171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. § a), b) és f) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az 55. § (2), 68. § (2) és 69. § (6) bekezdéseire, a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről a következőket rendeli el:

I. Rész

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

II. Rész

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1) A pénztár eszközeit - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:

a) a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra,

b) a pénztár vagyonának befektetését és kezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.

3. § (1) A pénztárnak a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfolió osztályokba kell besorolni, illetve ezen portfolió osztályok szerint kell nyilvántartania.

(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3)[1]

3/A. §[2] A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak - kivéve a pénztár vagyonkezelőit - adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak együttes árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.

4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(2) A pénztárnak az (1) bekezdés szerinti adatokat - e rendelet előírásainak megfelelően - nyilvánosságra kell hoznia. Ez nem érinti a pénztári tagság kötelező tájékoztatását, ami az éves beszámoló elfogadásával történik.

5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti és likviditási tartalék eszközei, valamint a működés tartalékai befektetésének eredményei elkülönítetten megállapíthatók legyenek. A fedezeti tartalékon belül meg kell különböztetni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményességét.

(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával, a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(3)[3] A pénztár a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.

6. § (1) A befektetett pénztári eszközök állománya a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt legfeljebb az összes befektetett pénztári eszköz értékének 10%-áig térhet el az előírt arányoktól. Az eltérésről az Állami Pénztárfelügyeletet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott portfolió osztályba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:

a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,

b) a portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket a portfolió osztályokba sorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

III. Rész

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

A hozamelőírás

7. § (1) Az Mpt. 63. §-ának (7) bekezdésében meghatározott, a tárgyévre vonatkozó hozamelvárást, a legkisebb és a legnagyobb hozamot (a továbbiakban együtt: hozamelőírások) a tárgyévet megelőző év november 30-áig a Pénzügyi Közlönyben és két, Magyarországon megjelenő országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.

(2) A pénztárak befektetési tevékenységére vonatkozó hozamelőírások meghatározása a hivatalos nemzetgazdasági statisztikán alapuló inflációs mérések, a bér- és a fogyasztói árindexekre vonatkozó feltételezések, valamint a várható tőkepiaci folyamatok értékelése alapján történik. Amennyiben ezen tényezők értékei a feltételezettől lényegesen eltérően alakulnak, akkor a tárgyévre vonatkozó hozamelőírások év közben is módosíthatók.

(3) A hozamelőírások naptári éven belüli módosítása esetén az ugyanazon évre vonatkozó módosított értékeket a módosítás hatálybalépésének időpontja előtt legalább 30 naptári nappal nyilvánosságra kell hozni, illetve arról a pénztárakat írásban értesíteni kell.

(4) A hozamelőírások a pénztár egyéni számláira és szolgáltatási tartalékaira megállapított, a 13. §-ban meghatározott hozamra vonatkoznak.

A hozamkiegyenlítési tartalék kezelési szabályai

8. §[4] (1) Ha a pénztár éves hozamrátája kisebb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó minimális hozamráta, akkor a pénztár a hozamkiegyenlítési tartalékból a fedezeti tartalék egyéni számlái javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama el nem éri az előírt legkisebb hozamot, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék kimerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben növelő módon kell végrehajtani.

(3) Ha a pénztár éves hozamrátája nagyobb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó maximális hozamráta, akkor a pénztár a fedezeti tartalék egyéni számláiról a hozamkiegyenlítési tartalék javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama a legnagyobb előírt hozam szintjére csökken, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék el nem éri az egyéni és szolgáltatási számlák összegének a 4%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben csökkenő módon kell végrehajtani.

(5) A számlák növelésénél, illetve csökkentésénél a 4. számú melléklet 4. pontjában meghatározott 4. számú képletet kell figyelembe venni.

9. § (1) A hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni és szolgáltatási számlák közötti, a 8. §-ban előírt átcsoportosítást az év végi zárlati munkák keretében kell elvégezni.

(2) Az átcsoportosítás csak azokra az egyéni számlákra vonatkozik, amelyek az év első napjától szerepelnek a pénztár nyilvántartásában.

10. §[5]

A pénztárak befektetési politikája, vagyonkezelésé és letétkezelése[6]

10/A. § (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei:

a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek,

b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt - közötti feladat megosztás meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás módja és feltételei,

d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei,

e) az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó - a fedezeti tartalékon belül elkülönítve az egyéni számlák tartalékát és a szolgáltatási számlák tartalékát - kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet (ideértve a kötelezettségékhez való illeszkedést), az ennek megfelelő befektetési portfoliók összetétele és a befektetésükkel elérni kívánt hozamok mutatói (referencia indexek), valamint az ezektől való eltérések elfogadható mértéke,

f) az a)-e) pontokban foglaltak meghatározásának eljárási rendje,

g) az e) pontban foglaltaknál nagyobb mértékű eltérés, illetve a befektetésekkel kapcsolatban bekövetkező rendkívüli események esetén követendő eljárás.

(2) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.

(3) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

(4) A befektetési politikát megvalósító személyek részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a befektetett eszközökre vonatkozó arányok és referenciaindexek, valamint az ezen arányokra és referenciaindexekre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott elfogadható mértékű eltérésnél nagyobb eltérés esetén követendő eljárás meghatározása.

(5) A befektetési politikát a pénztár minden esetben köteles annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet jogkörében eljárva megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(6) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.

(7) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

(8) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel ismertetni kell.

10/B. § (1) A pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti. Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.

(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Az Mpt. 77. §-a szerinti, a vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést, vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

10/C. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői) a i pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfolió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül

a) a pénztár által megfogalmazott befektetési politika, illetve a vagyonkezelőre bízott portfolióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,

b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit,

c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.

(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek az Mpt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmaznia kell az átadott pénztárvagyonra vonatkozó, a 10/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.

(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.

10/D. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat látja el:

a) vagyonkezelőnként és portfoliónként befektetési számlákat vezet a pénztár javára,

b) vagyonkezelőnként és portfoliónként értékpapírszámlákat és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára,

c) őrzi a pénztár eszközeit,

d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,

e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,

f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,

g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelynek révén összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával,

i) a pénztár által adott felhatalmazás alapján ellátja a pénztár tulajdonosi képviseletét a birtokában lévő értékpapírok vonatkozásában.

(2) A pénztárpénzforgalmi számláját vezető hitelintézet naponta értesítőt küld a letétkezelőnek a pénztár pénzforgalmi számlájának és alszámláinak záró egyenlegéről.

10/E. § (1) A pénztár Pénzkezelési Szabályzatban köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája(számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A Pénzkezelési Szabályzatban a befizetés, illetve a felhasználás jogcíme szerint kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint az azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Befizetés jogcíme különösen a tagdíj célú befizetések, a támogatások és adományok, valamint a be nem azonosított (függő) tételek, és a befolyt hozam. Felhasználás jogcíme különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom.

(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár, illetve a pénztár vagyonkezelőjének mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást letétkezelőnek.

(4) A Pénzkezelési Szabályzatnak az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a pénzáramlások egyenlege képzésének és nyilvántartásának rendjét,

b) a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti átvezetések ütemezésének rendjét.

10/F. §[7] A negyedév napjaira vonatkozó napi piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és az e rendelet szerinti negyedéves hozamráta mutatókat tartalmazó jelentést a letétkezelő a tárgynegyedévet követő 15 napon belül küldi meg a pénztárnak és a Felügyeletnek.

IV. Rész

A PÉNZTÁRAK TELJESÍTMÉNYMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A teljesítménymérés alapelvei

11. § (1) A pénztár gazdálkodását bemutató teljesítménymérést a pénztárnak negyedévente, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére is el kell végeznie.

(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.

12. § (1) A portfolió piaci értékét a pénztár vagyonkezelését az értékelés zárónapján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni, és fel kell tüntetni, hogy az adott vagyonkezelő mely időponttól kezdődően áll szerződésben a pénztárral.

(2)[8] A vagyonkezelők szerinti kimutatást nem valamennyi vagyonkezelő szervezetre együttesen, hanem szervezetenként kell összeállítani a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.

(3) A vagyonkezelő által kezelt portfolió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.

(4)[9]

A pénztári hozamráta meghatározásának elvei

13. §[10] (1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. Hozamrátát kell kiszámolni a fedezeti tartalék egészére, valamint annak részeire (egyéni számlák tartaléka, szolgáltatási számlák tartaléka) is. A hozamelvárással a fedezeti tartalék egészére számított hozamrátát kell összehasonlítani. Az egyéni számlák tartalékára, illetve a szolgáltatási számlák tartalékára kiszámított hozamrátákat kell a hozamkiegyenlítési tartalékra vonatkozó átcsoportosításnál alkalmazni.

(2) Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is - ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést - el kell végezni a hozam és a referenciaindex kiszámítását.

14. § (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.

(2)[11] Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint az egyes tartalékokra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfoliót megbontva külső vagyonkezelő szervezetek) által kezelt portfolió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.

(3)[12] Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 12. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.

Nyilvánosságra hozatal

15. § (1)[13] Az Mpt. 70. §-a (6) bekezdésének i) pontjában előírt mutatók: a magánnyugdíjpénztárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet C. jelű táblázatában szereplő, az e rendelet 4. számú mellékletében leírt módon számított éves hozamráta értékek, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott viszonyszámok. Az éves hozamráta értékek nyilvánosságra hozatalakor be kell mutatni a tárgyévet megelőző négy teljes év éves hozamrátáit. A teljesítménymérés mutatói között nyilvánosságra kell hozni továbbá:

a) a tárgyévre vonatkozó befektetési politika tartalmi kivonatát,

b) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét,

c) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén.

(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.

15/A. §[14] A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,

f) a bevallott tagdíjat és a tágdíj kiegészítést,

g) a jóváírt tagdíjat és tagdíj kiegészítést összesen és tartalékok szerinti bontásban,

h) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó bevételeit,

i) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó ráfordításait,

j) az egyéni számlára történő átcsoportosítást,

k) az egyéni számláról történő átcsoportosítást,

/) a jóváírt késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),

m) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét,

n) a tagi követelés piaci értékét,

o) a tag egyéni számlakövetelésére jutó értékelési különbözetet,

p) a törvény szerinti nyugdíjkorhatárnál előre láthatólag igénybe vehető járadék nagyságát,

q) a tagra vonatkozó azon időszak tartamát (napok számát) a tárgyévben, amelyre fennállt a tagdíjfizetési kötelezettség, ideértve azokat az időszakokat (napokat); amelyekre megállapodás alapján tagdíjat kellett fizetni,

r) a tag tagdíjfizetéssel fedezett időszakának tartamát (napjainak számát) a tárgyévben.

V. Rész

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitel- és kölcsönfelvétel szabályai

16. § A pénztár a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

17. § A felvett hitel vagy kölcsön futamidőre tervezett, kamatokkal növelt összege - több hitel-, illetve kölcsönfelvétel esetén összesítve - nem haladhatja meg a pénztár likviditási tartalékának a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott bevételei 30%-át. Amennyiben a hitel vagy kölcsön futamideje két naptári évet érint, az első évre az éves pénzügyi tervben, a második évre a pénztár hosszú távú tervében foglalt bevételek időarányos részét kell figyelembe venni.

A kölcsönnyújtás és egyéb pénztári tehervállalás szabályai

18. § (1) Hitel- vagy kölcsöntartozással nem rendelkező pénztár a tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet végző szervezet részére kölcsönt nyújthat, tőle tartozást vállalhat át, és érte bírósági úton érvényesíthető követelésre nem készfizető kezességet vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségek összességükben nem haladhatják meg a pénztár kötelezettségvállalás időpontjában meglévő likviditási tartalékainak 30%-át. Nem vállalható ilyen kötelezettség addig, amíg a pénztár hozamkiegyenlítési tartaléka nem éri el az előírt szintet, illetve amíg a pénztár biztosításmatematikai jelentése szerint a fedezeti vagy szolgáltatási tartalékai hiányt mutatnak.

(3) A kötelezettségvállalást, az azt bizonyító okirat másolatával, annak keletkezését követő 8 napon belül be kell jelenteni a Pénztárfelügyeletnek.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására vonatkozó külön szabályok

19. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett pénztár befektetéseit külön kell nyilvántartani, és az egyes pénztártípusokra előírt befektetési és teljesítményértékelési előírásoknak külön-külön is meg kell felelni. A nyilvántartást az előírt befektetési szabályok betartására és ellenőrzésére alkalmas módon kell vezetni.

20. § Az önkéntes nyugdíjpénztár által üzemeltetett magánnyugdíjpénztár esetében a magánnyugdíjpénztári feladatok ellátásához szükséges vagyont az önkéntes pénztáréitól elkülönítetten kell kezelni. A magánnyugdíj-szolgáltatás céljára szolgáló vagyont semmilyen módon nem szabad az önkéntes nyugdíjpénztár gazdálkodásában felhasználni.

A pénztártag első tagdíjbefizetéseire vonatkozó szabályok

21. §[15]

Hozamfelosztási szabályzat

22. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.

(2)[16] A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések keltségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni.

(3)[17] A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

A pénztárak közötti átlépésekre vonatkozó speciális szabályok

23. § (1) Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: Átadó, illetve Átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az Átvevő pénztár is benyújthatja az Átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja.

(2) A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy az (5) bekezdés szerinti határidők tarthatók legyenek.

(3) A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki.

(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az Átadó pénztárban szükséges féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének (5) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia.

(5) Amennyiben az átlépés feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya az Átadó pénztárban

a) a negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév első két hónapjában, illetve

b) a következő negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév utolsó hónapjában

nyújtotta be.

(6) Az átlépő tag tagsági viszonya az Átvevő pénztárban, az Átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az Átvevő pénztár részére kell teljesíteni.

(7) Az Átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi munkáltatóját, illetve a javára befizetőket a tagdíjfizetés folytonosságát biztosító időpontban tájékoztatja.

(8) Az átlépett tagra vonatkozó, az átlépés napját kővető hó első napja után az Átadó pénztárhoz érkező bevallásokat - ideértve az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit - és befizetett tagdíjakat az Átadó pénztár visszaküldi az érintett munkáltatóknak (befizetőknek), a visszaküldés okának és az Átvevő pénztárnak a megjelölésével.

(9) A (8) bekezdésben foglalt önellenőrzés(ek)ből elszámolásait az Átvevő pénztár végzi el. Ennek során megállapítja az önellenőrzés(ek)ből adódó fizetési kötelezettségek mértékét, jogosultjait, illetve kötelezettjeit. Amennyiben az Átvevő pénztár a fizetésre kötelezett, úgy teljesíti a fizetési kötelezettséget, más esetben értesíti a fizetésre kötelezettet a kötelezettség mértékéről és okáról.

(10) Az Átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett. A megállapított követelésnek az Átvevő pénztár részére történő átutalását, legkésőbb az Átadó pénztárnál a tag tagsági jogviszonyának megszűnése napját követő 45 napon belül kell elvégezni.

(11) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 45. napig, mágneses adathordozón eljuttatja az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag

a) azonosító adatait,

b) munkáltatói adatait,

c) tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző,

ca) a tagsági viszonyival kapcsolatos adatait,

cb) a tagdíjbevallására és befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban,

cc) a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban.

(12) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére írásban megadja

a) a tag egyéni számlájának a zárás időpontjában fennálló értékét,

b) a tagnak az Átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét,

c) a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét,

d) a tagnak az Átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett időszak tartalmára vonatkozó adatot.

(13) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztártag átlépésére tagsági jogviszonyának az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott megszűnése miatt kerül sor.

A pénztárak letétkezelőire vonatkozó előírások

24. §[18]

V. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 171 /1997. (X. 6.) Korm. rendelethez[19]

1. Az Mpt. 70. § (1) bekezdésében felsorolt eszközcsoportokba a következő eszközök tartoznak:

a) házipénztár: forint- és valutapénztár;

b) pénzforgalmi számla és befektetési számla;

c) lekötött betét:

c1) hitelintézeti betétszámlán legfeljebb egy évre lekötött pénzösszeg,

c2) hitelintézeti Betétszámlán több mint egy évre lekötött pénzösszeg;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):

d1) magyar állampapír,

d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal,

d3) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett állampapír,

d4) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény;

d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény,

d6) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által kibocsátott kötvény,

d7) magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott kötvény,

d8) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény,

d9) nemzetközi pénzügyi szervezet által kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény,

d10) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott kötvény;

e) részvények:

e1) a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, jegyzett A kategóriájú részvény,

e2) a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, jegyzett B és C kategóriájú részvény,

e3) elismert értékpapírpiacra bevezetett, Magyarországon kibocsátott részvény,

e4) elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott részvény;

f) befektetési jegyek:

f1) Magyarországon bejegyzett zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,

f2) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,

f3) külföldön bejegyzett befektetési alap által kibocsátott, magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy;

g) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél;

h) határidős ügyletek;

i) opciós ügyletek.

2. Az 1. pontban felsorolt eszközök közül

a) az I. portfolió osztályba tartoznak a c1) pont alatti eszközök, valamint a d1), d2) pont alatti eszközök közül a forgóeszközként nyilvántartottak;

b) a II. portfolió osztályba tartoznak a c2), d3), d4), d6), d9), e1), g) pont alatti eszközök, valamint a d1), d2) pont alatti eszközök közül a befektetett eszközként nyilvántartottak;

c) a III. portfolió osztályba tartoznak a d5), d7), d8), d10), e2), c3), e4), f3) pont alatti eszközök.

3. Az 1. pont f1), f2) alpontja alatti befektetési jegyeket abba a portfolió osztályba kell sorolni, amelybe a befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint az alap számára befektetésként megengedett eszközöket kellene sorolni. Amennyiben egy alap több portfolió osztályba tartozó eszközbe fektethet be, és a II. portfolió osztályba tartozó eszközt is megvásárolhat, a befektetési jegyét a II. portfolió osztályba kell besorolni, ha III. osztályba tartozó vagy az e rendeletben be nem sorolt eszközbe is befektethet, a befektetési jegyét a III. portfolió osztályba kell besorolni. Ha az alap kezelési szabályzata olyan általános meghatározást tartalmaz, amely több az 1. pont szerinti eszköz csoportra vonatkozhat, a befektetési jegyet a Ill. portfolió osztályba kell sorolni.

4. A pénztárnak az 1. pont a), b), h) és i) eszközcsoportokba tartozó eszközeit nem kell portfolió osztályba sorolni.

5. A pénztár házipénztárába, folyószámlájára befolyó bevételeket - a működés céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - a beérkezés időpontját - az első tagdíjbefizetés esetén az alszámláról a főszámlára utalást - követő 15 napon belül valamely, az 1. pont c)-től i)-ig terjedő alpontjai szerinti eszközbe kell befektetni.

6. A pénztár befektetési céllal közvetlenül ingatlant nem vásárolhat, csak Magyarországon bejegyzett ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet.

7. Nem szabványosított ügyletet, így különösen repo vagy SWAP ügyletet a pénztár nem köthet.

2. számú melléklet a 177/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez[20]

1. A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében:

a) a II. portfolió osztályban a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 60%-át,

b) a III. portfolió osztályban a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,

c) a d4) és d6) alpontokban felsorolt eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,

d) az e1) alpontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,

e) a g) pontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10%-át,

f) a II. portfolió osztályba sorolandó befektetési jegyekben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,

g) a d5), d7) és d8) alpontokban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10-10%-át,

h) a d10) pontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 5%-át,

i) a d5), d7), d8) és d10) alpontokban feltüntetett eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,

j) az e2), e3) és e4) alpontokban feltüntetett eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközlik legfeljebb 20%-át,

k) a III. portfolió osztályba sorolandó befektetési jegyekben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,

l) ingatlan-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10%-át tarthatja;

m) a külföldi befektetéseken belül az OECD országokon kívüli országokba való befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át.

2. Az 1. számú melléklet dl) és d2) alpontjaiban felsorolt eszközökre ezen melléklet 1. a) pontjában előírt korlátozás nem vonatkozik.

3. A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft értékű készpénz tartható. Ha a pénztárnak többtelephelye van, akkor ennek az előírásnak az egyes telephelyekre külön-külön kell érvényesülnie.

4. A pénztár az 1. számla melléklet 1. pont h) és i) alpontjaiban felsorolt eszközökre vonatkozó szerződést csak fedezeti célból köthet, a spekulációs colú kötés nem megengedett. Fedezeti célúnak az olyan ügylet (azonos mögöttes termékre kötött ügyletek) tekinthetőek, amelyek eredményeképpen a pénztár portfoliójának és az ügylet(ek)nek az összesített kockázata kisebb, mint a portfolió kockázata. Ezen összefüggő ügyleteket együtt kell kezelni és nyilvántartani. A pénztárnak csak olyan kötelezettséget jelentő nyitott pozíciója lehet, amelyet teljes egészében fedez a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok és jogok értéke. A szerződés megkötésekor a pénztár összes nyitott pozíciójának árfolyamértéke nem haladhatja meg az összes befektetett eszköz 10%-át.

5. A pénztár a járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani.

3. számú melléklet a 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez[21]

1. A pénztár befektetett eszközei értékének változása

1. A pénztárak befektetett eszközei értéke alatt az 1. számú mellékletben előírt befektetési formák meghatározott piaci (beszerzési és piaci) értékét kell érteni.Ezen pénztári portfolió értékelésével kell a pénztár gazdálkodását, annak alakulását bemutatni.

2. Az értékelést a következő időtartamra kell elvégezni:

a) Azon pénztárak esetében; amelyek a tárgyévet megelőző időszakban alakultak, az értékelés kiterjed a tárgyév egész időszakára. Az érlékelés időpontjai, a fordulónapok a tárgyév első napja (megegyezik a megelőző pénzügyi év záró napjával), a negyedév végi napok, valamint a tárgyév december 31-i napja, és az értékelés az akkor meglévő portfolióra vonatkozik.

b) Azon-pénztárak esetében, amelyek a tárgyévben alakultak meg, az értékelés értelemszerűen a megalakulástól a tárgyév végéig terjed, a forduló napok a nyitómérleg dátuma, a negyedév végi napok, valamint a tárgyév december 31-i napja.

3. A pénztárnak be kell mutatnia az adott időszakra vonatkoztatva a befektetett eszközei beszerzési értékének és ugyanezen eszközök piaci értékének változását.

4. A számításokban felhasználandó könyv szerinti értéket az elkészített negyedéves jelentés kitöltését alátámasztó, a pénztári befektetések alakulását bemutató analitikus nyilvántartás tartalmazza.

5. A pénztár letétkezelője végzi a pénztári eszközök piaci értékének meghatározását. Amennyiben a pénztár az értékelési időszakban letétkezelőt váltott, a megelőző letétkezelő a pénztár rendelkezésére bocsátja a pénztári eszközök befektetésére vonatkozó adatokat.

6. Az értékelés körébe tartozó eszközük teljeskörűen megegyeznek a Felügyeletnek küldött negyedéves jelentés megfelelő adataival.

7. A pénztár az értékelést elkülönítve, a likviditási, a működési, valamint a fedezeti tartalék eszközei szerint, s ezen belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékokra megbontva végzi.

8. A pénztár könyvvizsgálója az óvatossá; számviteli elvének érvényesítése érdekében alacsonyabb érték megállapítása céljából eltérhet a II. fejezetben leírt értékelési eljárásoktól.

II. Értékelési szabályok

A befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározása

I. Pénzforgalmi számla és befektetési számla: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi táróállománya kerül beszámításra.

2. Házi pénztár: a házi pénztár értéke a fordulónapi pénztárjelentés záró értéke.

3. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét értéke a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záró állománnyal kerül beszámításra.

4. Kötvények:

a) A pénztár tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix vagy. változó kamatozású kötvényeket - a diszkont kincstárjegyeket és az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket kivéve-egységesen az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben a tőzsdei ár nettó ár, az értékeléskor a tőzsdei árhoz hozzá kell adni az értékelés napjáig felhalmozott kamatokat.

b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által nyilvánosságra hozott fordulónapi legjobb vételi ajánlatból számított bruttó vételár alapján kell értékelni.

c) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a beszerzési árat kell használni.

5. Diszkont kincstárjegyek: A diszkont kincstárjegyeket az számú képlet alapján kell értékelni.

A H hozamrátát az ÁKK áltat nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamból a lejárati időre időarányosan számított értékkel. Három hónaposnál rövidebb lejárat esetén a legközelebbit kell használni.

6. Részvények értékelése:

a) A tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni.

b) Ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi.

c) Ha tőzsdére bevezetett részvénynek nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett záróárfolyam alapján is meghatározható az eszköz értékelési árfolyama, ha az nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacon forgalmazott részvényekre.

d) Ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

7. A befektetési jegyek értékelése:

a) A nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket az alapkezelő által közzétett-visszaváltási jutalékkal csökkentett- legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

b) Zárt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

c) Ingatlanalapok esetében a zárt végű befektetési alapokra érvényes eljárást kell alkalmazni.

8. Jelzáloglevél: a jelzáloglevelet a kötvényekhez hasonlóan, a 4. pont szerint kell értékelni.

9. Határidős ügyletek (kivéve a tőzsdei határidős indexkereskedelmet): az értékelés napján az összes (tőzsdei) pozíciót értékelni kell. Határidős vásárlás esetén az 5. pontban leírt módszerrel számolt H hozammal, mint diszkontrátával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni a fordulónapra, majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált fordulónapi piaci árfolyammal. Ezen árfolyam különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyeréség nagyságát).

10. Opciós ügyletek: a szabványosított tőzsdei opciók értékelését a Felügyelet - a Budapesti Értéktőzsdével egyeztetve - a szabványosított opciós kereskedelem megindítása előtt 30 nappala Pénzügyi Közlönyben hozza nyilvánosságra.

11. Tőzsdei határidős indexkereskedelem (DWIX, BUX): a fordulónapi nyitott pozíciókat az adott instrumentumra közzétett fordulónapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár szerint kell értékelni.

12. Külföldi befektetések értékelése: a külföldi befektetéseket a 4-11. pontokban leírtak szerint kell értékelni.

4. számú melléklet a 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez[22]

1. A pénztár befektetett eszközei (bruttó) hozamrátájának meghatározása a 2. számú képlet alapján történik.

2. számú képlet: A pénztári hozamráta képlete

ahol

rt, t-1: a pénztár vagyonának (t; t-1) negyedéves időszakra vonatkozó hozamrátája;

t: negyedév záró napjai;

t-1: negyedév első napjai vagy nyitó (alakuláskori) mérleg időpontja;

BPt: a pénztár vagyonának negyedév végi piaci értéke;

BPt-1: a pénztár vagyonának negyedév elejei, vagy nyitó (alakuláskori) mérleg időpontbeli piaci értéke;

B: a portfolió bevételei az értékelési időszakban az eredménykimutatás, cash-flow kimutatás (negyedéves) felhasználásával a következő tételek:

Mindegyik tartalék (működéssel kapcsolatos bevételek) esetében: tagdíjbevételek, tagok egyéb befizetései, támogatás, adomány, az egyéb bevétlek közül a nem hozamjellegű bevételek;

Kizárólag fedezeti tartalék esetében: a más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés;

Kizárólag működési tartalék (működéssel kapcsolatos bevételek) esetében: pénztári tevékenység egyéb bevételei, rendkívüli bevételek;

Kizárólag likviditási tartalék esetében: likviditási és kockázati célú egyéb bevételek közül a nem hozamjellegű bevételek; K: a portfolió kiadásai az értékelési időszakban a negyedéves

eredménykimutatás, cash-flow kimutatás felhasználásával a következő tételek:

Mindegyik tartalék (működéssel kapcsolatos kiadások) esetében: tartós befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások, befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások, az egyéb ráfordítások közül a nem hozamjellegű kifizetések;

Kizárólag fedezeti tartalék esetében: egyéni számlákat terhelő egyéb költségek, ráfordítások, az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat terhelő tagi (kedvezményezettek) jogon járó kifizetések;

Kizárólag működési tartalék (működéssel kapcsolatos kiadások) esetében: működési költségek, ráfordítások összesen, rendkívüli ráfordítások;

Kizárólag likviditási tartalék esetében: likviditási és kockázati célú bevételeket terhelő egyéb ráfordítások;

NBt, t-1, i: nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve); a (t; t-1) időszakban a pénztár portfoliója vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig, ahhoz képest az i-edik napon, ezen nap zárásakor a napi nettó forgalom (ha volt azon a napon pénzforgalom, egyébként 0);

N: a (t-1)-edik naptól az értékelési időszak végéig a napok száma;

Ni: az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T: az értékelési időszak napjainak a száma, negyedéves értékelés esetében az értéke 91.

2. Ha a pénztár egy vagy több vagyonkezelőt vesz igénybe befektetési portfoliójának részbeni vagy egészbeni kezelésére, úgy erre a vagyon(rész)re az eddig ismertetett elemek közül az alábbiakat a következő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni:

a) Általában:

rt, t-1 a vagyonkezelő által kezelt portfolióra vonatkozó hozamráta, amelynek éves hozamráta értékre történő átszámítása a vagyonátadás időpontjának megfelelően értelemszerűen számítandó.

b) A számláló esetében:

BPt: vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgyidőszak végén fennálló piaci értéke;

BPt-1: vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgyidőszak elején, vagy nyitó (alapításkori) mérleg időpontbeli piaci értéke;

B: a portfolió bevételei a tárgyidőszakban, vagyis a vagyonkezelő számára vagyonkezelés céljából átadott vagyon, befizetések a portfolióba;

K: a portfolió kiadásai a tárgyidőszakban, vagyis a vagyonkézelőtől a pénztár számára a portfolióból vagy annak hozadékából, újra befektetésre nem kerülő átadott összeg.

c) A nevező esetében:

NBt, t-1, i: nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve) a vagyonkezelőnek átadott portfolióba; a (t, t-1) időszakban a tárgyidőszak végéig, ahhoz képest az i-edik napon, ezen nap zárásakor a napi nettó forgalom (ha volt azon a napon pénzforgalom, egyébként 0).

3. Az 1. pontban leírtak szerint meghatározott negyedéves hozamráta értékekből a 3. számú képlet alapján kell éves értéket számítani.

3. számú képlet: Az éves hozamráta érték meghatározása a negyedéves hozamráta értékekből

R = (1+rt-3, t-4)×(1+rt-2, t-3)×(1+rt-1, t-2)×(1+rt, t-1)-1

ahol

R: a pénztár éves hozamrátája,

rt-3, t-4, rt-2, t-3, rt-1, t-2, rt, t-1= a pénztár megelőző negyedévekre a 2. számú képlet szerint számolt hozamai.

4. Az egyéni számlákra vonatkozó hozamkiegyenlítési eljárást oly módon kell elvégezni, hogy az eljárás elvégzése után az egyes egyéni számlára fennálljon az alábbi összefüggés:

ahol

R: a pénztár 3. számú képlet alapján számított hozama,

ΔR: a hozamelőírás szerinti minimális hozamráta és a pénztár hozama közötti előjeles eltérés, ha a pénztár éves hozamrátája a kisebb, illetve a pénztár hozama és a hozamelőírás szerinti maximális hozamráta közötti előjeles eltérés, ha a pénztár éves hozamrátája a nagyobb,

Δbpt: az egyéni számlára átcsoportosított összeg, illetve az egyéni számla csökkentése előjelesen,

bpt, bpt-1: az 1. pont szerinti BP értékeknek az egyéni számlára vonatkozó értéke az időszak elején, illetve végén,

bt, t-1 k t, t-1, nb t, t-1, i: az 1. pont és 3. pont szerinti B és K, NB értékeknek az egyéni számlára vonatkozó a befizetési, illetve kifizetési értékei,

Ni, T: az 1. pont szerint.

5. számú melléklet a 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

1. A pénztár által elért eredmény bemutatásához a kiindulópontot az éves beszámolóban található eredménykimutatás szolgáltatja, a tárgyév előtt alakult pénztárak esetében összehasonlításban az előző év eredménykimutatásának megfelelő adataival.

2. Az értékelés az éves beszámoló kiegészítő mellékletében szöveges és számszaki részből áll. A szöveges részben ki kell térni az adott szám mértékét, alakulását magyarázó tényleges vagy vélhető okokra. A mutatók értékének magyarázatakor mindenképpen szükséges azon tényezőket is megemlíteni, amelyek a pénztár gazdálkodásával összefüggőek, de közvetlenül nem a pénztár belső gazdálkodásában jelentkeznek (pl. munkáltató vagy más szervezet által átvállalt költségek, reklámtevékenységek), s - amennyiben ez lehetséges - utalni kell arra, hogy ezen tényezők mikortól és milyen mértékben fogják terhelni a pénztár gazdálkodását. A szerepeltetendő mutatók:

a) gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók:

- tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele,

- tartalékok tárgyévi (előző évi) befektetési hozam- és kamatbevételei / tartalékok tárgyévi (előző évi) összes bevétele,

- bér és személyi jellegű kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,

- igénybe vett szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,

- tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybe vett szolgáltatások tárgyévi kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,

- likviditási tartalék egyes tartalékai / likviditási tartalék záró állománya;

b) egyéb mutatók:

- éves átlagos taglétszám: a negyedéves adatok időszak eleji és végi értékeinek számtani átlagaiból ezen értékek (időszak közepére súlyozott) számtani átlaga,

- taglétszám életkor szerinti megoszlása,

- egy főre jutó nyugdíjszolgáltatás átlagos értéke járadéktípusonként,

- egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: az értékelés zárónapján a pénztártagok egyéni számlái értékének egyszerű számtani átlaga,

- egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke,

- befektetések lejárat szerinti megoszlása.