39/1997. (VII. 18.) BM rendelet

a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyi szerveknek a személyi állományt érintő szociális és kegyeleti gondoskodásával kapcsolatos feladataira vonatkozóan - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a rendőrségre, a büntetés-végrehajtási szervezetre és a hivatásos katasztrófavédelmi szervre (a továbbiakban együtt: belügyi szervek).

(2) A belügyi szervekkel szolgálati viszonyba lévő hivatásos állományra és az ezen szervektől nyugállományba helyezett hivatásos és szerződéses állományra és - e rendeletben meghatározott körben - azok hozzátartozóira (a továbbiakban együtt: személyi állomány).

(3) A rendelet előírásait a belügyi szervek állományába tartozó, de szolgálati feladatait más szervnél teljesítő hivatásos állományra is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítők szociális és kegyeleti gondoskodásáról külön jogszabály rendelkezik.

A szociális gondoskodás

2. § (1) A belügyi szervek az éves költségvetésükben a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet kötelesek képezni (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A belügyminiszter hatáskörébe tartozók szociális és kegyeleti támogatásának fedezetére a központi igazgatás cím költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

(2) A személyi állomány tagja a szociális helyzetére figyelemmel, a rászorultság alapján - a költségvetési források által biztosított keret erejéig - pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg, amelynél alapul vehetők a családi pótlékra való jogosultság szabályai.

(3) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) szülési segély,

c) beiskolázási segély,

d) tanulmányi támogatás,

e) jövedelemkiegészítés,

f) temetési segély,

g) kedvezményes étkeztetés,

h) kedvezményes üdültetés,

i) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele,

j)[2] iskolakezdési támogatás.

(4) Jogszabályi felhatalmazás alapján a személyi állomány tagja egyéb szociális támogatásban (pl. lakhatási, családalapítási támogatás stb.) is részesíthető.

(5) A lakáscélú támogatások rendjét külön rendelet tartalmazza.

3. § (1) A belügyi szerveknél - az e rendelet és más jogszabályok alapján meghatározott - a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására szociális bizottságok bevonásával a szerv vezetője a személyügyi szolgálat útján köteles intézkedni.

(2) A szervek személyügyi szolgálatai a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve figyelemmel kísérik a személyi állomány szociális helyzetét, nyilvántartja a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartanak a gondozottakkal, szükség esetén a szociális ügyeik intézéséhez részükre felvilágosítást adnak.

Pénzbeli szociális támogatások

4. § (1) Eseti szociális segélyben azt a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő igényjogosultat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadások miatt a megélhetése, illetve az életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.

(2)[3] Az eseti szociális segély nettó összege nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszeresét. Az ugyanazon személynek juttatott szociális segély éves nettó összege nem lehet több, mint a köztisztviselői illetményalap hathavi összege. A belügyminiszter - a részére biztosított keret terhére - indokolt esetben e korlátozástól eltérhet.

(3) A költségvetésben meghatározott szociális keret felhasználása a költségvetési gazdálkodás általános szabályai szerint, időarányosan történhet.

5. §[4] (1) Szülési segélyben kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) Szülési segély nettó összegeként - a szociális helyzettől függően - gyermekenként legalább a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-át, legfeljebb annak kétszeresét lehet megállapítani.

6. § (1)[5] Beiskolázási segélyben részesíthető a személyi állomány tagjának tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeke.

(2)[6]

(3)[7] A beiskolázási segély legkisebb nettó összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap 30%-a, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-a.

(4)[8]

7. § (1) Tanulmányi támogatásban kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha részére előírt oktatásban, képzésben vesz részt. Ez esetben a képzés során felmerülő költségeket (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet, utazási és szállás költség) a belügyi szerv teljes mértékben megtéríti.

(2) Tanulmányi támogatásban részesíthető a személyi állomány azon tagja, aki a munkáltató által támogatott oktatásban vesz részt, és szociális helyzete miatt az azzal járó költségek aránytalan nehézségeket okoznak számára. Tanulmányi támogatásként - a költségvetési lehetőségek függvényében - az (1) bekezdésben meghatározott költségek legfeljebb 50%-át lehet folyósítani.

8. § (1) A szolgálat érdekéből más helyőrségbe történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagjának házastársa (vele együtt átköltözött) kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti pótlására jövedelemkiegészítésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelemkiegészítésre a hivatásos állomány tagjával együtt költöző házastárs akkor jogosult, ha az átköltözés előtti lakóhelyén rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszony alapján vagy vállalkozásból származó keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együttesen: jövedelem) rendelkezett, és új lakóhelyén önhibáján kívül - így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában - jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a megelőző jövedelemnél kevesebb.

9. § (1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs előző jövedelmeként munkaviszony esetén az utolsó három hónapra számított átlagkeresetet, egyéb jogviszony esetén a rendszeres munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli járadékot, képzési támogatást, illetőleg jövedelempótló támogatást kell figyelembe venni.

(2)[9] Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori köztisztviselői illetményalapnak az áthelyezés napjától számított

a) első évben 75%-át,

b) a második évben 60%-át,

c) a harmadik évben 50%-át kell fizetni.

10. § (1) A jövedelemkiegészítés legfeljebb az átköltözés napjától számított három évig jár, és havonta utólag kell fizetni.

(2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását a hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul köteles bejelenteni.

11. § A jövedelemkiegészítést az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségek szempontjából a házastárs jövedelmeként kell figyelembe venni.

12. § (1) A személyi állomány tagja, hozzátartozója vagy olyan rokona halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény alapján nem részesült temetési segélyben - szociális helyzetének figyelembevételével - temetési segélyben részesíthető. Temetési segélyben részesíthető a házastárs, a gyermek vagy a szülő is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen reá hárulnak és az elhunyt a személyi állomány tagja, de a 19. § szerint nem került minősítésre.

(2) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a belügyi szerv a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(3)[10] A temetési segély legkisebb nettó összege a mindenkori köztisztviselői illetményalapnak megfelelő összeg, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese. A belügyminiszter - a részére biztosított keret terhére - indokolt esetben e korlátozástól eltérhet.

Természetbeni támogatások

13. § (1) A személyi állomány tagja a belügyi szervek üdültetési célú intézményeinek - beutaló alapján történő igénybevételéhez szociális helyzetétől függően - legfeljebb évente egy alkalommal a térítési díj 50%-áig terjedő kedvezményben részesíthető. A kedvezmény megállapításánál az üdülést vele együtt igénybe vevő házastársa (élettársa) és az önálló keresettel nem rendelkező kiskorú gyermeke térítési díját is figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény adható a személyi állomány tagja részére, ha gyermeke a belügyi szerv által szervezett gyermeküdültetésben vesz részt.

(3) A belügyi szerv állományából nyugállományba helyezettek részére a belügyi szervek üdültetési célú intézményeiben legalább 5 évenként - főidényen kívül vagy szabad férőhely esetén - térítésmentes üdülést lehet biztosítani, ha a belügyi szerveknél - a politikai okokból elbocsátott és rehabilitáltak kivételével - a nyugállományba helyezést megelőzően legalább 10 évig foglalkozási jogviszonyban állt. Az üdülés költségeit a beutalót kiadó szerv szociális kerete terhére kell elszámolni.

(4) Az üdülők egyéb alkalmakkor főidényben történő igénybevétele esetén a személyi állomány nyugállományú tagjai részére a térítési díj 50%-áig, az üdülésben vele együtt részt vevő házastársának (élettársának) - ha saját jogán nem jogosult a kedvezményre - a térítési díj 25%-áig kedvezmény adható. A térítési díj fennmaradó részét a beutalót kiadó szerv szociális kerete terhére kell elszámolni.

(5)[11] Az állomány azon tagja részére, aki három vagy több gyermeket, illetve fogyatékos gyermeket, továbbá gyermeket egyedül nevel, háromévenként a belügyi szervek üdültetési célú intézményeinek igénybevételéhez térítésmentes üdültetés biztosítható a munkáltató szerv költségvetése terhére. Az intézmény által nyújtott - a térítési díjba nem foglalt - szolgáltatások árából, az intézmény a gazdálkodásért felelős vezető döntésének megfelelő mértékű, de legalább 10%-os kedvezmény biztosítható az üdülők költségvetése terhére.

(6) Az üdülési kedvezmény és a foglalkoztatási jogviszonya alapján adott üdülési hozzájárulás évenkénti együttes összege nem haladhatja meg a kedvezményezett üdülés térítési díjának 100%-át.

14. § (1) A belügyi szervek által biztosított közétkeztetést a belügyi szervek nyugállományú tagjai - előfizetés esetén a házastársa (élettársa) is - a szerv költségvetése terhére, a gazdálkodásért felelős vezető döntése szerint, de a térítési díj legalább 10%-át kitevő kedvezménnyel vehetik igénybe. A kedvezmény mértékét az éves költségvetés figyelembevételével - az érdekképviseleti szervek véleményének kikérésével - a szerv vezetője állapítja meg.

(2) Az 1. §-ban meghatározott személyek részére, szociális helyzetükre tekintettel, a belügyi szervek nem alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásaik igénybevétele esetén a térítési díjból kedvezmény nyújtható. A kedvezmény mértékét, az igénybevétel módját a szolgáltatások igénybevételét szabályozó rendelkezésekben kell megállapítani.

14/A. §[12] (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthető a személyi állomány tagjának útján a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeke.

(2) Az iskolakezdési támogatás legkisebb nettó összege gyermekenként a mindenkori köztisztviselői illetményalap 30%-a, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-a.

A pénzbeli és természetbeni támogatások közös szabályai

15. § (1)[13] A szociális és kegyeleti gondoskodás során a támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a szolgálati kötelmekkel összefüggően megbetegedett vagy szolgálati balesetben sérült, megrokkant személyt, illetve a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségben vagy balesetben elhunyt személy, a hősi halott, továbbá a szolgálat halottja hozzátartozóit. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni az állomány azon tagját, aki három vagy több gyermeket, illetve fogyatékos gyermeket, továbbá gyermeket egyedül nevel.

(2) A szociális támogatásokat és kedvezményeket terhelő közterheket a belügyi szerv szociális keretéből kell fedezni.

(3) Szociális támogatásban és kedvezményben csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez, a belügyi szervet terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.

(4)[14] Beiskolázási segélyben vagy iskolakezdési támogatásban kell részesíteni - amennyiben a 6. § (1) bekezdésében, illetve a 14/A. §-ban írt feltételeknek megfelel - a személyi állomány három vagy több, illetve fogyatékos gyermeket nevelő, továbbá gyermekét egyedül nevelő tagjának gyermekét, valamint a hősi és szolgálati halott árváját.

(5)[15] A hősi és a szolgálati halottak árváinak beiskolázási segélyéről, iskolakezdési támogatásáról szociális kerete terhére a miniszter gondoskodik.

(6)[16] Amennyiben a belügyi szerv szociális kerete lehetővé teszi, beiskolázási segély és iskolakezdési támogatás is nyújtható.

A szociális bizottságok

16. §[17] (1) Az önálló költségvetéssel rendelkező belügyi szerveknél - a személyi állománnyal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére -véleményező és javaslattevő jogkörrel a szerv (szervezeti egység) vezetője mellett működő - szociális bizottságot kell működtetni.

(2) A szociális bizottságot a belügyi szerv létszámától és működési sajátosságaitól függően 5-15 fővel kell létrehozni és működtetni. A bizottság tagjainak kétharmadát az érdekképviseleti szerv(ek) jelölése alapján, a bizottság tagjainak további egyharmadát pedig saját hatáskörben a belügyi szerv vezetője nevezi ki.

(3) A belügyi szerv vezetője a személyi állományt érintő szociális és kegyeleti intézkedést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A bizottság javaslatától, véleményétől eltérő pénzbeli vagy természetbeni támogatásról szóló döntést a szerv vezetőjének írásban indokolnia kell.

(4) A szociális bizottságok tagjai maguk közül elnököt választanak. A belügyi szerv vezetője által delegált egyik tag a személyügyi szerv dolgozója, aki a titkári teendőket is ellátja. A bizottság tagjai visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a bizottság elnöke - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - intézkedik.

(5) A szociális bizottság ügyrendjét - a belügyi szerv sajátosságainak megfelelően - a bizottság alakítja ki, amelyet a belügyi szerv vezetője hagy jóvá.

A nyugállományba helyezettek szociális gondozása

17. § (1) A belügyi szerv a rendelkezésére álló szociális keret alapján gondoskodik az állományából nyugállományba helyezettek szociális és kegyeleti ellátásáról. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a szerv költségvetésében a szociális keret részeként évente kell tervezni. A nyugállományba helyezettek szociális gondozásba vétele annak a szervnek a feladata, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában az érintett állományviszonya szerinti rendvédelmi szerv lakhely szerinti szervezeti egysége látja el. A Belügyminisztérium és a jogutód nélkül megszűnt szervei nyugállományba helyezett tagjai és a rehabilitáltak gondozásáról a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály gondoskodik.

18. § (1) A belügyi szervek a nyugállományúak szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására és a nyugállományúak egyesületeinek támogatására nyugdíjas bizottságok és egyesületek (a továbbiakban: nyugdíjas bizottság) hozhatók létre.

(2) Azoknál a belügyi szerveknél, ahol a nyugállományúak létszáma eléri a szerv létszámának 30%-át vagy legalább 100 főt, ott célszerű nyugdíjas bizottságot létrehozni. Ahol nyugdíjas bizottságot nem hoztak létre, a nyugdíjasok ügyeinek intézését a területileg illetékes belügyi szerv személyügyi megbízottja (nyugdíjas referens) látja el.

(3) A nyugdíjas bizottságot, amely a létszámtól függően 3-7 főből állhat, a szerv képviselőiből és a nyugdíjasok által delegált tagokból választják. A nyugdíjas bizottság működési feltételeinek biztosításáért a szerv vezetője felelős.

A kegyeleti gondoskodás

A személyi állomány elhunyt tagjának minősítése

19. § (1) Az 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott belügyi szervek személyi állományából elhunytat, a halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével a Hszt. 208. § értelmében a következők szerint kell minősíteni:

a)[18] Hősi halottá: aki hivatásos állományban teljesített szolgálatot és Magyarország alkotmányos rendjének védelme, a közbiztonság és a közrend fenntartása, az államhatár védelme, tűz, elemi csapás, katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, illetve kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.

b)[19] Szolgálat halottjává: aki hivatásos állományban teljesített szolgálatot és szolgálati kötelezettségei teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn.

c)[20] A belügyi szervek halottjává:

a hivatásos állományú, illetve a belügyi szerv nyugállományú elhunyt tagja minősíthető, aki hosszabb szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, és jelentősen hozzájárult a belügyi szerv eredményes működéséhez.

d) Szervezeti egység halottjává:

minősíthető, aki szolgálati feladatait eredményesen hajtotta végre, de a c) pont szerinti minősítés feltételei közül valamelyik hiányzik.

(2)[21] Az elhunytak minősítésére az (1) bekezdés a)-b) pontja esetében - a belügyi szerv vezetőjének javaslatára - a belügyminiszter; a c) pont esetében a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó személy vonatkozásában a belügyminiszter, egyéb esetben a fegyveres szerv országos parancsnoka; a d) pont esetében az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3) Szolgálati kötelmekkel összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a hivatásos állomány tagját

a) a hivatásos szolgálattal, illetve beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak szolgálati helyén vagy máshol történt teljesítése,

b) választás vagy megbízás alapján társadalmi kötelezettségének teljesítése,

c) az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége,

d) szolgálati utazások, illetőleg a szolgálati helyre vagy onnan menet

közben érte.

(4) Nem lehet szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíteni azt a betegségből származó halálesetet, amely a szolgálattól, illetve a szolgálat sajátosságaitól függetlenül következett be.

(5) Nem nyilvánítható minősített halottá,

a) akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg;

b) akit szolgálati viszonya megszüntetésekor, illetve nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak;

c) aki önkezével vetett véget életének.

(6)[22] A személyi állomány minősítésre nem került elhunyt tagjának temetésekor a temetési költségek viselése tekintetében a Hszt. 210. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(7) Az (5) bekezdésben rögzített esetekben a Hszt. 210. §-ának (2) bekezdésén túl a temetési költségek átvállalására sem kerülhet sor. Ez alól kivételesen méltánylást érdemlő esetben a belügyminiszter kivételt tehet.

19/A. §[23] A hősi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánított elhunyt személy részére közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.

20. § (1) A hősi, a szolgálati halottak temetéséről és egyéb kegyeleti ellátásáról, a hozzátartozók szociális gondozásáról a belügyminiszter - a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály útján - az elhunytat foglalkoztató belügyi szerv közreműködésével, a központi szociális keret terhére gondoskodik.

(2) A jogutód nélkül megszűnt belügyi szervek személyi állományából elhunytak és hozzátartozóik kegyeleti gondozásával összefüggő feladatokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály végzi.

20/A. §[24] A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat és az elszámolás rendjét a rendelet melléklete tartalmazza.

Átmeneti, záró rendelkezések

21. §[25]

22. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális és kegyeleti feladatok végrehajtásáért, a feltételek biztosításáért a belügyi szervek vezetői (parancsnokai) felelősek. E feladatok a szerv személyügyi tevékenységének a része.

(2) Az önálló költségvetéssel rendelkező belügyi szervek pénzügyi és személyügyi szolgálatai az éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodnak a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről.

(3) A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzatok alapján az elemi költségvetés tervezésénél állapítják meg a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló kereteket. A szerv vezetője az elfogadott keretekről a szociális és nyugdíjas bizottságot tájékoztatja.

(4)[26]

23. §[27] Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Melléklet a 39/1997. (VII. 18.) BM rendelethez[28]

I. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségnormák

1. Halottszállítás költsége

A temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség - a temetőn belüli szállítást kivéve - nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.

2. Sírhelyköltség

2.1 A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.

2.2. Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.

2.3. Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az egy sírhelyre eső, de legfeljebb a 2.1. pont szerint maximált összeg.

3. Szolgáltatási költségek és kellékek

Számlával igazolt, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

4. Síremlékállítás költsége

Számlával igazolt és a BM Személyügyi Főosztály által ellenjegyzett, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösének megfelelő összeg. Az elhunyt szolgálati helyén állított emléktábla költsége nem terheli a síremlék normaösszegét.

II. A kegyeleti költségnormát nem terhelő kiadások

1. Koszorú költségek

a) Hősi halott, a szolgálat halottja, a fegyveres szerv halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú,

b) szervezeti egység halottja és nem minősített elhunyt temetésén l db koszorú,

c) síremlék avatáskor, megemlékezésekkor síremlékenként, illetve emléktáblánként l db koszorú.

2. Gyászközlemény költsége

A hősi halott, a szolgálat halottja, a fegyveres szerv halottja temetése esetén, a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.

3. Testületi tiszteletadás költségei (ideértve a belügyi szerv temetéssel összefüggő utazási költségeit).

4. Sírgondozás költsége

Hozzátartozó hiányában, vagy akadályoztatása esetén hősi halott, illetve szolgálat halottja síremlékének gondozására, a szolgáltató által kiállított számlával igazolt összeg.

III. A kegyeleti költségek elszámolásának rendje

1. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján teljes összegben kell téríteni az R. 19. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja szerint minősített elhunyt esetében.

2. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján 50%-ban kell téríteni - az R. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint minősített és a nem minősített elhunytak esetében - a halottszállításra, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és kellékekre írt korlátozások figyelembevételével.