1997. évi XXI. törvény

a polgári szolgálatról[1]

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/H. §-ának (2) bekezdése szerint a katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállaló magyar állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján polgári szolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - szem előtt tartva, hogy a polgári szolgálat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 70. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgálati kötelezettség teljesítésének a katonai szolgálattal egyenértékű formája, és a nemzet számára hasznos munkavégzést jelent - a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 120. §-ára is figyelemmel, a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § A polgári szolgálati viszony az állam és a polgári szolgálatra engedélyt kapott állampolgár (a továbbiakban: polgári szolgálatra jogosult) között létrejött olyan jogviszony, amely a polgári szolgálat engedélyezéséről szóló államigazgatási határozat jogerőre emelkedésének napjától a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátás napjáig tart.

2. § A polgári szolgálatra jogosultat a polgári szolgálat teljesítése alatt

a) jogaira és kötelezettségeire vonatkozó oktatás,

b) jogainak és méltányos érdekeinek védelme,

c) e törvényben meghatározott illetmény és más juttatás,

d) külön jogszabályban meghatározott egészségügyi és orvosi ellátás, valamint e törvény és külön jogszabály szerinti jóléti (szociális) gondoskodás, továbbá

e) halála esetén kegyeleti gondoskodás

illeti meg.

3. § (1) A polgári szolgálatra jogosultat a következő kötelezettségek terhelik:

a) megjelenési kötelezettség,

b) bejelentési kötelezettség, továbbá

c) - az e törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - szolgálati (az oktatásban történő részvételi, valamint munkavégzési) kötelezettség.

(2) A megjelenési kötelezettség alapján a polgári szolgálatra jogosultnak a megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) által megjelölt helyen (ideértve az orvosi vizsgálatot is) és időben meg kell jelennie. Azt, aki az e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a munkaügyi központ határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.

(3) A polgári szolgálatra jogosult a lakóhelye vagy a foglalkoztatási helye szerint illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni a polgári szolgálati kötelezettségét érintő, 54. §-ban meghatározott adatainak megváltozását.

(4) A polgári szolgálatra jogosult a szolgálati kötelezettség keretében köteles a munkaügyi központ által a részére szervezett oktatásban részt venni, valamint e törvény szabályai szerint a kijelölt foglalkoztatónál munkát végezni.

4. § (1) A polgári szolgálat időtartama - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama.

(2)[2] A sorkatonai szolgálatot nem teljesített polgári szolgálatra jogosultnak a tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálata időtartama 90 nap.

(3) A polgári szolgálat idejébe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít.

5. § (1) A polgári szolgálatot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontja alá nem tartozó, belföldi székhelyű szervezetnél (a továbbiakban: foglalkoztató) belföldön kell teljesíteni.

(2) A polgári szolgálat nem teljesíthető

a) a fegyveres erőket és rendvédelmi szerveket irányító közigazgatási szervnél, valamint a közigazgatási szerv honvédelmi (rendvédelmi) igazgatási, koordinációs, védelmi felkészülési feladatot ellátó szervezeti egységénél,

b) fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél - kivéve az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságot, feltéve, ha a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll -,

c) bíróságnál,

d) ügyészségnél,

e) közjegyzőnél,

f) pártnál, valamint párt által létrehozott szervezetnél, valamint

g) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott egyéni vállalkozásnál.

(3) A magyar jog alapján engedélyezett polgári szolgálat külföldön, valamint külföldi állam joga alapján engedélyezett polgári szolgálat a Magyar Köztársaság területén államközi szerződés alapján teljesíthető.

(4) A magyar jog alapján engedélyezett polgári szolgálat külföldön történő teljesítésére akkor kerülhet sor, ha azt a polgári szolgálatra jogosult önként vállalja.

(5) A polgári szolgálatot teljesítő az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vállalkozási tevékenységének keretében nem foglalkoztatható.

6. § (1) A polgári szolgálatot a következő tevékenységek körébe tartozó munkavégzéssel kell teljesíteni:

a) egészségügyi és szociális,

b) gyermek- és ifjúságvédelmi,

c) kulturális, művelődési, oktatási,

d) természet- és környezetvédelmi,

e) vízgazdálkodási,

ideértve az e tevékenységekhez kapcsolódó állampolgári jogvédő tevékenységet is.

(2) A polgári szolgálat az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül - ha a polgári szolgálatot teljesítő személy írásban hozzájárul - tűzoltósági tevékenységgel is teljesíthető.

A polgári szolgálat megkezdése

7. § (1) A sorkatonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálatot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkorábban a 18. életév betöltését követően, legkésőbb annak az évnek a december 31. napjáig kell megkezdeni, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 25. életévét betölti.

(2) A polgári szolgálatra jogosultat - ha az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésében akadályozott - az (1) bekezdésben meghatározott életkor betöltésétől függetlenül, az akadály megszűnésétől számított két éven belül, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott életkor figyelembevételével kell felhívni a polgári szolgálat teljesítésére, ha

a) katonai, illetőleg polgári szolgálathalasztásban részesült,

b) a polgári szolgálatát félbeszakították, valamint

c) a 23. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A polgári szolgálatra jogosultat a (4) és (5) bekezdésben meghatározott életkor figyelembevételével kell felhívni a polgári szolgálat teljesítésére, ha a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelem elbírálása során következik be az (1) bekezdésben meghatározott határidő.

(4) Nincs helye az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésére történő felhívásnak annak az évnek a december 31. napja után, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti.

(5) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésére 40. életéve betöltéséig lehet és kell felhívni, ha felhívására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az e törvényben meghatározott bejelentési, tájékoztatási, megjelenési kötelezettségének elmulasztása miatt nem kerülhetett sor.

(6) A tartalékos katonai szolgálat helyett engedélyezett polgári szolgálat legkésőbb annak az évnek a december 31. napjáig kezdhető meg, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 45. életévét betölti.

8. § A polgári szolgálat a polgári szolgálatra jogosultnak a munkaügyi központ által szervezett oktatáson történő megjelenésével kezdődik.

9. § (1) A polgári szolgálat időtartamába nem számít be az az időtartam, amelyre a szolgálatot félbeszakították, valamint az igazolatlan távollét.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az igazolatlan távollétek időtartamát össze kell számítani. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A kiszámítás szempontjából egy munkanap annyi órából áll, amennyi a polgári szolgálatot teljesítő napi munkaidejének megfelel.

A polgári szolgálat megkezdésének elhalasztása

10. § (1) A polgári szolgálat teljesítésének megkezdését betegség, átmeneti fogyatékosság, családfenntartás kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből lehet elhalasztani.

(2) A polgári szolgálat elhalasztására irányuló kérelem a szolgálat megkezdéséig nyújtható be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtása a 22. § (2) bekezdésében meghatározott felhívás teljesítése alól nem mentesít.

Egészségi szolgálathalasztás

11. § (1) A polgári szolgálat megkezdését azt időlegesen gátló betegség vagy átmeneti fogyatékosság esetén a felgyógyulásig, illetőleg a fogyatékosság megszűnéséig el kell halasztani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségi szolgálathalasztásnak kérelemre van helye.

12. § (1) Az egészségi szolgálathalasztás iránti kérelmet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központhoz kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell az egészségi állapotot igazoló iratokat.

(2) A polgári szolgálatra jogosult betegségéről kiállított orvosi igazolás a szolgálathalasztás alapjául akkor fogadható el, ha azt szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - három hónapnál nem régebben állította ki.

(3) A három hónapnál régebbi orvosi igazolás akkor fogadható el, ha a fennálló betegség jellegénél fogva nem változott, vagy olyan korábbi gyógykezelést vagy műtét elvégzését bizonyít, amelynek következménye a vizsgálat időpontjában is megítélhető.

(4) A kérelem alapján szükség esetén el kell rendelni a polgári szolgálatra jogosult ellenőrző egészségügyi vizsgálatát.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi vizsgálatot a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye szerinti egészségügyi intézmény végzi a betegek beutalásának szakmai rendjéről szóló jogszabály szerint.

13. § (1) Az egészségi szolgálathalasztást legfeljebb egy évre lehet engedélyezni. Ez időtartam letelte után a szolgálathalasztás - az ellenőrző orvosi vizsgálat eredményétől függően - újabb egy évre meghosszabbítható.

(2) Ha a polgári szolgálatra jogosult az állapota miatt, a meghosszabbított szolgálathalasztás eltelte után sem kezdheti meg a szolgálat teljesítését, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ elrendeli a polgári szolgálatra való alkalmasságának vizsgálatát.

(3) A polgári szolgálatra jogosult nem alkalmas a polgári szolgálat teljesítésére és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani, ha munkaképességét egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás nem várható.

Családfenntartói szolgálathalasztás

14. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a szolgálat megkezdésének elhalasztását engedélyezni kell,

a) ha a polgári szolgálatra jogosult a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenesági rokonát, kiskorú testvérét, feleségét vagy élettársát egyedül tartja el, és

b) a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve az ápolást vagy gondozást más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi szociális intézmény nem teljes körű ellátásban látja el, és

c) az a) és b) pontban felsorolt körülményekre tekintettel a polgári szolgálat teljesítése a hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a polgári szolgálatra jogosult vagy az eltartásra és gondozásra, ápolásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az ápolásra szoruló hozzátartozó esetében annak egészségi állapotáról szóló, a lakóhelye szerinti egészségügyi intézmény által kiállított orvosi igazolást.

(3) A családfenntartói igazolás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A családfenntartói kötelezettség fennállásáról a jegyző környezettanulmány és - ápolásra szoruló hozzátartozó esetén - orvosi igazolás alapján határoz. A környezettanulmány elkészítésének megakadályozása esetén a családfenntartói igazolás kiadását meg kell tagadni.

(4) A családfenntartói szolgálathalasztást az alapjául szolgáló ok fennállásától függően hat hónaptól két évig tartó időtartamra lehet engedélyezni.

(5) A családfenntartói szolgálathalasztás az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén több alkalommal engedélyezhető.

(6) A polgári szolgálatra történő felhívás lehetőségének utolsó évében a munkaügyi központ a családfenntartói ok alaposságát megvizsgálja. Indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a családfenntartói igazolásról szóló határozat felülvizsgálata, illetőleg új határozat meghozatalához szükséges környezettanulmány elkészítése céljából.

Tanulmányi szolgálathalasztás

15. § (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a polgári szolgálatra jogosultnak, aki

a) állami vagy állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményben alapképzésben, akkreditált felsőfokú szakképzésben vesz részt,

b) gimnázium, szakközépiskola nappali tagozatán vagy szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, speciális szakiskolában tanul,

feltéve, ha az oktatási intézmény a tanulmányok folytatását vagy azok egy éven belüli megkezdését igazolja.

(2) Tanulmányi szolgálathalasztást lehet engedélyezni a felsőfokú nappali tagozatú szakirányú továbbképzésben, doktori és a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzésben, valamint munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló bármely képzésben részt vevő polgári szolgálatra jogosultnak, ha számára a szolgálat teljesítése aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna, és a halasztás nem veszélyezteti a szolgálat későbbi teljesítését.

(3) A szakközépiskolában vagy szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, speciális szakiskolában szerzett képesítésen felül további szaktudás megszerzésére irányuló képzésre akkor adható tanulmányi szolgálathalasztás, ha a polgári szolgálatra jogosult a meglévő szakképzettsége alapján - a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ igazolása szerint - elhelyezkedni nem tud.

(4) Külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányok továbbfolytatásához akkor kell szolgálathalasztást engedélyezni, ha a polgári szolgálatra jogosult csatolja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy a külföldön befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél Magyarországon elismerhető.

(5) A tanulmányi szolgálathalasztást a tanulmányok várható befejezésének időpontjáig kell engedélyezni, és azt, ha a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre szükség esetén meg kell hosszabbítani. Nem engedélyezhető azonban szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június 30. napját követő időre, amikor a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követő időre, amikor a 25. életévét betöltötte.

16. § (1) A tanulmányi szolgálathalasztás a polgári szolgálatra jogosultat csak olyan időtartamban illeti meg, amely az általa választott egy felsőfokú képesítés megszerzéséhez szükséges.

(2) Ha a polgári szolgálatra jogosult az (1) bekezdés szerinti tanulmányait az előírt időben nem tudja befejezni, részére két alkalommal és esetenként legfeljebb egy évi időtartamra további szolgálathalasztást lehet engedélyezni. A szolgálathalasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás okát és nyilatkozni kell arról, hogy felsőfokú tanulmányait be kívánja fejezni.

(3) Az oktatási intézmény köteles lehetőséget biztosítani a szolgálathalasztás indokainak ellenőrzésére és a nyilvántartás adatainak egyeztetésére.

Közérdekű szolgálathalasztás

17. § (1) Fontos közérdekből a polgári szolgálat teljesítését el lehet halasztani, ha az arra jogosult a halasztást kért időszakban az állami vagy társadalmi életben, a nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb időtartamra, legfeljebb azonban két évre engedélyezhető. Az engedély az indok fennállása esetén évenként meghosszabbítható, legfeljebb azonban annak az évnek június 30. napjáig, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálathalasztás iránti kérelmet a jogosult terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell a közérdeket megállapító országos hatáskörű szerv vezetőjének igazolását, valamint a közérdeket bizonyító okiratot.

A személyi érdekű szolgálathalasztás

18. § (1) Méltányos személyi érdekből - a polgári szolgálatra jogosult kérelmére - kivételes okból engedélyezni lehet a polgári szolgálat elhalasztását. A kérelem alapjául szolgáló okot igazolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálathalasztás legfeljebb két évre engedélyezhető, és annak az évnek június 30. napjáig szólhat, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti.

A polgári szolgálat elhalasztásával kapcsolatos eljárás

19. § (1) A polgári szolgálat elhalasztásának engedélyezésére a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ jogosult. A határozat ellen a Munkaügyi Minisztériumhoz lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A polgári szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a 22. § (2) bekezdésében meghatározott felhívás teljesítésére, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésére általában nincs halasztó hatálya, a felhívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevélben a fél a polgári szolgálat teljesítésének elhalasztását, illetve a polgári szolgálat teljesítésének félbeszakítását kérheti.

20. § (1) Ha a szolgálathalasztás oka megszűnt, azt a kérelmezőnek a megszűnést követő nyolc napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie az azt engedélyező munkaügyi központnál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ a szolgálathalasztást megszüntetheti, és a polgári szolgálatra jogosultat felhívja a polgári szolgálat teljesítésére, ha tudomására jut, hogy a halasztás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartási okból engedélyezett szolgálathalasztás esetén a polgári szolgálatra jogosult a családfenntartói kötelezettségét nem teljesíti.

A polgári szolgálat teljesítésének helye

21. § (1) Azok a szervezetek, amelyek polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatását vállalják, és az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, kérhetik a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba történő felvételüket. A kérelemnek tartalmaznia kell a szervezetnek polgári szolgálatot teljesítő személyek foglalkoztatására irányuló egyértelmű nyilatkozatát, a foglalkoztatni kívánt polgári szolgálatot teljesítő személyek számát, a foglalkoztatásukra kijelölt 6. § szerinti munkakörök, a részükre biztosított ellátás megjelölését, továbbá azt, hogy kéri-e az 58. § (3) bekezdésében meghatározott költségek megtérítését. A kérelem egyaránt benyújtható a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz és a Munkaügyi Minisztériumhoz.

(2) Azokat a szervezeteket, amelyek jelentkeztek polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására, és megfelelnek az e törvény által előírt feltételeknek, a Munkaügyi Minisztérium veszi nyilvántartásba. A szervezetet - kérelmére - törölni kell a nyilvántartásból.

(3) A Munkaügyi Minisztérium értesíti a munkaügyi központokat a (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szervezetekről (a továbbiakban: foglalkoztató).

(4) A foglalkoztató csak abban az esetben tagadhatja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, ha nincs nála olyan betölthető munkakör, amelynek ellátására az alkalmas.

(5) Ha a foglalkoztató a (4) bekezdésben meghatározott ok nélkül tagadja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, illetőleg az e törvényben foglaltaknak megfelelő foglalkoztatást nem biztosítja, a Munkaügyi Minisztérium törölheti a nyilvántartásból.

22. § (1) A polgári szolgálat teljesítését engedélyező szerv e döntéséről írásban értesíti a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot, a Munkaügyi Minisztériumot, valamint a megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ hívja fel a polgári szolgálat teljesítésére, és - a 21. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartás alapján - foglalkoztatót jelöl ki számára. Foglalkoztatóként kivételes méltánylást érdemlő esetben jelölhető ki az a szervezet, amellyel a polgári szolgálat teljesítésére jogosult az engedély kiadását közvetlenül megelőzően munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állt.

(3) A polgári szolgálatra jogosult részére foglalkoztatóként nem jelölhető ki olyan szervezet, amelyet a polgári szolgálatra jogosult - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 139. § (2) bekezdése szerinti - közeli hozzátartozója [a továbbiakban: közeli hozzátartozó] egészben vagy részben alapított, vagy amelynél a foglalkoztatóra irányadó jogszabály szerinti vezető tisztséget vagy munkakört tölt be, illetőleg vezetői megbízást lát el.

(4) A polgári szolgálatra jogosult - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megjelölheti, hogy a polgári szolgálatot mely foglalkoztatónál kívánja letölteni. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha egészségi, családi állapota, szakképzettsége, szociális helyzete vagy egyéb méltányolható körülményei különösen indokolttá teszik.

23. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére az erre jogosultat úgy kell felhívni, hogy a szolgálat teljesítését az engedély megadásától számított egy éven belül megkezdhesse.

(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ - ha a szolgálat teljesítésének helye nem az illetékességi területén van - a foglalkoztató kijelölése érdekében megkeresi a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központot. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott felhívást - legalább harminc nappal korábban - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központ adja ki.

(3) A felhívásnak tartalmaznia kell a polgári szolgálat megkezdésének idejét és helyét, a foglalkoztató, valamint a polgári szolgálat alatt ellátandó munkakör megjelölését, a szolgálat megkezdésére, a szolgálat megtagadásának büntetőjogi következményére történő figyelmeztetést.

(4) A polgári szolgálat teljesítésére jogosult nem hívható fel polgári szolgálat teljesítésére, és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani, ha

a) legalább három gyermeke van, vagy

b) legalább két gyermeke van, és a polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónap katonai szolgálatot teljesített, továbbá

c) a 7. § (1), vagy (4), vagy (5) bekezdésében meghatározott életkort betöltötte.

(5) A polgári szolgálat teljesítésére nem hívható fel a polgári szolgálati viszony szünetelése miatt az,

a) aki öt évet elérő vagy azt meghaladó időtartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá, aki szabadságvesztés büntetését tölti,

b)[3] akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként vagy kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma, megbízatása fennállásáig,

c) aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve az Artistaképző Intézetben művészeti diplomát vagy ezzel egyenértékű diplomát szerzett, és művészi hivatását gyakorolja, továbbá

d) a hivatását gyakorló lelkész.

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában gyermek a polgári szolgálatra jogosult saját háztartásában élő, 18 éven aluli vér szerinti, örökbefogadott, mostoha gyermeke, továbbá olyan nevelt gyermeke, akit az engedélyezés előtt már legalább egy éve a saját háztartásában tart el.

A polgári szolgálat teljesítése

24. § (1) A polgári szolgálat oktatásból, valamint azt követő munkavégzésből áll. A polgári szolgálat teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a polgári szolgálatra jogosult a munkát az oktatás befejezését követő napon megkezdhesse.

(2) A polgári szolgálat keretében történő munkavégzésre - az e törvényben meghatározott eltéréssel - a foglalkoztató szervre vonatkozó munkajogi és munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója alatt a foglalkoztató vezetőjét, illetve az általa erre kijelölt, a foglalkoztató alkalmazásában álló személyt kell érteni.

(3) A foglalkoztató köteles a székhelye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni, ha a polgári szolgálatot teljesítőt folyamatosan nem tudja munkával ellátni.

(4) A polgári szolgálatot teljesítő a polgári szolgálat ideje alatt munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (a továbbiakban: munkaviszony), valamint más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

(5) A polgári szolgálatot teljesítő a szolgálati kötelezettség alól a következő esetekben mentesül:

a) amíg jogszabályban előírt állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b) elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén vagy az oktatás helyén megjelenni,

c) kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött időre,

d) ha egészségi állapota miatt nem tudja szolgálati kötelezettségét teljesíteni, valamint

e) a 26-29. §-ban meghatározott esetekben.

A b)-d) pontban foglalt esetekben a távolmaradásul szolgáló körülményt igazolni kell.

(6) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítőt másik foglalkoztatóhoz nem rendelheti ki.

(7) A polgári szolgálatot teljesítő kérheti, hogy a munkaügyi központ másik foglalkoztatót jelöljön ki számára. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha egészségi, családi állapota, szociális helyzete, szakképzettsége vagy egyéb méltányolható körülményei indokolttá teszik.

(8) A foglalkoztató megszűnése esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben polgári szolgálatot teljesítő részére - ideiglenesen vagy véglegesen - másik foglalkoztatót kell kijelölni. Ennek során azonban a 22. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A polgári szolgálatot teljesítő munkaideje és szabadsága

25. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő munkáját az általa ellátott munkakörre megállapított teljes munkaidőben és munkarendben végzi.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő által végzett rendkívüli munka, valamint ennek ellenértéke tekintetében a 26. §-ban foglalt eltérésekkel a foglalkoztatóra hatályos munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

26. § A polgári szolgálatot teljesítő részére az általa végzett túlmunka ellenértékeként a túlmunkával egyező időtartamú szabadidő jár. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a polgári szolgálatot teljesítő a készenlét vagy ügyelet időtartama alatt, illetőleg pihenőnapon vagy munkaszüneti napon munkát végzett.

27. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőt a polgári szolgálat minden hónapja után egy munkanap szabadság illeti meg.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő példamutató magatartásáért, kiemelkedő munkateljesítményéért évenként legfeljebb tíz munkanap jutalomszabadságban részesíthető. A jutalomszabadság legkorábban a polgári szolgálat teljesítésének hat hónapja elteltével adható.

(3) A foglalkoztató a szabadságot és a jutalomszabadságot a munkajogi szabályok szerint adja ki.

28. § (1) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő részére - kérelmére - az alábbi esetekben alkalmanként legalább két munkanap rendkívüli szabadságot köteles engedélyezni:

a) a közeli hozzátartozó [Mt. 139. § (2) bekezdés] súlyos betegsége vagy halála esetén,

b) a szolgálatot teljesítő családját ért elemi csapás esetén,

c) a szolgálatot teljesítő gyermekének születésekor,

d) a szolgálatot teljesítő, valamint közeli hozzátartozójának [Mt. 139. § (2) bekezdés] házasságkötésekor.

(2) Rendkívüli szabadság adható az (1) bekezdésben nem említett egyéb, különösen indokolt esetben. Ez a szolgálat alatt legfeljebb 15 munkanap lehet.

(3) A rendkívüli szabadság alapjául szolgáló körülményt a szolgálatot teljesítőnek igazolnia kell.

29. § A 27-28. §-okban meghatározott szabadság időtartamába a lakóhely és a foglalkoztatás helye közötti utazás napja nem számít be.

A polgári szolgálatot teljesítőt megillető illetmény

30. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőnek a rendfokozat nélküli sorkatonáéval megegyező összegű havi illetmény jár, amit havonta egy összegben, a foglalkoztatónál meghatározott bérfizetési napon kell kifizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetmény levonással nem terhelhető.

(3) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő részére tartósan kiemelkedő munkájáért jutalmat állapíthat meg. Ennek összege a szolgálat alatt nem haladhatja meg a sorkatonai szolgálat helyett vállalt, polgári szolgálat esetében a havi illetmény összegének tizenötszörösét, a tartalékos katonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálat esetében a havi illetmény összegének hatszorosát.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti juttatások személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek.

A polgári szolgálatot teljesítő elhelyezése

31. § A polgári szolgálatot teljesítőt - kérelmére - díjtalan elhelyezés vagy a foglalkoztatóval történő megállapodás alapján lakhatási hozzájárulás illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata.

A polgári szolgálatot teljesítőt megillető egyéb juttatások

32. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítőnek munkaruhát köteles biztosítani.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőt saját ruhájának használatáért havi térítés illeti meg, amelynek mértéke a közalkalmazotti illetménypótlék alapjaként külön törvényben meghatározott összeg húsz százaléka, amelyet a havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

33. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő részére kérelmének megfelelően a foglalkoztató napi háromszori díjtalan étkezést vagy a (3) bekezdés szerinti költségtérítést köteles biztosítani.

(2) Éjszakai munka esetén, valamint, ha az egy napon végzett túlmunka időtartama a négy órát eléri, a foglalkoztató legalább további egy díjtalan étkezést vagy annak megfelelő költségtérítést köteles biztosítani.

(3) A polgári szolgálatot teljesítőt szabadságának idejére, valamint a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a sorkatonákra mindenkor érvényes alap élelmezési pénznormával azonos költségtérítés illeti meg. Ennek mértékéről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti természetbeni étkeztetést legalább a foglalkoztató szervvel munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állók étkeztetésénél (személyzeti étkeztetésénél) alkalmazott élelmezés nyersanyag-minimumok szerint kell biztosítani.

34. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőt a szolgálat teljesítésével összefüggő megjelenési kötelezettségének teljesítése esetén - ideértve a szolgálat megkezdése céljából a foglalkoztató székhelyére, illetőleg a képzés helyére való utazást is - utazási költségtérítés illeti meg.

(2) A szolgálat megkezdése előtti utazási költségeket a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ, a szolgálat megkezdése utáni utazási költségeket pedig a foglalkoztató fedezi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítésen kívül - a sorkatonáéval megegyezően - a foglalkoztató köteles megtéríteni a nőtlen polgári szolgálatot teljesítő számára évi 6, a nős polgári szolgálatot teljesítő számára pedig évi 24 alkalommal a foglalkoztató székhelye és a polgári szolgálatot teljesítő tényleges lakóhelyére történő helyközi utazás költségét.

(4) Ha a polgári szolgálatot teljesítő a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről a foglalkoztatóhoz közforgalmú közlekedési eszközzel jár be, a havi utazási bérlet árát részére a foglalkoztató megtéríti.

(5) A polgári szolgálatot teljesítő helyi utazása ingyenes.

35. § (1) A polgári szolgálatra jogosult a polgári szolgálatra történő felhívása esetén egyszeri szolgálati segélyre jogosult, amelyet a szolgálat megkezdése előtt a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ folyósít.

(2) A szolgálati segélyre megfelelően alkalmazni kell a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 143. §-ának (2) és (3) bekezdését, valamint 144. §-ának (1) bekezdését.

(3) A szolgálati segélyből - a gyermektartási díj kivételével - semmiféle tartozás nem vonható le.

36. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátása esetén - szociális helyzete, egészségi állapota, végzett munkája figyelembevételével - egyszeri pénzjuttatásban (elbocsátási segély) részesíthető.

(2) Az elbocsátási segély összege a polgári szolgálatot teljesítő havi illetményének másfélszeresétől az ötszöröséig terjedhet.

(3) Az elbocsátási segély levonással nem terhelhető.

37. § A polgári szolgálat teljesítésének ideje alatt, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésével összefüggő baleset vagy betegség következtében a polgári szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt, továbbá az elbocsátás után egy éven belül elhunyt polgári szolgálatra jogosult eltemettetéséhez a munkaügyi központ a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint hozzájárul, feltéve, hogy a foglalkoztató anyagi felelőssége nem állapítható meg.

38. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő esetében megfelelően alkalmazni kell a Hvt. 136-141. §-át, 142. §-ának (2) bekezdését, 145-160. §-át, 167., 169. §-át, 172. §-ának (6) bekezdését, 174. §-át, 178. §-át, 181-187. §-át.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőt a társadalombiztosítási ellátások szempontjából honvédelmi kötelezettséget teljesítő személynek kell tekinteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál állományilletékes parancsnok alatt a foglalkoztató szerv vezetőjét, a hadkiegészítő parancsnokság alatt a munkaügyi központot, a katonai egészségügyi felülvizsgáló bizottság alatt a munkaügyi központ által kijelölt egészségügyi intézetet, a Honvédelmi Minisztérium alatt a Munkaügyi Minisztériumot kell érteni.

(4) A polgári szolgálatot teljesítőt megilleti mindaz a kedvezmény, amelyet a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy részére külön jogszabály meghatároz.

A polgári szolgálat félbeszakítása

39. § (1) Félbe kell szakítani a polgári szolgálatát annak a személynek,

a) akinek a polgári szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegségét, valamint átmeneti egészségi fogyatékosságát a polgári szolgálat teljesítése alatt állapították meg, a betegség, illetőleg a fogyatékosság megszűnéséig,

b) akinek családfenntartói kötelezettsége [14. § (1) bekezdés] a polgári szolgálat megkezdését követően következett be, e kötelezettsége fennállásáig,

c) akinek előzetes letartóztatását rendelték el, az eljáró szerv javaslatára azonnal, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára hallgatónak vettek fel, tanulmányai befejezéséig,

e) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, szabadulásáig,

f)[4] akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma megszűnésének időpontját követő 30 napig.

(2) A polgári szolgálatot az (1) bekezdés a)-d) pontja esetén az erre okot adó körülmény megállapítását követően azonnal, az e) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az f) pont esetén a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell félbeszakítani.

(3) A félbeszakítás kérelemre, illetőleg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a foglalkoztató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ kezdeményezésére történik. A kérelemhez csatolni kell a félbeszakítás okát bizonyító okiratot.

(4) A polgári szolgálatnak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő félbeszakítása esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A polgári szolgálat félbeszakításával kapcsolatos eljárásra a 19-20. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A fegyelmi felelősség

40. § (1) A polgári szolgálattal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) áthelyezés más munkakörbe,

c) áthelyezés más foglalkoztatóhoz,

d) a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása.

(2) A fegyelmi jogkört a foglalkoztató vezetője gyakorolja. Áthelyezés más foglalkoztatóhoz, valamint a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása fegyelmi büntetést azonban - a foglalkoztató vezetőjének javaslatára - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központ szabja ki.

41. § (1) Áthelyezés történhet a munkaügyi központ illetékességi területén kívüli foglalkoztatóhoz is.

(2) Az áthelyezés más munkakörbe vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés határozott időre, vagy a szolgálat további tartamára szabható ki.

(3) Áthelyezés más munkakörbe vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónapra felfüggeszthető.

(4) Ha a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje eredményesen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha a polgári szolgálatot teljesítő fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetés kiszabására került sor, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

42. § (1) Az áthelyezés más munkakörbe fegyelmi büntetéssel sújtott polgári szolgálatot teljesítő hat hónapig, az áthelyezés más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetéssel sújtott polgári szolgálatot teljesítő pedig egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez idő alatt jutalomban, jutalomszabadságban nem részesíthető. Ez a szabály nem érinti a fegyelmi büntetés kiszabása előtt megállapított kedvezményeket.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a polgári szolgálatot teljesítőt jó munkája és példamutató magatartása alapján az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt mentesítheti a fegyelmi büntetés hatálya alól.

43. § Annak a polgári szolgálatot teljesítőnek a polgári szolgálata időtartamát, aki a szolgálat teljesítését igazolatlanul elmulasztja - fegyelmi büntetésként - annyiszor három munkanappal kell meghosszabbítani, ahány munkanapnak az igazolatlan távollét időtartama megfelel.

44. § (1) A fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozatban szabja ki. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától egy, elkövetésétől pedig hat hónap már eltelt.

(2) A fegyelmi eljárás során biztosítani kell, hogy a polgári szolgálatot teljesítő védekezését előterjeszthesse, továbbá fel kell deríteni a javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a polgári szolgálatot teljesítőt személyesen meg kell hallgatnia.

(3) A fegyelmi eljárás során a polgári szolgálatot teljesítővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetőséget kell részére biztosítani, hogy észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, valamint az ügy iratait megtekinthesse. A polgári szolgálatot teljesítő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

45. § (1) A fegyelmi eljárást - kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás folyik - a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni.

(2) A fegyelmi eljárás lefolytatását, illetőleg a büntetés kiszabását nem akadályozza, ha az elkövető alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő.

(3) A fegyelmi határozatot az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül közölni kell a polgári szolgálatot teljesítővel.

46. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő a határozat közlésétől számított nyolc napon belül - a fegyelmi jogkört gyakorló útján - a 40. § (2) bekezdése szerint illetékes munkaügyi központhoz, ha pedig a határozatot a munkaügyi központ hozta, a Munkaügyi Minisztériumhoz kérelmet nyújthat be a határozat felülvizsgálata érdekében.

(2) A kérelmet és a fegyelmi iratokat három napon belül fel kell terjeszteni, és azt tizenöt napon belül kell elbírálni.

47. § (1) A kérelmet elbíráló szerv a fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy - ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem derítette fel a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló körülményeket - a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására utasítja.

(2) A határozat megváltoztatása esetén a fegyelmi büntetés nem súlyosbítható.

(3) A döntésről a polgári szolgálatot teljesítőt és a fegyelmi jogkör gyakorlóját nyolc napon belül határozattal kell értesíteni.

48. § (1) Fegyelmi büntetést a jogerős határozat alapján lehet végrehajtani.

(2) A fegyelmi büntetés végrehajtása a szolgálati viszony megszűnése után nem folytatható.

(3) A fegyelmi büntetéseket a fegyelmi jogkör gyakorlója nyilvántartja.

Anyagi felelősség

49. § A polgári szolgálatot teljesítő és a foglalkoztató a polgári szolgálat keretében egymásnak okozott kárért való anyagi felelősségére az Mt. - munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó - szabályait kell alkalmazni azzal, hogy átlagkereseten a polgári szolgálatot teljesítőnek a 30. § (1) bekezdésben meghatározott illetményét kell érteni, továbbá a polgári szolgálatot teljesítő kártérítésre kötelezése a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.

Elbocsátás a polgári szolgálatból

50. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőt a polgári szolgálat időtartamának letöltése után, valamint a (3) bekezdésben és a 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a polgári szolgálatból el kell bocsátani. Erről a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hoz határozatot.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő számára a polgári szolgálat teljesítését a szolgálatból történő elbocsátáskor a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ írásban igazolja.

(3) A polgári szolgálatot teljesítőt, az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően a következő időpontokban kell elbocsátani:

a) ha második gyermeke a polgári szolgálat alatt született, és hat hónap szolgálatot már teljesített a gyermek születésekor, ez utóbbi feltétel hiányában a polgári szolgálat hat hónapjának elteltével,

b) ha megszületett a harmadik gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül azonnal, továbbá

c) ha a polgári szolgálatra való alkalmatlanságát állapították meg, azonnal.

(4) A 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ a polgári szolgálat befejezési időpontjától legalább harminc nappal korábban értesíti a foglalkoztatót, a polgári szolgálatot teljesítőt és annak munkáltatóját.

A polgári szolgálattal összefüggő viták

51. § (1) A foglalkoztató és a polgári szolgálatot teljesítő között, a polgári szolgálattal összefüggő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitát az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ bírálja el. Az eljárás kérelem alapján indul.

(2) Nem nyújtható be kérelem olyan intézkedéssel szemben, amelyet a foglalkoztató mérlegelési jogkörében hozott, kivéve annak jogszerűsége tekintetében.

(3) A polgári szolgálattal kapcsolatos igény elévülésére az Mt. szabályai az irányadók.

52. § (1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos ügyben folytatott eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályait e törvény szabályainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(3) Illetékmentes az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás, továbbá az ilyen eljáráshoz szükséges irat.

A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatok

53. § A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatokat a Munkaügyi Minisztérium és a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ látja el.

54. § (1) A polgári szolgálatra jogosultról a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ a polgári szolgálati viszony fennállása alatt a következő adatokat tartja nyilván:

a) név,

b) anyja neve,

c) születési hely, év, hó, nap,

d) TAJ-szám,

e) családi állapota,

f) gyermekeinek száma,

g) lakóhely vagy tartózkodási hely,

h) telefonszám,

i) szakképzettsége,

j) foglalkozása,

k) a polgári szolgálatot engedélyező határozat száma,

l) teljesített-e katonai szolgálatot, a szolgálat teljesítésének kezdő és befejező időpontja.

(2) A munkaügyi központ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a munkaügyi központok, a Munkaügyi Minisztérium, a foglalkoztató, a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság, továbbá a polgári szolgálatra jogosult orvosi vizsgálatát végző szerv részére továbbíthatja.

55. § (1) A polgári szolgálat teljesítését a személyi igazolványt kiegészítő, melléklet szerinti adatlap igazolja.

(2) Az adatlapokat a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ állítja ki, és adja át a polgári szolgálatot teljesítőnek.

56. § A Munkaügyi Minisztérium évente tájékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot a polgári szolgálattal kapcsolatos tapasztalatairól.

57. § (1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályok megtartását a Munkaügyi Minisztérium, valamint a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ ellenőrzi

a) a polgári szolgálatot teljesítő ellátásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését,

b) a polgári szolgálat teljesítésének jogszerűségét, valamint

c) a foglalkoztatótól kapott tájékoztatás alapján, a polgári szolgálat megkezdésének elmulasztása, vagy szolgálati kötelezettség súlyos megsértése esetén értesíti az illetékes ügyészséget.

(3) A Munkaügyi Minisztérium felügyeli a munkaügyi központoknak a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása során végzett tevékenységét.

(4) A Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a polgári szolgálatra vonatkozó jogszabályok betartását.

A polgári szolgálatot teljesítőkkel kapcsolatos költségek elszámolása

58. § (1) A polgári szolgálatot teljesítővel kapcsolatban felmerülő kiadásokat (30-36. §), azok jellegének megfelelően a munkaügyi központra, a Munkaügyi Minisztériumra, illetőleg a foglalkoztató szervre vonatkozó számviteli és gazdálkodási jogszabályok alapján kell elszámolni.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőkkel kapcsolatban felmerülő költségeket - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a foglalkoztató szerv viseli.

(3) A foglalkoztató kérelmére - meg kell téríteni a 30. § (1) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében meghatározott költségeket.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központhoz kell benyújtani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kérelem teljesítésének, valamint a polgári szolgálatot teljesítőnek a szolgálat teljesítésével összefüggésben, a szolgálat megkezdése előtt felmerült utazási költségeinek, valamint a 34-37. §-ban foglaltaknak a munkaügyi központokat terhelő kiadásait a Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között, elkülönítetten kell megtervezni, és normatív finanszírozás keretén belül a munkaügyi központok részére biztosítani.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott, a megyékben felmerülő költségtérítéseket a Munkaügyi Minisztérium a munkaügyi központok részére közvetlenül biztosítja.

59. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - arra a polgári szolgálatra jogosultra kell alkalmazni, aki a polgári szolgálatot a hatálybalépését követően kezdi meg.

(2) A törvény 2. §-ának b)-d) pontját, 3. §-át, 4. §-ának (3) bekezdését, 9. §-át, 19. §-át, 20. §-át, 30. §-át, 31-34. §-át, 36-39. §-át, 49-56. §-át a hatálybalépését megelőzően megkezdett polgári szolgálatra is alkalmazni kell.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hvt. 118. §-a, 119. §-ának (1) bekezdése, a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII. 7.) MT rendelet , valamint a módosításáról rendelkező 155/1993. (XI. 11.) Korm. rendelet, a 15/1997. (I. 30.) Korm. rendelet és a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII. 7.) MT rendelet végrehajtásával összefüggő egyes felügyeleti és nyilvántartási szabályokról rendelkező 6/1990. (III. 23.) ÁBMH rendelkezés.[5]

(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a polgári szolgálat alatti oktatásra, a szolgálati és az elbocsátási segélyre, a lakhatási hozzájárulásra, az utazási költségtérítésre, valamint a polgári szolgálatot teljesítő halála esetén, az eltemettetéséhez történő hozzájárulásra vonatkozó részletes szabályokat.

(5)[6] Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy a sorkatonai szolgálatra történő behívás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodóan rendeletben meghatározza a polgári szolgálat teljesítésére történő felhívás időpontját, valamint rendelkezzen a polgári szolgálat teljesítésének szüneteléséről.

60. § (1) A Hvt. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokhoz vagy a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetőleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell."

(2) A Hvt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt."

(3) A Hvt. 116. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel."

(4) A Hvt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"120. § A polgári szolgálatra e törvény rendelkezéseit a polgári szolgálatról szóló külön törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi XXI. törvényhez

ADATLAP

a polgári szolgálatot teljesítők részére

Sorszám:

Érvényes az ................. számú személyi igazolvánnyal.

Az adatlap a polgári szolgálatot teljesítőket megillető, a sorkatonákéval megegyező kedvezmények igénybevételére jogosít.

Név: ................................................

Születési hely, év, hó, nap: ........................

Szolgálatot engedélyező határozat száma: ............

Érvényes

199...........-től

6 hónapig

P. H.

Érvényes

199...........-től

6 hónapig

P. H.

Érvényes

199...........-től

6 hónapig

P. H.

Érvényes

199...........-től

6 hónapig

P. H.

A foglalkoztató neve: .................................

A szolgálat ideje: ...............-tól .............-ig

A szolgálat helye: ....................................

A foglalkoztató neve: .................................

A szolgálat ideje: ...............-tól .............-ig

A szolgálat helye: ....................................

A foglalkoztató neve: .................................

A szolgálat ideje: ...............-tól .............-ig

A szolgálat helye: ....................................

...............199.............hó......nap

P.H.

...................................

megyei (fővárosi) munkaügyi központ