33/1997. (XI. 5.) PM rendelet

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet módosításáról

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló, többször módosított 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredmény-elszámolásának rendjéről szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók és - a Kártalanítási Számlára vonatkozóan - a Kártalanítási Számlát kezelő szervezet (a továbbiakban: kezelő szervezet) kötelesek a tárgyév üzletági eredményéről az e rendelet 1. számú melléklete alapján elszámolást készíteni a tárgyévet követő év május 31. napjáig.

(2) A biztosítóknak és a kezelő szervezetnek az eredményelszámolást a hozzá tartozó függelékekkel együtt az (1) bekezdésben meghatározott határidőig az Állami Biztosításfelügyelethez (a továbbiakban: Felügyelet) kell benyújtani. Az eredményelszámoláshoz a biztosítónak csatolni kell a 2. § (2) bekezdése szerinti adategyezőségre vonatkozó nyilatkozatot is.

(3) A Felügyelet a biztosítók és a kezelő szervezet által megküldött üzletági eredményelszámolást az adategyezőségre vonatkozó nyilatkozattal együtt a Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság (a továbbiakban: GFB) elé terjeszti. A GFB az üzletági eredményelszámolásra észrevételeket tehet.

(4) Ha a biztosító az eredményelszámolása alapján díjvisszatérítésre kötelezett, akkor az eredményelszámolás mellé be kell adnia a díjvisszatérítés módjára vonatkozó javaslatát is.

(5) A Felügyelet - a GFB észrevételeinek figyelembevételével - minden év augusztus 15-éig dönt az egyes biztosítók és a Kártalanítási Számla eredményelszámolásának elfogadásáról. Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla eredményelszámolása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, határidő kitűzésével felszólítja a biztosítót, illetve a kezelő szervezetet az eredményelszámolás átdolgozására. Döntéséről a Felügyelet tájékoztatja a GFB tagjait.

(6) Ha a Felügyelet valamely biztosító vagy a Kártalanítási Számla eredményelszámolását nem fogadta el, és a biztosító vagy a kezelő szervezet a megszabott határidőig nem tett eleget az eredményelszámolás átdolgozására vonatkozó felszólításnak, illetve az ismételten benyújtott eredményelszámolást sem fogadta el a Felügyelet, a biztosítók érdekképviseleti szerve az elfogadott eredményelszámolások alapján készíti el a következő évre érvényes alapdíjak kalkulációját."

2. § Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eredményelszámolás alapját képező adatokat a biztosítónak és a kezelő szervezetnek 5 évig meg kell őriznie."

3. § Az R. a következő 3. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 3-5. § számozása 4-6. §-ra módosul:

"3. § (1) A biztosítók érdekképviseleti szerve az általa e rendelet 2. számú melléklete alapján elkészített díjkalkulációt a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jéig köteles a Felügyelethez benyújtani.

(2) A Felügyelet a hozzá beérkezett díjkalkulációt 2 munkanapon belül a GFB elé terjeszti, amely a kalkulációra vonatkozóan szeptember 30-áig észrevételeket tehet.

(3) A Felügyelet a benyújtott díjkalkuláció, a GFB észrevételei és a rendelkezésre álló egyéb adatok mérlegelése után tesz javaslatot a pénzügyminiszternek a következő időszakra vonatkozó alapdíjak megállapítására.

(4) A pénzügyminiszter a tárgyévet megelőző év október 20-án a Magyar Közlönyben rendelet formájában közzéteszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapdíjait, valamint az alapdíjtól való eltérés lehetséges szempontjait.

(5) A biztosítók a közzétett alapdíjak alapján - a jogszabályban meghatározott eltérési korlátokat figyelembe véve - október 30-áig elkészítik és a Felügyelethez eljuttatják egyedileg kialakított díjkalkulációjukat.

(6) A Felügyelet november 14-éig dönt a biztosítók egyedi díjkalkulációinak elfogadásáról. Ha a Felügyelet valamely biztosító egyedi díjkalkulációjának valamely díjosztályra vonatkozó részét nem fogadja el, úgy a biztosító azon díjosztályok tekintetében a pénzügyminiszter által meghirdetett alapdíjat alkalmazhatja. Az elfogadott díjakat november 15-én a Felügyelet a Magyar Közlönyben, a biztosítók pedig legalább két országos napilapban közzéteszik."

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

5. § (1) A biztosítók - az 1998. évi díjak tekintetében - a közzétett alapdíjak alapján - a jogszabályban meghatározott eltérési korlátokat figyelembe véve - 1997. november 7-ig elkészítik és a Felügyelethez eljuttatják egyedileg kialakított díjkalkulációjukat

(2) A Felügyelet 1997. november 14-ig dönt a biztosítók egyedi díjkalkulációjának elfogadásáról. Ha a Felügyelet valamely biztosító egyedi díjkalkulációjának valamely díjosztályra vonatkozó részét nem fogadja el, úgy a biztosító azon díjosztályok tekintetében a pénzügyminiszter által meghirdetett alapdíjat alkalmazhatja. Az elfogadott díjakat 1997. november 15-én a Felügyelet a Magyar Közlönyben, a biztosítók pedig két országos napilapban közzéteszik.

1. számú melléklet a 33/1997. (XI. 5.) PM rendelethez

1. § Az R. 1. számú mellékletének C) pontjában foglalt kitöltési útmutató 28. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A függőkár tartalékot a mérleg fordulónapján szerződésenként egyedileg a tárgyévben bekövetkezett káreseményekre úgy kell megképezni, hogy az fedezetet nyújtson a várhatóan felmerülő kárkifizetési ráfordítások és kárrendezési költségek, a még meg nem állapított, várhatóan fizetendő járadékok tőkeértékére, a járadék folyósítással kapcsolatban várhatóan felmerülő dologi kiadások és egyéb járulékos költségek összegére."

2. § Az R. 1. számú mellékletének C) pontjában foglalt kitöltési útmutató 29. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az IBNR-t a módozat specialitásai alapján a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 12/1996. (IV. 24.) PM rendeletben meghatározottak szerint kell képezni."

3. § Az R. 1. számú mellékletének C) pontjában foglalt kitöltési útmutató 33. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A törlési tartalékot a megelőző 3 évben visszatérített díjbevételek és csökkentett, illetve törölt díjelőírások számtani átlagának és a tárgyév mérleg fordulónapján fennálló hátralékos díjkövetelések várhatóan törlésre kerülő része együttes összegének figyelembevételével kell megképezni az egyéb ráfordítások terhére."

2. számú melléklet a 33/1997. (XI. 5.) PM rendelethez

Az R. 2. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. számú melléklet

a 17/1992. (VI. 10.) PM rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározása

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációját az I/1-I/2. és I/3. számú táblázatok alapján kell elkészíteni. A díjkalkuláció elkészítését a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítóintézetek és a MABISZ közösen végzik.

A biztosítóintézetek kitöltik és a MABISZ-nak átadják az I/1. és I/2. számú táblázatokat a 20. oszlop kivételével. A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet kitölti, és a MABISZ-nak átadja az I/1. számú táblázat 4., 5., 6., 7., 8., 9. oszlopait és az I/2. számú táblázat 12., 14., 15., 16., 17., 19. oszlopait.

Ezt követően a MABISZ elkészíti a biztosítók, valamint a Kártalanítási Számla adatai összegzésével az összesített I/1., I/2., I/3. számú táblázatokat, és ennek alapján javaslatot tesz az egységes alapdíjakra.

Az adatszolgáltatás során és az összesített díjjavaslat elkészítésekor a biztosítóknak, a Kártalanítási Számlát kezelő szervezetnek, valamint a MABISZ-nak a kitöltési útmutató figyelembevételével kell eljárnia.

Szerződéses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációs rendszere

Kitöltési útmutató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációs rendszeréhez

I. Fogalmak

Nettó díj (kockázati díj) = a kárszükséglet (beleértve a kárrendezési költségeket is), a káringadozási tartalék és a kármegelőzési ráfordítások fedezetét szolgáló díjrész.

Bruttó díj (teljes díj) = nettó díj + a biztosító költségei és ráfordításai + nyereség

Kárszükséglet: a biztosítási módozat adott évi káreseményei kapcsán a biztosítóval szemben felmerülő kártérítési igény [adott évi kárkifizetések + függő károk tartaléka, ideértve a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR), valamint a járadéktartalék fedezetét is].

Káringadozási tartalék: a károk évek közötti ingadozásának kiegyenlítését szolgáló díjtartalék.

Kármegelőzési ráfordítások: a közlekedésbiztonságot segítő, nevelő, felvilágosító tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások.

Biztosító költségei és ráfordításai: a biztosítónak a módozattal kapcsolatban felmerülő közvetlen és közvetett költségei és ráfordításai, valamint a vállalati általános költségek és ráfordítások módozatot terhelő része.

Kárrendezési költségek: a biztosítónak a káresemények rendezésével kapcsolatban közvetlenül és közvetetten felmerülő költségei és ráfordításai.

Szerzési költségek: a biztosítónál a szerződéskötések kapcsán felmerülő költségek (I/2. számú táblázat 13. oszlop).

Igazgatási költségek: a biztosítónak a díjak beszedésével, szerződések nyilvántartásával és egyéb, a működésével kapcsolatban közvetlenül és közvetve felmerült költségei és ráfordításai (I/2. számú táblázat 14. oszlop).

Nyereség: a biztosítók vállalkozási tevékenységének elismerését szolgáló díjrész. (I/2. számú táblázat 18. oszlop).

Szerződésszám: meghatározása a biztosítók és a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján történik. (I/1. számú táblázat 3. oszlop).

Járműtípus: az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függeléke II/b) pontjában meghatározott gépjárműfajta, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű és a segédmotoros kerékpár (I/1. számú táblázat 1. oszlop).

Díjosztály: az egyes gépjárműfajtákon belüli díjkategória (I/1. számú táblázat 2. oszlop).

II. A nettó díj meghatározása

A nettó díj meghatározása a bázisidőszakról díjosztályonként, jogcímenként rendelkezésre álló kárstatisztikák és díjosztályonkéti függőkár tartalék statisztikák alapján történik. (Megfelelő tapasztalatok birtokában már a megelőző évek átlagos kárszükségletéből kell kiindulni a kalkuláció készítésénél.) A statisztika tartalmazza a bázisévben keletkezett károk kárkifizetéseit, a bejelentett, de még rendezésre nem került függő károk becsült adatait.

A bázisidőszaki díjosztályonkénti, jogcímenkénti kárszükséglet, továbbá a kármegelőzési ráfordítási igény (és a kárrendezési költségek) ismeretében kerülhet sor az új, díjosztályonkénti kockázati díjak meghatározására. Ennek során az új díjban figyelembe vett kárszükséglet meghatározásánál tekintettel kell lenni a baleseti helyzet prognosztizált alakulására, valamint az infláció kárkifizetési jogcímenkénti eltérő kihatására. Az infláció ugyanis nem egyforma mértékben érinti a különböző kifizetési jogcímeket.

A kárkifizetési jogcímek az alábbiak:

- Totálkár és értékcsökkenés,

- Alkatrész,

- Munkadíj,

- Egyéb kárkifizetések:

= szállítási és tárolási költség,

= bérgépkocsi,

= jövedelemkiesés,

= kórházi ápolás,

= orvosi költség,

= egyéb személyi sérülés költsége,

= nem vagyoni kártérítés,

= jövedelempótló járadék,

= tartáspótló járadék,

= egyéb járadék,

= egyéb dologi károk,

= kamatköltség,

= külföldön külföldinek okozott kár,

= belföldön külföldinek okozott kár.

A különböző kárkifizetési jogcímeknél az inflációt az alábbiak szerint kell figyelembe venni.

A kárkifizetési jogcímeken belül az alábbi 4 csoportra kell a várható inflációs indexet meghatározni:

- új és használt gépkocsik várható árindexe (lehetőség szerint haszon- és személygépjárműre külön-külön),

- gépjármű-alkatrészek várható árindexe (lehetőség szerint haszon- és személygépjármű bontásban),

- járműjavítási munkadíjak várható árindexe,

- egyéb.

E négy csoport közül az első háromnál az inflációt az alábbiak figyelembevételével kell a biztosítóknak prognosztizálniuk:

1. A legelfogadhatóbb a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló inflációs mértékek beállítása.

2. Ennek hiányában célszerű az inflációt a KSH elmúlt évi tényleges adataiból levezetni.

3. Ha az előző két pontban említett források nem adnak kielégítő információt az inflációs mértékek meghatározására, abban az esetben az Autóklub és egyéb szervezetek (forgalmazók, szervizek stb.) adataiból kiindulva kell az inflációs mértékeket a kalkulációba beállítani.

A biztosítók kérhetik a Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság véleményét is az inflációs mértékekre vonatkozóan.

Tekintettel arra, hogy az egyéb csoport döntően a személyi és dologi kárkifizetéseket tartalmazza, ezért ennél a csoportnál a nemzetgazdasági szinten valószínűsített inflációs mérték alkalmazható.

Az egyes kárkifizetési jogcímekre az előző inflációs mértékek valamelyikét kell értelemszerűen alkalmazni (I/1. számú táblázat 8. oszlop).

Az egyes díjkategóriákhoz tartozó kárszükségleteket az előző jogcímek szerint szétbontva és az előzőek szerinti inflációs mértékkel indexelve, valamint a baleseti helyzet várható alakulását is figyelembe véve adódik az adott díjosztály új időszaki kárszükséglete (I/1. számú táblázat 9. oszlop).

Ehhez hozzáadva a kármegelőzési ráfordítások nagyságát, aminek a nagysága nem lehet több a kárszükséglet 0,7%-ánál (I/1. számú táblázat 11. oszlop), valamint a káringadozási tartalékot, megkapjuk az adott díjosztály új időszakra vonatkozó kockázati díjának (nettó díjának) összegét (I/2. számú táblázat 12. oszlop).

A káringadozási tartalékot a megelőző 10 év káradataival számított szórás alapján kell képezni. Amíg a biztosítónál saját tapasztalati adatok nem állnak rendelkezésre, addig a kárszükséglet maximum 5%-ának megfelelő összeg helyezhető káringadozási tartalékba, amelynek nagysága nem lehet nagyobb az éves kárszükséglet 20%-ánál (I/1. számú táblázat 10. oszlop).

III. A bruttó díj meghatározása

A bázisidőszaki szerzési és igazgatási költségeket (I/2. számú táblázat 13., 14. oszlopai) felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az új időszakban is hasonló mértékben várható-e a felmerülésük. Ezt követően ezeket a költségeket és ráfordításokat a kockázati díjak arányában kell a díjosztályokra felosztani.

A kárrendezési költségeket a kárszükséglet megoszlásának megfelelően kell szétosztani.

A költségeket és ráfordításokat a nemzetgazdasági szinten várható infláció mértékének megfelelően kell indexelni (I/2. számú táblázat 16., 17. oszlop).

A kalkulációban figyelembe vehető nyereség maximális mértéke a kockázati díj és a költségek összegének 3%-a lehet (I/2. számú táblázat 18. oszlop).

Ha a kockázati díj és a költségek, illetve ráfordítások összegéhez hozzáadjuk a kalkulált nyereséget, akkor megkapjuk az adott díjosztályra vonatkozó bruttó díjszükséglet összegét (I/2. számú táblázat 19. oszlop).

A díjosztályonként megállapított bruttó díjszükséglet, valamint a díjosztályonkénti szerződésállomány hányadosa a szerződésenkénti bruttó alapdíj (I/2. számú táblázat 20. oszlop).

IV. A bonus-malus rendszer figyelembevétele

Ezt követően kerülhet sor a bonus-malus rendszerbe tartozó gépjárművekre vonatkozóan, a bonus-malus rendszer díjakra gyakorolt hatásának figyelembevételére.

A különböző bonus-malus osztályba tartozó gépjárművek szerződésszáma és a megfelelő bonus-malus díjszorzók alapján meghatározhatók a díjkorrekciós tényezők, a bonus-malus konstansok (I/3. számú táblázat 21. oszlop).

Az egyes díjkategóriák szerződésenkénti bruttó alapdíját megszorozva a megfelelő bonus-malus konstanssal megkapjuk a szerződésenkénti bonus-malus alapdíjat (I/3. számú táblázat 22. oszlop).

A díjfizetés egyszerűsítése érdekében a bonus-malus rendszerbe tartozó alapdíjaknak 240-nel, a többi díjosztály esetében pedig 12-vel oszthatónak kell lenniük.

A megfelelő kerekítéseket elvégezve megkapjuk a javasolt alapdíjat (A0), (I/3. számú táblázat 23. oszlop).

Az I/3. számú táblázat 24. oszlopa az érvényben lévő alapdíjakat, az előző időszakban elfogadott díjakat tartalmazza. A 23. és 24. oszlopok egybevetése a díjosztályonkénti díjváltozás mértékéről ad tájékoztatást (I/3. számú táblázat 25. oszlop)."