159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet

az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól

A Kormány - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya az épített környezet tervezésével, kivitelezésével (a továbbiakban együtt: alakításával), valamint fenntartásával, használatával, működtetésével, megőrzésével (a továbbiakban együtt: védelmével) kapcsolatos, megbízás alapján végzett építésügyi műszaki szakértői tevékenységre (a továbbiakban: műszaki szakértői tevékenység) terjed ki.

(2)[1] E rendelet alkalmazásában:

1. építésügyi műszaki szakértői tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység;

2. az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységek: az építészeti-műszaki tanácsadás, illetve javaslattétel;

3. jogosultsági vizsga: az építész és mérnöki szakterületekhez kapcsolódó kamarai eljárási, jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, továbbá építésügyi műszaki szakértői ismeretek elsajátításának az igazolása;

4. EGT állampolgár: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára.

(3) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység nem irányulhat a külön jogszabályokban szabályozott építészeti-műszaki terv készítésére.

2. §[2] (1) Építésügyi műszaki szakértői tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára és a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó EGT állampolgár akkor folytathat, ha

a) tagja a 9. § (1) bekezdésben meghatározott szakterületek esetében a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarának, illetve a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakterületek esetében a lakóhelye szerint illetékes területi építész kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara),

b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel,

c) a jogosultsági vizsgát letette, vagy alóla felmentést kapott, valamint

d) kérelmére a szakértői szakterület szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara az építésügyi műszaki szakértők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) bejegyezte.

(2) A külön jogszabály szerint építészmérnöki vagy ezzel egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező, és a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó EGT állampolgár építésügyi műszaki szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha

a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételnek megfelel, és

b) a Budapesti Építész Kamara elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, mely a tevékenység elvégzéséig, de legfeljebb egy évig érvényes.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett jogosultsági vizsgától a névjegyzéket vezető szakmai kamara - a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során - indokolt esetben részben vagy egészben eltekinthet, ha

a) a kérelmező igazolt szakmai gyakorlatának tartalma alátámasztja a vizsgaanyag teljes körű vagy részleges ismereteit,

b) a kérelmező más szakterületen (építészeti-műszaki tervezői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, közigazgatási) eredményes jogosultsági vagy szakvizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere az építésügyi műszaki szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen vagy részben megegyezik,

c) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) A jogosultsági vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik. A jogosultsági vizsgakövetelmény-rendszert az országos szakmai kamarák a szakterületek szerint illetékes felsőoktatási intézmények bevonásával dolgozzák ki. A vizsgakövetelményeket a szabályozásért felelős miniszter által kiadott tájékoztatóban kell közzétenni. A vizsgadíj mértékét külön jogszabály* határozza meg.[3]

(5) A jogosultsági vizsga-bizottságot az országos szakmai kamarák hozzák létre, melynek elnöke a szabályozásért felelős miniszter által megbízott személy, szakmai elnöke az országos szakmai kamara képviselője. A bizottság tagjai az országos szakmai kamarák és a 9. §-ban meghatározott szakterületek szerint illetékes felsőoktatási intézmények képviselői.

(6) A jogosultsági vizsga lebonyolításának részletes szabályait - különösen a jelentkezésre, a vizsgáztatásra és a vizsgaanyag hozzáférésének módjára vonatkozó rendelkezéseket - az országos szakmai kamarák alapszabályzata tartalmazza.

3. § (1) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság (a továbbiakban: jogosultság) együttes szakmai feltételei:

a) a szakirányú egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettség,

b) egyetemi végzettség esetében legalább nyolc év, főiskolai végzettség esetében legalább tíz év szakmai gyakorlati idő.

(2) Műszaki szakértői jogosultság szempontjából szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevéllel tanúsított végzettség,

a) amelynek képzési célja és tartalma a külön jogszabályok szerint a kérelmezett szakértői tevékenységi körnek megfelel, vagy

b) amelynek képzési célja és tartalma részlegesen felel meg a kérelmezett szakértői szakterület sajátosságainak - a szakértői szakterület szempontjából szakirányú, legalább kétéves időtartamú - egyetemi vagy főiskolai keretek között folytatott kiegészítő képzés (továbbképzés) eredményes elvégzésével együtt.

(3)[4] A kredit rendszerben szerzett oklevél esetében, valamint ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg egyértelműen, akkor a szakirányról eseti bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során. Ha a kérelmező kredit rendszerben szerezte meg oklevelét, a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletet is be kell nyújtani.

(4)[5] A bizottság elnöke a szabályozásért felelős miniszter által megbízott személy, tagja az adott szakterület szerint illetékes, a szakmai kamarák által felkért felsőoktatási intézményképviselője, továbbá a 9. § (1) bekezdésben meghatározott szakterületek esetében a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a 9. § (2) bekezdésben meghatározott szakterületek esetében a Magyar Építész Kamara képviselője. A bizottság működési rendjét maga határozza meg.

(5)[6] Szakmai gyakorlati időként a szakirányú oklevél megszerzését követően végzett és a kérelmezett szakértői tevékenységnek megfelelő

a) építészeti, illetőleg mérnöki tervezési,

b) terület- és településrendezési tervezési,

c) műszaki kivitelezési,

d) beruházási műszaki,

e) közigazgatásban műszaki,

f) felsőoktatási intézménynél műszaki szaktárgyat oktató,

g)[7] kutatási, fejlesztési

tevékenységet lehet figyelembe venni.

(6)[8] A kiegészítő képzés (továbbképzés) a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.

4. § (1) Az építésügyi műszaki szakértő csak olyan szakértői tevékenységet végezhet, amelyre vonatkozóan szakértői névjegyzéki besorolását a hatáskört gyakorló szakmai kamara megállapította.

(2) A szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.

(3) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését.

5. § (1) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzést annál a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmező tagja.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) részletes szakmai önéletrajzot,

b) a műszaki szakértői tevékenység folytatásának jogszabályban meghatározott szakmai feltételeit igazoló dokumentumokat,

c) a műszaki szakértők névjegyzékébe történő bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt,

d) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt abban az esetben, ha a kamarai tagfelvétel időpontjától egy év eltelt, vagy a kamarai tagfelvételhez erkölcsi bizonyítványt nem mellékelt a kérelmező.

e)[9] a 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultsági vizsga eredményes letételének igazolását.

(3)[10] A szakértői névjegyzékbe történő bejegyzési kérelem elbírálásáról az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a területi szakmai kamara értesíti a kérelmezőt. A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza a kérelmező szakértői nyilvántartási számát és az általa gyakorolható szakértői szakterület és részterület megnevezését is.

(4)[11] A szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés a kamarai tagok számára öt évig érvényes. Ezt követően külön eljárás keretében a bejegyzés megújítható, ennek hiányában a jogosultság megszűnik.

(5)[12] A megújítás feltétele a külön jogszabályban meghatározott, a tevékenység gyakorlásának részletes szabályozásáért felelős miniszter által felügyelt és irányított szakmai továbbképzések ismeretanyagának elsajátítását igazoló eredményes beszámoló.

(6)[13] A megújítási kérelemhez mellékelni kell:

a) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

b) az (5) bekezdés szerinti beszámoló eredményességének igazolását,

c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,

d) a fentieken túlmenően mindazokat a névjegyzékbe vételhez eredetileg mellékelt dokumentumokat, amelyek tartalma időközben megváltozott, vagy kibővült.

6. § (1) Kizárható a szakértői névjegyzékből az a személy, akit a szakmai kamara - szakértői tervékenységével összefüggésben - jogerős és végrehajtható fegyelmi büntetéssel sújtott.

(2) Nem vehető fel a szakértői névjegyzékbe az a személy, akit a szakértői névjegyzékből kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.

(3) Törölni kell a szakértői névjegyzékből azt a személyt,

a) akivel szemben utólag merül fel olyan körülmény, amely a műszaki szakértői tevékenység engedélyezését kizárja,

b) aki a törlést kérte,

c) akinek - lakóhelyének megváltozására vonatkozó - bejelentése alapján a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara illetékessége megszűnt,

d) aki elhalálozott.

(4) Abban az esetben, ha a törlést a (3) bekezdés c) pontja alapján rendelik el, a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara az összes vonatkozó irat egyidejű megküldésével értesíti az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamarát, ahol a szakértőt díjmentesen nyilvántartásba veszik.

7. § (1) A szakmai kamara - a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamarák adatai alapján az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével - nyilvános névjegyzéket jelentethet meg.

(2) Nem folytathat műszaki szakértői tevékenységet az adott feladatban más módon érintett vagy érdekelt személy.

8. §[14] A szakmai kamara tagjait, illetőleg a tagságra nem jogosult, szerzett jogaikat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. §-ában foglaltak alapján gyakorló személyeket külön névjegyzékben kell nyilvántartani, a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

9. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara az alábbi szakértői szakterületeken rendelkezik hatáskörrel a szakértői névjegyzék vezetésében, a bejegyzésben és törlésben:

a) építés

aa) épületek,

ab) épületnek nem minősülő építmények (sajátos építményfajták)

1. közlekedési,

2. hírközlési,

3.[15] vízügyi,

4. honvédelmi,

5. bányaműveléssel kapcsolatos,

6. hő, villamos energia, kőolaj és gáz termelési, tárolási, szállítási célt szolgáló,

7. atomenergia alkalmazására szolgáló,

8. egyéb

építmények;

b) műszaki infrastruktúra hálózatok és rendszerek

1. közlekedés,

2.[16] vízügyi,

3. energiaközmű,

4. hírközlés;

c) geotechnika;

d) geodézia;

e) építési anyagok, szerkezetek és berendezések

1. építési szakipar,

2. építési szerelőipar,

3. építőanyagipar,

4. építésgépesítés.

(2) A Magyar Építész Kamara az alábbi szakértői szakterületeken rendelkezik hatáskörrel a szakértői névjegyzék vezetésében, a bejegyzésben és törlésben:

a) építészet,

b) terület- és településrendezés,

c) táj- és kertépítészet,

d) építésügyi igazgatás.

Az EGT állampolgárokra vonatkozó különös szakmai és eljárási szabályok[17]

9/A. § (1) Az EGT állampolgár - a 2. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével - a kamarai tagfelvétel és a névjegyzékbe vétel iránti kérelmét a szakképzettségének elismerési kérelmével egyidejűleg nyújtja be az elismerési eljárást lefolytató hatósághoz.

(2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez hiteles magyar nyelvű fordításban mellékelni kell, a benyújtáskor három hónapnál nem régebbi keltezésű:

a) az 5. § (2) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglaltakat,

b) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított igazolást a szakirányú szakmai gyakorlat jellegéről, szakirányáról, teljesítésének helyéről, időtartamáról, a küldő vagy a származási ország szerinti szakmai szervezet megnevezését és címét,

c) részletes szakmai önéletrajzot és referenciajegyzéket.

(3) A 2. § (2) bekezdésben meghatározott személy az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre irányuló kérelmét a szakképzettségének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az elismerési eljárást lefolytató hatósághoz. A kérelemhez hiteles magyar nyelvű fordításban mellékelnie kell, a benyújtáskor 12 hónapnál nem régebbi keltezésű:

a) a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározottakat és

b) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát, a jellegét.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti kérelmeket és mellékleteket az eljáró hatóság a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre, illetve az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre hatáskörrel rendelkező szakmai kamarának.

(5) Az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését az (1) bekezdés szerinti kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat az illetékes szakmai kamara kézhez vette.

10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A szakértői működés egyes kérdéseiről szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendelet szabályai nem érintik:

a) az igazságügyi szakértők (igazságügyi szakértő hiányában kirendelt személyek) valamint,

b) az államigazgatási eljárásban kirendelt szakértők

működését,

c) a külön jogszabályokban szabályozott szakértő testületek, a felvonószakértők és az orvosok szakértői tevékenységére, továbbá a művészeti alkotások és tevékenységek minősítésére megállapított rendelkezéseket, valamint a gazdálkodó szervezeteknek tevékenységi körükön belül történő szakvélemény adását,

d) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértők tevékenységét."

11. §[18] Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről,

b) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről,

c) a Tanács 92/51/EGK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről,

d) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizációról és az átmeneti rendelkezésekről szóló irányelvek hatálya alá tartozó foglalkozásokkal kapcsolatban a képesítések elismerésére szolgáló rendszer létrehozásáról és a képesítések elismerésére szolgáló általános rendszerek kiegészítéséről.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[2] Megállapította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[3] * Szabályozására lásd 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet.

[4] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[5] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[6] Számozását módosította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 18. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[7] Beiktatta a150/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.10.01.

[8] Számozását módosította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 18. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[9] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[10] Megállapította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[11] Megállapította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[12] Megállapította a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[13] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[14] Megállapította a 150/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.10.01.

[15] Az 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 9. § 1. bekezdés ab) 3. pontja a 92/1997. helyesbítésnek megfelelően módosított szöveg

[16] Az 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 9. § 1. bekezdés b) 2. pontja a 92/1997. helyesbítésnek megfelelően módosított szöveg

[17] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 20. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

[18] Beiktatta a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napjától.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére