213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-a j) pontjának felhatalmazása alapján a nukleáris létesítmények és radioaktív hulladék tárolók biztonsági övezetéről a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya az At. 2. §-ának g) pontjában meghatározott nukleáris létesítményekre, valamint az At. 2. §-ának n) pontjában meghatározott radioaktív hulladék tárolókra (a továbbiakban: létesítmények) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a létesítmény engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosára, kezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten belüli tevékenységekre.

(3)[1] Atomerőművekhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezetére - jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben - a vonatkozó rendelet előírásait kell alkalmazni.

2. § (1) A létesítmény és a környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet lehet kijelölni.

(2) Biztonsági övezet kijelölése kötelező

a) 150 kW (term.) névleges teljesítménynél nagyobbra méretezett nukleáris létesítmény, valamint

b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktív hulladék tároló

esetében.

(3) A biztonsági övezet kialakításával biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, az üzemzavari helyzetekben lehetséges hatások csökkentésének lehetőségét; valamint a létesítmény védelmét a környezetében végzendő emberi tevékenységgel szemben; továbbá a létesítmény biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.

3. § (1) A biztonsági övezet határára a létesítmény tervezője a létesítési engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot a (3) és (4) bekezdésekben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével:[2]

a) létesítmény típusa, jellemzői,

b) telephely jellemzők,

c) létesítmény biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása.

(2) A biztonsági övezet határait

a)[3] az At. 2. §-ának g) pontjában meghatározott nukleáris létesítmény vonatkozásában az Országos Atomenergia Hivatal,

b)[4] az At. 2. § n) pontjában meghatározott radioaktív hulladék tároló vonatkozásában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

határozza meg a létesítési engedélyezési eljárásban.

(3) A biztonsági övezet maximális méretei a legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítottan:

a) atomerőmű esetében a felszínen a létesítmény körül háromezer méter, a létesítmény felett kettőezer-háromszáz méter,

b) kutatóreaktor esetében a felszínen a létesítmény körül száz méter, a létesítmény felett kettőezer-háromszáz méter,

c) felszíni és felszín alatti radioaktív hulladék tároló esetében a felszínen a létesítmény körül ötszáz méter, a létesítmény felett kettőezer-háromszáz méter.

(4) A biztonsági övezet minimuma a (3) bekezdésben írt mérethatárokon belül az a terület, amelynek határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a létesítmény szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén még a legkedvezőtlenebb körülmények között sem érheti nagyobb sugárterhelés 100 msv/év-nél.

4. § (1) A biztonsági övezetben tilos:

a) a nukleáris létesítményhez, illetve radioaktív hulladék tárolóhoz tartozó létesítmények kivételével, az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló létesítmény (lakó-, üdülőtelepek, gyermek- és egészségügyi létesítmények, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér) létesítése,

b) a létesítmény biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységek (robbantás, légi közlekedés, ipari tevékenység) végzése,

c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények kedvezőtlen megváltoztatása (domborzat, úthálózat).

(2)[5]

(3) A létesítményt biztonsági kerítéssel kell körülvenni. A biztonsági kerítés elhelyezésének, paramétereinek, valamint védelmi rendszerekkel történő ellátásának meghatározása a rendőrhatóság illetékes szervének a feladata.

(4)[6] Az engedélyező hatóság a biztonsági övezetben előírt tilalmaktól és korlátozásoktól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.

(5)[7] Az (1) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások érvényesítése az adott tevékenységet engedélyező hatóság feladata.

5. § A létesítmény engedélyesének rendelkeznie kell a létesítményhez tartozó biztonsági övezet tulajdoni vagy kezelői jogával a létesítési engedély kiadásakor, feltéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[8]

(3)[9] E rendelet hatálya nem érinti a hatálybalépése előtt érvényes rendelkezések alapján megállapított és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett korlátozások és tilalmak hatályát.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök