38/1997. (XII. 18.) KTM-IKIM együttes rendelet

az építésügy körébe tartozó szakértői tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdése n) pontjának felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendeljük el:

1. § (1) A rendelet hatálya

a) az R. 9. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakértői szakterületek közül

1. az építési, ezen belül az épületekre vonatkozó,

2. a geotechnika,

3. a geodézia, és

4. az építési anyagok, szerkezetek és berendezések; valamint

b) az R. 9. §-ának (2) bekezdésében felsorolt

1. építészet,

2. terület- és településrendezés,

3. táj- és kertépítészet,

4. építésügyi igazgatás

szakterületen végzett építésügyi műszaki szakértői tevékenységre (a továbbiakban: szakértői tevékenység) terjed ki.

(2) E rendeletet a műemléki szakértői tevékenység tekintetében az arra vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezései hiányában kell alkalmazni.

2. § Az építésügyi műszaki szakértők (a továbbiakban: műszaki szakértő) számára az építésügyi műszaki szakértők névjegyzékébe (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) való bejegyzés alkalmával az R. 5. §-ának (3) bekezdésében említett nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szakértői szakterület 3. §-ban meghatározott betűjelét, és ahol szükséges a részterület(ek) számjelét [számjelként a 3. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott számozást kell alkalmazni],

b) a műszaki szakértő lakóhelye szerinti megye KSH által alkalmazott kódjelét, és kamarai azonosító számát, illetve kamarai tagságra az R. 8. §-a értelmében nem jogosult személyek esetén a külön névjegyzékbe való bejegyzés sorszámát,

c) a szakértői névjegyzékbe való bejegyzés, illetve a bejegyzés megújításának évszámát.

3. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara

a) építési szakértői szakterületen az épületek tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan (betűjele: SZÉS)

1. tartószerkezet (statika),

2. épületszerkezet,

3. épületgépészet,

4. épületfizika,

5. épületvillamosság,

6. építéstechnológia

7.[1] beruházás, beruházás lebonyolítás

részterületen,

b) geodézia szakterületen (betűjele: SZGD),

c) geotechnika szakterületen (betűjele: SZGT),

d) építési anyagok, szerkezetek és berendezések szakterületen (betűjele: SZASZ)

1. építési szakipar,

2. építési szerelőipar,

3. építésgépesítés,

4. építési célú üveg és üvegtermékek gyártása,

5. építési célú kerámiatermékek gyártása,

6. cement-, mész- és gipszgyártás,

7. beton-, cement- és gipsztermékek gyártása,

8. hő-, hang- és vízszigetelő anyagok gyártása

részterületen vezeti a szakértői névjegyzéket.

(2) A Magyar Építész Kamara

a) építészeti szakértői szakterületen a tervezés és kivitelezésre vonatkozóan (betűjele: SZÉSZ),

1. építészet,

2. épületszerkezet,

3. épületfizika,

4. építéstechnológia,

5. műemlékvédelem,

6. belsőépítészet,

7. beruházás, beruházás lebonyolítás

részterületen,

b) terület- és településrendezés szakterületen (betűjele: SZTR)

1. területrendezés,

2. településrendezés

részterületen,

c) táj- és kertépítészet (betűjele: SZK) szakterületen, valamint

d) az építésügyi igazgatás szakterületen (betűjele: SZÉI)

vezeti a szakértői névjegyzéket.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szakértői részterületeken belül szükség szerint, illetve a részlegesen szakirányú felsőfokú szakképesítések sajátosságaira figyelemmel, az országos szakmai kamarák meghatározhatják a műszaki szakértő szűkebb működési területét.

4. § (1) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság tekintetében szakirányú felsőfokú szakképesítések a következők:

a) építési szakértői szakterületen az épületek tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan (SZÉS):

tartószerkezet (SZÉS-1): okleveles mérnök, okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök, szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, mérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök,

épületszerkezet (SZÉS-2): okleveles építészmérnök, szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, okleveles mérnök, építészmérnök, okleveles magasépítő üzemmérnök,

épületgépészet (SZÉS-3): folyamattervező épületgépész, vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületgépész mérnök, okleveles épületgépész üzemmérnök,

épületfizika (SZÉS-4): okleveles építészmérnök, okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületgépész mérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök,

épületvillamosság (SZÉS-5): erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök, villamosmérnök, épületvillamossági vagy villamosenergetikai szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületvillamossági vagy villamosenergetikai szakon végzett villamosmérnök,

építéstechnológia (SZÉS-6): okleveles építészmérnök, okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületgépész mérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök;

beruházás, beruházás lebonyolítás (SZÉS-7) okleveles mérnök, okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök, szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, mérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületgépész mérnök - szakterülettől függően.[2]

b) geodézia szakterületen (SZGD):

okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, okleveles erdőmérnök, okleveles bányamérnök, okleveles földmérő üzemmérnök;

c) geotechnika szakterületen (SZGT):

okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, okleveles geológus mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építőmérnök;

d) építési anyagok, szerkezetek és berendezések szakterületen (SZASZ):

építési szakipar (SZASZ-1): okleveles építészmérnök, építészmérnök, okleveles magasépítő üzemmérnök,

építési szerelőipar (SZASZ-2): erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök, épületvillamossági vagy villamosenergetikai szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületvillamossági vagy villamosenergetikai szakon végzett villamosmérnök folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, épületgépész szakon végzett gépészmérnök,

építésgépesítés (SZASZ-3): okleveles építőgépész mérnök, okleveles építőgépész üzemmérnök, építőgépész mérnök,

építési célú üveg és üvegtermékek gyártása, építési célú kerámiatermékek gyártása, cement-, mész- és gipszgyártás, beton-, cement- és gipsztermékek gyártása, hő-, hang- és vízszigetelő anyagok gyártása (SZASZ-4, 5, 6, 7, 8):

szilikáttechnológia szakon végzett okleveles vegyészmérnök, szilikáttechnológia szakon végzett okleveles vegyész üzemmérnök, szilikáttechnológia szakon végzett vegyészmérnök, okleveles szlikátgépész mérnök, okleveles szilikátgépész üzemmérnök, szilikátgépész-mérnök;

e) építészeti szakértői szakterületen a tervezésre és kivitelezésre vonatkozóan (SZÉSZ):

építészet (SZÉSZ-1): okleveles építészmérnök, építészmérnök, okleveles magasépítő üzemmérnök,

épületszerkezet (SZÉSZ-2): okleveles építészmérnök, szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, okleveles mérnök, építészmérnök, okleveles magasépítő üzemmérnök,

épületfizika (SZÉSZ-3): okleveles építészmérnök, okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök,

építéstechnológia (SZÉSZ-4): okleveles építészmérnök, okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, folyamattervező szakon végzett okleveles gépészmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles üzemmérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök,

műemlékvédelem (SZÉSZ-5): okleveles építészmérnök, építészmérnök, okleveles magasépítő üzemmérnök,

belsőépítészet (SZÉSZ-6): okleveles építészmérnök, Iparművészeti Egyetemen végzett okleveles belsőépítész.

beruházás, beruházás lebonyolítás (SZÉSZ-7): okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök, okleveles városgazdasági üzemmérnök;

f) terület- és településrendezés szakterületen (SZTR-1, SZTR-2):

okleveles építészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles városgazdasági üzemmérnök, településmérnök;

g) táj- és kertépítészeti szakterületen (SZK):

táj- és kertépítész szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök.

h) az építésügyi igazgatás szakterületén (SZÉI):

közigazgatási alap- és építésügyi szakvizsgával rendelkező

okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök, építészmérnök, mérnök, okleveles magas- és mélyépítő üzemmérnök, okleveles városgazdasági üzemmérnök, településmérnök.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakirányúság igazolása, illetve a külföldön szerzett végzettség honosítása a kérelmező feladata. A szakirányúság, illetve a részleges szakirányúság megállapításánál a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának - a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyeztetett - állásfoglalása az irányadó, amelyhez az oklevél és a leckekönyv (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt végzettségeket az oklevél bemutatásával vagy hiteles másolatával lehet igazolni.

(4) Szakértői névjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelem több szakterületre is benyújtható, szakterületenként külön eljárás keretében.

5. § A szakértői névjegyzékbe való bejegyzés az R. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti megújításához szükséges:

a) az eljárási díj befizetését igazoló szelvény,

b) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,

c) a kérelemhez eredetileg mellékelt iratok közül azok, amelyeknek tartalma időközben megváltozott.

5/A. §[3] (1) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásához szükséges, az R. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft.

(2) A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén - megismételhető. A pótvizsga díja az (1) bekezdés szerinti díjjal azonos.

(3) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező, az R. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szerv részére.

(4) A jogosultsági vizsga díjáról a (3) bekezdésben meghatározott szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel.

(5) Az (1)-(4) bekezdést alkalmazni kell az R. 9. §-a (1) bekezdésének ab), valamint b) pontjában foglalt szakterületek esetében is.

6. § (1)[4] Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött műszaki szakértői tevékenységet végzett, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 52. §-ában foglaltak alapján kamarai tagfelvételét kérte, szakértői tevékenységét szakmai kamarai tagsággal

a) meghatározott idejű engedély esetén annak lejártáig,

b) határozatlan idejű engedélyek esetén 1999. december 31-ig

a korábbi szakértői névjegyzékbe való bejegyzés alapján folytathatja.

A korábbi szakértői tevékenység folytatásához a szakértői névjegyzéki bejegyzést az 5. §-ban foglaltak szerint kell megújítani. Ennek keretében az illetékes szakmai kamara a névjegyzéki bejegyzést ezen jogszabályban meghatározott szakterületre sorolja át.

(2) Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött szakértői tevékenységet végzett, de felsőfokú végzettség hiányában kamarai tagságra nem jogosult, korábbi szakértői tevékenységét 2000. január 6-ig akkor folytathatja, ha a szakterületileg hatáskörrel rendelkező szakmai kamaránál a külön névjegyzékbe való bejegyzést - a külön jogszabályban meghatározott díj ellenében - évente megújítja.

(3)[5] A (2) bekezdés szerinti személyek részére - e rendelet hatálybalépését követően - az illetékes szakmai kamara az eddigi jogosultságuk és szakértői tevékenységüknek megfelelő - ezen jogszabályban meghatározott - szakterületre (illetve részterületre) vonatkozó besorolást állapít meg, amit a továbbiakban az 5. §-ban foglaltak szerint kell megújítani.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

- az építésügyi szakértőkről szóló 4/1972. (IV. 1.) ÉVM rendelet és az azt módosító 4/1994. (I. 11.) KTM-IKIM együttes rendelet,

- az építésügyi szakértőkről szóló 4/1972. (IV. 1.) ÉVM rendeletet módosító 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-ának 11. fordulata,

- a 23/1977. (VI. 25.) ÉVM rendelet.

Dr. Baja Ferenc s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Dr. Fazakas Szalocs s. k.,

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter