261/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet

a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Tr.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Tr. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ugyancsak e rendelet alapján kell megvalósítani az intézményi felhalmozási kiadások között megtervezett beruházások, felújítások közül azokat, amelyek pénzügyi lebonyolítását a kiadási előirányzat címzettje a Kincstárral végezteti."

2. § (1) A Tr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A beruházások finanszírozásának alapja a finanszírozási alapokmány, a mellékletét képező létesítmény és gépjegyzék. Az okmányban a beruházás célját, megnevezését, összegszerűségét, anyagi-műszaki összetételét és pénzügyi előirányzatának forrásösszetételét fel kell tüntetni. A beruházás összköltségét az általános forgalmi adóval (áfa) együtt kell megállapítani. A finanszírozási alapokmányt a 6. számú melléklet szerint kell elkészíteni."

(2) A Tr. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Kincstár a finanszírozási alapokmány birtokában megnyitja a beruházás előirányzatát és a beruházóval finanszírozási szerződést köt."

3. § (1) A Tr. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kincstár a bejelentett szerződést nyilvántartásba veszi, amennyiben az tartalmában és összegszerűségében megfelel a finanszírozási alapokmányban foglaltaknak. Erről a szerződő feleket értesíti. A nyilvántartásba vétel biztosíték arra, hogy a szerződés szerint teljesített szolgáltatás számlázott ellenértékének kifizetése - a fedezetül kijelölt előirányzatok rendelkezésre állása esetén - nem ütközik akadályba.

(4) A Kincstár kifizetéseket a beruházás megvalósítására kötött szerződésben megállapított fizetési feltételek szerint, fizetési megbízások alapján, a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott, kincstári fizetési rendszer alkalmazásával teljesíti. Ha a kifizetés bejelentett szerződéshez kapcsolódik, erre a megbízáson hivatkozni kell; a szerződés-bejelentéshez nem kapcsolódó megbízás teljesítésének előfeltétele az is, hogy a számlázott beszerzés vagy szolgáltatás tárgya a finanszírozási alapokmánynak megfeleljen.

(5) A fizetési megbízásokhoz számlát (részszámlát) kell csatolni. A megbízás összegének meg kell egyeznie a számlában kimutatott (áfát is tartalmazó) vállalkozói járandóság összegével. Az átutalási megbízás közlemény részében fel kell tüntetni az áfa forrását. Ha a beruházó áfa alany, akkor ez csak saját forrás lehet."

(2) A Tr. 4. §-a a következő új (7) és (12) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdés (8)-(11) bekezdésre változik és az így átszámozott (8), (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Kincstár a költségvetési szerv részére Beruházási Előirányzat Felhasználási Keret (a továbbiakban: BEFK) Számlát nyit. A Kincstár a BEFK számlát csak azon kincstári ügyfelek részére nyit, amelyek kincstári költségvetéssel, vagyis önálló előirányzattal rendelkeznek. A számla nyitására, működésére vonatkozó feltételeket az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A számla fölött rendelkező közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet. Erre a számlára kell teljesíteni a saját és külső források befizetését. A számlatulajdonos az egyéb saját és/vagy külső forrás BEFK számlára történő átutalásáról, vagy átutaltatásáról a beruházás pénzügyi teljesítését megelőzően köteles gondoskodni. A saját forrás BEFK számlára történő átutalása a számlatulajdonos számlái közötti átvezetésnek minősül.

A külső forrás BEFK számlán való elhelyezése csak akkor tekinthető kiadás fedezeti résznek, ha ezen bevételi forrás jogcím szerinti rendezése előzetesen megtörtént.

A támogatás számlán történő jóváírása a kifizetésekkel egyidejűleg, a saját és idegen forrásrészek figyelembevételével történik.

(8) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott éves előirányzatok kezelésére a Kincstár a központi költségvetés jóváhagyását követően a teljes előirányzat-felhasználási keretet nyilvántartásba veszi. Az előirányzat-felhasználási keretet növeli a beruházó által a megvalósítandó beruházás finanszírozásához igénybe vett egyéb saját és külső forrás. Előzetesen szükséges a Kincstári költségvetésben nem tervezett többletbevételek megfelelő kiadási és bevételi előirányzat módosítása.

(10) A beruházás finanszírozására a tárgyévre jóváhagyott költségvetési előirányzatok a költségvetési év végéig vehetők igénybe. Az 1. § (2) bekezdés a)-e) alpontjaiban említett feladatok fedezeteként jóváhagyott beruházási előirányzatok év végi maradványát az államháztartásról szóló törvény előírásainak megfelelően kell rendezni.

(11) A központi beruházást megvalósító költségvetési szerv vagy fejezet saját nyilvántartásában a teljesítéseket a Kincstár a BEFK számlájáról készített számlakivonata alapján számolja el egyidejűleg előirányzat-felhasználási keret jóváírásként és a megfelelő kiemelt előirányzaton kiadásként.

(12) A pénzügyi lebonyolítás részletes szabályait a finanszírozási szerződés tartalmazza."

5. § A Tr. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beruházás akkor tekintendő befejezettnek, ha)

"a) a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség (saját kivitelező szervezetek elszámolásainak) ellenértékét a BEFK számla terhére elszámolták,"

6. § A Tr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A központi beruházásoknál a beruházó a 4. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó szerződés mellékleteként köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződéskötés a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak figyelembevételével történt."

7. § A Tr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Központi beruházás az olyan beruházási célú - egészében vagy részben - költségvetési előirányzatból megvalósuló fejlesztés, amelynek alapokmány-tervezetét a költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetője jóváhagyásra előterjeszti a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéhez (vagy megbízottjához), aki a konkrét anyagi-műszaki tartalmát meghatározza és megvalósítását engedélyezi a rendelkezésre álló előirányzatból

a) kiemelt jelentőségű beruházás, kiemelt jelentőségű beruházási célprogram az olyan állami feladatok ellátását szolgáló konkrét létesítmény, létesítménycsoport megvalósítása, vagy olyan elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának teljes helyreállítása, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,2%-át, illetőleg, amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít. A megvalósítását az Országgyűlés hagyja jóvá az illetékes miniszter által kidolgoztatott beruházási javaslat alapján. A javaslat főbb adatait és szöveges indoklását az 1., 2., és 3. számú mellékletek szerint kell a költségvetési törvényjavaslat mellékleteként az Országgyűléshez benyújtani. Az éves előirányzatot a központi költségvetésben kell elkülönítetten megtervezni;

b) beruházási célprogramban összefoglalt beruházások megvalósítandó célját (nevesítve) az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. A konkrét anyagi-műszaki tartalmat a miniszter határozza meg. Ezeket a beruházásokat a 4. számú melléklet szerint kell megtervezni;

c) egyéb központi beruházás az a beruházás, amelynek megvalósítandó célját a miniszter, konkrét anyagi-műszaki tartalmát a beruházó javaslatára - a finanszírozási alapokmány jóváhagyásával - a költségvetési törvényben szereplő cím, alcím felelőse határozza meg. Az 5. számú melléklettel összhangban, tételesen kell megjeleníteni azon beruházásokat, amelyek értékhatára meghaladja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény 95. §-a szerinti értékeket. Az értékhatárokat elérő vagy meghaladó beruházásokat a költségvetési törvény általános indoklása mellékletében tételesen is be kell mutatni. A megjelölt értékhatárokat el nem érő beruházások a 6. számú melléklettel összhangban, összevontan jelennek meg;

d) a lakásépítési beruházás és lakásépítési támogatás a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, illetve az állomány önerős lakástámogatását foglalja magába. A lakásépítési támogatás előirányzata a címnél, alcímnél az 5. számú melléklet szerint, összevontan jelenik meg."

8. § A Tr. 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú melléklete helyébe a jelen módosítás 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú melléklete lép.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Tr. 8. § hatályát veszti.

(2) Mindazon kincstári ügyfelek részére, akik 1997. december 31-i fordulónappal folyamatban lévő beruházással rendelkeznek a Kincstár e naptól részükre a BEFK számlát külön kérelem nélkül megnyitja.

(3) Azoknak a költségvetési intézményeknek, amelyeknek 1997. december 31-én nincs központi beruházási körbe tartozó beruházásuk, azok a BEFK számlájuk megnyitását a költségvetési fejezetükön keresztül kezdeményezhetik.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök