16/1997. (IV. 22.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: országos parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre (a továbbiakban az országos parancsnoksággal együtt: bv. intézet), valamint az e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a más szervhez vezényelt ht. állomány tagja esetében is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a ht. állományból nyugállományba helyezettekre, valamint a ht. állomány és a nyugállomány tagjának hozzátartozóira.

II. Fejezet

AZ IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁNAK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK JOGKÖRE

2. §[1]

III. Fejezet

SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182-183. §-aihoz)

3. § (1) A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszüntetését követő naptári nappal kezdődik.

(2)[2]

(3)[3]

A nyugdíjalap számítása

4. § (1) A nyugdíj alapjának kiszámításánál a Hszt. 183. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetményátlag nem lehet több a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott öregségi nyugdíjalap felső határánál.

(2) Ha a Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a ht. állomány tagja a beszámított időszakban csökkentett illetményt kapott, összilletményét a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

(3)[4]

(4)[5]

Rokkantsági nyugdíj

(A Hszt. 185. §-ához)

5. §[6]

6. §[7]

7. § A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

8. §[8]

9. §[9]

Baleseti ellátás

(A Hszt. 186. §-ához)

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

13. § A Hszt. 186. §-ának (1) bekezdése szerinti baleseti ellátás megállapításánál:

(1) Szolgálati kötelmekkel összefüggőnek kell minősíteni - a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon túl - azt a balesetet, amely a ht. állomány tagját

a) a szolgálattal, illetőleg a beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek a kapott parancsoknak, utasításoknak bárhol történt teljesítése,

b) az eskü és a szabályzatok alapján elvárható magatartás alapján kifejtett tevékenysége,

c) szolgálati úton, illetőleg a szolgálati helyre vagy onnan lakására (szállítására) menet

közben érte.

(2) Szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek kell minősíteni - a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon túl - a balesetet, ha az a ht. állomány tagját nem az (1) bekezdésben felsorolt tevékenység közben érte, különösen, ha a szolgálat teljesítése alatt, de tiltó parancsok súlyos megszegése miatt következett be.

14. § Szolgálati kötelmekkel összefüggő az a betegség vagy betegségből származó haláleset, amely a társadalombiztosítási rendelkezések szerint foglalkozási betegségnek, illetőleg ebből származó halálesetnek minősül, és amelyet a FÜV Bizottság véleménye alapján az állományilletékes parancsnok annak minősített.

A jogosultságot korlátozó okok

15. § (1)[13]

(2)[14]

IV. Fejezet

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

(A Hszt. 187-190. §-aihoz)

16. § (1)[15] A Hszt. 187. és 188. §-a alapján járó hozzátartozói ellátásokat, a Hszt. 192. §-ára figyelemmel a ht. állomány tagja elhalálozása napját követő második hónapnak az elhalálozás napjával azonos napjától-ha a lejárat hónapjában ez a nap hiányzik, akkor a hónap utolsó napjától kell folyósítani. A jogosultság későbbi keletkezése esetén a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A hozzátartozói nyugellátásoknál a ht. állományú tag részére megállapított teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozók az őket megillető ellátásokra, függetlenül attól, hogy a ht. állományú tagnak a nyugdíja nem - vagy csökkentett mértékben - került folyósításra.

V. Fejezet

NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hszt. 191. §-ához)

17. §[16]

18. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv hivatalból (kérelem nélkül) hoz határozatot:

a) a szolgálati nyugdíj,

b) a rokkantsági nyugdíj,

c) a baleseti rokkantsági nyugdíj,

d) a baleseti járadék,

e) a ht. állomány elhunyt tagja után járó, az elhalálozás időpontjában vele együtt élő hozzátartozók - kivéve a szülői nyugdíjigényt és az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényét - hozzátartozói nyugellátásáról,

f)[17]

g)[18] a 25 éves nyugdíjjogosultság szempontjából tényleges szolgálati idő betöltésekor a Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti nyugdíj összegének rögzítéséről.

(2) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden más esetben, így különösen

a) a szülői nyugdíjigény,

b) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról,

c) az orvosi bizottság által adott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának beszüntetéséről, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról,

d) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósítására irányuló igényekről,

e) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről,

f) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével szemben bejelentett állapotrosszabbodási kérelmek elbírálásáról,

g) a hivatásos szolgálat felső korhatárának betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításának beindításáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)[19] a szülői nyugdíjra jogosult természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

aa) igazolást a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól, hogy az elhalt az igénylőt a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott ideig az elhalálozását megelőzően túlnyomórészben vagy egészben eltartotta,

ab) ha rokkant, a rokkantságot igazoló szakvéleményt vagy a rokkantságot igazoló határozatot,

ac) ha részesül valamilyen ellátásban, az erről szóló határozatot és a folyósítási törzsszámot;

b)[20] az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényének elbírálásához természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a tartást megállapító határozatot, valamint mindazokat az okmányokat, amelyek a törvényben előírt jogosultsági feltételek meglétét igazolják;

c) a (2) bekezdés c)-g) pontjainál a személyi és előzményi adatokon túl értelemszerűen a kérelem tárgyához a megfelelő igazolásokat.

19. §[21]

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1)[22]

(2) Ha a mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás beindítására késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

21. § (1) Ha a ht. állomány tagja a Hszt. 341. §-a alapján kéri a szolgálati nyugállományba helyezését, kérelmét az esedékesség előtt két hónappal írásban kell benyújtania.

(2) A korábbi jogszabályok alapján megállapított és folyósított, valamint a Hszt. 341. §-ában megállapított feltételek szerint meghatározott nyugellátásokat és azok folyósítását e rendelet nem érinti, ezek folyósítása továbbra is a korábbi szabályok, illetve a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint történik.

22. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendeletnek a büntetés-végrehajtási testületnél történő végrehajtásáról rendelkező 103/1982. (IK 2.) IM utasítás.