20/1997. (X. 3.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának i) pontjában, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló - a 13/1995. (XII. 21.) HM rendelettel módosított - 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. § Az R. bevezető rendelkezésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának i) pontjában, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályi felhatalmazottal egyetértésben, a közalkalmazottak tekintetében a kollektív szerződés keretei között, a hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a rájuk vonatkozó mértékig a nyugállományú katonák, valamint a hivatásos és nyugállományú katonák özvegyei lakhatásának elősegítésére és támogatására a következőket rendelem el:"

2. § Az R. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet állapítja meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) rendelkezéseinek a Honvédelmi Minisztériumban, hivatalaiban és háttérintézményeiben, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint a katonai felsőoktatási intézményekben (a továbbiakban együtt: HM), és a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazására, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 115. §-ának (1) bekezdésében és 239-240. §-aiban meghatározott lakhatási támogatásokra vonatkozó szabályokat."

3. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendelet alkalmazási köre kiterjed)

"a) a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hszt. 42. § (2) bekezdésében továbbá a 227. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonára,

b) a honvédelmi szerv köztisztviselőjére és közalkalmazottjára, kivéve, ha e rendelet XIII. Fejezetére vonatkozóan a kollektív szerződés másként rendelkezik,"

(2) Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni

a) a szolgálati, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő volt hivatásos katonára (a továbbiakban együtt: szolgálati nyugállományú katona),

b) a hivatásos és szerződéses katonának, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hszt. 2. § p) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére."

4. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Lakhatási támogatások:

a) HM rendelkezésű bérlakás juttatása,

b) szálló- vagy garzonelhelyezés,

c) egyszeri pénzbeli támogatás,

d) magántulajdonú lakás vevőjének kijelölése,

e) munkáltatói kölcsön,

f) lakbértámogatás (kiegészítés),

g) lakásüzemeltetési hozzájárulás,

h) albérleti díj hozzájárulás."

5. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) HM rendelkezésű lakásra jogosult:

a) a hivatásos katona és az özvegye,

b) a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományú katona és az özvegye,

c) a szerződéses katona, feltéve, hogy a szerződéses szolgálatban 5 évet eltöltött, és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,

d) a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt évig tartott."

(2) Az R. 5. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti öt év időbeni feltétel alól, két év szerződéses szolgálat letöltése után - ha azt a szolgálati beosztás ellátása különösen indokolja - a helyőrségi, illetve a budapesti keretgazda lakásbizottság felmentést adhat."

6. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) HM rendelkezésű lakás juttatható a legalább három éve folyamatosan a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervek állományába tartozó köztisztviselő - ideértve az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat is -, valamint közalkalmazott részére, ha azt beosztásának (munkakörének) ellátása indokolja."

7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező

a) egyszeri pénzbeli támogatásban részesült;

b) szolgálati, illetve a munkahelye szerinti településen a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy ha a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás;

c) az általa vagy a házastársa (élettársa) által korábban önállóan vagy együttesen bérelt HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

d) házastársa (élettársa) - az együttélés tartama alatt - HM rendelkezésű vagy önkormányzati bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult; e) lakásépítéshez vagy vásárláshoz a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott;

f) HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján e rendelet szerinti kiürítési térítésben részesült;

g) kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott.

(2) Öt évig nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki

a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcímnélküli használót hagyott hátra;

b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben lakáshasználatbavételi díjkülönbözet térítésben vagy e rendelet szerinti cseretérítésben részesült.

(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alól a helyőrségi, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. A felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét (tartamát) és feltételeit e rendelet szabályai szerint meg kell határozni.

(4) A felmentés - beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is - alapján határozatlan időtartamra, valamint a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan csak a

a) munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás és az addig nyújtott engedmények,

b) lakásbérleti jogról történt lemondás címén, továbbá az e rendelet szerint kapott kiürítési térítés,

c) a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére a lakáshasználatbavételi díjkülönbözet címén vagy az e rendelet szerint kapott cseretérítés

egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható.

(5) A haderőátalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, illetve helyezett személy részére az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól az új szolgálati helye szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra adható felmentés. Ilyen esetekben a munkáltatói kölcsönt, valamint a (4) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt térítéseket nem kell visszafizetni.

(6) Határozatlan időtartamra kaphat HM rendelkezésű lakást az (5) bekezdés szerinti személy, ha esetében a magántulajdonú lakást külön rendelkezés alapján a honvédelmi szerv visszavásárolta."

8. § Az R. 9. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés]

"a) a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytábla szerint I. besorolási osztályba VII. vagy annál magasabb beosztási kategóriába besorolt beosztás."

9. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon - a honvédelmi szerv állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával - a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani."

10. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultak, valamint a szolgálati nyugállományba helyezését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatják be kérelmüket.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.

(3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a területi lakásgazdálkodási szerv és lakásingatlan-gazdálkodási egységének, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM Központi Lakásbizottság titkára a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával nyújthatják be kérelmüket az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz.

(4) A HM Központi Lakásbizottság elnöke a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával a HM Központi Lakásbizottsághoz nyújthatja be kérelmét."

11. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket településenként a következő csoportokba osztja:

a) hivatásos katonák,

b) szerződéses katonák,

c) köztisztviselők és közalkalmazottak,

d) nyugállományúak és özvegyek,

e) az 5. § (3) bekezdése szerinti tartalékos állományúak."

12. § Az R. 16. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásbizottság évente március 1-jéig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről."

13. § Az R. 18 §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 12. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt. A HM Központi Lakásbizottság elnökének lakásjuttatásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre."

14. § Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba."

15. § Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem részére évente legfeljebb 10 db, a Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola Felsőoktatási Tagozata részére évente legfeljebb 3 db egy-másfél lakószobás lakásból álló külön keretet kell biztosítani. A hallgatói keret lakásai kizárólag egyetemet (főiskolát) nappali tagozaton végző családos, hivatásos katonák elhelyezésére használhatók fel a tanulmányok végzésének tartamára. A hallgatói lakás bérlőjére az egyetem (főiskola) vezetője tesz javaslatot a budapesti helyi lakásgazdálkodási szervnek."

16. § Az R. 26. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A honvédelmi miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges."

17. § Az R. 28. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztisztviselőnek és közalkalmazottnak - az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a honvédelmi szervvel fennálló katonai szolgálati, illetve köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonya (állományviszonya) megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) A honvédelmi szerv állományába tartozó határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak a kinevezés határidejéig szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás."

"(4) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, e rendelet alapján arra nem jogosult természetes személy részére a honvédelmi miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás."

18. § (1) Az R. 29. §-ának b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbeadni:)

"b) ha a hivatásos katona lakásigényének teljesítésekor a szolgálati nyugállományba helyezéséig öt év, vagy ennél kevesebb idő van hátra, és úgy nyilatkozik, hogy azt a települést ahol a juttatott lakás van, végleges letelepedési helyéül választja,"

"f) annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte,"

(2) Az R. 29. §-a a következő új g) és h) pontokkal egészül ki:

"g) ha a hivatásos katona lakásigényének teljesítésekor a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig esetében 5 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,

h) annak, aki a honvédelmi szerv által visszavásárolt lakásának a magántulajdon szerzése előtt a bérlője volt."

19. § (1) Az R. 30. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő

a) hivatásos szolgálati viszonya szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezéssel,

b) hivatásos szolgálati viszonya a Hszt. 56. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti, további egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlansága miatt felmentéssel,

c) hivatásos szolgálati viszonya a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának elérésével,

d) szerződéses szolgálati viszonya legalább tíz év szolgálat letöltését követően, a szerződéses katonai szolgálat felső korhatárának elérésével,

e) köztisztviselői jogviszonya felmentéssel,

f) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással továbbá felmentéssel szűnt meg,

kérelmére ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételekkel - határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy esetében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Ha a köztisztviselő és közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok miatt következett be."

(2) Az R. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, özvegyének - kérelmére - a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételnek.

(6) A szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. E feltétel hiányában a lakást - kérelemre - legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbeadni az özvegy, illetve a túlélő élettárs részére."

20. § Az R. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására felmentés vagy mentesülés alapján - ismételt juttatásként - került sor, a 29. § a), b) és g) pontjai, valamint a 30. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a felmentés a 8. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, továbbá a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró ok alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült."

21. § Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A részleges felújítási átalány mértékét, megállapításának, valamint kifizetésének szabályait az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője és a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője együttes intézkedésben határozza meg, melyet évente március 1-jéig közzétesznek."

22. § Az R. a következő új 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni."

23. § Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A szolgálati érdekből történt áthelyezés következtében más településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezése alatt lévő, állami és önkormányzati tulajdonú, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti térítés nem terjed ki a lakás nem rendeltetésszerű használatából és a lakásberendezési tárgyak pótlásából eredő, továbbá a kártérítési felelősségen alapuló bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeire.

(3) A lakás karbantartási költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadott lakásra e rendelet szerint megállapítható részleges felújítási átalány összegét.

(4) A térítés megállapításának, valamint kifizetésének módját az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének és a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetői együttes intézkedésben határozzák meg."

24. § Az R. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének

a) Budapesten és a megyei jogú városokban az ötvenszerese,

b) más helységben a harmincötszöröse.

(3) A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek

a) Budapesten és a megyei jogú városokban a negyvenszerese,

b) más helységben a harmincszorosa."

25. § Az R. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatlan időtartamra szóló bérlet megszüntetése esetén a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő

a) magántulajdonú lakásba költözik tulajdonosként (tulajdonostársként), haszonélvezőként vagy bérlőként,

b) magántulajdonú, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső lakásba költözik a tulajdonos, illetve a bérlő közeli hozzátartozójaként,

c) nyugdíjasházba, továbbá szociális intézménybe költözik bérlőként, a bérlő házastársaként (élettársaként), illetve gondozottként határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés vagy beutalás alapján."

26. § (1) Az R. 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra e rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert

a) hivatásos szolgálati viszonya az állományba vételétől számított tíz éven belül, az általa kezdeményezett közös megegyezéssel,

b) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya lemondás címén,

c) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya - az egészségi, pszichikai és fizikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,

d) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás során megszüntetés vagy azzal azonos hatályú lefokozás címén,

e) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya képzési kötelezettség, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt, a törvény (Hszt.) erejénél fogva,

f) szerződéses szolgálati viszonya öt év időtartamon belül a szerződés felbontásával,

g) szerződéses szolgálati viszonya öt év szerződéses szolgálat letöltését követően, de a vállalt tíz év időtartamon belül, a Hszt. 230. § c) pontjának második és harmadik francia bekezdésében meghatározott okból a szerződés felbontásával,

h) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,

i) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,

j) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással

szűnt meg. A hivatásos katona esetében az a)-e) pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati nyugállományba."

(2) Az R. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a

a) szerződésben kikötött határozott idő elteltével,

b) 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 28. § (1) bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével,

c) 28. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével

szűnt meg."

27. § Az R. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időtartamra szóló hozzájárulásával, vagy a bérbeadó - e rendelet szerint szükséges - hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba."

28. § Az R. 62. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére kijelölt állami tulajdonú HM kezelésű lakóépületnek kell tekinteni az e célra a HM központi lakásgazdálkodási szerv által nevesítetten kijelölt, valamint - a 96. § (3) bekezdése szerinti lakóépület kivételével - a honvédelmi miniszter által e rendelet szerint elidegenítésre kijelölt lakóépületet."

29. § (1) Az R. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén házastársa (özvegye) folytathatja. Az elhunyt bérlő élettársa akkor folytathatja a bérleti jogot, ha az együttélés tartama alatt gyermekük született, vagy a bérlő halálát megelőzően legalább 5 évig folyamatosan együtt éltek."

(2) Az R. 66. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(4) bekezdésének számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A szolgálati nyugállományú bérlő halálát követően - a házastársat vagy élettársat követő sorrendben - a bérleti jogot gyermeke és unokája akkor folytathatja, ha már a bérlet fennállása alatt, a "bérlő közeli hozzátartozója" címen, határozatlan tartamú lakáshasználati jogot szerzett, és e jogot befogadással történt megszerzése esetén legalább egy éve gyakorolja."

30. § Az R. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője és jogcím nélküli használója a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak szerint köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt helyi lakóházkezelő szerv részére. A szolgáltatásokat érintő fogyasztói árváltozásokat a bérbeadó - a kezelő szerv útján - egyoldalúan jogosult érvényesíteni.

(2) Az egyes szolgáltatások nyújtásának és elszámolásának, valamint az üres HM rendelkezésű lakások bérleti és szolgáltatási díjainak fizetési rendjét az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg."

31. § Az R. a következő 73/A., 73/B. és 73/C. §-okkal egészül ki:

"73/A. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások bérlői (használói) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához

a) a lakásonként mellékmérővel mért vízfogyasztást,

b) egyedi mérhetőség hiányában - a bérlőkkel (használókkal) kötött írásbeli megállapodás szerint - az ingatlan főmérőjén mért fogyasztás megosztásával egy lakásra kiszámított vízmennyiséget,

c) az a) és b) pontokban foglalt feltételek hiányában - Budapest kivételével - az illetékes helyi önkormányzat rendeletében meghatározott norma szerint felszámítandó vízfelhasználást,

d) a helyi önkormányzat rendeletének hiányában, továbbá Budapesten az ingatlan előző évi tényleges vízfelhasználásának, a lakások közötti, alapterület arányos megosztással egy lakásra kiszámított vízfogyasztást,

e) a HM kezelésébe újonnan bekerült lakás esetében az üzembe helyezés időpontjától számított egy év időtartamra az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve által meghatározott normatív vízmennyiséget

kell alapul venni, amit a díjközlésnek is tartalmaznia kell.

(2) Ha a szolgáltatás kizárólag a szennyvíz elvezetése, a vízfogyasztással megegyező szennyvízmennyiséget kell a díj alapjának tekinteni.

(3) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlője (használója) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához a tulajdonközösség által meghatározott, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső vízmennyiséget kell alapul venni.

(4) Az (1)-(3) bekezdések szerint meghatározott vízmennyiség alapján fizetendő víz- és csatornahasználati díjat a területileg illetékes helyi vagy regionális, ezek hiányában a településhez legközelebb eső polgári víz-, illetve csatorna szolgáltató víziközmű által mindenkor alkalmazott egységár felszámításával kell megállapítani. A díjat akkor is így kell megállapítani, ha a szolgáltatás a honvédelmi szerv által üzemeltetett közműrendszerről vagy hálózatról történik.

73/B. § (1) A honvédelmi szerv vagyonaként nyilvántartott hőellátó berendezés, rendszer és hálózat felhasználásával, illetve ezek útján - az etage fűtés, illetve melegvíz ellátás kivételével - biztosított hő és használati melegvíz szolgáltatásért

a) az állami tulajdonú HM kezelésű lakás bérlőjének (használójának) a lakás helyiségei légköbméterben kifejezett térfogata arányában fűtési, továbbá a fogyasztott - mérés vagy számítás útján meghatározott mennyiségű - használati melegvíz szolgáltatásért kizárólag a víz felmelegítésének költségeit tartalmazó vízmelegítési vagy a felhasznált hőmennyiség mérése esetén hő szolgáltatási,

b) az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlőjének (használójának), a tulajdonközösség által meghatározott elszámolás alapján megállapított, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső költséggel megegyező

díjat kell fizetnie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási díjakat a központi fűtésű lakóépületekben lévő lakásokra a hatályos jogszabályok alapján, egyéb lakásokra pedig a településen lévő polgári - ennek hiányában a fővárosi - távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott egységárak és fizetési szabályok alkalmazásával kell megállapítani.

73/C. § (1) Az állami tulajdonú HM kezelésű lakás bérlője (használója) a bérleti szerződés vagy a helyi lakóházkezelő szervvel kötött külön megállapodás alapján

a) a hagyományos rendszerű magyar és más országok televíziós adásainak vételére szolgáló központi antenna csatlakozásáért 10 Ft,

b) a műholdas, AM mikro vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antenna csatlakozásáért a ténylegesen felmerülő fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási költségek szerint megállapított

havi használati díjat köteles fizetni, kivéve, ha igazolja, hogy külön jogszabály szerint mentesül a televízió üzembentartási díj megfizetése alól.

(2) A felvonó használatáért - a földszinti vagy magasföldszinti lakás kivételével - a bérlő (használó) a lakásban állandó jelleggel lakó, 14 évesnél idősebb személyek figyelembevételével havonta és személyenként 15 Ft felvonó díjat köteles megfizetni."

32. § Az R. 81. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A külön szolgáltatások díjait - eltérő megállapodás hiányában - az e rendelet lakásokra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, melyeket a bérlő (használó) a bérbeadónak (kezelőnek) köteles megfizetni.

(3) A bérlő (használó) a helyiség bérét és a szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni."

33. § Az R. 84. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiséget a személygépkocsi tulajdonnal, illetőleg megállapodás alapján tartós használattal rendelkezők között, elosztás útján a következő sorrendben lehet bérbe adni:"

34. § Az R. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § Határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szerv állományába tartozó vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együttlakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja."

35. § (1) Az R. 97. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha]

"a) a bérlő a lakást határozott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérli,"

(2) Az R. 97. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A honvédelmi miniszter a 96. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a 97. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételektől eltekinthet és a lakóépületet (lakást) elidegenítésre kijelölheti, feltéve, hogy a méltányolható egyéni körülmények - különösen a szolgálati nyugállományba helyezés - nem ellentétesek a szolgálati és lakásgazdálkodási érdekkel.

(3) Ha a településen nincs katonai szervezet és a lakóépület (lakás) más településen lévő katonai szervezet lakásellátását nem szolgálja, az (1) bekezdés a) pontját csak akkor kell alkalmazni, ha a bérlő a lakást nem a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok alóli felmentés alapján kapta."

36. § Az R. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi lakásgazdálkodási szerv az adatlapokat a javaslatával az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetőjéhez terjeszti fel."

37. § Az R. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vételi ajánlatot a pályázat megnyitásától számított 30 nap leteltéig lehet bejegyezni a nyilvántartásba. A határidő leteltével a nyilvántartást le kell zárni, és ennek megtörténtét a helyi lakóházkezelő szerv vezetője köteles aláírásával ellenjegyezni."

38. § Az R. 119. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üres lakásra benyújtott pályázatok elbírálásakor a jelentkezőket a következő jogosultsági sorrend szerint kell figyelembe venni)

"d) szerződéses katona,"

39. § Az R. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"143. § (1) A HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt, határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a bérlőt öregségi nyugdíjba, továbbá szolgálati nyugállományba helyezik, kivéve, ha arra fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben kerül sor, valamint, ha a lakás munkakörhöz kötött.

(2) A fegyelmi vagy büntetőeljárás során nyugállományba helyezett személy a 62. § (1) bekezdése szerinti megfelelő elhelyezésre, a munkakörhöz kötött lakás öregségi nyugdíjba helyezett volt bérlője a Lakástörvény 26. § (2) bekezdése szerinti cserelakásra tarthat igényt. Egyéb esetekben a 30. § (1) bekezdés b) és c), továbbá e) és f) pontjai szerint kell eljárni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a lakás volt bérlője vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti."

40. § Az R. 150. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a (2) bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki:

(Egyéb pénzügyi forrásból nyújtható támogatás:)

"b) lakbértámogatás (kiegészítés),

c) lakásüzemeltetési hozzájárulás,

d) albérleti díj hozzájárulás."

41. § Az R. 151. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

"(1) Egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás nyújtható a honvédelmi szerv hivatásos és szerződéses állományú tagja, hivatásos állományú tag özvegye, továbbá a hivatásos állományból szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezett személy és annak özvegye részére lakásépítéshez vagy lakásvásárláshoz, ha ő e rendelet szerint HM rendelkezésű lakásra jogosult, azonban"

42. § Az R. 152. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nyújtható egyszeri pénzbeli támogatás annak a személynek)

"a) akivel szemben a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban és a (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll, függetlenül attól, hogy felmentést kapott-e,"

43. § Az R. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"153. § Az egyszeri pénzbeli támogatás összegét a kedvezményezettnek a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály szerint méltányolható lakásigény mértéke felső határával azonos nagyságú fővárosi lakás előző évi átlagos építési költségének a Pénzügyminisztérium által közzétett mértéke figyelembevételével a honvédelmi miniszter évente utasításban határozza meg."

44. § (1) Az R. 154. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet a honvédelmi szerv állományába tartozó személy az állományilletékes parancsnokához, nyugállományú és özvegy személy az állandó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokhoz nyújthatja be."

(2) Az R. 154. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egyszeri pénzbeli támogatásra benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el."

45. § Az R. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fel kell mondani az egyszeri pénzbeli támogatásra létrejött szerződést, ha a kedvezményezett

a) a támogatást a szerződéstől eltérően, nem a saját lakáshelyzetének rendezésére használta fel, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeit határidőre nem teljesítette,

b) a kérelmében valótlan adatot azért közölt, illetőleg valós adatot vagy körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan előnyhöz jusson,

c) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint lemondással,

d) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya - az egészségi, pszichikai és fizikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,

e) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás során megszüntetés, továbbá az azzal azonos hatályú lefokozás címén,

f) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya képzési kötelezettség teljesítésének, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása címén a törvény erejénél fogva,

g) szerződés szolgálati viszonya a létszámcsökkentés vagy átszervezés esetét kivéve a szerződés felbontásával,

h) a honvédelmi szervvel fennállott állományviszonya - a támogatás egyidejű átvállalása vagy visszafizetése nélkül - a saját kezdeményezésére, más fegyveres szervhez történt áthelyezéssel

szűnt meg. Hivatásos katona esetében a c), d), e), f) pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba."

46. § (1) Az R. 156. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

"(1) A 155. § (1) bekezdésének c)-h) pontjai esetében a kötelezett - a honvédelmi szervvel fennállt állományviszonyának időtartama szerint - a személyi jövedelemadóval csökkentve visszatéríteni köteles:"

(2) Az R. 156. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogatás összegének visszatérítésére a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége - a 155. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetek kivételével - részletfizetésben is megállapodhat. Egyéb esetekben a kötelezett a támogatás - személyi jövedelemadóval csökkentett - összegét köteles egy összegben visszafizetni."

47. § Az R. 157. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magántulajdonba kerülő lakás vevőjéül kijelölhető:)

"a) a hivatásos és szerződéses katona, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő és közalkalmazott,"

48. § Az R. 158. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:)

"c) lakástulajdona, valamint határozatlan időtartamra bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakása legalább egy lakószobával való bővítéséhez,"

49. § Az R. 159. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (4) bekezdés szerinti magántulajdonban lévő lakás elidegenítése a kölcsön igénylésének időpontjáig nem történt meg, tiszta bevételként a hasonló adottságú lakásra az ingatlanforgalmazásra jogosult szerv által igazolt - esetleg terhekkel csökkentett - értéket kell figyelembe venni."

50. § Az R. a következő új 159/A. §-sal egészül ki:

"159/A. § 1 500 000 Ft összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha áthelyezésére másik helyőrségbe (településre) a szolgálat érdekében, a haderő átalakításával összefüggésben került sor és a támogatást az áthelyezését követő egy éven belül igényli. Ez esetben a 159. § (1) és (4) bekezdését alkalmazni nem kell."

51. § (1) Az R. 162. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

"(1) Munkáltatói kölcsön adható a hivatásos és a szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv köztisztviselő és közalkalmazott tagjának, ha"

(2) Az R. 162. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) megfelel a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott feltételeknek,"

(3) Az R. 162. §-ának (1) bekezdése a következő új f)-g) pontokkal egészül ki:

"f) a szerződéses katona legalább 2 év időtartamú folyamatos szolgálati viszonnyal rendelkezik és az általa vállalható szerződéses szolgálati viszony időtartamának felső határáig vállal szolgálatot,

g) a folyósító pénzintézet által meghatározott számú adóstársat, készfizető kezest állít."

(4) Az R. 162. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha]

"a) az állományilletékes parancsnok a hivatásos és szerződéses katona igénylő számára engedélyezi, hogy a szolgálati helye szerinti helyőrségben (településen) kívül lakjon, illetve köztisztviselő és közalkalmazott igénylő esetén igazolja, hogy a más településen lévő lakóhely nem veszélyezteti a beosztásának (munkakörének) ellátását."

52. § Az R. 163. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § pedig a következő új f) ponttal egészül ki:

(Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki)

"c) az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakását megvásárolta, és annak vételárát még nem egyenlítette ki, kivéve, ha a kölcsönt e lakás bővítéséhez kéri,"

"f) lakástulajdonát gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatja, vagy azt ilyen céllal értékesítette, továbbá ha azt üzleti céllal működteti. Minderről az igénylő nyilatkozni köteles."

53. § Az R. 164. §-ának (7) bekezdése a következő új szövegrésszel egészül ki:

"Ha az újabb kölcsön összege az adható engedménynél kevesebb, az engedmény a két kölcsön együttes összegéből írható jóvá."

54. § (1) Az R. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 30%-át a HM Központi Lakásbizottság javaslatára a honvédelmi miniszter egyes helyőrségeket érintő, a honvédség átalakításával összefüggő, vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósítására lakáscélú támogatásra összpontosíthatja, illetve átcsoportosíthatja."

(2) Az R. 166. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet felhasználása során a 154. § (3) bekezdésében és a 166. § (1) bekezdésében megállapított sorrend alkalmazásáról vagy az attól való eltérésről a HM központi lakásgazdálkodási szerv dönt."

55. § Az R. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett

a) a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül hivatásos és szerződéses szolgálati, valamint köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyáról lemondott,

b) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya - az egészségi, pszichikai és fizikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentés címén szűnt meg,

c) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya - fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében - megszüntetés és az azzal azonos hatályú lefokozás címén szűnt meg,

d) hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya képzési kötelezettség teljesítésének, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt, a törvény erejénél fogva szűnt meg,

e) szerződéses szolgálati viszonya a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a szerződés - a létszámcsökkentés és átszervezés eseteinek kivételével - felbontásával szűnt meg,

f) köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanság miatt, felmentéssel szűnt meg,

g) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással szűnt meg,

h) a kölcsönt nem a saját lakásszükséglete megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,

i) kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert,

j) az építkezés befejezését az építési engedélyben meghatározott határidőig lakhatási engedéllyel, továbbá az önkormányzati lakás megvásárlását a munkáltatói kölcsön folyósításától számított 6 hónapon belül adásvételi szerződéssel nem igazolta."

56. § Az R. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"171. § Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a köztisztviselő és közalkalmazott nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét a megállapodás megküldésével értesíteni. Így kell eljárni a hivatásos és szerződéses szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén is, ha az érintett személy a szolgálati viszony megszűnését követően nem kerül szolgálati nyugállományba, továbbá a szerződéses katona szerződésének - létszámcsökkentés vagy átszervezés címén történő - felbontásakor."

57. § Az R. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"177. § (1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban öt évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt, az állami és az önkormányzati tulajdonú lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében lakbértámogatás (kiegészítés), valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás címén lakhatási költségtérítés illeti meg.

(2) A lakhatási költségtérítéseket havonta, az illetményekkel egyidejűleg kell az arra jogosultak részére kifizetni. A folyósítás egyéb pénzügyi és adminisztratív feltételeit a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerve intézkedésben határozza meg."

58. § Az R. 177/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Lakbértámogatás (kiegészítés) címén lakhatási költségtérítés az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha

a) önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakásban bérlőként (bérlőtársként), a bérlő házastársaként, továbbá az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek megfelelő élettársaként lakik, és

b) a lakás helyi önkormányzat által megállapított lakbérének a mértéke (forint/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra e rendelet 69. § (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértékét."

59. § (1) Az R. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet alkalmazásában az albérleti díjon a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló személy helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj összegét kell érteni."

(2) Az R. 178. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

"(2) A honvédelmi szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tagját, továbbá azt a szerződéses szolgálati viszonyban álló tagját, aki a szerződéses szolgálatban öt évet már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt, albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha"

60. § Az R. 180. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi lakásgazdálkodási szerv)

"d) vezeti az előírt nyilvántartásokat, a központi, a területi és a társszervek részére adatokat szolgáltat,"

61. § Az R. a következő új 181/A. §-sal egészül ki:

"181/A. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége lakásgazdálkodási feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával önálló hatáskörben, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége:

a) központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,

b) a lakáscélú támogatás előirányzat-gazdálkodási,

c) az MH információs rendszereit kezelő és feldolgozó,

d) a vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan közvetítési,

e) tájékoztató jellegű ügyfélszolgálati

feladatokat lát el."

62. § Az R. 184. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakóházkezelés és a lakóépület (lakás) elidegenítés előkészítésének és végrehajtásának szakmai irányító szerve az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve."

63. § Az R. 188. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:)

"d) dönt az 5. § (4) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel és kizáró okok alóli felmentés iránti kérelmekben,"

64. § Az R. 192. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet szerint lakhatási támogatásban részesített személynek a szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya bármilyen jogcímen történt megszűnéséről, illetőleg a jogviszonya szüneteléséről a HM illetékes vezetője, illetve az állományilletékes parancsnok 15 napon belül írásban tájékoztatni köteles:

a) HM rendelkezésű lakás-, szálló- és személygépkocsi tároló bérlő esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,

b) egyszeri pénzbeli támogatásban vagy munkáltatói kölcsönben részesült személy esetén a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét,

c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérleti díj hozzájárulásban részesült személy esetén a kifizető hely szerint illetékes pénzügyi és számviteli szolgálatot."

65. § Az R. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"195. § (1) A próbaidő tartama alatt a honvédelmi szerv állományába tartozó személy lakhatási támogatásban nem részesülhet.

(2) A beosztása szerinti vagy más helységbe, más szervezeti egységhez vezényelt hivatásos katona a vezénylésének tartama alatt is jogosult az e rendelet szerinti lakhatási támogatásokra.

(3) A szolgálati viszony jogszabályban meghatározott szünetelésének időtartama alatt a hivatásos és szerződéses katonát - a lakbértámogatás (kiegészítés), a lakásüzemeltetési hozzájárulás és az albérleti díj hozzájárulás, továbbá a szállóbérlet térítésmentességének kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatás, továbbra is megilleti, azonban a már megszerzetten túl más lakhatási támogatást nem kaphat.

(4) A jogszabály alapján más fegyveres szervhez áthelyezett hivatásos katona e rendelet szerinti lakhatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. A honvédelmi szerv megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatásnak a más fegyveres szerv által történő átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(5) A lakhatási támogatások tekintetében a továbbszolgálatban folyamatosan eltöltött időtartamot is figyelembe kell venni, ha a továbbszolgálói viszony a Hszt. 334. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakult át szerződéses szolgálati viszonnyá.

(6) A hivatásos állományba és egyidejűleg a honvédelmi szerv állományába visszavett személyt a lakhatási támogatásokra való jogosultságokat, valamint az azokat kizáró okokat illetően úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a kieső időtartam alatt folyamatosan fennállt volna.

(7) A szerződéses katona kérheti az 1994. január 1-jét követően létrejött lakásbérleti szerződésének a kikötött határozott időtartam tekintetében a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló, közös megegyezéssel történő módosítását."

Záró rendelkezések

66. § Az R. "A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések" című mellékletének utalt település rovata a

a) 18. pontban foglalt Kalocsa helyőrségparancsnokság tekintetében "Baja",

b) 20. pontban foglalt Kaposvár helyőrségparancsnokság tekintetében "Marcali, Nagykanizsa, Sormás",

c) 32. pontban foglalt Nagyoroszi helyőrségparancsnokság tekintetében "Rétság, Nógrád",

d) 48. pontban foglalt Tapolca helyőrségparancsnokság tekintetében "Keszthely, Hévíz",

e) 55. pontban foglalt Zalaegerszeg helyőrségparancsnokság tekintetében "Lenti, Bánszentmihályfa"

szövegrészekkel egészül ki.

67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 3. §-ának (4) bekezdése, 41. §-ának (3) bekezdése, 147. §-ának (2) bekezdése, 188. §-a (1) bekezdésének c) pontja, továbbá a melléklet 3., 23., 28., 29., 31. és 37. pontja a hatályát veszti.