2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1] A rendelet hatálya a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító

a) állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre - a koncesszió körébe tartozó vízilétesítmények kivételével -, és

b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6/A. §-a szerinti nem állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre

terjed ki, amennyiben azok üzemeltetését a vízügyi igazgatóság vagy a vízügyi igazgatósággal kötött üzemeltetési szerződés alapján egyéb vízszolgáltató szervezet (a továbbiakban együtt: üzemeltető) látja el.

Az üzemeltetésre vonatkozó pályázat

2. §[2] (1)[3] A rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági vízszolgáltatást ellátó művek üzemeltetéséről a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) saját hatáskörben vagy - mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetésére vonatkozó pályázat kiírásával - egyéb vízszolgáltató szervezet útján gondoskodik.

(2) A nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a vízszolgáltató mű üzemeltetésével és fenntartásával járó alapvető feladatokat, az üzemeltetéssel összefüggő műszaki-gazdasági, szolgáltatási és pénzügyi feltételeket, így az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre vonatkozó ajánlatot is;

b) az üzemeltetés időtartamát;

c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét;

d) a pályázaton való részvétel feltételeit;

e) a pályázó induló vagyonának megkívánt mértékét vagy egyéb garanciális feltételeket;

f) az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok felsorolását;

g) a szolgáltatás ellenértéke megállapításának és megváltoztatásának feltételeit;

h) az üzemeltetéssel érintett ingatlanok és szolgalmak megjelölését;

i) az üzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségeit;

j) az üzemeltetéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi kötelezettségeket, továbbá az üzemeltetés várható környezeti hatásait;

k) a pályázat elbírálásának szempontjait, a döntéshozatal szabályait;

l) az eredménytelen pályázat megismétlésének feltételeit.

A pályázat elbírálása

3. § (1) A pályázat elbírálására az igazgatóság bizottságot hoz létre.

(2)[4] A bizottság tagjai az igazgatóság és a területi mezőgazdasági szakmai érdekképviseleti szervek képviselői.

(3)[5] Az igazgatóság vezetője - a bizottság véleményének figyelembevételével - a legjobb ajánlat benyújtóját választja ki a pályázat nyerteséül, akivel a vízszolgáltató mű üzemeltetésére határozott időtartamú üzemeltetési szerződést köt.

(4)[6] Ha a pályázat eredménytelen, ismételten nyilvános pályázat kiírására kerül sor. A második pályázat eredménytelensége esetén a vízszolgáltató művet az igazgatóság vagy az általa - szerződés alapján - megbízott üzemelteti. A megbízottnak az üzemeltetési szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag az üzemeltetéshez kapcsolódó közvetlen költségeket és ésszerű mértékű, az üzemeltetési szolgáltatással arányos megbízási díjat tartalmazhat.

(5) Amennyiben a vízszolgáltató művet az igazgatóság üzemelteti, az üzemeltetésből származó bevételnek a költségekkel csökkentett részét a mű fenntartására kell fordítania.

Az üzemeltetési szerződés

4. §[7]

A szolgáltatási szerződés

5. §[8] (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági vízhasználó (a továbbiakban: vízhasználó) a részére mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül szolgáltatási szerződést köt.

(2) A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot bejelentő vízhasználó a vízügyi hatósághoz történő bejelentést követően mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést köt a mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére.

A vízigény, az üzemeltetés és a vízhasználat

6. §[9] (1)[10] A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint

a) a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély vagy

b) rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén az illetékes vízügyi hatósághoz történt bejelentés

alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható.

(1a)[11] A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében - az igazgatóság véleménye alapján - az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.

(2)[12] A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének - annak hiányában az igazgatóságnak - tárgyévenként legkésőbb január 31. napjáig jelenti be. A vízhasználó a tárgyév január 1. napjától kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyre vonatkozó vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésekor, a vízhasznosítási idényen belül is bejelentheti, ha az 5. §-ban foglaltak szerint köti meg a szolgáltatási szerződést.

(3) A vízigény bejelentése során közölni kell:

a) a vízhasználó (megnevezését, címét) székhelyét;

b) a tervezett vízfelhasználás célját, időszakát és mennyiségét, az igényelt vízmennyiség alsó és felső határát (vízsugarat), valamint az engedélyezett éves vízmennyiséget;

c) a végleges vízjogi engedély számát, vízikönyvi számát;

d) az öntözendő terület, tógazdaság esetén a tóterület nagyságát;

e) a vízkivétel módjának, helyének meghatározását, továbbá a vízmérés módját;

f) az esetleges lecsapolás, vízbevezetés időpontjának, helyének és az elvezetni tervezett víz mennyiségének meghatározását;

g) az üzemnapló vezetésének helyét;

h) a vízátadás helyén engedélyezett minimum és maximum üzemvízszintet;

i) vízszolgáltatás igénybe vételének kezdetét, befejezését.

(4)[13] A mezőgazdasági vízszolgáltatást végző üzemeltető tájékoztatja a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat a tárgyévre érvényes vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig.

(5)[14] A vízhasznosítási idény öntözés esetén - az (5a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart, azonban az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.

(5a)[15] Ha a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot, az üzemeltető a vízhasználók - az igazgatóság hozzájárulásával történt - eltérő megállapodása hiányában

a) a tárgyév április 15. és szeptember 30. napja közötti időszakban az öntözési célú vízhasználatot,

b) a tárgyév október 1. és április 14. napja közötti időszakban a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetését

részesíti előnyben.

(6) A vízhasználó a tényleges vízhasználatot annak megkezdését megelőzően három nappal korábban köteles bejelenteni a vízszolgáltató területi képviselőjének.

7. § (1) Az üzemeltető a vízszolgáltató műveket és berendezéseket a vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzata szerint köteles üzemeltetni, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani.

(2)[16] A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzatának megléte, annak módosítása, amelyet az üzemeltető készít elő és az igazgatóság véglegesít.

(3)[17] Az üzemeltető és az igazgatóság a vízhasználó vízkivételi műveinek műszaki állapotát ellenőrizheti. Amennyiben azok a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak - vagy a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérnek és a vízhasználó az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget -, az igazgatóság kezdeményezheti a vízügyi hatóságnál a vízjogi engedély felülvizsgálatát.

(4)[18] Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy a vízszolgáltatás az éves vízelosztási tervben, valamint a szolgáltatási szerződésben meghatározott helyen, időben, mennyiségben és üzemi vízszinten, a jogszabály alapján elrendelt korlátozásoktól eltekintve, teljesíthető legyen.

(5) Az üzemeltető olyan minőségű vizet szolgáltat, amilyen a térség vízellátó rendszerében rendelkezésre áll. A víz minőségének - az üzemeltetéstől független körülményekre visszavezethető - megváltozásáért az üzemeltető nem felelős.

(5a)[19] A vízminőség mérhető jelentős romlása esetén az üzemeltető a vízhasználókat és az egyéb érintetteket haladéktalanul értesíti, akik a további vízelvételezést a saját felelősségükre folytathatják.

(6)[20] A szolgáltatott víznek a vízhasználat szempontjából hátrányos megváltozásával kapcsolatos feladatokat (ellenőrzés, tájékoztatási és beavatkozási kötelezettség), jogokat és kötelezettségeket az üzemeltető és a vízhasználó az üzemeltetési, valamint a szolgáltatási szerződésben állapítják meg.

(7) A többcélú és a kettős működésű vízszolgáltató művek üzemeltetése során a vízszolgáltatással, a belvízelvezetéssel és a védekezéssel, valamint a vízkészlet-gazdálkodással járó feladatok együttes ellátásának összehangolásáról az igazgatóság gondoskodik.

8. § (1)[21] Az öntözőtelepek, a rizstelepek, a tógazdaságok, valamint az egyéb vízhasználatok túlfolyó és leeresztésre kerülő vizeinek az állami tulajdonban lévő befogadóig (vízfolyás, belvízcsatorna) történő elvezetése a vízhasználó feladata.

(2)[22] A vízhasználó a vízelvezetésre irányuló szándékát, mennyiség és minőség megjelölése mellett, annak megkezdése előtt tíz nappal a befogadó üzemeltetőjének köteles bejelenteni. Amennyiben a bevezetett víz minősége alkalmatlanná tenné a további vízhasználatokat és lehetőség van hígítással az alkalmasságot elérni, a hígítás költségeit a vízhasználónak kell vállalnia. A vízelvezetés csak a befogadó üzemeltetőjének hozzájárulásával kezdhető meg. A befogadó üzemeltetésénél jelentkező többlet fenntartási vagy esetleges átemelési költség megtérítésének mértékére a vízhasználó és a befogadó üzemeltetőjének megállapodása az irányadó.

8/A. §[23] (1)[24] Az üzemeltető köteles megteremteni a térítésmentes vízbiztosítás lehetőségét a vízszolgáltatási egységre meghatározott hasznosítási idényen kívül a hasznosítható vízkészlet mértékéig azon mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználók számára, akik költségigény nélkül vállalják a vizek tározását, és továbbadás esetén legfeljebb a vízátadás közvetlen költségének mértékéig terjedő díjat számítanak fel a tényleges vízhasználónak.

(2) A vízminőség megőrzésének költségeit, a vízkivezetés és -kormányzás költségeit, a téli tározás esetleges többletköltségeit - így különösen jégmentesítés, rézsűvédelem - a mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználó köteles viselni.

A vízhasználat korlátozása

9. § (1) Amennyiben a vízszolgáltató mű útján felhasználható vízmennyiség természeti vagy elháríthatatlan okból csökken vagy a szolgáltatást rendkívüli és elháríthatatlan körülmények akadályozzák, ideértve a vízminőséget is, az igazgatóság a Vgtv. 15. §-ának (4)-(6) bekezdésében meghatározott feltételekkel, valamint az üzemeltetési szabályzat szerint a vízhasználatot korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásra különösen

a)[25] a vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó (júliusi vagy augusztusi 80%-os) vagy a vízkorlátozási tervekben meghatározott kisvízi mértékadó vízhozam természeti okokból előállt csökkenése,

b) rendkívüli vízszennyezés vagy üzemeltetési körülmény,

c) a vízszolgáltató művek üzemzavara

esetén kerülhet sor.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozásokból eredő károkért kártalanítás nem jár. Amennyiben a szolgáltatást a mű üzemeltetőjének szakszerűtlen tevékenysége miatt kell korlátozni, úgy a vízhasználó az üzemeltetővel szemben kártérítési igénnyel léphet fel.

(3a)[26] Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekre az üzemeltető vízkorlátozási tervet készít, amelyet az igazgatóságnak véleményezésre megküld.

(4)[27] A vízkorlátozást - mezőgazdasági vízhasználat esetén a vármegyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával egyeztetve - egyéb vízhasználatoknál pedig a vízhasználók és egyéb érdekeltek előzetes tájékoztatása mellett, az üzemeltető bevonásával, a vízkorlátozási terv figyelembevételével az igazgatóság rendeli el. Ha a vízkorlátozás több igazgatóság illetékességi területét érinti, a korlátozást az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeli el.

(5)[28] A vízkorlátozást a Vgtv. 15. § (5) bekezdésének megfelelően, mezőgazdasági célú vízhasználat esetén a vízjogi engedélyben meghatározott, egyidejűleg vételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva az alábbi, sorrendben fokozatosan alkalmazható intézkedésekkel kell végrehajtani:

a) a rendkívüli öntözési célú vízhasználat megszüntetése;

b) a vízpótló öntözések 30%-os csökkentése;

c) az öntözésre használt összes vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése;

d) a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;

e) a halastavak (áruhaltermelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;

f) a halastavak vízpótlásának az e) pontban rögzítetten felül további 20%-os csökkentése.

(6) A vízkorlátozás feloldása fordított sorrendben történik.

Vegyes és záró rendelkezések

10. § E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzők a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel kötelesek az igazgatóság részére adatot szolgáltatni.

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az öntözéshez és tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításáról szóló 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés, a mezőgazdasági vízhasznosítási főművek országos üzemeltetési szabályzatának kiadásáról, valamint a főművön kívüli mezőgazdasági vízhasználatok bejelentésének kötelezettségéről szóló 4/1983. (VÉ. 4.) OVH utasítás, valamint a mezőgazdasági vízhasználatok korlátozásáról szóló 13/1973. (VÉ. 13.) OVH utasítás hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépésekor és azt követően a fennálló üzemeltetési szerződés mindaddig hatályban marad, amíg a vízhasználók minimum 51%-a vagy az igazgatóság kezdeményezésére kiírt pályázatot követően új üzemeltetési szerződést kötnek.

(2a)[29] E rendeletnek a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 119/2012. (XI. 23.) VM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R.) megállapított rendelkezéseit a Mód. R. hatálybalépése napján fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell azzal, hogy a hatályos szerződéseket a Mód. R. hatályba lépését követő 30 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(3)[30]