18/1997. (III. 12.) BM rendelet

a Határőrség általános hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állománnyal szemben fennálló kártérítési felelősségéről

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Szolgálati viszony keretében bekövetkezett kár az, amely a szolgálati kötelezettség teljesítése, szolgálati jog gyakorlása közben, azzal összefüggésben keletkezett.

Dolgokban bekövetkezett kár

2. § (1) A szolgálati hely sajátosságainak figyelembevételével az állományilletékes parancsnok elrendelheti a meghatározott - szokásosnál nagyobb értékű, szokásostól eltérő jellegű - tárgyak bejelentésének kötelezettségét, előírhatja azok megőrzőben való elhelyezését, illetve megtilthatja azok bevitelét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokról szóló parancsot az érdekelteknek ki kell hirdetni, és az erről készült tájékoztatót a szolgálati helyen ki kell függeszteni.

(3) Az engedély alapján bevitt dolgot csak az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen lehet használni, tartani. Ha a károsult ezen irányú kötelezettségét megszegi, az e körben keletkezett kárért - kivéve, ha a kár keletkezésében a Határőrséget mulasztás terheli - a Határőrség felelőssége nem állapítható meg.

3. § A határőr dolgaiban bekövetkezett kár esetén az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik a káreseménnyel kapcsolatos jegyzőkönyv felvételéről.

Baleset

4. § (1) A baleseti jegyzőkönyv felvételét a baleset bekövetkezése után haladéktalanul az állományilletékes parancsnok rendeli el.

(2) Az állományilletékes parancsnok intézkedik a baleset körülményeinek kivizsgálására és annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a sérülés bekövetkeztéért.

(3) A kivizsgálás során a sérültet, illetőleg a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint a szükséges bizonyítékokat be kell szerezni.

Betegség

5. § A szolgálati betegségek körét e rendelet melléklete tartalmazza.

A baleset és betegség minősítése

6. § (1) A baleset vagy betegség minősítéséről az állományilletékes parancsnok külön rendeletben meghatározott eljárás szerint határozattal dönt. E szerint a balesetet vagy betegséget

a) társadalombiztosítási ellátásra való igényjogosultság szempontjából, illetve

b) a Határőrség kártérítési felelőssége szempontjából

szolgálati kötelmekkel összefüggőnek, illetve nem összefüggőnek minősíti.

(2) A döntést részletesen meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell

a) a baleset vagy betegség kórismét (magyar nyelven is);

b) a kiváltó és bekövetkezett esemény rövid leírását;

c) a sérültnek a bekövetkezett károsodásban való vétlen vagy vétkes magatartására (mulasztására) vonatkozó, a beszerzett bizonyítékok alapján kialakított véleményt;

d) a baleset vagy betegség kivizsgálásában eljárt más hatóság vagy hivatalos személy szakvéleményét, jogi megítélését (jegyzőkönyv, jelentés, feljelentés, határozat stb.);

e) egyéb, az ügy elbírálásához szükséges körülmények leírását.

(3) A baleset vagy betegség minősítéséről kiadott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az országos parancsnokhoz címzett és az állományilletékes parancsnokhoz benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az elbíráláshoz alapul vett iratokkal együtt 8 napon belül fel kell terjeszteni a másodfokon eljáró országos parancsnokhoz.

(4) A fellebbezést 30 napon belül az országos parancsnok bírálja el.

A kártérítési eljárás megindulása

7. § (1) A kár bekövetkezése esetén a Hkt. 126. §-ában meghatározott felhívást, valamint a tájékoztatást az eljárás lefolytatására jogosult állományilletékes parancsnok írásban közli az érintettel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratok átvételét aláírással kell igazolni, ha ez nem lehetséges, ajánlott tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni.

8. § A kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani és a kár bekövetkezésével kapcsolatos körülményeket ott kell kivizsgálni, ahol a kár keletkezett.

9. § Ha a károsult már korábban elbírált ügyben újabb kártérítési igényt kíván érvényesíteni, erre vonatkozó igényét - az igény jogosságát és összegszerűségét alátámasztó bizonyítékokkal együtt - az első fokon eljárt szervhez nyújthatja be.

A kártérítési eljárás lefolytatása

10. § (1) Nem tekinthető a kárigény egyszerű megítélésűnek, ha

a) halálesettel, szolgálati betegséggel, egyéb egészségkárosodással, illetve nem vagyoni kárral kapcsolatos;

b) vitás, hogy a baleset a szerv működési körében történt-e;

c) kérdéses, hogy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta-e a kárt;

d) a károsult vétkes közrehatása miatt kármegosztásnak van helye;

e) a kár összege nem bizonyított;

f) a kártérítés mértéke vitatott.

(2) Amennyiben az állományilletékes parancsnok a vitás kérdéseket vagy a kár összegszerűségét a bizonyítás kiegészítésével tisztázni tudja, a kártérítés kifizetéséről saját hatáskörben intézkedik.

(3) Az állományilletékes parancsnok nem intézkedhet a kártérítés kifizetésére, ha az igény összege az 50 000 Ft-ot meghaladja.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt esetekben, az ügyben keletkezett iratokat (így különösen a baleseti jegyzőkönyvet, a baleset/betegség minősítéséről készült határozatot, a kárigény-bejelentést, a felelősség kérdésével kapcsolatos iratokat, a kár összegszerűségére vonatkozó iratokat, a kifizetett kártérítés összegszerűségét tanúsító okmányt stb.) haladéktalanul fel kell terjeszteni a Határőrség Országos Parancsnoksága gazdasági főigazgatójához az igény elbírálása és határozathozatal céljából.

11. § (1) A kártérítési eljárás során a bizonyítást hivatalból le kell folytatni.

(2) A Határőrség kártérítési felelőssége alóli mentességet megalapozó okokat és körülményeket a Határőrségnek kell bizonyítania.

(3) A károsultat terheli annak bizonyítása, hogy a kár szolgálati kötelmekkel összefüggésben keletkezett, valamint az összegszerűség hitelt érdemlő alátámasztása is.

(4) A károsult az eljárás során jogi képviselőt igénybe vehet.

12. § A károsultnak kérelmére lehetővé kell tenni, hogy az iratokba betekinthessen, illetve a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tehessen.

13. § Ha a károsult kártérítési igényét, vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására - megfelelő határidő kitűzésével - felszólították, vagy ha a károsult az észrevételei megtételére megfelelő határidőt kapott, a Hkt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott 90 napos határidő a póthatáridők tartamával meghosszabbodik.

14. § Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján határoz a kártérítésről, illetőleg annak mértékéről.

Az eljárás felfüggesztése

15. § Ha a károsult a kártérítési eljárással egyidejűleg a biztosítóval szemben is eljárást kezdeményez, annak jogerős lezárásáig a kártérítési eljárást fel kell függeszteni.

A kártérítés mértéke

16. § A Határőrség kártérítési felelőssége alapján a károsult elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a kárral, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

17. § (1) A károsult leszerelését követően, az őt ért jövedelemkiesés megállapításánál a bevonulását megelőző munkahelyén elért átlagkeresetét kell alapul venni az időközi bérfejlesztések figyelembevételével.

(2) Amennyiben a károsult bevonulását közvetlenül megelőzően munkaviszonnyal nem rendelkezett, a szakmájában - életkorára tekintettel - elérhető mindenkori átlagkeresetet kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés esetében, amennyiben a károsult szakképesítéssel nem rendelkezik, a jövedelemveszteség elszámolásánál a mindenkori minimálbér havi összege az irányadó.

(4) Meg kell téríteni azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét is, amelyre a károsult bevonulását megelőzően jogosult volt, és azt rendszeresen igénybe vette, valamint a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetét is.

(5) Megtérítendő az a kár is, amelyet a károsult a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(6) Nem kell megtéríteni az olyan, a munkáltató által nyújtott juttatások értékét, amelyek rendeltetésüknél fogva csak munkavégzés esetén járnak, valamint a költségtérítés címén járó összeget.

18. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani a beszerzéskori ár alapján. Ha a dologban okozott kár - a számviteli jogszabályoknak megfelelő - értékcsökkenés nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell elszámolni.

19. § (1) A Határőrség köteles megtéríteni a károsult közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a határőr meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan tartást pótló kártérítést követelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a kérelem előtti színvonalon való megélhetését biztosítja. Amennyiben a hozzátartozónak az elhalton kívül más tartásra köteles hozzátartozója is van, ezt a kártérítés összegszerűsége megállapításánál figyelembe kell venni.

20. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

a) az elmaradt munkabérre (illetményre) eső egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget;

b) az állami egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét;

c) azt az összeget, amelyet a károsult munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;

d) azt az összeget, amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;

e) annak a dolognak az ellenértékét, amelyhez a jogosult a károkozás folytán jutott hozzá.

21. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Határőrség olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

22. § Nem kell megtéríteni a károsult azon kárát, amely a káreseménnyel kapcsolatban a kár megtérítésére kifizetett, illetve követelhető (a határőr által a biztosítóval kötött jogviszonyt kivéve) biztosítási összegből megtérült, vagy megtérülhet.

A kártérítési határozat

23. § (1) A kártérítési határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező résznek a kártérítés kérdésében hozott érdemi döntést - a megállapított kártérítés összegét vagy a kérelem elutasítását - és a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást kell tartalmaznia.

(3) Az indokolásnak a tényállást, a bizonyítékok értékelését, az eljárás fontosabb mozzanatait, a döntés jogi indokolását, a megállapított kártérítési összegek jogcímenkénti tételes felsorolását, valamint az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A határozatot a károsultnak (képviselőjének) ajánlott küldeményként kell kézbesíteni.

(5) A kárigény ügyében hozott határozatot, valamint a jogerős bírói ítéletet a megyei hadkiegészítő parancsnokság érdekvédelmi szervének meg kell küldeni.

(6) A határozattal megállapított kártérítést - jogerőre tekintet nélkül - ki lehet fizetni.

Jogorvoslat a kártérítési határozat ellen

24. § Az első fokú határozat elleni fellebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal együtt - annak elkésettsége esetén is - 8 napon belül a Belügyminisztérium Közgazdasági Főosztályának kell megküldeni.

25. § A peres eljárásban alperesként a Belügyminisztériumot kell megjelölni.

Vegyes rendelkezések

26. § Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben kivételesen az elévült követelés is teljesíthető. Méltányosságot a belügyminiszter alkalmazhat.

27. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e rendelet szabályai nem alkalmazhatóak. Ilyen ügyekre a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

28. § A károsult részére a megállapított kártérítési összeg után - a kárigény benyújtásától számított, a Hkt.-ben meghatározott ügyintézési határidőn túli kifizetés esetén - késedelmi kamat jár.

29. § A kártérítési eljárás illeték- és költségmentes.

Hatályba léptető rendelkezések

30. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 16/1978. (III. 1.) MT rendeletnek és a 4/1978. (III. 5.) HM rendeletnek a Belügyminisztérium és az állami tűzoltóság területi szerveinél történő végrehajtásáról szóló 7/1979. BM utasítás.

Melléklet a 18/1997. (III. 12.) BM rendelethez

Szolgálati betegségek a Határőrségnél