157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervre, a központi költségvetési szervre, és mindazon gazdálkodó szervezetre, amely a beruházását maga végzi, illetve megbízása alapján és irányítása mellett más szervvel végezteti és ehhez a központi költségvetés kiadásai között - a költségvetési fejezet döntése alapján - költségvetéssel rendelkezik, előirányzat-gazdálkodásra vonatkozó jogosultsággal ruházták fel, s a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfele.

(2) A rendeletet azon központi beruházások pénzügyi lebonyolítására kell alkalmazni, amelyek előirányzatát a központi költségvetésben

a) kiemelt jelentőségű beruházásként, kiemelt jelentőségű beruházási célprogramként,

b) beruházási célprogram keretében,

c) egyéb központi beruházásként,

d) lakástámogatásként,

e) lakásépítésként

hagyták jóvá.

(3)[1] Ugyancsak e rendelet alapján kell megvalósítani az intézményi felhalmozási kiadások között megtervezett beruházások, felújítások közül azokat, amelyek pénzügyi lebonyolítását a kiadási előirányzat címzettje a Kincstárral végezteti.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott beruházások finanszírozását 1996. január 1-jétől közvetlenül a Kincstár Beruházási Igazgatósága végzi.

Döntésre előkészített beruházások költségelőirányzatának megtervezése

2. § (1) Az 1. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott kategóriákba tartozó beruházások megvalósításának jóváhagyásához szükséges adatokat a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által kijelölt szervezetnek kell összegyűjtenie és ezek alapján figyelemmel a 9. § előírásaira összeállítást kell elkészítenie az 1-6. számú mellékletekben foglalt minták alapján.

(2) Az 1. § (2) bekezdés d)-e) pontjában megjelölt beruházások esetében a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője határozza meg azokat a szempontokat, irányelveket, amelyeknek kidolgozását a beruházási döntés meghozatalához szükségesnek ítéli.

A finanszírozási alapokmány

3. § (1)[2] A beruházások finanszírozásának alapja a finanszírozási alapokmány, a mellékletét képező létesítmény és gépjegyzék. Az okmányban a beruházás célját, megnevezését, összegszerűségét, anyagi-műszaki összetételét és pénzügyi előirányzatának forrásösszetételét fel kell tüntetni. A beruházás összköltségét az általános forgalmi adóval (áfa) együtt kell megállapítani. A finanszírozási alapokmányt a 6. számú melléklet szerint kell elkészíteni.

(2) Az előirányzatok igénybevételének ütemezését a finanszírozási alapokmányban (6. számú melléklet) évenként pontosítani kell.

(3) Az áfa-adóalany (az áfa visszaigénylésére, illetve levonására jogosult) beruházó beruházásának finanszírozásában a saját források előirányzatát is figyelembe kell venni, legalább a beruházással összefüggésben felmerült és levonható (visszaigényelhető) áfa erejéig.

(4) A jóváhagyott finanszírozási alapokmány (illetve esetleges módosításai) egy példányát a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - illetve az, akit erre írásban felhatalmaz - juttatja el aláírásával ellátva a Kincstárhoz.

(5) A finanszírozási alapokmány jóváhagyásával a beruházó a jóváhagyott mutatók megtartásáért való felelősség mellett jogot nyer a beruházás céljára éves ütemezésben juttatott költségvetési előirányzat felhasználására és kötelezettsége keletkezik arra, hogy a beruházási fedezet részét képező egyéb forrásokkal a központi költségvetésből az adott célra rendelkezésre álló beruházási előirányzatot megnövelje.

(6)[3] A Kincstár a finanszírozási alapokmány birtokában megnyitja a beruházás előirányzatát és a beruházóval finanszírozási szerződést köt.

Pénzügyi lebonyolítás

4. § (1) A beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések, illetve (saját vállalkozás esetében) az elszámolás alapját képező költségvetések egy példányát a beruházónak el kell juttatnia a Kincstárhoz, amennyiben a szerződéses szolgáltatás (saját vállalkozás) ellenértéke - az áfa összegét beszámítva - az 5 millió forintot meghaladja.

(2) Értékhatárra tekintet nélkül be kell jelenteni

a) azokat a szerződéseket - saját vállalkozásokat -, amelyekben a felek részszámlák alapján történő elszámolásban, vagy előleg-(ellátmány-)fizetésben egyeztek meg, illetve

b) a külkereskedelmi szerződések magyar nyelvű fordítását vagy olyan kivonatát, amely a pénzügyi jellegű rendelkezéseket hiánytalanul tartalmazza.

(3)[4] A Kincstár a bejelentett szerződést nyilvántartásba veszi, amennyiben az tartalmában és összegszerűségében megfelel a finanszírozási alapokmányban foglaltaknak. Erről a szerződő feleket értesíti. A nyilvántartásba vétel biztosíték arra, hogy a szerződés szerint teljesített szolgáltatás számlázott ellenértékének kifizetése - a fedezetül kijelölt előirányzatok rendelkezésre állása esetén - nem ütközik akadályba.

(4)[5] A Kincstár kifizetéseket a beruházás megvalósítására kötött szerződésben megállapított fizetési feltételek szerint, fizetési megbízások alapján, a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott, kincstári fizetési rendszer alkalmazásával teljesíti. Ha a kifizetés bejelentett szerződéshez kapcsolódik, erre a megbízáson hivatkozni kell; a szerződés-bejelentéshez nem kapcsolódó megbízás teljesítésének előfeltétele az is, hogy a számlázott beszerzés vagy szolgáltatás tárgya a finanszírozási alapokmánynak megfeleljen.

(5)[6] A fizetési megbízásokhoz számlát (részszámlát) kell csatolni. A megbízás összegének meg kell egyeznie a számlában kimutatott (áfát is tartalmazó) vállalkozói járandóság összegével. Az átutalási megbízás közlemény részében fel kell tüntetni az áfa forrását. Ha a beruházó áfa alany, akkor ez csak saját forrás lehet.

(6) A Kincstár a fizetési megbízásokat a rendelkezésre álló előirányzat erejéig teljesíti.

(7)[7] A Kincstár a költségvetési szerv részére Beruházási Előirányzat Felhasználási Keret (a továbbiakban: BEFK) Számlát nyit. A Kincstár a BEFK számlát csak azon kincstári ügyfelek részére nyit, amelyek kincstári költségvetéssel, vagyis önálló előirányzattal rendelkeznek. A számla nyitására, működésére vonatkozó feltételeket az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A számla fölött rendelkező közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet. Erre a számlára kell teljesíteni a saját és külső források befizetését. A számlatulajdonos az egyéb saját és/vagy külső forrás BEFK számlára történő átutalásáról, vagy átutaltatásáról a beruházás pénzügyi teljesítését megelőzően köteles gondoskodni. A saját forrás BEFK számlára történő átutalása a számlatulajdonos számlái közötti átvezetésnek minősül.

A külső forrás BEFK számlán való elhelyezése csak akkor tekinthető kiadás fedezeti résznek, ha ezen bevételi forrás jogcím szerinti rendezése előzetesen megtörtént.

A támogatás számlán történő jóváírása a kifizetésekkel egyidejűleg, a saját és idegen forrásrészek figyelembevételével történik.

(8)[8] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott éves előirányzatok kezelésére a Kincstár a központi költségvetés jóváhagyását követően a teljes előirányzat-felhasználási keretet nyilvántartásba veszi. Az előirányzat-felhasználási keretet növeli a beruházó által a megvalósítandó beruházás finanszírozásához igénybe vett egyéb saját és külső forrás. Előzetesen szükséges a Kincstári költségvetésben nem tervezett többletbevételek megfelelő kiadási és bevételi előirányzat módosítása.

(9)[9] A központi beruházások előirányzatai költségvetésen kívüli pénzügyi forrásokból év közben is növelhetők. Kiemelt jelentőségű beruházások előirányzatait csak az Országgyűlés módosíthatja. A finanszírozási alapokmányt ilyen esetekben módosítani kell.

(10)[10] A beruházás finanszírozására a tárgyévre jóváhagyott költségvetési előirányzatok a költségvetési év végéig vehetők igénybe. Az 1. § (2) bekezdés a)-e) alpontjaiban említett feladatok fedezeteként jóváhagyott beruházási előirányzatok év végi maradványát az államháztartásról szóló törvény előírásainak megfelelően kell rendezni.

(11)[11] A központi beruházást megvalósító költségvetési szerv vagy fejezet saját nyilvántartásában a teljesítéseket a Kincstár a BEFK számlájáról készített számlakivonata alapján számolja el egyidejűleg előirányzat-felhasználási keret jóváírásként és a megfelelő kiemelt előirányzaton kiadásként.

(12)[12] A pénzügyi lebonyolítás részletes szabályait a finanszírozási szerződés tartalmazza.

Beruházás lezárása

5. § (1) A beruházó köteles a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét és a Kincstárat a beruházás befejezéséről értesíteni.

(2) A beruházás akkor tekintendő befejezettnek, ha

a)[13] a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség (saját kivitelező szervezetek elszámolásainak) ellenértékét a BEFK számla terhére elszámolták,

b) a beszerzett, előállított vagyontárgyakat üzembe helyezték,

c) a számla kiegyenlítésére jogerős ítélettel le nem zárt peres eljárás következtében nem került sor.

(3) Az értesítést legkésőbb a befejezést követő év január 31-ig kell a Kincstárnak megküldeni, csatolva a beruházás üzembe helyezéséről kiállított okmányt (jegyzőkönyvet). Részletekben történő üzembe helyezés esetén csak az utolsó üzembe helyezésről készített okmányt kell megküldeni.

(4) A beruházás lezárása csak az (1)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítése után történhet meg.

Ellenőrzés

6. § (1) A beruházás megvalósítását a Kincstár a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenőrizheti, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda folyamatos és utólagos ellenőrzést végezhet.

(2) A Kincstár jogosult a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől (személyektől) az ellenőrzése során felvilágosítást kérni, a beruházással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy kivonatot kérni.

(3)[14] A Kincstár, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség irányítása alá tartozó fegyveres erők és rendvédelmi szervek ellenőrzése során ezen szervek tevékenysége sajátosságainak - különös tekintettel az állam- és szolgálati titok kezelésére - figyelembevételével jár el. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál az ellenőrzést végző személy csak előzetes írásbeli kérelem alapján kiállított engedéllyel, az abban megjelölt területre léphet be.

(4) A finanszírozási alapokmányban meghatározott cél megvalósításának veszélyeztetése esetén a Kincstár csak az okmány aláírója külön rendelkezésének megfelelően jegyez elő további szerződéseket és teljesít bejelentési kötelezettség alá nem eső szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi átutalásokat (előirányzat terhére történő átvezetéseket).

(5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben jelölt ellenőrzés során megállapítható, hogy a beruházó jogosulatlanul vett igénybe költségvetési előirányzatot, vagy azt rendeltetésellenesen használta fel, a Kincstár a jogszabályokon alapuló eljárást kezdeményez.

A közbeszerzések

7. §[15] A központi beruházásoknál a beruházó a 4. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó szerződés mellékleteként köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződéskötés a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak figyelembevételével történt.

Átmeneti rendelkezések

8. §[16]

Értelmező rendelkezések

9. § (1) Beruházás: immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

(2)[17] Központi beruházás az olyan beruházási célú - egészében vagy részben - költségvetési előirányzatból megvalósuló fejlesztés, amelynek alapokmány-tervezetét a költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetője jóváhagyásra előterjeszti a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéhez (vagy megbízottjához), aki a konkrét anyagi-műszaki tartalmát meghatározza és megvalósítását engedélyezi a rendelkezésre álló előirányzatból

a) kiemelt jelentőségű beruházás, kiemelt jelentőségű beruházási célprogram az olyan állami feladatok ellátását szolgáló konkrét létesítmény, létesítménycsoport megvalósítása, vagy olyan elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának teljes helyreállítása, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,2%-át, illetőleg, amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít. A megvalósítását az Országgyűlés hagyja jóvá az illetékes miniszter által kidolgoztatott beruházási javaslat alapján. A javaslat főbb adatait és szöveges indoklását az 1., 2., és 3. számú mellékletek szerint kell a költségvetési törvényjavaslat mellékleteként az Országgyűléshez benyújtani. Az éves előirányzatot a központi költségvetésben kell elkülönítetten megtervezni;

b) beruházási célprogramban összefoglalt beruházások megvalósítandó célját (nevesítve) az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. A konkrét anyagi-műszaki tartalmat a miniszter határozza meg. Ezeket a beruházásokat a 4. számú melléklet szerint kell megtervezni;

c) egyéb központi beruházás az a beruházás, amelynek megvalósítandó célját a miniszter, konkrét anyagi-műszaki tartalmát a beruházó javaslatára - a finanszírozási alapokmány jóváhagyásával - a költségvetési törvényben szereplő cím, alcím felelőse határozza meg. Az 5. számú melléklettel összhangban, tételesen kell megjeleníteni azon beruházásokat, amelyek értékhatára meghaladja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény 95. §-a szerinti értékeket. Az értékhatárokat elérő vagy meghaladó beruházásokat a költségvetési törvény általános indoklása mellékletében tételesen is be kell mutatni. A megjelölt értékhatárokat el nem érő beruházások a 6. számú melléklettel összhangban, összevontan jelennek meg;

d) a lakásépítési beruházás és lakásépítési támogatás a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, illetve az állomány önerős lakástámogatását foglalja magába. A lakásépítési támogatás előirányzata a címnél, alcímnél az 5. számú melléklet szerint, összevontan jelenik meg.

(3)[18] A beruházási tevékenység költségét, illetve a beszerzési ár tartalmát a számvitelről szóló törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó kormányrendelet határozza meg.

(4) A beruházásokkal kapcsolatos egyéb fogalmak és meghatározások tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozottak az irányadók.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet.

1. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[19]

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁS FŐBB ADATAI

1. Beruházás főbb adatai

2. Beruházásért felelős hatóság

3. Beruházó megnevezése

4. Ágazati irányító szerv

5. A beruházás telepítésének helye

6. Az előállított termék vagy szolgáltatás

7. A fejlesztés költségirányzata folyó áron (millió Ft-ban)

8. A beruházás megvalósításának időtartama

a) előkészítés

b) megvalósítás kezdete

c) beruházás befejezése

Javaslattevő minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv megnevezése:

A beruházás megnevezése:

2. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[20]

3. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[21]

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁS SZÖVEGES INDOKLÁSA*

(tartalmi vázlat)

1. A fejlesztés célja

2. Előzmények

2.1. Beruházás szükségességének indoklása

2.2. Beruházási javaslat és műszaki előkészítés

2.3. Szakmai viták összefoglalása

2.4. Állásfoglalások

3. A beruházás tervezett megvalósítása

3.1. A megvalósuló beruházás műszaki tartalma (létesítmény jegyzék)

3.2. A beruházás nemzetgazdasági jelentősége

3.3. A javasolt fejlesztés gazdaságossága, bázis és tervezett naturális mutatói

4. A beruházás költségigénye, előirányzatának pénzügyi forrásai

5. A beruházás anyagi-műszaki összetétele

6. Környezeti hatások leírása

7. A beruházás megvalósításával kapcsolatos feladatok

* a jóváhagyásra készített előterjesztési kivonat

4. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[22]

5. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[23]

6. számú melléklet a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelethez[24]