115/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet

a statisztikai szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelet módosításáról

1. § A statisztikai szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"1. § (1) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az "Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző", a 2. számú melléklete a "Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző", a 3. számú melléklete a "Statisztikai szervező, elemző", a 4. számú melléklete a "Kontroller statisztikus" szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit.

(2) A statisztikai szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményeket a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza."

2. § Az R. mellékletei e rendelet 1. és 2. számú mellékletével egészülnek ki, egyidejűleg az R. 2. és 3. számú mellékletei I. 2. pontjaiban a szakképesítés megnevezése e rendelet 1. §-a szerint módosul.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 115/1997. (VII. 1.) Korm. rendelethez

"4. számú melléklet a 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelethez

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3438 01

2. Szakképesítés megnevezése: Kontroller statisztikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A kontroller statisztikus a tervezési, ellenőrzési és információellátási rendszereket összehangolja, a felsőszintű számviteli-elszámolási ismeretek birtokában vizsgálja, elemzi a gazdaság, a gazdálkodó szerv gazdálkodását. Tevékenyen részt vesz az eredményelszámolási rendszer kiválasztásában, a források, a beruházások, a finanszírozás kezelésében.

Ismeri a makro- és mikroszintű statisztikai tevékenység fogalmát.

A számítástechnika felhasználásával alkalmazni tudja az egyszerűbb és az összetettebb statisztikai elemzési eszközöket.

Ezen elemzési eszközök ismeretében folyamatosan végez ellenőrző, koordináló tevékenységet, feltárja az összefüggést a gazdasági folyamatokban.

Pénzügyi mutatószámok számításával (nyereség, gazdálkodás, likviditás) a megbízható értelmezést biztosítja.

Az elemzés alapján előrejelzést végez, gazdasági számításokkal megalapozza a tervkészítési folyamatot, a vezetői jelentési rendszert.

Részt vesz a stratégiai tervezésben, segíti a vállalkozások alkalmazkodását a változó követelményekhez.

Készségszinten végez éves tervezést, a hozzá kapcsolódó számításokat elvégzi, a tervet fejezetekre (értékesítési, termelési, erőforrás, költség, eredmény, finanszírozási stb. terv) és időben bontani tudja.

Üzemgazdasági ismeretek felhasználásával figyeli a gazdálkodás eredményességét, költséggazdálkodását, az adózást, az értékesítési kapcsolatokat (naturáliákban, árakban) a technológiai folyamatokat, munkaügyi információk alapján a hatékony foglalkoztatást.

Mindezek birtokában képes a feltárt ismeretek alapján folyamatosan ellátni a vezetést információkkal, intézkedést kezdeményezni, illetve intézkedni.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 52 3438 02 azonosító számmal rendelkező gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai ismerete is.

A gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés követelményrendszere a következőkkel egészül ki:

1. Számviteli ismeretek

Eligazodni képes a különböző számviteli rendszerekben (pénzügyi számvitel, vezetői számvitel vagy német és angolszász elszámolási rendszer stb.), azon belül az egyes kategóriák közgazdasági tartalmának megbízható ismeretével rendelkezik.

Elengedhetetlen az értelmezési képesség (mérlegképes könyvelői ismeretek nem szükségesek), ebben a kontroller statisztikusnak a számviteli kollegákra kell támaszkodnia. A velük való kommunikációhoz szükséges ismeretek megalapozása a cél.

Ismeri az alábbi témaköröket:

a) pénzügyi számvitel fogalma

- számviteli tevékenység külsőknek;

b) vezetői számvitel fogalma

- számviteli tevékenység belső irányítás céljaira;

c) pénzügyi és vezetői számvitel közötti legfontosabb különbségek

- kik a felhasználók, mit ölel fel, mi a fő hangsúly, milyen igények szerint épül ki,

- időpontok, időtartamok, pontosság stb.;

d) auditálás fogalma

- legfontosabb hitelesítési kötelezettségek;

e) számviteli törvény

- tudnia kell, hogy mit tartalmaz a számviteli törvény, milyen kötelező előírásokat, illetve milyen választási lehetőségeket ad,

- nem a törvény szó szerinti ismerete szükséges, hanem az a képesség, hogy annak tételeit a kontroller statisztikus értelmezni, kezelni tudja,

- tudnia kell, hogy értelmezési problémák esetén milyen forrásokból tud a törvény egyes tartalmi kérdéseinek utánajárni, ezért a tanítás szintjét nem magára a törvényre kell korlátozni, hanem annak mögöttes értelmező kiadványaira, az ún. számviteli kézikönyvekre;

f) mérleg

- minden egyes mérlegkategória tartalmának ismerete, ezen belül kitüntetett jelentősége van a következő ismereteknek:

= mérleg egyenlet,

= eszközök fogalma, értékelése,

= források fogalma, értékelése,

= saját tőke és annak elemei,

= kötelezettségek,

= működő tőke és legfontosabb elemei

- befektetett eszközökből döntően a tárgyi eszközök, azon belül a befejezetlen beruházások állománya, a forgóeszközökön belül a készletek, a vevőállomány és a kötelezettségeken belül a szállítóállomány,

= tárgyi eszközök és bontásai,

= beruházások fogalma a mérlegben

- a fogalom tárgyalásánál tisztázni kell a befejezetlen beruházások, az üzembe helyezések és a tárgyi eszközök kapcsolatát,

= készletállomány fogalma, fajtái,

= vevőállomány,

= szállítóállomány,

= céltartalékok,

= elhatárolások,

= további mérlegelemek

- mivel nem mérlegképes könyvelők képzése a cél, a további mérlegelemek részletes ismerete a vizsgakövetelmények szempontjából kevésbé hangsúlyos,

= mérlegelemek likviditás szerinti megkülönböztetése

- a német és angolszász elszámolási rendszerek eltérő likviditási sorrendjei, a mérlegelemek likviditási fok szerinti kétoldali csoportosításai;

g) eredményelszámolási rendszerek

- az eltérő eredményelszámolási rendszerek logikájának, felépítésének, kategóriáinak ismerete, annak megbízható képessége, hogy az egyes eredményelszámolási rendszerek kiválasztásában döntsön, illetve minden egyes rendszerben gyorsan eligazodjon,

= "A" típusú (összköltséges) eredménykimutatás logikája,

= "B" típusú (forgalmi költséges) eredménykimutatás logikája,

= üzemi eredmény azonossága a két rendszerben,

= egyes eredményelszámolási rendszerek lehetőségei, korlátai

- vezetői számviteli igények mint választási szempontok,

= egyes eredményelszámolási rendszerek kategóriáinak tartalma

- nem a számviteli kézikönyv számonkérése a cél, hanem annak a képességnek az ellenőrzése, hogy az egyes kategóriák tartalmát a számviteli kézikönyv segítségével gyorsan képes-e a jelölt meghatározni,

= eredményelszámolási rendszerek módosulásai a vezetői számviteli rendszerekben

- árcsökkentő tételek megjelenítése, felelősségi szintek megjelenítése, fedezeti struktúrák kialakítása, a számviteli törvényben meghatározottól eltérő tartalmú kategóriák alkalmazása, változó és fix költségek kezelése, szétválasztása, termék, üzletág szerinti bontások alkalmazása stb.,

= mérleg és az eredményelszámolás összefüggései

- mérleg szerinti eredmény, tárgyi eszközök amortizációja, céltartalékképzés stb.;

h) cashflow kimutatás

- a források, valamint a működés, a beruházások és a finanszírozások pénzigényének megbízható elkülönítése, illetve a likviditás együttes megragadása,

= reálfolyamatok és a pénzfolyamatok különbségei,

= cashflow meghatározásának lehetőségei

- közvetlen és közvetett cashflow,

= egyszerűsített cashflow

- nettó cashflow = nettó eredmény + amortizáció,

= bővített cashflow

- nettó cashflow - aktívák állományának növekedése - passzívák állományának csökkenése + aktívák állományának csökkenése + passzívák állományának növekedése,

= kapcsolat a cashflow-kimutatás, az eredményelszámolás és a mérlegek között

- a cashflow levezetése adott időszak eredmény-elszámolásából, nyitó és záró mérlegéből, továbbá annak ismerete, hogy a számviteli törvényben definiált kategóriákon túl még mire van szükség a sikeres levezetéshez,

= működési cashflow

- a működő tőke elemeiben beállt változások hatása a pénzáramra,

= beruházási és befektetési cashflow

- a beruházások és befektetések hatása a pénzáramra,

= finanszírozási cashflow

- a képződő források, a működési cashflow, valamint a beruházási cashflow együttes hiányát finanszírozó pénzáram,

= beruházási és befektetési, valamint a finanszírozási tevékenység alapfogalmainak ismerete

- pénzkiadás - üzembe helyezés - aktiválás fogalma, a mérleg és a cashflow eltérő beruházási fogalmainak megbízható kezelése érdekében szükség van a beruházási mérleg és az azzal kapcsolatos finanszírozási mérleg fogalmainak, módszertani hátterének megbízható ismeretére;

i) számlatükör, számlaosztályok (a saját tevékenység átlátása)

- nem az a cél, hogy a jelölt számlatükröt szerkesszen, hanem átlássa, hogy a vállalat milyen rendszerben figyeli a saját tevékenységét

= számlatükör fogalma,

= napló fogalma,

= főkönyv fogalma,

= számlaosztályok;

j) pénzügyi és hatékonysági mutatószámok

- a DU PONT féle mutatószámrendszerek (DU PONT ROI fa) és a szokásos pénzügyi mutatószámok (a nyereség, a gazdálkodás, a likviditás és a forrásszerkezet mutatószámai) értékeinek megbízható kiszámítása, értelmezése,

= ROI mutató

- üzemi tevékenység eredménye / átlagos tőkelekötés,

- a ROI egyszerűsített változatai (ROA, ROE),

= tőkelekötés fogalma,

= DU PONT ROI fa értelmezése

- a kontroller statisztikus egy eredménykimutatás és egy nyitó, valamint egy záró mérleg birtokában számítsa ki és értékelje a gazdálkodási egység hatékonyságát a ROI mutató alapján és tegyen javaslatot a hatékonyságnövelés lehetséges módozataira,

= további pénzügyi mutatószámok

- nyereségességi mutatók (ROS, osztalék az eredmény %-ban, költség/árbevétel),

- gazdálkodási mutatók (vevő behajtás, készlet-forgás, szállító behajtás stb.),

- likviditási mutatók (fedezeti hányad stb.),

- forrás szerkezeti mutatók.

2. Alkalmazott statisztika

A kontroller statisztikus rendelkezik a középfokú szakstatisztikusi képesítéshez szükséges ismeretekkel, valamint azok mélyebb tudásanyagával. Ezen túlmenően - az elengedhetetlenül szükséges matematikai hátteret is beleértve - áttekintést, alkalmazási készséget szerez a gazdasági, társadalmi folyamatok szakszerű elemzéséhez az alábbi témakörökben:

a) gazdaságmatematikai alapok (függvényvizsgálatok, valószínűségszámítási alapok, valószínűségi változók, várható érték, arancia, normális eloszlás és azzal kapcsolatos eloszlások, valószínűségeloszlások és azok jellemzői, feltételes valószínűségeloszlások, kamatos kamat és járadékszámítás, vektorok, mátrixaritmetika, lineáris egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása);

b) empírikus eloszlások és elemzésük, alapstatisztikák és értelmezésük, kvantilisek és kvantilis eloszlás, empírikus eloszlások típusai és jellegzetességeik, a koncentráció elemzési módszerei;

c) mintavételi módszerek, véletlen és nem véletlen kiválasztási eljárások típusai;

d) becsléselméleti alapfogalmak, mintavételi eloszlás, becslés egyszerű véletlen és rétegzett mintából (átlag, arány, értékösszeg, szórás), pontbecslés, mintavételi hiba, intervallumbecslés, a szükséges mintanagyság meghatározása;

e) hipotézisek ellenőrzése, hipotézisvizsgálatok gondolatmenete, hipotézisek felállítása, hibalehetőségek, próbafüggvény szignifikanciaszint, egymintás és kétmintás t-próba, függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, variancia-analizis, a gyakorlati alkalmazás fő területei;

f) kétváltozós regresszió- és korrelációszámítás, kiinduló adatbázis, lineáris regresszió alkalmazásának feltételezései, a regressziós függvény, a paraméterek értelmezése, hatványkitevős regresszió, elaszticitási együttható számítása és értelmezése, a korreláció szorosságának mérése, regressziós becslés készítése, hibaszámítás, gépi outputok értelmezése és elemzése;

g) többváltozós regresszió- és korrelációszámítás, a lineáris regresszió és paramétereinek értelmezése, korrelációs mátrix, parciális és többszörös korrelációs együtthatók, többszörös determinációs együttható, a regressziós modellképzés gyakorlati kérdései, a regressziós becslés készítése, előrejelzések készítése regresszió alapján, gépi outputok értelmezése és elemzése;

h) idősorok elemzési módszerei, az idősorok komponensei, alapmodellek, trendszámítás mozgóátlagolással, analitikus trendszámítás, lineáris és exponenciális trend, az "S" alakú görbék, a szezonalitás mérése, szezonális eltérések és szezonindexek számítása, előrejelzés a dekompozíciós technika alapján.

3. Gazdaság- és üzleti statisztika

A kontroller statisztikusnak áttekintése van az elemzésekhez és döntésekhez, a közgazdasági tájékozódáshoz szükséges statisztikák elméleti módszertani és gyakorlati kérdéseiről, ismeri a gazdasági kategóriák számszerű kifejezését, a különböző statisztikai mutatószámok tartalmát, az igénybe vehető statisztikai adatforrásokat.

Témakörök:

a) gazdaságstatisztikai alapfogalmak, megfigyelési módszerek, az adatok rendszerezése;

b) a termelés megfigyelésének általános kérdései, a tevékenységi eredmények számbavétele a gazdálkodó egységeknél, a termelés statisztikai megfigyelésének ágazati sajátosságai;

c) makroszintű termelési mutatószámok tatalma és elemzése, nemzetgazdasági számlarendszer, reál- és pénzügyi folyamatok összefüggése, ágazati kapcsolatok mérlege, kormányzati pénzügyi statisztika, nemzetközi fizetési mérleg, bankstatisztikai ismeretek, termelői árindex, fogyasztói árindex tartalma, számítása és felhasználási területei;

d) a piac mérete, a piaci részarány és a piaci koncentráció statisztikai vizsgálata;

e) a munkaerő statisztikája, a foglalkoztatottság mérése és elemzése, a munkanélküliség mérőszámai és adatforrásai;

f) a munkaerő és a munkabérek mikroszintű statisztikai elemzése;

g) prognosztikai céljárások (egzakt módszerek, szakértői becslésen alapuló módszerek), rövid távú üzleti előrejelzések (egyszeres exponenciális kiegyenlítés, kétszeres exponenciális kiegyenlítés, Winters-módszer), stratégiai üzlet előrejelzések módszerei.

4. Üzemgazdaságtani ismeretek

Az üzletmenet elemzéséhez az alábbi üzemgazdasági összefüggések megbízható ismerete szükséges:

a) költséggazdálkodási ismeretek

- mivel az értékesítési volumen és az árak meghatározásában a gazdálkodók többségének korlátozottak a lehetőségei, a gazdálkodók leginkább a költségeket tudják befolyásolni, ezért a kontrolling szempontjából a legfontosabb üzemgazdaságtani ismeretek a költséggazdálkodási ismeretek

= fogalmi meghatározások (költség, ráfordítás, kiadás, címzett költségviselők, elhatárolt költséghelyek, költségnemek, munkaszámok, tárgyidőszakok stb.),

= termelési költség

- termelési folyamat szakaszai, költségelszámolásuk,

- közvetlen és közvetett anyagköltségek, energiaköltségek,

- közvetlen és közvetett személyi költségek, a bérek és közterheik,

- gyártóeszközök, termékkel és gyártóüzemmel kapcsolatos gyártási különköltségek,

- üzemi készletek költségei,

= értékesített termékek, szolgáltatások önköltsége

- a termelés inputjának és outputjának forgalmi értéke, költségszámítása,

- vásárolt szolgáltatás, eladott áru költségelszámolása,

- kereskedelmi szerződés előkészítésének, ügyvitelének költségei,

- fuvarozási, raktározási, csomagolási és egyéb logisztikai folyamatok költséghelyei, költségelszámolása,

- szerződéssel kapcsolatos (biztosítási, garanciális, engedményes, kötbér stb.) értékesítési különköltségek,

= üzleti tevékenység előkészítésének, átalakításának, befejezésének költségei,

- változó- és fixköltségek, üzembezárási határköltség,

- többféle termékre terhelő (joint cost) előkészítési költség a műszaki, a piaci, a tervezési stb. projektekből,

- üzemi rendkívüli költségek fajtái és elszámolásuk,

= immateriális és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, kapcsolata a költségkalkulációval,

= üzemi és vállalati eredmény

- költségfelosztási eljárások, vetítési alapok, a "költségokozás" elve,

- költségfedezet,

- a gazdálkodó szerv/intézmény fix-változó költségeinek felismerése az eredményelszámolás soraiban,

- igazgatási költségek főbb csoportjai, az ügyvitel centralizált/decentralizált formájának hatása a költségelszámolásra,

- költségdegresszió, adott költségű szolgáltatások több felhasználót terhelő közös igénybevételének (common cost) hatása a költségre,

- lappangó, késleltetett (sunk cost) költségek, céltartalékok (valószínűsített környezeti terhelésekre, kockázatos döntésekre stb.),

- pénzügyi költségek,

- rendkívüli költségek,

- több évre elhatárolt vállalati költségek,

- költségként el nem számolható költségvetési befizetések;

b) adózási fogalmak

- adófajták, adózási rend, adókulcsok, vetítési alapok

= vállalaton/intézményen átfutó adók,

= vállalat/intézmény által ténylegesen befizetett adó;

c) beruházások, befektetések kiértékelése

- NPV, IRR, választás eltérő gazdaságosságú projektek közül;

d) kereskedelmi információk

- értékesítési folyamat

- főbb termékek értékesítésének megragadása naturáliákban, a piaci részarány megragadása, értékesítési árak típusai és a termelői árakhoz való viszonyuk, vevőanalízis ismeretei,

- beszerzési folyamat

- főbb anyagok megragadása naturáliákban, áraik megragadása, szállítóktól való függés elemzési lehetőségei;

e) műszaki, technikai információk

- a technológiai ismeretek tömörítésének lehetőségei, fajlagos felhasználási mutatók számítása, a költség flow-k megfigyelése a technológiai folyamatok mentén, kiemelt technológiai egységek figyelése stb.

= költség flow-k kereskedelmi/termelő/szolgáltató vállalatnál;

f) munkaügyi fogalmak

- létszám, bér, bérterhek és a foglalkoztatás egyéb költségei

= munkaerő költségei

- a bér és a közterhek csak a foglalkoztatás közvetlen költségei, a munkaerő számos egyéb költség közvetlen okozója;

g) vállalati struktúra

- integrált szervezet,

- holding típusú szervezet,

- üzleti egységek,

- kontrolling szervezet helye a vállalati rendszerben

- esettanulmányok.

5. Tervezési ismeretek

Készség szintű jártasság az üzleti tervek, az éves költségvetés összeállításában, valamint az ezekhez kapcsolódó várható számításokban és előrejelzésekben, vezetői jelentési rendszerekben:

a) stratégiai tervezési ismeretek

- a kontroller statisztikusnak ismernie kell a stratégiai tervezés feladatát, központi problémáit és tudni kell, hogy ennek mi a kihatása az éves költségvetés készítésének folyamatára

= bázisüzlet fogalma,

= stratégiai rés fogalma,

= stratégiai rés és a pénzügyi lehetőségek határa,

= stratégiai akciók, projektek,

= stratégiai tervezés outputja

- választás a stratégiai akció, projektek lehetséges halmazából;

b) projekt tervezési ismeretek

- mi kell a projekttervezésből az éves költségvetés elkészítéséhez

= egy projekt mutatószámai,

= projektek közötti kölcsönhatások,

= projektek kockázata

- ágazati kockázati tényezők ismerete;

c) üzleti tervezési ismeretek

- a kontroller statisztikusnak az üzleti tervezés fő feladatát, a projektdöntést kell átlátnia

= beruházási (projekt) döntés,

= éves költségvetés projektjei;

d) operatív terv összeállítására vonatkozó ismeretek

- az amerikai "master budget" koncepció ismerete

= tervezési folyamat "master budget" koncepció szerint

- a folyamat lépései: értékesítési terv, késztermék készlet terv, termelési terv, kapacitás kontroll, anyagbeszerzési terv, közvetlen munkaerő-tervezés, általános költségek terve, az értékesítési költségek terve, az igazgatási költségek terve, eredményterv, beruházási és befektetési terv, létszám- és bérterv, cashflow terv, finanszírozási terv, pénzügyi ráfordítások terve, mérlegterv,

= tervezési folyamat belső ciklusa,

= tervezési folyamat exogén és endogén változói,

= tervdokumentum,

= tervmetodika,

= tervezés tartalma, mutatószámrendszere,

= terv bizonytalanságának kezelése,

= tervezés mélysége,

- tervezés időbeli mélysége,

- tervezés domináns irányai,

- gyúrási fázisok az egyirányúság feloldására, megvalósítási nehézségek;

e) tervezési és beszámolási naptár

- esettanulmány;

f) beszámolási rendszerre vonatkozó ismeretek

- eligazodás a terv-tény összehasonlítások rendszerében (ez a kontroller egyik alapfeladata)

= az információfeldolgozáshoz szükséges idő,

= havi beszámolók,

= havi kiértékelések,

= negyedéves beszámolók,

= várható kitekintések,

= éves beszámolók;

g) tervezés és a beszámolás viszonya;

h) modellezési alapismeretek az éves költségvetés fogalomkörében

- a "master budget" koncepció modellezése;

i) érzékenységvizsgálatok készítése modellel, modell nélkül;

j) prognosztikai ismeretek

- esettanulmány.

6. Számítástechnikai ismeretek

Készségszintű jártasság egy Office típusú (táblázatkezelő, szövegszerkesztő, adatbázis-kezelő és bemutató készítő) programrendszer használatában. Átfogó ismeretek a vállalati alap információs rendszerek felhasználásában, kontrolling adattár szervezésében:

a) vállalati információs rendszerek piramis modellje;

b) tranzakciós információs szint, mint a vállalati események naplószintű rögzítése, tárolása és lekérdezései;

c) a kontrolling információs származtatása a tranzakciós szint megszűrt információinak egy konzisztens rendszeréből;

d) információs tárház/adatraktár elve; az információs tárház számítástechnikai modellje, felépítése, szervezése, létrehozása és az információk kinyerési, illetve kikeresési lehetőségei;

e) a vezetői információs szint működtetése; a vezetők közvetlenül szerzett, illetve a kontrollerektől kapott információi;

f) eligazodás a nemzetközileg is ismert legnagyobb vállalati adatfeldolgozási rendszerekben (SAP, BPX, ROSS stb.), az adott rendszerek nagyvonalú tartalmi felépítését és a lekérdezési lehetőségeket legalább esettanulmány szintjén kell ismerni;

g) az üzleti igények képviselete a vállalati információs rendszerek kiépítésénél; a kontrollerek feladata az üzleti irányítás közvetlen támogatása, mivel az irányítás igényeit ők tudják a leghatékonyabban közvetíteni az információs rendszerek tervezőinek, kiépítőinek és az üzemeltetőinek;

h) menedzsment információs rendszerek (MIS) általános ismerete, a MIS megjelenése, mint a kiépített kontrolling rendszer; bemutatása egy esettanulmánnyal;

i) vezetői információs rendszerek (VIR) általános ismerete, a VIR értelmezése a kontrolling beszámolók topmenedzserek számára megküldött részeként; bemutatása egy esettanulmánnyal;

j) személyi számítástechnikai eszközök kezelésében az Office típusú programcsomagok használatában való jártasság vezetői és munkatársi szinten egyaránt elvárt, készségszintű tudás bemutatása a

= táblázatkezelők (pl. Excell),

= szövegszerkesztők (pl. Winword),

= bemutató programok (pl. Power Point) és az

= adatbázis-kezelők (pl. Access)

esetében elvárt; ezen túl esettanulmány ismeret tudás várható el:

= többdimenziós táblázat és adatbázis-kezelők területén [pl. Comshare, ORACLE (Express), SAS],

= megjelenítő eszközök (a beszámolás támogatására kialakított szoftverek területén pl. SAS, Comshare, Express);

k) vállalati számítástechnika kultúra elemei

= egyéni számítástechnikai eszközök,

= központi számítástechnikai eszközök,

= egyéni és központi számítástechnikai eszközök kombinációja (kisgép-nagygép dilemma),

= információ validálási problémák az információtengerben.

A számítástechnikai ismeretek számonkéréséről a képző/vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

7. Kommunikációs ismeretek

Nagyfokú stressz rezisztencia kialakítása érdekében a kontroller statisztikus szerezzen jártasságot a konfliktusok "sokk" kezelésében:

a) kommunikációs készségek

= egy kommunikációs modell, a Johari-ablak (aréna, vakfolt elemzés),

= "énközlés" és a visszajelzés szerepe (önmegismerés, bizalomkeltés),

= diszfunkcionális kommunikációs magatartások megértése,

= az odafigyelés képessége;

b) konfliktuskezelési eljárások

= tipikus reakciók konfliktushelyzetben,

= egyes viselkedésmódok előnyei és hátrányai,

= problémakezelő módszerek konfliktushelyzetek megoldására;

c) "rossz hír" közlésének módszerei.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek az alábbi részekből állnak:

- számviteli ismeretek,

- alkalmazott statisztika,

- gazdaság- és üzleti statisztika,

- üzemgazdaságtani ismeretek,

- tervezési ismeretek,

- számítástechnikai ismeretek,

- kommunikációs ismeretek.

2. A szakmai vizsga részei:

a) írásbeli vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) szóbeli vizsga.

a) Írásbeli vizsga

Időtartama: 240 perc, központi tétel alapján.

Célja: több elemzési, tervkészítési módszer igénybevételét felölelő komplex feladaton keresztül történő számonkérés

- számviteli ismeretek,

- tervezési ismeretek,

- statisztikai ismeretek

köréből a szükséges számítások elvégzésén, a megfelelő értékelések, következtetések levonásán, előrejelzéseken keresztül.

Az írásbeli vizsga akkor fogadható el, ha a teljesítmény eléri az 50%-ot.

b) Gyakorlati vizsga

Szakdolgozat készítése (lehetőség szerint a vizsgázó munkaterületével összefüggő témában) és szóban történő megvédése a vizsgát szervező intézmény által kiadott és a KSH által jóváhagyott témakörökből választva.

A szakdolgozat készítése tartalmazza a szükséges adatállomány összeállítását, számítógép használatával az elemzési, tervezési feladat bemutatását, ezért abban ki kell térni az alkalmazott számítástechnikai programcsomagok felsorolására. A számítástechnikai ismeretek számonkérése a szakdolgozaton keresztül történik.

Terjedelem: 20-25 oldal, szövegszerkesztőn készítve.

Benyújtás határideje: az írásbeli vizsga előtt 15 nappal.

A vizsgaszervező felkérésére szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni a két opponens által elbírált szakdolgozatot, az írásbeli vizsga napján vagy a szóbeli vizsgát megelőzően. (Ha az egyik bíráló elégtelenre minősíti a dolgozatot, harmadik bíráló felkérésére kerül sor.)

A védés időtartama: maximum 25 perc.

A gyakorlati osztályzat a két opponens által adott részjegy, valamint a védésre kapott részjegy átlaga alapján alakul ki - a kerekítés szabályai szerint - elégtelen részjegy nem lehet.

c) Szóbeli vizsga

Sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát követően.

Időtartama: maximum 25 perc.

Központilag összeállított kérdések alapján a vizsgázó az alábbi ismeretekből ad számot:

- üzemgazdaságtani ismeretek,

- tervezési ismeretek,

- kommunikációs ismeretek.

Az tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- felsőfokú iskolai végzettség (a nem gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettség esetén javasolt a gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés megszerzése), vagy

- középiskolai végzettség és számviteli ügyintéző, vagy középfokú statisztikai szakképesítés,

- a számítástechnikai ismeretek igazolása, amely történhet:

= számonkéréssel a képző/vizsgát szervező intézmény szervezésében,

= a számítástechnikai ismeretek megszerzését igazoló bizonyítvány/oklevél bemutatásával.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

- az írásbeli és gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható a vizsga komplexitása miatt,

- a szóbeli vizsga egyes részei alól azok menthetők fel, akik legalább főiskolai szintű közgazdasági végzettséggel rendelkeznek, és oklevelüket 1990. év után szerezték.

5. A szakmai vizsgák alapján a bizonyítvány minősítése:

- szakmai elmélet: az írásbeli és a szóbeli vizsgán szerzett osztályzat egyszerű számtani átlaga,

- szakmai gyakorlat: a gyakorlati osztályzat.

6. A szakképesítés szintje:

- a bizonyítvány államilag elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

2. számú melléklet a 115/1997. (VII. 1.) Korm. rendelethez

"5. számú melléklet a 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelethez

A statisztikai szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézmények

1. Iskolarendszeren kívüli oktatásban vizsgaszervezésre feljogosított intézmény a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 15/A.) az alábbi statisztikai szakképesítéseket illetően:

2. Szakmai vizsgát szervezhetnek továbbá a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzést folytató intézmények, a felsőoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXX. törvény 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú statisztikai szakképzést folytató intézmények, valamint az Ftv. 7. §-ának (9) bekezdése alapján iskolarendszeren kívüli statisztikai szakképzést folytató felsőoktatási intézmények."