1997. évi XXXIII. törvény

a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről[1]

Annak érdekében, hogy az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának a vagyoni kárpótlási eljárásokat érintő egyes részei mielőbb lezáruljanak, a kárpótlás végrehajtásával a mezőgazdasági üzemeknél az üzletrész-tulajdonosok sérelmére előállt vagyonvesztések, a földterületek és a termelőeszközök elkülönítése, külön-külön tulajdonosi körhöz juttatása következtében keletkezett gazdasági hátrányok csökkenjenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A termőföld árveréssel összefüggő feladatok

1. § (1)[2] A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján látja el.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott föld szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában áll, az - a védett természeti terület kivételével - a föld fekvése szerinti települési önkormányzat kérelmére - a gazdálkodás okszerű követelményeire figyelemmel, meghatározott időpontban - infrastrukturális és más közösségi célra ingyenesen a tulajdonába adható. A kérelemhez csatolni kell a terület felhasználásra, illetőleg a beruházás elhelyezésére vonatkozó dokumentációt.

2. § A II. földalap árverésein a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről kiadott utalvány nem használható fel.

3. § (1)[3] A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt helyi közutak e törvény erejénél fogva ingyenesen kerülnek a települési önkormányzat tulajdonába.

(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a alapján, valamint az (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat tulajdonába került utakat terhelő beruházási költséget az érintett gazdálkodó szervezet ráfordításként számolhatja el.

4. § (1) E törvény 2. §-ában meghatározott földalap árverési meghirdetésére 1997. szeptember 30. napját követően nem kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidőn túl is meghirdethető az árverés, ha

a) az valamely elháríthatatlan okból meghiúsult,

b) az árverési kifogásnak a jogorvoslati eljárás során helyt adtak,

c)[4] a földalap-módosítási kérelem elbírálása még nem történt meg, illetve az erre vonatkozó határozat nem vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre, vagy a földalap csereszerződést még nem kötötték meg.

(3) A (2) bekezdés a)-b)-c) pontjaiban foglalt körülmények megszűntétől számított 60 napon belül az árverést újból meg kell hirdetni.

(4)[5] A Kpt.I. 7. § (4) bekezdése szerinti életjáradékra váltás 1997. december 31-ig kérhető. Ha eddig az időpontig a kárpótlási eljárást lezáró döntés nem vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre, vagy ennek megtörténtétől számítva egy hónapnál kevesebb idő van hátra, a jogosult a végleges vagy jogerős határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül akkor is kérheti az életjáradékra váltást, ha az e bekezdésben meghatározott határidő eltelt.

5. §[6] (1) A kárpótlási hatóság gondoskodik a nála kezelt információk védelméről, megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.

(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőket - az 1995. évi LXVI. törvényben meghatározottakkal összhangban -a Kormány által kijelölt szervezet látja el.

6. §[7]

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 2. napon lép hatályba.

(2)[8]

(3)[9]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke