75/1989. (VII. 7.) MT rendelet

a polgári szolgálatról[1]

A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 26/A. §-ának (3) bekezdésében és 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §[2] (1) A polgári szolgálat a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjai alá nem tartozó, belföldi székhelyű szervezetnél teljesíthető.

(2) A polgári szolgálatot elsősorban egészségügyi vagy szociális jellegű, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi célú munkavégzéssel kell teljesíteni.

(3) A polgári szolgálatot teljesítő az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vállalkozási tevékenységének keretében nem foglalkoztatható.

2. § (1) A polgári szolgálati kötelezettség magában foglalja:

a) a megjelenési kötelezettséget és

b) a szolgálat teljesítésének kötelezettségét.

(2) A megjelenési kötelezettség alapján a szakigazgatási szerv [4. § (3) bekezdés] felhívására orvosi vizsgálaton vagy gyógykezelésen kell megjelenni.

A polgári szolgálat időtartama

3. § (1)[3] A sorkatonai szolgálat helyett engedélyezett polgári szolgálatot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a legkorábban a 18. életév betöltését követően, legkésőbb annak az évnek a december 31. napjáig kell megkezdeni, amelyben a polgári szolgálatot teljesítő a 23. életévét betölti.

(2) Az a polgári szolgálatot teljesítő

a) akinek a szolgálat teljesítése iránti kérelmével kapcsolatos eljárás az (1) bekezdésben meghatározott idő után fejeződött be;

b) aki szolgálathalasztásban részesült, illetőleg

c) akinek a szolgálat teljesítését félbeszakították, annak az évnek a december 31. napjáig kötelezhető a polgári szolgálat megkezdésére (folytatására), amelyben a 28. évét, ha a szolgálathalasztásra, vagy a szolgálat félbeszakítására tanulmányi ok miatt kerül sor, a 30. életévét betölti.

(3)[4] A tartalékos katonai szolgálat helyett engedélyezett polgári szolgálat legkésőbb annak az évnek a december 31. napjáig kezdhető meg, amelyben a polgári szolgálatot teljesítő az 50. életévét betölti.

4. § (1) A polgári szolgálat az azt teljesítő személynek a foglalkoztatónál [6. § (1) bekezdés] munkavégzés céljából történő megjelenésével kezdődik.

(2) A polgári szolgálat időtartamába nem számít be az igazolatlan távollét és a szolgálat félbeszakítása.

(3)[5] A foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács vb. munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) a polgári szolgálat várható befejezési időpontjáról legalább harminc nappal korábban értesíti a foglalkoztatót, a polgári szolgálatot teljesítőt és annak munkáltatóját.

A polgári szolgálat teljesítésének helye

5. §[6] (1) A polgári szolgálat teljesítését engedélyező szerv e döntésről értesíti a szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot.

(2)[7] Azokat a munkáltatókat, amelyeknél a polgári szolgálat teljesíthető, az 1. §-ban foglaltakra tekintettel a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), illetőleg egyéb érintett szervezetek javaslatára a Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásba veszi.

(3)[8] A Munkaügyi Minisztérium értesíti a munkaügyi központokat a nyilvántartásba vett munkáltatókról.

6. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy részére a foglalkoztatót az állandó lakóhely szerint illetékes szakigazgatási szerv jelöli ki.

(2) A foglalkoztató kijelölésére irányuló kérelmet a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy egészségi, családi állapotától, szakképzettségétől, szociális helyzetétől és egyéb méltányolható körülményeitől függően kell figyelembe venni.

(3)[9] A nyilvántartásba vett foglalkoztató csak abban az esetben tagadhatja meg a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy foglalkoztatását, ha nincs nála olyan munkakör, amelynek ellátására a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy alkalmas.

(4)[10] Ha a nyilvántartásba vett foglalkoztató kellő indok nélkül tagadja meg a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy foglalkoztatását, a Munkaügyi Minisztérium törölheti a nyilvántartásból.

7. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére minden erre engedélyt kapott személyt be kell osztani úgy, hogy a szolgálat teljesítését lehetőleg egy éven belül lehessen megkezdeni.

(2) A polgári szolgálat teljesítésének kezdetéről - legkésőbb harminc nappal korábban - a foglalkoztató szerint illetékes szakigazgatási szerv hívja fel az érintett személyt.

(3) A felhívásban meg kell jelölni, hogy a polgári szolgálatot teljesítő mikor és hol jelentkezzen a szolgálat megkezdésére, fel kell hívni a figyelmét a szolgálat megtagadásának büntetőjogi következményére.

(4)[11] Nem kell a polgári szolgálat teljesítésére felhívni azt a személyt, akinek

a) legalább három gyermeke van; vagy

b) legalább két gyermeke van, és a polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább 12 hónap katonai szolgálatot teljesített.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában gyermek a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy saját háztartásában élő, 18 éven aluli vérszerinti, örökbe fogadott, mostoha gyermeke, továbbá olyan nevelt gyermeke, akit az engedélyezés előtt már legalább egy éve a saját háztartásában tart el.

Munkavégzés a polgári szolgálat keretében

8. § (1) A polgári szolgálat keretében történő munkavégzésre, ideértve a munkavédelmet is - az e jogszabályban meghatározott eltéréssel - a Munka Törvénykönyvét és végrehajtási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója alatt a foglalkoztató szerv vezetőjét, illetve az általa erre kijelölt személyt kell érteni.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő másodállást, mellékfoglalkozást és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A polgári szolgálatot teljesítő a munkavégzési kötelezettség alól csak a következő esetekben mentesül:

a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti;

b) elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;

c) kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött időre.

(4) A polgári szolgálatot teljesítő - fegyelmi büntetéstől eltekintve - másik foglalkoztatóhoz nem rendelhető ki.

(5) A polgári szolgálatot teljesítő részére a szakigazgatási szerv a 6. § megfelelő alkalmazásával - ideiglenesen vagy véglegesen - másik foglalkoztatót jelölhet ki.

A polgári szolgálatot teljesítő munkaideje és szabadsága

9. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő munkáját az általa ellátott munkakörre megállapított munkaidőben és munkarendben végzi.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő által végzett túlmunka, valamint ennek ellenértéke tekintetében a 10. §-ban foglalt eltérésekkel a Munka Törvénykönyvét és végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

10. § A polgári szolgálatot teljesítő részére az általa végzett túlmunka ellenértékeként a túlmunkával egyező időtartamú szabadidő jár. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a polgári szolgálatot teljesítő a készenlét vagy ügyelet időtartama alatt, illetőleg pihenőnapon, szabadnapon vagy munkaszüneti napon munkát végzett.

11. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőt minden a polgári szolgálat idejébe beszámító hónap után egy nap szabadság illeti meg.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő fegyelmezett magatartásáért, átlagosnál jobb munkateljesítményéért évenként legfeljebb tíz nap jutalomszabadságban részesíthető. A jutalomszabadság legkorábban hat szolgálatban töltött hónap elteltével adható.

(3) A szabadságot a munkajogi szabályok szerint kell kiadni.

12. § (1) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő részére - kérelmére - az alábbi esetekben alkalmanként legalább két nap rendkívüli szabadságot köteles engedélyezni:

a) a közeli hozzátartozó (szülő, nevelőszülő, nagyszülő, feleség, élettárs, gyermek, testvér) súlyos betegsége vagy halála esetén;

b) a szolgálatot teljesítő családját ért elemi csapás esetén;

c) a szolgálatot teljesítő gyermekének születésekor;

d) a szolgálatot teljesítő, valamint testvérének házasságkötésekor.

(2) Rendkívüli szabadság adható, az (1) bekezdésben nem említett egyéb, különösen indokolt esetben. Ez évente legfeljebb három nap lehet.

(3) A rendkívüli szabadság alapjául szolgáló körülményt igazolni kell.

13. § A 11. és a 12. §-okban meghatározott szabadság időtartamába a lakóhely és a foglalkoztató közötti utazás ideje nem számít be.

A polgári szolgálatot teljesítőt megillető illetmény

14. § (1)[12] A polgári szolgálatot teljesítőnek a rendfokozat nélküli sorkatonáéval megegyező összegű havi illetmény jár, amit havonta egy összegben, a foglalkoztatónál alkalmazott bérfizetési napon kell kifizetni.

(2)[13] A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő részére tartósan kiemelkedő munkájáért jutalmat állapíthat meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti juttatások bérjellegű egyéb költségnek minősülnek. E költségeket társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem terheli.

A polgári szolgálatot teljesítő elhelyezése

15. § A polgári szolgálatot teljesítőt - kérelmére - díjtalan elhelyezés illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata.

A polgári szolgálatot teljesítőt megillető egyéb juttatások

16. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő munkaruha és formaruha juttatására a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására vonatkozó szabályok rendelkezései alapján tarthat igényt.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőt saját ruhájának használatáért havi térítés illeti meg, amelynek összege 500 Ft.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségtérítésnek a polgári szolgálat első 12 hónapjára járó részét egy összegben előre, a polgári szolgálat megkezdésétől számított 30 napon belül kell kifizetni. A polgári szolgálat 13. hónapjától kezdődően a kifizetést havonta, az illetménnyel együtt kell teljesíteni.

17. § (1) A polgári szolgálatot teljesítő részére a foglalkoztató napi háromszori díjtalan étkezést biztosít. Ha a természetbeni étkezés nem biztosítható, a polgári szolgálatot teljesítőt a (3) bekezdés szerinti költségtérítés illeti meg.

(2) Éjszakai munka esetén, valamint ha az egy napon végzett túlmunka időtartama az öt órát eléri, a foglalkoztató legalább további egy díjtalan étkezést köteles biztosítani.

(3) A polgári szolgálatot teljesítőt szabadságának idejére a sorkatonákra vonatkozó élelmezési pénznormával azonos költségtérítés illeti meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti természetbeni étkeztetést a foglalkoztató szervvel munkaviszonyban álló dolgozók étkeztetésénél (személyzeti étkeztetésénél) alkalmazott élelmezési nyersanyag-normákkal kell biztosítani.

18. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőt a szolgálat teljesítésével összefüggő megjelenési kötelezettségének teljesítése esetén - ide értve a szolgálat megkezdése céljából a foglalkoztató székhelyére való utazást is - utazási költségtérítés illeti meg.

(2) A szolgálat megkezdése előtti utazási költségeket a szakigazgatási szerv, a szolgálat megkezdése utáni utazási költségeket pedig a foglalkoztató fedezi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítésen kívül - a sorkatonáéval megegyezően - a foglalkoztató köteles megtéríteni a nőtlen polgári szolgálatot teljesítő számára évi 6, a nős polgári szolgálatot teljesítő számára pedig évi 24 alkalommal a foglalkoztató székhelye és a polgári szolgálatot teljesítő tényleges lakóhelyére történő helyközi utazás költségeit.

(4)[14] Ha a polgári szolgálatot teljesítő a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről a foglalkoztatóhoz közforgalmú közlekedési eszközzel jár be, a havi utazási bérlet árát részére a foglalkoztató megtéríti.

19. § (1)[15] A polgári szolgálatot teljesítő esetében a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 6/1976. (III. 31.) MT rendelet 69. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a 100-102. §-aiban foglaltak kivételével.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőt a társadalombiztosítási ellátások szempontjából honvédelmi kötelezettséget teljesítő személynek kell tekinteni. A polgári szolgálat idejét katonai szolgálatban töltött időként kell figyelembe venni a nyugdíjra jogosító szolgálati idő számításánál.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál állományilletékes parancsnok alatt a foglalkoztatót, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság alatt a szakigazgatási szervet, a katonai egészségügyi felülvizsgáló bizottság alatt a szakigazgatási szerv által kijelölt egészségügyi intézetet, a Honvédelmi Minisztérium alatt a Munkaügyi Minisztériumot kell érteni.

A fegyelmi felelősség

20. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő polgári szolgálatot teljesítővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) soron kívüli szolgálatra beosztás,

c) áthelyezés más munkakörbe,

d) áthelyezés más foglalkoztatóhoz.

(2) A fegyelmi jogkört a foglalkoztató vezetője gyakorolja. Áthelyezés más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetést azonban - a foglalkoztató vezetőjének javaslatára - a szakigazgatási szerv szabja ki.

21. § (1) Soron kívüli szolgálatra beosztás a szolgálatot teljesítőre irányadó munkaidőn túl legfeljebb tíz munkanapban szabható ki, amit heti pihenőnapon, illetőleg munkaszüneti napon kell végrehajtani. Ezért szabadidő nem jár, egy hónapon belül egy pihenőnapot azonban biztosítani kell.

(2) Áthelyezés történhet a szakigazgatási szerv illetékességi területén kívüli foglalkoztatóhoz is.

(3) Áthelyezés más munkakörbe vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés határozott időre, vagy a szolgálat további tartamára szabható ki.

(4) Soron kívüli szolgálatra beosztás, áthelyezés más munkakörbe, vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónapra felfüggeszthető.

(5) Ha a polgári szolgálatot teljesítő a felfüggesztés tartama alatt elkövetett fegyelmi vétségért újabb fegyelmi büntetésben részesül, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

22. § (1) A soron kívüli szolgálatra beosztással, vagy más munkakörbe helyezéssel sújtott hat hónapig, a más foglalkoztatóhoz áthelyezett pedig egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez idő alatt jutalomban, jutalomszabadságban és más, a foglalkoztató által adható kedvezményben nem részesíthető.

(2) A polgári szolgálatot teljesítő jó munkája és példás magatartása alapján az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt mentesíthető a fegyelmi büntetés hatálya alól.

23. § Nem lehet fegyelmi büntetést kiszabni, ha a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától három, elkövetésétől pedig hat hónap már eltelt.

23/A. §[16] (1) A fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozatban szabja ki. Az eljárás során biztosítani kell, hogy a polgári szolgálatot teljesítő védekezését előterjeszthesse, továbbá fel kell deríteni a javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a polgári szolgálatot teljesítőt személyesen meg kell hallgatnia.

(2) A fegyelmi eljárás során a polgári szolgálatot teljesítővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetőséget kell részére biztosítani, hogy észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, valamint az ügy iratait megtekinthesse. A polgári szolgálatot teljesítő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

23/B. §[17] A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kérelem jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad.

24. § (1) A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni.

(2) A fegyelmi eljárás lefolytatását, illetőleg a büntetés kiszabását nem akadályozza, ha az elkövető alapos ok nélkül az eljárás alól kivonja magát.

(3) A fegyelmi határozatot az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül ki kell hirdetni.

25. § (1)[18][19] A polgári szolgálatot teljesítő a határozat kihirdetésétől számított nyolc napon belül - a fegyelmi jogkör gyakorlója útján - a munkaügyi központhoz, ha pedig a határozatot a munkaügyi központ hozta, a Munkaügyi Minisztériumhoz kérelmet nyújthat be a határozat felülvizsgálata érdekében.

(2) A kérelmet és a fegyelmi iratokat három napon belül fel kell terjeszteni, és azt tizenöt napon belül kell elbírálni.

26. § (1) A kérelmet elbíráló szerv a fegyelmi határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi.

(2) A határozat megváltoztatása esetén a fegyelmi büntetés nem súlyosbítható.

(3) A döntésről a polgári szolgálatot teljesítőt és a fegyelmi jogkör gyakorlóját nyolc napon belül határozattal kell értesíteni. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

27. § (1) Fegyelmi büntetést a jogerős határozat alapján lehet végrehajtani.

(2) A fegyelmi büntetés végrehajtása a szolgálati viszony megszűnése után nem folytatható.

(3) A fegyelmi büntetéseket a fegyelmi jogkör gyakorlója nyilvántartja.

28. §[20]

Anyagi felelősség

29. § A polgári szolgálatot teljesítő anyagi felelősségére a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A polgári szolgálattal összefüggő viták

30. § (1) A foglalkoztató és a polgári szolgálatot teljesítő között, a polgári szolgálattal összefüggő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitát az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a szakigazgatási szerv bírálja el. Az eljárás a szolgálatot teljesítő kérelme alapján indul.

(2) Nem nyújtható be kérelem olyan intézkedéssel szemben, amelyet a foglalkoztató mérlegelési jogkörében hozott.

(3) A polgári szolgálattal kapcsolatos igény elévülésére a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók.

A polgári szolgálat megkezdésének elhalasztása

31. § (1) A polgári szolgálat megkezdését a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegség vagy múló fogyatékosság esetén a felgyógyulásig, illetőleg a fogyatékosság megszűnéséig el kell halasztani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálathalasztásnak kérelemre van helye.

32. § (1) Az egészségi szolgálathalasztás iránti kérelmet a szakigazgatási szervhez kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell az egészségi állapotot igazoló iratokat.

(2) A kérelem alapján a szakigazgatási szerv szükség esetén elrendeli a polgári szolgálat teljesítésére jogosult ellenőrző egészségügyi vizsgálatát, s egyben kijelöli a vizsgálatot elvégző állami egészségügyi intézményt.

33. § (1) A szakigazgatási szerv az egészségi szolgálathalasztás engedélyezésével elrendelheti a polgári szolgálat teljesítésére jogosult kötelező gyógykezelését.

(2)[21] A gyógykezelést folytató egészségügyi intézményt illetékességi területén a megyei tanács egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) jelöli ki.

34. § (1) Az egészségi szolgálathalasztást legfeljebb egy évre lehet engedélyezni. A szolgálathalasztás letelte után a szakigazgatási szerv - az ellenőrző orvosi vizsgálat eredményétől függően - újabb egy évre a szolgálathalasztást meghosszabbíthatja.

(2) Ha a polgári szolgálat teljesítésére jogosult az állapota miatt, a meghosszabbított szolgálathalasztás eltelte után sem kezdheti meg a szolgálat teljesítését, a szakigazgatási szerv a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása céljából a lakóhely szerint illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságot keresi meg.

35. § (1) A szakigazgatási szerv megkeresése alapján a polgári szolgálat teljesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság elrendeli a jogosult katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának vizsgálatát. A vizsgálaton való megjelenésre a hadkötelesekre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során a polgári szolgálat teljesítésére jogosult katonai szolgálatra alkalmatlan minősítést kap, a szakigazgatási szerv - a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság erről szóló értesítése alapján - a polgári szolgálatból elbocsátja.

36. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a szolgálat teljesítését el kell halasztani, ha az erre jogosult a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, feleségét, élettársát vagy gyermekét egyedül tartja el, s erre kötelezhető más hozzátartozója nincs.

(2) A szolgálathalasztás engedélyezésének a polgári szolgálat teljesítésére jogosult vagy az eltartásra és gondozásra, ápolásra szoruló hozzátartozó kérelmére van helye.

(3) A szolgálathalasztást a lakóhely szerinti szakigazgatási szerv az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiadott családfenntartói hatósági igazolás alapján engedélyezi, egy évi időtartamra.

(4) A családfenntartói szolgálathalasztást évente meg lehet hosszabbítani.

37. § (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak, aki:

a)[22] a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében szereplő felsőoktatási intézményben, illetve a 101. §-a alapján külföldön felsőfokú tanulmányokat folytat, továbbá külföldi vagy magyar nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb annak az évnek a június 30. napjáig, amelyben a 30. életévét betölti;

b) a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy

c) a zeneművészeti szakközépiskola, az Állami Artistaképző Iskola vagy az Állami Balettintézet tanulója, abban az esetben is, ha már középiskolai végzettsége van, a tanulmányai befejezéséig;

d) a szakközépiskola vagy a szakmunkásképző iskola elvégzése után a szakmai gyakorlaton való részvételre köteles, az első szakmunkás, illetőleg a gyakorlati évének befejezéséig.

(2) A tanulmányi szolgálathalasztást a szakigazgatási szerv az oktatási intézmény igazolása alapján évenként engedélyezi.

38. § (1) Fontos közérdekből a polgári szolgálat teljesítését el lehet halasztani, ha az arra jogosult a halasztást kért időszakban az állami életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat.

(2) A szolgálathalasztást az indoknak megfelelő legrövidebb időtartamra, legfeljebb azonban egy évre lehet engedélyezni.

(3) A szolgálathalasztás az indok fennállása esetén évenként meghosszabbítható, legfeljebb azonban annak az évnek a június 30. napjáig, amelyben a polgári szolgálat teljesítésére jogosult a 28. életévét betölti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgálathalasztás iránti kérelmet a jogosult vagy a munkáltatója terjesztheti elő. A szolgálathalasztást a szakigazgatási szerv engedélyezi.

39. § (1) Fontos személyi érdekből - a polgári szolgálat teljesítésére jogosult kérelmére - kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezni lehet a polgári szolgálat elhalasztását. A kérelem alapjául szolgáló okot igazolni kell.

(2) A szolgálathalasztást a szakigazgatási szerv egy évre engedélyezi. Az engedély évenként meghosszabbítható, legfeljebb annak az évnek a június 30. napjáig, amelyben a polgári szolgálat teljesítésére jogosult a 28. életévét betölti.

A polgári szolgálat félbeszakítása

40. § (1) Félbe kell szakítani a szolgálatát annak, aki:

a) a szolgálat teljesítése alatt megbetegszik, s gyógyulásáig előre láthatóan 90 napnál hosszabb idő telik el;

b) a szolgálat teljesítése alatt válik családfenntartóvá;

c)[23] a 37. § (1) bekezdésében meghatározott tanulmányait a szolgálat teljesítése alatt kezdi meg;

d) a szolgálat teljesítése alatt jogerős szabadságvesztés büntetésének letöltésére köteles, továbbá

e)[24] akinek két gyermeke [7. § (5) bekezdés] van, a szolgálatban eltöltött 11 hónap elteltével, illetve három vagy több gyermek esetén azonnal.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megállapított ok miatt a szolgálat félbeszakításának csak akkor van helye, ha az ok megszűnését követően a polgári szolgálatot teljesítő a szolgálatát a 3. §-ban megállapított időben folytatni tudja.

(3) A polgári szolgálat teljesítését félbe lehet szakítani, ha a polgári szolgálatot teljesítő a szolgálat teljesítésének ideje alatt az állami életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport területén kiemelkedően fontos tevékenységet lát el.

(4) A polgári szolgálat félbeszakítását az (1) bekezdés a) és d) pontja esetén a foglalkoztató kezdeményezi, illetőleg a félbeszakításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a foglalkoztató útján előterjesztett kérelemre van helye. Egyebekben a félbeszakításra a szolgálathalasztásra megállapított szabályok az irányadók.

(5) A polgári szolgálatot teljesítőt - a szolgálat félbeszakításának alapjául szolgáló ok megszűnésétől - legfeljebb két éven belül a szolgálat folytatására kell kötelezni.

A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatok

41. §[25] (1)[26] A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatokat a Munkaügyi Minisztérium és a munkaügyi központ látja el.

(2)[27]

42. § (1) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) együttműködnek a Munkaügyi Minisztériummal a polgári szolgálat teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításában, javaslatot tesznek a polgári szolgálatot teljesítőket foglalkoztató munkáltatókra.

(2)[28][29] A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályok megtartását a Munkaügyi Minisztérium, valamint a munkaügyi központ ellenőrzi.

A polgári szolgálatot teljesítőkkel kapcsolatos költségek elszámolása

43. § (1)[30][31] A polgári szolgálatot teljesítővel kapcsolatban felmerülő kiadásokat [14-17. §, 18. § (2)-(3) bekezdés, a 19. § (1) bekezdésében hivatkozott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet 99. §-a] azok jellegének megfelelően a munkaügyi központra, valamint a foglalkoztató szervre vonatkozó számviteli és gazdálkodási jogszabályok alapján kell elszámolni.

(2) A polgári szolgálatot teljesítőkkel kapcsolatban felmerülő költségeket - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a foglalkoztató szerv viseli.

(3)[32][33] Az állami és az egyházi intézmény, valamint a társadalmi szervezet részére - kérelmére - meg kell téríteni a 14. § (1) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében és a 18. §-ban meghatározott költségeket.

(4)[34] A kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.

(5)[35] A (3) bekezdésben meghatározott kérelem teljesítésének, valamint a polgári szolgálatot teljesítőnek a szolgálat teljesítésével összefüggésben, a szolgálat megkezdése előtt felmerült utazási költségei anyagi fedezetét a Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között, elkülönítetten kell megtervezni és biztosítani.

44. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[36]