173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. §-ának b) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.

(2) A pénztárak az Szt. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel kötelesek alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti, likviditási és biztonsági tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének eredményét.

3. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:

a) rendszeres,

b) eseti.

(2) Rendszeres beszámoló

a) az éves pénztári beszámolóból, és

b) a negyedéves jelentésből

áll.

(3) A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha

a) az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) az Mpt. 109. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte,

b)[1]

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

(5) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves beszámolóját az önkéntes nyugdíjpénztár, az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, az önkéntes nyugdíjpénztár éves pénztári beszámolójának keretében - azon belül elkülönítetten - köteles elkészíteni.

Könyvvezetési kötelezettség

4. § (1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan - e rendeletben rögzített szabályok szerint - üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt a naptári év, illetve negyedév végével lezárja.

(2) A könyvvezetés a 23-24. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével és csak magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében történhet.

(3) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél az Mpt. 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásokat figyelembe kell venni.

5. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Szt. 15. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.

(2) Az Szt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Mpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár tevékenységének megfelelő számviteli politikát.

(3) A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a pénztár számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:

a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

b) a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

c) a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,

d) a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,

e) a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének, valamint a biztosító intézettől vásárolt járadékszolgáltatás vételéhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,

f) a biztosításmatematika alkalmazásához szükséges adatok meghatározásánál,

g) az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.

(4) A pénztár - számviteli politikája keretében, az Szt. 14. §-a (5) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túlmenően - köteles elkészíteni:

a) a tartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Mpt. szerinti kötelező tartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve a biztonsági tartalékok (likviditási és kockázati céltartalékok) képzését, valamint a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb tartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;

b) a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző tartalékok közötti megosztásánál alkalmazott módszereket és eljárási szabályokat tartalmazó szabályzatot;

c) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes pénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére - közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára - vonatkozó szabályzatot;

d) a pénztár saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés és járadékszolgáltatás esetén e tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatot;

e) a pénztárból más pénztárba történő átlépés, illetve a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot.

(5) A pénztár az alapítási engedély napjától számított 180 napon belül köteles elkészíteni a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikáját.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

6. §[2] (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával. A könyvvizsgáló által auditált éves pénztári beszámolót két példányban, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. A nyomtatványok helyettesíthetők elektronikus adatfeldolgozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.

(2)[3] A negyedéves jelentést az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, - ideértve azt is, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentés készítési időpontját kell figyelembe venni - és az (1) bekezdés szerinti adathordozókon - a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt - a negyedévet követő második hónap 15-éig két példányban a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni.

(3) A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.

(4)[4]

(5) A pénztár az éves beszámolót és a negyedéves jelentést e rendelet mellékleteiben meghatározott tartalommal és formában, a Pénzügyminisztérium és a Pénztárfelügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el.

(6) Az éves beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és annak változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező - be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált - induló tőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve az biztonsági célú induló tőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére és különböző kockázatokra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a működés mérleg szerinti eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.

7. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az Mpt. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a számviteli rendért felelős vezető köteles aláírni.

8. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:

a) a mérleg,

b) az eredménykimutatás,

c) a kiegészítő melléklet,

d) az üzleti jelentés.

(2)[5] A negyedéves jelentés részei:

a) a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatás,

az eredménykimutatás,

b)[6] a befektetési és likviditási jelentés,

c) a pénztári fedezeti és biztonsági céltartalékok alakulása,

d) a befektetési és likviditási jelentés,

e) a taglétszám alakulása.

(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, amelyek együttes, összevont abszolút értéke a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladja, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredénykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

9. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban a bevételeket, költségeket és a ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

10. § A mérleg tagolását, az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni.

(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan - legalább egy éven túl - vagy egy éven belül szolgálja.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.

(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységéről szóló kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:

a) a pénztár működését szolgáló (működési célú) eszközök;

b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök;

c) likviditási és kockázati fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök.

12. §[7] (1) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, szellemi termék) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és éven túl - legalább e rendelet 21. §-ának (7) bekezdése szerinti leírási kulcsok figyelembevételével számított leírási idő alatt - szolgálják a pénztár működési tevékenységét és szolgáltatásainak teljesítését.

(2) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott és bérbeadás útján éven túl hasznosított ingatlanokat, valamint a pénztár működését tartósan szolgáló, működtetett ingatlanokat.

(3) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.

(4) A pénztár döntésétől függően a kis értékű - 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti - tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. A raktáron lévő új, használatba nem vett kis értékű tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

(5) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából - a pénztárak befektetési tevékenységéről szóló kormányrendelet szerint - eszközölt befektetéseit.

(6) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni - a hitelnek nem minősülő - a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.

13. § (1) Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a pénztár működési tevékenységéhez szerzett be és egy évnél rövidebb ideig szolgálják a pénztár tevékenységét, a készletek között anyagként kell kimutatni. A mérlegben az anyagok között csak a raktáron lévő, új készleteket kell kimutatni.

(2) Készletek között kell a mérlegben kimutatni a 12. § (2) bekezdése szerinti céllal beszerzett ingatlanokat, továbbá az anyag- és árubeszerzéssel kapcsolatos előlegfizetésből származó, követelésként nyilvántartott fizetési igényeket is.

(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztárnak a pénztártaggal szemben fennálló, törvényi előírásokon alapuló, tárgyévre járó tagdíjfizetési igényét, ideértve a munkáltató Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerinti kötelezettségvállalását is, valamint az ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére szerződés alapján teljesítendő tagdíj célú támogatásra vonatkozó fizetési igényt, továbbá a támogató írásos nyilatkozata alapján a támogatói szerződésben a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt.

(4) Követelések között kell kimutatni a különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, rövid lejáratú kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez, valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

(5) Az értékpapírok között kell kimutatni a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt részvényeket, üzletrészeket, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket, OECD-tagországokban kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat és kötvényeket, egyéb értékpapírokat.

(6) Pénzeszközök között mutatja ki a pénztár a hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint a rövid lejáratú bankbetéteinek és készpénzállományának összegét.

14. §[8] (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatók el.

(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog, szellemi termék beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni.

15. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.

16. § (1)[9] A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési tevékenységének eredményéből tartalék tőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár eszközeinek értékeléséből származó értékelési különbözettel azonos összegű értékelési különbözet tartalékát, továbbá az értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2)[10] A saját tőke - a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés tárgyévi eredményéből, az értékelési különbözet tartalékából, valamint az értékelési tartalékból áll.

(3) Az induló tőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tőkét működési, nyugdíj-szolgáltatási és biztonsági célú részletezésben kell kimutatni a támogató rendelkezésének, annak hiányában az alakuló közgyűlés határozatának megfelelően.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített - pénzbeli és nem pénzbeli - támogatások összegét.

(6)[11]

(7)[12] Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét növelő módosítását is;

b) az alapítók által a pénztár alapításakor tartaléktőkeként véglegesen átadott pénzeszközök értékét;

c) a likviditási és kockázati céltartalékból a tartaléktőkébe átcsoportosított eszközök értékét.

(8)[13] Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;

b) a tartaléktőkéből a fedezeti céltartalékba az egyéni számlákra, illetve a szolgáltatási számlákra átcsoportosított összegeket;

c) a tartaléktőkéből a likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosított eszközök értékét.

(9) Működés tárgyévi eredményeként kell kimutatni az Mpt. 61. §-ában foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési bevételeként, valamint tárgyévi működési költségeként és ráfordításaként elszámolt összegek különbözetét.

(10)[14] Értékelési különbözet tartalékaként kell kimutatni az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése, valamint e rendelet 1. számú mellékletének 2. g), 3. e), 4. d), 6. b) és 7. b) pontjai szerint a piaci értékelés alapján meghatározott értékelési különbözetek összegét. Az értékelési különbözet tartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, devizabetétek értékelési különbözete kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési különbözet tartaléka terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető. Az értékelési különbözet tartalékát a mérlegben működési, fedezeti, valamint likviditási és kockázati tartalék portfóliója szerint elkülönítetten kell kimutatni.

(11) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor, vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének kifizetendő összeg meghatározásánál, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének megállapításánál figyelembe kell venni a fedezeti tartalék portfoliója értékelési különbözetének pénztártagra jutó részét, és ennek összegében kell az igénybe vett értékelési különbözetre a likviditási és kockázati tartalékon belül képzett tartalékából a fedezeti tartalékon belüli egyéni, illetve szolgáltatási számlákat feltölteni.

(12)[15] Értékelési tartalékként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök - ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat - piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.

17. § (1) Céltartalékok között kell kimutatni a mérlegben:

a) a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos, a mérleg fordulónapon fennálló minősített követelések, kölcsönként, előlegként adott összegek miatt várható veszteségek, a jövőben várható kötelezettségek [ideértve a likviditási és kockázati tartalék visszapótlási kötelezettséget, valamint a Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) igénybevétele miatti visszafizetési kötelezettséget is] fedezetére képzett céltartalékot;

b) a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló fedezeti céltartalékot;

c)[16] az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, az értékelési különbözet igénybevételére, a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt, a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére, valamint az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett likviditási és kockázati céltartalékokat.

az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, valamint a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, az értékelési különbözet igénybevételére, továbbá a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt, a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére képzett likviditási és kockázati céltartalékokat.

(2)[17] A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó hozambevételekből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, és a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó hozambevételeket.

A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell szerepeltetni az egyéni számlákat, valamint a szolgáltatási tartalékokat.

(3)[18] A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalékba kell helyezni.

18. § (1) Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét, ideértve azokat a fizetési kötelezettségeket is, amelyek az Alap által a pénztár helyett - jogszabály alapján - teljesített kifizetések miatt az Alappal szemben keletkeztek és éven túli lejáratúak.

(2)[19] Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Pénztárfelügyelettel és az Alappal szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő kötelezettségek. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet követő évben esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.

Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Pénztárfelügyelettel és az Alappal szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő kötelezettségek. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségből a tárgyévet követő évben esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

19. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt - ezen belül elkülönítetten a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatos - bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi;

b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő - ezen belül elkülönítetten a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatos - költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, illetve kerül számlázásra;

c) a pénztár alkalmazottai részére a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig kifizetésre került, illetve már megállapított, jóváhagyott, de ki nem fizetett prémiumot, jutalmat, azok járulékait;

d) a térítés nélkül kapott eszközök átadó által közölt könyv szerinti - ennek hiányában forgalmi, illetve piaci - értékének bevételként elszámolt összegét, amelyet az eszközzel összefüggésben felmerült költségek összegében, azok elszámolásakor kell megszüntetni.

(2) A térítés nélkül kapott eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

20. § (1) A mérleget az eszközöknek és a forrásoknak a mérleg fordulónapjára vonatkozóan leltározás alapján elkészített leltárával kell alátámasztani.

(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzítettek szerint - a követelések és a kötelezettségek esetében a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt értékpapírok esetében a letétkezelői igazolással való egyeztetése útján - kell elvégezni.

A mérlegtételek értékelése

21. § (1) A pénztár a mérlegtételek értékelésekor az Szt. 33. §-ának (1) bekezdését, a 34. §-ának (1) és (3) bekezdését, a 37. §-át, továbbá a 39. §-ának (3)-(4) bekezdését és 41/A. §-át a (2)-(10) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) A külföldi pénznemre szóló, a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések mérleg fordulónapján, valamint a negyedév utolsó napján történő értékelésekor, az értékelési különbözet meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, az értékelés napján érvényes átlagárfolyamának (átlagárának), ennek hiányában bekerülési devizaértékének, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetnek az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett, vételi árfolyamán átszámított forintértékét kell tekinteni.

(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagáron kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár különbözettel korrigált elszámoló áron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.

(4)[20] A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és devizabetétek, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg fordulónapjához, illetve a negyedév utolsó napjához kapcsolódó értékeléskor, az eszközök fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékelési különbözetként kell kimutatni - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten -, a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékával szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor az értékelési különbözet csökkenésekor kell az értékelési különbözetet annak tartalékával szemben megszüntetni.

Az immateriális javak, a tárgyi eszközök - a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével -, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és devizabetétek, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelése során, az eszközök értékelése napján érvényes piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékelési különbözetként kell kimutatni az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten, a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékával szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor az értékelési különbözet csökkenésekor kell az értékelési különbözetet annak tartalékával szemben megszüntetni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök értékelése napján érvényes

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, a pozitív értékelési különbözet csökkenésével az értékelési különbözet tartalékát kell csökkenteni;

b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékelési különbözetet pedig az értékelési különbözet tartalékával szemben meg kell szüntetni.

c)[21] piaci értéke több, mint - az előző értékelés(ek)kor ráfordításként elszámolt értékvesztéssel csökkentett - könyv szerinti értéke, akkor a pozitív különbözet összegéből a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kimutatott értékvesztés összegének megfelelő összeggel, az adott eszköz könyv szerinti értékét kell növelni a ráfordítások egyidejű csökkentésével. A piaci érték növekedéséből adódóan az eszközök értékelésekor a könyv szerinti értéket legfeljebb az eredeti beszerzési érték összegéig lehet helyesbíteni. Amennyiben a piaci érték az eredeti beszerzési értéket meghaladja, akkor az eredeti beszerzési érték és a piaci érték közötti különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben értékelési különbözetként kell elszámolni.

(6) Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, szolgáltatásnyújtási, likviditási és kockázati fedezet céljára szolgáló eszköz) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között az értékelési különbözet tartalékán belül elkülöníteni, és szükség szerint módosítani.

(7) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor a következő amortizációs kulcsokat kell alkalmazni:

Vagyoni értékű jogok 16%

Szellemi termékek 33%

Épületek 2%

Építmények 3%

Gépek, berendezések, felszerelések 14,5%

Számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%

Járművek 20%

(8) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően.

(9) A továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

(10) Devizabetét piaci értékének a devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézet értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi árfolyamán átszámított forintértéket kell tekinteni.

(11)[22] Az immateriális javak, a tárgyi eszközök - a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével - az Szt. 41/A. §-ában foglaltak szerint a mérleg fordulónapjához kapcsolódó értékelésekor, az eszközök december 31-i fordulónappal meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten -, a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor a különbözet csökkenését, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.

(12)[23] Amennyiben a (11) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek az értékeléskor érvényes

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési tartalékot kell csökkenteni a pozitív értékhelyesbítés egyidejű csökkentésével;

b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékhelyesbítést pedig az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni.

A pénztárak egyesülése, szétválása[24]

Vagyonmérleg, vagyonleltár[25]

21/A. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(12) bekezdésben és a 21/B-21/D. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az eszközök és források könyv szerinti értékét,

2. második oszlopa tartalmazza a (9)-(10) bekezdés szerinti átértékelési különbözetet,

3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a vagyonértékelés szerinti értéket;

b) az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jogelőd pénztár vagyonértékelés szerinti vagyonát [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa],

2. második oszlopa tartalmazza az esetleges különbözeteket,

3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a jogutód pénztár vagyonát.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő pénztárnak,

b) összeolvadás esetén az egyesülő pénztáraknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát

a) beolvadás esetében a beolvadó és átvevő pénztár megbontásban és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülő pénztárak szerinti megbontásban és együttesen

tartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon

a) különválás esetében a különválással létrejövő pénztárak vagyonmérlegére,

b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a továbbműködő pénztár vagyonmérlegére.

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az Mpt. 69. §-a (3) bekezdése, valamint e rendelet 21. § (4) és (11)-(12) bekezdése szerinti értékelést is.

(9) Az átalakuló pénztár, a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.

(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)-(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.

(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete[26]

21/B. § (1) Az átalakuló pénztárnak - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében - külön oszlopban - kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.

(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete[27]

21/C. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete "jogelőd" pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 21/B. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 21/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) A kiválással létrejövő pénztárnak - ha élt a 21/A. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések - kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.

(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.

(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 21/B. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Végleges vagyonmérleg[28]

21/D. § (1) Az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni, és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 21/A-21/C. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérleg fordulónappal - az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

(4) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

22. § (1) Az eredménykimutatás tagolását és az egyes tételek tartalmára vonatkozó részletes előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:

a) pénztár működési tevékenysége,

b) pénztári szolgáltatások fedezete,

c) likviditási és kockázati fedezet.

(3) A pénztár működési tevékenységének eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban a tárgyévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbségét.

(4) A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni a tárgyévben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének összegében.

(5) A likviditás, a befektetési és demográfiai kockázatok fedezetével, az igénybe vett értékelési különbözet fedezetével, valamint a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási kockázatok fedezetével, továbbá az egyéb kockázatok fedezetével összefüggésben a tárgyévben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből kell céltartalékot képezni.

(6)[29] A tárgynegyedévi zárás keretében elkészítendő eredménykimutatásban külön kell bemutatni a naptári év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (a naptári év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

A negyedéves jelentés részét képező eredménykimutatásban külön kell bemutatni a naptári év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (a naptári év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

(7)[30] Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat.

A pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatás tagolása, tartalma[31]

22/A. § (1) A negyedéves jelentés részét képező pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatást az eredménykimutatás tételeire alapozva, szűkített adattartalommal kell elkészíteni.

(3) A kimutatás a következő fő részekből áll:

a) bevételek (befizetések),

b) pénztár hozama,

c) működési tevékenység eredménye,

d) szolgáltatási kiadások,

e) statisztikai adatok.

(4) A bevételek (befizetések) között kell kimutatni az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj-, illetve az egyéb - nem tagdíj jellegű - bevételeket, továbbá az azonosított, működési célra, valamint a likviditási és kockázati célra jóváírt bevételeket. Itt kell szerepeltetni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, rövid lejáratú kötelezettségként kimutatott, azonosítatlan (függő) befizetések tárgynegyedév végi állományát.

(5) A pénztár hozamaként kell kimutatni a pénztári vagyon, továbbá az azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek és ráfordítások különbözetének összegét. A befektetési tevékenység eredményéből az egyéni számlán, a szolgáltatási tartalékon, a likviditási és kockázati tartalékon, valamint a működési célra jóváírt összeget elkülönítetten kell kimutatni.

(6) A pénztár működési tevékenységének eredményeként kell kimutatni a pénztár szokásos működési tevékenységével kapcsolatban a tárgyévben elszámolt bevételek és - a kiemelt jogcímek szerint részletezett - költségek, ráfordítások különbözete, valamint a működési célú befektetési tevékenység eredménye és a rendkívüli eredmény együttes összegét.

(7) A szolgáltatási kiadások között a pénztár nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tárgyévi kiadásait kell kimutatni.

(8) A negyedéves jelentés részét képező pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatásban külön kell bemutatni a naptári év elejétől a tárgynegyedév végéig halmozott adatokat, valamint a tárgynegyedévi adatokat.

Sajátos könyvvezetési előírások

23. § (1) A működési, a fedezeti, valamint a likviditási és kockázati céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni.

(2) Az Mpt. 63. és 65. §-ában foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(3)[32] A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlát és a szolgáltatási számlát kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy a tárgyidőszakban milyen jogcímeken történt jóváírás, illetve terhelés, s egy adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén mennyi a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelése. A pénztártagnak az egyéni számlája tárgyév végi egyenlegéről küldött értesítésnek tájékoztató adatként tartalmaznia kell a pénztártag tárgyév végi elismert követelésének piaci értékét is.

A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlát és a szolgáltatási számlát kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni.

Analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy az egyéni számlák egyenlege, valamint a tárgyidőszaki forgalma pénztártagonkénti bontásban megállapítható legyen.

(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláján kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási időszak megkezdésekor - annak összegét - az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.

(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.

(6) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a költségnem átvezetési számlán keresztül kell a ráfordítások közé átvezetni, majd a ráfordításokat csökkenteni kell a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.

(7) A pénztártag kilépésekor, vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve a szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.

(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén, a pénztártag más pénztárhoz vagy Alaphoz történő átlépésekor a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási és kockázati tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.

(9) Más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszközszámlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.

(10) Az Alaptól átvett pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor ezek fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszközszámlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási tartalék számlákkal szemben.

(11) Az Alaptól átvett pénztártagok egyéni, illetve szolgáltatási számláinak eszközfedezetét képező befektetések hozamaként kapott - az Alapnál történő vagyonkezelési időszak alatt keletkezett, és az Alapnál tagokra fel nem osztott, tagokkal szembeni kötelezettségként kimutatott - pénzeszközöket, egyéb vagyontárgyakat az átvevő pénztár által felosztott összegben kell az egyéni vagy szolgáltatási tartalék számlákon, illetve a befektetési kockázati tartalék számlán jóváírni a megfelelő eszközszámlákkal szemben.

(12) A felszámolt pénztárak tagjaitól az Alap által előírt, beszedett tagdíjak összegének megfelelő értékben kapott eszközöket ( tagdíjkövetelések, pénzeszközök, értékpapírok, egyéb vagyontárgyak ) tagdíjbevételként kell elszámolni a megfelelő eszközszámlákkal szemben.

(13) A felszámolt pénztárak tagjaitól az Alap által előírt beszedett tagdíjak és egyéb eszközök befektetéséből származó kamatok és kamatjellegű bevételek Alapnál felmerült befektetési költségekkel csökkentett összegét az Alaptól ilyen címen kapott pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak átvételével egyidejűleg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel szemben kell elszámolni. A felszámolt pénztárak tagjaitól befolyt, illetve tagdíjkövetelésként előírt tagdíjak és ezek befektetéseiből származó bevételeket az átvevő pénztárnak kell a megfelelő tartalék számlák között felosztani.

(14) A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.

(15) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.

(16) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor, vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.

(17) Az Alaptól vagy más pénztártól átvett pénztártagok Alapnál, illetve az átadó pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékát tagdíjkövetelésként kell elszámolni a tagdíjbevételekkel szemben. A tárgyidőszak könyvviteli zárlatakor a (14) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(18)[33] A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(19)[34] Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.

(20)[35] Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási és kockázati tartalékban kimutatott összegét az egyéni számlán belül a hozambevételekből képzett céltartalékra kell átvezetni.

Határidős ügyletek elszámolása

24. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek esetén az ügylet tárgyára vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet a lejáratkor lezárásra nem kerül, vagy lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet lezárásakor csak a kötési ár és a záráskori piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell, és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénzvisszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

(4) A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóház részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.

(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott - a befektetési vállalkozás által átutalt, illetve az ügyfélszámlán jóváírt - árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével, illetve - a befektetési vállalkozással szembeni - egyéb követelések növelésével egyidejűleg.

(6) Ha a tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet (az elszámolóár és a kötési ár közötti különbözet) pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár, árfolyam (elszámolóár) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(7) Ha a nyereséges ügylet esetén a korábban befizetett árkülönbözetet csak az ügylet zárásakor fizeti vissza a befektetési vállalkozás a pénztár részére - a záráskori piaci ár és kötési ár közötti nyereség jellegű árkülönbözet összegével egyidejűleg -, akkor a visszakapott árkülönbözet összegét, valamint az ügylet nyereségeként kapott árkülönbözetet az egyéb követelések csökkenéseként és a pénzeszközök növekedéseként kell elszámolni.

(8) A fedezeti célú határidős ügyleteket, - amelyek valamely másik ügylet (ügyletek) sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgálnak - azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezeti ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét. Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni, ideértve a (11)-(12) bekezdésben foglaltakat is.

(9) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye árfolyamkülönbözetként realizálódik.

(10) A fedezeti céllal tőzsdén kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek (ide nem értve az opciós ügyleteket) esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.

(11) Ha a nem fedezeti célú határidős tőzsdei ügylet jövőbeni eredménye a tőzsdei ár (árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében az eladó által - az ár (árfolyam) emelkedés esetén -, illetve a vevő által - az ár- (árfolyam) csökkenés esetén - az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és egyéb követelésként kimutatott összeget - mint a jövőbeni veszteség tárgyévre jutó részét - passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

(12) A tárgyévben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei határidős, illetve opciós ügyletek esetében, amelyek a tárgyévet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény tárgyévre jutó időarányos részét, a tárgyévi mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.

(13) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügylet mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni.

(14) Az opció vevője a fizetett opciós díjat pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként köteles a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig a kapott opciós díjat pénzügyi műveletek egyéb bevételeként köteles elszámolni.

(15) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi befektetések egyéb ráfordításai csökkenéseként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi műveletek egyéb bevétele csökkenéseként köteles elszámolni.

(16) Az opciós díjat - a (17)-(18) bekezdésben foglaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője.

(17) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a beszerzési ár részének kell tekinteni.

(18) Ha a tárgyévben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.

Kiegészítő melléklet

25. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tagság, a pénztár vezetése, a szolgáltatók, a munkáltatók, a Pénztárfelügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi.

(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(4) A kiegészítő melléklet számszaki része - az Szt.-ben előírt számszerű adatokon kívül - a pénztár pénzmozgásának jogcímeit tükröző cash-flow-t és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazza.

(5) A kiegészítő melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták.

(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak.

(7) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és biztonsági céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezőkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(8) Amennyiben a pénztár a céltartalékok között átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(9) A kiegészítő mellékletben külön kell elemezni a pénztár működési tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezőket, valamint a működési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban.

(10) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékelési különbözetek nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét a következő részletezés szerint: vagyonértékű jogok, szellemi termékek, működtetett, illetve továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok, tartós befektetési célú ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, részesedések, értékpapírok, devizabetétek.

(11) A kiegészítő melléklet elemző értékelő részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését.

(12) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költségnemenkénti bontásban.

(13) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az SzMSz szerinti feladatokkal összefüggésben.

(14) A szöveges értékelő részen belül kell kimutatni a pénztár alkalmazotti állományának alakulását, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is.

26. § (1) A pénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímek szerinti tagolását a 3. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatás tartalmazza.

(2)[36] A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az előző év adatait is be kell mutatni.

A cash-flow kimutatásban a pénzmozgásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző év azonos időszakára vonatkozóan is be kell mutatni.

27. § (1) A pénztári fedezeti és biztonsági céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kimutatás elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztári járadékszolgáltatások fedezetére, a pénztár likviditásának biztosítására és a különböző kockázatok kiegyenlítésére szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére.

(3) Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóállományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét.

(4) A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon.

(5) A likviditási és kockázati céltartalékok alakulásáról a kimutatást kockázati célonként (befektetési, demográfiai, igénybe vett értékelési különbözet, saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási, egyéb kockázat) kell elkészíteni.

(6) A céltartalékok alakulása kimutatást negyedévenként a negyedéves jelentés részeként is el kell készíteni.

(7) A kimutatásban a változásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző évi azonos időszakokra vonatkozóan is be kell mutatni.

28. § (1) A pénztár befektetési tevékenysége hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a Pénztárfelügyelet által adott szempontok szerint elkészített számítási anyaggal alátámasztva kell a pénztárnak bemutatni:

a) a pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékének változását a tárgyidőszakban, illetve a pénztár alakulásától a tárgyidőszak végéig könyv szerinti és piaci értéken, valamint az értékelési különbözetet;

b) a hozamráta alakulását, eltérését a hozamelvárástól;

c) az elért eredményeket, a működést jellemző mutatókat, illetve azokban bekövetkezett változásokat, elemezve azok okait;

d) a pénztár taglétszámának alakulását a változás jogcímenkénti részletezésben;

e) a pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok alakulását.

(2) A negyedéves jelentés részét képező befektetési és likviditási jelentés felépítését, részletes tartalmát az 5. számú melléklet, a taglétszám alakulásáról készített kimutatás részletes tartalmát a 6. számú melléklet tartalmazza.

Üzleti jelentés

29. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

a) a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra és ezek várható hatásaira is;

b) a pénztár taglétszámának várható alakulására.

Könyvvizsgálati kötelezettség

30. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatát az Mpt. 46. §-a és a 71. §-a alapján a pénztár választott könyvvizsgálója végzi el.

(2)[37] A könyvvizsgálónak az Mpt. 46. §-ában meghatározottakon kívül feladatát képezi a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív összege), továbbá különösen a tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés (piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték), a tárgynegyedévben értékesített befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részesedések és értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke különbözetében fennálló árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség, továbbá a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség pénzügyileg realizált összegének hitelesítése is.

A könyvvizsgálónak az Mpt. 46. §-ában meghatározottakon kívül feladatát képezi a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó összege) hitelesítése is.

(3)[38] A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének I/8. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök negyedév utolsó napjára vonatkozó piaci értékét - indokolással alátámasztva - meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet és az értékvesztés összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.

Közzététel

31. §[39] (1)[40] A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni.

A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a közgyűlés általi jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénztárfelügyelet lapjában köteles közzétenni.

(2) A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó - az eredeti adatokat változatlanul hagyva - módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb - a mérleg főösszeg 1%-át, de legalább 3 millió forintot meghaladó - összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére való beküldés. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

Számlakeret, számlarend

32. § (1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár számlarendjének az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár által végzett tevékenységekhez - nyugdíjszolgáltatás fedezetének gyűjtése, befektetése, és a nyugdíjszolgáltatások kifizetése - kapcsolódó sajátos számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(3) A pénztár rendszeres és eseti beszámolókészítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 7. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, valamint a kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(4) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.

Könyvviteli zárlat

33. § (1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat).

(2) A pénztár az éves beszámoló elkészítéséhez az Szt. 82. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.

(3)[41] A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét.

A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni.

(4) A negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

(5)[42] A pénztár a negyedéves zárlat keretében az eredmény számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Pénztárfelügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyév elejétől a tárgynegyedév végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.

Záró rendelkezések

34. § (1) A megalakuló pénztár az alapító okirat kibocsátásának időpontjával induló vagyonáról nyitó mérleget köteles készíteni és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni a tevékenységi engedély megadása iránti kérelem mellékleteként, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 4. §-ban, a 23-24. §-okban és a 32-33. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.

Hatálybalépés

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

36. § Az önkéntes nyugdíjpénztár által az Mpt. hatálybalépését követően 1997. december 31-ig megalapított és működtetett magánnyugdíjpénztár - ez időszak alatt pénzügyileg teljesített - bevételeit és ráfordításait az eltérő könyvvezetési kötelezettség miatt az önkéntes nyugdíjpénztárnak függő bevételként, illetve függő kiadásként kell elszámolnia, és azokat 1998. január 1-jével a nyitó tételek keretében kell rendeznie.

1. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása

A mérleg egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Immateriális javak között kell kimutatni:

a) azokat a forgalomképes vagyonértékű jogokat és szellemi termékeket, amelyeket a pénztár működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy előállított, valamint induló vagyonként kapott;

b) az immateriális javak értékelési különbözeteként a mérleg fordulónapján megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a könyv szerinti nettó értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező működési portfolió értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

2. Tárgyi eszközként kell kimutatni - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem - minden olyan földterületet, telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést, járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi, és a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:

a) működtetett ingatlanként kell kimutatni a pénztár elhelyezését szolgáló ingatlanok könyv szerinti értékét;

b) tartós befektetési célú ingatlanként kell kimutatni a bérbeadás útján, éven túl hasznosított ingatlanok könyv szerinti értékét;

c) a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni a pénztár tevékenységének ellátásához rendeltetésszerűen használatba vett eszközök könyv szerinti értékét;

d) beruházásként kell kimutatni az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök berszerzési értékét;

e) beruházásra adott előlegként kell kimutatni a pénztár tevékenységét szolgáló tárgyi eszközök, valamint a tartós befektetési célú ingatlanok beszerzésére a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt összegeket;

f) tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni:

- az a) és c) pontban meghatározott tárgyi eszközök esetében a mérleg fordulónapján megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a könyv szerinti nettó értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását, (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező működési portfolió értékelési különbözetével szemben kell elszámolni;

- a b) pontban meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok esetében a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékeléskor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a könyv szerinti nettó értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását, (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékán belül - a befektetés cáljától függően - a működési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási és kockázati tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

3. A befektetett pénzügyi eszközökön belül:

a) a részesedések, üzletrészek között kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint likviditási és kockázati fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni viszonyt megtestesítő részvények, üzletrészek, törzsbetétek és egyéb részesedések könyv szerinti (elszámolt értékvesztésekkel csökkentett beszerzési) értékét, továbbá a saját alapítású vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő részesedések, üzletrészek társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori - az elszámolt értékvesztésekkel csökkentett - értékét;

b) értékpapírok között kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás és a kockázat fedezetének céljára szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok (kötvények, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy stb.) könyv szerinti (a vételárban lévő kamattal, illetve elszámolt értékvesztésekkel csökkentett beszerzési) értékét;

c) az adott kölcsönök között kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet végző szervezet részére nyújtott kölcsönök miatti pénzkövetelést, valamint a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönök összegét;

d) hosszú lejáratú bankbetétek között kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás és a kockázat fedezetének céljára szolgáló éven túli lejáratra - forintban és devizában - elhelyezett bankbetétek összegét;

e) a befektetett eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a részesedések, az értékpapírok, valamint az éven túli lejáratú devizabetétek mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékán belül - a befektetés céljától függően - a működési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási és a kockázati tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

4. Készleteken belül kell kimutatni:

a) anyagok között a pénztár működési tevékenységéhez beszerzett, raktáron lévő, új készletek beszerzési értékét;

b) áruk között a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok beszerzési értékét, valamint a követelés fejében kapott vagyontárgyakat, - ha azt a pénztár értékesíteni kívánja - a követelés értékében;

c) készletekre adott előlegek között az anyagok és továbbértékesítési célú eszközök, ingatlanok beszerzésére a szállítóknak - a teljesítést megelőzően - ilyen címen átutalt, fizetett összegeket;

d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok mérleg fordulónapján, illetve negyedév utolsó napján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékán belül - a befektetés céljától függően - a működési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási és kockázati tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

5. Követeléseken belül:

a) tagdíjkövetelések között kell kimutatni: a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak alatt a pénztárral szemben fennálló, a társadalombiztosítás és a magánnyugdíj ellátásaira jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott mértékben és bejelentési kötelezettséggel teljesítendő tartozását, és a munkáltató vagy pénztártag egyoldalú kötelezettségvállalása alapján teljesítendő tagdíjkiegészítés összegét, továbbá a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkező pénztártagok helyett mások által átvállalt - támogatási megállapodáson alapuló - tagdíjfizetési kötelezettséget mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem teljesítették;

b) áruszállításból és szolgáltatásteljesítésből származó követelésként kell kimutatni: az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevő által elismert, számlázott összegben a pénztár működési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök, továbbá a likviditási és kockázati fedezetet szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítéséből, valamint a bérbeadásból származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték;

c) egyéb követelésként kell kimutatni: a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel, a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási és behajtási feladatokat ellátó, a pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szemben fennálló követeléseket.

Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletet is.

6. Értékpapírok között kell kimutatni:

a) a pénztár működési, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati célra befolyt bevételeiből továbbértékesítés céljára, árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett, tulajdoni viszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételi, illetve könyv szerinti értékét: részvények, kötvények, kincstárjegyek, állampapírok, fix és változó kamatozású értékpapírok, befektetési jegyek, jelzáloglevelek és egyéb értékpapírok bontásban;

b) értékpapírok értékelési különbözeteként az értékpapírok mérleg fordulónapján, illetve a negyedév végi értékelésekor megállapított, könyvvizsgálóval hitelesített piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamattal csökkentett piaci értéknek) a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékán belül - a befektetés céljától függően - a működési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási és kockázati tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

7. Pénzeszközök között kell kimutatni:

a) a forint- és valutapénztárban, az elszámolási betétszámlán, az éven belüli lejáratú bankbetéteken, az elkülönített betétszámlákon és a devizaszámlákon lévő pénzeszközök összegét. A pénzeszközök analitikus nyilvántartása keretében biztosítani kell, hogy a felsorolt pénzeszközökből a pénztár működésének céljára, nyugdíjszolgáltatás céljára, valamint likviditási és kockázati fedezet céljára szolgáló összeg naprakészen megállapítható legyen. Az elkülönített betétszámlán kell kimutatni a vagyonkezelő, illetve letétkezelő vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét;

b) devizabetét értékelési különbözeteként a devizabetétnek a devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézet értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi árfolyamán átszámított forint értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

Az értékelési különbözetet, illetve annak változását (növekedését vagy csökkenését az eszközönként kimutatott értékelési különbözet összegéig) a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékán belül - a befektetés céljától függően - a működési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási és kockázati tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni.

8. Aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni:

a) befektetésekkel kapcsolatos bevételek időbeli elhatárolásaként:

- a befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősülő kamatozó értékpapírok után a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamatok, valamint a diszkont értékpapírok vételára (kibocsátási értéke) és névértéke közötti különbözet mérleg fordulónapjáig időarányosan járó összegét, az adott kölcsönök, az elhelyezett bankbetétek, a devizaszámlák után a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét, továbbá a részesedések, üzletrészek, részvények után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét,

- a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott - hitelviszonyt, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő - értékpapírok értékesítése esetén az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetében keletkezett árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett eladási árral arányos összegét (a befektetett pénzügyi eszközök értékesítésével kapcsolatos ráfordítással, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben),

- a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben a mérlegkészítés időszakában lezárt határidős és opciós ügyletek ez időszakban realizált nyereségének a tárgyévre jutó időarányos részét;

b) egyéb bevételek időbeli elhatárolásaként: a tárgyidőszakra járó bérleti díjak időarányos összegének a számlázott összeget meghaladó részét, és egyéb mérleg fordulónapját követően esedékes, a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatás nyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét;

c) költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásaként: a tárgyidőszakban felmerült költségek és ráfordítások időarányosan nem a tárgyidőszakot terhelő összegét.

9. A saját tőkén belül kell kimutatni:

a) induló tőkeként a pénztár alapításakor visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott pénzbeli támogatások összegét, valamint a térítés nélkül kapott eszközök átadó által közölt könyv szerinti értékét, (ennek hiányában a forgalmi értékét, maximum a könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékét) a támogató rendelkezése szerint működési, nyugdíjszolgáltatási és biztonsági célú induló tőke bontásban, függetlenül attól, hogy azt a pénztár rendelkezésére bocsátották-e;

b) be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor:

- visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott támogatások be nem fizetett összegét,

- térítés nélkül alapítói támogatás címén felajánlott, de ténylegesen át nem adott eszközök - átadó által közölt könyv szerinti értéke, ennek hiányában könyvvizsgáló által hitelesített forgalmi, piaci - értékét.

Ezeket a követeléseket a saját tőke részét képező induló tőkével szemben kell elszámolni a támogató rendelkezése szerint működési, nyugdíjszolgáltatási és biztonsági célú induló tőke bontásban;

c) tartalék tőkeként a pénztár tárgyévet megelőző év(ek)ben keletkezett működési eredményének együttes összegét;

d) működés tárgyévi eredményeként a pénztár működési tevékenységével összefüggésben a tárgyévet megillető bevételek és a tárgyévet terhelő ráfordítások különbözetének összegét (egyezően az eredménykimutatás A) rész ... sorával);

e) értékelési különbözet tartalékaként az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, az áruk, értékpapírok és devizabetétek értékelési különbözetének együttes összegét az eszközök rendeltetése szerint a működés portfoliójának, a fedezeti tartalék portfoliójának, valamint a likviditási és kockázati tartalék portfoliójának értékelési különbözete bontásban.

10. Céltartalékok között kell kimutatni:

a) működési céltartalékként: a működéssel kapcsolatos várható veszteségek (minősített követelésekből és a jövőben várható kötelezettségekből kifolyólag) fedezetére, az igénybe vett likviditási és kockázati tartalék visszapótlására, valamint az Alapból a pénztár helyett teljesített kifizetések visszapótlására szolgáló céltartalék ráfordításként elszámolt összegét;

b) fedezeti tartalékként az Mpt. 59. §-a szerint

- az egyéni számlákon a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál,

- a szolgáltatási számlákon a nyugdíjszolgáltatások és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összeget;

c) likviditási és kockázati tartalékként az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése, valamint az Mpt. 58. §-a alapján képzett tartalékokat

- befektetési kockázatokra hozamkiegyenlítés céljából,

- demográfiai kockázatokra a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai szabályokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szerinti célra,

- igénybe vett értékelési különbözetre a pénztártag kilépése, más pénztárba történő átlépése vagy a pénztári tagság egyéb módon történő megszűnése esetén a visszafizetendő, illetve kifizetendő összeg megállapításánál figyelembe vett értékelési különbözet szolgáltatási számlára történő visszapótlása céljából,

- saját tevékenységi kockázatokra, amennyiben a pénztár a vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységet saját szervezet keretében látja el, a felmerült működési zavarok esetén a fedezeti tartalék feltöltése céljából,

- egyéb kockázatokra a pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartása céljából;

d) meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként: a tagdíjkövetelések negyedévet követő 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően

- működési célú tagdíj tartalékaként,

- fedezeti célú tagdíj tartalékaként, és

- likviditási és kockázati célú tagdíj tartalékaként

kell megképezni.

11. Hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a pénztár által éven túli lejáratra vállalt kötelezettségek összegét, ideértve a pénztár tulajdonában lévő vállalkozások tartozásának átvállalt összegét, illetve az igénybe vett szolgáltatásokból, áruszállításokból eredő éven túli kötelezettségeket, valamint az Alappal szemben esetlegesen fennálló éven túli tartozásokat is.

12. Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni:

a) a pénztártagokkal szemben fennálló kötelezettségek között a kilépő vagy más pénztárba átlépő tagokat, illetve azok kedvezményezettjét megillető, a fedezeti tartalékból - egyéni számláról vagy szolgáltatási számláról - átvezetett kötelezettségek összegét;

b) az áruszállításból és igénybe vett szolgáltatásból eredő kötelezettségek összegét, ideértve a vagyonkezelő, letétkezelő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket is;

c) az éven belüli lejáratra felvett hitelek összegét;

d) az éven belül visszafizetendő kölcsönök összegét; és

e) az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összegét, ideértve a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Pénztárfelügyelettel, az Alappal szembeni, jogszabályon alapuló kötelezettségeket, valamint a pénztár tulajdonában lévő vállalkozásokkal szembeni alapítói kötelezettségeket.

13. Passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni:

a) fizetendő kamat időbeli elhatárolásaként: a felvett hitelek, kölcsönök után a mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénztárat terhelő kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét;

b) költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásaként:

- a mérleg fordulónapjáig teljesített, igénybe vett szolgáltatásokkal összefüggésben a tárgyévet követő évben felmerült, de a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő költségek és ráfordítások összegét,

- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt határidős ügyletek esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru mérleg fordulónapi piaci értéke (elszámoló ára) és kötési ára (árfolyama) közötti árkülönbözet összegében az elszámolóház részére - a befektetési vállalkozás igénybevétele útján - átutalt összeget, ha az ügylet jövőbeni eredménye nagy valószínűséggel veszteség lesz,

- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben a mérlegkészítés időszakában lezárt, határidős és opciós ügyletek ez időszakban realizált veszteségének, illetve a lehívott opció után fizetett opciós díjnak a tárgyévre jutó időarányos részét;

c) bevételek időbeli elhatárolásaként:

- a tárgyév mérleg fordulónapjáig befolyt, illetve számlázott bevételek - szerződés szerinti teljesítés alapján - tárgyévet követő évet megillető részét,

- a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott - hitelviszonyt, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő - értékpapírok értékesítése esetén az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetében keletkezett árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett eladási árral arányos összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételek, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben;

d) egyéb passzív időbeli elhatárolások között kell többek között kimutatni a térítés nélkül átvett eszközök miatti elhatárolásokat.

2. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás előírt tagolása

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

A) Pénztár működési tevékenysége

1. sor: Tagok által fizetett tagdíj

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - részét.

2. sor: Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - részét.

3. sor: Tagdíjkiegészítés

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítésének összegéből a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - részét.

4. sor: Tagok egyéb befizetései

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 62. §-ának (4) bekezdése szerint a pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban a fedezeti tartalék felhasználásával működési bevételként elszámolt összegeket.

5. sor: Működési célra kapott rendszeres támogatás

Ezen a soron kell kimutatni a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a működési célra juttatott támogatás összegét.

6. sor: Működési célra juttatott eseti adomány

Ezen a soron kell szerepeltetni a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel a pénztárnak működési célra juttatott pénzeszközök összegét.

7. sor: Pénztári tevékenység egyéb bevételei

Ezen a soron kell kimutatni az előző 1-6. sorokban nem nevesített, valamint befektetéshez nem kapcsolódó egyéb működési bevételek összegét.

8. sor: Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés

Ezen a soron kell kimutatni a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzést.

9. sor: Utólag befolyt tagdíjak

Ezen a soron kell kimutatni a meg nem fizetett működési célú tagdíjak miatti tartalék felhasználását a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

10. sor: Működési célú bevételek összesen

Itt kell kimutatni az 1-9. sorokban feltüntetett bevételek, a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés és az utólag befolyt tagdíjak miatti tartalék felhasználás együttes összegét.

11. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételek

Ezen a soron kell szerepeltetni a működési célra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

12. sor: Tartós befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevétel

Ezen a soron kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó, felszámított bérleti díjak összegét.

13. sor: Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

Ezen a soron kell kimutatni a pénztárak befektetési tevékenységéről szóló kormányrendelet szerint nyújtott kölcsön, valamint a működési célra szolgáló értékpapírok, váltók és bankbetétek után járó kamatokat, továbbá a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamnyereség összegét.

14. sor: Kapott osztalékok és részesedések

Ezen a soron kell kimutatni a működési célra szolgáló befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősülő részvények, részesedések után járó, illetve már megkapott osztalékok és részesedések összegét a vagyonkezelő szervezetben meglévő részesedések, az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedések, valamint az egyéb vállalkozásokban meglévő részesedések szerinti bontásban.

15. sor: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ezen a soron kell szerepeltetni a működési célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke között fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a kapott opciós díjak összegét.

16. sor: Egyéb bevételek

Ezen a soron kell kimutatni az immateriális javak, a működtetett ingatlanok és a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök és a továbbértékesítési célra beszerzett ingatlanok eladási árának összegét, továbbá a külföldi pénzértékre szóló, működéssel kapcsolatos követelés, kötelezettség értékelésekor, illetve pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyamnyereség összegét. Egyéb bevételként kell továbbá kimutatni a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig megkapott - a szokásos mértéket meg nem haladó - bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét és a behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.

17. sor: Rendkívüli bevételek

Ezen a soron kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, a szokásos mértéket meghaladó, káreseményekkel kapcsolatos térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, az elengedett kötelezettségek összegét, a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét (legfeljebb forgalmi, piaci értékét), továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által átvállalt összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak (apport) társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értékét.

18. sor: Működési céltartalék felhasználás

Ezen a soron kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatos várható veszteségek, a likviditási és kockázati céltartalék visszapótlásával kapcsolatos kötelezettségek, valamint a Garancia Alapba az Mpt. 90. §-a alapján történő visszafizetési kötelezettségek fedezetére képzett előző évi céltartalékok felhasználásának összegét.

19. sor: Pénztári működési tevékenység bevételei összesen

Itt kell kimutatni a pénztári működési tevékenység - 1-18. sorokban feltüntetett - összes bevételét.

20. sor: Működési költségek, ráfordítások (ÁFA-val együtt)

Ezen a soron kell szerepeltetni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült - külön soron nem nevesített - költségek - előzetesen felszámított általános forgalmi adót is magában foglaló - összegét költségnemenkénti részletezésben.

21. sor: Alappal, Pénztárfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni a Garancia Alapba befizetett garancia díj és rendkívüli befizetések összegét, továbbá a Pénztárfelügyeletnek fizetett felügyeleti díjak, bírságok, és egyéb befizetések összegét.

22. sor: Tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni a tagdíj és a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, illetve egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak, egyéb dologi kiadások összegét.

23. sor: Működési költségek, ráfordítások összesen

Ezen a soron kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült - a 20-22. sorokon feltüntetett - költségek, ráfordítások együttes összegét.

24. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésével kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni a működési célra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

25. sor: Tartós befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek - nem a bérbevevő által viselt - összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét.

26. sor: Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni a pénztár működési célú befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak, bizományi díjak stb. összegét.

27. sor: Pénzügyi befektetések leírása (értékvesztés)

Ezen a soron kell kimutatni a működési célú befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, részesedések könyv szerinti értékének és mérlegkészítéskori piaci értékének különbözetében az Szt. szerint elszámolt értékvesztés összegét.

28. sor: Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

Ezen a soron kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat összegét. Kamatjellegű ráfordításként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamveszteség összegét.

29. sor: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ezen a soron kell szerepeltetni a működési célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke közötti árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a fizetett opciós díjak összegét. Itt kell továbbá kimutatni a működési célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke közötti különbözet összegében keletkezett értékvesztés Szt. szerint elszámolt összegét.

30. sor: Egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni az eladott immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok könyv szerinti értékét, továbbá a külföldi pénzértékre szóló, működéssel kapcsolatos követelés és kötelezettség értékelésekor, illetve pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyamveszteség összegét. Egyéb ráfordításként kell továbbá kimutatni a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos ráfordításokat, a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elismert - a szokásos mértéket meg nem haladó - bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét és a behajthatatlannak minősített követelések veszteségként leírt összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét.

31. sor: Rendkívüli ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, a szokásos mértéket meghaladó, káreseményekkel kapcsolatos költségek, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, a behajthatatlan követelések szokásos mértéket meghaladó veszteségként leírt összegét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, továbbá a pénztár befektetési tevékenységéről szóló kormányrendelet szerint átvállalt kötelezettségek szokásos mértéket meghaladó összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak (apport) nyilvántartás szerinti értékét.

32. sor: Működési céltartalékképzés

Ezen a soron kell kimutatni a működési célra igénybe vett likviditási és kockázati tartalék visszapótlásának, valamint a működéssel kapcsolatban várhatóan felmerülő veszteségek és a Garancia Alapból az Mpt. 89. §-a szerint teljesített kifizetések visszapótlásának fedezetére a ráfordítások között képzett céltartalék összegét.

33. sor: Pénztári működési tevékenység ráfordításai összesen

Itt kell kimutatni a pénztári tevékenység - 23-32. sorokban feltüntetett - összes ráfordítását.

34. sor: Pénztári működési tevékenység eredménye

Ezen a soron kell kimutatni a pénztári tevékenység bevételei és ráfordításai különbözetének összegét.

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

1. sor: Tagok által fizetett tagdíj

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - jóváírt részét.

2. sor: Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - jóváírt részét.

3. sor: Tagdíj kiegészítés

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítését, amely a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - kerül jóváírásra.

4. sor: Tagok egyéb befizetései

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások fedezetére a pénztártag által történő egyéb befizetéseknek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott részét.

5. sor: Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás

Ezen a soron kell kimutatni a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a nyugdíjszolgáltatási célra juttatott támogatás összegét.

6. sor: Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány

Ezen a soron kell szerepeltetni a visszafizetési kötelezettség nélkül, eseti jelleggel a pénztárnak nyugdíjszolgáltatási célra juttatott pénzeszközök összegét.

7. sor: Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés

Ezen a soron kell kimutatni a tárgyidőszakban esedékes előírt, de a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett fedezeti célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzést.

8. sor: Utólag befolyt tagdíjak

Ezen a soron kell kimutatni a meg nem fizetett fedezeti célú tagdíjak miatti tartalékfelhasználást a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

9. sor: Szolgáltatási célú bevételek összesen

Itt kell kimutatni az 1-8. sorokban feltüntetett nyugdíjszolgáltatási célú bevételek és meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés együttes összegét.

10. sor: Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés

Ezen a soron kell kimutatni a más pénztárból átlépő tagok által áthozott, egyéni számlán kimutatott tagi követelés bevételként elszámolt összegét.

11. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételek

Ezen a soron kell szerepeltetni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

12. sor: Tartós befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételek

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó, felszámított bérleti díjak összegét.

13. sor: Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló értékpapírok, váltók, és bankbetétek után járó kamatokat, továbbá a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamnyereség összegét.

14. sor: Kapott osztalékok és részesedések

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősülő részvények, részesedések után járó, illetve már megkapott osztalékok és részesedések összegét.

15. sor: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ezen a soron kell szerepeltetni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke között fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a kapott opciós díjak összegét.

16. sor: Egyéb bevételek

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatás céljára szolgáló tartós befektetésnek minősülő, valamint a továbbértékesítésre beszerzett ingatlanok eladási árának összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.

17. sor: Pénztári szolgáltatások bevételei összesen

Itt kell kimutatni a 9-16. sorokban szereplő nyugdíjszolgáltatási célú bevételek összegét.

18. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésével kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

19. sor: Tartós befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek - nem a bérbevevő által viselt - összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét.

20. sor: Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni a pénztár nyugdíjszolgáltatási célú befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak, bizományi díjak stb. összegét.

21. sor: Pénzügyi befektetések leírása (értékvesztés)

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, részesedések könyv szerinti értékének és mérlegkészítéskori piaci értékének különbözetében az Szt. szerint elszámolt értékvesztés összegét.

22. sor: Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat összegét. Kamatjellegű ráfordításként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamveszteség összegét.

23. sor: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ezen a soron kell szerepeltetni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke között fennálló árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a fizetett opciós díjak összegét. Itt kell továbbá kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke közötti különbözet összegében keletkezett értékvesztés Szt. szerint elszámolt összegét.

24. sor: Egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni az eladott nyugdíjszolgáltatási célú tartós befektetésnek minősülő ingatlanok és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok könyv szerinti értékét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, fedezeti célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét.

25. sor: Egyéni és szolgáltatási számlákat terhelő egyéb költségek, ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni az egyéni és szolgáltatási számlákat terhelő egyéb költségek, ráfordítások külön soron nem nevesített összegét.

26. sor: Pénztári szolgáltatások fedezetét terhelő ráfordítások összesen

Itt kell kimutatni a 18-25. sorokban feltüntetett, nyugdíjszolgáltatások fedezetét terhelő ráfordítások összegét.

27. sor: Fedezeti céltartalék képzés

Ezen a soron kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében a tárgyidőszakban megképzett céltartalék összegét.

C) Likviditási és kockázati fedezet

1. sor: Tagok által fizetett tagdíj

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - részét.

2. sor: Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - részét.

3. sor: Tagdíjkiegészítés

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítését, amely az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - kerül elszámolásra.

4. sor: Tagok egyéb befizetései

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti célokra a pénztártag által történő egyéb befizetéseknek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott részét.

5. sor: Likviditási és kockázati célra kapott rendszeres támogatás

Ezen a soron kell kimutatni a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra juttatott támogatás összegét.

6. sor: Likviditási és kockázati célra juttatott eseti adomány

Ezen a soron kell szerepeltetni a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra juttatott pénzeszközök összegét.

7. sor: Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek

Ezen a soron kell kimutatni az előző sorokban nem nevesített likviditási, kockázati célú egyéb bevételek összegét.

8. sor: Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés

Ezen a soron kell kimutatni a tárgyidőszakban esedékes előírt, de a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett likviditási és kockázati célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzést.

9. sor: Utólag befolyt tagdíjak

Ezen a soron kell kimutatni a meg nem fizetett likviditási és kockázati célú tagdíjak miatti tartalék felhasználását a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

10. sor: Likviditási és kockázati célú bevételek összesen

Itt kell kimutatni az 1-9. sorokban feltüntetett likviditási, kockázati célú bevételek és a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés együttes összegét.

11. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételek

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

12. sor: Tartós befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételek

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó, felszámított bérleti díjak összegét.

13. sor: Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló értékpapírok, váltók és bankbetétek után járó kamatokat, továbbá a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a likviditási, kockázati célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamnyereség összegét.

14. sor: Kapott osztalékok és részesedések

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló befektetett eszközöknek, illetve forgóeszköznek minősülő részvények, részesedések után járó, illetve már megkapott osztalékok és részesedések összegét, a vagyonkezelő szervezetekben meglévő részesedések, az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetekben meglévő részesedések, valamint az egyéb vállalkozásokban meglévő részesedések szerinti bontásban.

15. sor: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke között fennálló árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamnyereség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a kapott opciós díjak összegét.

16. sor: Egyéb bevételek

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, tartós befektetésnek minősülő, valamint a továbbértékesítésre beszerzett ingatlanok eladási árának összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak hátralékának felhasználását.

17. sor: Likviditási és kockázati fedezet céljára szolgáló bevételek összesen

Itt kell kimutatni a 10-16. sorokban szereplő az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló bevételek összegét.

18. sor: Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésével kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedések, értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében fennálló árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét.

19. sor: Tartós befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek - nem a bérbevevő által viselt - összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét.

20. sor: Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti célokra szolgáló befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak, bizományi díjak stb. összegét.

21. sor: Pénzügyi befektetések leírása (értékvesztés)

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti célokra szolgáló befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, részesedések könyv szerinti értékének és mérlegkészítéskori piaci értékének különbözetében az Szt. szerint elszámolt értékvesztés összegét.

22. sor: Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

Ezen a soron kell kimutatni az Mpt. 60. § (1) bekezdése szerinti célokra szolgáló kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat összegét. Kamatjellegű ráfordításként kell kimutatni a likviditási, kockázati célú deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamveszteség összegét.

23. sor: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ezen a soron kell szerepeltetni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke között fennálló árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált összegét, valamint a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség mérlegkészítés időpontjáig realizált időarányos összegét, továbbá a fizetett opciós díjak összegét. Itt kell továbbá kimutatni a likviditási, kockázati célra szolgáló, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke közötti különbözet összegében keletkezett értékvesztés Szt. szerint elszámolt összegét.

24. sor: Egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni az eladott likviditási és kockázati célú tartós befektetésnek minősülő ingatlanok és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok könyv szerinti értékét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét.

25. sor: Likviditási és kockázati célú bevételeket terhelő egyéb ráfordítások

Ezen a soron kell kimutatni a likviditási, kockázati célú bevételeket terhelő, külön soron nem nevesített ráfordítások összegét.

26. sor: Likviditási és kockázati fedezetet terhelő ráfordítások összesen

Itt kell kimutatni a 18-25. sorokban feltüntetett likviditási és kockázati fedezetet terhelő ráfordítások összegét.

27. sor: Likviditási és kockázati céltartalékképzés

Itt kell kimutatni a likviditási és kockázati célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében a tárgyidőszakban különböző likviditási és kockázati jogcímeken megképzett tartalékok összegét.

3. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

Cash-flow kimutatás

4. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet a 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

Számlakeret-tükör

1. Számlaosztály

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Vagyoni értékű jogok

113. Szellemi termékek

117. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékelési különbözete

119. Immateriális javak értékcsökkenése

12-15. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK

121. MŰKÖDTETETT INGATLANOK

1211. Termőföld

1212. Telek

1213. Épületek

1214. Építmények

1217. Működtetett ingatlanok értékelési különbözete

1219. Működtetett ingatlanok értékcsökkenése

122. TARTÓS BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANOK

1221. Termőföld

1222. Telek

1223. Épületek

1224. Építmények

1227. Tartós befektetési célú ingatlanok értékelési különbözete

1229. Tartós befektetési célú ingatlanok értékcsökkenése

13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

131. Ügyviteli és számítástechnikai gépek, berendezések felszerelések

132. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések

133. Személygépkocsik

134. Egyéb járművek

137. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékelési különbözete

139. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenése

14. BERUHÁZÁSOK (FELÚJÍTÁSOK)

141. Befejezetlen beruházások

142. Felújítások

149. Beruházások (felújítások) értékcsökkenése

15-19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

15. RÉSZESEDÉSEK, ÜZLETRÉSZEK

151. Részesedések saját alapítású vállalkozásokban

152. Részesedések más vállalkozásokban

153. Üzletrészek, törzsbetétek saját alapítású gazdasági társaságban

154. Üzletrészek, törzsbetétek más gazdasági társaságokban

157. Részesedések, üzletrészek, törzsbetétek értékelési különbözete

159. Részesedések, üzletrészek, törzsbetétek értékvesztése

16. ÉRTÉKPAPÍROK

161. Részvények

162. Kötvények, állampapírok

163. Fix és változó kamatozású értékpapírok

164. Befektetési jegyek

165. Jelzáloglevelek

166. Egyéb értékpapírok

167. Értékpapírok értékelési különbözete

169. Értékpapírok értékvesztése

17. ADOTT KÖLCSÖNÖK

171. Dolgozóknak adott lakáscélú kölcsönök

172. Pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteknek nyújtott kölcsönök

173. Egyéb vállalkozásoknak adott kölcsönök

18. Foglalt

19. HOSSZÚ LEJÁRATÚ BANKBETÉTEK

191. Hosszú lejáratú bankbetétek forintban

192. Hosszú lejáratú bankbetétek devizában

197. Hosszú lejáratú bankbetétek értékelési különbözete

2. Számlaosztály

KÉSZLETEK

21-24. VÁSÁROLT KÉSZLETEK

21-22. ANYAGOK

23-24. ÁRUK

231. Továbbértékesítési célú ingatlanok beszerzési áron

237. Továbbértékesítési célú ingatlanok értékelési különbözete

24. Követelés fejében kapott, továbbértékesítési célú vagyontárgyak

3. Számlaosztály

KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

31-36. KÖVETELÉSEK

31. TAGDÍJKÖVETELÉSEK

311. Pénztártagokkal szembeni tagdíjkövetelések

312. Munkáltató kötelezettségvállalásán alapuló tagdíj kiegészítés követelések

313. Pénztártagok kötelezettségvállalásán alapuló tagdíj kiegészítés követelések

314. Pénztártagok helyett mások által átvállalt tagdíjkövetelések

315. Garancia Alaptól átvett tagdíjkövetelések

32. PÉNZTÁRTAGOKKAL SZEMBENI EGYÉB KÖVETELÉSEK

33. KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL, SZOLGÁLTATÁSBÓL

34. ALAPÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÓI KÖVETELÉSEK

341. Felajánlott, de még be nem fizetett pénzbeli támogatások

342. Alapítói támogatásként felajánlott, de még át nem adott eszközök

35. ADOTT ELŐLEGEK

351. Beruházásra adott előlegek

352. Készletekre adott előlegek

36. EGYÉB KÖVETELÉSEK

361. Munkavállalókkal szembeni követelések

362. Költségvetési kiutalási igények

363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése

364. Pénztár által alapított gazdálkodó szervezetekkel szembeni követelések

366. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök

369. Különféle egyéb követelések

37. ÉRTÉKPAPÍROK

371. Eladásra vásárolt részvények

372. Eladásra vásárolt kötvények

373. Kincstárjegyek

374. Állampapírok

375. Fix és változó kamatozású értékpapírok

376. Befektetési jegyek

377. Jelzáloglevelek

378. Egyéb értékpapírok

379. Értékpapírok értékelési különbözete

38. PÉNZESZKÖZÖK

381. Pénztár

382. Valutapénztár

383. Csekkek

384. Elszámolási betétszámla

385. Elkülönített betétszámlák

3851. Kamatozó betétszámlák

3852. Elkülönített pénzeszközök

3853. Lakásépítési betétszámla

386. Deviza betétszámla

3861. Deviza betétszámla

3862. Devizabetét árfolyamkülönbözeti számla

387. Devizabetét értékelési különbözete

389. Átvezetési számla

39. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

391. Befektetésekkel kapcsolatos bevételek aktív időbeli elhatárolása

392. Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolása

393. Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

4. Számlaosztály

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

41. SAJÁT TŐKE

411. INDULÓ TŐKE

4111. Működés fedezetének induló tőkéje

4112. Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje

4113. Biztonsági célú induló tőke

412. TARTALÉK TŐKE

413. MŰKÖDÉS TÁRGYÉVI EREDMÉNYE

414. ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET TARTALÉKA

4141. Működési portfolió értékelési különbözetére

4142. Fedezeti tartalék portfoliójának értékelési különbözetére

4143. Likviditási, kockázati tartalék portfoliójának értékelési különbözetére

42. CÉLTARTALÉKOK

421. MŰKÖDÉSI CÉLTARTALÉK

4211. Céltartalék a működési tevékenységgel kapcsolatos várható veszteségekre

4212. Céltartalék a működési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségekre

4213. Céltartalék az igénybe vett likviditási és kockázati tartalék visszapótlására

4214. Céltartalék a Garancia Alapból a pénztár helyett teljesített kifizetések visszapótlására

422. FEDEZETI CÉLTARTALÉK

4221. Egyéni számlákon kimutatott kötelezettségekre képzett céltartalék

4222. Egyéni számlákon kimutatott kötelezettségek teljesítésére igénybe vett céltartalék

4223. Szolgáltatási számlákon kimutatott kötelezettségekre képzett céltartalék

4224. Szolgáltatási számlákon kimutatott kötelezettségek teljesítésére igénybe vett céltartalék

423-427. LIKVIDITÁSI ÉS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉKOK

423. BEFEKTETÉSI KOCKÁZATRA

4231. Befektetési kockázatra képzett céltartalék

4232. Befektetési kockázatra képzett céltartalék igénybevétele

424. DEMOGRÁFIAI KOCKÁZATRA

4241. Demográfiai kockázatra képzett céltartalék

4242. Demográfiai kockázatra képzett céltartalék igénybevétele

425. IGÉNYBE VETT ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETRE

4251. Igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalék

4252. Igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalék felhasználás

426. SAJÁT TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATRA (Saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási kockázatra)

4261. Saját tevékenységi kockázatra képzett céltartalék

4262. Saját tevékenységi kockázatra képzett céltartalék igénybevétele

427. EGYÉB KOCKÁZATOKRA

4271. Egyéb kockázatokra képzett céltartalék

4272. Egyéb kockázatokra képzett céltartalék igénybevétele

428. MEG NEM FIZETETT TAGDÍJAK TARTALÉKA

4281. Működési célú tagdíjak tartaléka

4282. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka

4283. Likviditási és kockázati célú tagdíjak tartaléka

43-47. KÖTELEZETTSÉGEK

43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

431. Pénztár tulajdonában lévő vállalkozások hosszú lejáratú tartozásainak átvállalása miatti kötelezettségek

432. Garancia Alappal szemben fennálló hosszú lejáratú tartozások

433. Igénybe vett szolgáltatásokból, áruszállításból eredő hosszú lejáratú kötelezettségek

44-47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

441. Pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szemben fennálló kötelezettségek

442. Más pénztárba átlépő pénztártagokkal, illetve azok kedvezményezettjével szemben fennálló kötelezettségek

443. Vevőktől kapott előlegek

444-445. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

444. Belföldi szállítók

445. Beruházási szállítók

451. Rövid lejáratú hitelek

452. Rövid lejáratú kölcsönök

461-479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

461. Személyi jövedelemadó elszámolása

4611. Munkaviszonyból származó jövedelmek személyi jövedelemadó elszámolása

4612. Egyéb összevonandó jövedelmek személyi jövedelemadó előlege

4613. Lineáris adózás alá eső kifizetések személyi jövedelemadó előlege

462. Költségvetési befizetési kötelezettségek

4621. Munkaadói járulék

4622. Munkavállalói járulék

4629. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek

463. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése

4631. Munkaadói járulék

4632. Munkavállalói járulék

4639. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek

465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla

4651. Vámkezelési költségek elszámolási számla

466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

467. Fizetendő általános forgalmi adó

468. Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla

469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek munkavállalókkal szemben

471. Jövedelemelszámolási számla

4711. Keresetelszámolási számla

4712. Társadalombiztosítási ellátás

4713. Egyéb kifizetések elszámolása

472. Fel nem vett járandóságok

473. Társadalombiztosítási kötelezettség

474. Pénztári alkalmazottak magánnyugdíjpénztári tagsága miatti fizetési kötelezettségek

475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek

476. Pénztárfelügyelettel szembeni fizetési kötelezettségek

477. Garancia Alappal szembeni fizetési kötelezettségek

478. Pénztár tulajdonában lévő vállalkozásokkal szembeni alapítói kötelezettségek

479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek

48. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

481. Fizetendő kamat passzív időbeli elhatárolása

482. Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

483. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

484. Egyéb passzív időbeli elhatárolások

49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK

491. Nyitómérleg számla

492. Mérlegrendezési számla

493. Zárómérleg számla

498. Mérleg szerinti eredmény elszámolása

5. Számlaosztály

KÖLTSÉGNEMEK

51. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

511. Anyagköltség

512. Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke

513. Eladott áruk beszerzési értéke

514. Alvállalkozói teljesítmények értéke

52. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

521. Bérköltség

522. Személyi jellegű egyéb kifizetések

523. Társadalombiztosítási járulék

53. BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

531. Vagyonkezelői díj

532. Letétkezelői díj

539. Befektetésekkel kapcsolatos egyéb ráfordítások

55. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

552. Terven felüli értékcsökkenési leírás

56. EGYÉB KÖLTSÉGEK

561. Nem anyagjellgű szolgáltatások értéke

562. Bankköltségek

563. Hatósági díjak

564. Biztosítási díjak

59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA

591. Működési költségek átvezetési számla

592. Nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos költségek átvezetési számla

6. Számlaosztály

KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI

62. EGYÉB SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI

63-64. SAJÁT VAGYONKEZELÉSI ÉS JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSI KIADÁSAI

66. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

68. ELKÜLÖNÍTETT EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

8. Számlaosztály

RÁFORDÍTÁSOK

81-85. PÉNZTÁR MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI

81. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI

82. GARANCIA ALAPPAL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

821. Garancia díj

822. Rendkívüli befizetések

83. PÉNZTÁRFELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

831. Felügyeleti díj

832. Felügyeleti bírság

84. TAGDÍJ BEHAJTÁSÁVAL ÉS JOGTALANUL FELVETT JÁRADÉK BEHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

85. SAJÁT VAGYONKEZELÉSI ÉS JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI

86. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

861. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG EGYÉB RÁFORDÍTÁSAI

862. PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉT TERHELŐ EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

863. LIKVIDITÁSI ÉS KOCKÁZATI FEDEZETET TERHELŐ EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

864. MEG NEM FIZETETT TAGDÍJAK MIATT TARTALÉK KÉPZÉS

87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSA

88. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

9. Számlaosztály

BEVÉTELEK

91. TAGDÍJBEVÉTELEK

911. Tagok által fizetett tagdíj

912. Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás

913. Tagdíjkiegészítés

92. TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI

93. RENDSZERES TÁMOGATÁSOK, ESETI ADOMÁNYOK

94. PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EGYÉB BEVÉTELEK

96. KÜLÖNFÉLE EGYÉB BEVÉTELEK

97. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI

98. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

0. Számlaosztály

NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

01. HATÁRIDŐS TŐZSDEI ÜGYLETEK

011. Index ügyletek

012. Kincstárjegy ügyletek

013. Egyéb értékpapír ügyletek

014. Deviza ügyletek

015. Egyéb ügyletek

02. OPCIÓS TŐZSDEI ÜGYLETEK

03. IDEGEN VAGYONTÁRGYAK

031. Bérbe vett ingatlan

032. Egyéb idegen vagyontárgyak

04. HASZNÁLATON KÍVÜLI TÁRGYI ESZKÖZÖK

05. VESZTESÉGKÉNT LEÍRT KÖVETELÉSEK

06. BIZTOSÍTÓKNAK ÁTADOTT SZOLGÁLTATÁSI TARTALÉKOK

07. EGYÉB MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK

08. EGYÉB TÉTELEK

09. ELLENSZÁMLA