128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet

a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) Azzal a vámáruval, áruval (a továbbiakban együtt: vámáruval) szemben, amelyre vonatkozóan védjegybitorlást, a földrajzi árujelző oltalmának bitorlását, illetve a szerzői vagy a szomszédos jogok megsértését követték el (a továbbiakban együtt: jogsértő áru) a vámigazgatási eljárásban e rendelet szabályai szerint kell intézkedni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben (a továbbiakban: Vámtv.) és az annak végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya a Vámtv. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámterületre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az átviteli (tranzit-), valamint a Vámtv. 1. §-ának 7. pontjában meghatározott nem kereskedelmi forgalomban a vámterületre behozott vámárukra.

Eljárási szabályok

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott jogsértő áru belföldi forgalomba hozatalának, kivitelének, valamint újbóli kivitelének megakadályozása érdekében az illetékes vámhatóságnál eseti vagy általános kérelem terjeszthető elő. Az eseti kérelemben egy jogsértő áruval, szállítmánnyal, az általános kérelemben - legfeljebb hat hónap időtartamra - meghatározott előállítóktól vagy származási országból származó vámáruval kapcsolatos vámhatósági intézkedés igényelhető.

(2) Az eseti kérelmet annál a vámhivatalnál kell előterjeszteni, ahol a jogsértő áru behozatala vagy kivitele várható, illetve ahol az ilyen áru vámkezelését kezdeményezték.

(3)[1] Az eseti kérelmet - ha a vámkezelés helye nem ismert -, továbbá az általános kérelmet a 17. számú Vámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) A kérelem benyújtására jogosult (a továbbiakban: jogosult):

a) a védjegyoltalomnak, a földrajzi árujelző oltalmának, valamint a szerzői és a szomszédos jog védelmének a jogosultja,

b) a védjegynek a védjegylajstromba bejegyzett használója, a szerzői vagy a szomszédos jogok esetén az erre feljogosított felhasználó, és

c) a szerzői vagy a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezet.

(5) A vámhatóság a jogosult kérelmére - az adatvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett - köteles tájékoztatást adni a vámkezelést kérő személyéről, a vámáru címzettjének nevéről és címéről, továbbá köteles biztosítani, hogy a jogosult a vámárut megtekinthesse, megvizsgálhassa, annak érdekében, hogy élhessen a jogszabályokban biztosított jogával. Az eljárás gyorsítása érdekében a vámhatóság a vámáruból mintát vehet.

4. § (1) A jogosult írásbeli kérelmének az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak igazolását, hogy a vámáruval kapcsolatban a védjegyoltalom, a földrajzi árujelző oltalma, illetve a szerzői vagy a szomszédos jogi védelem fennáll,

b) nyilatkozatát arról, hogy jogosult fellépni a jogsértéssel szemben,

c) arra vonatkozó kérelmét, hogy a vámhatóság intézkedjen a jogsértő áru közvetlen vámfelügyelet alá vételéről,

d) a vámáru azonosításra alkalmas leírását és lényeges jellemzőit, továbbá a körülményeket, adatokat, iratokat, amelyek alapján a jogsértés valószínűsíthető,

e) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy letétbe helyezi a 8. §-ban előírt biztosítékot,

f) általános kérelem esetén annak megjelölését, hogy milyen időtartamra kéri a megfigyelést.

(2) A jogosultnak - amennyiben tudomása van róla - az (1) bekezdésben foglaltakon túl közölnie kell:

a) a vámáru fellelési vagy tervezett rendeltetési helyét,

b) olyan részletes adatokat, melyek alapján a küldemény, a szállítmány vagy a csomag azonosítható (így különösen a vámáru csomagolására, értékére és a szállítóeszközökre vonatkozó adatokat),

c) az importőr, az exportőr vagy a vámáru birtokosának a megnevezését,

d) a vámáru érkezésének vagy indulásának várható idejét és helyét,

e) minden olyan információt a vámáruval, valamint az érintettekkel kapcsolatban, amely a vámhatóság munkáját segíti.

5. § (1) A vámhatóság a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a jogosult 3. § szerinti kérelmére érdemi döntést hozni. Ha az eseti kérelmet a már vámkezelni kért vámárura vonatkozó intézkedés megtételére nyújtották be, a vámhatóságnak a döntést öt napon belül a vámkezelési eljárás figyelembevételével kell meghoznia.

(2) A vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha

a) azt nem jogosult nyújtotta be,

b) a kérelem nem felel meg a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek,

c) a jogosult nem helyezi letétbe az e rendelet 8. §-ában előírt biztosítékot.

(3) A vámhatóság az elfogadott kérelem alapján a vámkezelést kérő által vámkezelni kért vámárut közvetlen vámfelügyelet alá veszi, és erről a jogosultat haladéktalanul értesíti.

(4) A jogosultnak az értesítés kézhezvétele napjától számított tíz munkanapon belül igazolnia kell, hogy védjegybitorlás, földrajzi árujelző oltalmának bitorlása, illetve szerzői vagy a szomszédos jog megsértése miatt pert indított, és abban ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Ez a határidő indokolt esetben - kérelemre - további tíz munkanappal meghosszabbítható.

(5) Ha a jogosult úgy nyilatkozik, hogy jogait nem kívánja érvényesíteni, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időn belül az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmének benyújtását nem igazolja, vagy ha a bíróság az erre vonatkozó kérelmét elutasította, a vámhatóság a vámkezelést kérőt haladéktalanul értesíti, és ezt követően részére a vámárut kérelmének megfelelően vámkezelni. Egyidejűleg értesíti a jogosultat a közvetlen vámfelügyelet megszüntetéséről.

(6) A közvetlen vámfelügyelet érvényesítése céljából hivatalból beraktározott vámáru tekintetében a raktározási díjat az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének napjától a vámkezelést kérő terhére kell megállapítani.

6. § (1) A vámhatóság a jogsértő áruval kapcsolatosan a bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) A bíróságnak az eljárást befejező jogerős határozata alapján, az abban foglaltaknak megfelelően a vámhivatal a vámáru vámkezelését elvégzi.

7. § (1) A vámhatóság hivatalból intézkedik a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételéről, illetőleg a Vámtv. 60. §-ának (3) bekezdése alapján a vámáru vámraktárba történő felvételéről, ha egyéb eljárása során olyan adatok birtokába jut, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy jogsértő áru vámkezelését kérik.

(2) Ha a hivatalból indult eljárásban a jogosult személye nem állapítható meg, a közvetlen vámfelügyelet alá vétellel, illetve a vámraktárba történő felvétellel egyidejűleg a vámhatóság a védjegy és földrajzi árujelző esetén a Magyar Szabadalmi Hivatalt, szerzői vagy szomszédos jog esetén pedig a közös jogkezelést végző szervezetet keresi meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján öt napon belül tájékoztatja a vámhatóságot a jogosult személyéről.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezet 5 napon belül nem ad tájékoztatást a jogosult személyéről, illetve nem kíván fellépni a jogsértéssel szemben, a vámhivatal a közvetlen vámfelügyeletet megszünteti, és a vámárut a vámkezelést kérő kérelmének megfelelően vámkezeli.

(4) A jogosult értesítésére és jogaira, valamint a vámhatóság eljárására hivatalból indult eljárás esetén is az 5. és 6. §-ban foglaltak az irányadók.

Biztosíték

8. § (1) A jogosult az e rendeletben szabályozott vámigazgatási eljárás alapján vámfelügyelet alá helyezett vámáruk raktározási díjának fedezetére, a vámáru megsemmisítése esetén a megsemmisítési költség megtérítésére, továbbá az eljárással érintett vámáruk vámkezelését kérő esetleges kárának megtérítésére a vámhatóságnál biztosítékot köteles letétbe helyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosíték mértéke, amennyiben a vámáru értéke megállapítható, annak 5%-a, ha annak értéke nem állapítható meg, kérelmenként havi 60 000 forint.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott mértékű biztosíték nem fedezi az (1) bekezdésben említett költségeket, a jogosult köteles a különbözetet megtéríteni.

(4) A vámhatóság a jogosulttal az eljárás lezárását követően - az ügy érdemében hozott jogerős bírósági határozat figyelembevételével - a Vámtv. szabályai szerint számol el a letett biztosíték összegével.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően az e rendelet alapján indult vámigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 3295/94/EGK rendelete a hamisított és kalóz termékek exportjának, re-exportjának és szabad forgalomba bocsátásának tilalmáról,

b) a Tanács 1367/95/EGK rendelete a Tanács 3295/94/EGK rendeletének végrehajtásáról.