1997. évi XII. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről[1]

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

"e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),"

(2) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

"h) a geotermikus energia hasznosítása,

i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések."

2. §[2]

3. §[3]

4. § A Bt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelőző tizenöt napon belül, a felszíni előkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez."

5. § A Bt. 5. § előtti címének, valamint az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek

5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen

a) az ásványi nyersanyagkutatást,

b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá

c) a meddőhányó hasznosítását."

(2) A kőolaj és földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő hasznosításának engedélyezését, ha az a környezetet nem veszélyezteti, szennyezi, károsítja.

(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerint jogosult gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását, valamint a szénhidrogén szállító vezeték létesítését és üzemben tartását a bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint engedélyezi."

6. § A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1)[4]

(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható."

7. § A Bt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

(2) Az 1. § (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. Részében meghatározott általános szabályok közül csak a 20. és a 41. §-t kell alkalmazni."

8. § (1) A Bt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag előfordulása valószínűsíthető.

(2) Az ásványi nyersanyag típusonként felmért, koncesszió kijelölésére alkalmas előfordulási területeken - az ország területfejlesztési koncepciója, gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásaira figyelemmel - végzendő regionális érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok tartalmára és elkészítésére vonatkozó szabályokat a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg."

(2) A Bt. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a (2) bekezdés szerinti érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.

(4) Felszín alatti vizek kitermeléséhez kapcsolódó geotermikus energia kutatására és energetikai célú hasznosítására terület koncesszióra nem jelölhető ki."

9. § A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.

(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont]."

10. § A Bt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § "(1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók."

11. § A Bt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) Bányajáradékot köteles fizetni:

a) a bányavállalkozó, továbbá

b) az 1. § (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végző,

c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő,

d) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.[5]

(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:

a) a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) esetében 12%-a,

b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,

c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

(4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége után.

(5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

(6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter

- az ásványi nyersanyag fajták,

- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,

- és egyéb közérdek

különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként számolható el.

(8) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg.

(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel és a környezetvédelmi feladat ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 10%-a a Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített részét képezi, amelyet a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználására - a Kormány által rendeletben meghatározott eltérések figyelembevételével - az Alapra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11) A bányajáradék összegéből az Alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%.

(12)[6]

12. §[7] A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § A Bt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(3)[8] (4) A bányavállalkozó felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenőrizni."

14. §[9]

15. § A Bt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés műszaki tervének teljesítését.

(3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeit a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.

(5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mező felhagyására), a meddőhányó hasznosítására kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyásához az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.

(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványt, ásványtársulást, ősmaradványt az illetékes nemzeti parknak vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelet mentését lehetővé kell tenni."

16. § (1) A Bt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé."

(2)[10]

17. § A Bt. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék."

18. §[11]

19. § A Bt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) A bányafelügyelet

a) műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozik:

- az ásványi nyersanyagok bányászata,

- a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,

- a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,

- az energetikai célra kinyert geotermikus energia hasznosítása,

- a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása,

- a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és tárolásra történő hasznosítása, továbbá

az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések, valamint

- a propán-bután töltőtelepek, és

- az ipari robbantóanyag raktárak

létesítése, használatba vétele és üzemeltetése,

b) műszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik:

- a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a bányaüzemi tevékenység része,

- a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történő előállítása,

- az ipari robbantási tevékenység,

- egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a mélyépítés kivételével,

- a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantástechnikai kutató tevékenység,

- a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok,

- a bányaüzemben működő vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint

- a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya.

(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az irányadók.

(3) A bányatelek megállapítására és a műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap.

(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a hatóság, ha a határozata

- a műszaki üzemi terv jóváhagyására,

- a bányatelek megállapítására,

- bányaszolgalom alapítására, biztonsági övezetben kisajátításra,

- a 41. § (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy

- a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére

irányul.

(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelméről tudomást szerez."

20. §[12]

21. § A Bt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) A bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség).

(2) A föld alatti tároló térségekről az illetékes önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet."

22. § A Bt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) Külön jogszabály hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartást, amelyről a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

(3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22. §) és a bányabezárásra, mezőfelhagyásra készített műszaki üzemi tervek jóváhagyására (42. §) irányuló eljárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét."

23. § (1) A Bt. 49. §-ának 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

4.[13]

5. "Bányavállalkozó" a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy).

Bányavállalkozónak minősül e törvény

a) 3. §-ának, 20. §-ának, 41. §-ának szabályai alkalmazásában az energetikai célra kinyert geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására,

b) 2. §-ának, 16. § (4) bekezdésének, 18. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 24. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-35. §-ainak, 37-38. §-ainak, 41. §-ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására, valamint

c) 2. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-34. §-ainak, 41-42. §-ainak szabályai, alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására

jogosult személy is."

(2) A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

"11. "Geotermikus energia" a földkéreg belső energiája."

(3)[14]

(4) A Bt. 49. §-a a következő új 26. ponttal egészül ki:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

"26. "Szolgáltatásra köteles földtani adat" azok a földtani adatok, amelyeket a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerű gyakorlása céljából méréssel, mintavételezéssel közvetlenül vagy az alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer."

24. § A Bt. a következő új IV. Résszel, címmel és 49/A. §-sal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi VI. Rész VII. Részre változik:

"VI. RÉSZ

A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE

49/A. § (1) A szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját "Bányásznap" és december 4-ikét "Borbála-nap" címén ünneplik meg az ország bányászai.

(2) A bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára.

(3) A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik.

(4)[15]

25. § A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések öt évenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján - a Magyar Bányászati Hivatal elnöke gondoskodik."

26. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

(2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértése szükséges."

(2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állami tulajdon, illetve szavazati jog biztosításához szükséges."

27. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény 11. §-ával megállapított, a Bt. 20. §-ának (12) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 26. §-ában foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésétől számított 8. napon lépnek hatályba.

(4) E törvény kihirdetésétől számított 8. napon a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése és 339. §-ának (2) bekezdése, továbbá a Bt. 50. §-a (11) bekezdésének b) pontja és (13) bekezdése hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke