11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet

a villamosmű biztonsági övezetéről

A villamos energia fejlesztéséről, átvételéről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtásáról kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított és kiegészített 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET-Vhr.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a villamosművekre, valamint ezek biztonsági övezetében az idegen létesítmény telepítésére és üzemeltetésére, továbbá a villamosmű térségében a biztonsági övezeten belül, illetőleg azon kívül végezhető tevékenységekre.

(2)[2] Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön jogszabállyal szabályozott atomerőműre, ennek biztonsági övezetére és a térségében végezhető tevékenységekre.

2. § A biztonsági övezet rendeltetése a villamosműnek és térségének kölcsönös védelme.

3. § A rendelet alkalmazásában

a) villamosmű: a VET-Vhr. 1. §-ában meghatározott létesítmény, ideértve annak földelő rendszerét, valamint a villamosmű tartozékát képező távközlési berendezést is;

b) villamosmű térsége: a rendelet 15. §-ában, esetenként előírt távolságon belüli terület;

c) idegen létesítmény: a villamosműhöz nem tartozó építmény, létesítmény, vagyontárgy és telepített növényzet;

d) tevékenység: a biztonsági övezetben és a villamosmű térségében tartózkodó személyek tevékenykedése, kivéve a villamosmű üzemeltetésével kapcsolatos, valamint az erőművek, alállomások területén végzett tevékenységet;

e) hozzájárulás: a tevékenységet végzőnek a villamosmű üzemben tartójától előzetesen beszerzett nyilatkozata, amely műszaki-gazdasági szempontból mérlegeli a villamosmű és az ott dolgozók biztonságát, rögzítve egyúttal a tevékenységet végzők biztonságára vonatkozó követelményeket is;

f) üzemben tartó: a villamosmű kezelője.

4. § (1) Meglevő villamosmű biztonsági övezetébe eső idegen létesítmény vagy meglevő idegen létesítményt biztonsági övezetével érintő villamosmű építése esetén az új létesítmény beruházója, illetőleg építtetője köteles gondoskodni:

a) szükség szerint az engedélyezési vagy kivitelezési, illetőleg üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről - figyelembe véve a 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet alapján a létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat - és egyeztetéséről;

b) a meglevő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről;

c) idegen létesítmény esetén a villamosmű üzemben tartója hozzájárulásának megszerzéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásánál meglevőnek kell tekinteni

a) az idegen létesítmény tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási engedéllyel rendelkező villamosművet is, valamint

b) a villamosmű tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező idegen létesítményt is.

(3) Az (1) bekezdésben előírt átalakításokat azon a létesítményen kell végrehajtani, amelyiken az gazdaságosabb.

(4) Ha a rendeletben előírtak megvalósításához szakmai felügyelet és esetleg feszültségmentesítés is szükséges, enélkül az építést, illetve a tevékenységet megkezdeni nem szabad.

A biztonsági övezet terjedelme

5. § (1) Föld feletti vezeték - ideértve az oszloptranszformátor-állomásokat is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra levő függőleges síkokig terjed:

a) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén:

750kV-on 40 méter

400kV-on 28 méter

220kV-on 18 méter

120kV-on 13 méter

1-35kV-on 5.0 méter, illetőleg

2,5 méter a vezeték azon szakaszán, amely a szabvány belterületre vonatkozó előírásainak megtartásával létesült.[3]

b) Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1 méter.

(2) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon - a vezeték névleges feszültségétől függően - a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért, következő távolságokra levő függőleges síkokig terjed:

120kV-on 1,5 méter

35kV-nál nem nagyoobb feszültségen 1,0 méter.

(3) Föld felett szigetelt, villamosműnek minősülő nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 méter távolságig, alépítményen, építményen (pl. kábelalagút, kábelcsatorna) belül elhelyezett szigetelt vezetékkábel biztonsági övezete az alépítmény, építmény külső felületéig terjed.

6. §

(1) A szabadtéri elhelyezésű átalakító- és kapcsolóberendezés (a továbbiakban: alállomás) biztonsági övezete az alállomás kerítésétől, illetőleg a kisajátított terület szélétől vízszintesen 35kV-ig 5 méter, 120kV-400kV-ig 10 méter, 750kV-nál 15 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed. E távolságok mértéke a villamosmű üzemben tartójának hozzájárulásával csökkenthető.

(2) Föld feletti vagy föld alatti épületben, építményben elhelyezett alállomás biztonsági övezetét az alállomás falai (vasajtó stb.) határolják.

7. § Az erőművek biztonsági övezete az erőmű területét határoló kerítéstől, ennek hiányában a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 15 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed.

8. §

(1) A földben elhelyezett vezeték nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként - kivéve a közterületen levő utakat és tereket - a föld felszínén jól látható módon és időtállóan meg kell jelölni.

(2)[4] A földben elhelyezett vezeték nyomvonalát a városok és községek kül- és belterületén maradandó föld feletti létesítményekhez, azok hiányában sokszögelési segédpontokhoz, telekhatárokhoz be kell mérni és a mért értékeket a föld alatti vezeték rajzán, illetve rajzain, az előírásoknak megfelelően fel kell tüntetni.

Tilalmak a biztonsági övezetben

9. § (1) Nagy- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) a villamosműhöz nem tartozó

- oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat,

- robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály,

- 4m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák, gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4m-nél magasabb sorompó,

- magasles, lőtér

létesítése;

b) robbantás;

c) anyag tárolása és felhalmozása

- oly módon, hogy az az oszlop járművel való megközelítését akadályozza,

- nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-mozgástér együttes mérete,

- az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyianyagok tárolása és felhalmozása,

- robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével;

d) munkavégzés

- a c) pontban felsorolt robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együttjáró szokványos munkaműveleteket,

-[5] a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése,

-[6] a c) pontban említett robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésénél meg kell tartani a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket;

e) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán idegen létesítmény, vagy tárgy elhelyezése; e tilalom a 12. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti jelzőtáblák elhelyezésére, továbbá a h) pontja szerinti kandeláber oszlopokra nem vonatkozik;

f)[7] a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony lánc, ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése, kivéve a távközlési vezetékeket, amelyek a vonatkozó szabványok szerint létesíthetők;

g) komló vagy egyéb magasnövésű futónövény termesztése;

h) sárkányeresztés, repülőmodellezés;

i) a vezeték oszlopára felmászni.

(2) Az Országhatár-Albertirsa közötti 750kV-os szabadvezetékre vonatkozó további tilalmak:

A biztonsági övezetben tilos

a) bármilyen 3 méternél magasabb idegen létesítmény, mezőgazdasági kultúrák telepítése;

b) emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülő- és melléképületek, műhelyek, sportpálya, játszótér, magasles, gyakorló- vagy lőtér, tábor, kemping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű, megállóhely stb.) építése;

c) idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc kifeszítése, fémhuzalos kordonos, lugasos mezőgazdasági művelés (pl. szőlő);

d) karám létesítése, illetve üzemeltetése;

e) a rendelet mellékletének 1-8. pontjaiban foglalt védelmi előírásoknak meg nem felelő jármű közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban: szilárd burkolatú út) kívüli területen való üzemeltetése, illetve közlekedése;

f) járművel való megállás, kivéve a műszaki vagy forgalmi okból történő megállást;

g) elromlott jármű javítása, illetve szilárd burkolatú úton kívüli területről a rendelet mellékletének 9. pontjában foglalt előírásoktól eltérő módon való elvontatása.

10. § Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos:

a)[8] bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést (pl. épület, berendezés, alapozás, oszlop) - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - a földben elhelyezett vezeték

- fölé vagy

- hűlési viszonyait rontó módon, továbbá

- folyamatos és biztonságos üzemeltetését, üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozó, veszélyeztető vagy lehetetlenné tevő módon építeni, elhelyezni, üzemeltetni;

b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni;

c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. Ilyen tevékenységek például:

- korróziót előidéző erősen savas, vagy lúgos folyadék talajra öntése,

- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása,

- robbantás,

- éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése,

- útburkolat felbontása,

- árok- vagy gödörásás,

- szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése),

- fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése,

- a talajba beágyazott műtárgy, oszlop vízóraakna, gépalap stb. daruval, vontatóval, vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása;

d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár.

11. § Alállomás és erőmű biztonsági övezetében a 9. § (1) bekezdésében és a 10. §-ban foglalt tiltó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Korlátozások a biztonsági övezetben

12. § (1) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások mellett végezhetők.

(2) A biztonsági övezetben

a)[9] tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 120-400kV-os vezeték esetén akkor létesíthető, ha a szabványokban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték ooszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott, vagy azzal villamos-szigetelés szempontjából egyenértékű, vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített);

(b) az épületre szerelt tv- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy

-[10] üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengetett áramvezetőket,

- feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket

- 750kV-ot 8,0 méternél,

- 400kV-on 5,0 méternél,

- 220kv-on 4,0 méternél,

- 120kV-on 3,0 méternél,

- 120kV alatt 2,0 méternél jobban ne közelítse meg;

c) tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki (pl. textil ruhaszárítónak) kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig; a kifeszített zsinór a tetőterasz, illetve erkély szélén nem nyúlhat túl;

d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg. A jármű legkiállóbb része

- az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon;

- az áramvezetőket sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg:

- 750kV-on 7,0 méter,

- 400kV-on 4,0 méter,

- 120kV-on 3,0 méter,

- 120kV-on 2,0 méter,

- 35 és 20kV-on 1,5 méter,

- 10kV-on és ez alatt 1,2 méter;

e) olyan hosszúságú fémtárgyat, amelyet két vagy több ember szállít, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15m távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha

- a munkavégzőket megfelelő anyagú lábbeli (pl. kereskedelemben kapható lyuk- és repedésmentes gumi- vagy műanyag csizma) a talajtól villamosan elszigeteli;

- vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelő anyaggal burkolt (pl. aszfaltozott);

f)[11] a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) a szabvány előírásai szerint érintésvédelemmel ellátva létesíthető;

g) föld feletti, mozgatható öntözőberendezés használatánál (összeszerelés, mozgatás, kezelés stb.) értelemszerűen meg kell tartani a szabvány fémcsővezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait;

h) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) akkor létesíthető, ha az

- a szabvány előírásainak megfelelő érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy

- szigetelő anyagú (pl. műanyag, azbesztcement) cső;

i)[12] a használt öntözővíz fajlagos villamos vezetőképessége nem lehet nagyobb, mint 16mS/cm az öntözőberendezés kötött vízsugara az áramvezetőket

- 750kV-ig 7 méternél jobban,

- 400kV-ig 4 méternél jobban,

- 220kV-ig 3 méternél jobban,

- 120kV-ig 2 méternél jobban,

a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

j) acélra, alumíniumra, betonra agresszív vegyi anyagokat, károsodást okozó koncentrációban

- a szerkezetre kijuttatni nem szabad,

- a fúvás, permetezés során az eszköz az áramvezetőket az i) pontban meghatározott távolságok 1 méterrel megnövelt értékénél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

k)[13] villanypásztor csak a vonatkozó szabvány előírásai szerint létesíthető és üzemeltethető;

l) csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejtett állapotában

-[14] fa vagy növényzet esetében 400kV-ig a szabványban előírt méretnél,

- 750kV-on gyümölcsfa 9,5 méternél, egyéb fa vagy növényzet 6 méternél jobban,

annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt.

(3) A villamosmű üzemben tartójának előzetes hozzájárulása kell a biztonsági övezetben

a)[15] épületnek, építménynek a szabvány előírásai szerinti létesítéséhez; villamosmű létesítése esetén meglevő épületnél a hozzájárulást a vezetékjogi engedéllyel megadottnak kell tekinteni;

b) idegen létesítményhez tartozó 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez;

c) 4 méternél magasabb jármű, vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat;

d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-mozgástér együttes mérete;

e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni;

f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez

- a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében,

- az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül, vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 120kV-os és ennél magasabb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja;

g) minden olyan tevékenységhez, amely az erősáramú távvezetékek oszlopainak épségét vagy állékonyságát veszélyezteti (pl. árasztásos és tógazdálkodás, bányászati tevékenység). A tevékenység gyakorlásának meg kell tartani a hozzájárulásban meghatározott feltételeket;

h) kizárólag közvilágítási célt szolgáló úgynevezett kandeláber oszlopon idegen létesítmény vagy tárgy (pl. szemétgyűjtő, zászló, hirdetés) elhelyezéséhez.

(4) A biztonsági övezetben a tűz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamosműre, illetőleg tűz- és kárelhárítási tevékenységet végzőre külön veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a biztonsági övezeten belül meg kell tartani:

- a 9. § (1) bekezdés a), c), f), és i) pontjaiban, továbbá

- a 12. § (2) bekezdés d), e), f), g), és i), valamint a (3) bekezdés c) pontjában foglalt előírásokat,

továbbá

-[16] a tűzoltásra csak olyan oltóhab alkalmazható, amelyet maximálisan 1mS/cm fajlagos villamos vezetőképességű oldatból állítottak elő.

(5) Ha a föld feletti vezetéket a villamosmű üzembentartója feszültségmentesítette, a tűz- és kárelhárítási tevékenység korlátozására a rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

(6)[17] Az Országhatár-Albertirsa közötti 750kV-os szabadvezeték biztonsági övezetére vonatkozó korlátozások:

A biztonsági övezetben

a) a terület művelési ágának megfelelő munkavégzés céljából az ahhoz szükséges időtartamig szabad csak tartózkodni,

b)[18] összefüggő fémszerkezetet, fémkerítést, föld feletti vagy föld alatti fémcsővezetéket a szabvány előírásainak megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni.

13. §[19] Kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében mindenfajta tevékenység csak a szabványban meghatározott legkisebb távolságok minden helyzetben és esetben való megtartása mellett végezhető.

14. § (1) Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, illetőleg burkolatot megbontó, vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységeket - a (2) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve - csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban előírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni.

(2) Ha a föld alatti vezeték létesítésekor meglevő vagy kialakított terepszint nem csökkent, az üzemben tartó hozzájárulása nélkül végezhető;

a) metőgazdasági művelés alatt álló területeken

- legfeljebb 0,6m mélységű üzemszerű talajművelés (pl. szántás, alagcsövezés),

- olyan növényzet telepítése, amelynek gyökérzete a föld alatti vezetéket nem károsítja;

b)[20][21] belterületen és külterület közterületein 0,4 métert meg nem haladó talajmélyitési, illetőleg mélyépítési munka (területrendezés, munkaároknyitás) a következő feltételek megtartása mellett:

- a munkát megkezdeni csak akkor szabad, ha az érintett területen fekvő kábel pontos helyét a 8. §-ban foglaltak alapján megállapították;

- ha a pontos nyomvonal (hely) a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem határozható meg, akkor a munkák megkezdése előtt kábelkutató műszerrel, vagy kézi erővel lemélyített kutatóárokkal kell a földben elhelyezett vezeték helyét meghatározni;

- gépi erővel talajmélyítési és rakodási munkát csak akkor szabad végezni, ha a munkagép a talaj felszínétől a legkedvezőtlenebb esetben is legfeljebb 0,4 méter mélységig hatol le;

c)[22] közműalagútban elhelyezett föld alatti vezeték térségében előzetes hozzájárulás nélkül munka csak a vonatkozó műszaki előírások biztonsági rendelkezéseinek megtartása mellett végezhető. Tüzet okozó tevékenység (hegesztés) esetén a vezetéket hőszigetelő és ív-, illetőleg lángálló anyagú (pl. azbeszt) védőfallal kell a tevékenységtől elválasztani.

(3)[23] Ha a munkavégzés során előre nem vártan kábeljelző szalagra, föld alatti vezetékre (pl. védőborításra, kábelvezető csőre), vagy arra utaló nyomra bukkannak, a munkát azonnal abba kell hagyni és vezeték üzemben tartójának megérkezéséig a munkaterületet balesetvédelmi szempontból biztosítani kell (pl. a munkagödör megközelítését meg kell akadályozni). A munkát folytatni csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával szabad.

A villamosmű térségében a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozása

15. § (1) A villamosmű térségében, bármely robbantást úgy kell végezni, hogy a felrobbantott anyag a szabadvezeték szélső áramvezetőjének függőleges síkján, illetőleg a villamosmű kerítésén kívül érjen talajt és a robbantással keletkezett légnyomás, talajrezgés a villamosmű szerkezeti részeiben károsodást ne okozzon. Kivételt képez a robbantásos szervestrágya-terítés, amely a szabadvezeték biztonsági övezetén kívül korlátozás nélkül végezhető.

(2) Légi jármű, a szabadvezeték áramvezetőit a 12. § (2) bekezdés d) pontjában megadott távolságoknál jobban sem függőlegesen, sem vízszintesen nem közelítheti meg.

A légi járművek (helikopterek, repülőgépek, levegőnél könnyebb légi járművek, ejtőernyők stb.) ennek megfelelő mozgására a vonatkozó légügyi hatósági előírások az irányadók.[24]

(3) Sárkányeresztést, repülőmodellezést a föld feletti villamosműtől olyan távolságban szabad csak végezni, hogy a biztonsági övezetet sem a sárkány, sem a modell, sem a tartózsinór ne keresztezhesse.

(4) Olyan idegen létesítmény, amely által kibocsátott szilárd vagy vegyi szennyezőanyag mennyisége a szabványban a mérsékelten szennyezett területre előírt értékeket a biztonsági övezet légterében várhatóan meghaladja, csak a villamosmű üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával építhető, illetőleg üzemeltethető.

(5) Föld alatti pince 120kV és annál nagyobb névleges feszültségű vezeték esetén az oszlop szélétől mért 20 méter távolságon kívüli területen készíthető. A pincével egybeépített föld feletti előtér (pl. présház) létesítésére a 12. § (3) bekezdése a) pontjában foglalt előírások vonatkoznak.

(6) Magasra nyúló tárgy (pl. fa, oszlop, kémény) ledöntése esetén a tárgy vagy széthulló részei a vezeték áramvezetőit vagy oszlopának bármely pontját a 12. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt távolság értékénél jobban, a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg.

(7)[25] 120kV és ennél nagyobb névleges feszültségű föld feletti vezeték oszlopának térségében a föld feletti vagy föld alatti fémszerkezet (pl. fémcső, fémkerítés) érintésvédelmét a szabvány szerint kell kialakítani.

(8) Olyan berendezést, amely kóboráramot hoz létre (pl. egyenárammal táplált közlekedési berendezés, katódosan védett berendezés) és 300 méter távolságon belül közelíti meg a föld alatti vezetéket, illetőleg a villamosmű föld alatti részét (pl. betonalapozás), csak a villamosmű üzemben tartójának hozzájárulásával, az abban foglaltaknak megfelelően szabad létesíteni.

(9)[26] A föld alatti vezetéknek a szabvány szerinti hűlését befolyásoló idegen létesítményt a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával szabad létesíteni.

(10) Fák, bokrok, (díszfák, díszbokrok, erdők, gyümölcsösök, szőlők, málnás stb.) telepítését úgy kell végezni, hogy a biztonsági övezet a fák, illetőleg a bokrok sorai közé kerüljön és

- a gyökérzet a földben elhelyezett vezetéket, illetve a tartószerkezetet ne károsítsa,

- az üzemeltetést, üzemzavar-elhárítást a növényzet kifejlődése után se veszélyeztesse, ne akadályozza.

(11) A biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait a tulajdonos (kezelő) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezethatárát elérik.

Az Országhatár-Alberrtirsa közötti 750kV-os szabadvezetékre vonatkozó további rendelkezések

16. § Alállomások és erőművek biztonsági övezetében, valamint a villamosmű térségében egyes tevékenységek korlátozására a 12-15. §-okban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

17. § Szilárd burkolatú úton a szabadvezetékkel való keresztezés esetén a biztonsági övezet határainál megállási tilalmat jelző táblát - kiegészítő táblával együtt - kell elhelyezni, amelyen meg kell jelölni a megállási tilalom hosszát méterben.

18. § (1)[27] A biztonsági övezetbe eső szilárd burkolatú úton kívüli területen a rendszeresen közlekedő, illetve dolgozó járművet el kell látni a rendelet mellékletében foglalt előírásoknak megfelelő védőberendezésekkel.

Ez az előírás nem vonatkozik a személygépkocsira, továbbá arra a járműre,

- amely eredeti (gyári) kialakításánál fogva megfelel a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak, vagy

- amelynek magassága üzemállapotban - beleértve a magasságba a járművön levő személy, illetve szerszám legmagasabbra nyúló részét is - 2,5 métert, alapterülete 16m2-t nem haladja meg.

(2) A szabadvezeték üzembe helyezésekor meglevő és a biztonsági övezetben rendszeresen közlekedő, illetőleg dolgozó jármű védőberendezéssel való ellátásának költségei a villamosmű beruházóját terhelik.

Ezt követően üzembe kerülő jármű védőberendezéssel való ellátásáról az azt üzemeltető jogi személy, illetőleg magánszemély saját költségén köteles gondoskodni.

(3)[28] A villamosmű biztonsági övezetében dolgozókat a munkavégzés feltételeiről és módjáról megfelelő módon tájékoztatni kell. A tájékoztatót

- az érintett jogi személyek dolgozói részére - oktatás formájában - az illetékes felügyeleti szerv,

- magánszemélyek részére az illetékes tanács szakigazgatási szerve juttatja el.

Záró rendelkezések

19. § E rendeletnek a villamosmű biztonsági övezetére, illetőleg a villamosmű térségére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell - az építményeken belüli vezetékszakasz kivételével - a fogyasztói vezetékhálózatra is.

20. § (1) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - a villamosmű és térsége biztonságának megóvása mellett - indokolt esetben biztonsági övezet terjedelme, valamint az előírt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelmet a villamosmű üzemben tartójához kell benyújtani. A kérelmet a Magyar Villamosművek Tröszt - véleményével ellátva - terjeszti elő döntés véget.

21. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1979. (I. 26.) NIM és a 2/1979. (I. 26.) NIM rendeletek hatályukat veszítik.

Melléklet a 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelethez

Az Országhatár-Albertirsa közötti 750kV-os szabadvezeték biztonsági övezetében használt járművekre és munkagépekre vonatkozó védelmi előírások

1. A szabadvezeték biztonsági övezetében szilárd burkolatú úton kívüli területen - a rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve - csak olyan jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) közlekedhet, illetve dolgozhat,[29]

- amelyen tartózkodó személyeket a szabadvezeték villamos terének hatásai ellen a felettük elhelyezett, a gép tartozékát képező megfelelő védőhatású árnyékolás védi, és

- amelynek földelése mind mozgó, mind álló helyzetben biztosított, illetőleg amely földeltnek minősül.

2. Árnyékolás

Megfelelő védőhatású árnyékolásnak minősül

- a jármű fémből készült vezetőfülkéje, illetőleg

- a jármű vezető ülése felett lévő ponyvatartó-fémszerkezet, illetőleg

- a jármű (pl. traktor) felborulása esetén a személyi sérülés ellen védő fémszerkezet, illetőleg

- a járműre erősített tartószerkezetre helyezett fém árnyékolórács

abban az esetben, ha közte és a jármű összefüggő fémteste között jó villamosvezető kapcsolat van.

3. Gép földelése

Földeltnek minösül az a jármű,

a) amelynek összefüggő fémteste és a kerekei alatt levő fémlemez között 100Ohm, vagy ennél kisebb ellenállás mérhető, illetőleg[30]

b) amelyet

- mozgás közben való földelésének biztosítása érdekében függesztett-földelő berendezések (7) pont a) alpont láttak el:

- álló helyzetben való földelésének biztosítása érdekében letűző-földelő berendezéssel láttak el és azzal elvégezték a 8. és 9. pontokban előírt műveleteket.

4. Nem kell külön földelőberendezéssel ellátni azt a járművet, amelynek eredeti (gyári) kialakítása és alkatrészei biztosítják a 3. pont a) alpontja szerinti feltételeknek mind mozgó, mind álló állapotban való folyamatos kielégítését. Ilyen például

a) az acélkerekes vagy lánctalpas, illetőleg

b) a megfelelő villamos vezetőképességű gumiabronccsal ellátott jármű abban az esetben, ha a jármű összefüggő fémteste és acélkereke, illetőleg gumiabroncsa között jó villamos vezető kapcsolat van.

5. Kizárólag függesztett-földelő berendezéssel kell ellátni azt - a 4. pont feltételeinek egyébként meg nem felelő - járművet (pl. darut), amelynek álló helyzetben való földelése a vezetőfülkéből működtethető támasztó fémkarjainak (szerkezeteinek) közvetlenül a talajra való leeresztésével biztosítható. Az ilyen gép álló helyzetben csak ezen művelet elvégzése után minősül földeltnek.

6. Vontatmány földelése

a) Vontatmány földelésére - a b) pontban foglalt kivétellel - a jármű földelésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

b) Földeltnek minősülő vontató (pl. erőgép) által vontatott, illetőleg azzal álló helyzetben összekapcsolt vontatmány - amennyiben összefüggő fémtesteik között jó villamos vezető kapcsolat van - földeltnek minősül, függetlenül attól, hogy a vontatmány önmagában a 3., 4., illetőleg 5. pontok szerint földeltnek minősül-e.

7. Földelő berendezések

a) A függesztett-földelő berendezést két tűzihorgonyzott fémláncból és azok végére - nem oldható kötéssel - erősített súlyból kell elkészíteni. A két fémlánc hosszát úgy kell meghatározni és azokat úgy kell - nem oldható kötéssel - a jármű fémtestére két különböző helyre felerősíteni, hogy a jármű mozgása közben a súlyok a talajjal biztosan érintkezzenek és kanyarodáskor vagy tolatáskor ne kerüljenek a kerekek alá.

b) A letűző-földelő berendezést olyan hosszúságú, egyik végében kihegyezett fémrúdból kell készíteni, amelyet álló helyzetű járműről - annak elhagyása nélkül - lehet a talajba szúrni. A letűző földelőt 2,5 négyzetmilliméternél nagyobb keresztmetszetű réz vagy acél anyagú hajlékony sodronnyal (a továbbiakban: földelő vezető) jó villamos érintkezést adó, de oldható kötéssel össze kell kötni a jármű fémtestével. A letűző-földelő berendezést a vezető fülkéjében (az esetleges vontatványt is ugyanitt) kell tárolni a jármű (vontatvány) mozgása (vontatása) közben.

8. Földeléskészítés letűző-földelővel

a) Álló helyzetű járműföldelés készítésének műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:

- a földelővezetőt a jármű festetlen fémtestéhez és a letűző-földelőhöz kell rögzíteni,

- a jármű vezetőfülkéjéből vagy a jármű hágcsóján állva a letűző-földelőt a talajba kell szúrni legalább 0,1 méter mélységig,

- a járművet elhagyva a letűző-földelőt a talajba kell nyomni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig.

b) Álló helyzetű járműföldelés bontásának műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:

- a levert letűző-földelőt ki kell lazítani, de nem szabad kihúzni teljesen a földből,

- felszállva a járműre a letűző-földelőt ki kell húzni a földből és azt a járművön tárolási helyzetébe kell helyezni, ezután a járművet elhagyni vagy kívülről a földön állva megérinteni nem szabad.

c) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földelés készítésének műveleti sorrendje kívülről, talajon állva:

- a földelendő jármű (vontatmány) közelében a letűző-földelőt a talajba kell szúrni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig,

- a földelővezető egyik végét a letűző-földelőhöz kell erősíteni,

- a földelővezető szabad végével meg kell érinteni a földelendő jármű (vontatmány) nem festett fémfelületét és ehhez úgy kell a földelővezetőt rögzíteni, hogy közben az érintkezés ne szakadjon meg.

d) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földelés bontásának műveleti sorrendje kívülről, földön állva:

- meg kell szakítani a földelővezető és a jármű közötti kapcsolatot, ezután a jármű földről nem érinthető meg vagy nem hagyható el,

- a letűző-földelő kihúzása a földből és a földelővezetővel való csatlakozásának megszüntetése már bármilyen sorrendben elvégezhető.

9. Mozgásképtelenné vált jármű (vontatmány) kivontatása a biztonsági övezetből:

a) A mozgásképtelenné vált járművet vagy vontatójáról leakasztott vontatmányt (a továbbiakban együtt: mozgásképtelen jármű) a biztonsági övezetből mielőbb el kell vontatni. A kivontatás megkezdéséig a mozgásképtelen járművet letűző-földelő berendezéssel le kell földelni. Ha erre azonnal nincs mód, a mozgásképtelen járművet a földelés elkészítéséig őrizni kell, hogy azt kívülről senki ne érinthesse meg.

b) A mozgásképtelen jármű elvontatásának műveleti sorrendje:

- a földelt és mozgásképtelen jármű nem festett fémtestéhez földelővezetőt, (7) pont, b) alpont vagy ennek megfelelő összekötő vezetőt kell csatlakoztatni,

- a vontatóval meg kell közelíteni a mozgásképtelen járművet és az összekötő vezető szabad végét a 8. pont c) alpont előírása szerint kell a vontatóhoz rögzíteni,

- a vontatót és a mozgásképtelen járművet össze kell kapcsolni,

- közvetlenül a vontatás előtt szabad az összekötő vezetőt - bármilyen sorrendben - eltávolítani, majd a mozgásképtelen jármű földelését a 8. pont d) alpont előírásai szerint kell lebontani; ezután a vontatót és a mozgásképtelen járművet földön állva megérinteni és azokról le-, illetve azokra felszállni nem szabad.