikertelen műtét esetén "E" is adható.

d) 6, 7, 22, 33, 35, 36, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orr melléküreg rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) 7, 22, 28-31, 33, 35, 37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén ismerhető el.

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) 7, 18, 22, 27, 35, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

a) Bronchitis chronica (simplex, mucopurulenta, obstructiva), bronchiectasia (fusiformis, postinfectiosa, recurrens).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel, légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotra, a katonai tanintézeti felvétel és tsz. vállalásakor a minősítés "E".

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei:

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok:

A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú 76-60;

- kp. fokú 60-50;

- nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok:

A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (Tiffenau, IGV) határozzák meg. A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/l/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/l/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel.

10 vízcm/l/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) 2-4, 7-9, 12, 13, 15-17, 22, 29-34, 36, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél - ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása - az összefüggés megállapítható.

a) Emphysema pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, mellkas rtg. átvilágítás, felvételek, légzésfunctio (TC, IGV, RV, FEV 1) meghatározás, ajánlott vizsgálat: vérgáz-analysis.

c) Sorozáskor, illetve sorállományúak minősítésekor a lobaris emphysema esetében, figyelemmel az előidéző okra - a 104., illetve 105. szakasz szerint minősítünk. A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. Katonai tanintézeti felvétel, tsz-vállalás elbírálásakor a minősítés "E". A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) 3, 4, 6 , 7, 12, 13, 15, 17, 18, 27-36, 39, 40, 43.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

a) Extrinsic, illetve intrinsic asthma bronchiale.

b) EKG, mellkas rtg., ismételt légzésfunctio (testpletysmographia), cutan-test (allergológia), javasolt vizsgálatok: pharmacodinamiás test, terheléses légzésfunctio, provocatios test.

c) Sorozáskor és sorállományúak minősítésekor az anamnezis, a tünetek megléte folyamatossága mellett az asthma diagnózisát alátámasztó jellemző leleteket kell figyelembe venni. Bevonuláskor vagy közvetlen előtte kimutatott extrinsic asthma esetében a minősítés "I". Azonban pl. gyermekkorban megállapított és intézetben kezelt, de később hosszú időn keresztül tünetmentes asthmás esetekben, ha a cardiorespiratoricus functió jó, akkor a minősítés 101.1/I. rovat szerint lehet "D" is. Katonai tanintézeti felvétel és tsz. vállalásnál a minősítés "E".

d) 1-4, 6-9, 12, 13, 15-18, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax).

Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio (inactív formákban): vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) A felsorolt megbetegedések gyógyulásáig - ha a gyógytartam a 90 napot meghaladja, a minősítés I. és II. rovatok szerint "I", III-V. szerint "K". A gyógyulás után esetleges functiozavar, maradványtünetek esetén az eü. károsodás mértékének arányában korlátozások bevezetése szükséges.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-35, 39, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, tensivus, congenitalis, traumaticus).

b) Ismételt kétirányú mellkas rtg. felvétel.

c) Sorozáskor, sorállományúaknál, valamint a tanintézeti felvételnél abból kell kiindulni, hogy a spontán légmell mikor alakult ki. Egy éven belüli előfordulás esetén a minősítés: 103.1., 2/I. és II. rovatok szerint "I".

d) 2-4, 7, 12, 15, 17, 18, 22, 27-37, 39, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mallkas rtg. felvétel, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni.

d) 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-35.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Itt minősítendő a segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, légzésfunctios vizsgálat (terheléses LF), testpletysmographia.

c) A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre.

d) 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, illetve betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók.

106.1. alszakasz szerint minősítendő az 50-75% közötti rágóképesség-csökkenés.

106.2. a 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenés minősítésére szolgáló alszakasz. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával. Sorozásnál teljes foghiány esetén "E" minősítést kell alkalmazni.

d) 4, 6, 12.

e) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

a) A fogágykárosodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsófelső "panoráma" rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató paradontiumkárosodás. 107.2. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás minősítendő ezen alszakasz szerint.

d) 4, 6, 12-14, 18, 19, 22, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot.

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágófunctio jelentősen zavart, vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) 4, 6, 13, 22, 24, 25, 40, 44.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás ismerhető el.

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Ha a várható gyógytartam a 90 napot nem haladja meg, 109.1/I. rovat szerint "C" minősítés is adható. Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Sorozásnál a mérsékelt torzulás, vagy functiózavar véglegesen kialakult állapot esetén a minősítés " C".

d) 2, 27-35, 38, 40, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása az egység (intézet) parancsnok feladata.

a) A nyelőcső betegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, nyelőcső tükrözés.

c) A nyelőcsőgyulladások stádiumait nyelőcsőtükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén alkalmatlan minősítést kell alkalmazni.

A "reflux"-nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcsőtükrözéssel igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük. 1 év után is fennálló mérsékelt nyelési zavar esetén a sorkötelesek minősítése "E".

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. Biztos kórisme esetén sorozáskor és a sorállomány minősítése "Alkalmatlan". A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége, vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is "Alkalmatlan". A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt. Ezért a sorállománynál minden esetben, a ht. állománynál ismételt kiújulások esetén "Alkalmatlan" minősítést kell adni.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok sorállománynál "Alkalmatlan" minősítést jelentenek. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén sorállománynál az "Alkalmatlan", tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állománynál a "Korlátozással alkalmas" minősítés adható.

d) 4, 7, 13, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a nyelőcső balesetszerű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az egység (intézet) parancsnok feladata.

a) Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet-, Weber, próbareggeli, gyomor rtg., szükség esetén gyomortükrözés.

c) Sorozáson elfogadható a három hónapnál nem régebbi, polgári kórházból származó gyomorröntgen és gyomortükrözés lelete, a Honvéd Rendelőintézet gyomorröntgen-lelete.

111.1/I. rovat szerint minősítendők: az inactiv, recidiva említése nélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg sem rtg. vizsgálattal, sem gastroscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek. Sorállományúaknál a fekélybetegség biztos diagnózisa esetén "Alkalmatlan" véglegesen minősítés feltétele:

- egy- vagy többéves típusos panaszok;

- egy vagy több biztosan igazolt ún. direct jeles rtg. lelet;

- biztosan pozitív gyomortükri diagnózis, negatív rtg. lelet esetében is;

- nagyfokú hegesedés rtg-en is, a gyomortükri képen is, megfelelő kórelőzménnyel, jelenleg látható fekélyfészek hiányában is.

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos "fekélybetegség" nem nyilvánvaló, "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stresszfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúaknál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. "Alkalmatlan" minősítés itt csak gyakori recidiva, ismételten fellépő szövődmények (perforatió, vérzés), rossz általános állapot esetén adható.

d) 4, 7, 13, 35, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet-, Weber, próbareggeli, gyomortükrözés és biopsia utáni szövettani vizsgálat.

c) Sorállományúaknál a három hónapot meghaladó sikertelen gyógykezelés esetén "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítést kell alkalmazni. Többszöri halasztás után honvédkórházi szakrendelői javaslatra "Alkalmatlan" is lehet. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúaknál egyéni elbírálás alapján "Korlátozással alkalmas" és gastroenterologia gondozás szükséges.

d) 4, 7, 35, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

b) Részletes fizikális lelet, kiújulás esetén előző műtéti igazolások.

c) Sorköteleseknek és a katonai tanintézetekbe jelentkezőknek műtét elvégzése céljából 1 év halasztás adható, ezért a 113.1/II. és a 113.2/I. rovatok alapján "I" minősítés indokolt. Sorkötelesek, ha a műtét a sorköteles életkor végéig nem történt meg, "E" minősítésben részesülnek, a műtét sikeres elvégzése után a minősítés "D".

d) 1, 6, 9, 28-31, 36.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

a) Enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bél- és vastagbélhurut.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet-, Weber, a széklet bacteriológiai, protozoon és féregpete vizsgálata, végbéltükrözés, sz.sz. biopsiás mintavétellel, beöntéses vastagbélröntgen, gyomor- és bélröntgen, bizonyos meghatározott esetekben és időben vastagbéltükrözés.

c) Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázszavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy szükség esetén vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és septicus állapot tartozik.

d) 4, 6, 7, 12, 13, 15, 16, 18, 33, 35-37, 43-44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 115.1/I. és a 115.2/I. rovatok szerint "B" és "D" minősítés csak a műtét óta eltelt legalább egy évig tartó teljes panaszmentesség, illetve az adhaesiók miatt jelentkező minimális panaszok esetén alkalmazható. Egy évnél rövidebb idő esetén a minősítés "I". Recidiváló bélelzáródás minősítése "E", kizárt sérv műtéte bélresectióval lehet "D".

d) 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 28, 30, 31, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

b) Műtéti leírás, vércukor, Se Na, K, EKG, passage vizsgálatok.

c) Eredményes vagotomia, polyp, idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot 116.1/I. rovat szerinti minősítése lehet "C" is.

d) 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis, stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok.

A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok.

117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 28-36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia.

c) Sorkötelesek és katonai tanintézetbe jelentkezőknél műtéti javaslattal 1 év halasztás adható. Egy év halasztás után a sorköteles behívható, a műtétet - beleegyezése esetén - kórházaink elvégzik. Műtét után korlátozások átmeneti biztosítása szükséges.

d) 4, 12-15, 17-20, 22, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa itt is, de a 004. szakasz szerint is minősíthető.

b) A passage-zavarok a radiologiai lelettel összhangban a klinikum alapján értékelhetők. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, ascites-folyadék vizsgálata, szükség szerint laparoscopia.

c) A 119.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyult, vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok.

A 119.2. alszakasz szerint minősülnek a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igénylő esetek.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 28-35, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) A 120.2/I. rovat szerinti minősítés műtéti indicatio esetén "I". Műtét után kialakult állapottól függően a minősítés változhat.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 28-36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Strictura (sphincter) ani.

b) Fizikális lelet, rectalis digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) A 121.1/II. rovat szerinti minősítés lehet "K", ha a strictura ani műtétet még nem igényel.

d) 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májinfarctus, hepatosis, cholangitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül SGOT, SGPT, gamma GT, ALP, Se összfehérje, Elfo, Latex, vírus serológia, a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálata, hasi (máj és epe) UH, sz.sz. májbiopsia.

c) Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd ismételt kórházi felvétel és megismételt vizsgálatok szükségesek, ezek eredményei alapján kell minősíteni. Az idült májgyulladás súlyos formáinak, az actív, un. agresszív májgyulladásnak igazolására - és gyógykezelésének kivitelezésére - májbiopsiás vizsgálat szükséges. Ilyenkor "Alkalmatlan" minősítést kell alkalmazni.

Sorállományúaknál, katonai tanintézeti, ZMKA-felvétel esetén a minősítés mindkét esetben "Alkalmatlan". A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúak részére - compensalt állapotban - "Korlátozással alkalmas" a minősítés, 50 éven felül pedig egyéni elbírálás szükséges.

Az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotát a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolják. Ebbe a csoportba soroljuk a nyelőcsővisszér-tágulással, illetve vérzéssel járó májcirrhosisokat is.

d) 4, 7, 12, 13, 18, 22, 35, 36, 43-44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, (occlusio, stenosis, strictura) ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül májfunctio, SGOT, SGPT, ALP, szondával nyert duodenum nedv üledék vizsgálata, protozoon vizsgálata, bacteriológiai tenyésztése, az epeutak és a máj ultrahangos vizsgálata, szükség esetén intravénás epehólyag-epeút rtg. vizsgálat és gyomor rtg.

c) Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok vannak, kimutatható szervi betegség nélkül. Itt a minősítés 123.1. alszakasz szerint "Alkalmas". Két éve tartó panasz és tünetmentesség esetén a sorkötelesek 123.2. szerinti minősítése: "D". Igazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtétet el kell végeztetni. Sorállomány minősítése minden esetben "Alkalmatlan", a tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány "Korlátozással alkalmazás". Az epekőműtét utáni állapotot a 124. szakasz szerint minősítjük. Az epehólyag gyulladásos betegségei önmagukban általában nem képezik minősítés tárgyát. A gyulladás alatt gyógykezelés, utána eü. szolgálatmentesség szükséges. A minősítés tárgyát az epehólyag-gyulladást kiváltó vagy fenntartó betegség, illetve annak következményei képezik.

d) 4, 7, 35, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Lásd fent.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül Se bilirubin, SGOT, SGPT, ALP, próbareggeli, szondával vett epeüledék mikroszkópos és microbiológiai vizsgálata, az epeutak ultrahangos vizsgálata, ezen vizsgálatok negativitása, illetve elégtelensége esetén az epeutak izotópos vizsgálata (HIDA), esetleg ERCP vizsgálat is szóba jöhet.

c) Az epehólyag-eltávolítás utáni állapot katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való alkalmasságot a választott szak figyelembevételével kell elbírálni. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományunknál panasz- és tünetmentesség esetén "Alkalmas" minősítés adható.

d) 4, 7, 35, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Abscessus pancreatis, pancreatitis acuta et chronica, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül vércukor- (terheléses vércukor) vizsgálat, hasnyálmirigyenzim-vizsgálatok, széklet emésztettség, ételpróba vizsgálat (Hund teszt stb.), ultrahangvizsgálat, nehezen tisztázható esetekben ERCP és a hasi erek érfestése is szóba jöhet.

c) A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe formájában a megfelelő panaszok mellett enyhébb fokú hasnyálmirigy-károsodás jelei mutathatók ki. A gyanút megerősíti, ha a kórelőzményben kórházi zárójelentéssel is igazolt heveny hasnyálmirigy-gyulladás is szerepel. Súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép.

Polgári kórházi zárójelentéssel igazolt hasnyálmirigy-gyulladás esetében katonai kórházi kivizsgálás után - a sorállomány minősítése "Ideiglenesen alkalmatlan" vagy "Alkalmatlan" is lehet. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állományúaknál enyhe formák esetében "Korlátozással alkalmas". Ismétlődő esetekben, vagy a hasnyálmirigy súlyosabb fokú károsodására utaló vizsgálati adatok birtokában, "Alkalmatlan" minősítés adható. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése "Alkalmatlan".

d) 4, 7, 13, 35, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak a hasi sérülés után kialakult acut pancreatitis és pancreas-necrosis esetében ismerhető el, ha a sérülést szolgálati baleset okozta.

A húgy- és ivari szervek betegségei (126-145)

a) Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (129. szakasz), a vesekőbetegség, (131. szakasz), a vese fejlődési rendellenességei (180. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet (ante oculos), Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, koncentrálási próba, vizelet fehérje 24 órás ürítés, UH, a 3., 4. alszakasz szerint vesebiopsia elvégzése is indokolt lehet, szükség esetén megfelelő immunológiai vizsgálatok, izolált proteinuria esetén az orthostaticus albuminuria kizárása céljából, a 12 órás fekvés után, a provokált lumbalis lordosis után és a 2 órás fizikai terhelés (járkálás) után ürített vizeletek összehasonlító vizsgálata, látóterenként 4-5 vvt. illetve fvs. kisebb mértékű alakos elem esetén Addis-vizsgálat szükséges. A nephrosis syndroma kórisméjének kimondásához, az igazolható, nem arthostaticus eredetű és megfelelő mértékű albuminuria fennállása szükséges.

c) Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10-15 vvt/látótér), illetve 0,5-1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin120 umol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek.

Idült vesegyulladás kp. súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja az előző pontban foglaltnál fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 umol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen.

Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja erősen beszűkült (Se kreatinin 400 umol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra, és/vagy haematuriája100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló az elbírálás nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén.

d) 4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet - baleset körülményeitől függően - a toxicus vesekárosodás.

a) Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg vagy substantia medullaris elhalással.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, UH.

c) A 127.1/I. rovat szerinti minősítésnél a kiváltó októl és az acut veseelégtelenség súlyosságától függően egyéni elbírálás indokolt, 2 év teljes tünetmentesség esetén nem feltétlenül szorul korlátozásra. Idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szaka (Se kreatinin 200-400 umol/l), függetlenül az alapbetegségtől.

Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 umol/l) járó veseelégtelenség. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján a III. rovatban lehet még ez esetben is "K" minősítést alkalmazni a korlátozások kibővítésével.

d) 3, 4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-37, 42-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározása a veseelégtelenséget kiváltó alapbetegség mérlegelése alapján történik.

a) Atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 180. szakasz szerint minősítendők.)

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch-tenyésztés, izotóp renographia, UH.

c) A minősítést döntően a folyamat (elváltozás) oldalisága és a vesefunctio károsodása határozza meg.

d) E szakasz szerinti minősítésnél korlátozások nem alkalmazhatók.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, 24 órás vizelet fehérje ürítés meghatározása, vizelet bact. és Koch-tenyésztés, UH, iv. pyelographia. Pyuria esetén minden esetben 2 pohár (kivételes esetekben 3 pohár) próba, a pyuria eredetének tisztázása céljából, még egyidejűen fennálló albuminuria esetén is.

c) Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) az iv. pyelographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor még nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve jelentősebb hypertoniával.

Idült pyelonephritis kp. súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül a jellegzetes radiologiai leleten kívül a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200-400 umol/1), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.

Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiologiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (400 umol/l), vagy progrediáló hypertonia észlelhető.

d) 4, 6, 7, 12-14, 16, 18, 19, 22, 27-35, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hydronephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch-tenyésztés, UH, izotopos renographia.

c) Egyoldali plasticai műtéttel jól korrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis, veseelégtelenség tünetei nélkül 130.2/III. rovat szerint "K" is lehet.

d) 3, 4, 7, 12, 13, 15, 35, 36, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, natív hasi rtg. vizsgálat, szükség esetén iv. pyelographia, hasi Echo vizsgálat.

c) Sorkötelesek elbírálásakor a kórelőzményben szereplő vesekőroham függetlenül attól, hogy az kőürítéssel vagy anélkül zajlott le, a minősítés: "A", ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok sem jelentkeznek. Kétoldali vesekárosodást okozó, veseelégtelenséggel járó nephrolithiasis esetén 131.3/I. rovatban "E" a minősítés, III. rovatban a veseelégtelenség fokától függően a 129-es szakaszban foglaltak szerint kell minősíteni.

d) 3, 4, 6, 7, 13, 15, 22, 37.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Cystitis chronica, abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chronica, epididymitis, orchitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, 2 pohár, (kivételes esetben 3 pohár) próba, vizelet bact. és Koch-tenyésztés.

c) Recidiváló, rosszul kezelhető esetekben 132.2/I. rovat szerint "E" minősítés is adható.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 33, 35-37, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Strictura urethrae, strictura meati urinariae.

b) Katheterezés.

c) 133.1. alszakasz szerint minősítendők a vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiot nem okozó esetek.

133.2. alszakasz szerint minősítendők a tágításra, műtéti korrekcióra szoruló, vizeletretentiot okozó esetek.

d) 4, 6, 12, 13, 22.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el, kivéve a szolgálati baleset után kialakult húgycsőszűkület esetén.

a) Hydrocele encystica et infectiosa.

b) Részletes fizikális lelet, műtéti leírás.

c) 134.1. alszakasz szerint minősítendők a kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetek. 134.2. alszakasz szerint minősítendők a műtéti correctióra szoruló esetek. Sorköteleseknek és a katonai tanintézetekbe jelentkezőknek műtét elvégzése céljából 1 év halasztás adható.

Sorkötelesek 1 év halasztás után - ha a műtét megtörtént - behívhatók és "C"-re vagy "D"-re változhat a minősítés.

A 134.3. alszakasz szerint kell minősíteni a súlyos és jelentős kiterjedésű vagy ismételten műtött eseteket.

d) 7, 12, 28-36, 44.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén, felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

a) Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) anastomosisának és "elterelő áthidalás"-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények.

b) Műtéti leírás, részletes fizikális lelet, We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, iv. pyelographia.

c) 135.1. alszakasz szerint minősítendők a pyelotomia, ureterotomia utáni állapot pyuria, recidiva nélkül, műtét után 1 évvel.

135.2. alszakasz szerint minősítendők a pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok.

135.3. alszakasz szerint minősítendők a veseresectio, pyeloplastica.

135.4. alszakasz szerint minősítendők a húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődmények.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Salpingo-oophoritis chronica, abscessus ovarii, salpingitis, pyosalpinx, abscessus cavi Douglasi, peritonitis chronica pelvicis femininae, adhaesiones peritoneales pelvicis femininae, endomyometritis, uterus abscessus.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj- és vesefunctios laboratóriumi vizsgálatok, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, kismedencei és hasi UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Nőgyógyászati elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A minősítéshez nélkülözhetetlen a 2 hétnél nem régebbi laborvizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet. 136.1/I. rovat szerint kell minősíteni a 90 napot meghaladó therápia szükségessége esetén.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 16, 22, 27, 35, 36, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája, vagy tályoga, erosio és ectropion cervicis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete vagy idült repedése.

b) We, teljes vérkép és vizelet, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, calposcopia, szövettani lelet.

c) Kevés panasszal járó, ambulanter jól kezelhető mérsékelt elváltozás 137.1/I. rovat szerint kivételesen lehet "C", még 90 napot meghaladó terápia szükségessége esetén is.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 16, 22, 27-36, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Adenomyosis, endometriosis ovarii, tubae uterinae, peritonei, septi rectovaginális, intestini, cutis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, hasi és kismedencei UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Az endometriosisok enyhe formája gyógyszeres kezelésre többségében jól reagál. A súlyos esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak, s a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Prolapsus vaginae, prolapsus uteri, prolapsus uterovaginalis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati lelet, műtéti leírás, hystológiai lelet.

c) Előesésnek a méh azon állapotát nevezzük, amikor álló helyzetben (vagy erőlködésre fekvő helyzetben is) a méh teljes egészében a szeméremrésen kívülre kerül, miközben a hüvelyfalakat is kiforgatja. Teljes (harmadfokú) gátrepedés esetén a gátizomzat súlyosan károsul és azt a végbélfalra is ráhúzódó hegszövet pótolja. A végbélnyílás tátong, kontúrja elmosódott. A beteg székletét tartani nem tudja. Mivel a nemiszervek előesése esetén a megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el, az elbírálást a műtét elvégzése után végezzük. Teljes siker esetén a minősítés minden rovatban "A".

d) 7, 12, 27, 35, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Anteroversio, retroflexio, retroversio uteri, inversio uteri chronica.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, sz. sz. hasi és kismedencei UH.

c) A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Panaszok esetén a műtét után kialakult helyzet dönti el az alkalmasságot.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Amenorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés.

b) Kórházi kivizsgálás, hystológiai vizsgálat, kismedencei UH, sz. sz. hormonvizsgálatok, kétirányú sella felvétel.

c) Az elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A korszerű elbíráláshoz elengedhetetlen az 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Praemenopausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax.

b) Váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, colposcopia, hystológiai lelet, sz.sz. májfunctio, mammographia, kismedencei UH.

c) A minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Adhaesiones pelvicis femininae.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati viszgálati lelet, műtéti leírás, sz.sz. natív hasi rtg., hasi és kismedencei UH.

c) A minősítésnél nem a chronicus ileus tünetei állnak előtérben, hanem a belső nemi szervek helyzetváltozásai.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Késői amputatios csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges, vagy teljes eltávolítása.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, histologiai lelet, sz.sz. kismedencei és vese UH.

c) Az alapbetegség szerint kell minősíteni, ha a csonkolásos nőgyógyászati műtéttel nem érhető el végleges gyógyulás.

d) 3. 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Szabályos terhesség, veszélyeztetett terhesség.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, terhesgondozási laboratóriumi leletek, terhességi UH vizsgálat. Veszélyeztetett terheseknél a veszélyeztetettséget okozó, nem nőgyógyászati betegségek esetén az illetékes szakorvos véleménye.

c) Terhes nők a terhesség idejétől és lefolyásától függetlenül katonai szolgálatra nem hívhatók be.

d) 3, 4, 7, 12, 27, 35, 36, 43-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei (146-157)

a) Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, immunelfo, ASO, extracutan gócvizsgálatok, gyakori kiújulás esetén bacteriológiai és antibioticum-érzékenységi vizsgálat.

c) A 146.1. alszakasz szerint minősítendők a heveny lefolyású körülírt, vagy kiterjedt felszínes, vagy mély pyodermák, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyulnak. Kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések a 146.2. alszakasz szerint minősítendők. Tartós therápia szükségessége esetén "I" is adható.

Az egyenruha viselését, vagy a katonai kiképzést gátló idült bőrfertőzések, amelyek gyógyulás esetén maradandó functiozavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a 146.3-as alszakasz szerint minősülnek.

d) 4, 6, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dermatitis contacta, eczema acutum et chronicum.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, epicutan korai és késői allergenek vizsgálata, felülfertőződés esetén microbiológiai vizsgálat, szükség esetén gócvizsgálatok, tüdőgyógyászati konzílium, légúti panaszok esetén vizsgálat inhalatív allergénekkel.

c) A contact dermatitis, valamint a neurodermitis kis kiterjedésben az 1. alszakasz szerint, de az egyenruha-viselést, vagy a katonai kiképzést gátló esetben a 2. vagy a 3. alszakasz szerint minősülnek. Atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel a 4. alszakasz szerint minősül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is.

d) 4, 6, 15, 17, 18, 22, 24, 27-36, 40, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, egyéb hólyagos bőrbetegség.

b) Teljes vérkép és vizelet, májfunctio, immunelfo, Tzancksejt, belgyógyászati konzílium és szükség esetén hystológiai vizsgálat, kérdéses esetekben immunhystológiai vizsgálat. Porphyria cutanea tarda esetén porphyrinürítés, hepatológiai konzílium szükséges.

c) Az impetigo herpetiformis az 1. alszakasz szerint minősül. Pustularis subcornealis dermatosis (Sneddon-Wilkinson-féle betegség), dermatitis herpetiformis juvenilis a 2. alszakasz szerint minősülnek. Tartós therápia szükségessége esetén itt "I" minősítés is adható.

A 148.3. alszakasz szerint minősítendők: a dermatitis herpetiformis Duhring, a pemphigus különböző formái, pemphigoid pemphigus benignus familiaris Hailey-Hailey, hólyagos photodermatosisok.

d) 3, 4, 6, 15, 22, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, rosacea, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, immunelfo, ASO, gócvizsgálatok, szükség esetén specifikus eredet kizárása és szövettani vizsgálat. Lupus erythematodes esetén systematisatiora utaló vizsgálatok, májfunctio és vesefunctio vizsgálata, LE-sejt, mellkas rtg., belgyógyászati konzílium.

c) Az erythemás állapotok enyhébb, ritkább kiújulást mutató formái, rosacea, perioralis dermatitis és rokonállapotok az 1. alszakasz szerint minősítendők. A súlyosabb, gyakoribb kiújulást mutató erythemás állapotok két évig a 2. alszakasz, míg két év után, valamint a lupus erythematodes minden stádiuma és a pityriasis rubra Hebrae kórformája és rokonállapotok a 3. alszakasz szerint minősítendők.

d) 4, 6, 14-16, 18-20, 22, 27-36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.