16/2005. (VI. 10.) OM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el."
2. §
Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "2. § (1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi' nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.
(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."
3. §
Az R. 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve helyébe e rendelet melléklete lép.
4. §
(1) Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelet 2. és 3. §-a, valamint a melléklete, a 32/1998. (VII. 3.) MKM rendelet, a 2/1998. (VII. 24.) OM rendelet, a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelet, a 13/1999. (III. 8.) OM rendelet, a 19/2001. (VI. 20.) OM rendelet, az 58/2002. (XI. 29.) OM rendelet 1. és 2. §-a, a 3. § (2) bekezdése, 4. §-a, valamint a melléklete, a 14/2004. (V. 7.) OM rendelet, a 21/2004. (VII. 27.) OM rendelet, valamint az R. 4. §-a.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelethez
[2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez]
NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola - a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.
A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,
a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.
I. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FORMÁI
1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű oktatás,
b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,
c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,
d) cigány kisebbségi oktatás,
e) kiegészítő kisebbségi oktatás.
2. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés, oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás az A) 4., B) 4. és a C) 3. pontokban meghatározott eltérésekkel alkalmazható.
A) Az anyanyelvű oktatás
1. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.
2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát.
3. Ha az anyanyelvű oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be.
4. Az anyanyelvű oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
B) A kétnyelvű kisebbségi oktatás
1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.
2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.
3.A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti kötelező órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.
4. A kétnyelvű kisebbségi oktatási formában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a kisebbség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább 40%-ában. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
C) A nyelvoktató kisebbségi oktatás
1.A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
2.A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:
a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.
b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be.
3. A nyelvoktató kisebbségi oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására az e rendeletben meghatározott időkeretet a szakmai nyelv oktatására kell fordítani. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
D) A cigány kisebbségi oktatás
1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását.
2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.
3. a) A cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatása esetén a hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket - az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása című fejezet 2. a), b), illetve a 3. a) pontjában meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
b) Ha az iskolában nem folyik valamely cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra (pl. Ének-zene, Tánc és dráma; Vizuális kultúra stb.) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola.
E) A kiegészítő kisebbségi oktatás
A kiegészítő kisebbségi oktatás a kisebbségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja. Tartalmára és időkeretére a nyelvoktató kisebbségi oktatás előírásai érvényesek.
II. A KISEBBSÉGI OKTATÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapműveltségi vizsgára, valamint - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben.
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, és a kisebbségi népismeret tartalmát közös általános fejlesztési követelmények és kisebbségenként differenciált részletes követelmények határozzák meg. Az iskolák pedagógiai programjai e követelmények alapján az első évfolyamtól felmenő rendszerben készült.
Az iskola pedagógiai programja, a kisebbségi oktatás követelményei alapján készült helyi tanterveket az első évfolyamtól felmenő rendszerben tartalmazza.
Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a népismeret oktatásához szükséges részletes követelményekkel nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az e melléklet II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a kisebbségi népismeret általános fejlesztési követelményei alapján készíthető el.
A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom
1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.
2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.
3.Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.
a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az első évfolyamtól kezdődik.
b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a két nyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követő, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az első évfolyamtól kezdődik.
B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.
C) A kisebbségi népismeret
1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.
2.A kisebbségi népismeret általános témakörei:
a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája
-nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,
-vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),
-ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),
-hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,
-szociológiai és település-földrajzi ismeretek.
b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja
-a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya) országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya) országok földrajza,
-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,
-a kisebbségek más országokban élő csoportjai.
c) Kisebbségi és állampolgári jogok
-a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,
-a kisebbségek intézményrendszere,
-nemzetközi kapcsolatok.
3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal-és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.
4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelnlények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.
5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.
6.A népismeret oktatása az első évfolyamtól kezdődik.
III. AZ ANYANYELV (KISEBBSÉG NYELVE) ÉS IRODALOM, TOVÁBBÁ A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA
1. a) Az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket.
b) A felső évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.
2. a) A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább kettő, a német nyelv oktatására legalább öt tanórát szükséges biztosítani.
b) A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. A romani és beás nyelvek oktatása esetén e rendelkezés megkötés nélkül alkalmazható.
3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencediktizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.
b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.
c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.
II. RÉSZ
KÖVETELMÉNYEK
Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom (Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)
Általános fejlesztési követelmények
Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebből kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.
Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.
A fejlesztési feladatok szerkezete
1.Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
2.Olvasás, írott szöveg megértése
3.Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
4.Ismeretek az anyanyelvről
5.Ismeretek az irodalomról
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az adott nyelv jelentőségének felismerése a mindennapi kommunikációban mint a gondolatok, érzelmek, szándékok közlésének eszköze. | Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. | A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
| A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. | A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Részvétel beszélgetésben, vitában. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése, együttműködés a társakkal való beszélgetésben. | A kétnyelvűség előnyének felismerése. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. | Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. |
| 1-4.. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. | Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése. | A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. | Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. |
| A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. | A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. | A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. | A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). |
| Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. | Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. | Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. | Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. |
| Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). | Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, * improvizáció, versmondás). | Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). | Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. | A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. |
| Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. | Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése). | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
| Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. |
| Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Művek és egyéb szövegek önálló elemzése, saját vélemény kialakítása és kifejtése. | Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). | |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. | Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. | Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. | A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. |
| Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. |
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Megfelelő tempójú és rendezettségű írás kialakulása. | Az írás használata az önkifejezés eszközeként. | Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. |
| Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. | Az adott nyelv nyelvtani alapelemeinek alkalmazása. |
| 1-4; évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. | Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). | Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). |
| Helyesírás diktálás után. | A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. | |
| Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal. | Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata. | Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). | A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). | A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. | A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. | Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. | A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. | Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. |
| Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. | Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). | Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. | A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. |
| Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. | Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. | Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal). | |
| Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...). | Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását. | Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. | Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam . | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | ||||
| Az olvasás iránti igény felkeltése. | Az olvasással kapcsolatos érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása. Az irodalmi alkotások és az adott nép szellemisége közötti összefüggés felismerése. | Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. | Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja. | ||||
| A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. | A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. | A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. | A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben. | ||||
| Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása. | Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. | Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok. | Különböző típusú, terjedelmű és műfajú - klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi -epikai művek elemzése és értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. | ||||
| Történetek főszereplőinek azonosítása. | A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. | A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. | A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. A stílusirányzat, a műfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplők megalkotottságának módjában. | ||||
| 1—4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | ||||
| Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. | Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. | Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, térés cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. | |||||
| Népi játékok, dramatizált fonnák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. | Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különböző típusú drámai művek elemzésének, értelmezésének képessége. | ||||
| A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. | Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. | A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. | Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk. | ||||
| Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése. | További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. | A kisebbségi, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. | Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, kovenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. | ||||
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
A kisebbségi nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)
A fejlesztési feladatok szerkezete
A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: -beszédértés,
-beszédkészség,
-olvasásértés,
-írás.
Fejlesztési feladatok
A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőketjelenti:
(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.
A nyelvtanulás folyamata a bevezetőben megfogalmazott általános kompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és készségeit. A kommunikatív nyelvi kompetenciák integrálják az általános kompetenciákat és tanulási képességeket, ezeken belül az államnyelvi kommunikatív nyelvi kompetenciákat.
Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.
A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2) . A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.
| Kisebbségi nyelv | 6. évfolyam | 8. évfolyam | 12. évfolyam |
| Hagyományos nyelvoktató forma | A1 | B1 | B2 |
| Bővített nyelvoktató forma | A2 | B2 | C1,C2 |
Az európai minimumszint: A1
Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Beszédértés
Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.
Beszédkészség
Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
Olvasásértés
Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.
Írás
Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás) . Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Az európai alapszint: A2
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség
Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.
Olvasásértés
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával) .
Írás
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Beszédértés
A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.
Beszédkészség
Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.
Olvasásértés
Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként) . Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.
Írás
Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.
Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Beszédértés
Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.
Beszédkészség
Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.
Olvasásértés
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.
Írás
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.
A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1-C2)
Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.
A kisebbségi népismeret
(Minden oktatási forma számára)
A fejlesztési feladatok szerkezete
1.Ismeretszerzés, tanulás
2.Kritikai gondolkodás
3.Kommunikáció
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. | A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása. | Kérdések önálló megfogalmazása a kisebbség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a kisebbséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről. |
| A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. « |
III. rész
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KISEBBSÉGENKÉNT
A)
BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Bolgár nyelv és irodalom
(Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Párbeszéd készsége -részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével. | Tájékozódás a beszédszituációban - a kommunikáció tárgyának, résztvevőinek, körülményeinek és céljának meghatározása. | A bolgár szórend, a mondat helyes intonációjának készsége. Vitakészség problémamegoldás céljából. | Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációkban. Stilisztikai elemzés készsége. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése. Problémamegoldó vitában való részvétel készsége. |
| Egyszerű és összetett mondatok felismerésének és egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége. | Adekvát beszéd-viselkedés készsége hivatalos és nem hivatalos körülmények között. A bolgár beszéd etikett fordulatainak elsajátítása. | Szövegalkotási készség az irodalmi kérdésre adott felelet műfaji sajátosságainak megfelelően; elmélkedés a szövegszerkezetekről és nyelvi fordulatokról. | Helyes intonáció. Metakommunikációs jelek összehasonlítása és megkülönböztetése a bolgár és a magyar nyelvben. |
| Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési, felszólítási beszédfordulatok között. A bolgár beszédetikett alkalmazásának készsége beszédviselkedésnél új szituációban. | A bolgár és a magyar beszéd etikett összehasonlítása. | Tájékozódás tömegkommunikációs szituációban. | A bolgár irodalmi nyelv és a funkcionális stílusok ismerete. A bolgár nyelv rétegnyelvei megkülönböztetése. Stílus és beszédműfaj helyes használata. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmesélése. Fogalmazási készség adott kezdettel. Hétköznapi esetek elmesélése. Képsorozat elmesélésének készsége. | Ismert szöveg részletes elmesélésének készsége; összefoglaló elmesélés készsége. Tudományos és művészi leírás befogadása. Tudományos leírás és a művészi leírás elemeinek reprodukálása. | Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy általános kulturális problémáról, amely a tanuló szempontjából jelentős. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása. Saját megnyilatkozás értékelésének készsége és idegen szöveg elbírálása. | Memoriterek szöveghű előadása. |
| Egyenes beszéd függő beszéddé alakításának készsége. Nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinálásának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban. | Az információ tartalmi összefoglalásának készsége. Tudományos kérdés megválaszolásának készsége - érvelés. | Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben. | Tolmácsolás magyarról bolgárra és bolgárról magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával. |
| A társadalmi érintkezés, családi és iskolai környezet alapszókincsének használata. Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. | A specifikus bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. A magyar intonáció interferenciáinak leküzdése. | A bolgár és a magyar hangrendszer kapcsolatainak értelmezése. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben. | |
| A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése. | Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | |
| Az életkornak megfelelő optimális írási és olvasási tempó hang nélkül és fennhangon. Olvasás értéssel és bolgár kiejtéssel. Kifejező olvasás. | Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, rövid összefoglalása. | Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal. Olvasáskultúra. | A szerző kommunikatív szándékának megértése. | |
| Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése. | Elmélkedés szövegének felépítési készsége - a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Tananyag elemzésének készsége. | Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése. | ||
| Az olvasott szöveg megértése, rövid elmesélése tanítói segítséggel. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban. | Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A mögöttes tartalom megértése. | Ervek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes altémák bizonyítására; tézisek és áltézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg mikroszövegeiben. | |
| Különböző szövegfajták felismerése. | Megértés; a szavak alap és átvitt jelentésének helyes és célszerű használata bolgár szövegekben. | Publicisztikai szöveg stílusának és műfaji sajátosságainak elemzése. Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata. A szavak nem metaforikus és metaforikus használatának megértése a beszédben. | Az alstílusok sajátosságainak elkülönítése és összegzése a hivatalos ügyintézési, tömegkommunikációs, művészi stílus keretein belül. | |
| Az aktív szókincs gyarapítása kifejezések, állandó szókapcsolatok és mondások megjegyzésével. | A szókincs önálló gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. | A szókincs önálló gazdagítása. | ||
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A szavak magánhangzóinak helyes használata beszédben és írásban. Zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása. | Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége. | A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása. Önálló jegyzetelés. A lényeg leszűrése. | A tudományos stílus műfajai: annotáció, rezümé, recenzió megértésének és létrehozásának készsége. Bibliográfia készítése. |
| A zöngés és zöngétlen mássalhangzók kiejtése és helyesírása; az c és m mássalhangzók; mássalhangzó-torlódás. | A fő és másodlagos mondatrészek helyes és megfelelő használata az egyszerű mondatokban szöveggé fűzésük során. | Idegen beszéd kifejezése különböző módjainak használata. Idézetek helyes alkalmazása. | Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, igazolás, kérelem, önéletrajz műfajai megértésének és alkotásának készsége. |
| A szavak elválasztása. | A frázis-összekötő eszközök felismerése és használata a szövegben. | Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása. Magán és hivatalos levélírás alkalmazása. Publicisztikai szöveg kompozíciós-szerkezeti sajátosságainak ismerete. Stilisztikai kultúra kinyilvánítása. | Publicisztikai műfajok: cikk, helyzetrajz, karcolat, pamflet megértéséhek és alkotásának készsége. A művészi stílus eszközeinek megértése. |
| Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, tanítói segítséggel és önállóan. | Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével. | Fordítás szótár segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarból bolgárra. | Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban; érzelmi átélés a szóképek és megszemélyesítések hatása alatt. |
| Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása. | Szövegalkotás készségének életszituációkban való alkalmazása -üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat stb. írása. | Kreatív szövegalkotás. | Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Kreatív szövegalkotás. |
4. Ismeretek az anyanyelvről
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten. | A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése. | A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása. | A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása. |
| Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata az életből vett esetek elmesélésekor. | Szóképzés készsége igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. Rokon szavak helyes kiejtésének és írásának készsége. A szó alapformájának meghatározása; ismeretlen szavak alapformájának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban. | A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban. | A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és helyes használata. |
| Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzésének és használatának készsége. Bolgár szórend és intonáció használata a mondatban. | A névszók egyeztetése nemben és számban; névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. | A magyar és a bolgár nyelv szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése. | Szókincs gazdagítása a szinonimák, antonimák, homonimák használata segítségével. |
| Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. | Irodalmi művek szövegének értelmezése, esztétikai befogadása, érzelmi átélése. | ||
| A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása. | A bolgár irodalmi nyelv fejlődésének főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Érdeklődés felkeltése a népköltészeti hagyomány iránt; mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt. | Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgató szerepének értelmezése. Mesék elmesélése. A bolgár és a magyar folklór mesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmesefajták sajátosságainak értelmezése. A tanulság levonása. Mese fogalmazása. | A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése. A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerése. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség. |
| A műalkotás teljes értékű befogadásának készsége. A műalkotás egyes részei megértésének, elmesélési vázlat összeállításának készsége. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz felfogásának érzéke. | Néhány bolgár közmondás elmondásának készsége. Versek memorizálása. | Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és boncolgatása. A konfliktusok elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása | Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása. A bolgár irodalmi folyamat áramlatai specifikumának megértése. |
| Olvasónapló készítése. Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálása segítségével. | A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése. | Saját vélemény és viszony kifejezése a mű hőseivel kapcsolatban. | A szép, tragikus, komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése. |
| A szerzői beszéd és a hős beszéde funkcióinak értelmezése. Az irodalmi hős jellemzése. | Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése | A bolgár és magyar irodalmi folyamat összehasonlító elemzése az európai kulturális folyamat keretein belül. | |
| Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése. | Jelenetek dramatizálása, megzenésített versek ismerete. | A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítése feltárásának készsége, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és meseszövés meghatározása. | |
| A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők a főhős életútja a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése | Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban. | A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül. |
1.2 Bolgár nyelv és irodalom
(Nyelvoktató forma, a kisebbségi kiegészítő oktatás számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. •A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma. | Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése - hivatalos és nem hivatalos kommunikáció Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre - személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a | Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei. | Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs. |
2. Beszédkészseg
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. | Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. | Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. Rövid tudományostankönyvi szöveg megértése. Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. Irodalmi mű részletének dramatizálása. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés. Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban. | Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően -gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. | Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően -gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. | Önálló jegyzetelés. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben, Írásjelek kitétele az összetett mondatban. Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. Fordítás szótár segítségével. |
2. Bolgár népismeret
(Valamennyi oktatási forma számára.)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | |
| Szülők, rokonok, család megnevezése. Önálló tájékozódás ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra vonatkozó feladatok megoldása. Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak.) A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése. Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata. Bulgária államiságának jelképei: zászló, címer, himnusz ismerése. Történetek olvasása az állami jelképek fejlődéséről (pl. a lófarok mint a protobolgárok jelképe, az újjászületés- | A bolgár család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt. Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása. A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével. Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az öltözködés kultúrája. A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján. A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása. A tények és az események | Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom) - adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Információgyűjtés egy adott problémáról a segédkönyvekből, azokat rendszerezése szóban. Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése. Ismerje el az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak | Anyaggyűjtés a bolgárok hagyományos szokásrendszeréről: Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés). Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus - Trifon-nap, Baba Marta, Lázárnap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus - Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap). Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. - a felszabadulás napja, május 24. - a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. - Bulgária egyesítése, szeptember 22. - Bulgária függetlenségének napja). Olvasson és magyarázzon különböző forrásokat, történelmi térképeket, képes és elektronikus adatok. Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák, film és videó anyagok alapján. Információgyűjtés adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az Interneten. | |
| kori zászlók, az oroszlán mint jelkép). Információk gyűjtése a bolgár nép történetéről családból és történelmi olvasmányokból. Híres bolgár festők és műveik, a népművészet és néhány, a tömegtáj ékoztatási eszközökben használt jelrendszer alapfokú ismerete. Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök használatának alapvető képességével, tudjon ezekből információt meríteni, különös tekintettel a bolgár hírforrásokra. | felismerése új információk alapján. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. Információk gyűjtése a környezetről (pl. falürész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.). A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók, történelmi és hősi témájúak. A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. | szerkezete között. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, Internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus, megfigyelésének gyakorlása. A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel. | A gyűjtött információk önálló rendszerezése. A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudjon. | |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A megkeresztelkedés okainak elemzése. A különböző etnikai csoportok, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek, szerepe, együttélésének tárgyalása. | Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában. A nemzet, nemzeti kisebbség fogalmának tisztázása és helyes használata. A különböző népcsoportok - trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok - szerepének tárgyalása a bolgár nemzet kialakításában. A környezet és a gazdasági helyzet összefüggéseinek felismerése. A bolgár társadalom fejlődésének egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása. A történelmi fogalmak. A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, a személyiségek történelmi szerepének jellemzése. A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen, értelmezése. A különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése. Megadott mutatók alapján a történelmi eseményeket | A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat. A bolgár kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában. A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival | A hagyományos és a mai szokásrendszer összevetése. Mutasson rá a bolgár elemekre az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről. A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából). Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni. Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez. Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudjon azokat bizonyítani. A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése. Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának |
| összehasonlítsa. A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.) A pozitív és a negatív hősök csoportosítása. Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása. | elemezni egy műalkotást. Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket. | eredetének és jelentésének értelmezése. Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. A legfontosabb állami jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Bulgária himnuszának eléneklése. Írott és tárgyi; ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és el tudjon mesélni róluk. A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. Tetszésnem tetszés kifejezése kultúrált módon. Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Az alapvető mozdulatok é lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása. | Ünnepek és hagyományok betartása a közösségi és a magán életben: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi ételek, családi ünnepek, a (mező) gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek - a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.). Alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait -Képzeletbeli utazás Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek és ennek elmesélése támpontok alapján. A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással. A bolgárok újjászületéskori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai | Tudjon elmesélni egy közösségi ünnep fő mozzanatait emlékezetből. A különböző régiókból idetelepült bolgárok szokásainak tárgyalása (közös vonások, különbözőségek), a közösség fogalmának megfogalmazása. Hagyományos és elektronikus média. Bolgár nyelvű médiák Magyarországon. Az anyaország médiái ismerése. Információ-hozzáférés módszereinek gyakorlása. Anyanyelvű információhoz való jog megfogalmazása. A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása. | Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. A pravoszláv vallás, mint a nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában. A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat. A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre. |
| integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése. A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés. Tömegtáj ékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez. Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, információkeresés katalógusban és kézikönyvekben. A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása. |
B)
CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS
Cigány népismeret
(Minden kisebbségi oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből: A szülők, rokonok család megnevezése. A.családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezése. A család egy napjának folyamata régen és ma. Háziállatok, konyhakerti növények elnevezése. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: A település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi, illetve ma is élő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A történetek olvasása, a cigányok igaz történetei. Információ gyűjtése a cigány nép történetéről, családból és forrásokból. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása. A szülőfaluban ismeretes közmondások, népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, időjóslások, | A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres cigány személyek nemzetsége iránt. Gyűjtő tevékenység a magyarországi cigány nemzetségei között. Családfa összeállítása. A cigány és a magyar családok összehasonlítása saját tapasztalok, elbeszélések, képek alapján. A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala. Tájékozódás India (feltételezett őshaza), Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok | Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (cigány tradicionális szokások) -adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Információgyűjtés egy adott problémáról a segédkönyvekből, azok rendszerezése szóban. Ismerje és használja az alapvető fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. Népviselet megismerése, bemutatása, saját élmények és tapasztalatok segítségével. Ehhez tartozó fogalmak meghatározása. Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, Internet, könyvtárak. | Tájékozódás a cigány művészetben, történelemben és irodalomban. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintetése, könyvek olvasása. Művek elemzése. Kiselőadás tartása magyarországi cigányok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával. Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről. A magyarországi cigányok aktivizálódásának bekapcsolódásáról a demokratizálódási folyamatban. Ismeretszerzés a |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| nyelvtörők valamint ősi cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése. A cigány meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. A Hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. | részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.). A cigány népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak. A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. | A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. Történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári " segítséggel. | magyarországi cigányok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Cigány Önkormányzat megalakulásáról. A gyűjtött információk önálló rendszerezése. A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudjon. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban. A magyar és a cigány szokások összehasonlítása, különbségek felismerése. A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, | Kérdések önálló megfogalmazása a cigány népcsoportok vándorlásával és a magyarországi cigányok letelepedésével kapcsolatban. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a cigány kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében. A magyarországi cigányok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése és a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása. | A cigány kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. A megkeresztelkedés okainak elemzése. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. Legyen szerepe az ember szerepéről a környezet átalakításában, A cigány képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti | Kérdések és vélemények megfogalmazása a cigányság sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak tevékenységének és eszméinek elemzése. Állásfoglalás a különböző, a cigány kisebbség sorsfordulóját meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. A cigányok, mint társadalmi csoport, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a cigány |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és a negatív hősök csoportosítása. Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása. | stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. | kisebbséget érintő, a jövőjét meghatározó kisebbségpolitikáról. A magyarországi kisebbségi és ember jogi rendszer értékelése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. A magyarországi és más európai országokban élő cigányok kapcsolatrendszerének megismerése, a fiatalokat érintő kérdések megfogalmazása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. Magyarországon lévő cigány települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. A településen gyűjtött közmondások, dalok, mondókák, versek, játékok tanulása. Anyaggyűjtés a kárpátaljai cigány települések múltjáról és jelenéről. A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen. Hagyományok felelevenítése. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek elkészítése. Egyes mesék | Beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a cigány nép gasztronómiai szokásokról. A cigány konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása. Rajzkészítés a régi konyhai eszközökről. Ételreceptek gyűjtése. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása. A cigány tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc és a körtánc közötti különbség felismerése A cigány népviselet ruhadarabjainak felsorolása... Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről; ismerje az adatok forrásait - | A cigány irodalom szerepe és helye a világban. A legfontosabb cigány • írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása Magyarországon élő római katolikus vallású cigányok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete. Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról tanórán. Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken. | A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása. Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről. Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása. Beszámolók készítése a néprajzi kutatómunka eredményéről. Kiselőadás tartása a cigány kulturális életről a cigány nyelvű sajtó, a rádió- és tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött anyagból projektbemutató vagy kiállítás megrendezése. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása. A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokkal kapcsolatos helyes magatartás. A cigány himnusz eléneklése. | képzeletbeli utazás azokon a területeken, ahol cigányok éltek és ennek elmesélése támpontok alapján. |
C)
GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Görög nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatás számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése. Kiejtési gyakorlatok, szavak helyes kiejtésének gyakorlása. A hangsúly értelem-megkülönböztető szerepe. Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése. Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák. | Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. Szerepjáték. A tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, görög nyelven történő magyarázatok, utasítások megértése, ezeknek megfelelő reagálás. A mindennapi életben a tanulóval és családjával történtekről beszámoló. Egyszerű, de összefüggő | Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés. Szerepjáték, rövid jelenetek előadása. Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. Adott -elsősorban a fiatalokat érdeklő - témával (személyes-hivatalos) kapcsolatban állásfoglalás szóban. Álláspont indoklása. Részvétel vitában. Önálló szövegalkotás. Önálló vélemény szóbeli kifejtése adott témáról. Környezet (családtagok, | Megadott témáról rövid, igényes tartalmú referátum készítése és szabad előadása. A görög kiejtés sajátosságainak ismerete és tudatos használata. A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása. Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata. Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk kiértékelése. Családi ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek: képes |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás). | beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása. | barátok, lakóhely, iskola stb.) leírása. A mindennapi életben a tanulóval, családjával, barátaival történtekről beszámoló. | beszámolni családjának, közeli és távoli rokonainak életéről, a családi ünnepekről és évfordulókról, családtagok szerepeiről, beszélni saját vagy valamely családtagjának belső és külső tulajdonságairól. Otthon, lakóhely, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, időjárás, leírni lakását, szűkebb és tágabb környezetét, annak élővilágát, időjárását. |
| Számok (tőszámnevek) 1-1000-ig. Megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Megnevezni az iskolában használatos eszközöket. Felsorolni a tanult tárgyakat. Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros helyének megmutatása térképen. | Számok 1000 felett, számtani alapműveletek. A tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak, utasításainak megértése ezekre megfelelően képes reagálni. Felsorolni a tanult tárgyakat. Ismeri az európai országokat, Görög- és Magyarország részeit, nagyobb városait. | Tő- és sorszámnevek. A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének magyarázatainak megértése, követése. Beszámolni órarendjéről, milyen iskolában tanul tovább. Ismeri Európa földrajzát, országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait, Görögország és Magyarország tájegységeit. | Tő- és sorszámnevek (mindhárom nemben és minden esetben: alany, tárgy, birtokos) folyamatos gyakorlása. A tanár görög nyelvű magyarázatainak megértése. Képes beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, tapasztalatairól, említeni néhány foglalkozást és hivatást, diák és nyári munkát. Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá gazdasági helyzetük főbb jellemzőit. Ismeri a két ország főbb részeit. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A görög betűk (össze)olvasása. Életkornak megfelelő szövegek hangos és néma olvasása helyes artikulálással és innovációval. Két rövid vers elmondása kívülről. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőiről és helyzetükről. | Helyes hangsúly és hanglejtés. Mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása. Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása. Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. Négy vers elmondása kívülről. Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, néhány mondatos vélemény megfogalmazása. | Különböző szövegek (szépirodalmi is) kifejező és biztonságos olvasása. Párbeszédek betanulása, rövidebb nyelvi egységek memorizálása, három vers megtanulása. Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, tartalom összefoglalása, szókincsbővítés. | Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező felolvasása és ennek folyamatos gyakorlása. Egy ókori szerző versének, a Himnusz 1. versszakának és két szabadon választott vers elmondása kívülről. Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, összefoglalása, értelmezése, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása. |
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése. | Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét. | A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján. | Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig, beszélni a katharevusza (tudós nyelv) és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban. |
5. Ismeretek a görög irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből. | Mesék - népmesék és műmesék - olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása. Az olvasott epikai művekben a cselekmény, szereplők; mesélő megnevezése. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása. A vers formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím). | Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondani valójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján. Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése. | A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. Az európai és a világirodalom összehasonlítása |
2. Görög népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat vagy bármi mást, és elmesélik történetüket. Lerajzolják a görög, magyar, és az európai unió zászlót, eléneklik a nemzeti himnuszokat, elmondanak pár szót a költőjükről és zeneszerzőjükről. Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről. A tanulók ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt vesznek a március 25-i és az október 28-i nemzeti ünnepeken. Megfigyelik, hogyan ünnepelnek, szórakoznak a görögök. A gyerekek a családdal együtt készülnek a karácsonyi és húsvéti ünnepekre, és ismereteket, tapasztalatokat szereznek a görög szokásokról, hagyományokról. | A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismereteket szerezni a kor történelmi eseményeiről. A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, ellenállás, polgárháború, 67-es diktatúra, illetve történelmi filmek megtekintése. Az írások a görög nyelvhasználati sajátosságainak a megfigyelésére is alkalmasak. A tanultak felhasználása projektek tervezésében és készítésében a görögség sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. A tanuló mutassa be a görögség főbb lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket (kereskedelmi központok, ipari, illetve mezőgazdasági területek). | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az Interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a görögség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és élményeikről. A tanulók eljátsszák az ismert ókori állatmeséket, mitológiai történeteket, Jézus születéséről szóló legendát, farsangi dalokat és maskarás játékokat. Karácsonyi és húsvéti kálandák előadására készülnek. Elmondják véleményüket, hogy hogyan ábrázolják a könyvek a görög hősöket, s milyennek képzelik őket ők maguk. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelv- és irodalomról). A görögség ismert képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, (pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, színművészek, képzőművészek, sportolók, stb.). A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán (pl. a katonai diktatúra bukása Görögországban, 1974-ben, a kisebbségi önkormányzatok megalakulása 1995-ben, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben). | A kisebbség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése (hangversenyek, színházi bemutatók, könyv-és képzőművészeti kiállítások, évfordulók, sportesemények). Jelenetek eljátszása, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a görögség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A görögség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése (pl. kis-ázsiai katasztrófa, polgárháború). Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása. | Kérdések önálló megfogalmazása a görögség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai . kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló vélemény megfogalmazása a görögséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről. A magyarországi kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A görögség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjének felvázolása. A görögség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön Élő Görögök Titkárságáról, a Görögök Világszövetségéről, annak ifjúsági tagozatáról, tevékenységük kritikai bemutatása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről, görögországi utazásaikról stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek különböző anyagokból: zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb. Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak, mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Rajzok készítése görög népviseletekkel, hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról stb., és rövid beszámolók alkotásaikról. | Beszélgetés és vita egy-egy a görög kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl. milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken). Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról (pl. a görög iskola és a szülők kapcsolata, a család részvétele a közösségi életben, nyelvi táborok értékelése). Rajz készítése görög kisebbségi témáról (pl. görög sportnapok, iskolai farsang, báránysütés). Görög tárgymásolatok, hímzések készítése. Rövid történetek, jelenetek eljátszása. | Események, történetek elbeszélése a kisebbségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a görög irodalomból, műfordításból, a publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján (görögországi, diaszpórai, magyarországi). A magyarországi görögökről önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. |
D)
HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Horvát nyelv és irodalom
(A tannyelvű, kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban: Utasítások, közlések, magyarázatok megértése. Gondolatok, kívánságok, érzelmek kifejezése. | Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Gondolatok, érzelmek, óhajok közlése egyszerűen és érthetően. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben. | A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete. Alkalmazkodás a megnyilatkozás tárgyához, funkciójához, a hallgatóhoz. Az írásbeli és élőszóbeli megnyilatkozás, valamint a magán és nyilvános nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása. |
| A különböző modalitású mondatok felismerése (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdési. | A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlés szándékának megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, részvétel a beszélgetésben. | Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott (magyar nyelvű szövegé is) szöveg reprodukálása. | Lényegretörő, pontos kifejezésmód a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| figyelméhez (szándékolt hatás). | |||
| Helyes szóhangsúly. Élmények elmondása néhány összefüggő egyszerű mondattal. A mondatok helyes hanglejtése a beszélő szándékának megfelelően. | Törekvés a kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes kiejtésére. Elemi udvariassági formák ismerete és használata. | A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. | A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása. |
| Beszélgetés (párbeszéd) megadott témáról a tanulócsoportban. Saját vélemény rövid megfogalmazása. | Saját vélemény megfogalmazása és indoklása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. Alapvető udvariassági formák ismerete és használata. | Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Önálló véleményalkotás érveléssel. | Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete. Saját vélemény megvédése (érvelés), esetleg korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerése, feloldásának képessége. |
| A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően. | A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően. | A gesztusnyelv néhány jelének ismerete és tudatos használata a különféle beszédhelyzetekben. | A szóhasználat, a gesztusnyelv és a szövegfonetikai eszközök összehangolt alkalmazása különféle beszédhelyzetben. A gesztusok szerepének ismerete, megértése és azok tudatos használata (a mondanivaló megerősítése, megkérdőjelezése, a szavak helyettesítése). |
| Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat). | Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat). | Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása). | Memoriterek szöveghű elmondása, interpretációja a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az életkornak megfelelő szövegek gyakorlás utáni megfelelő egyenletes tempójú hangos, és néma olvasása. | Tartalmilag ismert szöveg folyékony, helyes, érthető egyenletes tempójú hangos olvasása, értelmezése. Néma olvasással olvasott szöveg tartalmának elmondása. | Ismeretlen prózai szöveg folyékony, érthető olvasása helyes kiejtéssel. Néma olvasás szövegértéssel. | Irodalmi és egyéb szövegek értelmező olvasása és megértése. |
| Egyszerű szövegek (mese, történet) szó szerinti jelentésének megértése, tanítói segítséggel mondanivalójának rövid elmondása kulcsmondatokkal. A megértés segítése, ellenőrzése egyszerű írásbeli és szóbeli, valamint rajzos formájú feladatokon keresztül. | Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. | Szépirodalmi szövegek értelmező olvasása, azok önálló és csoportos feldolgozása, megértése tanári irányítással. Ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A szöveg elsődleges és metaforikus jelentésének megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése. A szövegértési technikákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, alkalmazása. |
| Az aktív szókincs gazdagítása a tanult, feldolgozott szövegeken keresztül. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása, az életkori sajátosságokhoz igazodó szak- és irodalmi kifejezések ismerete, azok használata az irodalmi szövegek feldolgozását követően. A mindennapi kommunikációban használatos szókincs biztos használata. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával (ajánlott olvasmányok, könyvtári munka, gyermeklapok). | A szókincs folyamatos és tudatos gazdagítása valamennyi nyelvi rétegre, stílusfajtára kiterjedően. Törekvés az elsajátított szókészlet pontos, a stílusnak és a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának, a hallgatónak megfelelően írásban és szóban. |
| Olvasmány tartalmának elmondása 4-5 összefüggő mondattal a kép illetve a vázlat alapján a szövegben előforduló szavak kifejezések használatával. | Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása, lényegük kiemelése, annak tömör megfogalmazása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (témamegjelölés, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati összefüggések, vázlatkészítés). | A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A műfajnak megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (kontextus, logikai összefüggések, műfaji jellemzők). |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, cselekedeteikről, magatartásukról. | A feldolgozott olvasmányok cselekményének rövid ismertetése. A főszereplők rövid jellemzése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, a szövegben megjelenő élethelyzetekről. | Önálló vélemény alkotása és megfogalmazása az olvasott irodalmi művekről. | A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése és értelmezése. |
| Korstílusok, stílusirányzatok jellemzőinek, valamint a stílusrétegek sajátosságainak felismerése reprezentatív szövegekben. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Betűtanulás, a horvát nyelv alapvető jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása. | Megfelelő tempójú olvasható, rendezett külalakú írás. | Az írás használata az önkifejezés eszközeként. | Olvasható, esztétikus íráskép. |
| Rövid szövegek helyes másolása. | A tanult nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazása. | ||
| A szöveg tagolásának gyakorlása. Különböző rövid szövegek (levél, üdvözlet, leírás, jellemzés) alkotásának gyakorlása. | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegfajtákban (leírás, elbeszélés, jellemzés). Személyes és olvasásélmények megfogalmazása a megjelölt szövegfajtákat alkalmazva. | Szövegalkotási képesség különböző szövegfajtákban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés). | Jó szövegalkotási és -szerkesztési képesség különböző műfajokban (levél, önéletrajz, kérvény, jellemzés, leírás stb.), témában a magán- és közéletben. |
| 6-8 mondat logikus sorrendben való leírása megadott témában, alkalmazva a tanult helyesírási szabályokat. | Helyesírás diktálás után. A helyesírás szabályainak készségszintű használata az aktív szókincsben. | A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban. | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek biztos és tudatos használata. |
| Kreatív szövegalkotás (olvasott művekhez befejezések készítése, a történet folytatása). Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása. | Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból. | Az önkifejezés képességének és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). A publicisztikai műfajok (hír, tudósítás, hirdetés) jellemzőinek ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. |
4. Ismeretek az anyanyelvről
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése; az "r" magánhangzói szerepe. A lj, c, c hangok és az ije/je alternáció helyes kiejtése. | A mondatszerkesztés szabályainak ismerete. A' különböző nyelvi szintek (hang, szó, szószerkezet, mondat, szöveg) közötti összefüggések felismerése. | A korábbi évfolyamokon szerzett nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. | A horvát leíró nyelvtani ismeretek funkcionális használata. |
| A névszók és az ige helyes alkalmazása a mondatban. A segédige különírása az igétől, a li kérdőszó helyesírása. | A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, szófajok szerepe a mondatban. Ismerkedés a szótárak használatával. | A szavak jelentésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül a hangalak és jelentés viszonyának megfigyeltetése. | A szó hangalakja és jelentése közti összefüggés felismerése, a jelentés szerkezetének ismerete és alkalmazása a szövegalkotásban (kommunikációban). |
| Szövegalkotási gyakorlatok a tanulók életkorának megfelelő nyelvhasználati területeken. Az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a különbségek megfigyelése kifejező példákon keresztül. | A nyelv rétegzettségének megfigyeltetése példákon keresztül és felismerése (nyelvváltozatok) különös tekintettel a szókincsre. | A horvát irodalmi nyelv és nyelv nyelvjárásai közti alapvető különbségek. | Gyakorlottság a szövegtani, jelentéstani, pragmatikai, stilisztikai ismeretek alkalmazásában a különböző szövegtípusokban és műfajokban. |
| A nyelv változásának felismerése egy korábbi és jelenkori szöveg összehasonlításával, a köztük fennálló (elsősorban szókincsbeli) különbségek megfigyelése útján. | Példák alapján a nyelv változásának és állandóságának megfigyelése (elsősorban a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek terén) különböző korokból származó szövegek összehasonlításával. | A horvát nyelv eredetének és helyének ismerete az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban. | |
| A horvát, és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően. | A horvát és a magyar nyelv eltérésével kapcsolatos ismeretek bővítése. | A horvát nyelvi és magyar nyelvi ismeretek összevetésének képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. | A horvát és a magyar nyelv sajátosságainak összevetése, a különböző nyelvtípusból adódó eltérések megfogalmazása. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás megszerettetése, az iránta való igény felkeltése. | Az olvasás mint esztétikai, érzelmi és gondolati élményforrás tudatosítása. | Az olvasás mint különböző élményforrás ébrentartása, mely hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. | Az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra való ösztönzés. Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek. |
| Lírai művek olvasása (versek, mondókák, kiszámolók az anyaország és hazai horvát mű- és népköltészetből), azonosulás a bennük kifejezett érzelmekkel. | A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének felismerése. | A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének megfogalmazása. A lírai hős megjelenési formáinak (költői szerep) azonosítása. A tartalom és forma (műfaj) összefüggésének felismerése. | A líra jellemzői, szerkezete, kifejezési formái (műfajok), a költői nyelv (stilisztikai eszközök) verstani ismeretek ismerete és alkalmazása a lírai művek értelmezése során. |
| Epikai művek olvasása (mű- és népmesék, elbeszélések, gyermekregény-részlet a hazai horvát és az anyaországi irodalomból). | Az epikai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. | Az epikus művek cselekményének elmondása, a szereplők jellemzése, az üzenet megfogalmazása közösen és önállóan példák alapján. Önálló mesealkotás. | Az epika jellemzői, epikus műfajok, az epikus kompozíció, nyelvi sajátosságok; elbeszélő, tér, idő, cselekmény; az elbeszélő nézőpontja, az epikai közlés formáinak ismerete és alkalmazása az epikus művek értelmezése során. |
| Az olvasott epikai művek főszereplőinek azonosítása. | A szereplők külső és belső tulajdonságainak megfogalmazása. | A jellemzés legfontosabb eszközeinek Ismerete a közösen és egyénileg feldolgozott művek alapján. | A jellemzés eszközeinek ismerete és alkalmazása az irodalmi művekben, valamint a mindennapi életben. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében. |
| Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak megfigyeltetése. | Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak azonosítása példákon keresztül. | A dráma jellemzői, a drámai kompozíció, drámai műfajok; a drámai közlés formái, stílusbeli jellemzői; a drámai hős; a drámai tér és idő; a dráma és színház. | |
| Népi játékok, dramatizált fonnák (mesék, | Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek |
| bábjátékok, verses formák) olvasása és előadása. | valamint köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. i | közös és önálló olvasása, feldolgozása és előadása. Szituációk és instrukciók értelmezése. Szituációs játékok. | önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése (helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum). A konfliktus szerepe a drámai műben. A tragikus hős. A katarzis. |
| Anyaországi és hazai horvát népköltészeti alkotások megismerése (népmese, népdal, kiszámoló, találós kérdés, közmondás). | A népköltészet és a műköltészet alapvető különbségeinek megtapasztalása példák alapján. | A modern kor nyelvi sajátosságai. Az elektronikus kommunikáció (SMS, rövidítések, e-mail stb.) és tömegkommunikáció formáinak megfigyelése. | Az elektronikus ismerethordozók (CD-rom, DVD, videó) által nyújtott lehetőségek az ismeretszerzésben. Az elektronikus ismerethordozók és a nyomtatott irodalom viszonya. A modern kor és a népköltészet kapcsolata. |
| Az olvasott művekben a megjelenített élethelyzetek felismerése, véleményformálás a főhősök tetteiről. | Alapvető irodalmi témák megismerése. | A horvát, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Egy-egy mű alapján egy-két korstílus alapvető jegyeinek felismerése. | A horvát, a magyar és a világirodalom alkotásaiban megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, fonnák közötti kapcsolatok felismerése. Az olvasott művek többféle megközelítésének képessége különböző műértelmezési szempontok alapján (tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, stílusirányzati, eszmetörténeti kontextus). |
| Az olvasott művek tartalmának elmondása, üzenetének rövid megfogalmazása, alapérzésének, hangulatának kifejezése. | Törekvés az olvasott művek tartalmának, üzenetének, alapérzésének árnyaltabb megfogalmazására. Személyes tapasztalatok, élethelyzetek összekapcsolása az irodalmi művekben megjelenő élethelyzetekkel. | Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. | Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Tájékozódás az irodalmi folyamatokban. Jártasság és egyéni ízlés érvényre juttatása az összehasonlító műelemzésben. Az irodalmi művek elemzőértelmező tevékenysége révén a személyes ítélet, értékválasztás és érzelem kifejezése. |
1.2. Horvát nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése melyek a tanuló személyére, családjára, lakókörnyezetére, iskolájára vonatkoznak. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése a következő témákban: család, egészség, szabadidő, vásárlás, kultúra, illetve a horvát nemzetiséggel kapcsolatosak. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása. | Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben: iskola, szabadidő, sport, munka, utazás, posta, étkezés, egészséges életmód, környezetismeret, országismeret, kisebbségi jogok. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése. | Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban: bemutatkozás, köszönés, információkérés és adás jellegzetes szófordulatok alkalmazásával. 2-3 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) és néhány közmondás és találós kérdés ismerete. | Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, lakókörnyezet, horvát társadalmi és vallási ünnepek, egészség. A megjelölt témákban 6-8 mondatos összefüggő megnyilatkozás. 5-6 vers memorizálása, néhány közmondás és találós kérdés ismerete. | Részvétel az első pontban megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban (10-15) helyes szóhangsúllyal és intonációval. Nyolc vers és 10 sor prózai, illetve drámai mű memorizálása. | Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása. Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása. |
1.2. Horvát nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése melyek a tanuló személyére, családjára, lakókörnyezetére, iskolájára vonatkoznak. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése a következő témákban: család, egészség, szabadidő, vásárlás, kultúra, illetve a horvát nemzetiséggel kapcsolatosak. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása. | Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben: iskola, szabadidő, sport, munka, utazás, posta, étkezés, egészséges életmód, környezetismeret, országismeret, kisebbségi jogok. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése. | Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban: bemutatkozás, köszönés, információkérés és adás jellegzetes szófordulatok alkalmazásával. 2-3 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) és néhány közmondás és találós kérdés ismerete. | Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, lakókörnyezet, horvát társadalmi és vallási ünnepek, egészség. A megjelölt témákban 6-8 mondatos összefüggő megnyilatkozás. 5-6 vers memorizálása, néhány közmondás és találós kérdés ismerete. | Részvétel az első pontban megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban (10-15) helyes szóhangsúllyal és intonációval. Nyolc vers és 10 sor prózai, illetve drámai mű memorizálása. | Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása. Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megfelelő tempójú hangos olvasás, helyes kiejtéssel. Az egyszerű szöveg megértésének szóban vagy írásban történő visszajelzése. Az adott szöveg (felirat, reklám) egyszerű információinak kiemelése. | Ismeretlen szöveg megfelelő tempójú -olvasása helyes kiejtéssel, valamint a központozás szabályainak betartásával. Az olvasott szövegek tartalmának tömör elmondása. | Hosszabb, nyelvileg összetettebb ismert és ismeretlen szöveg folyékony értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal, intonációval. Az olvasott szöveg megértése, valamint lényegének kiemelése az 1. pontban felsorolt témákban: események, érzelmek, vélemények megértése. Ezen szövegek feldolgozása tanári segítséggel. Néhány irodalmi alkotás (vers, novella, regény) értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. | Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7—8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korosztálynak megfelelő tempójú olvasható írás. Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Az 1. pontban meghatározott témában (bemutatkozás, üdvözlő képeslap, üzenet,) 4-5 egyszerű mondatos szöveg írása az ismert szavak felhasználásával. | Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Rövid fogalmazás készítése valamely személyes élményről. A horvát helyesírás normáinak követése. | Leírás készítése, élmény és rövid történet írása a horvát nyelv helyesírási és nyelvhelyességi normáinak betartásával. 10-15 mondatban. Levélírás különböző közlésfajták alkalmazásával (élmények, események, jellemzés). Egyszerű szöveg írásbeli fordítása. | Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban. |
Bővített nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövidebb szövegek megértése, melyek a tanuló közvetlen környezetével (család, otthon, iskola, egészség, természet, közlekedés), a horvát nemzetiség életével, és mindennapi tevékenységével kapcsolatosak. Az alapszókincs szavainak megértése, melyek a fenti témakörökkel kapcsolatosak. | Az előző évfolyamok témaköreivel kapcsolatos hosszabb szövegek megértése, illetve a következő témakörökben: munka, kultúra, társadalmi élet. | Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése. | Különböző témakörű szövegek megértése (tematikai korlátozottság nélkül). Az anyaországi és a magyarországi horvát reprezentatív irodalmi alkotások ismerete, a horvát nyelvi sajátosságok felismerése a mindennapi és a művészi nyelvhasználatban. Horvát nyelvű filmek, színházi előadások, irodalmi beszélgetések, szakmai előadások követése és megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) az 1. pontban felsorolt témakörökben. Néhány állandósult szókapcsolat, nyelvi fordulat ismerete. 4-5 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) ismerete. | A már megjelölt témában 8-10 mondatos összefüggő megnyilatkozás. Élmények, történetek elmondása egyszerű összefüggő mondatokkal. Megnyilatkozás szabadidő tervezéséről. 50-80 sor (lírai és próza) memorizálása, és néhány közmondás, találós kérdés ismerete. | Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása. Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása. | Beszélgetés, személyes élmény, önálló véleményformálás az 1. pontban megjelölt témákban a horvát nyelv sajátosságainak ismeretében 15-20 összetett mondatban szakkifejezések használatával. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismert szöveg folyamatos, értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal és hanglejtéssel. Az olvasott szöveg tartalmának elmondása egyszerű mondatokkal. | Néma olvasás az olvasottak tartalmának értésével. Az olvasmányok feldolgozása szóban és írásban tanári segítséggel. | Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai müvek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Horvátországi gyermeklapok (Smib, Radost) cikkeinek értő olvasása. | Komplex szövegek értő olvasása, azok önálló feldolgozása a tanórán és házi olvasmányként. A jelentős anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások olvasása (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), ismerete, azok értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Jellegzetes nyelvjárási műalkotások értő olvasása, lényegük megértése, jelentőségük felismerése. Horvátországi folyóiratok, valamint a magyarországi horvátok hetilapjának (Hrvatski glasnik) és a Hrvatski kalendar cikkeinek olvasása és megértése, véleményformálás róluk. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Egyszerű tőmondatok különböző mondatrészekkel való bővítése. | A horvát helyesírás normáinak követése. Beszédszituációk alkotása. 9-12 mondatos szöveg alkotása személyes élmény, illetve az olvasott szöveg alapján. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. Különböző témájú üdvözlet, gratuláció megfogalmazása. | Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban. | Az anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások önálló feldolgozása, értelmezése különböző szempontok alapján (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Adatgyűjtés, adatok rendszerezése és feldolgozása a magyarországi horvátok múltjával és jelenével kapcsolatban. Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai ismeretek biztos alkalmazása az írásbeli szövegalkotás alkalmával. Szövegek fordítása szótárhasználattal. |
2. Horvát népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyi népdalok, népi gyermekjátékok, néptáncok, népszokások ismerete és előadása. Helyi népviselet, munkaeszközök, horvát elnevezéseinek, valamint népi gyermekjátékok, közmondások és találós kérdések gyűjtése. Ünnepekhez (pl. karácsony, újév) kapcsolódó köszöntők ismerete, előadása. Vallási ünnepek étkezési szokásainak (pl. asztalterítés), jellegzetes ételeknek gyűjtése és ismerete. Az egyes ünnepekhez kapcsolódó szimbólumok megismerése. Jellegzetes helyi lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági és egyéb épületrészek feltérképezése, megismerése (séta a faluban, fényképek gyűjtése, személyes beszélgetések). Tapasztalatszerzés a helyi horvátság életmódjáról. Az ünnepekhez kötődő ajándékok és díszek készítése. | Tájékozódás Magyarország térképén: a magyarországi horvát települések horvát nevének ismerete és meghatározása, valamint az adott horvát népcsoport (zalai kájhorvát, gradistyei horvát, bunyevác, sokác, rác, bosnyák) helyhez kötése. A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, olvasott szövegekből, fényképekből, filmekből és más tömegkommunikációs eszközökből. Az egyes horvát népcsoportok nyelvhasználati sajátosságainak megfigyelése. Horvátország szimbólumainak ismerete. A tanultak, tapasztaltak felhasználása feladathelyzetekben: élmény elmondása, projektmunka. Jelentősebb népszokások (karácsonyi, húsvéti, pünkösdi) dramatizált előadása. Népi motívumok, eszközök, lakóházak, berendezési tárgyak népviseleti ruhadarabok, stb. megjelenítése különböző képzőművészeti technikákkal (pl. rajzolás, festés, mozaik, magvakból való kirakás). | A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretek bővítése személyes beszélgetésekből, olvasott szövegekből, fényképekből, filmekből és más tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a magyarországi horvátok múltjáról és jelenéről, nyelvi sajátosságairól.. Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvát-magyar ezer százéves együttélés jelentős kapcsolódási pontjainak ismerete. A megszerzett tudás (információk, adatok) felhasználása különböző helyzetekben. A magyarországi horvátok intézményeinek (Országos Horvát Önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, Magyarországi Horvátok Országos Szövetsége, Horvát Színház, Horvát Tudományos Intézet, MTV és Rádió Horvát Szerkesztősége, Croatica, Hrvatski glasnik, múzeumok, iskolák) ismerete. A szűkebb régió jellemzőinek ismerete, képesség annak bemutatására. Saját családfa bemutatása. | Képesség a hazai horvátság, az anyanemzet múltjára és jelenére, szellemi és tárgyi kultúrájára, valamint nyelvére vonatkozó ismeretszerzésre különféle forrásokból, azok rendszerezése, értelmezése és felhasználása. Képesség párhuzam vonására a magyarországi horvátok és az anyanemzet, valamint a magyarság történelmi helyzete, életmódja és kultúrája között. A magyarországi horvátok és az anyanemzet kultúrájának ismerete. A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének (horvát kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális egyesületek) ismerete. Érvelés, személyes vélemény megfogalmazása, annak megvédése a hazai kisebbség életével kapcsolatos döntésekkel, eseményekkel, megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Kisebbség-tudatos élet, magatartás elsajátítása: horvátként magyar állampolgár vagyok, aki az EU-ban is érvényesülhetek kétkultúrájúságommal, kétnyelvűségemmel, s idegennyelv-tudásommal. Saját kultúrámat, anyanyelvemet, |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| megtartom, ápolom, továbbfejlesztem, a többségi és más nemzetét tiszteletben tartom, ápolom. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban (pl. miért került a karácsonyi asztalra kalács, szerszám, szemtermés, asztal alá szalma, álarc/busó a mohácsiak arcára). A népszokások kapcsolata a népi élettel, a vallással megjelenített szokásokon keresztül. Az emberi valóság és vágyak megjelenése a szokásokban, népköltészeti alkotásokban néhány kifejező példa alapján (népdal, népmese, adoma, szokás, ünnep). | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A magyarországi horvátok neves egyéniségéi magatartásának, cselekedeteinek értelmezése, melyek jelentősen befolyásolták népük életkörülményeit, társadalmi érvényesülését. Híres történelmi és közéleti személyiségek, valamint a hétköznapi emberek jellemének legfontosabb elemei. Annak felismerése, hogy a horvát kisebbség (és az anyanemzet) együttélése, kapcsolata során adódhatnak olyan helyzetek, melyek megítélése különböző lehet. | Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak megismerése. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok ismerete. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása. A horvát-magyar . együttélés kölcsönhatásának felismerése. Az anyaország és a haza (Magyarország) állampolgárainak, gazdaságának, természetének, stb. értékei, azok védelme, kölcsönhatása, az emberi jogok védelme. | Állásfoglalás megfogalmazása és érvelés a hazai horvátság sorsfordulóival kapcsolatban. A horvát és a magyar történelem összefonódása, majd önálló fejlődése forrásmunkák alapján. Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvátmagyar ezer százéves együttélés jelentős kapcsolódási pontjainak elemzése. A két nép irodalmának egymásra hatásának bizonyítása példákon keresztül A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének elemzése, következtetések levonása és megfogalmazása. Önálló gondolatok megfogalmazása a magyarországi horvátok jövőjére vonatkozóan. Javaslatok megfogalmazása a hazai horvátok identitástudatának megtartása, fejlesztése és kialakítása érdekében (pl. családi nevelés, az iskola szerepe, horvát önkormányzatok, civil szervezetek és kulturális egyesületek feladatai). A hazai kisebbségi és emberjogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A horvát kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A horvát kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. . A horvát kisebbség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi eszközökkel (dramatikus előadás, élménybeszámoló). Nem nyelvi (képzőművészeti és táncművészeti) | Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. A horvát kisebbség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi eszközökkel (dramatikus előadás, élménybeszámoló). Nem nyelvi (képzőművészeti és táncművészeti) | Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak bemutatása. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok megfogalmazása. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása. Beszélgetés a horvátmagyar együttélés kölcsönhatásáról. Események, történetek, jelenségek, népviseletek bemutatása iskolai rendezvényeken. | Részvétel beszélgetésben és vitában a kisebbségeket érintő politikai és emberjogi témáról. A beszélgetés, vita folyamán önálló vélemény kifejtése, annak érvekkel való alátámasztása, esetleg saját vélemény módosítása mások érvelése következtében. Toleráns magatartás a vita folyamán. Beszámoló, kiselőadás tartása horvát irodalomból, néprajzi témából, publicisztikából, illetve a tévé- és rádióműsorok alapján. Önálló gyűjtés kiállítása. |
| kommunikáció a tapasztaltakról, gyűjtöttekről (rajzolás, festés, mozaik, tánc stb.) | kommunikáció a tapasztaltakról, gyűjtöttekről (rajzolás, festés, mozaik, tánc stb.) Versek, mesék, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken. |
Hrvatski jezik i knjiáevnost za dvojezicne skole
Razvojni zahtjevi
1. Komunikacijska sposobnost/sposobnost govorenja, stvaranje i razumijevanje usmenog teksta
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Pravilan izgovor u svakidasnjoj komunikaciji. Razumijevanje uputa, obavijesti, tumacenja. Izrazavanje misli, zelja, osjecaja. | Snalazenje u svakodnevnoj govornoj situaciji. Jednostavno i jasno izrazavanje misli, osjecaja, zelja. | Prilagodavanje komunikacijskim ciniteljima u danoj govornoj situaciji. | Poznavanje cinitelja i funkcije priopcavanja. Prilagodavanje predmetu, funkciji, slusatelju izjasnjavanja. Poznavanje i svjesno koristenje razlika pismenog i usmenog izrazavanja te privatne i javne jezicne uporabe. |
| Prepoznavanje pravilne uporabe recenica razne modalnosti (izjavna, upitna, zapovjedna, usklicna) shodno ciljnoj usmjerenosti (molba, zelja, negodovanje, pitanje). | Raznovrsna uporaba recenica razne modalnosti shodno ciljnoj usmjerenosti. Formuliranje pitanja, odgovora, sudjelovanje u razgovoru. | Samostalno i suvislo pricanje svakodnevnog dozivljaja slozenim recenicama. Reproduciranje procitanog i slusanog (i madarskog) teksta. | Egzaktan, tocan nacin izrazavanja u govoru. Svjesna teznja za probranim izrazavanjem misli u raznovrsním oblicima prilagodavajuci se zanimanju i pozornosti slusatelja (sugovornik). |
| Pravilno naglasavanje rijeci. Pricanje dozivljaja u nekoliko suvislih jednostavnih recenica. Pravilna intonacija recenica adekvatno ciljnoj usmjerenosti. | Teznja izrazajnom, pravilnom i jezicno pretencioznom govoru koji je razumljiv drugima, te pravilnom izgovoru glasova. Poznavanje i koristenje osnovnih oblika uljudnog ponasanja. | Prepoznavanje veze izmedu sadrzaja priopcavanja i cilja govornika. | Razumljiv, pretenciozan govor prilagoden komunikacijskoj situaciji koji se temelji na pravogovornim i pravojezicnim osobnostima materinskog jezika. Sigurna uporaba sredstava nacina izgovora prilagodenog sadrzaju teksta i ciljnoj usmjerenosti govornika. |
| Razgovor (dijalog) na odredenu temu u skupini. Kratko formuliranje vlastitog misljenja. | Formuliranje i obrazlozenje vlastitog misljenja prilagodenog temi i komunikacijskoj situaciji. Saslusanje i razumijevanje misljenja drugih osoba. | Saslusanje i razumijevanje misljenja drugih osoba, eventualno njihovo opovrgavanje i sazeto reproduciranje u govoraim situacijama s vise osoba. Samostalno iznosenje | Suradnja u razgovoru i raspravi s vise osoba. Saslusanje i postivanje misljenja drugih osoba. Obrana vlastitog misljenja (argumentiranje), |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Poznavanje i koristenje osnovnih oblika uljudnog ponasanja. | osobnog stava s argumentacijom. | eventualno njegovo korigiranje. Sposobnost prepoznavanja i razrjesivanja komunikacij skih nesporazuma i konflikata. | |
| Usuglasavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadrzajem i komunikacijskom situacijom. | Usuglasavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadrzajem i komunikacij skom situacijom. | Poznavanje i savjesno koristenje znakova geste u raznovrsnim komunikacij skim situacijama. | Usuglasavanje odabira, geste i govornih vrednota sa sadrzajem u raznovrsnim komunikacij skim situacijama. Poznavanje i razumijevanje uloge gesta i njihova svjesna uporaba (utvrdivanje, osporavanje sadrzaja i zamjenjivanje rijeci). |
| Dramatizacija razlicitih oblika (primjerice dijaloga stiva, recitacija, lutkarska igra, situacijska igra). | Dramatizacija razlicitih oblika (primjerice dijaloga stiva, recitacija, lutkarska igra, situacijska igra). | Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta. Dramatizacija razlicitih oblika (npr. Izvedba (recitiranje) pjesme, proze, izvodenje kazalisnih komada. narodnih obicaia). | Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta uz pravilnu uporabu govornih vrednota. |
2. Citanje, razumijevanje pisanog teksta
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Poslije uvjezbavanja izjednacen tempo glasnog i nijemog citanja tekstova odgovarajucih uzrastu. | Pravilno, tecno, razgovijetno glasno citanje tekstova poznatog sadrzaja izjednacenim tempom i njegova interpretacij . Pricanje sadrzaja nijemim citanjem procitanog teksta. | Tecno, razgovijetno citanje nepoznatog proznog teksta s pravilnim izgovorom. Nijemo citanje teksta i njegovo razumijevanje. | Interpretativno citanje i razumijevanje knjizevnih i inih tekstova. |
| Razumijevanje bukvalnog znacenja jednostavnih tekstova (pripovijetka, prica), kazivanje njegovog sadrzaja kljucnim recenicama uz pomoc ucitelja. Pomaganje i kontroliranje razumijevanja teksta pomocu jednostavnih pismenih, usmenih i crteznih zadataka. | Upoznavanje osnovama tehnika razumijevanja teksta. | Interpretativno citanje beletristickih djela, njihova pojedinacna i skupna obrada, te razumijevanje uz pomoc uciteljevih naputaka. Upoznavanje tehnikama razumijevanja teksta. | Razlikovanje prvotnog i metaforicnog znacenja teksta, prepoznavanje neizrecenih sadrzaja. Prosirivanje spoznaja o tehnikama razumijevanja teksta i njihova uporaba. |
| Obogacivanje aktivnog rjecnickog blaga putem ucenih i obradenih tekstova. | Obogacivanje aktivnog i pasivnog rjecnickog blaga, poznavanje strucnih i knjizevnih izraza te | Obogacivanje aktivnog i pasivnog rjecnickog blaga samostalnim radom (preporucena lektira, rad u | Neprekidno i svjesno obogacivanje rjecnickog blaga u svim stilovima i jezicnim slojevima. |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| njihova uporaba poslije obrade knjizevnih tekstova. Sigurna uporaba rjecnickog blaga svakodnevne komunikacije. | knjiznici, djecji listovi). | Teznja egzaktnoj uporabi osvojenog leksika prilagodivsi ga stilu, predmetu i funkciji komunikacije te slusatelju u pisanju i govoru. | |
| Kazivanje sadrzaja stiva u 4-5 suvislih recenica na temelju slike odnosno skice upotrebljavajuci izraze koji se javljaju u tekstu. | Samostalno citanje kratkih beletristickih djela i tekstova usmene knjizevnosti, izlucivanje i sazeto formuliranje njihove sustine. | Samostalno citanje i razumijevanje knjizevnih, naucno-popularnih i publicistickih tekstova. Samostalna uporaba osnovnih postupaka analize (odredivanje teme, izlucivanje sustine, trazenje podataka, kauzaliteti, skiciranje). | Interpretacija i otkrivanje strukture i znacenjskih slojeva tekstova raznih vrsti. Poznavanje i uporaba postupaka obrade teksta adekvatno knjizevnoj vrsti (kontekst, logicka povezanost, karakteristike knjizevne vrste). |
| Formuliranje misljenja u recenici ili dvije o likovima, njihovim postupcima i ponasanju koji se javljaju u procitanom tekstu. | Prepricavanje radnje obradenog stiva. Kratka karakterizacija glavnih likova. Formuliranje osobnog misljenja o postupcima likova i zivotnim situacijama koje se javljaju u stivu. | Stvaranje i formuliranje samostalnog misljenja o procitanim knjizevnim djelima. | Usporedba raznih procitanih misljenja, prepoznavanje slicnosti i razlika te njihova interpretacija. |
| Prepoznavanje karakteristika epohalnih stilova, stilskih smjerova te karakteristika stilskih slojeva u reprezentativnim tekstovima. |
3. Stvaranje pismenih tekstova, izgled pisanja, pravopis
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Ucenje slova, usvajanje i uporaba osnovnih karakteristika hrvatskog jezika. | Odgovarajuci tempo citkog, urednog pisanja. | Uporaba pisanja kao sredstva za izrazavanje samobitnosti pojedinca. | Citki, estetski rukopis. |
| Pravilno prepisivanje kracih tekstova. | Svjesna uporaba ucenih gramatickih spoznaja. | ||
| Vjezbanje rasclanjivanja teksta. Vjezbanje stvaranja raznih kratkih tekstova (pismo, cestitka, opis, karakterizacija). | Stvaranje kracih tekstova raznih vrsta (opis, pripovijedanje, karakterizacija). Formuliranje osobnih i citanjem stecenih dozivljaja upotrijebivsi naznacene vrste tekstova | Sposobnost stvaranja teksta u raznim vrstama (opis, pripovijedanje na temelju raznih aspekata pripovjedaca, karakterizacija, prikaz). | Sposobnost stvaranja i strukturiranja tekstova u raznim vrstama (pismo, autobiografíja, zamolba, karakterizacija, opis, i dr.) u privatnoj i javnoj uporabi. |
| Pisanje teksta od 6-8 suvislih recenica na odredenu temu koristeci se usvojenim pravopisnim pravilima. | Pravopis prilikom diktata. Uporaba pravopisnih pravila na razini vjestine u aktivnom rjecniku. | Svjesna uporaba ucenih gramatickih, pravopisnih i jezicnopravilnosnih spoznaja u pisanju sastavaka. | Svjesna i sigurna uporaba ucenih gramatickih, pravopisnih i j ezicnopravilnosnih spoznaja. |
| Kreativno stvaranje teksta (pisanje zavrsetka uz procitana djela, nastavak price). Samokontrola, otkrivanje pravopisnih pogresaka, njihov samostalni ispravak. | Sposobnost izrazavanja samobitnosti i kreativno stvaranje u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Izrazavanje misli, osjecaja iz raznih aspekata gledista. | Razvijanje sposobnosti izrazavanja samobitnosti i kreativnog stvaranja u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Poznavanje i uporaba karakteristika publicistickih vrsta (vijest, izvjestaj, oglas). |
4. Spoznaje o materinskom jeziku
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Prepoznavanje recenice, rijeci, sloga, samoglasnika i suglasnika; samoglasnicko "r". Pravilni izgovor glasova Ij, c, c te alternacije ije/je. | Poznavanje pravila strukturiranja recenice. Prepoznavanje povezanosti izmedu jezicnih razina (glas, rijec, spoj rijeci, recenica, tekst). | Svjesna uporaba gramatickih, jezicnopravilnosnih i pravopisnih spoznaja stecenih na ranijim godistima. | Funkcionalna uporaba spoznaja opisne gramatike hrvatskog jezika. |
| Pravilna uporaba imenskih rijeci i glagola u recenici. Odvojeno pisanje pomocnog glagola od glagola, pravopis rijecce li. | Obogacivanje spoznaja o vrstama rijeci, uloga vrsta rijeci u recenici. Upoznavanje koristenja rjecnika. | Zapazanje veze izmedu oznacitelja i znacenja rjesavanjem zadataka vezanih uz znacenje rijeci. | Prepoznavanje veze izmedu oznacitelja i znacenja rijeci, poznavanje strukture znacenja te njena uporaba u sastavljanju teksta (komunikaciji). |
| Vjezbe sastavljanja teksta u jezicnoj uporabi odgovarajucoj uzrastu ucenika. Opazanje razlicne jezicne uporabe, zapazanje razlicitosti putem izrazajnih primjera. | Zapazanje i prepoznavanje raslojavanja jezika putem primjera posebno s obzirom na leksik. | Osnovne razlike izmedu hrvatskog standardnog jezika i njegovih narjecja. | Uvjezbanost u uporabi spoznaja o tekstu, semantici, pragmatici, stilistici u raznim tipovima teksta i knjizevnih vrsta. |
| Prepoznavanje promjene jezika putem usporedbe tekstova pisanih u ranijem razdoblju i u suvremeno doba uocavanjem razlika posebno s obzirom na razlike u leksiku. | Zapazanje promjene i neprekidnosti jezika na temelju primjera (prvenstveno s obzirom na leksik i ucenih gramatickih pojava) putem usporedbe tekstova nastalih u raznim vremenima. | Poznavanje podrijetla i mjesta hrvatskog jezika u indoeuropskoj i slavenskoj jezicnoj porodici. | |
| Prepoznavanje razlika izmedu hrvatskog i madarskog jezika, njihovo formuliranje adekvatno uzrastu. | Prosirivanje spoznaja o razlicitosti hrvatskog i madarskog jezika. | Sposobnost usporedbe spoznaja o hrvatskom i madarskom jeziku, teznja za sto tocnijem odredivanju pojedinih pojava. | Usporedba osobnosti hrvatskog i madarskog jezika. Forrriuliranje razlika proizlazecih iz razlicitog tipa jezika. |
5. Spoznaje o knjizevnosti
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Teziti da ucenici zavole citati i probudivanje potrebe za citanjem. | Probudivanje svijesti da je citanje izvor estetskog, osjecajnog i mislenog dozivljaja. | Odrzavanje budnosti svijesti da je citanje izvor raznih dozivljaja, koji pridonosi upoznavanju duhovnosti danog naroda. | Poticanje na citanje s odredenim ciljem i ukusom. Osvijestiti da je knjizevni dozivljaj nepresusni izvor stjecanja iskustava ljudskog zivota: osjecaji, ideje, misli, zivotne situacije, konflikti, postupci. |
| Citanje lirskih djela (pjesme, brojalice, djela iz domace umjetnicke i usmene knjizevnosti te narodne i umjetnicke knjizevnosti maticnog naroda), poistovjecivanje s osjecajima izrazenih u njima. | Prepoznavanje teme, poruke, ugodaja lirskog djela. | Formuliranje teme, poruke, ugodaja lirskog djela. Poistovjecivanje oblika pojavljivanja lirskog subjekta (pjesnicka funkcija). Prepoznavanje povezanosti sadrzaja i forme (knjizevna vrsta). | Karakteristike, struktura, izrazajni oblici (vrste) lirike, poznavanje i uporaba pjesnickog izrazavanja (stilisticka sredstva), versifikacijskih spoznaja prilikom interpretacije lirskih djela. |
| Citanje epskih djela (pripovijetke, price, odlomci djecjih romana knjizevnosti Hrvata u Madarskoj i knjizevnosti maticnog naroda). | Skupno i samostalno citanje te obrada epskih djela. | Prepricavanje radnje epskih djela, karakterizacija likova, skupno i samostalno formuliranje poruke na temelju primjera. Samostalno stvaranje pripovijetke. | Karakteristike epike, epske vrste, epska kompozicija, jezicne osobnosti; pripovjedac, prostor, vrijeme, radnja, aspekt pripovjedaca, poznavanje i uporaba pripovjedackog postupka prilikom interpretacije epskog djela. |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Poistovjecivanje glavnih likova epskih djela. | Formuliranje vanjskih i unutrasnjih osobina likova. | Poznavanje glavnih odlika karakterizacije na temelju skupno i individualno obradenih djela. | Poznavanje i uporaba sredstava karakterizacije u knjizevnim djelima te u svakodnevnom zivotu. Usporedba karakteristika tipa covjeka drustva, gospodarstva i politike razlicitog doba. |
| Zapazanje svojstvenosti pripovjednih i dramskih djela. | Poistovjecivanje svojstvenosti pripovjednih i dramskih djela putem primjera. | Karakteristike drame, dramska kompozicija, dramske vrste; oblici dramskog izrazavanja, stilske osobnosti; dramski lik; dramski prostor i vrijeme; drama i kazaliste. | |
| Citanje i izvodenje narodnih igara, dramatiziranih oblika (pripovijetke, lutkarske igre, stihovne forme). | Dramsko predocavanje pripovjedaka, epskih pjesama te svakidasnjih situacija. | Skupno i individualno citanje, obrada i prikazivanje dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija situacija i instrukcija. Situacijske igre. | Samostalno citanje i obrada dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija komicnih i situacija i karaktera (komedija situacije, karaktera, konverzacije). Uloga konflikta u dramskom djelu. Tragicni lik. Katarza. |
| Upoznavanje usmene knjizevnosti Hrvata u Madarskoj i maticnoj zemlji (narodna pripovijetka, narodna pjesma, brojalica, zagonetka, poslovica). | Uocavanje razlika izmedu narodne i umjetnicke knjizevnosti na temelju primjera. | Jezicne specifícnosti modernog doba. Opazanje elektronicne komunikacije (SMS-poruke, skracenice, e-mail, i dr.) i oblika masovne komunikacije (masmediji). | Mogucnosti koje pruze nosaci spoznaja (CD-Rom, DVD, video) u stjecanju spoznaja. Odnos elektronicnih nosaca spoznaja i tiskane knjizevnosti. Veza modernog doba i narodne knjizevnosti. |
| Prepoznavanje zivotnih situacija u procitanim djelima, formuliranje misljenja o postupcima glavnih likova. | Upoznavanje osnovnih knjizevnih téma. | Nekoliko znacajnih tema i formalnih tradicija hrvatske, madarske i svjetske knjizevnosti. Na temelju jedno-dva knjizevnih djela prepoznavanje osnovnih karakteristika epohalnog stila. | Prepoznavanje povezanosti izmedu tema, zivotnih situacija, motiva, oblika djela hrvatske, madarske i svjetske knjizevnosti. Sposobnost analize procitanog djela na vise nacina s razlicitog aspekata (tematsko-motivski, knjizevna vrsta, zivotno djelo, stilski smjer, ideja, kontekst). |
| Kazivanje sadrzaja procitanih djela, kratko formuliranje njihove poruke, osjecaja i ugodaja. | Teznja za nijansiranim formuliranjem sadrzaja, poruke, osjecaja procitanih djela. Povezivanje osobnih | Teznja za uopcavanjem (tipiziranje) karaktera, zivotnih situacija, ponasanja predocenih u knjizevnim djelima, i | Teznja za uopcavanjem (tipiziranje) karaktera, zivotnih situacija, ponasanja predocenih u knjizevnim djelima, i |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| iskustava, zivotnih situacija sa zivotnim situacijama prisutnih u knjizevnim djelima. | nijansiranim izrazavanjem sadrzaja. | nijansiranim izrazavanjem sadrzaja. Snalazenje u tokovima knjizevnosti. Iskustvo i izrazavanje osobnog misljenja u komparativnoj analizi. Izrazavanje osobnog osjecaja i suda prilikom analize i interpretacije knjizevnih djela. |
Hrvatski jezik i knjizevnost za skole s predmetnom nastavom
Razvojne zadace
Tradicionalni oblik
1. Razumijevanje govora
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Razumijevanje jednostavnih uputa, pitanja, rijeci koje se odnose na ucenikovu osobu, obitelj, okolis stanovanja i skolu. | Razumijevanje jednostavnih izrazavanja, pitanja, i odgovora u sljedecim temama: obitelj, zdravlje, slobodno vrijeme, kupovina, kultura odnosno teme vezane uz hrvatsku narodnost. Rjesavanje zadataka na temelju slusanog teksta. | Razumijevanje govora (teksta) o poznatoj temi cestih situacija: skola, slobodno vrijeme, sport, rad, putovanje, posta, hrana, zdrav nacin zivota, poznavanje okolice, poznavanje drzave, manjinska prava. Razumijevanje sustine radio i TV-emisije na te teme. | Pracenje misli predavanja, pracenje i razumijevanje vijesti radija i televizije, razumijevanje sadrzaja igranih fílmova. Razumijevanje hrvatskih knjizevnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih narjecjem). Razumijevanje i slijed sadrzaja hrvatski kazalisnih predstava i knjizevnih veceri. |
2. Vjestina govorenja
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Pravilan izgovor u svakodnevnoj komunikaciji. Vjezbanje postavljanja pitanja i odavanja odgovora s pravilnom intonacijom u svakodnevnoj komunikaciji: predstavljanje, pozdrav, trazenje i davanje informacije s uporabom karakteristicnih izraza. Poznavanje 2-3 kracih knjizevnih djela (iz | Pravilan izgovor i intonacija u svakodnevnoj komunikaciji. Jednostavno izjasnjavanje u sljedecim temama: obitelj, stan, skola, okolica stanovanja, hrvatski drustveni praznici i vjerski blagdani, zdravlje. U oznacenim temama usmeno izjasnjavanje u 6-8 suvislih recenica. Memorizacija 5-6 pjesama, poznavanje | Sudjelovanje u razgovoru u temama naznacenim u prvoj tocki koristeci uene izraze. Formuliranje osobnog dozivljaja, misli, misljenja, osjecaja njihovo jednostavno i jasno izrazavanje adekvatno govornoj situaciji jednostavnim i slozenim recenicama (10-15) pravilnim naglaskom i intonacijom. Memorizacija 8 pjesama i | Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluzeci se usvojenim rjecnikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Formuliranje i izrazavanje misli, osjecaja, dozivljaja, misljenja, odnosno obrazlozenje i |
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| usmene knjizevnosti) i nekoliko poslovica, zagonetaka. | nekoliko poslovica i zagonetaka. | 10 redaka proznog ili dramskog teksta. | argumentacija u slozenim recenicama u duhu hrvatskogjezika. Kazivanje price, sastavljanje pitanja u svezi procitanog, slusanog, videnog. Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskos teksta. |
3. Razumijevanje citanja
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Glasno citanje u odgovarajucem tempu s pravilnim izgovorom. Davanje povratne informacije pismeno i usmeno o tome da je ucenik shvatio jednostavan tekst. Izlucivanje jednostavnih informacija iz zadanog teksta (natpis, reklama). | Citanje nepoznatog teksta u odgovarajucem tempu s pravilnim izgovorom pridrzavajuci se pravila interpunkcije. Sazeto kazivanje sadrzaja stiva. | Tecno, razgovijetno citanje jezicno slozenijeg poznatog i nepoznatog teksta s pravilnim naglaskom i intonacijom. Razumijevanje procitanog teksta odnosno izlucivanje bitnog u njemu u temama naznacenim u prvoj tocki: razumijevanje dogadaja, osjecaja, misljenja. Obrada tih tekstova uz pomoc ucitelja. Interpretacija nekoliko knjizevnih djela (pjesma, novela, roman) domace knjizevnosti i knjizevnosti maticne zemlje. Sposobnost prikaza tih umietnickih djela. | Izlucivanje bitnog iz procitanih tekstova raznih razdoblja (knjizevna djela, ostali tekstovi) i sazimanje njihovog sadrzaja. Obrada tekstova (prema zadanim aspektima) uz pomoc ucitelja i samostalno. Interpretacija knjizevnih (pjesma, novela, roman) i publicistickih djela iz domace literature i knjizevnosti maticne zemlje. Sposobnost prikaza tih umjetnickih djela. |
4. Pisanje
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Citko pisanje u tempu koji odgovara uzrastu. Pravilno pisanje opceuporabnog leksika prilikom diktata, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreske. Stvaranje teksta u 4-5 recenica u temama naznacenim u prvoj tocki (predstavljanje, razglednica, poruka) koristeci se usvojenim rjecnikom. | Stvaranje teksta od 6-8 povezanih jednostavnih recenica na osnovu slike. Stvaranje kratkog sastava o nekom osobnom dozivljaju.Slijediti norme hrvatskog pravopisa. | Formuliranje opisa, opisivanje dozivljaja i kratke priceu 10-15. recenica pridrzavajuci se pravopisnih i pravojezicnih normi hrvatskog jezika. Pisanje pisma upotrijebivsi raznih tipova tekstova (dozivljaj, dogadaj, karakterizacija). Prijevod jednostavnih tekstova. | Stvaranje raznih tipova tekstova (privatno i sluzbeno pismo, vrste opisa, autobiografíja). Stvaranje poduzih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Madarskoj. Izrazavanje idejnog sadrzaja, ugodaja hrvatskih knjizevnih i publicistickih djela u tekstu koristeci se pri tom slozenim recenicama. Izrazavanje osobnog misljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidasnjim i aktualnim temama. |
Hrvatski jezik i knjizevnost za skole s predmetnom nastavom
Razvojne zadace
Prosireni oblik
1. Razumijevanje govora
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Razumijevanje kracih tekstova koji su vezani uz neposrednu okolicu ucenika (obitelj, dom, skola, zdravlje, priroda, promet) te uz zivot i svakidasnju djelatnost hrvatske narodnosti. Razumijevanje opceuporabnog leksika vezanog uz gore navedene teme. | Razumijevanje tekstova vezanih uz teme prethodnih godista, odnosno u uz sljedece teme: posao, kultura, drustveni zivot. | Slijedenje misli predavanja, slijedenje i razumijevanje radijskih i televizijskih vijesti, razumijevanje sadrzaja igranih filmova. Razumijevanje hrvatskih knjizevnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih na narjecju). Razumijevanje i slijedenje sadrzaja hrvatskih kazalisnih predstava i knjizevnih veceri. | Razumijevanje tekstova raznih tema (bez ogranicenja u temi). Poznavanje reprezentativnih knjizevnih djela domace knjizevnosti i literature maticnog naroda., prepoznavanje specificnosti hrvatskog jezika u opceuporabnom i pjesnickom jeziku. Slijedenje i razumijevanje filmova kazalisnih predstava, knjizevnih razgovora, strucnih predavanja na hrvatskom jeziku. |
2. Vjestina govorenja
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12.razred |
| Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) u temama naznacenim u prvoj tocki. Poznavanje nekoliko ustaljenih izraza, i tipicnih izraza. Poznavanje 4-5 kracih knjizevnih djela (iz usmene knjizevnosti). | Izjasnjavanje u 8-10 povezanih recenica u svezi vec naznacenih tema. Kazivanje dozivljaja, prica jednostavnim povezanim recenicama. Iznosenje plana o slobodnom vremenu. Memorizacija 50-80 redaka (lirike i proze), poznavanje nekoliko poslovica i zagonetaka. | Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluzeci se usvojenim rjecnikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Formuliranje i izrazavanje misli, osjecaja, dozivljaja, misljenja, odnosno obrazlozenje i argumentacija u slozenim recenicama u duhu hrvatskog jezika. Kazivanje price, sastavljanje pitanja u svezi procitanog, slusanog, videnog. Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskog teksta. | Razgovor, iznosenje osobnog dozivljaja i stava u svezi tema naznacenih u prvoj tocki u duhu hrvatskog jezika u 15-20 slozenih recenica s uporabom strucnih izraza. |
3. Razumijevanje citanja
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Tecno i razgovijetno citanje poznatog teksta s odgovarajucim naglaskom i intonacijom. Kazivanje sadrzaja procitanog stiva jednostavnim recenicama. | Nijemo citanje i razumijevanje sadrzaja procitanog teksta. Usmena i pismena obrada stiva uz pomoc ucitelja. | Izlucivanje bitnog iz procitanih tekstova raznih razdoblja (knjizevna djela, ostali tekstovi) i sazimanje njihovog sadrzaja. Obrada tekstova 8prema zadanim aspektima) uz pomoc ucitelja i samostalno. Interpretacija knjizevnih (pjesma, novela, roman) i publicistickih djela iz domace literature i knjizevnosti maticne zemlje. Sposobnost prikaza tih umjetnickih djela. | Razumijevanje procitanih kompleksnih tekstova, njihova samostalna obrada na nastavnom satu i kao domaca lektira. Poznavanje i citanje znacajnih knjizevnih djela domacih autora i knjizevnosti maticnog naroda (pjesma, novela, pripovijetka, roman, drama, vrste usmene knjizevnosti). Prepoznavanje i formuliranje njihovih vrednota iznosenje osobnog stava o njima. Razumijevanje ideje procitanih dijalektalnih djela, prepoznavanje njihovog znacaja. Citanje i razumijevanje hrvatskih casopisa, tjednika Hrvata u madarskoj (Hrvatski glasnik) te clanaka hrvatskog kalendara. Iznosenje osobnog misljenja o njima. |
4. Pisanje
| 4. razred | 6. razred | 8. razred | 12. razred |
| Pravilno pisanje opceuporabnog leksika prilikom diktata, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreske. Stvaranje teksta u 6-8 povezanih jednostavnih recenica na osnovu slike. Dopuna jednostavnih recenica raznim recenicnim dijelovima. | Slijediti norme hrvatskog pravopisa. Stvaranje govornih situacija. Stvaranje teksta od 9-12 recenica na temelju osobnog dozivljaja odnosno procitanog stiva. Ispunjavanje jednostavne tiskanice. Formuliranje pozdravnog teksta raznih tema i cestitke. | Stvaranje raznih tipova tekstova (privatno i sluzbeno pismo, vrste opisa, autobiografíja). Stvaranje poduzih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Madarskoj. Izrazavanje idejnog sadrzaja, ugodaja hrvatskih knjizevnih i publicistickih djela u tekstu koristeci se pri tom slozenim recenicama. Izrazavanje osobnog misljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidasnjim i aktualnim temama. | Samostalno razumijevanje i obrada domacih knjizevnih djela i djela maticne knjizevnosti prema zadanim aspektima (pjesma, novela, pripovijetka, roman, drama, vrste usmene knjizevnosti). Prepoznavanje i formuliranje njihovih vrednota, iznosenje osobnog stava o njima. Prikupljanje podataka u svezi proslosti i sadasnjosti Hrvata u Madarskoj, njihovo sredivanje i obrada. Prilikom stvaranja pismenog teksta sigurna uporaba gramatickih, pravopisnih i stilistickih spoznaja. Prevodenje tekstova pomocu riecnika. |
Hrvatski narodopis
Razvojne zadace
Za sve nastavne oblike
1. Stjecanje spoznaja, ucenje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Poznavanje i izvedba mjesnih narodnih djecjih igara, plesova i obicaja. Skupljanje hrvatskih naziva mjesne nosnje, alata te narodnih djecjih igara, poslovica i zagonetaka. Poznavanje i izvedba narodnih cestitaka vezanih za razne blagdane (npr. Bozic, Nova godina). Skupljanje i poznavanje hranidbenih obicaja (npr. postavljanje stola) i tipicnih hrana | Orijentacija na zemljovidu Madarske: poznavanje hrvatskog naziva hrvatskih naselja i odredivanje njihovog polozaja na zemljovidu te povezivanje hrvatskih etnickih skupina (kajkavski, gradiscanski Hrvati, Bunjevci, Sokci, Raci, Bosnjaci) s naseljima. Stjecanje spoznaja o nacinu zivota, duhovnoj i materijalnoj kulturi domacih Hrvata putem osobnog razgovora, | Obogacivanje spoznaja o nacinu zivota, duhovne i mater ijalne kulture domacih Hrvata putem osobnih razgovora, procitanih tekstova, fotografija, fílmova i drugih masmedija. Skupljanje informacija o proslosti i sadasnjosti te jezicnih specificnostima Hrvata u Madarskoj. Poznavanje znacajnijih dogadaja povijesti maticne zemlje te zajednickih | Sposobnost za stjecanja spoznaja koje se odnose na proslost i sadasnjost te duhovnu i materijalnu kulturu Hrvata u Madarskoj i maticnoj zemlji iz raznovrsnih izvora; njihovo svrstavanje razumijevanje i uporaba. Sposobnost usporedbe izmedu povijesnog polozaja, nacina zivota i kulture Hrvata u Madarskoj te maticnoj zemlji. |
| vezanih uz razne blagdane. Upoznavanje simbola vezanih za pojedine blagdane. Pronalazenje i upoznavanje tipicnih mjesnih kuca, gospodarskih i inih gradevina (setnja po selu, skupljanje fotografíja, osobni razgovori). Stjecanje iskustava o zivotu mjesnih Hrvata. Pravljenje poklona, ukrasa vezanih uz blagdane. | procitanih tekstova, fotografíja, filmova i drugih masmedija. Zapazanje specificnosti jezicne uporabe pojedinih hrvatskih etnickih skupina. Poznavanje simbola Republike Hrvatske. Uporaba stecenih spoznaja u rjesavanju raznih zadaca: kazivanje dozivljaja, projektni rad. Dramatizirana izvedba znacajnijih narodnih obicaja (Bozic, Uskrs, Duhovi). Predocavanje narodnih motiva, alata, kuca, namjestaja, dijelova nosnji, i sl. raznim likovnim tehnikama (npr. crtanje, bojanje, mozaik, slika sastavijena od sjemenki). | tocaka tisucu-stogodisnjeg suzivota Hrvata i Madara. Uporaba stecenog znanja (informacije, podaci) u razlicitim situacijama. Poznavanje ustanova Hrvata u Madarskoj (Hrvatska drzavna samouprava, mjesne manjinske samouprave, Savez Hrvata u Madarskoj, Hrvatsko kazaliste, Hrvatski znanstveni zavod, Hrvatska redakcija Madarskog radija i televizije, Croatica, Hrvatski glasnik, muzeji, skole). Poznavanje karakteristika uzeg zavicaja, sposobnost za njegov prikaz. Prikaz osobnog porodicnog stabla. | Poznavanje kulture domacih Hrvata i maticnog naroda. Poznavanje prava, drustvene organizacije (hrvatske manjinske samouprave, civilne udruge, kulturna drustava) Hrvata u Madarskoj. Argumentacija, formuliranje osobnog misljenja, njegova obrana u svezi odluka, dogadaja, pojavama domace manjine. Usvajanje nacina zivota svjesnog pripadnika manjini: madarski drzavljanin sam hrvatske narodnosti koji se mogu afirmirati i u Europskoj Uniji sa svojom dvojezicnoscu, dvokulturalnoscu i poznavanjem stranog jezika. Svoju kulturu, materinski jezik cuvam, njegujem, razvijam, dok ove vrednote vecinskog i drugih naroda postujem i njegujem. |
2. Kriticko razmisljanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Samostalno formuliranje pitanja u svezi teme (npr. zasto se stavljaju na bozicni stol kolac, alati, sjemenke, a pod stol slama; busena lice Mohacana). Shvacanje povezanost narodnih obicaja sa zivotom naroda preko vjerskih obicaja. Prisutnost ljudske zbilje í ceznji u obicajima, djelima usmene knjizevnosti preko reprezentativnih primjera (narodna pjesma, narodna pripovijetka, anegdota, obicaj, blagdan). | Samostalno formuliranje pitanja u svezi teme. Interpretacija ponasanja, postupaka poznatih licnosti madarskih Hrvata koji su znacajno utjecali na nacin zivota i drustvenu afírmaciju svog naroda. Poznavanje bitnih elemenata karaktera nasih povijesnih i javnih licnosti, te obicnog covjeka. Prepoznavanje situacije da se u suzivotu hrvatske manjine (i maticne drzave) mogu desiti situacije koje se razlicito prosuduju. | Upoznavanje specifícnosti pojedinih hrvatskih etnickih skupina proizlazecih iz drustvenog polozaja i jezicnih osobnosti. Poznavanje drustvenih te individualnih mogucnosti i ogranicenja proizlazecih iz manjinske biti. U svezi gore navedenih formuliranje osobnog misljenja i njegova argumentacija. Prepoznavanje uzajamnosti suzivota Hrvata i Madara. Vrednote drzavljana, gospodarstva, prirode itd. maticne zemlje i domovine (Republika | Formuliranje stava i argumentacija u svezi sudbinskih preokreta Hrvata u Madarskoj. Ispreplitanje madarske i hrvatske povijesti, te njihov poseban razvoj na temelju izvora. Analiza znacajnijih dogadaja povijesti maticne zemlje i tocaka tisucu-stogodisnjeg suzivota Hrvata i Madara. Dokazivanje uzajamnog djelovanja dviju knjizevnosti putem primjera. Analiza, povlacenje posljedica i njihovo formuliranie o |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Madarska), njihova zastita, uzajamno djelovanje, zastita ljudskih prava. | pravima i drustvenoj organizaciji Hrvata u Madarskoj. Formuliranje samostalnog misljenja u svezi buducnosti Hrvata u Madarskoj. Koncipiranje prijedloga radi odrzavanja i razvijanja samobitnosti domacih Hrvata (npr. zadace obiteljskog odgoja, hrvatskih manjinskih samouprava, civilnih udruga, kulturnih drustava, uloga skola). Vrednovanje sustava domacih manjina i ljudskih prava na temelju aspekata osobnog vrednovanja. Kriticki prikaz medunarodnih veza hrvatske manjine u proslosti i sadasnjosti. Upucenost u pojave aktualne manjinske politike i ljudskih prava. Njihova usporedba na temelju funkcionalnih i strukturalnih aspekata. Poznavanje i prikaz pojavnosti hrvatske manjine izvan granica maticne zemlje, sredivanje upoznatih pojava prema kauzalitetu, slicnosti, razlicitosti, namjera i posljedica. |
3. Komunikacija
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Razgovor o temi vezanoj o hrvatskoj manjini. U razgovoru uporaba stecenih spoznaja. Postavljanje pitanja, razumijevanje odgovora prilikom osobnih razgovora, koji se odnose na nacin zivota i kulturu hrvatske manjine. Usmeno izvjesce o sakupljanju i osobnim razgovorima. Predocavanje nacina | Razgovor o temi vezanoj uz hrvatsku narodnost. U razgovoru uporaba stecenih spoznaja. Postavljanje pitanja, razumijevanje odgovora prilikom osobnih razgovora, koji se odnose na nacin zivota i kulturu hrvatske manjine. Usmeno izvjesce o sakupljanju i osobnim razgovorima. Predocavanje nacina | Upoznavanje specificnosti pojedinih hrvatskih etnickih skupina proizlazecih iz drustvenog polozaja i jezicnih osobnosti. Formuliranje drustyenih te individualnih mogucnosti i ogranicenja proizlazecih iz manjinske biti. U svezi gore navedenih formuliranje osobnog misljenja i njegova argumentacija. | Sudjelovanje u razgovoru povedenom u temama: manjinska politika, ljudska prava. U razgovoru, raspravi izlaganje osobnog misljenja uz argumentaciju, eventualno promjena osobnog misljenja uslijed argumenata drugih. Tolerantno ponasanje prilikom rasprave. |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| zivota, obicaja hrvatske manjinejezicnim sredstvima (dramatizirana scena, iznosenje dozivljaja). Nejezicna komunikacija (crtanje, bojanje, mozaik, ples i dr.) o iskusenom, skupljenom. | zivota, obicaja hrvatske manjine jezicnim sredstvima (dramatizirana scena, iznosenje dozivljaja). Nejezicna komunikacija (likovna umjetnost, plesna umjetnost) o iskusenom, skupljenom (crtanje, bojanje, mozaik, ples i dr.). Izvedba pjesama, narodnih pripovijedaka, prica, narodnih pjesama na nastavnom satu i skolskim priredbarna. | Razgovor o uzajamnom djelovanju Hrvata i Madara. Prikazivanje dogadaja, prica, pojavnosti, narodnih nosnji na skolskim priredbama. | Izvjesce, odrzavanje predavanja iz hrvatske knjizevnosti, narodopisa, publicistike, odnosno na temelju radio- i TV-emisije. Izlozba samostalnog prikupljanja. |
E)
NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Német nyelv és irodalom
(A tannyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Érthető, artikulált beszéd. Helyes kiejtés a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondásban. Utasítások, közlések megértése, a beszédhelyzethez igazodó válaszadás. | Biztonságos eligazodás a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. A közlés kifejezése egyszerű, érthető mondatokban. | Bekapcsolódás különböző kommunikációs folyamatokba. Saját álláspont kifejtése, indokokkal, érvekkel alátámasztva. | A kommunikációs folyamathoz történő rugalmas alkalmazkodás. Választékos beszéd, a gondolatok változatos, lényegkiemelő, pontos megfogalmazása Érthető, nyelvileg igényes szókincs használata, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát. |
| Rövid párbeszéd folytatása különböző szituációkban. Megfigyelések, élmények néhány mondatos, összefüggő elmondása. Képekről 6-8 mondat alkotása szóban, tanítói kérdésekre reagálva. | A kommunikáció különböző formáinak ismerete és használata: kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás, vitában érvelés. | Hallott szöveg reprodukálása. Felkészülés után élménybeszámoló tartása átélt eseményekről. | Germanizmusok megfelelő használata. Helyes intonáció minden beszédhelyzetben. A kommunikáció és metakommunikáció összhangja a beszédben. |
| Olvasmányok tartalmának összefoglalása, összefüggő mondatokkal. Saját vélemény rövid megfogalmazása. | Elemi udvariassági formák ismerete és használata. | Tudósítás és interjúkészítés érdekes eseményekről ismert személyekkel. | A hétköznapi beszéden kívül a tömegkommunikáció és a művészetek - irodalom, színház, film, képzőművészet, zene -szókincsének ismerete és használata. Az olvasottak, látottak, hallottak reprodukciója, megfelelő szókincs és szófordulatok alkalmazásával. |
| Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes képzése és hangsúlyozása. | Képek és illusztrációk leírása. Rövid tudósítás és interjú készítése az osztályban. | Vers- és prózamondás szépirodalmi és nyelvjárási szövegekből. | Memoriterek szöveghű előadása. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Dramatikus formák kipróbálása az osztályközösségben pl. mesejáték, bábjáték, zenés-dalos színjáték bemutatása. | Nyelvileg igényes szófordulatok használata. Helyes németes intonáció. | Szerepmegformálás színjátékban és más műfajokban, mint paródia vagy verses-zenés összeállítás. A testbeszéd és az élőbeszéd összhangjának tudatos megteremtése. | Tolmácsolás magyarról németre és németről magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával. |
| Dramatizált jelenetek, helyzetek, életképek csoportos előadása. A mimika és a gesztikuláció összehangolása az élőbeszéddel. | Növekvő igényesség az egyéni nyelvhasználatban és intonációban. | Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, un. C1 és C2 szint követelményeinek és a Sprachdiplom II. követelményeinek megfelelő szint teljesítése. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Felkészülés és megértés után hangos és néma olvasás gyakorlása az életkornak megfelelő rövid szövegeken. | Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, értelmezése, rövid összefoglalása. | Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása. | Irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása. |
| Az olvasott mese jelentésének megértése, mondanivalójának rövid megfogalmazása tanítói segítséggel. A szereplők tetteinek magyarázata egy-két mondatban. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban. | Szövegértési technikák, szövegösszefüggés, szövegkörnyezet tudatos figyelemmel kísérése. | A német ifjúsági irodalom alkotásaiból vett részlet értelmező olvasása, csoportmunkában történő feldolgozása | A szövegek szó szerinti és átvitt értelmezésű jelentéstartalmának felismerése és reprodukálása. |
| Négy vers szöveghű felidézése. | Saját vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg cselekményéről, szereplőiről. | A tartalom megértése, az írói üzenet megfejtése, önálló vélemény formálása. | Érvek és ellenérvek világos megfogalmazása. |
| Különböző szövegfajták felismerése. | Olvasmányélmény elmondása, ezáltal az aktív szókincs gyarapítása. | Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása. | A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj jellemzői a különböző korokban íródott művekben. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az aktív szókincs gyarapítása a mesék és rövid történetek visszatérő kifejezéseinek megjegyzésével. | Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása és értékeik felismerése. | Stílusirányzatok felismerése szövegekben. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Betűtanulás, a német nyelvi jelrendszer sajátosságainak megtanulása és alkalmazása. | Rendezettjói olvasható írás követelménye. | A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása és újak megismerése. | Esztétikusan rendezett, jól szerkesztett íráskép. |
| Mondatok és rövid szövegek másolása betűtévesztés és kihagyás nélkül. | Tollbamondás után jó tempóban írás követelménye. A helyesírási szabályok betartása. | Leírás készítés minta alapján, a térbeli és időbeli elhelyezés, ill. a logikai rend szabályainak betartásával. Beszámoló, tudósítás és interjúkészítés önállóan. | Választékos szókincs, jó kifejezőkészség a minden napi élet és a műveltségterületek tartalmainak megfogalmazása során. |
| Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, először tanítói segédlettel, majd önállóan. | Az önkifejező írás megjelenése: rövid fogalmazás adott témában, leírás és jellemzés olvasmányélmény alapján, levélírás. | Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása. Szabályosan szerkesztett magán és hivatalos levélírás ismerete és alkalmazása. Megfelelő stílusjegyek alkalmazása a különböző műfajú írásokban. | A témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérvény és pályázat szerkesztése. |
| Különböző rövid szövegminták pl. levél, üdvözlőlap, leírás, jellemzés szerkesztésének elsajátítása. | Fordítás németről magyarra, közben a szótárhasználat gyakorlása. | Fordítás szótár segítségével magyarról németre, a nyelvi sajátosságok szem előtt tartásával. | Nyelvtani és nyelvhelyességi valamint helyesírási alapos ismeretek és azok tudatos alkalmazása. |
| A szöveg tagolásának gyakorlása. | Kreatív szövegalkotás pl. rímpárok képzése, megkezdett történet folytatása és befejezése. | Tehetséges tanulók kreatív szövegalkotásának-rímfaragás, dramatizálás-, felkarolása, bemutatkozási lehetőség biztosítása. | Egy és kétnyelvű szótár használata fordítás közben. A kreatív szövegalkotás a tehetséges tanulóktól elvárható. |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam . | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az ABC ismerete, a nyelv egyedi jelenségeinek - pl. a, sch, kis és nagy betű magyar nyelvtől eltérő használata - felismerése és alkalmazása. | A mondatképzés szabályainak ismerete és tudatos alkalmazása. | Az 5. és 6. évfolyamon elsajátított nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. | A német nyelv leíró nyelvtanának ismerete, de elsősorban helyes alkalmazása. |
| A szófajok (ige, főnév, melléknév) helyes alkalmazása a mondatban. Az egyes és többes szám felismerése és helyes használata. A jelen idő helyes használata önállóan. A többi igeidő felismerése. | A szófajok helyes ragozása. A szófaj -mondatrész kapcsolat felismerése. | A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban. | Törekvés az írásbeli és szóbeli kifejezés nyelvtani helyességére. Az új német helyesírás szabályainak alkalmazása. |
| A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése, az írásjegyek önálló alkalmazása. A kijelentő, kérdő és felszólító mondat szórendjének helyes használata beszédben és írásban. | A szótárak, kézikönyvek használatának gyakorlása, közben a szavak és szóelemek rendszerszerű összefüggésének felismerése. | A szavak jelentésének megváltozása különböző szövegösszefüggésben, ennek illusztrálása példákon keresztül. | A hétköznapi életből vett alá- és fölérendelő fogalmak egymáshoz rendelése. A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és használata. |
| A nyelvhasználat rétegezettségének felismerése különböző típusú szövegek segítségével. A nyelvváltozás folyamatának bemutatása régies és mai német szövegek összehasonlításával. | A magyar és a német nyelv szerkezetének hasonló és eltérő vonásainak érzékeltetése példákon keresztül. | A nyelvi állandóság és változás okainak feltárása. Szinonimák stilisztikai különbözőségének érzékelése. | |
| A német és magyar nyelv eltérő és azonos mondatképzése néhány elemének példákon keresztül történő bemutatása tudatosítja a tanulókban a nyelvek sajátosságainak figyelemmel kísérését. | A német nyelvjárások megjelenése a mindennapokban és az irodalomban. | A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatásának bemutatása példákon keresztül. | A német irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságainak és eltéréseinek nyelvtörténeti előzményei - tehetséges tanulók kutató munkája nyomán. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás megszerettetésén keresztül a műélvezet megtapasztalása. | Rövid terjedelmű epikai művek pl. népmese, állatmese, monda, történet önálló olvasása, tartalmuk összefoglalása és műfajuk rövid jellemzése. | Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása. | A német irodalom nagy íróinak és költőinek művein keresztül a német nép érzelem- és gondolatvilágának, valamint világszemléletének és erkölcsi felfogásának megismerése. |
| Versek, mondókák olvasása után, azok gondolat- és érzelemhordozóinak felismerése és a velük való azonosulás vagy elutasítás megfogalmazása. | Véleményalkotás a szereplőkről, a cselekményről és a helyszínről. Az értékek felfedezése és a velük való azonosulás. | Véleményalkotás, elemzés, jellemzés. | A magyarországi német irodalom művein keresztül a népcsoport sorskérdéseinek megismerése és a velük való azonosulás elősegítése. |
| Német mesék, rövid történetek olvasása, mondanivalójuk megértése, a szereplők csoportosítása megadott szempontok szerint. | Különböző témájú versek olvasása, a kedvenc vers előadása. 5-6 német vers memorizálása. | Egy ifjúsági regény elolvasása, a cselekmény, a szereplők és a mondanivaló elemzése. | A három irodalmi alapforma alaki és tartalmi jegyeinek ismerete. A művek műfaj szerinti csoportosítása. |
| Gyermek és népi játékok olvasása, megértése és előadása. | Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban. | Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés. | Hasonló témájú versek -szerelem, természetszemlélet, haza, színek... összehasonlítása. |
| Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban. A műfajok megkülönböztetése, ismertetőjegyeik felismerése. | Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról. | Néhány regény és dráma elolvasása és értelmezése - életműbeli, tematikus-motivikus, eszmetörténeti, stílusirányzati - tanórai feldolgozás keretében. | |
| Német népköltészeti alkotások pl. rigmusok, köszöntők ismerete és az alkalomhoz illő elhelyezése. | Az egyéni olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése. | Jelenetek előadása, érdekes részletek dramatizálása, színdarabok előadása. | Rövid epikai művek -Kurzgeschichte, kisregény - önálló feldolgozása, megadott szempontok szerint. |
| Az egyéni olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése. | Megzenésített versek, szongok ismerete. | Az irodalmi művek mondanivalója saját korukban és ma, bemutatása kutató munka alapján. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A német gyermekirodalom néhány alkotásán keresztül véleményformálás az emberi viselkedésről, a jó és a rossz küzdelméről, az emberi értékekről. | Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban. | Kapcsolatkeresés a német és a magyar irodalom témaválasztása között, az okok feltárása. Az irodalmi müvek elemzéséhez szükséges szókincs használata. | |
| Az irodalom nevelő hatása, az értékekkel való azonosulás tudatosítása. | Kritikai szemlélet kialakítása. | Az irodalmi müvek érzelmi és gondolati hatása jótékonyan befolyásolja a tanulók kötődését a német nemzethez és a magyarországi német nemzetiséghez. | Az elektronikus ismerethordozók használata tanórán pl. CD, videofilm, CD-ROM a különböző irodalmi * alkotások élményszerű interpretálása során. |
1.2. Német nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: lakás, iskola, lakóhely, közlekedés, környezet, egészség, német nemzetiség életéből vett rövid történetek. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, történetek a német nemzetiség életéből és a német irodalomból. | A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, országismeret, német nemzetiség jogai és kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra. | Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizált előadásainak követése. Német anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete. |
2. Beszédkészség
| Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. | Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése. | Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni a német nemzetiségről. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása. | Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása. |
3. Olvasásértés
| Hangos olvasás helyes ritmusban, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből (reklám, feliratok) információk nyerése és visszaadása. | Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. | Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából. | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok cikkeinek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasása utáni értelmezése, értékeik felismerése. |
4. Írás
| Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása pl. üdvözlő lap, bemutatkozás. | Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása. | Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével. | Szövegszerkesztési módszerek tóvábbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével. |
Bővített nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| Szövegek megértése a következő témakörökben: otthon, iskola, szabadidő, természet, német nemzetiség élete. | Szövegek megértése a következő témakörökben: munka, kultura, közlekedés, média, német nemzetiség irodalma. | Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyeljárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizált előadásainak követése. Német anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete. | A legkülönbözőbb témakörök szövegeinek megértése, pl. fiatalok problémái, természet és környezetvédelem, szolgáltatások, utazás, ünnepek, szabadidő, barátság, szerelem, tolerancia, vallások, művészetek, német nyelvű országok, Európai Unió, német nemzetiség jövője, 20. századi német irodalmi alkotások. Szövegértés után saját vélemény, állásfoglalás megfogalmazása. Német nyelvű filmek, színházi előadások, felolvasó ülések, szakmai (történelmi, zenei, képzőművészeti) előadások megértése, közléseik, üzeneteik összegzése. |
2. Beszédkészség
| Bekapcsolódás hétköznapi beszédszituációkba, megnyilatkozás, véleményformálás. Párbeszéd folytatása az 1. pontban felsorolt témakörökben. | Eseményekről információt adni, élményekről mesélni, közösséget bemutatni megfelelő szókincs használatával. | Beszélgetés, vitázás létköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása. | Álláspont, vélemény hatásos kifejtése bármely fenti témáról, a megfelelő nyelvi formák és germanizmusok alkalmazásával. Kiselőadás (referátum) készítése és nyelvileg igényes megfogalmazású előadása. Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek lényegének megragadása és visszaadása. Dialógus folytatása bármely témáról német anyanyelvű partnerrel. Tudósítás, interjúkészítés magyarországi német közéleti személyiségekkel (politikusok, írók, költők, képzőművészek, egyházi személyek). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben. |
3. Olvasásértés
| Lexikailag ismert szövegek folyamatos, értő olvasása, megfelelő szó- és mondathangsúllyal, tartalmilag tagolt előadásban. | Idegen szövegek néma olvasása és megértése, pl. prospektusok, ifjúsági lapok rövid cikkei | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok cikkeinek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasása utáni értelmezése, értékeik felismerése. | Német irodalmi és a magyarországi német irodalom alkotásainak olvasása, különösen a következő tartalmak és műfajok ismerete: különböző korokban íródott versek -szerelemről, a természetről, a hazáról - rövid történetek, elbeszélések (Kurzgeschichte), balladák, fabulák, egy-két ifjúsági regény és dráma | ||
| elolvasása, főleg a 20. századi irodalom alkotásaiból. A német nemzetiségi irodalmi alkotások közül a nyelv és identitás, a tájköltészet, a sorsfordulók és sorscsapások témáját bemutató művek megismerése és értékeik beépítése az identitástudat kialakítási folyamatába. Nyelvjárások felismerése. Német nyelvű sajtótermékek olvasása révén az országismereti tudás bővítése. | |||||
4. Írás
| Olvasott történetek, átélt vagy kitalált események leírása néhány mondatban. Személyek rövid jellemzésének leírása. | Levélírás, a formai követelmények betartásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása a tanult szinten. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével. | Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, jegyzetelés) ismerete és alkalmazása. Olvasott irodalmi, közismereti és szakszöveg adott szempont szerinti megfogalmazása. Referátum írása szakirodalom felhasználásával. Idegen szöveg fordítása szótár segítségével. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármely témájú írás megalkotása. |
2. Német népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőiről. Nyelvhasználat: Mundart, Hochdeutsch A település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák, gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal és szokásokkal. A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása. | Ismeretek gyűjtése egy németek által lakott település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállításainak megtekintésével. A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása. A német nyelvű országok és a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzés tanórákon és projektbemutatókon. | Ismeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánckincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete és bemutatása. Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése és elemzése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházak kiállításainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól - néprajzi múzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén. A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymama konyhájának specialitásai. A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára. | A német és a magyar történelem kronologikus tanórai feldolgozása során, a párhuzamok és eltérések, valamint a kölcsönhatások tudatosítása. A magyarországi németség történelmi szerepének áttekintése, a betelepítéstől a jelenkorig. Ok és okozati összefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresztül. A német kisebbség kultúrájának bemutatása, saját élmények és tapasztalatok beépítésével. A nyelv és az identitás összefüggésének felismerése, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint a média információhordozóinak segítségével. Kutatómunka a hazai és európai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek értelmezéséről és megjelenési formáiról. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása. | Összefüggések feltárása a magyarországi németség múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés...) és következményeiről. A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek...) való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása. | A magyarországi németség "lakóhagyományainak" összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása. | Állásfoglalás és érvelés a németség sorsfordulóinak értékeléséről folytatott vitában. Az ok-okozati viszonyok feltárása, források, történelmi és publicisztikai írások elemzése során. A történelmi hitelesség vizsgálata szépirodalmi művek és filmek üzenetében. Önálló vélemény kialakítása a német kisebbség múltjáról és jelenéről, az életmód, a kultúra és a politika témaköreinek vitás kérdéseiben. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. A hazai és nemzetközi kisebbségpolitika kritikai bemutatása, az interkulturális tanulás lehetőségeinek kiaknázásával. Az 1993-as kisebbségi törvény és módosításainak ismerete, az abban megfogalmazott jogok és kötelezettségek értelmezése, naprakész alkalmazása. A magyarországi németség és az anyanemzet kapcsolatrendszerének a fiatalokat érintő lehetőségeinek ismerete és a velük való élni tudásra késztetés kialakítása. A magyarországi németség szülőföldjén maradására, nyelvének és kultúrájának megtartására irányuló tudatos nevelés és felkészítés folyamatának lépései, a |
| kritikai gondolkodás és felelősségérzés kialakítása a család, a közoktatás, valamint a német önkormányzatok, az egyesületek és a média alapvető, közösen megoldandó feladata. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről. Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés osztályprojektekhez a településen vagy a megyében. Szóbeli beszámoló a saját | Beszélgetés és vita a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken. | A magyar és a német történelem találkozásainak bemutatása írásban és szóban. Önálló vélemény előadása, vitában érvek megfogalmazása az érintett kisebbségi témákban. A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása. Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. | Kisebbségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett. Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről. Interjúkészítés művészekkel és politikusokkal aktuális kérdésekről. Kisebbségtörténeti és néprajzi kutatómunka eredményének előadása szóban és írásban. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása. | Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon. | Beszámoló a német rádió és tévéműsorok, valamint a német nyelvű sajtó témaválasztásairól és az objektív tájékoztatásáról. Önálló gyűjtőmunka feldolgozása projektbemutatóra vagy tematikus kiállításra. Szokások dramatizált előadása iskolai rendezvényeken. |
MINDERHEITENUNTERRICHT DEUTSCH
1.1. Deutsche Sprache und Literatur
(für den muttersprachlichen und zweisprachigen Unterricht)
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Sprachfertigkeit, Verfassen und Versteken mündlicher Texte
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Verstandliches, artikuliertes Sprechen. Richtige Aussprache im taglichen mündlichen Sprachgebrauch, bei der Rezitation von Gedichten und Prosatexten. Verstehen von Anweisungen und Mitteilungen, zur Sprechsituation passende Antworten geben. In verschiedenen Situationen kurze Dialoge führen. Über Beobachtungen und Erlebnisse in einigen zusammenhangenden Satzen berichten können. Bildbeschreibung in 6-8 Satzen, auf die Fragen des Lehrers antworten. Den Inhalt von Lektüren in zusammenhangenden Satzen zusammenfassen. Eigenes Erlebnis formulieren. Richtige Bildung und Intonation von Aussage-, Frage- und Ausrufesatzen. Ausprobieren von Formen der Dramatik in der Klasse, z.B. Aufführung von Marchenspielen, Puppentheater, musikalischen Theaterstücken. | Sichere Orientierung in kommunikativen Situationen des Alltags. Mitteilungen in einfachen, verstandlichen Satzen ausdrücken. Verschiedene Kommunikationsformen kennen und anwenden: Fragen stellen, Antworten geben, Meinung auBern, in Diskussion argumentieren. Die grundlegenden Höflichkeitsformen kennen und anwenden. Beschreibung von Bildern und Illustrationen, kurze Berichte erstellen, Interviews führen in der Klasse. Sprachlich anspruchsvolle Wendungen benutzen. Richtige deutsche Intonation. Aufführung von Szenen, Situationen, Lebensbilder in der Gruppe. Mimik und Gestik mit der verbalen Mitteilung in Einklang bringen. | Sich in verschiedene Kommunikationsprozesse einschalten. Den eigenen Standpunkt mit Begründungen, Argumenten unterstützt auBern. Reproduktion von Hörtexten. Nach Vorbereitung über erlebte Erlebnisse berichten. Mit bekannten Persönlichkeiten Berichte und Interviews über interessante Ereignisse machen. Aus belletristischen und mundartlichen Texten Gedichte und Prosa rezitieren. Rollenspiel in Theaterstücken und anderen Gattungen, wie Parodie oder literarisch-musikalisches Programm. Einen bewussten Einklang zwischen Körpersprache und gesprochener Sprache herstellen. Steigende Ansprüche im eigenen Sprachgebrauch und bei der Intonation. | Flexible Anpassung an den Kommunikationsprozess. Gewahltes Sprechen, Formulierung der Gedanken in abwechslungsreicher, das Wesentliche hervorhebender, sachgerechter Form. Verwendung eines verstandlichen, sprachlich anspruchvollen Wortschatzes, der die Absicht des Sprechers genau ausdrückt. Entsprechender Gebrauch von Germanismen. Korrekte Intonation in allen Redesituationen. Einklang von Kommunikation und Metakommunikation beim Sprechen. Neben der Alltagssprache auch den Wortschatz der Massenkommunikation und der Künste -Literatur, Theater, Film, bildende Kunst, Musik -kennen und verwenden. Gelesenes, Gesehenes, Gehörtes mit entsprechendem Wortschatz und passenden Wendungen wiedergeben. Textgetreue Wiedergabe von auswendig gelernten Texten. Dolmetschen aus dem Ungarischen ins Deutsche und aus dem Deutschen ins Ungarische unter Einhaltung der Besonderheiten beider |
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Sprachen. Erfüllung der Anforderungen der sog. C1 und C2 Stufe auf der sechsstufigen europaischen Skala (Sprachgebrauch auf der Meisterstufe) sowie der Anforderungen des Sprachdiploms II. |
2. Lesen, Versteken geschriebener Texte
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Nach Vorbereitung und Verstehen das laute und stumme Lesen von kurzen, dem Alter entsprechenden Texten üben. Die Bedeutung des gelesenen Marchens verstehen, seine Aussage mit Hilfe des Lehrers formulieren. Die Handlungen von Personen in 1-2 Satzen erklaren. Schriftlich oder mit Zeichnungen erfolgende Kontrolle des Verstehens mit einfachen Aufgaben. 4 Gedichte textgetreu wiedergeben. Verschiedene Textsorten erkennen. Erweiterung des aktiven Wortschatzes durch Merken der wiederkehrenden Wendungen in Marchen und kurzen Geschichten. | Bekannte Texte flieBend, ausdrucksvoll lesen, interpretieren und kurz zusammenfassen. Techniken des Textverstehens, wie Kontext, Textumgebung bewusst verfolgen. Die eigene Meinung über die Handlung, die Personen des gelesenen Textes formulieren. Leseerlebnisse erzahlen, dadurch den aktiven Wortschatz erweitern. Selbststandiges Lesen und Erkennen der Werte von Texten aus der Belletristik und Volksdichtung. | Fremde Texte flieBend, ausdrucksvoll lesen und den Inhalt zusammenfassen. Auszüge aus der deutschen Jugendliteratur sinnerfassend lesen, in Gruppenarbeit aufarbeiten. Den Inhalt verstehen, die Botschaft des Autors entziffern, eigene Meinung formulieren. Selbststandiges Lesen, Verstehen von popularwissenschaftlichen und publizistischen Texten, ihre Inhalte zusammenfassen. | Verstehen und sinnerfassendes Vorlesen von literarischen, publizistischen und Fachtexten. Erkennen und Reproduzieren der wortwörtlichen und übertragenen Bedeutung von Texten. Argumente und Gegenargumente klar formulieren. Techniken des Textverstehens und der Textarbeit verstehen und anwenden, z.B. Kontext, logische Zusammenhange, Bedeutungsschichten, Merkmale der Gattungen in Werken aus verschiedenen Epochen. Stilrichtungen in Texten erkennen. |
3. Textproduktion, Schriftbild, Rechtschreibung
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Buchstaben lernen, Besonderheiten des Zeichensystems der deutschen Sprache erlernen und anwenden. Abschreiben von Satzen und kurzen Texten ohne | Anforderung einer gegliederten, gut lesbaren Schrift. Diktat mit gutem Tempo schreiben. Einhaltung der Rechtschreibregeln. Erscheinen des selbst | Bisher bekannte Arten der Textproduktion üben und neue kennen lernen. Verfassen einer Beschreibung nach einem Muster, dabei die Regeln der zeitlichen und | Asthetisch gegliedertes, gut strukturiertes Schriftbild. Anspruchsvoller Wortschatz, gute Ausdrucksfertigkeit beim Verfassen von Inhalten |
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Buchstaben zu verwechseln oder wegzulassen. 6-8 zusammenhangende Satze über ein vorgegebenes Thema, erst mit Hilfe des Lehrers, dann selbststandig verfassen. Verschiedene kurze, standardisierte Texte verfassen, z.B. Aneignung des Verfassens von Briefen, Ansichtskarten, Beschreibungen, Charakterisierungen. Die Textgliederung üben. | ausdrückenden Schreibens: kurzer Aufsatz über ein vorgegebenes Thema, Beschreibung und Charakterisierung aufgrund eines Leseerlebnisses, Briefe schreiben. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische, dabei die Benutzung des Wörterbuchs üben. Kreative Textproduktion, z.B. Reimpaare bilden, Geschichten fortsetzen und beenden. | raumlichen Einordnung bzw. des logischen Aufbaus einhalten. Referat, Bericht und Interview selbststandig schreiben. Die inhaltlichen Elemente des Verfassens von Lebenslaufen kennen und anwenden. Wissen, wie regelmaBig aufgebaute private und offïzielle Briefen verfasst werden, und solche schreiben. Anwendung entsprechender Stilelemente in Texten verschiedener Gattungen. Übersetzen aus dem Ungarischen ins Deutsche, mit Wörterbuch, unter Berücksichtigung der sprachlichen Besonderheiten. Die kreative Textproduktion begabter Schuler - Reime verfassen, Dramatisierung - unterstützen, Prasentationsmög-lichkeiten sichern. | des Alltagslebens und der Wissensgebiete. Dem Thema entsprechend Aufsatz, Essay, Beschreibung, Charakterisierung schreiben. Lebenslauf, Antrag, Bewerbung verfassen. Gründliche Kenntnis und bewusste Anwendung der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit und der Orthographie. Benutzen von ein- und zweisprachigen Wörterbüchern belm Übersetzen. Von begabten Schülern kann kreative Textproduktion erwartet werden. |
4. Kenntnisse über die deutsche Sprache (Sprache der Minderheit)
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Kenntnis des Alphabets, spezielle sprachliche Besonderheiten - z.B. a, sch, der vom Ungarischen abweichende Gebrauch der GroB- und Kleinschreibung - kennen und anwenden. Richtige Anwendung der Wortarten (Verb, Substantiv, Adjektiv) im Satz. Singular und Plural erkennen und richtig verwenden. Das Prasens selbststandig richtig anwenden, die anderen Zeitformen | Regeln der Satzbildung kennen, diese bewusst anwenden. Richtige Konjugation und Deklination der Wortarten. Die Beziehung Wortart-Satzteil erkennen. Benutzung von Wörterbüchern und Handbüchern üben, dabei den systematischen Zusammenhang zwischen Wörtern und Wortbauelementen erkennen. Die Schichten des Sprachgebrauchs mit | Bewusste Anwendung der in der 5. und 6. Klasse angeeigneten Kenntnisse der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit und der Rechtschreibung. Stilelemente der Gattungen im schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch prazise anwenden. Veranderung der Bedeutung von Wörtern in unterschiedlichem Kontext; diese mit Beispielen illustriert erkennen. | Die beschreibende Grammatik der deutschen Sprache kennen, aber in erster Linie richtig verwenden. Streben nach einem grammatisch korrekten schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch. Die neuen deutschen Rechtschreibregeln anwenden. Unter- und übergeordnete Begriffe aus dem Alltagsleben einander zuordnen. Begriffe der Alltags- und |
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| erkennen. Korrekte Zeichensetzung am Satzanfang und -ende, selbststandige Zeichensetzung. Die Wortfolge im Aussage-, Frage- und Ausrufesatz im schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch richtig verwenden. Die Vorstellung einiger Elemente der ahnlichen und abweichenden Satzbildung der deutschen und ungarischen Sprache macht den Schülern die Besonderheiten der Sprachen anhand von Beispielen bewusst. | Hilfe verschiedener Texte erkennen. Den Sprachentwicklungsproze ss mit dem Vergleichen alterer und heutiger deutschsprachiger Texte vorstellen. Erscheinen der deutsehen Mundarten im Alltag und in der Literatur. | Ahnliche und abweichende Merkmale im strukturellen Aufbau der ungarischen und deutsehen Sprache durch Beispiele veranschaulichen. Die Wechselwirkung zwischen den Mundarten und der Hochsprache durch Beispiele veranschaulichen. | Hochsprache verstehen, definieren und benutzen. Ursachen für die sprachliche Bestandigkeit und Veranderung erschlieflen. Stilistische Unterschiede von Synonymen verstehen. Sprachgeschichtliche Vorgeschichte der Ahnlichkeiten und Abweichungen in der deutsehen Hochsprache, der Mundart und der ungarischen Sprache -durch die Forschungsarbeit begabter Schüler und Schülerinnen. |
5. Kenntnisse über die Literatur
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Das Lesen beliebt machen und dadurch den Kunstgenuss erfahren. Nach Lesen von Gedichten und Sprüchen die Trager der Gedanken und Gefühle erkennen, sich mit ihnen identifizieren oder sie ablehnen. Deutsche Marchen, Kurzgeschichten lesen, ihre Aussage verstehen, die Personen nach vorgegebenen Gesichtspunkten einteilen. Kinder- und Volksspiele lesen, verstehen und vortragen. Werke der Volksdichtung, z.B. Reime, GruBformeln kennen und den Anlassen zuordnen. Meinungsformulierung über das menschliche Benehmen, über den Kampf des Guten gegen das Böse, über die | Kurze epische Werke z.B. Volksmarchen, Fabel, Sage, Geschichte selbststandig lesen, den Inhalt zusammenfassen, die Gattung kurz beschreiben. Meinung über die Personen, die Handlung und den Schauplatz formulieren. Die Werte entdecken und sich mit ihnen identifizieren. Gedichte über unterschiedliche Themen lesen, das Lieblingsgedicht vortragen. 5-6 deutsche Gedichte auswendig lernen. Kurzgeschichten in der Klasse gemeinsam lesen und dramatisieren. Gattungen unterscheiden, ihre Merkmale erkennen. Eigene Leseerlebnisse im Unterricht prasentieren und dadurch das Lesen | Novellen, Kurzgeschichten, Anekdoten, Parabeln selbststandig lesen, Inhalt und Aussage der Werke kurz beschreiben. Meinungsformulierung, Interpretation, Charakterisierung. Einen Jugendroman lesen, die Handlung, die Personen und die Aussage interpretieren. Gedichte, Balladen sinnerfassend vorlesen und textgetreu wiedergeben. Streben nach dem Erfassen der Schönheit des Werkes und der Botschaft des Dichters. Theaterstücke anschauen, Hörspiele anhören, danach über das Gesehene und Gehörte berichten. Aufführung von Szenen, Dramatisierung interessanter Teile, | Durch Werke der groBen Dichter und Schriftsteller der deutsehen Literatur die Gefühls- und Gedankenwelt sowie die Weltanschauung und moralische Auffassung des deutsehen Volkes kennen lernen. Durch Werke der ungarndeutschen Literatur die Schicksalsfragen der Volksgruppe kennen lernen und die Identifizierung damit fördern. Kenntnis der formalen und inhaltlichen Merkmale der drei literarischen Gattungen. Werke nach der Gattung gruppieren. Gedichte über ahnliche Themen - Liebe, Naturbetrachtung, Heimat, Farben... - vergleichen. Einige Romane und Dramen lesen und sie im |
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| menschlichen Werte anhand einiger Werke der deutschen Kinderliteratur. Die erzieherische Wirkung der Literator, die Identifizierung mit den Werten bewusst machen. | beliebt machen. Entfaltung der kritischen Betrachtungsweise. | Aufführung von Theaterstücken, Vertonte Gedichte und Songs kennen. Rolle der elektronischen Informationstrager im erlebnisartigen Literaturunterricht. Die Auswirkung literarischer Werke auf die Gefuhls-und Gedankenwelt der Schüler beeinflusst deren Bindung zur deutschen Nation und zu den Ungardeutschen. | Unterricht hinsichtlich des Lebenswerks, Themas, der Motive, Geistesgeschichte, Stilrichtung interpretieren. Nach angegebenen Gesichtspunkten erfolgende selbststandige Bearbeitung von kurzen epischen Werken, wie Kurzgeschichte, Kurzroman. Aussage literarischer Werke in ihrem Zeitalter und heute - Prasentation aufgrund einer Forschungsarbeit. Verbindungen in der Themenwahl der ungarischen und deutschen Literator suchen, ihre Ursachen aufdecken. Benutzung eines zur Interpretation literarischer Werke erforderlichen Wortschatzes. Benutzung elektronischer Medien im Unterricht z.B. CD, Videofilm, CD-ROM bei der erlebnisartigen Interpretation literarischer Werke. |
1.2. Deutsche Sprache und Literatur
(für den traditionellen Minderheitenunterricht)
Traditioneller Sprachunterricht
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Hörverstehen
| Jahrgange 1-4 | Jahrgange 5-6 | Jahrgange 7-8 | Jahrgange 9-12 |
| Verstehen von einfachen AuBerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: | Verstehen von einfachen AuBerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: | Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Beruf, Freizeit, Kultur, | Verstehen der Mitteilungen von Radio-und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von popularwissenschaftlichen |
| Wohnung, Schule, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen. | Gesundheit, Familie, Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur. | Sport, Reisen, Telekommunikation, Post, Küche, Gesundheitsschutz, Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen). | und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von Texten der deutschen Literatur und der Mundarten. Verfolgen dramatisierter Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Künstler (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen. |
2. Sprachfertigkeit
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Einfache Aussagen, Fragen, Gratulationen, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zu Begrüßung, Abschied, Vorstellung genau kennen und benutzen. Wendungen zur Erteilung und Einholung einfacher Auskünfte und Informationen anwenden. | Sich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen. 10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einige Anekdoten erzählen können. | Mit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die im Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängenden Wendungen führen. Über Erlebnisse und Erfahrungen in einfachen Satzkonstruktionen berichten. Sich informieren, fragen, Wünsche ausdrücken, Informationen geben über die Ungarndeutschen. Bewusste Anwendung der richtigen Aussprache und Intonation. | Gespräche und Diskussionen mit einem muttersprachlichen Partner über verschiedene Alltagsthemen führen. Mit Anwendung eines adäquaten Wortschatzes Kontakte knüpfen, Meinungen formulieren, über Erlebnisse berichten, Geschichten erzählen. Berichten über Ereignisse, Kulturprogramme, Radio-und Fernsehsendungen der Ungarndeutschen. Dolmetschen von Alltagstexten. 5-6 Gedichte rezitieren. |
3. Leseverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Lautes Lesen mit dem richtigen Rhythmus, mit guter Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten (Reklame, Aufschriften) Information gewinnen und wiedergeben. | Texte der im Punkt 1 aufgeführten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen. | Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe des lexikalischen Wissens den gelesenen Text zusammenfassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das | Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinungen formulieren, pro oder kontra argumentieren. Verstehen von Artikeln aus Jugendzeitschriften. Kurze belletristische |
| Wesentliche hervorheben. Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren. Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern. | Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen. |
4. Schreiben
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Richtiges Schreiben der Wörter des Grundwortschatzes. Sätze und kurze zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat schreiben. Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B. Ansichtskarte, Vorstellung. | Bildbeschreibung; die auf einem Bild dargestellte Geschichte schriftlich formulieren. Ausfüllen eines einfachen Formulars. Die Regeln der deutschen Rechtschreibung kennen und anwenden. | Gedanken über die im Punkt 1 aufgeführten Themenkreisen schriftlich ausdrücken. Aufsätze, Berichte, Briefe unter Einhaltung der Formen des Verfassens von Texten schreiben. Einen Erlebnisbericht über selbstständig gelesene literarische Werke schreiben. Die Regeln der sprachlichen Korrektheit gründlich kennen und anwenden. Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen. | Weiterentwicklung der Methoden des Verfassens von Texten (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung). Verfassen eines Erlebnisberichts über den Inhalt, die Aussage und die Werte je 1 literarischen Werks ungarndeutscher Autoren. Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik, und Orthographie gründlieh kennen und anwenden. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch. |
Deutsche Sprache und Literatur für den erweiterten traditionellen Sprachunterricht
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Hörverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Texte in den folgenden Themenkreisen verstehen: Heim, Schule, Freizeit, Natur, Leben der Ungarndeutschen. | Texte in folgenden Themenkreisen verstehen: Arbeit, Kultur, Verkehr, Medien, Literatur der Ungarndeutschen. | Verstehen der Mitteilungen von Radio-und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von literarischen und mundartlichen Texten. Verfolgen von dramatisierten Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Darsteller (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen. | Verstehen von Texten verschiedener Themenkreise, z.B. Probleme der Jugendlichen, Natur- und Umweltschutz, Dienstleistungen, Reisen, Feste, Freizeit, Freundschaft, Liebe, Toleranz, Religionen, Künste, deutschsprachige Länder, Europäische Union, Zukunft der Ungarndeutschen, literarische Werke des 20. Jahrhunderts. Nach Verstehen des Textes die eigene Meinung, den eigenen Standpunkt formulieren. Verstehen von deutschen Filmen, Theateraufführungen, Autorenlesungen, von fachlichen Vorträgen (über Geschichte, Musik und Kunst), ihre Mitteilungen und Aussagen zusammenfassen. |
2. Sprachfertigkeit
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Sich in Sprachsituationen des Alltags einschalten, Aussagen und Meinungen formulieren. Über die im Punkt 1 aufgeführten Themen Dialoge führen. | Über Ereignisse informieren, über Erlebnisse erzählen, eine Gemeinschaft mit Anwendung des entsprechenden Wortschatzes vorstellen. | Mit Jugendlichen und muttersprachlichen Partnern Gespräche und Diskussion führen. Mit Anwendung eines adäquaten Wortschatzes Kontakte knüpfen, Meinungen formulieren, über Erlebnisse berichten, Geschichten erzählen. Über Ereignisse, Kulturprogramme, Radio-und Fernsehsendungen | Äußerung des Standpunktes, der Meinung über die oben aufgeführten Themen mit Anwendung adäquater sprachlicher Formen und Germanismen. Ein Referat zusammenstellen und sprachlich anspruchsvoll formuliert vortragen. Das Wesentliche aus populärwissenschaftlichen |
3. Leseverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| der Ungarndeutschen berichten. Dolmetschen von Alltagstexten. 5-6 Gedichte vortragen. | und belletristischen Texten erfassen und wiedergeben. Dialoge über ein oben aufgeführtes Thema mit einem muttersprachlichen Partner führen. Über prominente Persönlichkeiten (Politiker, Dichter, Schriftsteller, bildende Künstler, Geistliche) der Ungarndeutschen berichten, mit ihnen Interviews führen. Dolmetschen in Alltagssituationen. | ||
| Fließendes, ausdruckvolles, inhaltlich gegliedertes Lesen von lexikalisch bekannten Texten mit entsprechender Wort- und Satzintonation. | Lesen- und Verstehen von fremden Texten, z.B. Prospekte, kurze Artikel aus Jugendzeitschriften. | Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinung formulieren, pro oder kontra argumentieren. Artikel aus Jugendzeitschriften verstehen. Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen. | Literarische Werke deutscher und ungarndeutscher Autoren lesen, folgende Inhalte und Gattungen kennen: in verschiedenen Epochen geschriebene Gedichte -über Liebe, Natur, Heimat -kurze Lektüren, Kurzgeschichten, Balladen, Fabeln, Lesen von 1-2 Romanen der Jugendliteratur oder Dramen von den im 20. Jahrhundert geschriebenen Werken deutscher Autoren. Werke ungarndeutscher Autoren, die sich mit der Sprache und Identität, mit der Naturlyrik, mit den Schicksalswegen und Schicksalsschlägen beschäftigen, deren Aussagen und Werte in die Gestaltung des Identitätsprozesses einzubauen sind, kennen lernen. Erkennen der Mundarten. Erweiterung landeskundlicher Kenntnisse durch das Lesen der deutschsprachigen Presse. |
4. Schreiben
| Jahrgänge 14 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Gelesene Geschichten, selbst erlebte oder erfundene Ereignisse in einigen Sätzen beschreiben. Kurze Personencharakterisierung en schreiben. | Briefe schreiben, unter Einhaltung der Formanforderungen. Die Regeln der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit, der Stilistik und der Orthographie kennen und auf dem gelernten Niveau anwenden. | Methoden der Textformulierung weiterentwickeln (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung). Einen Erlebnisbericht über den Inhalt, die Aussage und die Werte einiger ungarndeutscher literarischer Werke schreiben. Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik und Orthographie gründlich kennen und anwenden. Übersetzung aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch. | Verschiedene Schreibtechniken (Zusammenfassen, Systematisieren, Komprimieren, Anfertigung von Notizen) kennen und anwenden. Gelesene literarische, allgemeine und Fachtexte nach vorgegebenen Gesichtspunkten zusammenfassen. Referate schreiben mit Einbeziehung der Fachliteratur. Fremde Texte mit Wörterbuch übersetzen. Texte über ein beliebiges Thema verfassen, dabei die Kenntnisse der Grammatik, sprachlichen Korrektheit, Stilistik, Wörterbuchbenutzung und Orthographie sicher anwenden. |
2. Minderheitenkunde
(für alle Unterrichtsformen)
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen und ihrer Entsprechungen in der Literatur kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch Die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen. | Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnten Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der | Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Aufarbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und der Religion. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied- und | Chronologisches Behandeln der deutschen und ungarischen Geschichte im Unterricht, auf Gemeinsamkeiten und Abweichungen, sowie Wechselwirkungen hinweisen. Verfolgen der historischen Rolle der Ungarndeutschen von der Ansiedlung bis zur Gegenwart. Aufdeckung kausaler |
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzen des Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. | Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen. Aneignung von systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über die Geschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigen Länder und der Ungarndeutschen. | Volkstanzgutes. Thematisiertes Sammeln und Interpretieren des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch die Besichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen. Frühere und heutige Essgewohnheiten in den deutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche. Möglichkeiten der Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung im Ort, im Lande. Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene. | Zusammenhänge mittels Vorstellung von menschlichen Schicksalen. Vorstellung der Kultur der deutschen Minderheit mit Einbeziehung eigener Erlebnisse und Erfahrungen. Erkennen des Zusammenhanges von Sprache und Identität mit Hilfe von Werken der Literatur, der Musik und der bildenden Künste, sowie von neuen Informationsträgern der Medien. Forschungsarbeit über die Interpretation und die Erscheinungsformen der aktuellen Fragen in der ungarischen und europäischen Minderheitenpolitik. |
2. Kritisches Denken
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. | Zusammenhänge zwischen den das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. | Die "Wohntraditionen" der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinender ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschen Mutternation, der | Stellung nehmen und argumentieren in der Diskussion über die Bewertung der Schicksalswege der Deutschen. Kausale Beziehungen durch Interpretation von Quellen, historischen und publizistischen Schriften erschließen. Untersuchung der historischen Authentizität von Aussagen belletristischer Werke und |
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen. | Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen (Ungarn, Kroaten, Serben...) Helfen bei der Entfaltung der eigenen Identität. | ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins. | Filme. Eine eigene Meinung über umstrittene Fragen der Vergangenheit und Gegenwart, der Lebensweise, Kultur und Politik der deutschen Minderheit bilden. Ein begründetes, authentisches Minderheitenbild entwickeln. Kritische Darstellung der einheimischen und internationalen Minderheitenpolitik mit Ausschöpfung der Möglichkeiten des interkulturellen Lernens. Auslegung und tägliche Anwendung des Minderheitengesetzes vom Jahre 1993 und dessen Modifizierungen, der darin festgehaltenen Rechte und Pflichten. Das Verbindungssystem zwischen den Ungarndeutschen und der Mutternation, die die Jugendlichen betreffenden Möglichkeiten kennen und Ansporn zu ihrer Nutzung entwickeln. Die Schritte des Prozesses der bewussten Erziehung und Vorbereitung der ungarndeutschen Jugend, in der Heimat zu bleiben, die Sprache und Kultur zu behalten, sowie die Entwicklung des kritischen Denkens und des Verantwortungsgefühls stellen eine gemeinsam zu lösende Aufgabe der Familie, der Schule, der deutschen Selbstverwaltungen, der Vereine und der Medien dar. Bewertung des Systems der Minderheiten- und der |
| Menschenrechte nach Gesichtspunkten des eigenen Wertesystems. Kritische Vorstellung der internationalen Beziehungen der gegebenen Minderheit in der Vergangenheit und heute. Informationen über aktuelle Erscheinungen der Minderheitenpolitik und der Menschenrechte, diese nach strukturellen und funktioneilen Gesichtspunkten vergleichen. Zukunftstrends beschreiben. Das Dasein der gegebenen Minderheit außerhalb des Mutterlandes kennen, vorstellen, die kennen gelernten Erscheinungen nach Kausalität, Ähnlichkeiten und Unterschieden, Absichten und Folgen ordnen. |
3. Kommunikation
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Mit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrer Volksgruppe führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können. Für Klassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen. Zeichnungen, Modelle | Gespräche, Diskussionen über das Leben, die Möglichkeiten der deutschen Minderheit in der Bildung und der Entwicklung der eigenen Identität führen. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen. Im Unterricht und auf Schulfeiern Gedichte rezitieren, Volkslieder singen. | Begegnungen der ungarischen und deutschen Geschichte schriftlich und mündlich vorstellen. Über die behandelten Minderheitenthemen eigene Meinung formulieren, in Diskussionen argumentieren. Aufzählung der sich auf die Jugend beziehenden Maßnahmen des Minderheitengesetzes. Bericht über die selbstständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung | Aktive Teilnahme an Diskussionen über Minderheitenthemen, Argumentieren für den eigenen Standpunkt. Bericht über die kulturellen und politischen Ereignisse der Deutschten. Mit Schauspielern und Politikern Interviews über aktuelle Fragen führen. Schriftliche und mündliche Präsentation der Forschungsarbeit über die Minderheitengeschichte und die Volkskunde. Über die Themenwahl und die objektive Informierung in den |
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| und Maketten anfertigen. Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime, Kindergedichte, Märchen vortragen. | von Theaterstücken, Trachtenschau in der Klasse, bei Projektpräsentationen, auf Schulfesten und im Schwabenball. | deutschen Radio- und Fernsehsendungen sowie der Presse berichten. Bearbeitung der eigenen Sammelarbeit für Projektpräsentation oder thematische Ausstellung. Dramatisierte Aufführung von Bräuchen auf Schulveranstaltungen. |
F)
ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Román nyelv és irodalom
(Román tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű, érthető nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere a román nyelvet második nyelvként és anyanyelvként beszélők között. Kellő figyelem a beszélgetőtársra. Figyelem a román nyelvre jellemző gondos hangképzésre, a diftongusok és triftongusok helyes kiejtésére. | Gondolatok, szándékok érthető közlése a hétköznapi beszédhelyzetekben. Gondolatközlés egyszerű mondatokban. Törekvés a mások számára érthető beszédre, az érzékletességre. | Aktív bekapcsolódás a különböző kommunikációs folyamatokba. Saját vélemény megvédése érvekkel és ellenérvekkel. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez a különböző valós beszédhelyzetekben. Gondolatok, szándékok közlése választékos kifejezéskészlettel. Törekvés a lényeg kiemelésére a nyelvtani szabályokkal összhangban lévő, pontos és árnyalt megfogalmazásra. |
| A különböző mondatfajták felismerése, és rendeltetésszerű használata. Értelmes párbeszéd folytatása hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Gondolatok, élmények összefüggő elmondása, szöveggé formálása. A hangsúly és hanglejtés alkalmazása a különböző mondattípusokban. Törekvés az érthető, tiszta beszédre. | A beszélő szándéknak és a célnak legmegfelelőbb mondatfajták használata. Logikus kérdésfeltevés és lényegre törő válaszadás, értelmes véleménynyilvánítás. Tudatos törekvés a nyelv hangzóinak tiszta kiejtésére, a nyelvileg helyes, árnyalt kifejezésre. Figyelem a szünetre, a hanglejtésre, hangerőre, mondatdallamra. | Hallott szövegek reprodukálása. Élménybeszámoló a különféle mondatok tudatos és változatos alkalmazásával. A beszélő szándékának megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. . | A beszédpartner figyelmének lekötése változatos, érzékletes közlésformákkal. A kommunikáció és metakommunikáció összhangjának megteremtése a beszédfolyamatban. Árnyalt, változatos kifejezésmód. Az értő figyelem alkalmazása. Törekvés az önkorrekcióra. Hangképzési, mondatszerkesztési és szövegformálási szempontból egyaránt érthető, kifejező beszéd. A beszédszándéknak megfelelő hangszínváltozat érzékletes használata. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A gesztusnyelv néhány jelének ismerete. | A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása a különféle beszédszituációkban. | Az élőszavas közlés és a gesztusnyelv harmonizálása különböző beszédhelyzetekben. | Figyelem a testbeszéd helyes alkalmazására a kommunikációs folyamatban (pl. szemkontaktus megteremtése a beszédpartnerekkel, kifejező arcjátékok). Szöveggel összehangolt gesztikuláció. |
| Aktív részvétel a közösség dramatikus játékaiban (pl. egy-egy népszokás megjelenítése, zenés-dalos színjáték bemutatása). Népi szövegek elsajátítása. Memoriterek. | Különböző szövegtípusok megtanulása és szöveghű reprodukálása. Törekvés a helyes kiejtésre. Különféle dramatikus formák kipróbálása {improvizáció, vers- és prózamondás, bábjáték). | Vers- és prózamondás nyelvjárási és szépirodalmi szövegekből. Az egyéni adottságok, beszédsajátosságok kihasználása. Szerepvállalás különböző diákszínpadi előadásokban. | Memoriterek. Figyelem a hangszínváltozásra, a szünetre, hanglejtésre, mondatdallamra; a szuggesztív előadásmódra. |
| Udvariassági formák alkalomhoz, beszédszituációhoz illő használata. | Olvasmányok tartalmának összefoglalása saját véleményalkotással. | Referátum, tudósítás a hazai románság életéről, interjúkészítés ismert személyekkel. | A tudományok és művészetek nyelvének ismerete (film, fotó, színház). A művészet kódjainak megfejtése. |
| Bekapcsolódás a tanulócsoport beszélgetéseibe. Tanúságtétel egészséges vitakészségről, helyes szókincshasználatról. A beszélgetést lezáró közlési formák ismerete. | Saját vélemény megfogalmazása és alátámasztása egy többszereplős társalgási folyamatban. A tanuláshoz szükséges köznyelvi, szaknyelvi és irodalmi (alap)szókincs aktivizálása. | Érvelő véleményalkotás többszereplős beszédszituációban. A beszélőtársak véleményének meghallgatása, s az arra való helyes reagálás. Mások érvelésének ésszerű elfogadása vagy elutasítása. | Együttműködés és toleráns magatartás! tanúsítása csoportmunkában. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy többszereplős beszédhelyzetben. A nyelvi (ön)kontroll képességének fejlesztése. A saját vélemény ismételt átgondolása. A helyzetkomikumok felismerése, félreértések tisztázása. |
| Törekvés a szókincs gyarapítására és a helyes intonációra. | Valós beszédhelyzetek megjelenítése csoportbontásban. Törekvés a pontos, helyes és folyamatos előadásra. | Önálló nyelvművelési szándék kifejezése. A diák stílusának színesítése rokon jelentésű szavakkal. Kellő figyelem az összetett mondatok logikus felépítésére, helyes megformálására, majd a logikus szövegszerkesztésre. Tolmácsolás automatizmusokkal. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Bevezetés a román hangzók birodalmába. A jelrendszer elsajátítása a fokozatosság elvével, a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével (hang, szó, szószerkezet, mondat) Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A román; szótagolási szabályok tudatos alkalmazása ismeretlen szövegben. | A szavak konkrét és átvitt jelentéstartalmának felismerése a szöveg kontextusában. | A szövegértési technikák tudatos alkalmazása. A szövegben rejlő metaforikus tartalmak megfejtéséhez szükséges képesség fejlesztése gyakorlással. | A szövegértési technikák további tökéletesítése. |
| Az olvasási technika folyamatos fejlesztése hangos és csendes olvasással. Szövegértési gyakorlatok, az olvasási képesség fejlesztése. Különböző modalitású mondatok dallamának kifejezése a hangos olvasásban. Olvasás egyéni tempóban, kiegyensúlyozott ritmusban. | Különböző szövegfajták értelmező (néma és hangos) olvasása, helyes hangsúllyal és mondatdallammal. Megfelelő olvasási tempó kialakítása. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Irodalmi szövegek közös és egyéni olvasása az iskolában, a könyvtárban vagy otthon. Önálló olvasás igénye: házi olvasmányok; olvasónapló készítése. | Eltérő szövegtípusok értelmező felolvasása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Az olvasmánytartalmak szóbeli összefoglalása, kérdések megfogalmazása. Kisenciklopédiák, lexikonok rendeltetésszerű használata. | Szövegértelmezés a teljes megértés, a helyes hanglejtés és kifejező olvasás" igényével. |
| Az aktív szókincs gyarapítása az olvasmányélmény alapján. Pl.: mese értelmezése, szereplőinek rövid jellemzése (szinonimák, antonímák). | Az aktív és passzív kifejezéskészlet bővítése különböző szövegtípusok megismerésével (tájékoztató, érvelő, kifejező). Önálló véleményalkotás a szöveg tartalmával kapcsolatban. | Szókincsgyarapítás önálló és csoportos munkával. Olvasmányok közös feldolgozása. Szövegértelmezési viták (érvek, ellenérvek). | A szépirodalmi szövegben rejlő jelenség mögötti lényeg megértése. A kifejezéskészlet további aktív bővítése a különböző tudományok és művészetek (szak)szókincsével. Szakszavak beépülése a szókincsbe. |
| A szövegszerkesztés alapvető eljárásainak megismerése. | Az életkornak megfelelő szövegek feldolgozása (tömörítés, kifejtés, magyarázat). Kohézió, ok-okozati összefüggések felismerése az adott szövegben. | Többletjelentések megértésének gyakorlása (a szavak konkrét és átvitt jelentése). Értő szöveginterpretálás. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek értő olvasása és tartalmának feltárása. A szövegelemzés alapvető eljárásainak gyakorlása, önálló alkalmazása. | A szöveg logikai -jelentéstani - formai összefüggéseinek megértése. A különböző műfajú és tartalmú szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Műfaji meghatározások. Stílusirányzatok felismerése különböző műfajú alkotásokban. |
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A román betűvetés technikájának elsajátítása. | Rendezett, olvasható betűformák alkalmazása. Egyéni stílus fokozatos kialakulása. | Az esztétikus írás mint az önkifejezés eszköze. | A román nyelvi normákat követő, hatékony, egyéni írásmód. |
| Néhány mondat logikus összekapcsolása, szöveggé formálása. | Tollba mondott szöveg helyes és szép írása. | A román nyelvhelyességi törvényszerűségek tudatos alkalmazása. | Arnyait szókincs és esztétikus íráskép használata. |
| Szövegszerkesztési alapismeretek, {a szöveg főbb szegmentumai). | Élmények, események megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. (leírás, elbeszélés, jellemzés). | A szövegalkotási és-szerkesztési ismeretek további bővítése. A szövegszerkesztés főbb szempontjainak készségszintű alkalmazása különböző szövegtípusokban. {önéletrajz, magán és hivatalos levél). | Világos és kreatív szövegalkotás a logikai jelentéstani - formai sajátosságok betartásával {a legkülönbözőbb szövegtípusokban). |
| Rövid szövegek alkotásának gyakorlása. | Az anyaggyűjtés és elrendezés módszerének elsajátítása. Vázlatkészítés. | Referátum, projekt anyagának összegyűjtése, rendezése, formába öntése tanári irányítással. | A nyelvtani, stilisztikai és helyesírási ismeretek tudatos, készségszintű alkalmazása a terjedelmesebb szövegek {értekezés, pályázat, esszé) alkotásában. |
| Román és magyar nyelvű szólások és közmondások összevetése. | Fordítás románról magyarra {szótárhasználattal). | Fordítás magyarról románra {egyre gyorsabb tempójú szótárhasználat). | Egy és kétnyelvű szótár használata fordítás közben. |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A magyar és a román ABC eltérése. Az ea, ia, oa, ua, és a ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi, z sajátosságai | A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek felismerése {a hangok, a szóelemek, a szavak szintjén). | A román nyelv típusához kötődő alapismeretek. Az eddig elsajátított nyelvtani, stilisztikai és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. | A román leíró nyelvtani ismeretek helyes alkalmazása. Hangtani, szófajtani, mondattani, jelentés- és szövegtani megközelítések. |
| A helyes szótagolás, szóképzés. A szótagolás szabályainak helyes alkalmazása ismeretlen szövegben. A szófajok {ige, főnév, | A tanult szófajok helyes használata a közlésfolyamatban. Mondattan. A mondatfajták megfelelő használata a különböző beszédhelyzetekben. | Az összes szófaj helyes használata. Az igeidők és a rendhagyó igék helyes használata. A mellérendelés és alárendelés felismerése. | A román nyelv szabályainak ismerete és helyes alkalmazása szóban és írásban. |
| 1-4. évfolyam. | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| melléknév névmás, számnév) A mondat részei. Az alany és az állítmány egyeztetése. Az egyes és többes szám. A jelen idő. {A többi igeidő felismerése) Jelentést mi alapismeretek. Szókincs bővítés (szinonimák, antonímák). | Jártasság a szavak jelentésviszonyaiban (szinonimák, antonímák, homonimák). Kézikönyvek, egynyelvű szótárak rendeltetésszerű használata. | A jelentéstani ismeretek további bővítése. A kisebb, nagyobb nyelvi egységekhez kötődő kreatív gyakorlatok. A szavak jelentésének változása a különböző szövegkontextusokban. | A szöveg nyelvi és nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok felismerése. Törekvés a gazdag, árnyalt szókincs helyes használatára. |
| Mondathalmaz. Szöveg. Életkornak megfelelő rövid szövegek alkotása. | Szövegformálás a témának megfelelő szókészlet használatával {a tartalom és a forma viszonya). | Változatos stílusfajták alkalmazása a szövegalkotásban. | A kohézió megteremtése a szövegformálásban {hely, idő, ok-okozati összefüggések meglátása). |
| Régi és modern szövegek összehasonlítása, a nyelvi állapot változásának felismerése. | A román és a magyar nyelvtípus összevetése, különbségének felismerése. | Állandóság és változás a nyelvben {ok-okozati összefüggések feltárása). |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az értő- érző olvasás megtapasztalása, az élményszerzés öröme. A(z) (román) irodalom iránti érdeklődés felkeltése. | A(z) (román) irodalom iránti gondolati és érzelmi érdeklődés mélyítése. E nép szellemiségének megismerése a fokozatosság elvével. | Művek elemző-értelmező olvasása, mögöttes tartalmak megragadása. | Annak felismerése, hogy az irodalom apadhatatlan élményforrás {értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, filozófiai, önismereti stb.). |
| A lírai alkotások gondolati-érzelmi üzenetei. Versek, mondókák, változatos ritmusú alkotások megismerése. | Lírai művek feldolgozása a klasszikus és a kortárs román irodalomból, valamint a magyarországi románok verseiből. Az érzelmi affinitás mélyítése. | A költeményekben rejlő többletjelentések egyre mélyrehatóbb feltárása. A zenei és ritmikai eszközök szerepének megértése. | Különböző műfajú költemények komplex elemzése. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Alapismeretek a költői nyelvről {egyszerűbb szóképek felismerése). | Költői képek {metafora, hasonlat stb.) szerepének megértése. | A szóképek jelentés- és hangulatteremtő hatásának felfedezése a verselemzés során. | A román verselés jellegzetességei. A költői nyelvhasználat jellemzése. Az alkotás kompozíciós egységei. |
| Rövidebb epikai művek {népi játékok, mesék, elbeszélések) olvasása, a műélvezet megtapasztalása. | Epikai művek közös olvasása, élményszerű feldolgozása, dramatizálása. | Elbeszélő alkotások önálló feldolgozása, értelmezése. | Különböző terjedelmű és műfajú román irodalmi alkotások komplex elemzése. |
| Dramatizált meserészletek előadása. | Elbeszélések dramatizált megjelenítése. A műfajok megkülönböztetése. | Színdarab megtekintése és a látottak megvitatása {érvek, ellenérvek). | A főbb irodalmi műnemek és műfajok bemutatása, fejlődésük jellemzése. |
| Szövegértési gyakorlatok. | Olvasmányok közös tanórai feldolgozása. | Alaptémák pl.: szülőföldélmény, szerelem, ifjúság különböző korú alkotásokban. Stílusirányzatok jegyeinek felismerése. | Témák, élethelyzetek, motívumok különböző értelmezési lehetőségei. Kitekintés a társművészetekre. A román és a magyar kultúra kölcsönhatásának felismerése. Témák, motívumok a román, a magyar, az európai és az egyetemes irodalomban. |
1.2. Román nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése. | A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kéréseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, társadalmi közeg, nemzetiség(i) (fiatalok) élete, saját élettörténetek. | Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka, szabadidő, sport, kultúra, média, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtés és a beszédszándék összefüggését. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát. | Megérti a legkülönbözőbb témakörök szövegeit pl. környezetvédelem; globalizáció; Európai Unió; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság, szerelem; a román nemzetiség jövője; a román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; munka és szórakozás (régen és ma). Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a román nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak. | A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit. | A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd 1. pont). Egyszerűbb mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, (magán)életéről, érdeklődési köréről. Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni. | A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a román nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. Képes a saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni. Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nem-irodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Román nyelvű interjút kés2;ít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról románra románról magyarra Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megérti az egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére. | Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. | Jól tájékozódik a román nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai román alkotók pl.: | Képes a különböző modern román irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, és azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) román szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzenetüket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai román lapok cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát. | román nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az Internetről is). |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja. | Képes rövid üdvözlet, feljegyzés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. | A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési fonnák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. | Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. |
Bővített nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam . | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló érti a közvetlen környezetével {szülőföld, család, nemzetiség) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket. | A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, nemzetiségismeret {családi ünnepek, hagyományok, életvitel). Felismeri a szavak változó | Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű valamint a szakmai tartalmú rádió- és tévéműsorokat, (játék)filmeket. Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az | Képes a legkülönbözőbb témakörű szövegek megértésére. Ismeri és önállóan értelmezi a román irodalom különböző műfajú alkotásait. Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére. Érti a román nyelvű filmeket, színházi előadásokat. |
| jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget. | informatika világa; egy határok nélküli Európa; a román kultúra helye az európai és egyetemes kultúra kontextusában. Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a román nyelvű szakmai előadásokat, és élvezi a román nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra). | Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és adni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a román helység és tulajdonneveket. | Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre. | A román nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a román nemzetiség jövője; a román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; munka és szórakozás. Szövegformálás szakkifejezések használatával |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű nyelvezett szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. | Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismerni a szerzői üzenetet. | Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés befogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi mű(vek) mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére. | Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi román publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti. | Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok" alkalmazására törekszik. | Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy (magyarországi) román szerző alkotásának mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. | Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szövegeket alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. |
2. Román népismeret
(Valamennyi kisebbségi oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A népismeret iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése. Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. Az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek: család, lakóközösség, nemzetiség, nemzetiségi népcsoportok) összetétele. Annak felismerése, hogy a vegyes nemzetiségű település(ek)en élő emberek nyelvük és szokásaik alapján különböznek egymástól, de valamennyien egyenrangúak. A (tradicionális) család kapcsolatrendszere. Rokonsági fokozatok megnevezése (tájnyelven és irodalmi nyelven). Ismeretek a falusi közösségek életéről. A lakóház és környéke. Régi foglalkozások és munkaeszközök megismerése. Háziállatok megnevezése anyanyelven. A tanuló lakóhelyére jellemző népi gyermekjátékok- és dalok elsajátítása, egyéni vagy csoportos előadása. Román népszokások dramatizálása (pl. téli ünnepkör) mozgással, tánccal, dallal. Román szólások, | Az érzelmi affinitás mélyítése, és a gondolati érdeklődés fenntartása önismereti igénnyel. Földrajzi és történelmi alapismeretek hazánkról, az anyaországról (és szomszédainkról) valamint a határmenti románok által-is lakott településekről. Anyaggyűjtés egy település életéről különböző információhordozók felhasználásával. Ismeretszerzés élő beszélgetésből, olvasmányokból, filmekből, archív fotókból. Témaközpontú ismeretanyag gyűjtése könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Atlaszok, albumok, lexikonok helyes használata. Rendszerező ismeretszerzés a magyarországi románok földrajzáról, történetéről és (népi) kultúrájáról. Személyiségek, legendás hősök népi alkotások tükrében. A lakóház és környéke. Bevezetés a népi építészetbe. Az életmód változásainak bemutatása (régi és új mesterségek). A régi és a modern munkaeszközök megnevezései (tájnyelven és irodalmi nyelven). | Alapismeretek Románia természetföldrajzáról. A román kultúra és civilizáció fejlődésének főbb korszakai. Nevezetes történelmi helyek és események. Jeles történelmi személyiségek. A magyarországi románok művelődéstörténetéből. Források: olvasmányok, filmek, történelmi lexikonok, múzeumi kiállítások. Helytörténeti alapismeretek a magyarországi románlakta településekről. Az egyház szerepe a nyelv és identitás megőrzésében. Ismeretek a hazánkban élő más ajkú nemzeti és etnikai kisebbségekről. A kultúrák kölcsönhatásai. A projektmódszer elsajátítása. A nyelvjárási szókincs tematikus gyűjtése. Munka és szórakozás régen és ma. A népviselet más tájegységek kontextusában. Betekintés a nagymamák konyhaművészetébe. Régi receptek. A hajdani és a mai étkezési szokások jellegzetességei. Többletjelentések megfejtése az átmeneti rítusok profán és szakrális jelképrendszeréből. | Ismeretek a négy alaptudományról: földrajz, történelem, etnológia, filológia. Ismeretek Románia természetföldrajzáról és földrajzi jelképeiről. A témák feldolgozását segítő információhordozók (térképek, albumok, lexikonok, filmek, CD-ROM, ismeretterjesztő szakirodalom) kiválasztása. Anyagválogatás az Interneten, könyvtárban és múzeumban. Az információk értelmezése egyéni vagy csoportmunkában. Ismeretfeldolgozás projektmódszerrel. Tájékozódás a különböző tájegységekben. Turisztikai érdekességek és műemlékek. Földrajzi-történelmi ismeretek összekapcsolása. Ismeretek a román nép és nyelv kialakulásáról, a különböző történelmi korszakokról és neves történelmi alakokról. (Neo)latin nyelvek -román nyelv. A román kultúra és civilizáció főbb korszakainak ismerete, értékeinek bemutatása az európai és az egyetemes kultúra kontextusában. Ismeretek a román tudomány és technika főbb |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| közmondások és találós kérdések megtanulása. Memória- és koncentrációfejlesztő játékok gyakorlása. A román mesék iránti érdeklődés felkeltése. Mese megjelenítése bábjátékokkal. Történelmi személyiségek legendák tükrében. A gyermek és a játék(készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok tárgyakkal. Az élmény- és cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása. | Néphagyományok színpadi feldolgozása tánccal, dallal és mozgással dúsított formában. A hagyomány- és szokásvilág természetes közegének egyre mélyebb megismerése: olvasmányélmény, tájházi látogatás. Népgyógyászati fogalmak elsajátítása. | Népköltészeti műfajok felismerése. Jeles napok szokásai és népi költeményei. Maszkos alakoskodások. Egyre komplexebb drámajátékok és táncok bemutatása. Népi hangszerek felismerése (tájnyelven és irodalmi nyelven). A néprajzi múzeum és a tájház kiállításainak megtekintése. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei. A társadalmi, kulturális, politikai és vallási élet szerkezete (főbb intézmények). | felfedezéseiről. A két nép (román-magyar) együttéléséből adódó ok-okozati összefüggések megértése. A magyarok és románok múltjának összefonódása történelmi események tükrében. A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában. Ismeretek a magyarországi románok történetéről a betelepítéstől napjainkig. Bevezetés a művelődéstörténetbe.; Mélyebb betekintés a (hazai) románság néprajzi és folklórkincsébe, kulturális intézményeibe, művészeteibe és vallási életébe. Betekintés a vegyes lakosságú települések életébe (múlt és jelen). A román, a magyar, a német és a szerb hagyományok kölcsönhatásának felismerése (szokásban, népviseletben stb.). Az endogám és az exogám közösségek jellemzése. Ismeretek a román tudomány és technika főbb felfedezéseiről. Tudományok és különböző művészetek (építészet, festészet, irodalom, zene) összekapcsolása. Általános helyzetkép a mai Románia társadalmigazdasági helyzetéről, etnikai összetételéről, oktatásáról és idegenforgalmáról. Tájékozódás az Internet keresőprogramjában. Ismeretek a honi nemzetiségek irodalmából, zene és tánckultúrájából. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A hagyományápolás és -újítás, az értékmentés és -teremtés kölcsönhatásának megértése. A tolerancia problémaköre. A gyermek jogai és kötelességei régen és ma. A népi bölcsesség felismerése a szólásokban és a közmondásokban. Viselkedési és illemszabályok a mai fiatalok életében. A mesehősök jellemzése a vád és a védelem szemszögéből. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A mese és a valóság összefonódásának megértése a mesékben. Érvelés a másság elfogadásáról. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban. A román népcsoport sajátos arculatának felismerése, fejlődéstörténetének megértése. A hagyományos tárgyak felismerése a néprajzi atlaszban, a tájházakban és a múzeumokban. Népköltészet -műköltészet (azonosságok és eltérések). Az egyetemes, a nemzeti és a helyi értékek tükröződése a román népmesékben. Jellemábrázolás kritikai látásmóddal. | Földrajzi és történelmi ismeretekhez kötődő kérdések önálló megfogalmazása. Érvekkel alátámasztott véleményalkotás történelmi eseményekről, személyiségekről. Érvek és ellenérvek gyűjtése az aktuális téma tárgyalásakor. A zárt és a nyílt közösségek életmódja közötti különbség megértése. A szokásváltozások felismerése. Azonos motívumok felismerése román és magyar népkölteményekben. Táncillem a múltban és napjainkban. Vegyes lakosságú település építészeti stílusainak felismerése. Az alapfogalmak megértése: kisebbség - többség, nemzeti nyelv -anyanyelv. A társadalmi, kulturális és vallási szerveződések szerepe az identitástudat formálásában. | Tájékozódás a modern szakirodalomban (lényeglátó válogatás). Földrajzi, történelmi, vallástörténeti, néprajzi, művészeti, filológiai ismeretek összekapcsolása, és egyidejű alkalmazása. A román nép és nyelv kialakulásához kötődő elméletek megismerése. A neolatin nyelveket beszélő országok (népek, etnikumok és kisebbségek) életterének bemutatása (térképhasználattal). Az egyetemes és a két nép (román-magyar) együttéléséből adódó ok-okozati összefüggések feltárása. A társművészetek közötti kölcsönhatások bemutatása művek tükrében. Tudományok és művészetek közötti összefüggések megértése és feltárása. . Önálló véleményalkotás történelmi személyiségek szerepéről, jelleméről. A magyarországi románság szokás- és hagyományvilágának változása. A szokásváltozások okainak feltárása. A vallások és az egyházak szerepének lényeglátó bemutatása. A profán és szakrális jelképrendszer megfejtése (átmeneti rítusok, ünnepek). A magyarországi románok kultúrájának helye a román és a magyar nemzet kulturális kontextusában. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Önálló vélemény a románság múltjáról és jelenéről, elképzelés a jövőről. A körösvidéki nyelvjárás két tájnyelvi változatának jellemzése. A család, az iskola és a mass média szerepe a nyelvápolásban és az identitásformálásban. Önálló vélemény a kétnyelvűségről, a kisebbségi nyelv pozícióvesztésének okairól; érvek és ellenérvek gyűjtése. Kultúrtörténeti összefüggések megértése. Az együtt élő kisebbségek (románok, németek, szerbek) kulturális kölcsönhatásainak felvázolása egyéni megfogalmazásban. Különböző típusú szövegek helyes értelmezése, többletjelentéseinek megfejtése. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés a (nagy)szülőkkel a régmúlt időkről, az elődök életéről. Minden részterületet érintő saját vélemény érthető megfogalmazása (szóban és írásban). Népköltészeti alkotások ismertetése előszóban. Dramatizált (nép)mesék és szokások. Egyéni gyűjtőmunkával kapcsolatos szóbeli beszámoló. Tánc- és rigmusköltészet gyakorlása. Fogalmazás írása | Interjúkészítés (megadott szempontok szerint) egy idősebb adatközlővel. Népismereti téma megvitatása tárgyilagos érveléssel. Fogalmazás írása jelentősebb népszokásról. Szóbeli beszámoló önálló gyűjtőmunkáról. Szokások, történetek dramatikus megjelenítése. Modellek, makettek, rajzok készítése. Kiállítás gyűjtött tárgyakból, vagy a gyermekek munkáiból | Beszélgetés a nemzetiségi létről, a többség-kisebbség viszonyáról, a román nyelv pozícióvesztésének okairól. Interjúkészítés idősebb adatközlőkkel, etnográfusokkal, folkloristákkal. Projektmunka összeállítása és illusztrálása. Rajz készítése népismereti témáról. Történelmi - társadalmi és kulturális összefüggések élőszavas (vagy) írásos kifejtése. | Kiselőadások, vitaindítók a különböző tudományágakhoz (földrajz, történelem, etnológia, filológia) kapcsolódó témákból. Válogatott bibliográfia összeállítása a fenti témakörökből. Projekt megírása a magyarországi románság (művelődés)történetéből, szokás- és hagyományvilágából. Önálló gyűjtőmunka. Az anyag rendszerezése, feldolgozása. |
| valamelyik kedvenc hősről vagy történelmi személyiségről. Rajz- és tárgykészítés a népismeret köréből. Kézműves technikák alkalmazása. | (rajzok, játékszerek, fotók). Anyaggyűjtés osztályprojekthez. Tervezés, rendszerezés, feldolgozás tanári irányítással. | Vita a kisebbségi jogokról, állampolgári ismeretekről, a nyelv és identitás kérdéseiről. Források, történelmi, publicisztikai, szépirodalmi írások elemzése szóban és írásban. Interjúkészítés művészekkel, idős adatközlőkkel. Önálló véleményalkotás a nemzetiségi tévé és rádió műsorairól. Az iskolai újság, rádió, színjátszó kör és táncegyüttes értékmentő és -teremtő szerepe. Értékközvetítés kiállításokkal és különböző kulturális bemutatókkal. |
Limba şi literatura română
(pentru şcolile de naţionalitate cu limba de predare română şi bilingvă)
Competenţe
1. Deprinderi de exprimare orală, compunerea textelor orale şi înţelegerea lor
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Dialog simplu între elevii cu limba maternă română şi cei care vorbesc limba română ca a doua limbă. Acordarea atenţiei cuvenite partenerului. Atenţie la formarea sunetelor caracteristice limbii române, pronunţarea corectă a diftongilor şi triftongilor. Recunoaşterea diferitelor feluri de propoziţii şi folosirea lor adecvată. Dialog inteligent în situaţii obişnuite de comunicare. Expunerea coerentă şi nuanţată a ideilor, | Comunicarea limpede a ideilor, a intenţiilor în situaţii obişnuite de conversaţie. Exprimarea ideilor în propoziţii simple. Tendinţă de a vorbi clar şi sugestiv. Folosirea celor mai potrivite feluri de propoziţii conform intenţiei şi scopului vorbitorului, Íntrebări formulate logic, răspunsuri care exprimă limpede esenţialul, părerea vorbitorului. Străduinţa de a pronunţa | Participare activă la diversele procese de comunicare. Susţinerea părerii personale cu argumente pro sau contra. Reproducerea textelor audiate. Relatarea trăirilor proprii aplicînd în mod conştient şi variat diferitele feluri de propoziţii. Folosirea adecvată a mijloacelor fonetice şi sintactice, conform intenţiei vorbitorului. Armonizarea vorbirii şi gesturilor în diversele | Acomodare la factorii procesului de comunicare în diferite situaţii reale de conversaţie. Exprimarea ideilor, intenţiilor, folosind expresii elocvente. Tendinţa de a scoate în evidenţă esenţialul şi de a formula frazele exact şi nuanţat conform normelor gramaticale. Trezirea şi păstrarea atenţiei interlocutorului, printr-o comunicare variată şi sugestivă. Armonia dintre comunicare şi |
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| îmbinarea lor în text. Aplicarea accentului şi intonaţiei în diferitele feluri de propoziţii. Străduinţa de a vorbi clar şi limpede. Cunoaşterea cîtorva gesturi folosite în comunicare. Participare activă la jocurile dramatizate ale comunităţii (de pildă: prezentarea unor obiceiuri populare sau a unor piese cu cîntece şi muzică). Memorizarea unor texte populare, Ínvăţarea pe de rost a unor texte pentru dezvoltarea memoriei. Aplicarea formulelor de politeţe potrivite situaţiei de comunicare. Implicarea directă în dialogurile realizate în grupurile de elevi. Demonstrarea capacităţii de iniţiere a unui dialog, de folosire adecvată a vocabularului. Cunoaşterea formulelor de încheiere a conversaţiei. Străduinţa de a îmbogăţi vocabularul şi de a însuşi o intonaţie corectă, proprie limbii române. | clar sunetele şi de a se exprima sugestiv. Atenţie la pauze, la intonaţie, la intensitatea vocii, la accentul afectiv. Folosirea adecvată a mijloacelor de metacomunicaţie în diversele situaţii de comunicare. Memorizarea unor texte de tip diferit şi reproducerea lor fidelă. Străduinţa de a pronunţa corect. Exersarea diferitelor forme dramatice: dialoguri, versuri, proză (improvizări, poezii, proză, teatru de păpuşi). Rezumarea conţinutului lecturilor, prin păreri personale. Formularea unor păreri proprii şi argumentarea lor într-un dialog cu mai mulţi parteneri. Activarea vocabularului de bază, de specialitate şi de literatură (de bază) necesar în proecsul de Ínvăţare. Realizarea unor situaţii reale de conversaţie la nivel de grup. Eforul de a însuşi prezentarea exactă, corectă şi continuă a ideilor. | situaţii de comunicare. Declamarea unor poezii, prezentarea unor fragmente de proză din literatura cultă şi cea populară. Exploatarea capacităţilor şi particularităţilor de vorbire ale individului. Participarea activă la spectacolele prezentate de către elevi (roluri jucate). Referate, înştiinţări despre viaţa românilor din Ungaria, interviuri cu persoane cunoscute. Formarea unor păreri bazate pe argumentare în cadrul unor dialoguri cu mai mulţi parteneri. Ascultarea cu atenţie a părerilor partenerilor de conversaţie şi reacţii corecte la acestea. Acceptarea sau respingerea coerentă a argumentării altor parteneri. Exprimarea intenţiei proprii de cultivare a limbii, Ímbogăţirea stilului elevului prin folosirea decvată a sinonimelor. Acordarea atenţiei construirii unor fraze logice, formulării acestora, şi redactării coerente în scris şi oral a unor texte. Interpretare pe bază de auiomatisme. | metacomunicare în procesul vorbirii. Mod de exprimare variat şi nuanţat. Atenţia cuvenită faţă {ie vorbitor. Străduinţa de autocorectare. Vorbire expresivă şi limpede atît din punctul de vedere al formării sunetelor, cît şi al formulării propoziţiilor, al stilului. Timbru adecvat, conform intenţiei vorbitorului. Atenţie la aplicarea adecvată a gesturilor în cursul comunicării (de pildă: contact din privire, mimică expresivă). Gesturi în concordanţă cu textul. Memorizări. Atenţie la schimbarea timbrului, la pauze, la intonaţie, la melodia frazei. Mod sugestiv de prezentare. Cunoaşterea limbii folosite în ştiinţe şi arte (cinematografie, artă fotografică, teatru). Decodificarea mesajului artistic. Demonstarea în activităţile în grup a spiritului de colaborare şi a unui comporta-ment de toleranţă. Folosirea regulilor de folosire a limbii şi de etică într-o situaţie de conversaţie cu mai mulţi parteneri. Dezvoltarea capacităţii de (auto)control aî limbii materne. Deliberarea părerilor proprii. Recunoaşterea comicului de situaţie, clarificarea neînţelegilor. |
2. Deprinderi de citire, de înţelegere a textelor scrise
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Introducere în lumea sunetelor limbii române, Ínsuşirea treptată a sistemului convenţional de comunicaţie, conform aptitudinilor individuale ale elevilor (sunet, cuvînt, expresie, propoziţie). Cunoaşterea tehnicilor de bază pentru înţelegerea unui text. Aplicarea regulilor de silabisire, într-un text necunoscut. Dezvoltarea continuă a tehnicilor de citire prin lectură cu voce tare şi prin lectură fără rostirea literelor şi cuvintelor. Exerciţii de lectură, Dezvoltarea capacităţilor de lectură. Exprimarea liniei melodice specifice frazelor în cadrul lecturi^ cu voce tare. Lectură într-un ritm personal şi echilibrat, Ímbogăţirea vocabularului activ pe baza lecturilor. De pildă: interpretarea poveştilor, caracterizarea scurtă a personajelor poveştilor, sinonime, antonime. Cunoaşterea procedeelor de bază ale redactării de texte. | Recunoaşterea sensului concret şi figurat al cuvintelor în texte. Lectură interpretativă (cu voce tare şi fără rostirea cuvintelor) a unor texte diferite cu folosirea corectă a accentelor şi a liniei melodice a frazei. Formarea unui ritm de lectură adecvat. Dezvoltarea capaictăţii de autocontrol. Lectura textelor literare -individuală sau în comun -în şcoală, în biblioteci sau acasă. Dezvoltarea necesităţii de lectură individuală: lecturi obligatorii, jurnal de lectură, Ímbogăţirea vocabularului activ şi pasiv prin cunoaşterea textelor de tipuri diferite (texte informative, argumentative, expresive). Formarea opiniilor personale privind conţinutul textului. Prelucrarea textelor corespunzătoare vîrstei (sinteză, expunere, explicaţie). Recunoaşterea coeziunii, a relaţiei cauză-efect dintr-un text. | Aplicarea tehnicii de înţelegere a unui text. Dezvoltarea aptitudinilor de înţelegere a sensului metaforic dintr-un text prin exerciţii. Lectură interpretativă a diferitelor tipuri de texte cu aplicarea corectă a mijloacalor fonetice caractersitice textului. Rezumarea orală a conţintului lecturii, formularea întrebărilor. Folosirea adecvată a Micii enciclopedii, a enciclopediilor generale. Ímbogăţirea vocabularului prin actvitate individuală şi în comun cu ajutorul exerciţiilor. Prelucrarea în comun a lecturilor. Interpretarea lecturilor (argumente pro sau contra). Exersarea înţelegerii sensurilor multiple (sensul concret şi figurat al cuvintelor). Interpretarea analitică a textelor. Citirea interpretativă a textelor literare, de popularizare a cunoştinţelor, a publicisticii, scoţînd în evidenţă conţinutul lor. Exersarea procedeelor de bază în analiza textelor, aplicarea lor în mod individual. | Perfecţionarea continuă a tehnicii de înţelegere a unui text. Analiză de text în urma înţelegerii complexe a acestuia, folosind lectura expresivă cu intonaţie corectă, Ínţelegerea esenţialului dintr-un text literar, Ímbogăţirea continuă a vocabularului activ cu cuvinte, expresii şi termeni tehnici din textele ştiinţifice şi din alte domenii de artă. Ínsuşirea termenilor tehnici în vocabular, Ínţelegerea corelaţiei elementelor logice, semantice şi de formă într-un text. Revelarea sensurilor în texte de tip şi gen diferit. Definiţia genurilor literare. Recunoaşterea curentelor de stil în opere de gen diferit. |
3. Deprinderi de compunere, de scris lizibil, ortografie
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Ínsuşirea scrierii literelor în româneşte. Legarea logică în frază a cîtorva propoziţii, formarea unui text coerent. Cunoştinţe de bază privind redactarea (părţile principale ale unei compuneri). Exerciţii în vederea alcătuirii unor texte scurte. Compararea unor proverbe şi zicători româneşti şi maghiare. | Scrierea ordonată şi lizibilă a literelor. Formarea treptată a stilului individual. Scriere corectă şi lizibilă după dictare. Formularea în scris a unor evenimente trăite, în texte de tipuri şi genuri diferite (descriere, naraţiune, caracterizare). Ínsuşirea metodei de adunare şi de sistematizare a materialului. Íntocmirea unui plan de redactare. Traducere din română în maghiară (cu ajutorul dicţionarului). | Scrisul estetic ca mod de exprimare individuală. Aplicarea conştientă a normelor de corectitudine a limbii. Ímbogăţirea treptată a aptitudinilor de redactare. Aplicarea la nivel de deprindere a regulilor redactării în lucrări de tip diferit (autobiografie, scrisori particulare şi oficiale). Adunarea materialului pentru referate, proiecte, sistematizarea şi redactarea lor cu ajutorul profesorului. Traducere din maghiară în română, folosind cu pricepere şi repede dicţionarul. | Scris individualizat, eficient, conform nomelor limbii române. Folosirea unui vocabular . nuanţat, scris estetic. Compuneri limpezi şi creative, prin respectarea proprietăţilor logice, de sens şi de formă (în texte de cel mai variat tip). Aplicarea conştientă, şi la nivel de deprindere, a cunoştinţelor gramaticale, stilistice şi ortografice în compunerile mai voluminoase (disertaţie, concurs, eseu). Traducere, folosind dicţionarul etimologic şi dicţionarul bilingv. |
4. Cunoştinţe despre limba maternă (limba minorităţii)
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Diferenţe dintre alfabetul maghiar şi român. Grupuri de vocale şi consoane specifice: ea, ia, oa, ua, ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi, şi pronunţarea consoanei x. Silabisirea corectă şi derivarea cuvintelor. Aplicarea corectă a regulilor de silabisire într-un text necunoscut. Felurile de cuvinte (verbul, substantivul, adjectivul pronumele, numeralul). Părţile propoziţiei. Acordul predicatului cu subiectul. Singularul şi pluralul. Timpul prezent. (Recunoaşterea celorlalte timpuri.) | Recunoaşterea raportului dintre structura şi semantica unităţilor de limbă (sunete, elemente ale cuvintelor). Folosirea corectă, în cursul vorbirii, a felurilor de cuvinte (învăţate). Sintaxa. Folosirea potrivită a propoziţiilor de diferite feluri în diversele situaţii de comunicare. Recunoaşterea şi folosirea adecvată a semanticii: a sinonimelor, antonimelor, omonimelor. Deprinderi de folosire a manualelor ajutătoare şi a dicţionarelor explicative. Compuneri folosind cuvinte potrivite temei | Cunoştinţe de bază despre caracterul limbii române. Aplicarea cunoştinţelor gramaticale, stilistice şi ortografice învăţate. Aplicarea potrivită a diferitelor feluri de cuvinte. Aplicarea corectă a timpurilor verbului şi a verbelor neregulate. Recunoaşterea propoziţiilor coordonate şi subordonate. Ímbogăţirea treptată a cunoştinţelor semantice. Exerciţii creative cu diverse fenomene gramaticale. Schimbarea sensului cuvintelor în funcţie de tipul de texte. | Aplicarea corectă a cunoştinţelor de gramatică descriptivă, cu privire la fonetică, la felurile de cuvinte, la sintaxă, la sens şi la semantică Cunoaşterea şi aplicarea corectă, a regulilor limbii române atît oral cît şi în scris. Recunoaşterea semnificaţieişi corelaţiei semnificaţiilor care decurg din elementele de limbă şi din alte elemente întîlnite într-un text. Tendinţe de folosire corectă a unui vocabular bogat şi nuanţat. Realizarea coeziunii textului în compunere (identificarea legăturilor |
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Semantica. Cunoştinţe de bază. Ímbogăţirea vocabularului (sinonime, antonime). Mulţimea de propoziţii. Compunerea unor texte scurte cu conţinut potrivit vîrstei. | (relaţia dintre conţinut şi formă). Compararea unor texte vechi şi moderne, recunoaşterea schimbărilor intervenite în limbă. | Aplicarea unui stil variat în compuneri. Compararea limbilor română şi maghiară, identificarea specificului lor. Recunoaşterea diferenţelor. | între loc şi timp, cauză şi efect). Stabilitate şi schimbări în limbă (descoperirea relaţiei cauză-efect). |
5. Cunoştinţe despre literatură
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Cititul ca sursă de trăiri intelectuale şi emoţionale. Trezirea interesului faţă de literatură, inclusiv faţă de literatura română. Mesajul intelectual- afectiv al operelor lirice. Cunoaşterea unor poezii, zicători cu ritm variat. Cunoştinţe de bază despre limbajul poetic (recunoaşterea unor figuri de stil simple). Citirea unor opere epice scurte (jocuri populare, poveşti, povestiri) pentru a ilustra plăcerea cititului. Prezentarea pe scenă a unor fragmente din poveşti. Exerciţii de înţelegere a textelor. | Adîncirea interesului faţă de literatura română. Cunoaşterea treptată a spiritualităţii poporului român. Tratarea unor opere lirice din literatura română clasică şi modernă, precum şi a unor poezii ale autorilor români din Ungaria. Aprofundarea afinităţilor emotive, Ínţelegerea rolului figurilor de stil (metafora, comparaţia, personificarea etc). Citirea în comun a unor opere epice, interpretarea şi dramatizarea lor. Prezentarea pe scenă a nuvelelor dramatizate. . Diferenţierea genurilor literare. Prelucrarea (analiza) colectivă a lecturilor în cadrul lecţiilor. | Citirea operelor, analiza şi interpretarea lor, , descoperirea conţinuturilor ascunse. Descoperirea sensului complementar ascuns al poeziilor. Ínţelegerea rolului ritmului şi muzicalităţii versurilor. Descoperirea efectului de semnificaţie şi emoţional al figurilor de stil. Analiza şi interpretarea individuală a unor opere narative. Participare la un spectacol, discuţie asupra celor văzute (argumente pro şi contra). Teme frecvente în operele literare create în diferite epoci: locul natal, dragostea, tinereţea. Recunoaşterea elementelor caracteristice ale curentelor de stil. | Constatarea că literatura este o sursă nesecată a cunoştinţelor, a sentimentelor, a moralei, a esteticii, a filozofiei şi a autocunoaşterii. Analiza complexă a poeziilor de gen diferit. Specificul versificaţiei româneşti. Caracterizarea limbajului poetic. Unităţile formale de compoziţie ale unei opere. Analiza complexă a unor opere literare române de gen şi dimensiuni diferite. Prezentarea genurilor şi speciilor literare mai importante, caracterizînd dezvoltarea lor. Explicaţii posibile şi variate, privind unele teme, situaţii şi motive. Privire asupra altor arte. Recunoaşterea interacţiunii culturii româneşti şi maghiare. Teme, motive în literatura română, maghiară, europeană si universală. |
1.2. Limba şi literatura română
(pentru şcolile în care limba română se predă ca obiect de studiu)
Formă tradiţională de predare
Competenţe
1. Deprinderi de înţelegere a mesajului oral
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul înţelege cuvintele şi expresiile care se referă la mediul în care trăieşte, la familia şi la şcoala sa. | Elevul înţelege cuvintele, expresiile legate de temele lecturilor citite, precum şi întrebările şi comenzile simple. Este capabil să dea răspunsuri scurte. Ştie să formuleze propoziţii simple despre: locuinţă, familie, comunicaţie, şcoală, activităţi zilnice, comunitatea socială din care face parte, viaţa tineretului de naţionalitate, evenimente din viaţa sa. | Elevul înţelege limba cotidiană, informaţiile mai importante cuprinse în texte standarde. înţelege cuvintele şi expresiile legate mai cu seamă de: familie, şcoală, activităţi zilnice, timpul liber, sportul, cultura, mass-media, ocrotirea sănătăţii. Ínţelege veştile, reportajele transmise de studiourile de radio şi televiziune pentru ascultătorii şi spectatorii de naţionalitate. Ínţelege relaţia dintre intonaţie şi intenţia vorbitorului într-o comunicare cu ritm lent şi pronunţie corectă. Interpretează corect conţinutul unor texte înregistrate pe CD sau pe bandă de magnetofon. | Elevul înţelege texte ca: ocrotirea mediului înconjurător, globalizarea, Uniunea Europeană, colaborarea între cultura internaţională şi naţională, drepturile omului, problemele tineretului, prietenia, dragostea, viitorul naţionalităţii române, rolul limbii române în recunoaşterea valorilor culturale specifice, operele literare moderne, starea sănătăţii, pasiunile dăunătoare, învăţămîntul, activităţile zilnice şi distracţiile (în trecut şi în prezent). Este capabil să înţeleagă şi să redea pe scurt conţinutul unor texte cu subiect abstract, al unor argumente mai complicate, formulîndu-şi părerea personală. Ínţelege prelegerile şi conversaţiile ştiinţifice şi artistice, rezumînd independent conţinutul acestora. E capabil să înţeleagă conţinutul unor programe literare, al spectacolelor şi filmelor. Interpretează corect texte audiate (înregistrări pe CD şi benzi de magnetofon). |
2. Deprinderi de exprimare orală
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul ştie să formuleze întrebări simple, precum şi răspunsuri la acestea. In expunerile sale simple foloseşte un accent şi o intonaţie adecvată. Cunoaşte expresii simple legate de familie, mediul înconjurător şi comunitatea în care trăieşte. | Elevul e capabil să converseze, să pună întrebări, să dea răspunsuri, să descrie mediul înconjurător. Ştie să salute, să se prezinte, să formuleze dorinţe şi cereri, să dea informaţii şi să înţeleagă informaţiile primite. E capabil să poarte un dialog scurt, povestind cu cuvinte simple cîte un eveniment din viaţa sa. | Elevul se descurcă în diferite situaţii de conversaţie, conversează nestingherit, poartă discuţii, argumentează logic, mai ales în situaţii reale ale vieţii de toate zilele. E capabil să vorbească în propoziţii simple despre experienţele, ţelurile sale, despre locul natal, naţionalitatea sa, despre viaţa sa privată, despre sfera lui de interese. Se informează, dă informaţii, pune întrebări, răspunde la întrebări, îşi formulează dorinţele, foloseşte formule de politeţe. Se străduieşte să formuleze, în mod conştient, propoziţii simple, corecte, vorbind limpede şi coerent. E capabil să vorbească cu accent potrivit, pronunţie clară, să-şi formuleze părerea proprie, să povestească o scurtă mtîmolare. | Elevul poartă conversaţii şi discută cu parteneri care posedă limba română la perfecţie. E capabil să-şi argumenteze punctul de vedere, să-1 explice, să-1 apere. Rezumă în mod independent esenţialul textelor literare şide altă natură. Ştie să compună o dare de seamă, expunînd-o logic şi într-un limbaj exigent. E capabil să ceară interviuri în româneşte personalităţilor din viaţa publică. Ştie să traducă din maghiară în română şi din română în maghiară teme cotidiene, asemenea unui translator. Povesteşte evenimente şi lecturi cu accent corect, intonaţie adecvată, în propoziţii logice. |
3. Deprinderi de citire
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul înţelege textele simple. E capabil să citească în ritm potrivit un text dat, scoţînd în evidenţă informaţiile mai simp e. | Elevul foloseşte corect intonaţia şi accentul potrivit, într-un ritm normal. Ínţelege propoziţiile simple, textul unor inscripţii şi reclame, cu un conţinut legat de temele cunoscute dinainte Din acestea, e capabil să alcătuiască scurte dialoguri. Textele temelor cunoscute le interpretează corect. | Elevul se orientează cu uşurinţă printre publicaţiile în limba română. E capabil să citească corect şi texte neîntîlnite pînă acum. Ínţelege esenţialul informaţiilor cuprinse în ele. E capabil să rezume conţinutul lor şi să-şi formeze părerea personală, Ínţelege operele autorilor români din Ungaria (poezii, poveşti, nuvele), precum şi articolele din presa românilor din Ungaria. Citind cu glas tare, transmite intenţia autorului. | Elevul e capabil să citească şi să înţeleagă diferite opere literare moderne, scoţînd în relief mesajul acestora, Ínţelege operele autorilor români din Ungaria, fiind capabil să releve mesajul lor despre limbă, identitate, trecut şi prezent. Urmăreşte cu atenţie presa românească, citeşte şi literatură de specialitate (se foloseşte şi de Internet). |
Deprinderi de exprimare în scris
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul are un scris lizibil, ordonat. E capabil să scrie corect cuvintele cunoscute, să copieze fără greşeli texte. Din expresiile cunoscute ştie să alcătuiască propoziţii, respectiv un text coerent. | Elevul e capabil să formuleze scurte felicitări, să ia notiţe, şi să scrie corect, din punct de vedere ortografic, cuvintele cunoscute. Ştie să completeze simple formulare, mesaje scurte. Scriind după dictare, efectuată în ritm lent, aplică regulile ortografice. | Avînd în vedere temele lecturilor şi conversaţiilor de pînă acum, elevul e capabil să-şi exprime în scris gîndurile, sentimentele, dorinţele, ambiţiile. Ştie să-şi argumenteze şi să-şi explice părerile. E capabil să compună, în mod individual, lucrări, scrisori, referate scurte, ţinînd seama de regulile de redactare. Ştie să scrie lucrări scurte, logic redactate, despre lecturi, respectiv despre evenimente din viaţa de toate zilele. | Elevul e capabil să redacteze, cu multă atenţie, lucrări bine structurate. Scrie cu uşurinţă autobiografie, cereri, adeverinţe, chitanţe, respectiv eseuri. Ştie să redacteze un text coerent în oricare temă, în care îşi argumentează gîndurile, ideile, exprimîndu-se într-un limbaj corect şi limpede. Cunoaşte diversele tehnici de scris şi, folosindu-sd de literatura de specialitate, e capabil să redacteze singur referate. Cu ajutorul dicţionarului, e capabil să traducă texte de specialitate. |
Formă lărgită de predare
1. Deprinderi de înţelegere a mesajului oral
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 | |
| Elevul înţelege textele despre mediul înconjurător (locul natal familie, naţionalitate) şi despre activităţile cotidiene. | Elevul e capabil să înţeleagă texte legate de: domiciliul şi împrejurimile sale, locuinţa, şcoala, relaţiile de prietenie, timpul liber, afaceri, cumpărăturile, bolile, comunicaţia, mass-media, cultura, cunoştinţele despre naţionalitate (sărbători în familie, tradiţii, mod de trai). Recunoaşte sensul schimbat al cuvintelor în diverse texte. Sesizează, în texte, diferenţa dintre principalele idei şi informaţiile mai puţin importante. | Elevul înţelege emisiunile de radio şi tv, precum şi filmele artistice cu conţinut mai complicat, care abordează teme de specialitate, într-un limbaj ales. E capabil să converseze cu un cineva, care vorbeşte la perfecţie limba română, despre: societatea tradiţională şi cea modernă, dialog între generaţii, studii, învăţămînt, posibilităţi în viitor, informatica, o Europă fără frontiere, locul culturii româneşti în cultura europeană şi în cea universală. " Ínţelege în întregime | Elevul e capabil să înţeleagă texte cu diferite subiecte. Cunoaşte şi interpretează în mod individual opere de gen diferit din literatura română. E capabil să înţeleagă texte de specialitate şi recenzii, înţelege filmele şi piesele de teatru. | |
| prelegerile mai lungi, argumentările mai complicate, textele de tip diferit. Interpretează adecvat cuvintele cu înţeles multiplu. Ínţelege prelegerile de specialitate, participă cu plăcere la serate literare, premiere (jocuri populare dramatizate). Ínţelege conţinutul filmelor artistice şi al celor de popularizare a cunoştinţelor. | ||||
2. Deprinderi de exprimare orală
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul e capabil să participe la un dialog mai simplu şi să schimbe informaţii. Ştie să formuleze întrebări şi răspunsuri. | Elevul e capabil să intre într-o conversaţie despre teme din viaţa de toate zilele, este în stare să primească şi să dea informaţii. Foloseşte expresii adecvate situaţiei. Pronunţă corect numele persoanelor şi localităţilor. | Elevul vorbeşte şi discută cursiv şi în mod firesc cu partenerul său, respectiv cu persoane care vorbesc la perfecţie limba română. Íşi exprimă limpede argumentele pro şi contra. Expunînd o dare de seamă sau povestind diverse întîmplări, se foloseşte de un vocabular variat, silindu-se să se exprime nuanţat. E atent la topica corectă, la accent, şi la intonaţie. | Elevul iniţiază conversaţii cu un partener care posedă limba la perfecţie. Conversaţiile au ca temă: tendinţele de globalizare, Uniunea Europeană, ocrotirea naturii, interacţiunea dintre cultura naţională şi internaţională, drepturile omului, problemele tineretului, prietenia, dragostea, viitorul naţionalităţii române, rolul limbii române în descoperirea şi recunoaşterea valorilor culturale, operele literare moderne, ocrotirea sănătăţii, patimile dăunătoare, învăţămîntul, munca şi distracţia, Ín cursul conversaţiilor, elevul foloseşte şi termeni tehnici. |
3. Deprinderi de citire
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul e capabil să citească cursiv şi cu intonaţie adecvată texte scrise într-un limbaj simplu. | Elevul citeşte textele cunoscute cu accent şi intonaţie corectă. E capabil să extragă elementele esenţiale şi din texte necunoscute de el pînă atunci, recunoscînd mesajul autorului. | Elevul e capabil să recunoască diferitele tipuri de texte, îşi aproprie conţinutul, informaţiile şi argumentele care se află în ele. înţelege mesajul textelor de specialitate şi sensul ascuns în operele literare. E capabil să rezume conţinutul textelor de specialitate şi literare. | Elevul este în stare să citească texte complexe, interpretîndu-le în mod personal. Ínţelege esenţa fenomenelor în operele de diferite genuri. Citeşte cu uşurinţă şi interes publicaţiile românilor d:n Ungaria fără să aibă greutăţi de înţelegere a limbajului. |
4. Deprinderi de exprimare în scris
| Anul 1-4 | Anul 5-6 | Anul 7-8 | Anul 9-12 |
| Elevul este capabil să copieze fără greşeli texte, să scrie corect cuvintele însuşite. Propoziţiile simple le dezvoltă treptat, apoi le aranjează într-un text coerent. | Elevul este capabil să formuleze texte coerente, să descrie evenimente reale sau fictive. Scriind scrisori particulare sau oficiale, respectă normele de redactare. Se străduieşte ca în lucrările sale să nu comită greşeli de ortografie. | Elevul ştie să asigure coeziunea textului în compunerile sale detaliate, , folosind un stil cursiv şi limpede. Formulîndu-şi părerea asupra unor teme de actualitate (cu argumentele şi contra-argumente), îşi foloseşte corect bagajul de cuvinte, Íşi relatează visele şi obiectivele exprimîndu-se nuanţat. Ca cititor receptiv şi sensibil îşi relatează lecturile sau mesajul din operele autorilor români din Ungaria. Ín cursul redactării aplică în mod conştient şi corect regulile gramaticale şi ortografice. | Elevul ştie să redacteze lucrări coerente, cu argumente logice în orice temă. E capabil să facă analize de text, să scrie studii, referate eseuri etc. exigente din punct de vedere stilistic, gramatical şi ortografic Studiază literatura modernă de specialitate, fiind capabil să şi traducă cu ajutorul dicţionarului. |
Cultura şi civilizaţia românească
Pentru toate formele de predare
Competinţe
1. Procurarea cunoştinţelor, studiere
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 | ||||
| Trezirea interesului faţă de obiectul cultură şi civilizaţie. Activitate de orientare, privind localitatea în care trăiesc elevii, şi împrejurimile din imediata apropiere şi mai depărtate de localitatea lor. Individul şi comunităţile mai mici şi mai mari: comp onenţa familiei, popu laţiei locale, naţionalităţii şi grupului (-rilor) etnic(e). Recunoaşterea egalităţii oamenilor dintr-o localitate cu populaţie mixta, care se deosebesc în privinţa limbii, a obiceiurilor, dar sînt egali cu toţii între ei. Relaţii în familia (tradiţională). Denumirea gradelor de rudenie (în grai şi în limba literară). Cunoştinţe despre viaţa comvjnităţilor săteşti. Casa de loţuit şi împrejurimile ei. Ocupaţii, meserii, unelte vechi. Denumirea animalelor domestice în limba mateţnă. Ínsuşirea jocurilor şi cîntepelor populare pentru copii, caracteristice localitaţii respective, prezentarea lor individuală sau în grup. Dramatizarea obiceiurilor popu lare române (de pildă a celor legate de sărbătorile de iarnă) cu miscari. dansuri, cîntece. | Adîncirea afinităţii şi păstrarea interesului faţă de obiect, menţinerea exigenţei autocunoaşterii. Cunoştinţe de bază privind geografia şi istoria Ungariei, a României, (şi a ţărilor vecine), precum şi a localităţilor locuite şi de români de-a lungul frontierei cu România. Colectarea de date în legătură cu viaţa unei localităţi, folosind diferite mijloace purtătoare de informaţii. Acumularea de cunoştinţe din discuţii personale, lecturi, filme şi fotografii vechi. Ordonarea materialului în jurul unei teme, fâcînd cercetări în bibliotecă, discotecă, muzeu. Folosirea adecyată a albumelor, atlasurilor, lexicoanelor. Sistematizarea cunoştinţelor despre geografia, istoricul şi cultura (populară) a românilor din Ungaria. Personalităţi, eroi legendari în oglinda creaţiilor populare. Casa de locuit şi împrejurimile ei. Introducere în arhitectura populară. Prezentarea schimbării modului de trai (meserii vechi şi noi). Denumirea uneltelor de lucru vechi şi moderne (în arai si în limba literară). | Cunoştinţe de bază despre geografia fizică a României. Perioadele mai importante ale dezvoltării culturii şi civilizaţiei româneşti. Locuri şi evenimente istorice de seamă. Personalităţi istorice de seamă. Din istoricul culturii românilor din Ungaria. Surse: lecturi, filme, lexicoane istorice, expoziţii din muzee. Cunoştinţe de bază privind istoricul aşezărilor locuite şi de români în Ungaria. Rolul bisericii în păstrarea limbii şi a identităţii. Cunoştinţe despre alte minorităţi naţionale şi etnice din Ungaria. Interacţiunea culturilor. Insuşirea redactării unui proiect. Culegerea tematică a cuvintelor din grai. Muncă şi distracţii în trecut şi în prezent. Portul popular în alte ţinuturi. Arta culinară a bunicilor. Reţete vechi. Obiceiul meselor de odinioară şi al celor de azi. Interpretarea sensurilor multiple ale simbolurilor profane şi sacre legate de riturile de trecere dintr-un anotimp în altul. Recunoaşterea genurilor poeziei populare. Poezii populare despre obiceiurile legate de | Cunoştinţe din domeniul geografiei, istoriei, etnologiei şi filologiei. Cunoştinţe despre geografia fizică a României şi despre simbolurile geografice. Alegerea mijloacelor care ajută prelucrarea temelor (atlasuri, albume, lexicoane, filme, CD-uri, literatură de specialitate de răspîndire a cunoştinţelor). Selecţionarea materialelor găsite pe Internet, în biblioteci, în muzee. Interpretarea informaţiilor în mod individual sau în grup. Prelucrarea cunoştinţelor, folosind metoda redactării de proiect. Activitate de orientare privind diferitele ţinuturi. Atracţii turistice, monumente istorice: Imbinarea cunoştinţelor de geografie şi istdrie. Cunoştinţe esenţiale despre formarea poporului şi a limbii române, despre diferitele perioade istorice şi despre personalităţi de seamă. Limbile (neo)latine -limba română. Cunoştinţe despre perioadele însemnate ale culturii şi civilizaţiei româneşti, prezentarea valorilor ei în contextul culturii europene şi universale. Cunoştinţe despre descoperirile de vază ale | ||||
| Memorizarea unor proverbe, zicători şi ghicitori româneşti. Jocuri de dezvoltare a memoriei şi a puterii de concentrare. Trezirea interesului faţă de poveştile populare româneşti. Prezentarea poveştilor cu marionete, ca teatru de păpuşi. Personalităţi istorice în oglinda legendelor. Copilul şi joaca (confecţionarea dejucării) în trecut şi azi. Jocuri creative cu obiecte diverse. Obţinerea cunoştinţelor prin trăiri şi activităţi efectuate cu plăcere. | Dramatizarea şi prezentarea pe scenă atradiţiilor populare prin dansuri, cîntece şi mişcări adecvate. Cunoaşterea cît mai aprofundată a mediului firesc al tradiţiilor şi obiceiurilor, prin lecturi şi prin vizitarea casei-muzeu. Insuşirea unor noţiuni legate de medicina populară. | anumite ocazii. focuri cu măşti. Prezentarea pieselor şi dansurilor mai complexe. Recunoaşterea instrumentelor muzicale populare, denumirea lor (în grai şi în limba literară). Vizitarea expoziţiilor organizate la muzeul de etnografie şi la casa-muzeu. Posibilităţi de exersare a drepturilor naţionalităţilor. Structura vieţii sociale, culturale, politice şi religioase (instituţii de seamă). | ştiinţei şi tehnicii româneşti. Inţelegerea relaţiei cauză-efect de-a lungul convieţuirii poporului român şi maghiar. Trecutul comun al celor două popoare în oglinda evenimentelor istorice. Rolul confesiunilor şi jal bisericilor în cultura românilor. Cunoştinţe despre istoria românilor de la fixarea lor în Ungaria pînă în zilele noastre. Introducere în istoria culturii. Cunoştinţe detaliate despre etnografie şi valori folclorice, precum şi despre instituţiile culturale, arta şi viaţa religioasă a românimii (şi a românilor din Ungaria). Privire generală asupra modului de trai (în trecut şi în prezent) al localităţilor cu populaţie mixtă. Recunoaşterea interacţiunii tradiţiilor poporului român, german şi sîrb (datini, port etc). Caracterizarea comunităţilor endogame şi exogame. Cunoştinţe despre descoperirile cele mai importante ale ştiinţei şi tehnicii romîneşti ale românilor. Legături dintre ştiinţă şi diferitele ramuri ale artei (arhitectură, pictură, literatură, muzică). Aspecte generale privind situaţia social-economică, compoziţia etnică, învăţămîntul şi turismul din România de astăzi. | ||||
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 | ||||
| Spicuiri în programele Internetului. Cunoştinţe despre literatura, muzica şi dansurile naţionalităţilor din Ungaria. Despre cultura românilor din diasporă. Cunoştinţe despre drepturile cetăţeneşti ale minorităţilor. Legi referitoare la minorităţi. | |||||||
2. Gîndire critică
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Inţelegerea interacţiunii dintre păstrarea tradiţiilor şi crbarea celor noi, salvarea valorilor şi crearea de noi valori. Problematica toleranţei. Drepturile şi obligaţiile copilului în trecut şi azi. Descoperirea înţelepciunii populare în proverbe şi zicători. Norme de conduită şi de etichetă în viaţa tinerilor de azi. Caracterizarea eroilor din poveşti, sub aspectul acuzării şiapărării lor. Argumente în scopul susţinerii părerii personale, Inţelegerea îmbinării elementelor fictive şi reale în poveşti. Argumente pentru acceptarea divergenţelor. | întrebări formulate individual în legătură cu temele abordate. Recunoaşterea specificului comunităţii române, înţelegerea dezvoltării sale istorice. Recunoaşterea obiectelor tradiţionale în atlasul etnografic, în casele-muzeu, şi în muzee. Poezia populară, poezia cultă (asemănări, deosebiri). Oglindirea valorilor universale, naţionale şi locale în poveştile populare române. Caracterizări cu spirit critic. | Intrebări formulate individual în legătură cu cunoştinţele de geografie şi de istorie. Argumente pentru formularea de păreri despre evenimente şi personalităţi istorice. Adunarea de argumente şi de contra-argumente la dezbaterea unei teme actuale, Inţelegerea diferenţei dintre modul de viaţă al comunităţilor izolate şi al celor deschise. Recunoaşterea schimbărilor survenite în datini. Recunoaşterea unor motive similare în poezia populară românească şi în cea a maghiarilor. Eticheta dansului în trecut şi astăzi. Recunoaşterea stilurilor în arhitectura localităţilor cu populaţie mixtă. Rolul cunoştinţelor geografice, istorice etnografice şi de limbă în formarea conştiinţei. Inţelegerea noţiunilor de bază: minoritate majoritate, limbă naţională | Orientări în literatura de specialitate modernă (selecţionarea informaţiilor esenţiale), Imbinarea şi aplicarea simultană a cunoştinţelor din domeniile geografiei, istoriei, religiei, etnografiei, artei şi filologiei. Cunoaşterea teoriilor cu privire la formarea poporului român şi a limbii române. Prezentarea pe hartă a ţărilor şi regiunilor a căror populaţie, etnii, minorităţi vorbesc limbi neolatine. Descoperirea relaţiei cauză-efect în decursul convieţuirii poporului român şi maghiar. Interacţiunile diverselor arte în oglinda operelor. Aplicarea cunoştinţelor interdisciplinare Inţelegerea şi prezentarea relaţiilor dintre ştiinţe şi arte. Păreri personale despre rolul şi caracterul unor personalităţi istorice. Schimbări în tradiţiile şi datinile românilor din Ungaria. |
| • | - limbă maternă. Rolul organizaţiilor sociale, culturale şi confesionale în formarea identităţii conştiente. | Descoperirea cauzelorlcare au dus la schimbarea datinilor. Prezentarea esenţialului în rolul confesiunilor şi religii. Explicarea simbolurilor profane şi sacre (rituri de trecere, sărbători). Locul culturii românilor din Ungaria în contextul cultural al naţiunii române şijnaghiare. Păreri personale despre trecutul şi prezentul românimii, idei despre viitorul ei. Caracterizarea celor dciuă graiuri ale dialectului crişean. Rolul familiei, al şcoli|, al organelor de mass-media în ocrotirea limbii şi în formarea identităţii. Păreri personale despre bilingvism, despre cauzele pierderii prestigiului limbii minoritare; colectarea de argumente pro şi contra. Inţelegerea corelaţiei dintre istoria culturilor. Schiţarea, interacţiunii culturale a minorităţilor conlocuitoare (români, germani, sîrbi) într-o formulare independentă. Interpretarea adecvată a textelor de diferite tipuri, explicaţia sensurilor multiple. |
3. Comunicare
| Anii 1-4 | Anii 5-6 | Anii 7-8 | Anii 9-12 |
| Conyorbire cu părinţii, cu bunicii despre vremurile de odinioară, despre viaţa strămoşilor. Formularea limpede a părerilor (în scris şi oral) privind oricare ramură a cunoştinţelor. Prezentarea orală a unor opere folclorice. Poveşti dramatizate şi datini. Dare de seamă orală privind activitatea de culegere individuală. Exersarea dansurilor şi strigăturilor. Lucrări în scris (compuneri) despre un erou sau o personalitate istorică. Desene şi confecţionarea unor obiecte de artă populară. Aplicarea tehnicii meşteşugăreşti. | Interviuri (pe baza unor puncte de vedere stabilite în prealabil) cu un interlocutor mai vîrstnic. Dezbaterea, cu argumente obiective, a unor teme legate de cultura populară Compuneri despre obiceiuri populare însemnate. Dare de seamă orală despre munca de culegere, efectuată individual. Dramatizarea unor obiceiuri, evenimente. Pregătirea unor modele, machete desene. Expoziţie din obiectele culese de elevi sau din lucrările lor (desene, jucării, fotografii). Culegerea materialului necesar unui proiect, menit să fie elaborat de întreaga clasă. Planificare, sistematizare, prelucrare cu ajutorul profesorului. | Convorbire despre condiţia de naţionalitate, despre relaţia dintre minoritate-majoritate, despre cauzele pierderii prestigiului limbii române. Interviuri cu interlocutori mai vîrstnici, cu etnografi, cu folclorişti. Pregătirea şi ilustrarea unui proiect (cu ajutorul profesorului). Desene despre teme legate de folclor. Expunerea orală (sau) în scris a corelaţiei dintre istorie, societate şi cultură. | Scurte prelegeri, expuneri în scopul de a provoca discuţii despre teme legate de diversele ramuri ale ştiinţei (geografie, istorie, etnologie, filologie). Intocmirea unei bibliografii cu privire la temele amintite mai sus). Intocmirea unui proiect, avînd ca subiect istoria culturii, tradiţiile şi obiceiurile populare a românimii din Ungaria. Activitate individuală de culegere. Sistematizarea şi prelucrarea materialului. Expuneri în scopul de a provoca discuţii despre cunoştinţele de drepturi cetăţeneşti, precum şi despre problema limbii şi a identităţii. Analiza orală şi în scris a izvoarelor, a publicisticii, a scrierilor literare. Interviuri cu etnografi, artişti, interlocutori vîrstnici. Reportaje despre evenimentele culturale ale românimii. Păreri personale despre emisiunile tv şi radio transmise pentru spectatorii şi ascultătorii de naţionalitate. Obiceiuri populare ale românilor, privind dansul şi jocurile dramatice. Rolul gazetei, radioului, echipei teatrale şi de dans a şcolii în vederea salvării, respectiv creării valorilor. Transmiterea valorilor prin expoziţii şi diferite programe culturale. |
G)
RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Ruszin nyelv és irodalom
(Hagyományos és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma.)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanár egyszerű szavainak megértése, azok helyes kiejtéssel való megismétlése. Bemutatkozás, köszönési formák megértése. Szövegek megértése a következő témákban: otthon, iskola, település, közlekedés, ünnepek. | Egyszerű mondatok, tanár utasításainak megértése. Feltett kérdések megértése, azok megválaszolása. Szövegértés a következő témakörökben: lakóhely, iskola, család, otthon, berendezési tárgyak, egészség, nemzetiségi élet. | A tanuló számára ismert témákról szóló köznyelvi beszéd megértése. Pl. kisebbség kulturális élete, sport, család, média, országismeret, néphagyományok, híres személyek. A Magyar Rádió és Televízió ruszin nyelvű műsorai által közvetített legfontosabb események és a tanuló érdeklődési köréhez tartozó információk megértése. | A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése. Részvétel a konferenciákon, kulturális programokon, irodalmi, képzőművészeti műsorokon. Az előadások megértése, véleményalkotás. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, köszöntés, bemutatkozás, kérés, udvarias megszólítás elemeinek ismerete és alkalmazása. 5 közmondás és mondóka, 3 vers megtanulása. | Információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. A tantervi tematikához kapcsolódó képek alapján kérdések megfogalmazása, azok megválaszolása. Látott személyek, tárgyak, cselekvések megnevezése. Részvétel a szerepjátékokban. 3 dal, 2 vers, 5 mondóka memorizálása. | Részvétel az ismerős, mindennapi témáról szóló beszélgetésekben, vitákban felkészülés nélkül. Élménybeszámolás egyszerű, összefüggő mondatok alkalmazásával. Egy-egy tanult témához tartozó kérdésről véleménynyilvánítás, önálló fogalmazás. | Párbeszéd és vélemény kifejtése a következő témakörökkel kapcsolatban ruszin nemzetiség élete, hagyományok, híres személyek, média, kultúra. Kiselőadás készítése, annak bemutatása tanórán. A híres ruszinok műveinek megismerése, értékeinek felismerése. Interjúkészítés a magyarországi ruszin festőművészekkel, írókkal, egyházi személyekkel. Szereplés (daléneklés, versmondás, előadás) a ruszin kisebbség nemzetiségi rendezvényein. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos olvasás, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. A tanult szavak felismerése. Egyszerű mondatok (reklám, feliratok) megértése. A megértés visszajelzése szóban, vagy cselekvéssel. | A következő témakörök szövegeinek feldolgozása: lakás, lakóhely, országismeret, közlekedés, ruszin nemzetiségi lét, hagyományok, kultúra. A szövegek értelmezése. | Ismert hétköznapi témákkal kapcsolatos nyelvileg összetettebb szövegek lényegének, illetve benne lévő információk megértése. Ruszin irodalmi alkotások (vers, elbeszélés) olvasása, azok értelmezése, saját vélemény indoklása. | A 19. századi ruszin irodalmi alkotások olvasása. Az írók szerepének felismerése a ruszinok nemzeti identitástudatának felébresztésében. Rövid irodalmi művek elemzése. A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid mondatok diktálás utáni leírása. Család, lakóhely leírása pár mondatban. | Olvasott történetek, mesék leírása néhány mondatban. A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése a tanult helyesírási szabályok betartásával. Levelek, üzenetek írása. | Az olvasott irodalmi alkotások lényegének összefoglalása írásban. Élménybeszámoló készítése írásban egy-egy ruszin irodalmi vagy kulturális műsorról. Rövid cikkek fordítása. | Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával. Összefoglaló szövegek, önéletrajz, jegyzetek, hivatalos levelek írása, megfelelő formában. Idegen szövegek fordítása. |
Bővített nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Olyan mondatok és gyakran használt kifejezések megértése, amelyek kapcsolódnak a ruszin közösségi élethez, kultúrájához, szokásaihoz. | A következő témakörök szövegeinek megértése: otthon, iskola, országismeret, ruszin nemzetiség élete, ünneplési szokások, népviselet. | A hosszabb ismert témával kapcsolatos szövegek megértése. Pl.: híres ruszinok életéről, vallási, nemzetiségi ünnepekről szóló előadások gondolatmenetének követése, beszélgetés kezdeményezése az autentikus kisebbségi, vagy anyanemzetből származó partnerrel. Az aktuális eseményekről szóló rádió- és televízió hírműsorainak megértése. | A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Információcsere a lakóhelyről, családról, otthonról, iskoláról, ünneplési szokásokról, népviseletről. | Részvétel a hétköznapi témával kapcsolatos beszélgetésben, véleményalkotás. Beszámoló a településen zajló eseményekről. | Folyékony beszélgetés mindennapi témákról iskolatársakkal. Vitákban saját véleményének részletes kifejtése, indoklása. Történetek elmesélése, közösség bemutatása. 3-4 vers megtanulása. | Vélemény megfogalmazása bármely tanult témáról, megfelelő szókincs használattal. Kiselőadás készítése a fiatalokat érintő témáról. A híres ruszinok műveinek tanulmányozása, értékeinek felismerése, önálló megfogalmazása. Szerepvállalás a ruszin nemzetiségi ünnepeken. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanult szavak, mondatok folyamatos olvasása, azok értése. | A tanultak köréből bármely típusú szöveg felolvasása (megfelelő hangsúllyal), értése. Rövid irodalmi alkotások, mesék lényegének megértése. | Az írott sajtó szövegeinek olvasása és megértése. A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése, a lényeges információk kiemelése. | A XX. századi ruszin irodalmi alkotások olvasása, különösképpen amelyek a hazáról, a sorsdöntő változásokról A ruszin nyelvű újságcikkek, legújabb kiadványok olvasása. Információk szerzése a kisebbség mai helyzetéről, nemzeti ünnepeiről és tudományos konferenciáiról. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írott és nyomtatott szavak, rövid mondatok helyes másolása és tollbamondás után helyes leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása (párbeszéd, üzenet, üdvözlő lap bemutatkozás). | A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése. A tanult nyelvhelyességi szabályok betartása. Levélírás, rövid történetek leírása. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. | Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megfogalmazása írásban a következő témakörökkel kapcsolatban: család, oktatás, kultúra, kisebbségi és emberi jogok rendszere, hírközlés, ruszinok története, ruszin települések. Egyszerű szövegek fordítása a tanultak alapján | Olvasott szövegek megfogalmazása. Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával. Hivatalos levelek, feljegyzések írása. Cikkek fordítása. Az olvasott irodalmi alkotások lényegének összefoglalása írásban. Referátum készítése egy-egy irodalmi vagy kulturális műsorról, nyelvhelyességi szabályok betartásával. Önéletrajz írása. |
2. Ruszin népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés a Magyarországon élő ruszin kisebbség korábbi életéről idős emberek elbeszélése alapján. A tanuló ismerje fel a ruszin építkezések formáit (pl. tornácos házak, fatemplomok), a ruszin emberek népviseletét (pl. vászon ing nizinával hímezve, szoknya (plahta), hímzett kötény, hímzett mellény. Ismerjék meg a ruszin hagyományokat. A ruszin nyelv kifejezéseinek megfigyelése otthon és az iskolában. Népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok gyűjtése. Ruszin falvakban közismert közmondások, legendák. Ősi ruszin ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése. Néhány rövid ruszin mese megismerése. Ruszin meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. A hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. | Ismerjék meg a tanulók a ruszinok történelmét. Ismeretek szerzése a szláv népek múltja, vándorlásuk útvonala, a vándorlók életkörülményei. Kitekintés a Szlovákiában, Kanadában, Lengyelországban, Ukrajnában élő ruszinok földrajzi elhelyezkedésére. A ruszinok népszokásai. A szövés-fonás mintáinak megfigyelése. A helyi hagyományos mesterségek gyűjtése. Kántálás (karácsony), pászka szentelés (húsvét) népszokásai régen és ma. Népdalok, néptáncok, versek elemző összehasonlítása. A szülőfalu régi utca- és dűlőneveinek gyűjtése. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, íróolvasó találkozókból, tárgyak, épületek (tájházak, fatemplomok), híres ruszin festőművészek képeinek, közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből (MR és MTV ruszin nemzetiségi adásaiból). A legfontosabb ruszin írók, költők műveinek megismerése. A kárpátaljai ruszin régiók irodalmának megismerése. Információk gyűjtése a Duchnovics A. a ruszin himnusz és a szózat szerzőjének munkásságáról, Hodinka A. akadémikus műveiről. Információk gyűjtése a magyarországi ruszinok lakóhelyeiről, életmódjukról, ünneplési és vallási szokásokról. A gyűjtött adatok felhasználása bemutatók végrehajtásánál. | Tájékozódás a ruszin művészetben, történelemben és irodalomban. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintése, könyvek olvasása. Művek elemzése. Kiselőadás tartása magyarországi ruszinok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával. Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A ruszinok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és az Európában. Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről. A magyarországi ruszinok aktivizálódásának bekapcsolódásáról a demokratizálódási folyamatba. Ismeretszerzés a ruszinok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Ruszin Önkormányzat 1999-es megalakulásáról |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a ruszin népszokásokkal kapcsolatban. A magyar és a ruszin szokások összehasonlítása, különbségek felismerése. A ruszin települések nyelvjárásai és azok összehasonlítása. Mindennapi élethelyzetek dramatizált eljátszása. A ruszin hagyományok megismerése játékos formában és hagyományápolás fontosságának felismerése. | Kérdések önálló megfogalmazása a szláv népek vándorlásával és a hazai ruszinok letelepedésével kapcsolatban. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a ruszin kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében. A magyarországi ruszinok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése és a ruszinság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása. | A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális ünnepségeken, konferenciákon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalom földrajzának ismerete. A kárpáti ruszinok a magyar fejedelem szabadságharcához való csatlakozásának bemutatása. Véleménynyilvánítás a nemzetiségek együttéléséről az I. és II. világháború idején. Hogyan segítették egymást a magyarok és a ruszinok. A két nép történelmi és kulturális kölcsönhatásainak felismerése. | Kérdések és vélemény megfogalmazása a ruszin sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak, tevékenységének és eszméinek elemzése. Állásfoglalás a különböző, a ruszin kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Ruszin társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a ruszin kisebbséget érintő, a jövőjét meghatározó kisebbségpolitikáról. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. A magyarországi és más országokban élő ruszinok kapcsolatrendszerének megismerése, lehetőségeinek felismerése, a fiatalokat érintő kérdések megfogalmazása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Magyarországon lévő ruszin települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. A településen gyűjtött közmondások, dalok, mondókák, versek játékok tanulása. Anyaggyűjtés a kárpátaljai, szerb, szlovák, ruszin települések múltjáról és jelenéről. A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen. Hagyományok felelevenítése. Tojásfestés régi hagyományok szerint. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek. Rajz készítése húsvéti ünnepről. Egyes mesék dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása. | Beszélgetés a ruszinok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a ruszin nép gasztronómiai szokásokról. A ruszin konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása. Rajz készítése a régi konyhai eszközökről. Ételreceptek gyűjtése. A ruszin és magyar ételek összehasonlítása. A ruszin tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc és körtánc közötti különbségek felismerése. A ruszin népviselet ruhadarabjainak felsorolása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása a korábbi és mai ruszin öltözködésről. Betlehemes játékok eljátszása. | A ruszin irodalom szerepe és helye a világban. A legfontosabb ruszin írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása a Magyarországon élő görög katolikus vallású ruszinok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete. Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról a tanórán. Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken. | A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása. Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről. Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása. Beszámolók készítése a néprajzi kutató munka eredményeiről. Kiselőadás tartása a ruszin kulturális életről a ruszin nyelvű sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött anyagból projektbemutató vagy kiállítás megrendezése. |
H)
SZERB KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Szerb nyelv és irodalom
(A tannyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Artikuláció. A szerb nyelv hangjainak tiszta kiejtése. A magyartól és a helyi nyelvhasználattól eltérő hangok irodalmi nyelvnek megfelelő kiejtése (c, c, dz, d, lj, és a h a szó elején és végén). A szótagképző r hang. | Törekvés a helyes irodalmi beszédre, a magyar szavak kerülése, a meglevők kiküszöbölése. | Beszédgyakorlatok összetettebb témákról. A helyes és szép anyanyelvi kifejezés tudatos fejlesztése. Az előző osztályokban elsajátított anyanyelvi kifejezőkészség színvonalának továbbfejlesztése. | Kommunikációs ismeretek különböző élethelyzetekben. Társalgási és tárgyalási képesség különféle aktuális témákban. Elemzések a jelentéstan és stilisztika köréből. |
| A cselekvést, személyt, tárgyat és birtokot jelentő szavak gyűjtése. A kérdések megértése, válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. | Valós és képzelt események, történetek és élmények elbeszélése megadott téma szerint. Személyleírás kitérve a részletekre. Egy ismert | A különböző kommunikációs helyzetekben való részvétel képessége. Tájékozódás és eligazodás különféle kommunikációs | Megfelelő stílus használata ismert és ismeretlen témájú kommunikációs helyzetekben. Nyelvi konfliktushelyzetek megoldása. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| személy bemutatása. Tájak, tárgyak, személyek leírása hasonló és ellentétes jelentésű igék és melléknevek használatával. A szókincs bővítése szinonimákkal és ellentétes jelentésű melléknevekkel. | helyzetekben. Részvétel mindennapi beszélgetésekben és vitákban. | Véleménykifejtés, érvelés, cáfolat képessége mindennapi témákban. Véleménykifejtés, érvelés, cáfolat képessége mindennapi témákban. | |
| Szövegek elmondása, képek, vázlat alapján és szabadon. Beszámoló, ismertetés. Rövid szóbeli beszámolók. Mesélés, elbeszélés. Mese, illetve történet alkotása képek, filmek, illetve más mese alapján. Képek alapján elmondott történetek kiegészítése szabad képzelet alapján. | Szövegek tartalmának elmondása vázlat és kérdések alapján | Irodalmi és egyéb tárgyú szövegek tartalmának elmondása. Az irodalmi művek nyelvi-stilisztikai eszközeinek megfigyelése, alkalmazásuk a leírásban, jellemzésben, beszámolóban. | Műalkotás kritikai bemutatása. Könyv, film stb. elemzése, állásfoglalás, érvelés. Beszámoló könyvről, filmről vélemény kifejtésével. |
| Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes képzése és hangsúlyozása. Kiejtés, mondatintonáció, hangsúly. A hangok helyes kiejtése, megfelelő mondatlejtés és a szerb hangsúly váltakozásának érzékelése. A magyar hatások kiküszöbölése. A szerb és a magyar szavak keverésének kerülése. | Kiejtés, artikuláció, intonáció és szóhangsúly - további tökéletesítése. A hangok helyes kiejtése, a művelt köznyelvi beszédnek megfelelő mondatlejtés és hangsúly, szóhangsúly. | Helyes anyanyelvi kifejezés a magyar nyelv elemeinek keverése nélkül, a művelt köznyelvi kiejtésre való törekvés. Megfelelő intonáció és hangsúly. | Jártasság nehezebb kommunikációs szituációkban. Az ismert kommunikációs szituációkban megfelelő kifejezésmód és hanghordozás. A beszédkultúra és párbeszéd normáinak betartása. Minden beszédszituációban biztos hanglejtés és hangsúly. A szerb nyelvtől idegen hanglejtés és hangsúly teljes kiküszöbölése. |
| Beszámoló eseményekről és élményekről. Beszélgetés különböző élethelyzetekről. Leírás. Az emberek, tárgyak és tér leírásának szabályai. Tájleírás. | Rövid beszámoló ünnepekről, iskolai rendezvényről, kirándulásról, színházlátogatásról stb. Megfelelő mondatkapcsolatok. Önálló beszámoló az események helyes sorrendjében. Önálló leírás (pl. a tárgy milyensége, elhelyezkedése térben, | Beszámoló alkalmi eseményekről, az osztályközösség munkájáról, kiállítás megnyitásáról, Szent Száva ünnepi rendezvényekről, és más iskolai rendezvényekről. | Olvasott szövegek, újságcikkek kommentálása, önálló vélemény kifejtése. Beszélgetési képesség az olvasott cikkekről |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| funkciója), személyes viszonyunk a tárgyakhoz. Megadott vázlat szerinti és vizuális élmény alapján leírás (képek, filmek, eredeti tárgyak, tájak). | |||
| Dialógusok, dramatizálás. Rövid szöveg elmondása párbeszédes formában. Dialógusok a tanulók mindennapi életét felölelő témák alapján. Az olvasott és arra alkalmas szövegek dramatizálása. | Párbeszédek meghatározott témáról. | Alapismeretek a vitáról, a kommunikáció különféle ágazatainak megkülönböztetése. Vitatkozási képesség a beszédpartnerrel. Állásfoglalás. | Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos és néma olvasás. Bevezetés a folyékony, majd] kifejező olvasásba mindkét betűtípus szövegein. Ismerkedés a könyvvel és az iskolai könyvtárral. | A prózai és verses szövegek folyékony olvasása. A kifejező olvasás fejlesztése helyes dikcióval, hangerővel és jó tempóval, a szünetek érzékeltetésével. Helyes mondatlejtés és megfelelő hangszín. | Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása. | Irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása. |
| Olvasott szövegek tartalmának elmondása, szövegrészletek tartalmi összefoglalása. Szöveg tartalmának elmondása meghatározott feladat alapján (vázlat, bővítés, kiegészítés) képzelet alapján. Rövid beszámoló az elolvasott szöveg cselekményéről. | Beszámoló az olvasmányokról. Kötött szövegek összefüggő szóbeli bemutatása. Szövegek tartalmának elmondása vázlat és kérdések alapján. Különböző műfajú szövegek olvasása. Cirill betűs és latin betűs irodalmi szövegek folyékony olvasása helyes kiejtéssel. Élő és dramatikus elbeszélő szövegek és szövegrészletek. Prózai és lírai irodalmi alkotások olvasása. | A szöveg elemzése. Különböző műfajú szövegek olvasása, értelmezése. Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása. | A szövegek szó szerinti és átvitt értelmezésű jelentéstartalmának felismerése és reprodukálása. Érvek és ellenérvek világos megfogalmazása. |
| A szereplők és cselekedeteik megfigyelése, jellemzése. A cselekmény idejének és helyébek felismerése. Irodalmi szövegek | Az író, költő, a téma és az olvasott mű műfajának megnevezése. Az emóció és élmény, a hangulat érzékelése a lírai versekben. | Az irodalmi művek témája, tartalma a szereplők portréjának önálló bemutatása. A tartalom megértése, az írói üzenet megfejtése. | A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| bemutatása az olvasott szöveg megértésének bizonyítására. A szövegrészek logikai és időrendi összefüggésének érzékelése. A következő fogalmak megismerése: író, költő, cím, a könyv kezelése. A történések sorrendiségének megfigyelése. | A téma, a tartalom és a szereplők megfigyelése. A szereplők jellemzése. Az olvasott irodalmi szöveg, illetve szövegrészlet tartalmának elmondása. | önálló vélemény formálása. | jellemzői a különböző korokban íródott művekben. |
| Tudományos ismeretterjesztő művek. A tartalom ismertetése a fontos elemek kiemelésével. A tudományos ismeretterjesztő művek néhány mondatos ismertetése. | Tudományos ismeretterjesztő szövegek olvasása. A lényeges és másodlagos elemek megkülönböztetése. Néhány tudományos ismeretterjesztő mű, illetve részlet olvasása és megértése. | A társadalmi, gazdasági és politikai témájú szövegek megértése. | Szerb nyelvű lapok és folyóiratok rendszeres olvasása. Az egyes írások kommentálása. Eligazodás az újságokban, néhány folyóirat ismerete. |
| Irodalmi szövegek kifejező felolvasása, 5-6 rövid vers hibátlan elmondása kívülről. | Irodalmi szövegek kifejező felolvasása, 5-6 rövid vers hibátlan elmondása kívülről. | Vers, próza (részletek) előadása, drámai és dramatizált szövegek bemutatása. Szavalás. 10 vers könyv nélküli ismerete. A világirodalom legjelentősebb műveiből részletek, idézetek könyv nélküli ismerete szerb nyelven. | Vers, próza, idézetek kifejező előadása. Szereplés drámai művek előadásában. Aforizmák, 5-6 vers, prózarészletek előadása. |
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az első és második írásmód (cirill és latin betűs) elsajátítása. Mérsékelt ütemű írás cirill és latin betűkkel. Cirill betűs írás helyes betűalakítással és kötéssel. Latin betűs mérsékelt tempójú írás a cirill betűk keverése nélkül. | A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Szép, olvasható és tiszta írás a tanult helyesírási normák megfelelő betartásával. | Összetettebb tárgyak és események, történések leírása. Jellemzés. Szövegszerkesztés a tanulókhoz közelálló témákról: iskolai élet, mindennapi élet, alkalmi események. | Stilisztikai megoldások a kommunikáció különböző ismeretlen helyzeteiben. Lexikai, stilisztikai és szövegszerkesztési gyakorlatok. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8, évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Másolás. Cirill betűs szöveg másolása latin betűsre és fordítva. Tollbamondás. Tollbamondás utáni írás mindkét betűtípussal. Helyesírási gyakorlatok. | Tollbamondás mindkét írásmódon (cirill és latin). | Mondattani, szótani és stilisztikai gyakorlatok. Tollbamondások írása, másolások hiba nélkül és tájékozottság a helyesírási szótárban. | Fordítás. Fordítási gyakorlatok szerbről magyarra és magyarról szerbre. Mindennapi témájú szövegek fordítása, tolmácsolása. A kétnyelvű és egynyelvű szótárak használata. |
| Beszámoló, ismertetés, mint a szóbeli kifejezésben. Leírás vizuális élmény alapján. Tájidírás. A lakóhely és környezet rövid leírása. | írásbeli fogalmazás az olvasott irodalmi szöveg témájáról és tartalmáról. A szerkesztett szövegek élénkítése és gazdagítása szinonimákkal, hasonlatokkal, azonos és ellentétes jelentésű melléknevekkel. Egyszerű írásbeli fogalmazások képek, képsorok, filmek, események, élmények alapján. Egyszerű, rövid fogalmazás az olvasott irodalmi szöveg alapján. | Az irodalmi művek témája, tartalma, a szereplők portréjának bemutatása. A szép kifejezés, választékos stílus használatának gyakorlása, fejlesztése. Szókincs- és kifejezőkészség-fejlesztés az olvasott irodalmi művek szavainak és kifejezéseinek használatával. | Irodalmi alkotások írásbeli bemutatása, elemzése. Önálló jegyzetek készítése, az alapgondolat és fontosabb elemek kiemelése, a műkritikai bemutatása. |
| Rövid levél, üdvözlet írása,| megfelelő címzés. Levelezőlap, alkalmi (karácsonyi, újévi, születésnapi) üdvözlet írása. | A leírás, beszámoló és levélírás általános szabályainak ismerete. Önálló mondatszerkesztés meghatározott műfaji, nyelvi és helyesírási fogalomkörökben. | Közéleti műfajok írása: levél, kérvény, jegyzőkönyv, emlékeztető, riport. A közéleti műfajok fogalom szintű ismerete, műfajok megkülönböztetése, alapvető szabályaik ismerete. Rövid cikk írása a hazai szerb újságba. Nyomtatványok, adatlapok kitöltése. | Közéleti műfajú szövegszerkesztési gyakorlatok: magán- és hivatalos levelek, kérdőív, formanyomtatvány, kérvény. Beszámoló filmről, színdarabról. |
| Helyesírás. A nagybetű. Eltérés a magyar helyesírástól. A szavak szótagolása. Az enklitikus (hangsúlytalan) szavak írása. A problematikus (magyartól eltérő) hangok jelölése c, c, dz, d, lj, a szó eleji és szóvégi h. Az -ic, -cic végű családnevek helyesírása. A birtokos melléknevek helyesírása (Milanov). A tőszámnevek és sorszámnevek írása számjeggyel és betűkkel. A mondatvégi pont, | A köznevek és tulajdonnevek, címek, intézmények nevek helyesírása. Vessző a felsorolásban és a mondatok között. Vessző a megszólító eset előtt és felkiáltásban. A segédige rövid alakjának és más hangsúlytalan szavaknak helyesírása. A római számok helyesírása. Keltezés. A tőszámnevek és sorszámnevek helyes jelölése számjeggyel és | Az összetett mondatok közötti vessző. Eltérés a magyar helyesírástól. Idegen nevek és szavak átírása (transzkripció). Hangsúlyjelek. Alapismeretek a közéleti műfajok helyesírási szabályairól. Helyesírási ismeretek a levél, kérvény, jegyzőkönyv írásában. Az írásjelek helyes használata. Önkontroll és a helyesírási szótár folyamatos használata. | A szerb helyesírás alapelve. Változások a helyesírásban. A szerb fonetikus és a magyar szóelemző helyesírás tudatos megkülönböztetése. A magyar helyesírás negatív transzferének kiküszöbölése. Helyesírási szabálygyűjtemények, helyesírási szótárak, helyesírási kézikönyvek. Egynyelvű szótárak. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| vessző a felsorolásban. | betűkkel. Eltérés a magyar helyesírástól. A j betű megkettőzése a felsőfok meghatározott alakjaiban. A melléknévi igenév folyamatos alakjának helyes jelölése. A helyesírási szótár ismerete és használata. |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A következő nyelvi jelenségek önálló felismerése: mondat, szó, a szavak szótagjai, hang, betű. Magánhangzó és mássalhangzó, a szótagképző r hang. | Az egyszerű és összetett mondat felismerése, meghatározása és alkalmazása, az egyszerű mondat határának felismerése az összetett mondatban. | Az 5. és 6. évfolyamon elsajátított nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. | A mai szerb irodalmi nyelv leíró nyelvtanának áttekintése, rendszerezése. A nyelv fejlődése, jellemző jegyei. Tájékozottság a; nyelv eredetéről és fejlődéséről. |
| Szótani ismeretek. Konkrét főnevek. (Tulajdonnév és köznév. Az egyes és többes szám, a három nyelvtani nem.) A főnevek felismerése a szövegben. A nemek, az egyes és többes szám megkülönböztetése. Igék. A három alapvető igeidő használata a beszédben. Cselekvés, létezés, történés. Jelen, múlt és jövő idő a beszédben. A személyes névmások neme és személye. A személyes névmások használata igékkel. A tulajdonságot jelentő és birtokos melléknevek felismerése. Melléknevek használata a szóbeli és írásbeli kifejezésben. A tőszámnevek és sorszámnevek felismerése, megkülönböztetése. A gyakori elöljárószók (pl. u, na, iz, od, do, zbog) helyes főnevekkel való használata, helyes vonzathasználata a beszédben. | Ragozható és ragozhatatlan szavak. A főnevek jelentése fogalom szintjén. A tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése. A főnévragozás. A melléknevek jelentése és fajai. A főnév és melléknév egyeztetése. A melléknevek fokozása. Középfok és felsőfok. A melléknevek és határozószók megkülönböztetése. A leggyakoribb elöljárószók és esetvonzataik helyes alkalmazása. Névmások. A névmások fajtái. A személyes névmások hangsúlyos és hangsúlytalan alakjának helyes használata. Fogalom a számnévi főnevekről. A tőszámnevek és sorszámnevek megkülönböztetése. Az igék jelentés szerinti megkülönböztetése. | Szóképzés (alapszó, toldalékok, előtag, utótag, hangváltozások a szóképzésben). Alapszavak, képzett szavak és összetett szavak felismerése, használata. A szóképzéssel járó hangváltozások helyes használata. | A nyelvtani ismeretek bővítése és rendszerezése. A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása a beszédben és a szövegelemzésben. A nyelv és a beszéd. Irodalmi (művelt köznyelvi) nyelv és társalgási nyelv. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Cselekvést, történést és létezést jelentő szavak. Az igeszemlélet. Folyamatos és befejezett igék. A főnévi igenév fogalma. Igeragozás. Az igeidők. A három alapvető igeidő (prézens, perfektum és futurum). | |||
| A mondatok jelentésük szerint (kijelentő, kérdő, felkiáltó). Tőmondat és bővített mondat. A tartalom szerinti mondatfajták használata a beszédben. A mondatok megkülönböztetése a beszélő szándéka szerint. | Mondattani ismeretek. Mellérendelő és alárendelő mondatok. Az alárendelő mondatok sorrendje. A kötőszók ismerete. Mondatelemzés. Mondatrészek. Az alárendelő mondatok fajtái. A mondatrészek felismerése. Jártasság mondatelemzésben. Jelentéstani ismeretek. Frazeológiai jelenségek szövegbeli megfigyelése. | A szerb és a magyar nyelv. Alapvető eltérések, flektálás és agglutinálás. | |
| Az egyenes és függő beszéd megkülönböztetése. | Az egyenes és függő beszéd helyes használata. | A tájnyelvek tanulmányozása. A tájnyelvi szavak és kifejezések gyűjtése. | |
| A nyelv és a beszéd. A nyelvek közötti különbségek és hasonlóságok. Indoeurópai és finnugor nyelvek. Szláv nyelvek. A délszláv nyelvek. A szerb nyelv. Az anyanyelv fogalma. A hazai nyelv. Kétnyelvűség. Vuk Karadzic munkássága a szerb nyelv és helyesírás megújitása. A "jat" reflexei. Ező és ijező kiejtés. | Tájékozottság a szerb nyelv helyéről a világ nyelvei között. Indoeurópai nyelvek. A nyelvek komparatív és kontrasztív tanulmányozásának képessége. A szerb és a magyar nyelv alapvető ismérvei. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az irodalom iránti érdeklődés felébresztése. | Bevezetés az irodalom tanulásába. Különböző műfajú szövegek olvasása. Műfaji | Az irodalmi ismeretek bővítése. A szépirodalom szerepe az ember életében. Bevezetés az | A szerb irodalom fejlődésének áttekintése. Az olvasott irodalmi művek tágabb kontextusának |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| alapismeretek. | irodalmi művek értő olvasásába és elemzésébe. | elemei: irodalmi korszakok, költők és írók életpályája műveik tükrében. | |
| Realisztikus mesék, tündérmesék, állatmesék, versek, rövid elbeszélések a népköltészet és műköltészet köréből. Közmondások és találós kérdések. | Népdalok és népmesék (tündérmesék, állatmesék, realisztikus mesék). A népköltészet alapvető jegyeinek ismerete. | Az írásbeliség kezdete, Szent Száváról szóló szövegek. Válogatás a népköltészetből: lírai versek, hősi énekek. Műfajok a népköltészetben. | A szerb népköltészet és műköltészet speciális jegyei. A régi, az újabb és a legújabb szerb irodalom és más népek irodalmából való ismeretek fokozatos bővítése. |
| Mesék és történetek a gyermekek világából és életéből. | Gyermektémákat tartalmazó válogatott szövegek a szerb és a világirodalom műveiből. | A szerb irodalom áttekintése korszakonként és műfajonként 1-2 mű alapján. | Irodalmi művek bemutatása és elemzése (korszakonként és műfajonként 1-2 irodalmi alkotás). Egy-egy alkotói portré korszakonként és műfajonként. A szerző és műve. Komplex bemutatás. |
| Versek a természetből és a gyermekéletből vett motívumokkal. A vers és próza alapvető különbségének ismerete. A vers alaphangulatának és képi megjelenítésének érzékelése. | Lírai versek a gyermekéletből, hazafias és leíró motívumokkal. | Lírai művek: romanticizmus, modernizmus. Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés. | Elbeszélések, regények, versek és drámai művek, illetve ezek részleteinek olvasása és feldolgozása. Az irodalmi mű témájának, társadalmi kontextusának, szerkezetének részletes ismertetése. A szereplők lélektani jellemzése. Lírai vers elemzése idézetek használatával. |
| Az olvasmány keltette élmény egyszerű elmondása. Az irodalmi szöveg néhány mondatos ismertetése. | Válogatott prózai írásművek (karcolatok, elbeszélés- és regényrészletek az újabb szerb irodalomból). | Prózai művek: felvilágosodás, realizmus, modernizmus. Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása. | A műfajok és fő ismertető jegyeik ismerete. A stílusirányzatok közötti eligazodás. Vers, próza (részletek) előadása, drámai és dramatizált szövegek bemutatása. |
| A korosztályhoz közel álló szerb és világirodalmi művek. Az olvasmány keltette élmény egyszerű elmondása. Az irodalmi szöveg néhány mondatos ismertetése. | A magyarországi szerb írók és költők alkotásai. Teljes művek, illetve részletek. | Válogatás az újabb szerb költészetből és prózából. Válogatás a magyarországi szerb költők és írók műveiből. | Szerb-magyar irodalmi kapcsolatok a középkortól napjainkig. A kortárs magyarországi szerb irodalom. Új kiadványok figyelemmel kísérése, a magyarországi szerb művek, illetve részletek olvasása. |
| A vers és próza alapvető különbségének ismerete. A vers alaphangulatának és képi megjelenítésének érzékelése. | Az epikai és lírai mű egyszerű elemzése. Téma, tartalom. Dráma. Bevezetés, bonyodalom, csúcspont és megoldás. | Dráma. Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról. | Vers, próza, idézetek kifejező előadása. Szereplés drámai művek előadásában. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A lírai vers hangulata, a benne kifejezett érzések és alapvető költői képek. Verstani ismeretek. Versszak, verssor, ritmus, rím. | Irodalmi alkotások olvasása a szerb irodalom különböző korszakaiból és műfajaiból. | A világirodalom legjelentősebb műveiből részletek, idézetek könyv nélküli ismerete szerb nyelven. | |
| Az irodalom nevelő határa, az értékekkel való azonosulás tudatosítása. | Az esztétikai és etikai érzésvilág formálása az irodalmi olvasmányok alapján. Az olvasói ízlés alakítása. | Az irodalmi művek érzelmi és gondolati hatása jótékonyan befolyásolja a tanulók kötődését a szerb nemzethez és a magyarországi szerb nemzetiséghez. | Az elektronikus ismerethordozók használata tanórán pl. CD, videofilm, CD-ROM a különböző irodalmi alkotások élményszerű interpretálása során. |
1.2. Szerb nyelv és irodalom
(A hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
Hagyományos nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: lakás, iskola, lakóhely, közlekedés, környezet, egészség, szerb nemzetiség életéből vett rövid történetek. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, történetek a német nemzetiség életéből és a német irodalomból. | A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, országismeret. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra. | Folyóiratokból egyes írások megértése. Szerb anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete. Televízió és rádió műsorok megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A napszaknak és alkalomnak megfelelő üdvözlési formák, az óravezetés kifejezései, bemutatkozás. A mindennapi élet szavai, rövid mondatok alkotása a képes nyelvkönyv alapján, szavak | Beszélgetés nyári élményekről, utazásról, kirándulásról. Bevezetés, cselekmény, befejezés. Tájleírás, portré. Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. | A helyes beszéd és kiejtés. Beszámoló olvasmányokról, rendezvényekről. Események és élmények elmondása, leírással és dialógussal. Párbeszédek meghatározott témáról. Beszélgetés, vitázás | Eligazodás különféle kommunikációs helyzetekben. Társalgási képesség fejlesztése különféle aktuális témákban. Tömör, világos, tartalmas beszámoló megadott témáról. Beszélgetés, vitázás |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| szövegösszefüggésben. Személyek külső jellemzése, tárgyak leírása. Tájleírás, a tanulók szűkebb környezete. | 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése. | különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. | hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló szerb nemzetiségi eseményektől, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szerb nyelv hangjai. Nyomtatott nagy és kis cirill betűk. Szavak, rövid mondatok olvasása. Hangos olvasás helyes ritmusban, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Gondolategységek szerinti néma olvasás. A latin betűsor elsajátítása. Latin betűs szövegek olvasása. | Prózai irodalmi alkotások olvasása, lírai versek a gyermekéletből, vidám hangulatú irodalmi szövegek. Népdalok, népmesék (tündérmesék, állatmesék, realisztikus mesék). | Köznapi és művészi szöveg olvasása. Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. Szerb versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi szerb szerzők rövid müveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése. | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok cikkeinek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasása utáni |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A folyóírásos cirill nagy-és kisbetűk. Betűalakítás, betűk helyes kötés betűs írás. Mondatok írása és tagolása, elbeszélő fogalmazás. Hármas tagolás. Levelezés. Levél, üdvözlet, cím. Leírás. Egyszerű jellemzés. | Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A szerb helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása. Tollbamondás és emlékezet utáni írás. | Történetek, élmények leírása szerkezeti szabályok betartásával. Mondattani, stilisztikai gyakorlatok. Közéleti műfajok írása, levél, kérvény. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önélerajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi szerb irodalmi alkotás tartalmáról, |
| Beszámoló iskolai eseményről. Tájak, tárgyak, személyek leírása. | A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével. | mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás szerbről magyarra és magyarról szerbre szótár segítségével. |
2. Szerb népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A családi és közeli rokoni kapcsolatok felismerése, megnevezése. A családtagok egymás közötti kapcsolatai (szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testifér), a rokonsági fokozatok megnevezése anyanyelven. A családdal kapcsolatos dokumentumok (fotók, emlékkönyvek) gyűjtése. Saját családjában a szűkebb és tágabb rokonsági fokozat megnevezése. A lakóhely természeti szépségeinek és kulturális értékeinek ismerete. A szerb családi ház jellegzetessége. A településen lévő házak, lakberendezés összehasonlítása. A település szerb nevének (felirat), az ivánnapi koszorú, ikon és mécses szerepének bemutatása. | Szerb lakta települések megnevezése és térképen történő felismerése. A lakóhely földrajzi jellemzői, a település társadalmi összetétele. A szülőhely régi dűlőnevei. Adatok gyűjtése tanári irányítással, a jellemző foglalkozások megismerése és anyanyelven történő megnevezése. Egy szerb család és közösség mindennapjainak ismertetése, hajdani és mai életmódjának összehasonlítása. Helyszínek megtalálása a térképen. Betekintés a szerbek fejlődéstörténetébe. Néhány fontos esemény elmondása. Sorsfordulók, történelmi események: Cirill és Metod szerepe - Az önálló szerb egyház létrehozása - Dusán cár törvénykönyve - Rigómezei csata - 1690-es szerb vándorlás | A szerbek ma Szerbiában, az egykori Jugoszláviában és a szomszédos államokban. Az országhatár és a nép, népcsoportok területi elhelyezkedésének bemutatása térképen. Legyen tisztában a diaszpora fogalmával. Szerbia és Montenegró régiói azok földrajzi és néprajzi sajátosságai. Szerbia és Montenegró tájegységei, közigazgatási központjai, fontosabb városai. Szerbia és Montenegró természeti szépségei és gazdagsága, turisztikai nevezetességei. Ismerkedés a szerbek lakta településeken élő emberek életével, a népművészet értékeivel, valamint Szerbia és Montenegró jelentősebb központjaival (Beograd, Novi Sad, Nis, Kragujevac, Podgorica, Lovcen) hangfelvétel, filmek, fényképek segítségével. Képek gyűjtése a jellemző tájegységekről. | Az 1804. és az 1815. évi szerb felkelés. Az ország fejlődése 1815-1858-ig. A Crna Gora-i állam fejlődése. A magyarországi szerbek története az első világháborúig. Crna Gora történelmi sajátosságainak tanulmányozása. Szellemi, kulturális közművelődési virágkor bemutatása: - iskolák, gimnáziumok - Matica srpska - Novine, Letopis. Karadorde Petrovic és Milos Obrenovic szerepének bemutatása. I. Petar Petrovic és II. Petar Petrovic Njegos jelentőségének kiemelése. A reformkori magyar és szerb kulturális, illetve szellemi élet összevetése. Szerbek az 1848-1849-es forradalomban. Legyen tisztában a májusi országgyűlés és a Szerb Vajdaság jelentőségével. Karadorde Petrovic és |
| Magyarország tájainak és szerb kulturális emlékhelyek ismerete egy-egy tájegységben. Néhány szerb épület, kulturális emlék megjegyzése egy-egy tájegységben. Tablókészítés Magyarország tájairól és szerb emlékhelyekről. Állami szimbólumok, jelképek. Magyar és szerb zászlók, himnuszok, címerek felismerése. A himnuszok (aktuális és régi szerb) szövegének és dallamának eléneklése. A szerb családi események jellegzetessége. Születés, znamenje, keresztelő, eljegyzés, esküvő. Egyházi ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, rítusok a családban. Pravoszláv ünnepeink (Karácsony, Újév, Húsvét, Pünkösd). Házszentelés, slava, karácsonyi kalács, cesnica, vrbica, citulja tojásfestés, parastos, koljivo-hoz kötődő hagyományok ismerete. Materice-Oci-Detinci népszokás felelevenítése. Speciális ünnepi ételek készítése felnőttek segítségével. (pl.: zdravlje). Tudja a jelentősebb ünnepek dátumát. Népművészet -kézművesség - népzenei hagyományok. Néptánc. Egyházi ének. Népművészeti tárgyak (hímzés, szőttes...) keresése otthonában, környezetében. | - 1804-es felkelés Térkép és időszalag használata. Egy-egy sorsforduló, történelmi esemény bemutatása, dramatizálása. Részvétel évfordulókon, megemlékezéseken. Az egykori Jugoszlávia, Pannónia területeinek természetföldrajzi jellemzése (Vajdaság, Fruska gora, Sumadija Novi Sad) földrajzi fekvése és jelentősége. Ismerkedés a szerb tájjal és szerb vidékkel. Földrajzi, irodalmi és képzőművészeti források felhasználása, értékelése. Képzőművészeti alkotások és irodalmi forrásmunkák gyűjtése a jellegzetes szerb tájakról. Szerb népviseletek: - motívumok, - színek. A szerbiai táj (Sumadija) és a szülőhelye népviseletének felismerése. A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése. (pl.: subara, opanke). Jellegzetes szerb ételek: (sütemény, főételek, saláták...) A mindennapokhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó étrend összeállítása. Szerb ételek keresése a szakácskönyvekből, (burek, gyuvecs, aj var...). A mai szerb irodalmi nyelv a nyelvújító mozgalom sikerének eredménye. Nebojsa Mitric a Tabánban lévő Vuk Karadzic mellszobrának felismerése. A hazai szerbség szellemi, | A szlávok őstörténete, az önálló szerb állam létrejötte és bukása. Őshaza. A kereszténység felvételének nyomon követése. A feudális viszonyok megszilárdulásának figyelemmel kísérése. Nemanjic dinasztia, Stevan Prvovencani (1217), Szent Száva (1219), Dusan, Knez Lazar (1389). A szlávok életének és harcmodorának, és a törzsek neveinek ismerete. A dinasztia által építtetett "zaduzbina"-k felismerése. A szerbek migrációja a XIV-XV. században. Élet az Oszmán Birodalomban. A szerbek Magyarországra történő un. nagy betelepülése 1690. "Despotovina", Despot Stefan Lazarevic és Zsigmond király együttműködési kísérlete a török elleni harcban. Szemelvények és térképhasználat segítségével a szerbek török elleni harcának nyomon kísérése. Történeti korba helyezze el a sajkásokat, Despot S. Lazarevic, Srpski Kovin, Grabovac kolostorokat, valamint Arsenije III. Carnojevic pátriárka tevékenységét. A szerbség és a pravoszláv vallás összefonódása. A szerb nemzeti egyház megtartó ereje és szerepe a diaszporában élő szerbek életében. A középkori szerb kultúra: - építészet- a ras-i, a szerb bizánci, a moravai iskola, | Milos Obrenovic szerepének bemutatása. I. Petar Petrovic és II. Petar Petrovic Njegos jelentőségének kiemelése. Szerbia és Crna Gora története az első világháborúig. Szerbia határain kívül élő szerbek története. Az államhatárok alakulása a Balkán félszigeten és dél-kelet Európában A királyság kikiáltása és a parlamentáris polgári demokrácia működésének elemzése. Bosznia és Hercegovina, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Magyarország történetének tanulmányozása és elemzése. Az Obrenovic és Karadordevic dinasztia politikájának valamint az annexiós válság és a balkáni háborúk történeti szerepének jellemzése. S. Miletic mozgalmának kiemelése. Szerbia, Crna Gora az I. világháborúban és az SzHSz Királyság létrejötte. Jugoszlávia története napjainkig. Az ellenállás módjai. Péter király szerepének jellemzése. A hazai szerbség története 1920-tól napjainkig. Magyarországról való | visszatelepülés, létszámcsökkenés. A települések depopulációja. A gyorsuló asszimiláció okainak feltárása. Az 1993. évi LXXVII. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi |
| Ismerkedés a népi hangszerekkel. Tudjon néhány népdalt, gyermektáncot. | kulturális és egyházi központjai: Budapest.: Tabán, Rácváros, Illés-forrás, Thökölyanum, Szt. György templom. Szentendre: Egyháztörténeti Múzeum, "Beogradska"-székesegyház, Jakov Ignjatovic szülőháza és mellszobra, a Szerb Tanítóképző. Ismerjen híres személyeket, nevezetes épületeket. A "zaduzbina" fogalmának és a szerbek történetében betöltött szerepének elmondása. A városok nevezetességeinek felsorolása. | a freskó- és ikonfestészet jellemzői. Az építészeti stílusok felismerése: Hilandar, - Studenica - Zica - Ravanica - Manasija Képek, videofelvételek vagy kirándulási élmények alapján beszélgetés a kolostorokról. Szerb képzőművészet, építészet Magyarországon a XVIII. században. Ismerje fel a barokk és a klasszicizmus jegyeit (pl.: templomok, rézkarc.) Ikonfestők: V. Ostovic, T. Gruntovic, M. Zivkovic, D. Popovic művészetének felismerése egy-egy mű alapján. A nagy szerb zeneszerzők életműve. Népzene. Zenei ismeretek, éneklés, zenehallgatás. Szerb népdalok, lakóhelye népdalai. Jeles napok zenéje. A dalok hangulatának megfelelő éneklése. Népdalok éneklése emlékezetből. Tudjon K. Stankovic életéről és tevékenységéről. Ismerje Vujicsics Tihamér népdalgyűjteményét. Tudjon 5-10 népdalt szépen, kifejezően énekelni szólóban vagy kórusban. | jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. A szerb képzőművészet a XIX-XX. században. Ikonfestők, zeneszerzők, festők, szobrászok és irodalmárok munkáinak tanulmányozása. A szerbek országos intézményei Magyarországon: - kulturális, - egyházi, - politikai. Szerbia és Montenegró államközössége alapvető demokratikus intézményeinek felsorolása. A szerbek élete és kultúrája Szerbiában és határain kívül a XX. században és a XXI. század elején. A különböző tudományok és művészetek jeles képviselőinek és munkásságuknak tanulmányozása, egy-egy kiemelkedő mű ismerete (pl.: Ivo Andric, Nikola Tesla, Ivan Mestrovic...) A Magyarországi szerb kisebbség történelmi, tárgyi és szellemi örökségének, értékeinek bemutatása. Az önazonosság tudatos vállalásához szükséges készségek és életvitel ismeretek fejlesztése: - a mai kisebbségi szabályozók tanulmányozása, - saját vélemény kialakítása az önazonosságról és a jövőről, - adatok gyűjtése a szerb diaszpóra életéről |
| a kettős kötődés és a hagyományok ápolásának fejlesztése a vegyes házasságokban és a kis létszámú, szórvány közösségekben - életutak felvázolása az ön és továbbképzés valamint az anyanyelv és kultúra fejlesztésének tükrében - a tudatos életvitelhez szükséges ismeretek készségek kialakítása. - a mindennapi élet megfigyelésével ismeretek gyűjtése és elemzése illetve feldolgozása. - civilizációnk normáinak ismerete. A Magyarországi szerb közösség hagyományos ünnepei és kulturális rendezvényei: - kulturális emlékhelyek programok (Szentendre, Grábóc, festő kolónia, Szt. Száva akadémia) - országos rendezvények (Szt. Száva, Szt. Vid napja) - médiák (hetilap, rádió, tv, kalendárium) - Kulturális és művészeti egyesületek (J. Ignyátovity alapítvány, Joakiifn Vujity Színház) Civil szervezetek (Szerb Demokratikus Szövetség, folklór egyesületek) |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évolyam |
| A családdal és a vallási ünnepekkel kapcsolatosan egyszerű kérdések önálló megfogalmazása (mi -miért történik). A népi hagyományok, a népszokások és a vallási ünnepek kapcsolata (pl. milyen étel készül a különböző alkalmakra). A népköltészeti alkotásokban a kalandvágy és a hősiesség összefüggése és megjelenítése. | A szerbek lakta település földrajzi adottságainak ismerete, összefüggések keresése (miért pont oda települtek). Tanulmányi kiránduláson a természet- és környezetvédelmi munka megfigyelése. A lakóhely legfontosabb földrajzi sajátosságainak bemutatása. Az életmód változásának megfigyelése irodalmi és történelmi szemelvények alapján. A szerb szimbólumok ismerete és használata, az ok-okozati összefüggések felismerése, valamint a családi és nemzeti ünnepek megülése rendjének, jelentőségének és hagyományainak ismerete. Iskolai fórum szervezése e témakörben. | Nép - nemzet -nemzetiség. Nemzetiségi kisebbség, etnikum. Magyar-szerb együttélés. Anyaország, anyanemzet. A többségi nép és a kisebbség, a kisebbséganyanemzet kapcsolata, őshaza, a migráció jelensége, hazaszeretet és a kisebbségi tudat megjelenési formái. A kisebbségi lét és hovatartozás ismerete. Azonosságtudat, kettős kötődés. Az asszimiláció. A nyelvi asszimiláció Az asszimiláció okai, jellemzői, fokozatai és irányai, ismerje az asszimiláció társadalmi összefüggéseit. A kisebbségek jogai és kötelezettségei Magyarországon. Szimbólumok használata, névhasználat. Nyelvhasználat. A kisebbségeket érintő törvények. Magyarország kisebbségi politikája. EU integráció jelentősége. Tudatosan alkalmazza az egyéni és kollektív jogok fogalmát. Tartsa számon a család és a kisebbség nemzeti ünnepeit. A kisebbségi léthez kapcsolódó törvények alapvető kitételeinek ismerete, elemzése. A görögkeleti (pravoszláv) szerb vallás és a hit kapcsolata. Vesse össze a kereszténység és más vallások tanításait. A római katolikus és a görögkeleti (pravoszláv) valamint a görög katolikus vallás összehasonlítása. | Az 1804. és az 1815. évi szerb felkelés. A felkelés menete és sajátosságai, a gazdasági és társadalmi változások elemzése. Az I. világháborúval kapcsolatban tudatosan alkalmazza a honvédő háború, az "albániai Golgota" és a "Szaloniki front" fogalmakat. Gazdasági és politikai változások elemzése. A hazai szerb kulturális örökség tanulmányozása. Jelenismeret - Jugoszláviától, Szerbia és Montenegróig, a rendszerváltás földrajzi, etnikai, vallási és kulturális problémái, az államforma változásai. Az első, második és harmadik Jugoszlávia felépítésének tanulmányozása. Szerbia és Montenegró államközössége kialakulásának menete. Az etnikai, vallási és kulturális megosztottság okainak feltárása. A délszláv (jugoszláv) államforma átalakulásainak ismerete. Az etnikai, vallási és kulturális megosztottság okainak ismerete. Tudja, hogyan működnek a következő intézmények: szerb kisebbségi önkormányzatok, iskolák, alapítványok, egyesületek. A szerb kisebbség élete a mai Magyarországon: - érdekérvényesítés, érdekképviselet lehetőségei - az anyanemzettel és a diaszpórával való kapcsolattartás lehetőségei és módjai - az önazonosság vállalása és a kettős kötődés kérdése |
| - a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (vegyes házasságokban, szórványban) - a kis létszám és a csökkenő gyermekszám korlátai az ön és továbbképzésben az anyanyelv és kultúra ápolásának és fejlesztésének igénye. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az események szerb jellegének felismertetése. (pl.: búza, kereszt). Fényképek gyűjtése a családi ünnepekről. Meséljen róluk. Az ünnepekhez kapcsolódó, 8-10 mondóka, szólás, rigmus elmondása. Hogyan ünnepel a család - elmesélése vagy lerajzolása. Munkához, évszakokhoz, időjáráshoz kapcsolódó szerb ünnepi népszokások (dodole, moba, pudarina). Improvizatív jellegű táncok és szertartások. A szokásokról készült szemelvények olvasása. Egyszerű táncos mozgáselemek megtanulása, bábok és maszkok készítése. Tudja a szokások idejét, eseményeit, szerepét. 2-3 mondóka megtanulása, ritmizálása. | Vuk Karadzic művei, a szerb nyelv és helyesírás megújításában betöltött szerepe. Az olvasottak önálló elbeszélése saját szavaival. Tájékozottság Vuk Karadzic nyelvújító tevékenységéről. Az "Írj, ahogy beszélsz..." szabály alkalmazása. Szemelvények olvasása Kovacek: "Thökölyanumi történetek" vagy "A száz legismertebb szerb" című könyvből. A gregoriánus és julianus naptár összehasonlítása. Szerb nyelvű sajtótermék olvasása. Szerb nyelvű gyermeklapok olvasása. Szerb Narodne Novine gyermekrovatának figyelemmel kísérése. Az egyes írások ismertetése, a beszédkészség fejlesztése az olvasott cikkek segítségével. A hetilap gyermekrovatának olvasása. | Kiadványok, tablók készítése az ország idegenforgalmi látványosságairól, nevezetességeiről. Az adriai tengerpart nevezetesebb helyei, fontosabb városai. Ismerkedés az adriai tengerpart természetföldrajzának legjellemzőbb vonásaival (Boka Kotorska, Sveti Stefan....). Az adriai tengerpart sajátosságainak ismerete és bemutatása (mediterrán jellegzetességek). A tanulók felkészítése, hogy a hazai kisebbségi életet nem ismerő kortársaival beszélgetve, (vitatkozva) hitelesen bemutassa a kisebbségek jogait, a mindennapok problémáit. Jasenovac, a szerb tragédia jelképe. Egy-egy modern irodalmi alkotás alapján beszélgetés a korszakról. Személyes élmények, érzelmek kifejezőképességének fejlesztése. Az ön és továbbképzésben az anyanyelv és kultúra ápolásának és fejlesztésének | Művekről alkotott vélemény megfogalmazása, pl.: Matica srpska kiadványai. A tanult művészeti ágak legjellegzetesebb vonásainak összefoglalása egy-egy kiemelkedő alkotás alapján, (pl.: Na Drini cuprija) A szerb kisebbség élete a mai Magyarországon: - érdekérvényesítés, érdekképviselet lehetőségei - az anyanemzettel és a diaszpórával való kapcsolattartás lehetőségei és módjai - az önazonosság vállalása és a kettős kötődés kérdése - a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (vegyes házasságokban, szórványban) - a kis létszám és a csökkenő gyermekszám korlátai. Aktív részvétel a Szt. Száva napi rendezvényeken. Szt Száva mint az iskolák védőszentje. A hetilap fiataloknak szóló. rovatának figyelemmel kisérése. |
| igénye A hetilap fiataloknak szóló rovatának figyelemmel kísérése. Cikkek írása a kisebbségi médiákba. | Cikkek írása a kisebbségi médiákba. Részvétel egy folklór egyesület munkájában. Egy darab megrendezése az iskolai színjátszó kör szervezésében. A civil szervezetek tevékenységi körének figyelemmel kísérése. A magyarországi szerb közösség hagyományos ünnepei és rendezvényei jellegének bemutatása, a rendezvényeken való részvételt követően, azok személyes élményeken alapuló értékelése. A festő-kolónia tárlatainak megtekintése. Egy-egy kiemelkedő alkotás elemzése. Aktív részvétel a Szt. Száva napi rendezvényeken. Szt. Száva mint az iskolák védőszentje. Részvétel egy folklór egyesület munkájában. Egy darab megrendezése az iskolai színjátszó kör szervezésében. A civil szervezetek tevékenységi körének figyelemmel kísérése. |
I)
SZLOVÁK KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Szlovák nyelv és irodalom
(A tanítási nyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi iskolák számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű, helyes és érthető szóbeli megnyilatkozás. Az óravezetés szókincsének, továbbá egyszerű tanári és tanulói kérdések megértése, azokra való helyes reagálás. Egyszerű hanganyag (vers, mese) vagy videofilm megértése. Részvétel párbeszédben a gyakorolt beszédtémában. Rövid összefüggő megnyilatkozás (6-8 mondat) megfigyelt vagy saját élmény alapján. Nevelői segítséggel környezetünk (osztály, iskola) leírása 6-8 mondat terjedelemben. Olvasott és lefordított | Megbízható tájékozódás a napi beszédszituációkban, érthető szóbeli közlés. Kérés, kérdés és válasz kifejezése egyszerű mondatokkal. A kommunikáció különböző formáinak megismerése és alkalmazása: kérdezés adott kérdésre válaszadás, vélemény kifejtése. Általánosan használt szókapcsolatok a beszélgetések kezdetén és végén. Alapvető udvariassági kifejezések. Kép vagy illusztráció, tevékenység leírása. Rövid riport készítése az osztályról. | Bekapcsolódás a vita különböző formáiba. Vélemény kifejezése indoklással. Hanganyag, telefonüzenet, videofilm megértése. Hallott szöveg reprodukálása. Előkészülést követően, átélt eseményről beszámoló készítése. Vita-vélemények cseréje, indoklás, bizonyítás. Riport és beszélgetés készítése, a tanult szókincs felhasználásával, ismert személlyel érdekes eseményről. Tipikus beszédfordulatok és udvariassági kifejezések használata. Szépirodalmi (vers, próza) | A kommunikációs folyamathoz történő árnyalt, rugalmas alkalmazkodás különféle konkrét beszédhelyzetekben. A beszéd, a gondolatok pontos megfogalmazása. Nyelvileg igényes szókincs használata. Folyamatos, gördülékeny kifejezésmód. A szlovák nyelvi fordulatok, sajátos kifejezések nagy biztonsággal történő használata. Helyes intonáció a konkrét beszédhelyzetekben. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek összhangja a beszéd során. |
| szöveg saját szavakkal történő összefoglalása néhány összefüggő mondatban. Az olvasott szövegről önálló vélemény alkotása, kifejtése. Adott illusztráció egyszerű formában történő leírása. Olvasott szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolása és az irodalmi szemelvénnyel kapcsolatos feladatok megoldása. A mondatok helyes intonációja (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó és felkiáltó), hangsúly és a mondat ritmusának megtartása a beszéd, vers és próza előadása során. A magyar kiejtéstől eltérő hangok helyes artikulációja. Dramatikus készségek fejlesztése az olvasott és lefordított szövegek által (mese, gyermektörténet, gyermek-játék, bábszínház stb). | Tipikusan szlovák igefordulatok helyes használata. Helyes szlovák kiejtés. Párbeszédek alkotása és gyakorlása. Valós nyelvi szituációk imitációja, beszélgetés csoportokban, gesztikuláció, mimika összhangja a beszéddel. | részlet művészi előadására törekvés helyes kiejtéssel, intonációval. Valamely (regionális) szlovák nyelvjárásban elhangzott szöveg globális megértése. A nyelvjárás és irodalmi nyelv legjellemzőbb eltérései. Az olvasott irodalmi szemelvények dramatizálása (2-3 szemelvény), gesztikuláció és mimika összhangja a beszéddel. | A hétköznapi kommunikációs helyzeteken túl a tömegkommunikáció valamint a művészetek-, irodalom, film, színház, zene, képzőművészetek szókincsének ismerete és használata. A látottak, hallottak felidézése a társalgási helyzetnek megfelelő szókincs pontos használatával. A memoriterek szöveghű előadása, tudatos szövegmondás. Fordítás és tolmácsolás magyarról szlovák nyelvre és szlovákról magyar nyelvre a két nyelv sajátosságainak figyelembevételével. Törekvés a nyelv tudatos használatára és fejlesztésére. |
2. Olvasás, olvasott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos és néma olvasás gyakorlása a tanulók életkorának megfelelő terjedelmű, tartalmú és szókincsű szöveggel. A hangok helyes artikulációja, írásjelek figyelembe vétele, a mondatok természetes intonációja. Az olvasott szöveg globális megértése és az irodalmi szemelvény tartalmának elmondása | Ismert szöveg folyékony olvasása, a szöveg globális megértése, rövid tartalom. A tanulók igényei és képességei alapján olvasás gyakorlása különböző rövid szövegeken. Az elolvasott szöveg fordítása, kulcsszavak keresése, a szöveg összefüggő megértése tanári segítséggel, az ismert szavak ragozott | Ismeretlen szöveg pontos, folyamatos olvasása, globális megértése, az olvasott szöveg rövid tartalmának elmondása. Ismert szövegkifejező olvasása helyes intonációval. Értő olvasás -szemelvények a szlovák gyermek és ifjúsági irodalomból. Irodalmi szöveg fordítása kétnyelvű szótár | Az irodalmi, publicisztikai és konkrét szöveg megértése és értelmező felolvasása, a néma és a hangos olvasás fejlesztése. A konkrét és az elvont témájú szövegek megértése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, értelmezése. A szöveg jelentéstartalmának reprodukálása. Álláspont, érvek, ellenérvek logikus |
| nevelői segítséggel. Az olvasmány tartalmának kifejtése. A főszereplők megnevezése, a tulajdonságaik, a helyszín, a saját vélemény megfogalmazása (1-2 rövid mondattal). A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása írásban vagy rajzban. Az irodalmi szemelvényről alapvető információk kikeresése (cím, a könyv, melyből az adott szöveg származik, a mű szerzője). Memoriter: néhány vers (4), mondóka, közmondás vagy találós kérdés (3 rövid prózai részlet, 5-8 sor). Néhány irodalmi műfaj felismerése - vers, mese, gyermektörténet, mondóka, találós kérdés, közmondás. Az aktív szókincs bővítése és erősítése az olvasottak által. Tájékozódás a szövegben, pontos fordítás a nevelő és kétnyelvű szótár segítségével. | alakjainak felismerése. Az olvasott szöveggel, szereplőkkel és cselekménnyel kapcsolatos véleményalkotásra törekvés. A szlovák szókincs fejlesztése az olvasás során szerzett élmények megfogalmazása által. A személyiség fejlesztése a gyermek és ifjúsági irodalom hőseire való utalással. Rövid szemelvények olvasása a szlovák irodalomból és szlovák népköltészetből, értékeik megismerése. Memoriter: 2-3 vers és 6-8 sor próza. | segítéségével, szinonima és frazeológiai szótár használata. Irodalmi szemelvények feldolgozása csoportokban. A tartalom megértése, saját vélemény alkotása az olvasott szemelvényről, a szemelvények önálló feldolgozása, az aktív és passzív szókincs fejlesztése, egy szemelvény dramatizálása. Memoriter: 3-4 vers, 10 sor próza. Szlovák újságok és folyóiratok cikkeinek olvasása, tartalmuk megértése, a szöveg lényegének kiemelése, vázlatkészítés a cikkről. | megfogalmazása. Szöveg-feldolgozási, szövegértési technikák ismerete és használata. A különböző műfajú, és rendeltetésű szövegek jelentésrétegeinek feltartása és értelmezése (kontextus, jelentésrétegek összefüggései, a műfaj jellemzői). Stílusirányzatok felismerése konkrét irodalmi szövegekben. |
3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szlovák ábécé írása és a tanult ismeretek helyes alkalmazása a gyakorlatban, különös hangsúllyal a szlovák betűkre. Ismert szöveg másolása és tollbamondása a magyar ábécé betűivel való felcserélése nélkül. Saját szöveg ellenőrzése és minta összehasonlításával | Olvasható, rendezett írásképre, megfelelő írástempóra törekvés mind a másolás, mind tollbamondás során. Másolás hibák nélkül. A szlovák helyesírás szabályainak megtartása, az i-y írásának problematikája, a kemény mássalhangzók lágyítása, a mássalhangzók | írott szöveg felhasználásával az önálló gondolatok, álláspont kifejtésére való törekvés. A már ismert írásbeli szövegformák gyakorlása. Leírás készítése minta alapján, időben történő elhelyezés, a logikai felépítés és időrendiség megtartása. Beszámoló, | Jól szerkesztett, esztétikus íráskép. Világos, gördülékeny szövegalkotás, választékos szókincs a mindennapi élet és a konkrét műveltségterületek tartalmainak írásbeli kifejezése során. A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| az esetleges hibák javítása. Írásbeli munkák rendezettségének megtartása (dátum, óraszám, cím, bekezdések, margók stb). Tanult témából tanítói segítséggel, majd önállóan összefüggő, egyszerű mondatokból (6-8) álló szöveg összeállítása az időrendiség megtartásával. A tankönyv és munkafüzet feladatainak megoldása írásban. Különböző rövid szövegek megfogalmazása pl. levél, jókívánság, leírás, elbeszélés és az adott fogalmazási formák szabályainak elsajátítása. Egyszerű üzenet, pontos cím, legfontosabb személyi adatok írása. Az írásbeli kifejezési forma helyes tagolásának megtartása. | hasonulása. Tollbamondás írása megfelelő tempóban. Az írásbeli kifejezés rövidebb formáinak elsajátítása, pl. az olvasott szemelvény rövid leírása, elmondása, képeslap, rövid levél írása. Önálló vélemény írásban történő kifejtése, a szótárhasználat gyakorlása, fordítás szlovák nyelvből magyar nyelvre. A kreatív szövegalkotás pl. a történet folytatása, befejezése, folytatása, rímelő szavak keresése. | jelentés, interjú önálló megírása. Az önéletrajzírás alapvető szabályainak ismerete. A magán- és hivatalos levelek írásának szabályai. Fordítás magyarról szlovákra a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembe vételével. A tehetséges tanulók kreatív irodalmi próbálkozásai, rövid történetek, versek, jelenetek stb. írása. | fejlesztése, a szabályok tudatos alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban. A konkrét témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérelem, kérvény, pályázat szerkesztése. Egy és kétnyelvű szótárak megismerése és készségszintű használata az írásbeli szövegalkotás során. |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbségi nyelvről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szlovák ábécé ismerete. A szlovák nyelv jellegzetességei pl. ch, s, ö, a stb. hangok. A kis- és nagybetűk helyes alkalmazása. Írásjelek használata. A szavak elválasztásának. a hangok időtartamának helyes használata. A ritmustörvény. A hangok csoportosítása. Az i/í - y/y helyesírásának elsajátítása kemény, lágy és kettős jellegű mássalhangzók után. | Eltérések a szlovák és magyar ábécében, a hangok csoportosítása a helyesírás szempontjából (lágy, kemény, kettős jellegű mássalhangzók), az i-y írása az esetvégződésekben, kiválasztott és képzett szavak, a tő- és sorszámnevek írása. Ragozható szófajok, a főnevek és melléknevek ragozása, a főnevek neme, élő és élettelen főnevek, többes számú főnevek. | A már tanult nyelvtani és helyesírási szabályok tudatos használata. A szavak ragozott alakjainak felismerése szövegben, a szavak alapformájának megtalálása. A szavak jelentésének szöveg-összefüggésben való változása, szinonimák, azonos és ellentétes jelentésű szavak. Néhány gyakran használt idegen szó helyesírása. | A szlovák nyelv leíró nyelvtanának megismerése, törekvés a nyelvtani szabályok tudatos, helyes alkalmazására. A szlovák helyesírási szótár készségszintű használata. A szlovák nyelv szláv nyelvek családjába tartozása, három szlovák nyelvjárási csoport megismerése. A magyar és a szlovák nyelv kölcsönhatásainak, nyelvtörténeti |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Szófajok. A ragozható szófajok azonosítása szövegben (főnév, melléknév, ige, néhány névmás és számnév). A nyelvtani egyeztetés gyakorlása mondatmodelleken. A szófajok helyes sorrendje a mondatban... A jelen idő önálló alkalmazása, a múlt és összetett jövő idő fokozatos felismerése és alkalmazása. A mondat kezdetének és végének helyes jelölése. Az írásjelek alkalmazása. A helyes szórend megtartása a kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó és felkiáltó mondatokban. Helyes alkalmazása szóbeli és írásbeli kifejezés során is. A szlovák és magyar mondatalkotás azonos és különböző jegyei. Gyakorlati példákon való bemutatás, következtetések levonása. | Igehasználat jelen, múlt és jövő időben a "lenni" segédige használata a mondatkapcsolásban. A mondatalkotás szabályai. A mondatrészek és szófajok, az állítmány fontossága a szlovák mondatban, a névszói állítmány a "lenni" segédigével, a kérdő mondat szórendje. A szlovák nyelv szótára, a helyesírási szótár és a frazeológiai szótár használata. | Eltérő helyesírásuk a magyar nyelvben. Nagy kezdőbetűk írása, a magyar nyelvtől való különbözősége. A segédigék ragozása, igevonzatok a főnév eseteivel, visszaható igék, befejezett és jelen idejű igék, igemód. Mondatrészek, bővítő mondatrészek, eltérések a mondatszerkezetben. Az irodalmi nyelv fejlődése, nyelvjárások, dialektusok, különbözőségük az irodalmi nyelvtől. | előzményeinek megismerése, tehetséges tanulók kutatómunkája során. A magyarországi szlovákok nyelvhasználatának bemutatása tehetséges tanulók projektmunkáiban. Köznyelvi, irodalmi és konkrét szaknyelvi fogalmak megértése, definiálása és használata. |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az irodalmi mű (szemelvény), mint a művészi élmény közvetítője. Az irodalomhoz, mint az élményszerzés és tanulás forrásához való pozitív viszony kialakítása. Az olvasott és lefordított versek, mesék, történetek tanulságának levonása és alkalmazása a mindennapi életben. | Részletek olvasása rövid epikai művekből pl. népmese, elbeszélés, állatmese, rövid tartalommondás, az irodalmi műfaj meghatározása. Az irodalmi hősök jellemzése - önálló vélemény alkotása. A népköltészet mához szóló üzenetének felismerése. | Rövid elbeszélések, anekdoták, történetek önálló olvasása, az olvasott művek rövid bemutatása. Önálló vélemény alkotása az olvasott művekről, a művek elemzése, az irodalmi részletek jellemzése. Egy ifjúsági regény elolvasása, a főszereplők | A szlovák irodalom költőinek íróinak művein keresztül a szlovák nép érzelem- és gondolatvilágának, erkölcsi felfogásának társadalom-és világszemléletének, önmeghatározásának megismerése. A magyarországi szlovák irodalom konkrét művein keresztül a szlovák kisebbség sorskérdéseinek megismerése, az érzelmi, |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A gyermekfolyóiratok felhasználása. Látogatás és tájékozódás az iskolai könyvtárban. Gyermek- és népi játékok olvasása, fordítása, dramatizálása. Szlovák népszokások és ünnepek megjelenése a költészetben, mondókákban, közmondásokban és találós kérdésekben. A gyermekirodalom felhasználása a helyes világnézet alakításában. A történetek szereplői, mint a jó és a rossz magatartás példái - pozitív emberi értékek hangsúlyozása. Az irodalom hatásának felhasználása a gyermeki személyiség pozitív fejlődésére. Rövid animációs vagy játékos mesefilmek, gyermektörténetek megtekintése videofilmeken. Videofilm, mint a szlovák szókincs és irodalmi ismeretek mélyítésének, szélesítésének forrása. | Különböző témájú versek, verses mesék olvasása, memoriter: 4-5 rövidebb vers. Elbeszélés közös olvasása, az olvasottak dramatizálása az osztályban. Az irodalmi műfaj alapvető jegyeinek felismerése. Az olvasás iránti érdeklődés felkeltése. Az önállóan olvasott művek bemutatása az osztály előtt. A jó és a rossz harca, pozitív és negatív emberi tulajdonságok a szlovák népmesékben, tanulságok, népi bölcsesség a mesékben. | jellemzése. Versek, balladák értő olvasása. Memoriter: 3-4 vers. A szerző üzenetének megértésére való törekvés. Drámai mű - színdarab, színházlátogatás, színházi felvétel meghallgatása, tartalommondás. Az olvasott irodalmi művek dramatizálása, előadása az osztályban. Az audio és videohordozók információi, felhasználásuk az irodalomtanításban. Internet felhasználása az információk keresésében. Irodalom, mint a szlovák nemzetiségi érzés és szlovák nemzetiséghez való tartozás egyik befolyásolója. | gondolati, erkölcsi azonosulás elősegítése. A szlovák irodalom konkrét műveinek műfaj szerinti csoportosítása. A műfaji sajátosságok ismerete. Rövidebb terjedelmű epikai művek önálló feldolgozása, értelmezése megadott szempontok alapján. Konkrét regény, dráma elolvasása és részletes tanórai feldolgozása (téma, motívum, stílus, eszmetársadalom történet). Hasonló témájú, különböző korokban született költemények összehasonlítása megadott szempontok alapján. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése az irodalmi alkotások szereplőinek jellemzése során. A magyar és a szlovák irodalom kapcsolatainak megismerése, a kölcsönhatások felfedezése, bemutatása konkrét művek alapján. A szlovák irodalom néhány jeles alkotásának elektronikus ismerethordozók segítségével (CD, videofilm) történő megismerése és élményszerű interpretálása. A szlovák irodalmi művek üzenete a jelenkor számára. Értekezés készítése konkrét témák alapján. |
1.2. Szlovák nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid szövegek lényegének felismerése. Szóbeli közlésekkel összefüggő feladatok megoldása. Egyszerű kérdések megértése és szóbeli válaszadás a következő témakörökben: család, lakóhely, napirend, iskola, öltözködés, vásárlás, szlovák nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék. Szlovákia nevezetességei. | A tanár magyarázatának a megértése. A tanár magyarázata alapján feladatok megoldása. Kérdésekre azonnali reagálás. A lassú tempójú szóbeli közlés lényegének megértése. Az egyszerű kérdések megértése, válaszadás. A tanult szavak jelentésének felismerése, szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt. Rövidebb közlés lényegének megértése a következő témakörökben: egészség, család, lakóhely, napirend, vásárlás, a szlovák nemzetiség élete. | Az ismeretlen szöveg lényegének. Megértése. A tanár szlovák nyelvű magyarázatának megértése. A kulcsszavak, és az előzetes lényegi információk alapján hallás után a közlés lényegének megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, országismeret, a szlovák nemzetiség élete. Összetettebb kérdés megértése, reagálás. Az ismert szavak alapján következtetés az ismeretlen szavak jelentésére. A tanár bonyolultabb instrukcióinak megértése. | A tanár órai magyarázatának megértése. Az élőbeszéd tempójában elhangzott közlést egyszeri hallás utáni megértése. A köznyelvi szintű közlés lényegének megértése (televízió és rádióműsorokból). Az ismeretterjesztő és játékfilmek, valamint a szlovák irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés, hangképzés, a magyartól eltérő sajátos szlovák hangok helyes képzése (pl. h-ch). Mondatok, kérdések alkotása az egyszerű beszédhelyzetben (pl. köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás információadás és kérés). Versek, dalok, rövid szövegek, mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása. | Bekapcsolódás az egyszerű párbeszédbe. Aktív részvétel beszélgetésben (képek alapján, események, élmények elmondása). Segítségkérés probléma esetén (egyszerű, érthető helyes kiejtéssel) A lényeg összefoglalása 2-3 mondatban. Egyszerű kérdések és válaszok alkotása helyes szórenddel különböző szituációkban. | Társalgás kezdeményezése. Önálló beszélgetés mindennapi témákról, rövid párbeszéd folytatása, vélemény alkotása az emberekről, eseményekről, érdeklődés mások véleménye, nézete iránt. Az emberek jellemzése, tudja hely, tárgyak leírása. Saját érzések, gondolatok kifejezése. Okokra való rákérdezés. | A nyelv, mint a kapcsolatteremtés eszközének használata. Gondolatok, vélemény önálló, röviden megfogalmazása. Egyetértés, ill. egyet nem értés kifejezése. Szituációs közlések rögtönzése. Idegeneknek tájékoztatás nyújtása a lakóhelyéről, hazájáról. Beszámolás eseményekről, kulturális programokról. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szlovák hangok helyes kiejtése, szavak, mondatok ismétlése. Énekek, versek, egyéb szövegek memorizálása. | Saját élményekkel összefüggő kérdések megfogalmazása. Párbeszéd alkotása, szituáció eljátszása. Összefüggő szóbeli megnyilatkozás a képekről, eseményekről és saját élményeiről. | Szükség esetén társalgás kezdeményezése. Részvétel, szituációs játékokban. Mindennapos, szokványos helyzetekben önmaga megértetése (kevés nyelvtani hibával). Hétköznapi és irodalmi szövegek tolmácsolása, memorizálása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Olvasás hangosan, helyes ritmusban, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Új szövegkörnyezetben az elsajátított. szavak felismerése. A szöveg lényegének (reklám, felirat) megértése. Az értő néma olvasás fokozatos elsajátítása. Rövid irodalmi szövegek (mesék, gyermekversek, történetek) olvasása. | Egyszerű szövegben a szavak különböző alakjainak felismerése. Az értő néma olvasás elsajátítása. Különböző témakörök szövegeinek feldolgozása, (különös tekintettel a szlovák nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére). A folyékony, helyes, kifejező olvasás fokozatos elsajátítása. | Hosszabb szöveg lényegének megértése néma olvasás esetén. A lényeg kiemelésére, a szöveggel összefüggő egyszerű és igényesebb feladatok megoldása. Hosszabb szövegek olvasása és feldolgozására, az idegen szöveg értő, hangos olvasása. A különböző műfajú szövegek fordítása (levél, hír, időjárás, hirdetés). | Hosszabb, bonyolultabb irodalmi szöveg feldolgozása. A szlovák nyelven történő olvasás készségének fejlesztése. A lényeget értő néma olvasás készségének és a hallott részlet beazonosítási képességének (író, cím) fejlesztése. A nyelvileg bonyolultabb szöveg komplex megértése: tartalom összefoglalása, véleményformálás. Rövid szépirodalmi művek önálló olvasása. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs ismert szavainak, kifejezéseinek helyes írása. Mondatok, rövid összefüggő szövegek másolása, hallás alapján történő leírása. Egyszerű írásbeli feladatok (pl. szavak alkotása megadott betűkkel, mondatalkotás adott szavakkal, egyszerű mondatokkal szövegszerkesztés, stb.) | A szöveg hallás utáni leírása kevés hibával. A szlovák helyesírás szabályainak alkalmazása (az írásban szótaglágyítás helyes jelölése, a szavak helyes elválasztása, az i és y helyes használata az ismert szavakban, a ritmikai szabály írásban történő alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírása, a szlovák hangzók írásban | Saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazása. A szlovák nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségek alkalmazása az írásbeli szövegekben. Különböző adatokat tartalmazó kérdőívek kitöltése. Egyszerű szövegek írása (pl. levél, képeslap, távirat). | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés, kérvény írása). Élménybeszámoló készítése egy-egy magyarországi szlovák irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. A nyelvtani, nyelvhelyességi, |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| megoldása. Minta alapján rövid szövegek írása (pl. üdvözlőlap, képeslap). | történő helyes jelölése). Nyelvtanilag helyes mondatok alkotása.. Rövid szövegek összeállítása (pl. egyszerű nyomtatvány kitöltése, levél írása, párbeszéd, képleírás). | Szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok lefordítása szlovák nyelvre. Tankönyvekből helyesírási feladatok megoldása. | stilisztikai és helyesírási ismeretek írásban való alkalmazása. Szótár segítségével fordítás szlovákról magyarra és magyarról szlovákra (kevés hibával). Rövid magánlevél, távirat önálló megfogalmazása. |
2. Szlovák népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőinek megkülönböztetése. A település szlovákajkú lakói hovatartozásának felismerése - nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák, gyermekversek, gyermekjátékok elsajátítása. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal és szokásokkal. A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. | Tapasztalatok gyűjtése a szlovákok által lakott település életéről -személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállításainak megtekintésével. A megszerzett képességek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása. Szlovákia és a magyarországi szlovákság történelméről, földrajzáról és kultúrájáról szerzett készségek rendszerezése tanórákon és projektbemutatókon. | Az megszerzett készségek bővítése a szlovákság történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások megismerése és bemutatása. A szlovák népdal és néptánckincs bővítése és ápolása. A népviselet megismerése és bemutatása, saját élmények és tapasztalatok beépítésével. A nyelv és az identitás összefüggésének felismerése, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint a média információhordozóinak segítségével. Kutatómunka a hazai és európai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek értelmezéséről és megjelenési formáiról. | A szlovák nemzet a magyarországi szlovák kisebbség és a magyar történelem kronologikus feldolgozása során ismeretek szerzése forrásokból, olvasott és hallott szövegekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, filmekből és tömegkommunikációs eszközökből. A párhuzamok és eltérések, kölcsönhatások tudatosítása. Magyarországi szlovák kisebbség történetének, néprajzának és kultúrájának ismerete (a migrációtól a jelenkorig, ok-okozati összefüggések feltárása). Projektmunka készítése, információk gyűjtése. Az ismeretek elemzése, rendszerezése. A szlovák nyelv, kultúra és identitás összefüggéseinek értelmezése, felismerése szépirodalmi, képzőművészeti |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A fenti témákban cselekvésközpontú képességek alkalmazása. | alkotások, zene segítségével. A kisebbség ünnepeinek, jelentősebb szokásainak ismerete. Kutatómunka a magyarországi kisebbségpolitika történetének és aktuális kérdéseinek köréből. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek megfigyelése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása. | Összefüggések feltárása a magyarországi szlovákság múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés...) és következményeiről. A szlovák népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek...) való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása. | A magyarországi szlovákság "lakóhagyományainak" összehasonlítása a magyar szokásokkal. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeinek megismerése, bekapcsolódás azok gyakorlásába. Az anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi szlovák történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása. | Kérdések megfogalmazása, állásfoglalás, érvelés a szlovákság történelmi sorsfordulóiról. Önálló vélemény kialakítása a megismert eltérő nézetekről, elméletekről, vitás kérdésekről. Kauzális összefüggések feltárása források segítségével (szövegek, filmek, irodalmi munkák, publicisztika). A hazai és nemzetközi kisebbségpolitika bemutatása. A magyarországi szlovákok és az anyanemzet, valamint a más országokban élő szlovákok kapcsolatrendszerének ismerete. A magyarországi szlovákok identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzésére irányuló tudatos tevékenység. A kritikai gondolkodás, felelősségérzet kialakítása a családban, a társadalmi szervezetek, önkormányzatok, oktatás, média szerepkörének ismerete, értékelése. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés idős és fiatal szlovák személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a szlovákság múltjáról és jelenéről. Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés településen, a megyében osztályprojektek feldolgozásához. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása. | Beszélgetés és vita a szlovák kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken. | Szóbeli és írásbeli bemutatás - magyar és szlovák kapcsolatok találkozásainak lehetőségeiről. Önálló vélemény előadása, vitában érvek megfogalmazása az érintett kisebbségi témákban. A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása. Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, és találkozókon. | Irányított beszélgetés, vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról, véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont szabatos, logikus kifejtése, a tolerancia gyakorlása. Tudósítás a szlovákság kulturális, politikai eseményeiről, beszámoló készítése. Interjúkészítés. Előadás kisebbségtörténeti és néprajzi kutatómunkáról. Önálló gyűjtőmunka, projekt tervezése és megvalósítása adott témában, kiállítás tervezése. Irodalmi műsor összeállítása, előadása. Szokások dramatizálása, előadása. Idegenvezetés, "útikönyv" készítése adott település nemzetiség szempontú bemutatásához. Önállóan gyűjtött anyagból tematikus tablók, arcképcsarnok készítése, lexikonszerű jelszó írása. |
Slovenský jazyk a literatúra
Pre jednojazyčné a dvojjazyčné ąkoly
Rozvíjacie úlohy
1. Komunikačné schopnosti, zostavenie a porozumenie hovorených textov
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Jednoduchý, správny a zrozumiteľný ústny prejav. Porozumenie otázok učiteľa používaných pri vedení hodiny, ďalej jednoduchých otázok | Spoľahlivá orientácia v každodenných komunikačných situáciách. Zrozumiteľný ústny prejav. Vyjadrenie prosby, otázky a odpovede jednoduchými | Zapojenie sa do rôznych foriem diskusie. Vyjadrenie vlastného názoru s odôvodnením. Porozumenie zvukovej nahrávky, telefonickej správy, videofilmu. | Pružné prispôsobenie sa v rôznych konkrétnych konverzačných situáciách v procese komunikácie Presná formulácia reči a myšlienok. Použitie jazykovo |
| 1—4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| vyučujúceho a spolužiakov a správna reakcia na ne. Porozumenie jednoduchého textu zvukovej nahrávky (báseň, ,rozprávka) alebo videofilmu. Tvorenie rozhovoru v rámci nacvičenej komunikačnej témy. Krátke súvislé rozprávanie (6-8) viet na základe pozorovaného alebo vlastného zážitku. S pomocou učiteľa zostaviť opis obrazu svojho okolia (trieda, škola)v rozsahu asi 6-8 viet. Vlastnými slovami zhrnúť do niekoľkých krátkych súvislých viet obsah prečítaného a preloženého textu. Sformulovať a vysloviť vlastný názor na prečítaný text. Jednoduchou formou opísať prípadnú ilustráciu. Vedieť odpovedať na otázky k prečítanému textu a riešiť úlohy súvisiace s literárnou ukážkou. Správna intonácia viet (oznamovacích, opytoväcích, rozkazovacích, želacích a zvolania), dodržiavanie prízvuku a rytmu vety v hovorenom texte a pri prednese básní a prózy. Správna artikulácia hlások odlišujúcich sa od výslovnosti v maďarčine. Rozvíjanie schopností dramatizácie na prečítaných a preložených textoch (rozprávka, detský príbeh, detská hra, bábkové divadlo ap.) | vetami. Oboznámenie sa s rôznymi formami komunikácie a ich používanie: položenie otázky, odpoveď na danú otázku, vyjadrenie vlastného názoru. Používať všeobecne zaužívané klišé na začiatku a na konci rozhovoru. Základné zdvorilostné výrazy. Opis obrazu alebo ilustrácie, opis činnosti. Príprava krátkej reportáže z triedy. Správne používanie typických slovenských slovesných zvratov. Správna slovenská výslovnosť. Tvorenie a nácvik dialógov. Imitácia skutočných jazykových situácií, rozhovory v skupinách, gestikulácia, mimika v súlade s rečou. | Reprodukcia počutého textu. Príprava a prednes referátu o prežitej udalosti. Diskusia - výmena názorov, odôvodnenie, argumentácia. Príprava reportáže a rozhovoru so známou osobou o zaujímavej udalosti v rámci nacvičenej lexiky. Používanie typických frazeologických jednotiek a zdvorilostných fráz. Pokus o umelecký prednes úryvkov z krásnej literatúry (báseň, próza) so správnou výslovnosťou a intonáciou. Globálne porozumenie hovoreného textu v niektorom (regionálnom) slovenskom nárečí. Najzákladnejšie odchýlky nárečových slov od spisovného jazyka. Dramatizácia prečítaných ukážok z literárnych diel (2-3 ukážky), gestikulácia a mimika v súlade s hovorenou rečou. | náročnej slovnej zásoby. Plynulý a ľahký spôsob vyjadrovania. S istotou používané vlastné výrazy v jazykových zvratoch v slovenčine. Správna intonácia v konkrétnych konverzačných situáciách Súlad medzi obsahom textu a zvolenými prostriedkami jeho vyjadrenia v reči hovoriaceho Okrem poznania bežných, každodenných komunikačných situácií poznanie a použitie slovnej zásoby z oblasti médií, umenia, literatúry, filmu, divadla a výtvarného umenia Pripomenutie si videného a počutého za použitia presnej slovnej zásoby zodpovedajúcej danej konverzačnej sitácii Verný prednes zapamätaného textu, vedomé rozprávanie Preklad a tlmočenie z maďarčiny do slovenčiny a naopak s ohľadom na osobitosti oboch jazykov. Snaha o vedomé používanie a zdokonaľovanie jazyka. |
2. Čítanie a porozumenie písaného textu
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Nácvik hlasného a tichého čítania textu z hľadiska rozsahu, obsahu a lexiky zodpovedajúcemu danej vekovej kategórii žiakov. Správna artikulácia hlások, rešpektovanie interpunkčných znamienok, prirodzená intonácia viet. Globálne porozumenie prečítaného a vyjadrenie obsahu literárnej ukážky s pomocou učiteľa. Vysvetlenie obsahu článku. Pomenovanie hlavných postáv - ich vlastnosti, miesto deja, vyjadrenie vlastného názoru (1-2 krátke vety) Riešenie úloh k textu písomne alebo kresbou. Vyhľadanie základných informácií o literárnej ukážke (názov knihy, z ktorej pochádza uvedený text, meno autora). Memorovanie niekoľkých básní (4), rečňovaniek, prísloví alebo hádaniek (3) a krátkeho prozaického úrvku (5-8 riadkov). Rozpoznanie niektorých literárnych útvarov -báseň, rozprávka, detský príbeh, rečňovanka, hádanka, príslovie. Obohacovanie a upevňovanie aktívnej slovnej zásoby pomocou prečítaného textu. Orientácia v texte a správny preklad s pomocou učiteľa a dvojjazyčného slovníka. | Plynulé čítanie a globálne porozumenie známeho textu, jeho krátky obsah. Podľa potrieb a schopností žiakov nácvik čítania rôznych krátkych textov. Preklad prečítaného textu, výber kľúčových slov, súvislé porozumenie textu s učiteľovou pomocou, spoznanie už známych slov v skloňovanej podobe. Snažiť sa o vyjadrenie vlastného názoru o prečítanom texte, postavách a o deji. Rozširovanie slovnej zásoby na základe rozprávania o zážitkoch z čítania. Formovanie osobnosti poukázaním na postavy z literárnych diel pre deti a mládež. Čítanie krátkych ukážok zo slovenskej literatúry a slovenskej ľudovej slovesnosti, spoznávanie ich hodnôt. Memorovanie .2-3 básní a 6-8 riadkov prózy. | Bezchybné a plynulé čítanie neznámeho textu, globálne porozumenie a krátke slovné vyjadrenie jeho obsahu. Výrazné čítanie už známeho textu so správnou intonáciou. Čítanie s porozumením -ukážky zo slovenskej literatúry pre deti a mládež. Preklad literárneho textu s pomocou dvojjazyčného slovníka, používanie synonymického a frazeologického slovníka. Spracovanie literárnych ukážok v skupinách. Porozumenie obsahu, vyjadrenie vlastného názoru o prečítanej ukážke, samostatné spracovanie ukážok, rozširovanie aktívnej a pasívnej slovnej zásoby, dramatizácia jednej ukážky. Memorovanie 3-4 básní a 10 riadkov prózy. Čítanie článkov zo slovenských novín a časopisov, porozumenie ich obsahu, nájdenie podstaty textu, príprava osnovy článku. | Pochopenie konkrétneho literárneho a publicistického textu, jeho prečítanie s vysvetlením, rozvoj nemého a hlasného čítania. Pochopenie abstraktného a konkrétneho textu, spoznanie nevysvetleného obsahu a jeho objasnenie Reprodukcia významového obsahu daného textu. Logické koncipovanie argumentov a protiargumentov, zaujatie postoja. Poznanie a použitie jednotlivých techník spracovania a pochopenia textu. Zachovanie a objasnenie významových línií rôznorodých umeleckých textov (kontext, vzájomná spojitosť významových línií, charakteristika určitého žánru. Rozpoznanie štýlov v konkrétnych literárnych dielach. |
3. Tvorenie písomných textov, forma písma, pravopis
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Písanie slovenskej abecedy a správne uplatňovanie nacvičených poznatkov v praxi s dôrazom kladeným na špecifické slovenské písmená. Pri odpisovaní a diktovaní známeho textu, písať bez zámeny s písmenami maďarskej abecedy. Kontrolovať vlastný text a po porovnaní s predlohou prípadné chyby opraviť. Dodržiavať úpravu písomných prác (dátum, číslo hodiny, nadpis, odseky, okraje ap.) S pomocou učiteľa a neskôr samostatne, z naučenej témy zostaviť súvislý chronologický text pozostávajúci z jednoduchých viet (6-8). Písomne riešiť úlohy z učebnice a pracovného zošita. Zostavovanie rozličných krátkych textov ako napr. list, blahoželanie, opis, rozprávanie a osvojenie si pravidiel daných slohových útvarov. Napísať jednoduchý odkaz, presnú adresu, základné osobné údaje. Dodržiavať správne členenie písomného prejavu. | Snažiť sa o čitateľné a úhľadné písmo, primerané tempo písania, či už pri odpisovaní alebo diktovaní. Odpisovanie bez chýb. Dodržiavanie pravidiel slovenského pravopisu, problematika písania i-y, mäkčenie tvrdých spoluhlások, spodobovanie spoluhlások. Písanie diktátu v primeranom tempe. Osvojenie si kratších útvarov písaného prejavu, napr. krátky opis, rozprávanie na základe prečítanej ukážky, písanie pohľadnice, krátkeho listu. Písomné vyjadrenie vlastného názoru, nácvik používania slovníka, preklad zo slovenčiny do maďarčiny. Kreatívne zostavovanie textu, napr. pokračovanie, dokončenie príbehu, hľadanie rýmujúcich sa slov. | Snaha o využitie písaného textu na vyjadrenie vlastných myšlienok, vlastného postoja. Nácvik už známych písaných foriem textu. Príprava opisu na základe vzoru, umiestnenie v čase, dodržiavanie logickej postupnosti a chronológie. Samostatne napísať referát, správu, interview Poznanie základných pravidiel písania životopisu. Pravidlá písania súkromných a úradných listov. Preklad z maďarčiny do slovenčiny s ohľadom na jazykové odlišnosti v stavbe vety a jazykových zvratov. Kreatívne literárne prvotiny talentovaných žiakov, písanie krátkych príbehov, básničiek, scénok ap. | Dobre konštruovaný, esteticky upravený obraz písaného textu. Jasná a plynulá tvorba textu na základe obsahu písomného prejavu týkajúceho sa každodenného života a konkrétnych oblastí vzdelania s primerane vybranou slovnou zásobou. Rozvoj a istota používania gramaticky správneho pravopisu, vedomé používanie pravidiel slovenského pravopisu v tvorbe písaného textu. Primeraná rozprava na konkrétnu tému, esej, opis alebo charakteristiku. Redigovanie životopisu, prosby, žiadosti, prihlášky do konkurzu. Používanie jedno- a dvojjazyčných slovníkov pri tvorbe písaného textu. |
4. Poznatky o materinskom jazyku (o menąinovom jazyku)
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Znalosť slovenskej abecedy. Zvláštnosti slovenského jazyka, napr. hlásky ch, š, ô, ä ap. Správne používanie malých a veľkých písmen. Používanie diakritických | Rozdiely v slovenskej a maďarskej abecede, rozdelenie hlások z hľadiska pravopisu (mäkké, ,tvrdé, obojaké), písanie i-y v pádových koncovkách, vybrané a | Vedomé používanie už naučených gramatických a pravopisných pravidiel. Poznanie slov v texte v skloňovanej podobe, vedieť nájsť základný tvar slova. Zmena obsahu slov | Poznanie gramatiky slovenského jazyka, snaha vedomé a správne použitie pravidiel slovenského pravopisu Pohotové a rutinné používanie príručky |
| 1-4.ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| znamienok. Správne rozdeľovanie slov a označovanie kvantity hlások. Rytmický zákon. Delenie hlások. Osvojenie si pravopisných pravidiel pri písaní i/í-y/ý po tvrdých, mäkkých a obojakých spoluhláskach. Slovné druhy. Identifikácia ohybných slovných druhov v texte (podst. meno, prídavné meno, sloveso, niektoré zámená a číslovky). Nácvik gramatickej zhody na vetných modeloch. Správne poradie slovných druhov vo vete. Samostatné používanie prítomného času a postupné rozpoznanie a používanie minulého a zloženého budúceho času. Správne označenie začiatku a konca vety. Rešpektovanie interpunkčných znamienok. Dodržiavanie správneho poradia slov v oznamovacej, opytovacej, rozkazovacej, želacej vete a vo zvolaní. Ich správne používanie aj v ústnom aj písomnom prejave. Spoločné a odlišné črty slovenského a maďarského jazyka pri tvorení viet. Ukážka na praktických príkladoch a vvvodenie záverov. | odvodené slová, písanie základných a radových čísloviek. Ohybné slovné druhy, skloňovanie podstatných a prídavných mien, rod podstatných mien, životné a neživotné podstatné mená, pomnožné podstatné mená. Používanie slovies v prítomnom, minulom a budúcom čase, používanie pomocného slovesa byť ako vetnej spony. Pravidlá tvorenia viet. Vetné členy a slovné druhy, dôležitosť prísudku v slovenskej vete, neslovesný prísudok s pomocným slovesom "byť", slovosled opytovacej vety. Používanie Slovníka slovenského jazyka, Pravopisných pravidiel a Frazeologického slovníka. | v závislosti od textu, synonymá, homonymá, antonymá. Pravopis niektorých frekventovaných cudzích slov. Ich odlišný pravopis v maďarčine. Písanie veľkých písmen, odlišnosti v maďarčine. Časovanie pomocných slovies, slovesné väzby s pádom podstatného mena, zvratné slovesá, dokonavé a nedokonavé slovesá, slovesný spôsob Vetné členy, rozvíjajúce vetné členy, odlišnosti v stavbe viet. Vývoj spisovného jazyka, nárečia, dialekty rozdiely medzi nimi á spisovným jazykom. | pravidiel slovenského pravopisu. Poznanie, že slovenčina patrí do skupiny slovanskýchjazykov a že má tri nárečia. Na základe výskumných prác talentovaných žiakov, poznanie vzájomného vplyvu a predchádzajúcich udalostí z histórie maďarského a slovenského jazyka Ukážky z používania slovenského jazyka slovákmi žijúcimi v Maďarsku v projektoch talentovaných žiakov Pochopenie, definovanie a používanie hovorových, spisovných a konkrétnych odborných pojmov. |
5. Poznatky o literatúre
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Literárne dielo(ukážka) ako sprostredkovateľ umeleckého zážitku. Vytvorenie pozitívneho vzťahu k literatúre ako zdroju zábavy a poučenia. | Čítanie úryvkov z krátkych epických diel, napr. ľudová rozprávka, povesť, bájka, porozprávanie krátkeho obsahu, určenie | Samostatné čítanie krátkych poviedok, anekdot, príbehov, krátke predstavenie prečítaných diel. Vyjadrenie vlastného | Spoznanie citového a myšlienkového života slovenského ľudu, prostredníctvom diel slovenských básnikov a spisovateľov, chápanie |
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Vyvodenie ponaučenia a jeho uplatnenie v každodennom živote z prečítaných a preložených básní, rozprávok a príbehov. Využívanie detských časopisov. Návšteva školskej knižnice a orientácia sa v nej. Čítanie a prekladanie detských a ľudových hier, ich dramatizácia. Slovenské ľudové zvyky a sviatky vyjadrené v poézii, rečňovankách, prísloviach a hádankách Využívanie detskej literatúry k formovaniu správneho svetonázoru. Hrdinovia príbehov ako príklad dobrého alebo zlého správania -zdôraznenie kladných ľudských hodnôt. Využitie vplyvu literatúry na pozitívny vývin detskej osobnosti. Pozeranie videofilmov s krátkymi animovanými alebo hranými rozprávkami a detskými príbehmi. Videofilm ako zdroj upevnenia a rozširovania slovnej zásoby a literárnych vedomostí. | literárneho žánru. Charakteristika literárnych postáv-formovanie vlastného názoru. Spoznanie odkazu ľudovej slovesnosti pre dnešok. Čítanie básní, veršovaných rozprávok s rôznou tematikou, memorovanie 4-5 kratších básní. Spoločné čítanie poviedok, dramatizácia prečítaného v triede. Spoznávanie základných znakov literárnych žánrov Vzbudiť záujem o čítanie.- Predstavenie samostatne prečítaných diel pred triedou. Boj dobra a zla, pozitívne a negatívne ľudské vlastnosti v slovenských ľudových rozprávkach, ponaučenie, ľudová múdrosť v rozprávkach. | názoru o prečítaných dielach, rozbor diel, charakteristika literárnych úryvkov. Prečítanie jedného mládežníckeho románu, charakteristika hlavných postáv. Čítanie s porozumením-básne, balady. Memorovanie 3-4 básní. Usilovať sa pochopiť odkaz autora. Dramatické dielo-divadelná hra, návšteva divadla, počúvanie dramatickej nahrávky-rozprávanie obsahu Dramatizácia prečítaných literárnych diel, predvedenie v triede. Informácie na audio -a video nosičoch, ich využitie pri vyučovaní literatúry. Internet-využitie pri hľadaní informácií. Literatúra ako jedna z foriem ovplyvňujúcich slovenské národnostné cítenie a príslušnosť k slovenskej národnosti. | jeho morálky, spoločenských postojov, svetonázoru a vlastného miesta. Spoznanie existenčných otázok slovenskej -menšiny prostredníctvom konkrétnych diel slovenskej literatúry, napomáhanie poznania jeho citovej, duchovnej a morálnej identity. Zaradenie konkrétnych diel slovenskej literatúry do žánrov. Poznať osobitosti jednotlivých žánrov.Samostätný rozbor a charakteristika kratších epických diel podľa stanovených kritérií. Prečítanie konkrétneho románu, drámy a podrobné vypracovanie vyučovacej hodiny (téma, motív, štýl, idea, spoločenské udalosti). Porovnanie básní s rovnakou tematikou, ktoré vznikli v rozdielnych obdobiach a na základe daných kritérií. Rozpoznanie úlohy vzťahu medzi slovami a skutkami v charakteristike literárnych postáv Objavenie a poznanie slovensko-maďarských literárnych vzťahov, ich prezentácia na konkrétnych dielach. Spoznanie niekoľkých vynikajúcich diel slovenskej literatúry prostredníctvom elektronických nahrávok (CD, videofilm) a ich emotívna interpretácia. Odkaz slovenských literárnych diel pre súčasnosť. Príprava rozpravy na základe konkrétnych tém. |
Slovenský jazyk a literatúra
Pre ąkoly kde sa slovenčina vyučuje ako predmet
Návyky a zručnosti
1. Počúvanie s porozumením
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| V krátkom texte nájsť jadro, kľúčové slová a výrazy. Riešiť úlohy súvisiace s rečovými prejavmi. Pochopiť význam jednoduchých otázok a pohotovo reagovať na ne verbálne v rámci tém: rodina, bydlisko, režim dňa, škola, obliekanie, nákupy, piesne, hry, rozprávky, viažuce sa k k životu slovenskej národnosti. Spoznávanie pozoruhodnosti Slovenska. | Pochopiť pokyny a bez problémov riešiť úlohy podľa pokynov učiteľa. Pohotovo reagovať na otázky. Pochopiť podstatu pomalšieho jazykového prejavu. Pochopiť a reagovať na jednoduché otázky. Schopnosť identifikovať význam slov v slovných spojeniach a vo vetách, pochopiť podstatu jazykového prejavu v rámci tém: zdravie, rodina, bydlisko, režim dňa, nákupy, život slovenskej národnosti. | Globálne pochopenie neznámeho prejavu. Pochopiť výklad učiteľa v slovenskom jazyku. Na základe kľúčových slov, predbežných, podstatných informácií globálne pochopiť jazykový prejav v rámci tém: Rodina, školstvo, zamestnania, voľný čas, kultúra, šport, cestovanie, spravodajstvo, kuchyňa, zdravotníctvo, poznatky o krajine, život slovenskej národnosti. Pochopiť zložitejšie otázky a reagovať na ne. Zo známych slov vyvodiť význam neznámych. Pochopiť zložitejšie inštrukcie učiteľa. | Pochopenie prejavu učiteľa na hodinách. Po prvom počutí rozumieť jazykovému prejavu blízkemu tempu živej reči. Rozumieť podstate každodenných prejavov {televízia, rozhlas). Globálne pochopiť podstatu dokumentárnych a dobrodružných filmov a slovenských literárnychj i nárečových textov. |
2. Rečový proces
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Správne vyslovovať špecifické slovenské hlásky (napr. h, ch, prípadne ä) Vedieť zostaviť jednoduché vety, jednoduché otázky súvisiace s danou situáciou (pozdrav, rozlúčka, predstavenie sa, podávanie a žiadosť o informácie). Dokázať memorovať básne, piesne, kratšie texty, rozprávky, riekanky, jazykové hry. | Zapojiť sa do jednoduchého rozhovoru. Zúčastniť sa rozhovoru (na základe obrazov, udalostí a zážitkov). Zrozumiteľne a správnou výslovnosťou vedieť požiadať o pomoc. Schopnosť zhrnúť podstatu a obsah v 2-3 vetách. Utvoriť jednoduché otázky a odpovedať so správnym slovosledom v rozličných situáciách. Správnou artikuláciou slovenských hlások vedieť opakovať slová, vety, memorovať | Byť iniciátorom komunikácie, vedieť samostatne hovoriť o bežných témach, viesť jednoduchý dialóg, vyjadriť svoju mienku o ľuďoch, o príbehu, o udalostiach, zaujíma sa o mienku iných. Vedieť charakterizovať ľudí, opísať miesta, veci, vyjadriť vlastné city, myšlienky, opýtať sa na príčiny. Vedieť utvoriť otázky súvisiace s vlastnými zážitkami, viesť rozhovor a zahrať situácie. Súvisle a správne vedieť | Používať jazyk ako prostriedok nadviazania _ kontaktu. Stručne a samostatne sformulovať svoje myšlienky, mienku, vyjadriť svoj súhlas či nesúhlas. Schopnosť zafixovať situačné prejavy. Vedieť podávať informácie cudzím o svojom bydlisku a svojej vlasti, referovať o udalostiach, kultúrnych programoch. Byť iniciátorom komunikácie, účastníkom situačných hier |
| minidialógy, správne zaspievať pieseň a zarecitovať báseň. | rozprávať o obrazoch, voľne hovoriť o udalostiach a o vlastných zážitkoch. | a dorozumieť sa v každodenných, bežných situáciách (s nízkym počtom jazykových chýb). Byť tlmočníkom literárnych textov, dokázať ich memorovať. |
3. Schopnos» čítania
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Byť schopný správne, plynule čítať, správnym rytmom, blízkym tempu živej reči. Spoznať osvojené slová a výrazy aj v novom kontexte. Globálne rozumieť obsahu textu (reklama, nadpis). Postupne si osvojiť schopnosť tichého čítania s porozumením. Vedieť čítať kratšie literárne texty (rozprávky, detské básne, príbehy). | Vedieť identifikovať rozličné tvary slov v jednoduchom texte. Postupne nadobudnúť schopnosť tichého čítania. Byť schopný spracúvať texty na rozličné témy (aj texty tykajúcich sa života slovenskej národnosti). Postupne si osvojiť správne, výrazné a plynulé čítanie. | Pri tichom čítaním pochopiť globálny význam dlhšieho textu, nájsť jeho podstatu a vedieť riešiť jednoduché i náročnejšie úlohy súvisiace s textom. Schopnosť prečítať a spracovať dlhšie texty, zrozumiteľne a nahlas čítať neznámy text. Pochopiť a preložiť texty rozličného druhu (list, správa, predpoveď počasia, inzeráty). | Pochopiť a vedieť spracovať dlhší a zložitejší literárny text. Postupne sa má vytvoriť a rozvíjať návyk na čítanie v slovenskom jazyku. Vytvárať schopnosť tichého čítania s globálnym porozumením, ako aj schopnosť stotožňovania počutého (spisovateľ, názov diela) na základe úryvku. Schopnosť pochopiť zložitejšie texty, zhrnúť ich podstatu a vyjadriť vlastnú mienku. Schopnosť samostatne čítať krátke literárne texty. |
4. Schopnos» písania
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Správne napísať slová základnej slovnej zásoby. Pri diktovaní a opisovaní vedieť správne napísať krátke texty. Vedieť riešiť jednoduché úlohy súvisiace s písaním (z hlások utvoriť slová, zo slov vety a z viet zostaviť krátky text). Podľa predlohy vedieť tvoriť jednoduché texty (pohľadnica, pozdrav). | Zvládnuť zrakové, sluchové diktáty s nízkym počtom chýb. Správne aplikovať pravidlá slovenského pravopisu (označovať mäkkosť v slabikách, správne rozdeľovať slová, správne písať i-y v osvojených slovách, správne písať vlastné mená, pritom aplikovať rytmický zákon.) Sformulovať gramaticky správne vety. Vedieť zostaviť krátke | Písomne správne sformulovať vlastné myšlienky v jednoduchých vetách. V písomných prejavoch vedieť aplikovať zákonitosti slovenského jazyka. vedieť vyplniť dotazníky s údajmi. Napísať jednoduché texty (napr. list, pohľadnicu, telegram). Pomocou slovníka vedieť prekladať jednoduché vety do slovenčiny. | Aplikovať osvojené metódy tvorenia textu (úradný list, životopis, vonkajšia a vnútorná charakteristika, písanie žiadosti). Schopnosť písomne vyjadriť vlastnú mienku o dielach národnostnej literatúry, sformulovať svoje predstavy o budúcnosti. Vedieť aplikovať gramatické, štylistické a pravopisné znalosti. Vedieť prekladať texty zo |
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| texty (vyplniť dotazník, napísať list, rozhovor, opísať obraz). | Samostatne riešiť úlohy z učebníc. | slovenčiny (primerane jazykovej úrovni) do maďarčiny a naopak s pomocou slovníka. Vedieť samostatne sformulovať krátky súkromný list, telegram, jjohľadnicu. |
Slovenská vzdelanos»
Pre vąetky typy výučby
Rozvíjacie úlohy
1. Vzdelávanie a získavanie poznatkov
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Získavať informácie o tradičnom pomenovaní členov rodiny a príbuzných, názvy porovnávať s ich súčasnými literárnymi ekvivalentmi. Podľa charakteristických jazykových znakov a zvykov obyvateľstva spoznať a identifikovať príslušnosť k slovenskej národnosti. Poznať porekadlá, príslovia, vyčítanky, detské riekanky, básničky a detské hry zozbierané v mieste bydliska. Osvojiť si miestne pomenovania domácich zvierat a rastlín pestovaných v domových záhradkách. Objavovať tradičné remeslá a stavby v okolí svojho bydliska. Oboznamovať sa so živými tradíciami a zvykmi. Spoznať jednotlivé časti miestneho ľudového odevu. | Prostredníctvom osobných rozhovorov, čítaním národnostnej literatúry a sledovaním filmov získavať informácie o živote usadlostí obývaných slovenskou národnosťou. Organizovaním exkurzií do pamiatkových domov, účasťou na výstavách v múzeách nahliadnuť do tradičných zvykov pri príprave jedál a obliekaní. Pozorovať ľudové stavby a charakteristické znaky nárečia. Získané poznatky systemizovať na vyučovacích hodinách, ukázať ich aj na výstavách, alebo predviesť v javiskovej podobe. Systemizovať poznatky nielen na vyučovacích hodinách, ale aj prehliadkami projektov o dejinách, upevňovaním zemepisných poznatkov o poznatkov o kultúre Slovenska a slovenskej | Rozširovať si poznatky o dejinách slovenskej národnosti na vyučovacích hodinách podľa filmových materiálov, alebo zo . spracovaných textových prameňov. Poznať a osvojiť si zvyky, ktoré sa viažu ku kalendárnym alebo cirkevným sviatkom, využívať javiskové formy. Pestovať návyk na počúvanie a spievanie miestnych ľudových piesní a zachovávanie tradičných ľudových tancov. Oboznámiť sa s charakteristickými znakmi ľudových odevov. Pozorovať a zbierať nárečové prvky v slovnej zásobe a porovnávať ich s literárnym jazykom. Organizovaním exkurzií do pamiatkových domov nahliadnuť do každodenného sedliackeho a | Získavanie poznatkov z prameňov, čítaných a počutých textov, bezprostredným sledovaním predmetov, budov, filmov a telekomunikačných prostriedkov - v procese chronologického spracovania dejín slovenského národa, slovenskej menšiny v Maďarsku a dejín maďarského národa. Uvedomovanie si podobností (paralel), odlišností súvzťažnosti dejín. Poznávanie dejín, národopisu a kultúry Slovákov v Maďarsku (od migrácie až po súčasnosť, odhaľovanie kauzálnych súvislostí). Vyhotovenie projektovej práce, zbieranie informácií. Analýza a systemizovanie poznatkov. Vysvetlenie a spoznanie vzájomných súvislostí slovenského jazyka, kultúry a identity |
| 1—4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Zhotovovanie hračiek, nácvik piesní a ukážky krátkych príbehov. Poznatky z uvádzaných oblastí získavať prostredníctvom konkrétnych činností. | národnosti žijúcej v Maďarsku. | remeselníckeho života. V národopisných múzeách a pamiatkových domoch sledovať stavbu obydlí a získavať základné poznatky o ľudovom stavebníctve a zariadeniach obytných domov. Spoznávať stravovacie návyky v súčasnosti a v minulosti a ich charakteristické črty v slovenských rodinách. Poznávať typické jedlá z kuchyne našich predkov. Informovať o vzniku a existencii slovenských národnostných organizácií v miestnom a celoštátnom meradle. Uplatňovanie právnych noriem v národnostnom živote mládeže a dospelých. | na základe diel z krásnej literatúry, výtvarného umenia a hudby. Poznanie sviatkov a najvýznamnejších zvykov menšiny. Výskumná práca z okruhu dejín národnostnej politiky v Maďarsku a aktuálnych národnostnopolitických otázok. |
2. Tvorivé myslenie
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Oboznámiť sa s podmienkami životného prostredia v súčasnosti a v minulosti. Rešpektovať rozdiely medzi ľuďmi a skupinami ľudí. Oboznámiť sa s kultúrou predkov a reprodukovať zvyky hravou formou -dramatizáciou. Oceniť krásu a význam ľudovej slovesnosti a zachovania tradícií. V okolí svojho bydliska sledovať používané nárečové slová a porovnávať ich s literárnym jazykom. | Spoznať súvislosti vzťahujúce sa na udalosti vo vývine slovenskej národnosti a oboznámiť sa s ich dôsledkami. (zemepisné a historické údaje o osídlení územia). Charakteristické znaky národnostnej svojráznosti a sledovanie jej historického vývinu. Formovanie spolužitia s ostatnými národnosťami. Vytváranie predpokladov na formovanie vlastnej identity. | Porovnávať miestne zvyky obyvateľov a tradície slovenskej národnosti s inými národnosťami žijúcimi v Maďarsku. Oboznámiť sa s právnymi normami platnými pre národnosti. Využívať príležitosti na oboznámenie sa s činnosťou spoločenských národnostných organizácií. Spoznávať vzájomný vplyv historických a kultúrnych vzťahov národnosti medzi krajinou predkov a materskou krajinou. Ovplyvňovanie formovania národnostnej | Nastolenie otázok a zaujatie stanoviska, argumentácia v kľúčových otázkach dejín Slovákov. Vytvorenie vlastného stanoviska o spoznaných odlišných a diskutabilných otázkach, teóriách a názoroch. Odhalenie kauzálnych súvislostí pomocou prameňov (texty, filmy, literárne diela, publicistika). Predstavenie tuzemskej a medzinárodnej menšinovej politiky. Poznanie vzťahov slovenskej menšiny v Maďarska s materským národom a slovenskými menšinami okolitých |
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| identity. | krajín. Vedomá činnosť v záujme zachovania identity jazyka a kultúry Slovákov Maďarsku. Rozvíjanie kritického myslenia a zodpovednosti v rodine, poznanie a hodnotenie úlohy spoločenských organizácií, samospráv, školstva, médií. |
3. Komunikácia
| 1-4. ročník | 5-6. ročník | 7-8. ročník | 9-12. ročník |
| Rozhovor so staršími a mladými osobami o živote národnosti, vypočutie ich názoru o minulosti a súčasnosti. Beseda o činnostiach vo všedných dňoch. Zbieranie slovnej zásoby nárečia a tematické zoskupovanie objavených slov. Zbieranie materiálov na vypracovanie projektov v usadlosti a v župe. Ústny prednes vlastných zážitkov na vyučovacej hodine. Príprava kresieb, modelov a makiet. Javiskový prednes detských hier a zvykov. Prednes piesní, riekaniek, básničiek a rozprávok. | Rozhovor a diskusia o živote a možnostiach vzdelávania slovenskej národnosti. Ústny a písomný prejav o zberateľskej činnosti. Vypracovať ukážky prednesu tancov, zvykov a príbehov na javisku. Na vyučovacích hodinách a rôznych podujatiach využiť na prednes básne, riekanky, príbehy a ľudové piesne. | Slovné a písomné hodnotenie spolupráce v oblasti mad'arsko-slovenských vzťahov. Na prednáškach a v diskusiách uviesť vlastné názory k národnostným témam. Venovať pozornosť právnym normám v národnostnom zákone, vzťahujúcim sa na mládež. Na vyučovacej hodine venovať pozornosť uvádzaniu príkladov zo samostatnej zberateľskej činnosti žiakov. Ukážky piesní, básní, divadelných hier, ľudového odevu a vypracovaných projektov na vyučovaní, školských podujatiach a príležitostných stretnutiach. | Rozhovor, polemika o danej téme z národnostnej politiky, ľudských práv, vyjasnenie si odlišností, logické a jasné vyjadrenie vlastného stanoviska, výchova k tolerancii. Spravodajstvo o kultúrnych a politických udalostiach slovenskej menšiny, príprava referátu. Interview Prednáška z výskumu dejín menšiny a z oblasti národopisu. Samostatná výskumná práca, vyhotovenie projektu a jeho realizácia, projektovanie výstavy. Zostavenie literárneho pásma. Dramatizácia ľudových zvykov, ich prednes. Sprievodcovstvo, zhotovenie "bedekeru", predstavenie danej osady z národnostného hľadiska. Vyhotovenie tematického tabló, resp. "panteónu" významných osobností, napísanie hesla podobného heslu v lexikóne. |
J)
SZLOVÉN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Szlovén nyelv és irodalom
(A hagyományos és a bővített nyelvoktató oktatási forma szamára)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű megnyilatkozások, nagyon alapvető kérdések és feleletek hallás utáni megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: magunkról, az otthon, a család, az iskolai élet, foglalkozások, a szabadidő, szűkebb és tágabb környezetünk, közlekedési eszközök, ünnepeink, évszakok, testünk, egészség, a természet világa. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: iskola, foglalkozások, évszakok, közlekedés, egészség, család, hazánk Magyarország, anyanemzetünk Szlovénia, történetek a . szlovén nemzetiség életéből és az anyaországi szlovén irodalomból (népköltészeti alkotások). | A köznyelvi beszéd megértése a következő rendszeresen előforduló témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, szabadidő, sport, utazás, szlovén országismeret, anyaországi irodalmárok és jelentősebb alkotásaik, a magyarországi szlovén nemzetiség irodalma. Viszonylag lassan és világosan közvetített információk, közlések hallás utáni megértése, valamint rövid gondolkodás után reagálás azokra. | A hagyományos nyelvoktató 7-8. évfolyamánál felsorolt témakörökkel kapcsolatos rádió- és TV-műsorok közléseinek, ismeretterjesztő- és játékfilmek tartalmának megértése. Szlovén irodalmi és Mura-vidéki, ill. Rábavidéki nyelvjárási szövegek tartalmának, valamint irodalmi alkotások dramatizált előadásának figyelemmel kísérése, a kulcsmozzanatok megértése, a megértett jelenetek, epizódok élvezete. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. A magánhangzók helyes kiejtése, a szlovén és a magyar szavak magánhangzóinak kiejtése közötti különbségek hangsúlyozása. A szlovén irodalmi nyelv alapszókincsének | Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. A szlovén irodalmi nyelv eddig elsajátított alapszókincsének bővítése, a nyelvjárás és az irodalmi nyelv közötti azonosságok és különbségek összehasonlítása. Kép, film, esemény vagy adott tárgy | Beszélgetés különböző partnerekkel, egyszerű fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról (anyaországi kirándulásról, testvériskolai találkozóról, hazai szlovén nemzetiségi rendezvényekről) egyszerű | Felkészülés nélkül folytatott beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. (Pl. különböző anyaországi nyelvi, fazekas, vagy más táborokban ill. a testvériskolai találkozókon). Kapcsolatteremtés, vélemény kifejtése, élménybeszámoló, |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| elsajátítása, kibővítése és tudatosítása; a nyelvjárás és az irodalmi nyelv közötti különbségek és azonosságok hangsúlyozása; a magyar és a szlovén nyelv közötti különbségek tudatosítása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Aktív részvétel különböző didaktikus nyelvi játékokban. Képről, tárgyról tudjon néhány egyszerű mondattal értelmes szöveget alkotni. Tudjon memoriterként 8-10 kiszámolót, mondókát, 5-6 verset. | alapján tudjon néhány (6-8) mondattal értelmes szöveget alkotni. Feladathelyzetekben ismerje fel a nyelv különféle közléseket közvetítő szerepét (kérdezés, tagadás, kérés, óhaj, parancs). Aktív részvétel különböző didaktikus nyelvi játékokban. Tudjon memoriterként 8-10 kiszámolót, mondókát és közmondást, 5-6 verset. | mondatszerkezetekkel be tud számolni. Információk szerzése kérdezéssel, kívánságok szabatos kifejezése. Tudjon rövid tájékoztatást adni az érdeklődő szlovén anyanyelvű embereknek a Rába-vidéki szlovénekről. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása a közlési folyamat során. Memoriterként 5-6 vers, illetve 8-10 részlet (rövid tartalmi kivonat) az olvasmányok anyagából. | történetek elmesélése a megfelelő szókincs felhasználásával. Beszámoló szlovén kisebbségi eseményekről, kulturális-, és sportprogramokról, valamint a szlovén nemzetiségi újságban (Porabje) aktuálisan megjelent cikkekről és a Slovenski utrinki televíziós adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 8-10 vers és Szlovénia tájegységeiként legalább 1 ének memorizálása, előadása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos olvasás megfelelő tempóban, helyes kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből (reklám, felirat, katalógus) információ kikeresése és visszaadása. Az alaptémák köréből, valamint a szlovén nemzetiség életéből vett rövid terjedelmű szövegek feldolgozása néma és hangos olvasással. | Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a szlovén nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Szlovéniai ifjúsági folyóiratok és a Porabje nemzetiségi lap gyermekrovatában megjelent cikkek megértése. | Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúlyozással történő olvasása. Értse meg a szlovén irodalmi szövegeket és a hazai dialektusban íródott újságcikkeket, könyveket, valamint tudja kiemelni azok lényegi elemeit. Magyarországi szlovén szerzők rövid műveinek megértése, a mondanivaló értelmezése. A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés. kifejtés. | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, tömörítése. Vélemények -ellenvélemények ütköztetésének megértése prózai szövegekben. Szlovéniai ifjúsági folyóiratok és a Porabje nemzetiségi lap gyermekrovatában megjelent cikkek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid szövegek helyes másolása és leírása tollbamondás után. Rendezett, olvasható írás az automatizmusok szintjén. Írás-olvasás elsajátítása szlovén nyelven, különös tekintettel azokra a betűkre, amelyek írásképe a magyar írásmódban eltér a szlovéntól. A szlovén helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása. A mondatok és a tulajdonnevek nagy kezdőbetűs írása. Mondatvégi és nem mondatvégi írásjelek. A szavak helyes elválasztása. | Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A szlovén helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása. Gyakorlatikommunikációs természetű szövegek alkotása: meghívó, értesítés, levél, beszámoló, életrajz. | Az 1. pontban felsorolt hétköznapi témakörökhöz kapcsolódó gondolatok megfogalmazása. Rövid fogalmazás, beszámoló, levél írása a szövegszerkesztési formák betartásával. Írásbeli beszámoló a házi olvasmányként megismert művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása írásban szótár segítségével. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, meghívó, értesítés, kérvény, fellebbezés, beszámoló, önéletrajz). Élménybeszámoló írása egy anyaországi és egy hazai szlovének által írt irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztika és helyesírási alapok ismerete és használata. Fordítás szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. |
Bővített nyelvoktató forma
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Szövegek megértése a következő témakörökben: az otthon és család, az iskolai élet, a szabadidő, szűkebb és tágabb környezetünk, közlekedés, ünnepek, az évszakok, munka és foglalkozások, a természet világa és az egészség, a szlovén nemzetiség élete és irodalma. Rövid, egyszerű üzenetek, bejelentések, | Szövegek megértése a következő témakörökbeniskola, foglalkozások, évszakok, közlekedés, egészség, család, hazánk Magyarország, anyanemzetünk Szlovénia, történetek a szlovén nemzetiség életéből és az anyaországi szlovén irodalomból (népköltészeti alkotások). | A hagyományos nyelvoktató 7-8. évfolyamánál felsorolt . témakörökkel kapcsolatos rádió- és TV-műsorok közléseinek, ismeretterjesztő- és játékfilmek tartalmának megértése. Szlovén irodalmi és Mura-vidéki ill. Rábavidéki nyelvjárási szövegek tartalmának, valamint irodalmi alkotások dramatizált előadásának figyelemmel | A legkülönbözőbb témakörök szóanyagát tartalmazó szövegek megértése, pl. utazás, ünnepek, szabadidő, környezetvédelem, barátság, szerelem, szlovén irodalom, művészetek, szlovének a világban, nemzetiségünk jövője, EU. A szöveg megértése után a saját állásfoglalás, vélemény kifejtése. Szlovén nyelvű irodalmi, színházi, és |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| gyakori szövegek lényegének megértése. | kísérése, a kulcsmozzanatok megértése, a megértett jelenetek, epizódok élvezete. | filmművészeti alkotások, előadások megértése, azok közléseinek, mondani valójának összegzése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Aktív bekapcsolódás a hétköznapi témákban folytatott begyakorolt dialógusokba rövid megnyilatkozásokkal, véleményalkotásokkal. Röviden be tudja mutatni családját, lakóhelyét, a szlovén közösséget. Szépirodalmi alkotások elemzése: a tartalomra vonatkozó kérdések segítségével (a cselekmény ideje és helyszíne, személyek). Különféle közlések alkotása kép, film, esemény kapcsán. Tudjon memoriterként 10-15 kiszámolót, mondókát, 8-10 rövid versikét. | Beszélgetés különböző partnerekkel, egyszerű fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Információk adása eseményekről, élményekről, tudjon mesélni, legyen képes a megfelelő szókincs használatával bemutatni szlovén közösséget. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása a közlési folyamat során. Memoriterként 5-6 vers, illetve 8-10 részlet (rövid tartalmi kivonat) az olvasmányok anyagából. Élménybeszámoló a megismert házi olvasmányok tartalmából. | Felkészülés nélkül folytatott beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. (Pl. különböző anyaországi nyelvi, fazekas, vagy más táborokban, ill. a testvériskolai találkozókon). Kapcsolatteremtés, vélemény kifejtése, élménybeszámoló, történetek elmesélése a megfelelő szókincs felhasználásával. Beszámoló szlovén kisebbségi eseményekről, kulturális, és sportprogramokról, valamint a szlovén nemzetiségi újságban (Porabje) aktuálisan megjelent cikkekről és a Slovenski utrinki televíziós adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 8-10 vers és Szlovénia tájegységeiként legalább 1 ének memorizálása, előadása. | Álláspont, vélemény kifejtése bármely témakörben a megfelelő nyelvi formák és szakkifejezések, szlovén frazeologizmusok felhasználásával. Referátumok elkészítése és igényes előadása. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegi elemeinek megragadása és visszaadása. Párbeszéd folytatása bármely témában szlovén anyanyelvű beszélgetőtárssal. Interjúkészítés magyarországi szlovén közéleti személyiségekkel (kisebbségi szervezetek vezetői, egyházi személyek, kulturális csoportok vezetői, ; tagjai). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szövegfeldolgozás során megismert szókincsanyagú szövegek gördülékeny, értő olvasása megfelelő intonációval, | Az első pontban megadott témakörök szövegeinek néma olvasással történő feldolgozása és megértése, különös | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, tömörítése. Vélemények - | Anyaországi és Rábavidéki szlovén irodalmi alkotások önálló olvasása a különféle műfajokban a szlovén irodalom kezdeteitől napjainkig. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| tartalmilag tagolt előadásmódban. Idegen szövegek néma és hangos olvasása és megértése. Pl. Porabje újság gyermekoldala, Ciciban, ill. egyéb anyaországbeli gyermekkiadványok, prospektusok. | tekintettel a szlovén nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúlyozással történő olvasása. | ellenvélemények ütköztetésének megértése prózai szövegekben. Szlovéniai ifjúsági folyóiratok és a Porabje nemzetiségi lap gyermekrovatában megjelent cikkek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. | Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. Nyelvjárások felismerése és megértése. Szlovén nyelven megjelenő sajtótermékek olvasása, az országismereti tudáshalmaz bővítése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Néhány mondatos fogalmazás olvasott történetekről, egy élményről, elképzelt eseményről. 8-10 soros egyszerű magánlevél írása a formai követelmények betartásával. A helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása a tanult szinten. | Rövid fogalmazás, beszámoló, levél írása a szövegszerkesztés formai követelményeinek betartásával. Írásbeli beszámoló a házi olvasmányként megismert művekből. A nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási szabályok alapos ismerete és alkalmazása a tanult szinten. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, meghívó, értesítés, kérvény, fellebbezés, beszámoló önéletrajz). Élménybeszámoló írása egy anyaországi és egy hazai szlovének által írt irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztika és helyesírási alapok ismerete és használata. Fordítás szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. | Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, jegyzetelés) ismerete és alkalmazása. Olvasott irodalmi, közismereti és szakszöveg adott szempont szerinti megfogalmazása. Referátum készítése szakirodalom felhasználásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztika, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármilyen témájú írás megalkotása. Idegen szöveg fordítása szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. |
2. Szlovén népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből: A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezései. A család egy napjának folyamata régen és ma. Rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi nyelvi megfelelői. Háziállatok, konyhakerti növények és nyelvjárási elnevezésük. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: A település jelentősebb épületei. Első kapcsolat a helyi képzőművészettel és a képzőművészeti alkotókkal. Látogatás a helyi fazekasmesternél. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása. A szülőfaluban ismeretes közmondások, időjóslások, nyelvtörök. Allatokról és természeti jelenségekről szóló, valamint egyes ünnepekhez kapcsolódó mondókák, dalok. Nyelvhasználat a családon | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: Élet a Rába-vidéken régen és ma (gazdaság, közoktatás, kulturális és társasági élet). A Rába-vidéki szlovén falvak, Szentgotthárd város (általános jellegzetességek, földrajzi fekvés, lakosság, kulturális nevezetességek). A szlovén Rába-vidék jelene és múltja. Kossics József és Pável Ágoston jelentősége (irodalmi és néprajzi munkásságuk, a kulturális örökség megőrzése). Betekintés a szlovén kisebbség életmódjába, szokásaiba, konyhaművészetébe, ruházkodásába a Pável Ágoston múzeum ill. a szlovének háza kiállításainak megtekintésével. Ismeretszerzés a hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. (Források: A "Porabje" újság és a "Slovenski utrinki" nemzetiségi televíziós adás heti műsorai.) A szerzett ismeretek tanórai megbeszélése, rendszerezése, bemutatása kiállításokon. Emberi magatartásformák | Ismeretek bővítése a szlovének történelméről: Városok kialakulása és fejlődése a szlovén etnikai területen. A Cillei grófok és jelentőségük. Szlovének a 15. és 16. században: parasztfelkelések, törökök támadásai. Reformáció a szlovén etnikai területen. Ellenreformáció és jelentősége a szlovéneknél. A kapitalizmus kialakulása. Szlovének az osztrák abszolutizmus korában. A felvilágosodás és a reformok. A vallási és más ünnepekhez kötődő szokások, hagyományok ismerete és bemutatása. (betlehemezés, lucázás, friskálás, májusfa állítás, búcsú, lakodalom, rönkhúzás). Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól: A helyi nyelvjárás legfontosabb morfológiai és szintaktikai jellemzői. A felsőszölnöki és az apátistvánfalvai nyelvjárás főbb ismertetőjegyei. A szlovén kisebbség lakóhelyein és a múzeumban gyűjtött adatok felhasználása iskolai | A szlovén és a magyar történelem kronológikus feldolgozása során a párhuzamok és eltérések tudatosítása. Az 1848-as forradalom a szlovéneknél. Az "Egyesített Szlovénia" programja. Harc a nemzetiségi jogokért és a felszabadulásért. Az első világháború és a szlovének. Békekonferencia és a Szerbek, Horvátok és a Szlovének Királyságának megalakulása. A II. világháború és a szlovének harca a felszabadulásért. A háború vége és a közös jugoszláv állam kikiáltása. Szlovénia és politikai, etnikai határai, szlovének Olaszországban, Ausztriában és Magyarországon. A nemzetek önállósodási törekvései. A szétesés okai. A szlovén önállóság kikiáltása. Háború Szlovéniáért. Az önálló Szlovénia földrajzi, kulturális jellegzetességei, a Rábavidékkel való kapcsolata. A Rába-vidéki szlovén kisebbség kultúrájának bemutatása, betekintés az életmód, szokások, konyhaművészet, népviselet, népi építészet témaköreibe saját tapasztalatokra építve. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| belül és kívül. A szlovén nyelv otthon és az iskolában. | és élethelyzetek megfigyelése: a szlovén népcsoport szokásainak, nyelvhasználati sajátosságainak megismerése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. A magyarországi szlovének iskolarendszerének megismerése. A kisebbségi szervezetek felépítése érdekképviselet helyi és országos szinten. | A régi parasztházak alaprajza. A lakóház és a melléképületek elrendezése a telken. A szoba hagyományos berendezése. Régi mezőgazdasági eszközök, azok elnevezése és használata. Az ünnepnapok ételei. Az ünnepi népviselet részei és azok nevei. A Rába-vidéki szlovén parasztcsaládok élet- és gondolkodásmódja, értékrendje régen. Névadási hagyományok a szülőfaluban, keresztnevek és háznevek. A helyi (magyarországi) szlovén egyesületek és kultúrcsoportok tevékenysége. Szlovének és más etnikai csoportok együttélése a lakóhelyen. Az önkormányzatok jogosítványai és tevékenysége. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a szlovén kisebbség szimbólumait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti legfontosabb különbségek felismerése. Az emberek különbözőségének tudatosítása (elsősorban a nyelv és a szokásrendszer tekintetében), valamint felkészülés e különbségek akceptálására. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A népköltészeti alkotások szépségének és a hagyományápolás fontosságának megértése. A szűkebb lakóhely és a környező települések nyelvjárásainak összevetése egymással, valamint a szlovén irodalmi szókinccsel. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban. Az anyanemzet és a Rábavidék szokásai közötti különbségek és hasonlóságok, azonosságok feltérképezése. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv közötti legfontosabb hangtani és lexikai különbségek megállapítása. Beszélgetés a magyar jövevényszavak átvételének szükségességéről, okairól. Természetszerű és szükségszerű kölcsönhatások felismerése a népi táplálkozásban. Felkészítés más kultúrák iránti aktív érdeklődésre és azok másságának elfogadására. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. (Kossics József és Pável Ágoston életművének elemzése.) | A kisebbség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő történelmi, politikai, eseményeinek elemzése. Kapcsolódási pontok keresése a kisebbség és az anyanemzet kapcsolatában, az eltérő nyelvi, történelmi fejlődési irány okainak feltárása, elemzése. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség múltbeli és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. A tárgyalt szokások összehasonlítása magyar megfelelőikkel. A kisebbségek szerepe a nemzetközi kapcsolatokban és ennek tudatosítása. A falu nyelvjárása és az irodalmi nyelv közötti legszembetűnőbb eltérések felismerése magnófelvételek alapján. A Magyarországon élő kisebbségek jogainak ismerete, a Magyarszlovén bilaterális kisebbségvédelmi egyezmény jelentőségének, megvalósulásának elemzése. Az szlovén identitástudat kialakítása. | Kérdések önálló megfogalmazása a szlovénség sorsfordulóival, az anyanemzet és a határon túli szlovénekkel kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés különböző, a szlovénség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről (pl. vendkérdés). Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a kisebbségünket érintő eseményről, jelenségekről, ismert szlovén kisebbségi személyekről. Az 1993-as kisebbségi törvény és módosításainak ismerete, az abban foglalt jogok és kötelezettségek értelmezése, naprakész alkalmazása. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A Rába-vidéki szlovénség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben (vasfüggöny-híd). Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. A szlovén kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés a Rába-vidéki szlovén kisebbség nyelvét jól beszélő, középkorú és idősebb tagjaival múltbéli személyes életükkel kapcsolatos élményeikről, ill. az egész nemzetiség szempontjából sorsfordító eseményekről. Kérdésfeltevés a gyűjtőmunka során, ill. saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének meghallgatása. Szóbeli beszámoló a gyűjtőmunkával szerzett tapasztalatokról, ismeretekről. Rajzok, modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Népszokások, gyermekjátékok, [ mondókák, dal- és mozgásanyagának bemutatása iskolai és falusi rendezvényeken. | Beszélgetés és vita a szlovén kisebbséget érintő témákról: a tananyaghoz kapcsolódó témákban, múzeumlátogatások tapasztalatainak összegzésekor, valamint a szlovén kisebbségi médiumokból nyert informácók megvitatása kapcsán. Saját vélemény rövid, érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról az iskolai újságba vagy a "Porabje" újság gyermekrovatába. Rajz készítése kisebbségi témáról. A szlovén kisebbség életéből vett körjátékok, néptáncok, rövid irodalmi és nyelvjárásban íródott jelenetek előadása iskolai és falusi rendezvények | Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő kulturális, történelmi témában emlékezetből élőszóban. Önálló vélemény alkotása vitás kérdésekben, vélemények ütköztetése, érvelés a szlovén kisebbséggel kapcsolatos helyi vitákban (pl. szlovén-vend polémia). A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása. Szóbeli beszámoló a tanórákon saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. Hazai és anyaországi szlovén népdalok, néptáncok megismerése, bemutatása falusi rendezvényeken, hazai és külföldi fellépéseken. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a hazai szlovén irodalomból és publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján azok témaválasztásáról, objektivitásáról. Tudósítás a szlovén diaszpóra kulturális és politikai eseményeiről. Interjú készítése művészekkel, politikusokkal aktuális kérdésekről. Szokások dramatizált előadása iskolai és és szlovén kultúra napi rendezvényeken. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. |
Slovenski narodnostni pouk
1. Slovenski jezik in knjiľevnost
(za tradicionalno in raząirjeno obliko jezikovnega pouka)
Tradicionalna oblika jezikovnega pouka
Razvojne naloge
1. Govorno razumevanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Slušno razumevanje: preproste izjave, temeljna vprašanja, odgovori in reagiranje nanje v naslednjih tematskih sklopih: o sebi, naš dom, družina, šolsko življenje, poklici, prosti čas, naše ožje in širše okolje, prometna sredstva, prazniki, naše telo, zdravje, svet narave. | Slušno razumevanje: preproste izjave, osnovna vprašanja, odgovori in reagiranje nanje v naslednjih tematskih sklopih: šola, poklici, letni časi, promet, zdravje, družina, naša domovina Madžarska, matična domovina Slovenija, zgodbe iz življenja slovenske narodnosti in slovenske književnosti (ljudsko pesništvo). | Govorno razumevanje pri redno uporabljanih tematskih sklopih: družina, izobraževanje, izbira poklica, prosti čas, šport, potovanje, spoznavanje slovenstva, pomembni književniki v matični domovini in njihova pomembnejša dela, književnost porabske slovenske narodnosti. Slušno razumevanje sorazmemo počasi in jedmato posredovanih informacij, po kratkem razmišljanju reagiranje nanje. | Razumevanje vsebin radijskih in televizijskih oddaj ter poljudno-znanstvenih in igranih filmov v zvezi s temami, ki so omenjene pri 7. in 8. razredu. Razumevanje slovenskih literarnih besedil, prekmurskih in porabskih narečnih besedil. Opazovanje dramskih predstav v knjižnem jeziku, doumevanje njihovih ključnih momentov, uživanje ob raznih prizorih. |
2. Govorno izraľanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Izoblikovanje preprostih izjav, vprašanj, želj in prošenj. Pravilen izgovor samoglasnikov, poudarjanje razlik med slovenskimi in madžarskimi samoglasniki v besedi. Pridobivanje, razširjanje in utrjevanje osnovnega besednega zaklada v slovenskem knjižnem jeziku; poudarjanje razlik in enakosti med narečnimi in knjižnimi besedami; uzaveščanje razlik med madžarskim in slovenskim | Učenec naj se vključuje s prostimi stavki v dvogovore, pripovedovanje o lastnih doživetjih. Razširjanje in utrjevanje besednega zaklada v slovenskem jeziku, poudarjanje razlik in enakosti med narečnimi in knjižnimi besedami. Učenec naj zna sestaviti kratko (6-8 stavkov) smiselno besedilo o sliki, filmu, dogodku ali določenem predmetu. Praematično nai snoznava | Razgovor z različnimi partnerji z enostavnimi izrazi o tematskih sklopih, podanih v 1. točki. Učenec naj zna s prostimi stavki poročati o lastnih doživetjih in izkušnjah (o izletu v matični domovini, o srečanju s partnersko šolo, o domačih slovenskih narodnostnih prireditvah). Pridobivanje informacij s spraševanjem in natančno izražanje raznih želj. Naj zna na kratko informirati o porabskih Slovencih liudi s | Pogovor in diskusija brez priprave o vsakdanjih temah z vrstniki in partnerji, kijimje slovenščina materinščina (npr.: o različnih jezikovnih, lončarskih ali drugih taborih v matični državi ali o srečanju s partnersko šolo). Kontaktiranje, izražanje mnenja, poročanje o doživetjih, pripovedovanje zgodb z uporabo ustreznega besednega zaklada. Poročanje o različnih slovenskih manišinskih |
| 1-4.razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| jezikom. Točno obvladanje in raba oblik pozdravljanja, poslavljanja in predstavljanja. Aktivno sodelovanje pri raznih didaktičnih jezikovnih igrah. Učenec naj zna sestaviti kratko (4-5 stavkov) smiselno besedilo o sliki ali določenem predmetu. Naj zna na pamet 8-10 izštevank in 5-6 pesmic. | različne sporočilne vloge jezika (spraševanje, zanikanje, prošnja, želja, ukaz). Aktivno naj sodeluje pri raznih didaktičnih jezikovnih igrah. Naj zna na pamet 8-10 izštevank in 5-6 pesmic. | slovensko materinščino. Med sporočanjem naj pazi na pravilno izgovorjavo in zavestno naglaševanje. Naj zna na pamet 5-6 pesmi in 8-10 odlomkov (kratka vsebina) iz beril. | dogodkih, kultumih in športnih programih, oziroma o aktualnih novicah v slovenskem časopisu Porabje ter v televizijski oddaji Slovenski utrinki. Ustno prevajanje vsakdanjih pogovorov. Naj zna na pamet 8-10 pesmi ali odlomkov iz beril ter naj zna zapeti po eno slovensko pesem vsake slovenske pokrajine. |
3. Bralno razumesvanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Glasno branje v ustreznem ritmu, s pravilno izgovorjavo in intonacijo. Iskanje informacij v enostavnih tekstih (reklama, napis, katalog) in podajanje povratnih informacij o prebranem besedilu. Obravnava kratkih besedil s tihim in glasnim branjem iz osnovnih tematskih sklopov in iz življenja slovenske narodnpsti. | Obdelava tekstov v zvezi s pod 1. točko navedenimi temami, s posebnim poudarkom na interpretaciji zgodb, ki prikazujejo način življenja slovenske narodnosti. Razumevanje člankov, ki so objavljeni v mladinskih revijah v Sloveniji in v otroškem kotičku slovenskega narodnostnega časopisa Porabje. | Tekoče branje znanega in neznanega besedila s pravilnim naglaševanjem. Učenec naj razume slovenska literama besedila, časopisne članke in knjige, ki so nastale v domačem narečju, naj zna poiskati v njih bistvene prvine. Razumevanje kratkih del slovenskih avtorjev na Madžarskem, interpretacija njihovih napisanih misli. Smiselna predstavitev naučenega ali prebranega besedila : strnitev vsebine, pojasnjevanje. | Učenec naj zna strniti vsebino prebranih strokovnih tekstov in kratkih literarnih besedil. Doumevanje soočanja mnenj in protivnih mnenj v proznih besedilih. Razumevanje člankov, ki so objavljeni v mladinskih revijah v Sloveniji in na otroški strani slovenskega narodnostnega časopisa Porabje. Samostojno interpretiranje kratkih leposlovnih del, prepoznavanje v njih skritih umetnostnih in moralnih vrednot. |
4. Pisno izraľanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Učenec naj zna pravilno zapisati osnovne besede temeljnega besedišča. Pravilno pisanje stavkov in kratkih tekstov po nareku. Urejeno in čitljivo pisanje z avtomatieno tehniko pisanja. Opismenjevanje v | Tvorba različnih sporočil ob sliki, opis dogodka v pisni obliki. Izpolnjevanje preprostih obrazcev. Obvladanje pravil slovenskega pravopisa. Tvorba besedil praktičnosporazumevalne narave: vabilo, obvestilo, | Izoblikovanje misli o vsakdanjih temah, ki so naštete pod 1. točko. Pisanje kratkih spisov, poročil in pisem z upoštevanjem oblik tvorbe besedil. Pisno sporočanje iz domačega branja. Temeljito znanje in | Razvijanje metodike pisanja besedil praktičnosporazumevalne narave (uradno pismo, vabilo, obvestilo, prošnja, pritožba, poročilo, življenjepis). Pisanje doživljajskega spisa o vsebini in bistvu ene domače slovenske |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| slovenskem jeziku; posebno pozornost posvetiti črkam, katerih grafični znak se v madžarski pisavi razlikuje od slovenskega. Obvladanje pravil slovenskega pravopisa. Velika začetnica na začetku povedi ter pri lastnih imenih. Ločila - končna in nekončna. Pravilno deljenje besed. | pismo, poročilo, življenjepis. | pravilna raba pravopisa in jezikovne pravilnosti/stilistike. Prevajanje enostavnih besedil v pisni obliki s pomočjo slovarja. | umetnine in o eni knjigi, ki je izšla v matični državi. Obvladanje in raba temeljnih slovničnih, stilističnih in pravopisnih pravil. Prevajanje iz slovenščine v madžarščino in obratno s slovarjem. |
Raząirjena oblika jezikovnega pouka
1. Govorno razumevanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Razumevanje besedil v naslednjih tematskih sklopih: dom in družina, šolsko življenje, prosti čas, naše ožje in širše okolje, promet, prazniki, letni časi, delo in poklici, svet narave, zdravje, življenje in književnost porabske slovenske narodnosti. Razumevanje kratkih, endstavnih poročil, izjav, doumevanje bistvenega sporočila pogosto slišanih besedil. | Razumevanje besedil v naslednjih tematskih sklopih: šola, poklici, letni časi, promet, zdravje, družina, naša domovina Madžarska, matična domovina Slovenija, zgodbe iz življenja slovenske narodnosti in iz slovenske književnosti (ljudsko pesništvo). | Razumevanje vsebin radijskih in televizijskih oddaj ter poljudno-znanstvenih in igranih filmov v tematskih sklopih, ki so omenjeni pri tradicionalni obliki pouka v 7. in 8. razredu. Razumevanje slovenskih literarnih besedil, prekmurskih in porabskih narečnih besedil. Opazovanje dramskih predstav v knjižnem jeziku, doumevanje njihovih ključnih momentov, uživanje ob raznih prizorih. | Razumevanje raznovrstnih besedil, ki vsebujejo besedišče naslednjih tem: potovanje, prazniki, prosti čas, varstvo okolja, prijateljstvo, ljubezen, slovenska književnost, umetnost, Slovenci po svetu, bodočnost naše narodnosti, Evropska unija. Po razumevanju besedil |. izražanje lastnega stališča, mnenja. Razumevanje slovenskih literarnih, gledaliških in filmskih umetnin, doumevanje raznih predstav ter povzemanje njihovih sporočil. |
2. Govorno izraľanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Učenec naj se s prostimi stavki aktivno vključuje v dvogovore, ki vsebujejo že znane besedne zveze, izraze in stavčne strukture, naj izrazi svoje mnenje. Naj na kratko predstavi | Razgovor z različnimi partnerji z enostavnimi izrazi o v 1. točki naštetih tematskih sklopih. Podajanje informacij o raznih dogodkih, doživetjih. | Pogovor in diskusija brez priprave o vsakdanjih temah z vrstniki in partnerji, ki jimje slovenščina materinščina (npr.: o različnih jezikovnih, lončarskih ali | Izražanje stališča, mnenja o katerikoli temi z uporabo ustreznih jezikovnih oblik in strokovnih ter frazeoloških izrazov. Temeljita priprava in |
| 1-4.razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| svojo družino, rojstni kraj in slovensko skupnost v Porabju. Obravnava umetnostnih besedil s pomočjo vprašanj o vsebini (dogajalni čas in prostor, osebe). Tvorba različnih sporočil o sliki, filmu, dogodku. Naj zna na pamet 10-15 izštevank, pregovorov in 8-10 krajših pesmic. | Učenec naj bo sposoben z uporabo ustreznega besednega zaklada predstaviti slovensko narodnostno skupnost. Med govorjenjem naj pazi na pravilni stavčni poudarek in pravilni besedni naglas. Naj zna na pamet 5-6 pesmi i"n 8-10 odlomkov (kratka vsebina) iz beril. Poročilo o vsebini prebranega domačega branja. | drugih taborih v matični državi ali o srečanju s partnersko šolo). Kontaktiranje, izražanje mnenja, poročanje o doživetjih, pripovedovanje zgodb z uporabo ustreznega besednega zaklada. Poročanje o različnih slovenskih manjšinskih dogodkih, kulturnih in športnih programih, oziroma o aktualnih novicah v slovenskem časopisu Porabje ter v televizijski oddaji Slovenski utrinki. Ustno prevajanje vsakdanjih pogovorov. Naj zna na pamet 8-10 pesmi ali odlomkov iz beril ter naj zna zapeti po eno slovensko pesem vsake slovenske pokrajine. | zahtevno predvajanje referata. Sporočanje o bistvenih elementih leposlovnih in poljudnoznanstvenih besedil. Dialog o katerikoli temi s partnerjem, ki mu je slovenski jezik materinščina. Intervjuvanje znanih osebnosti (vodij in članov manjšinskih organizacij in kulturnih skupin, cerkvenih osebnosti). Ustno prevajanje v vsakdanjih govornih položajih. |
3. Bralno razumevanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Vsebinsko razčlenjena predstavitev že obravnavanih besedil, njihovo tekoče in smiselno branje z ustrezno stavčno intonacijo. Tiho in glasno branje ter razumevanje neznanih tekstov, npr. otroška stran časopisa Porabje, Ciciban in druge otroške revije, prospekti iz matične domovine. | Obdelava besedil, ki so povezana s temami, omenjenimi pod 1. točko, s posebnim poudarkom na interpretaciji zgodb, ki prikazujejo način življenja slovenske narodnosti. Tekoče branje znanega in neznanega besedila s pravilnim naglaševanjem in stavčno intonacijo. | Povzetek in strnitev vsebine prebranih strokovnih in kratkih literarnih besedil. Razumevanje konfrontacije, soočanja mnenj in protivnih mnenj v proznih besedilih. Razumevanje člankov, ki so objavljeni v mladinskih revijah v Sloveniji in v otroškem kotičku slovenskega narodnostnega čašopisa Porabje. Samostojna interpretacija prebranih kratkih leposlovnih del, prepoznavanje v njih skritih umetnostnih in moralnih vrednot. | Samostojno branje raznovrstnih slovenskih literarnih del iz matične države in Porabja od začetka slovenske književnosti do danes. Samostojna interpretacija prebranih kratkih leposlovnih del, prepoznavanje v njih skritih umetnostnih in moralnih vrednot. Prepoznavanje in razumevanje različnih dialektov. Branje tiska v slovenskem jeziku, razširitev znanj o spoznavanju slovenstva. |
4. Pisno izraľanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Učenec naj zna sestaviti kratek spis o prebranih zgodbah ali dogodkih, o lastnem resničnem ali domišljenem doživetju. Pisanje preprostega, 8-10 vrstičnega osebnega pisma z upoštevanjem formalnih predpisov. Znanje in pravilna raba pravopisnih pravil na usvojeni ravni. | Pisanje kratkih spisov, poročil in pisem z upoštevanjem formalnih predpisov in pravil pri sestavljanju le-teh. Pisno sporočanje o prebranem domačem branju. Obvladanje in raba temeljnih slovničnih, stilističnih in pfavopisnih pravil ter njihova raba na usvojeni ravni. | Razvijanje metodike pisanja besedil praktičnosporazumevalne narave (uradno pismo, vabilo, obvestilo, prošnja, pritožba, poročilo, življenjepis). Pisanje doživljajskega spisa o vsebini in bistvu neke domače porabske slovenske knjige in o knjigi, ki je izšla v matični državi. Obvladanje in raba temeljnih slovničnih, stilističnih in pravopisnih pravil. Prevajanje iz slovenščine v madžarščino in obratno s slovarjem. | Učenec naj obvlada in uporablja razne tehnike pisanja (povzetek, urejanje, strnitev, zapisovanje). Oblikovanje prebranega literamega, poljudnega ali strokovnega besedila z določenega vidika. Priprava referata z uporabo strokovne literature. Učenec naj zna sestaviti besedila o katerikoli temi z zanesljivo uporabo usvojenih slovničnih, stilističnih in pravopisnih znanj. Prevajanje neznanega besedila iz slovenščine v madžarščino in obratno s slovariem. |
2. Spoznavanja slovenstva
(Za vse izobraľevalne oblike)
Naloge za razvijanje sposobnosti
1. Pridobivanje znanja, učenje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Pridobivanje znanja iz osebnih pogovorov: Poklici, s katerimi so se ukvarjali v okviru družine v preteklosti in sedanjosti ter njihovo narečno poimenovanje. Potek enega dneva v družini v preteklosti in danes. Stara poimenovanja sorodstvenih odnosov in njihovi ustrezniki v knjižnemjeziku. Domače živali, kultume rastline in njihovo narečno poimenovanje. | Pridobivanje znanja iz osebnih pogovorov in z direktnim opazovanjem predmetov, zgradb in slik: Življenje v Porabju nekoč in danes (gospodarstvo, izobraževanje, kultumo in družabno življenje). Porabske vasi, v katerih živijo Slovenci, mesto Monošter (splošne značilnosti, lega, prebivalstvo, kulturne znamenitosti). Slovensko Porabje v sedanjosti in preteklosti. Pomen Jožefa Košiča in Avgusta Pavla (literamo in | Razširitev znanja iz zgodovine Slovencev: Nastanek in razvoj mest na slovenskem etničnem ozemlju. Celjski grofje in njihov pomen. Slovenci v 15. in 16. stoletju: kmečki upori, turški vpadi. Reformacija (protestantizem) na Slovenskem. Protireformacija in njen pomen za Slovence. Nastajanje kapitalizma. Slovenci v avstrijski absolutistični državi; | Vzporedna obdelava slovenske in madžarske zgodovine v časovnem zaporedju z uzaveščanjem podobnosti in razlik. Revolucionarno leto 1848 pri Slovencih. Program "Zedinjena Slovenija". Boj za narodnostn^ pravice in osvoboditev. Rrepitev narodne zavesti. Prva svetovna vojna in Slovenci. Mirovna konferenca in nastanek Kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev. II. svetovna vojna in boj |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Pridobivanje znanj z direktnim opazovanjem predmetov, zgradb in slik: Pomembnejše stavbe naselja. Prvi stiki z domačo likovno umetnostjo in likovnimi ustvarjalci. Obisk pri domačem lončarju. Opazovanje oblik človeškega vedenja in raznih življenjskih položajev: Način življenja slovenske manjšine in etnična pripadnost družine ter prebivalstva rojstne vasi. | etnološko delo, ohranjanje kultume dediščine). Vpogled v način življenja Slovencev na Madžarskem, spoznavanje njihovih običajev, kulinarike in narodne noše. Obisk muzeja Avgusta Pavla in razstave v slovenski hiši. Pridobivanje informacij iz medijevjavnega obveščanja in iz prebranih besedilih ali ogledanih filmov. (Viri: časopis Porabje, Radio Monošter in slovenska narodnostna televizijska oddaja "Slovenski utrinki".) | razsvetljenske reforme in njihov pomen. Poznavanje in predstavitev tradicij in običajev, ki so povezani z verskimi in drugimi prazniki. (betlehemeške, licija, friškanje, postavljanje mlaja, proščenje, poroka, borovo gostuvanje). Zbiranje podatkov in informacij 0 preteklem in današnjem življenju in o jezikovnem sistemu slovenske manjšine. | Slovencev za osvoboditev. Konec vojne in proglasitev skupne jugoslovanske države. Slovenija in njene politične ter etnične meje. Slovenci v Italiji, Avstriji ter na Madžarskem. Težnje narodov po osamosvojitvi. Vzroki razpada Jugoslavije. Razglasitev slovenske samostojnosti. Vojna za Slovenijo. Geografske, politične, kulturne značilnosti samostojne, neodvisne države Slovenije, njene povezave s Porabjem. |
| V rojstni vasi znani pregovori, vedeževanja o vremenu, besedne igre, izštevanke. Učenje slovenskih otroških , pesmi o živalih, praznikih, posameznih letnih časih. Raba jezika v družini in zunaj nje. Slovenski jezik doma in v šoli. | V okviru šolske ure pogovor in sistematično urejanje zbranih novosti, organiziranje šolske ali vaške razstave iz zbranega materiala. Opazovanje oblik človeškega vedenja in raznih življenjskih položajev: spoznavanje slovenskih narodnostnih običajev in značilnih lastnosti ter posebnosti narečnega govora. Raba osvojene snovi pri novih nalogah: načrtovanje in izpeljava novih projektov, ki so povezani s svojevrstnim načinom slovenskega življenja v družini in narodnostni skupnosti. | Najpomembnejše morfološke in sintaktične značilnosti krajevnega narečja. Glavne posebnosti gornjeseniškega in , števanovskega govora. Uporaba zbranih podatkov pri šolskih projektih, pri načrtovanju in sestavljanju raznih predstav in razstav. Spoznavanje šolskega sistema porabskih Slovencev. Struktura manjšinskih organizacij Slovencev na Madžarskem, njihova vloga pri zastopanju narodnostnih interesov na lokalni in državni ravni. | Predstavitev kulture porabskih Slovencev na podlagi lastnih izkušenj in vpogled v njihov način življenja, spoznavanje njihovih šeg, kulinarike, narodne noše in arhitekture. Tloris starih kmečkih hiš. Razporeditev stanovanjske hiše in gospodarskega poslopja na stavbnem zemljišču. Običajna oprema sobe. Staro kmetijsko orodje, njihovo poimenovanje in njihova raba. Prazničnejedi. Deli praznične narodne noše in njihova poimenovanja. Način življenja in mišljenja nekdanjih porabskih slovenskih kmečkih drtižin. Običaji ob imenovanju v rojstni vasi; krstna imena in hišna imena. Dejavnost lokalnih slovenskih društev in kulturnih skupin na Madžarskem. Sožitje Slovencev in drugih etničnih skupin v rojstnem kraju. Pristojnosti manjšinskih |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| samouprav in njihova dejavnost. Zbiranje informacij za določeno temo ali projekt v knjižnici, muzeju in na intemetu. Samostojna sistematizacija, interpretacija in predstavitev zbranih informacij. Učenec naj zna razložiti pomen simbolov slovenske manjšine. Raba usvojene snovi pri novih nalogah. |
2. Kritično razmiąljanje
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| Samostojno oblikovanje vprašanj v zvezi z obravnavano tematiko. Prepoznanje najpomembnejših razlik med prejšnjim in sedanjim načinom življenja. Uzaveščanje drugačnosti, različnosti ljudi (zlasti glede jezika in navad) in priprava učencev na sprejemanje drugačnosti. Pripovedovanje o vsakdanjih življenjskih položajih, dramatizacija situacij iz drugačnega zomega kota nastopajočih. Spoznavanje lepot ljudskega slovstva in razumevanje pomembnosti ohranjanja običajev. Primerjava ožjega vaškega narečja z drugimi dialekti iz okoliških vaseh ter z besediščem knjižnegajezika. | Samostojno oblikovanje vprašanj v zvezi z obravnavano tematiko. Spoznavanje pomembnejših ljudskih običajev porabskih Slovencev in najpomembnejše kulturno izročilo Slovenije. Učenci naj spoznajo podobnosti in razlike med običaji. Določanje najpomembnejših glasoslovnih in besedoslovnih razlik med domačim narečjem in knjižnim jezikom. Utemeljevanje vzrokov prevzemanja madžarskih besed. Prepoznanje naravnih in potrebnih medsebojnih vplivov v ljudski prehrani. Učenci naj si oblikujejo pozitiven odnos, aktivno zanimanje do različnih kultur, navad in običajev ter spoštujejo svoj narod in naj akceptirajo drugaenost. Znameniti ljudje, zgodovinske osebnosti in njihova dejavnost za | Analiza pomembnih zgodovinskih, kulturnih in političnih dogodkov v življenju matičnega naroda in manjšine. Iskanje skupnih točk v stikih z matico, ugotovitev in analiza vzrokov drugačnega zgodovinskega in jezikovnega razvoja. Izoblikovanje samostojnega lastnega mnenja in postavljanje vprašanj o usodi manjšine v preteklosti in danes. Primerjava obravnavanih običajev z madžarskimi običaji. Razumevanje vloge manjšin na področju mednarodnih odnosov. Prepoznanje najbolj opaznih razlik med vaškim narečjem in knjižnim jezikom po magnetofonskem posnetku. Poznanje pravic na Madžarskem živečih narodnosti, pomembnost dvostranskega sporazuma med Slovenijo in Madžarsko, analiza | Samostojno postavljanje vprašanj o usodi slovenstva, matičnem narodu in zamejskih Slovencih. Izoblikovanje lastnega stališča, prepričljivo argumentiranje o pomembnih vidikih in dogodkih v življenju Slovencev (npr. vendsko vprašanje). Primerjalna analiza leposlovnih, publicističnih in narodnostno-političnih del, njihova kritična obdelava. Analiza besedil, filmov itd. z vidika zgodovinske verodostojnosti. Analiza obnašanja slovenskih manjšinskih družbenih skupin in ustanov. Izoblikovanje in izražanje lastnega mnenja o usodi manjšine in znanih slovenskih osebnostih. Spoznavanje sprememb v zakonu o manjšinah, ki je bil sprejetl. 1993. Interpretacija pravic in dolžnosti, uveljavljanje pravic narodnosti v |
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred |
| oblikovanje in krepitev narodnostne skupnosti. Opis vsakdanjih in znamenitih ljudi. (Analiza življenjskega dela Jožefa Košiča in Avgusta Pavla.) | uresničevanja bilateralnih pogodb. [zoblikovanje slovenske identitete. | vsakdanjem življenju, Vrednotenje sistema zagotavljanja manjšinskih in človekovih pravic na Madžarskem. Kritično prikazovanje mednarodnih stikov porabskifi Slovencev v preteklosti in danes (železna zavesa - most). Primerjava mednarodnih povezav iz strukturnega in funkcionalnega zomega kota. Načrtovanje bodočnosti manjšine. Spoznavanje in predstavitev zamejskih Slovencev, ugotavljane podobnosti in razlik med zamejci. |
3. Komunikacija
| 1-4. razred | 5-6. razred | 7-8. razred | 9-12. razred | |
| Pogovor s starejšimi predstavniki slovenske narodnosti na Madžarskem, ki dobro govorijo jezik slovenske manjšine, o njihovih osebnih doživetjih, o (za porabske Slovence) usodnih dogodkih v preteklosti. Pravilno postavljanje vprašanj med zbiranjem informacij injedmato izražanje lastnega mnenja. Strpno poslušanje mnenja sogovornikov. Ustno poročilo o zbranem gradivu, pridobljenih izkušnjah. Priprava risb, modelov, maket in kopij predmetov. ! Priprava nekaj rokodelskih izdelkov s tradicionalno tehniko. Predstavitev narodnih šeg, otroških iger, | Pogovor in debata o temah, ki se tičejo slovenske manjšine: o temah, ki so povezane z učno snovjo, povzetek izkušenj po ogledu muzeja, debatiranje o informacijah, ki so jih učenci slišali ali videli v medijih. Kratko in jedrnato izražanje lastnega mnenja. Strpno poslušanje in upoštevanje mnenja drugih. Ustno poročanje učencev o lastnih izkušnjah, o znanju, ki so ga pridobili s samostojnim zbiranjem in raziskovalnim delom. Pisanje spisov in člankov z manjšinsko tematiko za šolsko glasilo ali v otroško rubriko časopisa Porabje. Risanje na slovensko manjšinsko temo. Predstavitev otroških iger, narodnih plesov, kratkih | Pripovedovanje o manjšinskih kulturnih in zgodovinskih dogodkih po spominu. Ustvarjanje lastne sodbe o spornih vprašanjih, soočanje protivnih mneiij, utemeljevanje lastnih stališč v polemiki o spornih lokalnih situacijah (npr. vendsko vprašanje). Naštevanje predpisov zakona o manjšinah, ki se nanašajo na mladino. Ustno poročanje učencev pri učnih urah o lastnih izkušnjah, o znanju, ki so ga pridobili s samostojnim zbiranjem in raziskovalnim delom. Pisanje spisov in člankov z manjšinsko tematiko. Dramatizacija dogodkov, pojavov in zgodb iz narodnostnega življenja z gibanjem. Učenje različnih ljudskih pesmi in plesov iz matične | Pogovor in debata o slovenski manjšinski politiki in o človekovih pravicah. Razčiščenje spornih mnenj v debati, bogatenje in razvijanje lastnega stališča z upoštevanjem mnenja drugih, vaje za tolerantnost. Poročanje o porabski slovenski literaturi in publicistiki, na podlagi radijskih oddaj, televizijskih programov in časopisnih novic, poročanje o izbiri tematike in objektivnosti javnega obveščanja. Informiranje o kultumo-političnih dogodkih slovenske diaspore. Intervjuvanje znanih politikov, umetnikov o aktualnih vprašanjih. Dramatizirana predstavitev slovenskih običajev na različnih | |
| izštevank in plesov na različnih šolskih in vaških prireditvah. | prizorov napisanih v knjižni slovenščini ali v narečju v okviru različnih šolskih in vaških prireditev. | domovine in iz domačega okolja ter izvajanje le-teh na vaških prireditvah ter na nastopih v tujini. | šolskih prireditvah in ob slovenskem kulturnem prazniku. Priprava razstave iz samostojno zbranih slik ali fotografij, razlag pod skupinske slike. | |