22/1997. (III. 19.) BM rendelet

a Határőrség hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állománya egészségügyi és jóléti ellátásáról

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 85. § (3) bekezdésére - a népjóléti miniszterrel és honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 44. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a Határőrség tényleges katonai állományába tartozó, hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állomány (a továbbiakban: sorállomány) jogosult igénybe venni a Határőrség egészségügyi szolgálatának ellátását.

(2) Az egészségügyi ellátásra való igényjogosultságot az (1) bekezdés szerinti sorállomány katonai igazolványával igazolja. A sorállomány fogorvosi ellátásának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

2. § (1) A sorállomány egészségügyi alap- és szakellátását a Határőrség egészségügyi szolgálata belügyi, honvédségi és polgári egészségügyi intézményekkel együttműködésben biztosítja.

(2) A Határőrség egészségügyi szolgálata az (1) bekezdés szerinti feladatai körében egészségügyi alapellátást biztosít.

Egészségügyi alapellátás

3. § (1) A sorállomány gyógyító és megelőző alapellátásáról (a továbbiakban együtt: egészségügyi alapellátás) a Határőrség állományába tartozó hivatásos, közalkalmazott (a továbbiakban együtt: csapatorvos) gondoskodik.

(2) A csapatorvossal nem rendelkező határőr szervezet igazgatója, ha a katonai szervezet állományának egészségügyi ellátása más katonai szervezet egészségügyi szolgálatához történő utalással nem oldható meg, az egészségügyi feladatok elvégzésére - orvosszakmai és pénzügyi rendelkezések betartásával - részfoglalkozású orvost alkalmazhat.

4. § Az egészségügyi alapellátást végző csapatorvos

a) végzi a sorállományú járóbetegek, illetve fekvőbetegek ellátását, ha gyógykezelésük kórházi ellátást nem igényel;

b) elbírálja a sorállomány szolgálatképességét, a beteg katonának külön jogszabályban meghatározottak szerint szolgálatmentességet, illetve egészségügyi szabadságot biztosít;

c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján OEP támogatásra jogosító vényen gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendel;

d) az ellátási körébe tartozó sorállományú beteget jogosult a belügyi gyógyintézetbe (BM Központi Kórház és Intézményei), illetve indokolt esetben a honvédségi, valamint polgári gyógyintézetbe beutalni;

e) a betegellátás érdekében jogosult rendelkezni a katonai szervezetnél rendszeresített sebesültszállító (mentő) gépjármű, szükség esetén az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mentő (betegszállító) gépjárműveinek igénybevételéről;

f) a sorállomány egészségvédelme érdekében elvégzi

- bevonuláskor a hadkötelesek általános orvosi szűrővizsgálatát és az egészségi alkalmasság minősítését,

- első fokon az ellátási körébe tartozó sorállomány közúti gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálatát,

- folyamatosan az általános gondozást, az egészségügyi kiképzést és az egészségnevelést,

- a katonai szolgálatot teljesítők védőoltását;

g) a megfelelő közegészségügyi-járványügyi viszonyok fenntartása érdekében rendszeresen ellenőrzi a sorállomány elhelyezését, kiképzési körletét, munkahelyét, valamint az ellátásukat biztosító létesítményeket, közműveket.

5. § A csapatorvossal nem rendelkező katonai szervezet részfoglalkozású orvosa a 4. § a)-e) és g) pontjaiban meghatározott feladatokat látja el, a szerződésben foglaltak szerint. A 4. § f) pontja szerinti feladatokat az egészségügyi szolgálattal rendelkező határőr szervezethez történő utalással vagy csapatorvos kirendelésével kell ellátni.

6. § Amennyiben a sorállományt lakáson vagy gyógyintézetben nem határőrségi állományú orvos nyilvánítja járóképtelen beteggé, illetőleg a gyógyintézet kibocsátja, vagy halála bekövetkezését állapítja meg, erről a beteg (elhunyt) szolgálati helyét vagy a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság ügyeleti szolgálatát haladéktalanul értesíteni kell.

Gyógyintézeti ellátás

7. § (1) A csapatorvos szakrendelésre, szakorvosi konzíliumra a működési helyéhez legközelebb lévő belügyi, honvédségi vagy polgári szakorvosi rendelőbe (rendelőintézetbe) utalja az ellátási körébe tartozó sorállományt.

(2) A sorállomány honvédségi gyógyintézetbe sürgős ellátás igénye esetén utalható be, polgári gyógyintézetbe csak akkor, ha a beteg a kialakult egészségi állapota következtében a belügyi vagy a honvédségi kórházakénál magasabb szintű szakellátás szükségessége merül fel. Ilyen beutalásra belügyi, illetve honvédségi kórházi szakfőorvos jogosult.

(3) A sorállományt a polgári gyógyintézetből belügyi vagy honvédségi kórházba kell áthelyezni, ha a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kerülhet sor, és további gyógykezelése a polgári kórházban már nem indokolt, illetve onnan történő elbocsátása és szállítása az egészségi állapotát hátrányosan nem befolyásolja.

Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb rendelkezések

Szűrővizsgálatok

8. § (1) A sorállomány egészségének, szolgálat-(munka-) képességének megtartása, illetőleg helyreállítása érdekében rendszeres orvosi szűrővizsgálatot kell végezni.

(2) Az egészséget veszélyeztető körülmények között szolgálatot teljesítő, illetőleg munkát végző sorállomány kötelező orvosi vizsgálatának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti feladatokat a Határőrség egészségügyi alapellátása keretében nem tudja elvégezni, úgy a vizsgálatokat a kijelölt belügyi egészségügyi intézményben, különösen indokolt esetben honvédségi vagy egyéb (polgári) egészségügyi intézményben kell elvégeztetni. A belügyi egészségügyi szolgálaton kívüli intézmények igénybevételére a BM Központi Kórház és Intézményei Egészségi Alkalmasságot Vizsgáló Osztályának állásfoglalása az irányadó.

(4) A (2) bekezdés alá nem tartozó sorállománynak az orvosi szűrővizsgálatát a csapatorvosi szolgálat a bevonuláskor köteles elvégezni. Az alapellátásban végzett vizsgálatokat szükség szerint szakorvosi vizsgálatokkal kell kiegészíteni.

(5) A szűrővizsgálaton a sorállomány köteles megjelenni.

Gyógyüdültetés

9. § (1) A hadköteles gyógyüdültetésre a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás esetén utalható be. A gyógyüdülés időtartama 14 nap.

(2) A gyógyüdülői beutalásra a Határőrség egészségügyi szolgálatának vezető főorvosa jogosult.

Közúti gépjárművezetői egészségi alkalmasság megállapítása

10. § (1) A sorállományú közúti gépjárművezetők egészségi alkalmasságának megállapítását az erre vonatkozó külön jogszabály és e rendelet szerint kell végezni.

(2) A csapatorvos végzi első fokon az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatot az 1. alkalmassági csoportba tartozóknál, továbbá az időszakos vizsgálatot a 2. alkalmassági csoportba tartozóknál.

(3) A másodfokú alkalmassági vizsgálatot a BM Központi Kórház és Intézményei keretén belül működő Egészségi Alkalmasságot Vizsgáló Osztály végzi. A döntésének felülvizsgálatát az Országos Munkaegészségügyi Intézettől lehet kérni.

Védőoltás

11. § (1) A sorállomány specifikus védettségét védőoltással kell biztosítani, illetve fokozni.

(2) A védőoltás a sorállomány számára kötelező. Ez alól egészségi okból, a védőoltást végző orvos adhat felmentést.

(3) A védőoltások rendjére a Határőrségnél is a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálata vezetőjének intézkedése az irányadó.

Betegek utaztatása, szállítása

12. § (1) A sorállomány egészségi okból, szolgálati helyéről történő mentéséhez, sürgős szállításához, illetve orvos által indokolt szállításához elsősorban a katonai szervezet sebesültszállító (mentő) gépjárművét kell igénybe venni. Ha e jármű bármely oknál fogva nem vehető igénybe, az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) járművét kell igénybe venni. A mentés kivételével az OMSZ igénybevételére csak orvos által indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Fertőző vagy arra gyanús beteg szállítása minden esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járművének igénybevételével történik.

Közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi ellátás

13. § A Határőrség szervezete közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi ellátását és annak felügyeletét a Határőrség egészségügyi szolgálata végzi, együttműködve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal.

Jóléti ellátás

14. § A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hadköteles katona parancsnoki segélyben részesíthető.

15. § Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére - az érdekképviseleti szerv véleményét figyelembe véve - esetenként legfeljebb az illetményalap 50%-ának megfelelő összegben segély folyósítását engedélyezheti.

16. § A segélykeretet negyedéves ütemezéssel az állományba tartozó hadkötelesek - tárgyév első napján meglévő - létszámára tekintettel kell megállapítani.

17. § A Határőrség országos parancsnoka a parancsnoki segély céljára jóváhagyott költségvetési előirányzat, illetőleg a jóváhagyott segélykeret terhére a rendkívüli súlyos helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetéséhez a belügyminiszter engedélye szükséges.

Záró rendelkezés

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.